vissza a cimoldalra
2018-05-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60797)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3983)
Társművészetek (1254)
Momus társalgó (6334)
Milyen zenét hallgatsz most? (24996)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11275)
A csapos közbeszól (95)

A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (839)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6606)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2728)
Kimernya? (2703)
Élő közvetítések (7194)
Erkel Színház (9275)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1405)
Franz Schmidt (3125)
Operett, mint színpadi műfaj (3600)
G.F. Händel Operák, Zeneművek (1718)
La Voix humaine - avagy az énekhang varázsa (136)
Rost Andrea (2024)
Help me! (1088)
Momus-játék (5485)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4272)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (709)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

3483   Búbánat • előzmény3482 2018-02-13 16:33:43

Offenbach: Kékszakáll - Fleurette és Daphnis duettje „Egy randevú” (Kardffy Aisha, Kerényi Miklós Máté)

Budavári Palotakoncert - 2017 augusztusa

(Ezért a hölgyért hagyta ott feleségét, Dancs Annamarit és párhónapos gyermeküket Kerényi Miklós Máté)

3482   Búbánat • előzmény3477 2018-02-13 16:17:41

J. Offenbach - Kékszakáll - Palotakoncert 2017 – Boncsér Gergely

3477   Búbánat • előzmény3407 2018-02-05 10:13:07

Boncsér Gergely - Kékszakáll

Február 23-ától Kékszakáll a Budapesti Operettszínházban!

"Tudják, hogy kit neveztek kortársai a "Champs-Élysées Mozartjának"? És azt, hogy Veréb Tamás élete első operett szerepére készül? Na és azt, hogy ez a Kékszakáll nem "az" a Kékszakáll? Eláruljuk, mit érdemes tudni Offenbach kicsit sem vérfagyasztó, ám annál viccesebb operettjéről."

/Operettszinhaz.hu/

3407   Búbánat 2017-12-14 11:12:28

Kékszakáll - hamarosan az Operettben!

Operettszínhaz.hu, 2017-12-12

2018. február 23-án mutatjuk be Jacques Offenbach Kékszakáll című operettjét Székely Kriszta rendezésében, aki korábban a Kreatív kapcsolatok című kortárs opera színrevitelével mutatkozott be a Kálmán Imre Teátrumban.

A népszerű francia szerző műveit ritkán játsszák magyar színpadokon. Az Operettszínház most arra vállalkozik, hogy bebizonyítsa, Offenbach itt és most is élvezhető és szerethető. Ehhez kitűnő alapanyagként szolgál az eredeti mű, melyet Szabó-Székely Ármin dolgozott át Lőrinczy Attila és Székely Krisztasegítségével, közel hozva a történetet a 21. századi nézőkhöz. Ezt segítik Máthé Zsoltsziporkázó, humoros dalszövegei. A véres legenda Offenbach keze alatt komédiává alakult, de a pezsgő és friss humorú darab mélyén Székely Kriszta rendezése arra is keresi a választ, hogy mit jelenthet ma ez a furcsa szerelmi viszonyokról és hatalomvágyról szóló történet.

December 11-én elkezdődött a Kékszakáll próbafolyamata az Operettszínházban. A sajtónyilvános olvasópróbán Lőrinczy György főigazgató arról a különleges pillanatról beszélt, melynek most részese lehet a társulat, mert "francia operettet, különösen Offenbachot bemutatni, nagy kihívást jelent, de úgy gondoljuk, a Budapesti Operettszínháznak kötelessége az elődökkel és az "operett nagypapájával" is foglalkozni. Ráadásul azzal fokozzuk az izgalmakat, hogy mindezt egy szinte teljesen új alkotói gárda állítja nagyszínpadra". Az új csapattól új szellemiséget és új látásmódot várnak, ugyanakkor azt is szem előtt kell tartaniuk, hogy olyan újításokat valósítsanak meg és olyan színpadi világot hozzanak létre, ami a teátrum régi nézőinek is elnyeri tetszését, de közben egy olyan közönségréteget is behozzanak a színházba, amelyik korábban nem vagy csak elvétve fordult meg az Operettszínházban - mondta a főigazgató, aki arra is emlékeztetett, hogy a humor, a groteszk, de még az abszurd sem áll távol az operett műfajtól épp úgy, ahogy a napi társadalmi történetekre való reflektálás. "Ezt mind használhatjuk ebben az előadásban. De azt azért hozzáteszem, hogy a zenei anyag rendkívül igényes és ígéretes, ami várva várt kihívás a színház művészeinek."

A Kékszakáll rendezője, a Katona József Színház fiatal rendezője, Székely Krisztaszámos szakmai elismerést kapott az idei évben. Nóra című rendezése bizonyult a legjobbnak a Pécsi Országos Színházi Találkozón, A kaukázusi Krétakörért pedig a színikritikusok díjazták, ő lett az évad legjobb rendezője és egyben legígéretesebb pályakezdője. Székely Kriszta egyébként tagja lett az Operettszínház nemrég életre hívott művészeti tanácsának, aminek feladata, hogy a főigazgató munkáját segítse. 

"Krisztáról kevesen tudják, hogy elvégezte a Balettintézetet, de azt talán még kevesebben, hogy az első színpadra lépése, még gyerekszereplőként az Erkel Színházban volt, és épp egy Offenbachban, az Orfeusz az Alvilágban című előadásban" - konferálta fel a rendezőt Lőrinczy György.  "Bárányként" - tette hozzá nevetve a rendező. 

Székely Kriszta először egy személyes történetet osztott meg a jelenlévőkkel. Miszerint az Színművészeti Egyetem utolsó évében osztályfőnöke, Székely Gábor azt a kérdést tette fel növendékeinek, mik azok a darabok, amiket pályájukon mindenképp szeretnének majd megrendezni. Természetesen, ahogy az várható volt, a legnagyobb címek hangzottak el: Hamlet, Szentivánéji álom, az összes Csehov. Amikor rá került a sor, ő is elsorolta ezeket, majd hozzátette, hogy szeretne egyszer egy nagyoperettet rendezni az Operettszínházban. "Teljesen komolyan gondoltam, de nem tudom, bárki is komolyan vette-e rajtam kívül. Nagyon izgalmasnak tartom ugyanis azt a kihívást, amit főigazgató úr is említett, hogy egy ennyire nagy múltú, ilyen sok tradícióval rendelkező műfajt hogyan lehet úgy felfrissíteni és megújítani, hogy azt a klasszikus közönségréteget, amelyik az operett szerelmese, ne elidegenítse, hanem épp ellenkezőleg, emelje a színházi élményét. Egy álmom válik most valóra."      

Székely Kriszta ezt követően arról beszélt, hogy Kékszakáll legendája épp olyan alapmese, mint a Hamupipőke, vagy Csipkerózsika. Egy gazdag, de kevéssé vonzó férfi története, aki a feleségeit válogatott módszerrel teszi el láb alól. A sztorinak számtalan irodalmi, zenei és filmes feldolgozása született, még a DC Comics (a világ egyik legnagyobb képregény kiadója) is csinált belőle rajzfilmet. De talán a leghíresebb verziója Bartók Béla egyfelvonásos operája, ami - a rendező szerint - egy szimbolista mélyanalízise annak a problémakörnek, amit a mű felvet. "Itt nem erről van szó. Attól végtelenül szórakoztató és ugyanakkor velőt rázó is ez a változat, mert az önmaguk és a nagyhatalom bűvöletében élő férfiakat leemeli a magasról és testközelbe hozza az egyszerű ember leleményességét kihasználva. Ezáltal nem egy felsőbbrendű ügy jelenik meg, hanem egy hozzánk közel lévő történet" - hangsúlyozta a rendező. Ezt a gondolatot ő és alkotótársai azzal segítették még inkább, hogy az eredetileg egy királyságban, lovagok és parasztok között játszódó darabot átemelték egy más közegbe, a mai nézőkhöz közelebb álló korba, az '50-es évek nagyvállalati miliőjébe. "Pimasz vezérigazgatók és igyekvő titkárnők közegébe" - ahogy Székely Kriszta fogalmaz. "Azért gondoltam izgalmasnak ezt az időszakot, mert azt érzem, hogy ez az emancipáció előtti kor, az '50-es, '60-as évek kicsit Amerikára hajazó világa majdnem teljes egészében leképezi azt a viszonyrendszert, ami az alapműben megjelenik. A mi álruhás hercegünk pizza futárként, a későbbi szenátor lánya aktatologatóként indítja a történetet." 

Az előadás zenei vezetője Dinyés Dániel, az Operettszínház első karmestere, aki több hónapot töltött azzal, hogy valamennyi ma hozzáférhető Offenbach színpadi művet, szám szerint 69-et, végignézett és áttanulmányozott. "Meg kell mondanom nektek, hihetetlenül szórakoztató. Picit olyan, mint egy anekdotázó nagypapa. Egyik viccből a másikba esik. Gondoltam, jól jön majd, ha Kriszta azt mondja, ez vagy az a szám nem tetszik neki, mutassak egy másikat. És így is lett. Úgy, hogy, ha kell valakinek egy Offenbach dal, csak szóljon!" - magyarázta Dinyés Dániel, majd röviden bemutatta a szerzőt. Megtudtuk, hogy Offenbach származását tekintve egyáltalán nem francia és nem is így hívták. Kölnben született Jakob Eberst néven, a nagyapja kántor volt és ő csodagyerekként már 9 évesen csellózott. A párizsi konzervatóriumba nem vették fel, így mulatókban kezdett zenélni. Ekkoriban kezdett komponálni, elsősorban komoly témákat karikírozott ki. Közben elindult színházi karrierje is, kezdetben csellista, később karmester, majd színházigazgató lett. Dalai, melyek egytől egyik politikai jellegűek voltak, rendkívül népszerűek voltak a párizsi szalonokban. A "Champs Élysées Mozartja"-nak nevezték (bár akkor ezt nem feltétlenül pozitív jelzőnek szánták.) Beethoven és Schubert kortársa, egyik nagy patrónusa Berlioz volt. Színpadi művei az opera vígjátéki vonalát vitték tovább, neki köszönhető az "operett" (= kis opera) elnevezés is.

A Kékszakállról szólva Dinyés Dániel kiemelte, hogy a zene nagyon pezsgő és friss, valamint borzasztóan szöveg központú. "Mivel nem igazán kedveli a lassú tempót, minden szám gyors, a szövegeket szinte hadarni kell. Természetesen nagyon nagy nóták és dallamok vannak benne, de nem feltétlenül az a fülbemászó, állandóan dúdolható muzsika. Van valami rendkívül vagányság benne, és egy állandó pezsgés attól, hogy soha nem engedi leülni a zenét. Az egészet akkor csináljuk jól, ha a kicsit Monty Pythonra hajazó humorát megpróbáljuk megfogni a zenében is." 

A Kékszakáll szereposztása igazi meglepetéseket tartogat. Vendégként érkezik a Katona József Színház Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Jászai Mari-díjas művésze, Szacsvay László, aki Bobéche szenátort alakítja majd. "Az a tapasztalatunk, hogy amikor egy-egy ilyen nagy formátumú színész lép fel nálunk, mint korábban Udvaros Dorottya vagy Jordán Tamás, akik alapvetően a prózai színház felől érkeznek, nagyon inspirálóan hatnak a társulatra és ők is jól érzik itt magukat" - kommentált Lőrinczy György. Mellette Csuha Lajos látható majd ebben a szerepben.  

Egy újfajta együttműködés is körvonalazódik a teátrum és a Zeneakadémia között, az előadásban az egyetem jelenlegi hallgatói közül többen is komoly szerepekben mutatkozhatnak be. Bojtos Luca Fleurette-ként debütál, váltótársa a társulat fiatal tehetsége Kardffy Aisha, Erdős Attila Kékszakáll személyi titkáraként lép színpadra, ő a színház vezető szólistáját, Peller Károlyt váltja majd, míg Lusine Sahakyan Boulotte, a takarító lány figurájába bújik be. Az első szereposztásban az Operettszínház sikeres primadonnája, Bordás Barbara alakítja Boulotte-t, aki a darab igazi motorja, ő az, aki megleckézteti az összes férfit és a feje tetejére állítja a történetet. Kékszakállt a színház két vezető klasszikus tenorja Boncsér Gergely és Vadász Zsolt jeleníti meg. Oscar, a szenátor főtanácsadója Kendi Ludovik és Langer Soma, Clémentine, a szenátor felesége az operett műfaj két igazi nagyasszonya, Kállay Bori és Kalocsai Zsuzsa lesz. Saphirként a teátrum két nagy kedvence Dolhai Attila és Veréb Tamás mutatkozik be, akinek egyébként ez az első operett szerepe, de nem áll messze tőle a műfaj, hiszen klasszikus énekszakon kapott diplomát néhány éve.

Első ízben dolgozik az Operettszínházban Kulcsár Noémi koreográfus, a Táncművészeti Egyetem tanszékvezetője valamint Balázs Juli díszlettervező, aki Bodó Viktor állandó alkotótársa és elsősorban külföldön tevékenykedik és a dalszövegeket jegyző Máthé Zsolt, aki az Örkény István Színház társulatának színművésze, de több ízben írt már dalszövegeket színházi előadásokhoz. A jelmeztervező Pattantyus Dóra, aki a Kreatív kapcsolatokban is Székely Kriszta munkatársa volt. A világításért Bányai Tamás felel. Karigazgató Szabó MónikaDinyés Dániel mellett a másik karmester Silló István.  

Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Taniguchi Yuki (zongora)
Sipos Péter (hegedű), Filip-Orbán Lilla (brácsa), Jorge Sanz Ramos (cselló)
"Taniguchi Yuki zongora diplomakoncertje"
HÄNDEL: g-moll chaconne, HWV 486
MOZART: 18. (D-dúr) szonáta, K.576
PROKOFJEV: 7. (B-dúr) szonáta, Op.83
CSAJKOVSZKIJ: Dumka, Op.59
BRAHMS: g-moll zongoranégyes, Op.25

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Márványos: Kiss Tamás (tárogató, basszprímtambura), Zabán László (
ének, basszprímtambura, klarinét), Suki Antal (klarinét), Nagy Vivien (tamburabrácsa, ének), Simó Alpár (tamburabrácsa), Makó József (cimbalom), Guttyán Gyula (tamburabőgő), Nagy Ildikó (prímtambura)
"Hangulatkoncert"
A magyar hangok szárnyin

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

Gulyás Márta tanítványai
"Házimuzsika a Zeneakadémián"

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Hosomi Riko (zongora)
Nagao Haruka (hegedű), Dráfi Kálmán (brácsa), Shirai Aya (cselló), Fervágner Csaba (nagybőgő)
Failoni Kamarazenekar
Vezényel: Dénes István
"Hosomi Riko zongora diplomakoncertje"
PROKOFJEV: Tíz darab zongorára a Rómeó és Júlia című balettból, Op.75 – 4. Júlia, az ifjú lány; 8. Mercutio; 6. Montague-k és Capulet-ek
SCHUBERT: A-dúr („A pisztráng”) zongoraötös, D.667
SCHUMANN: a-moll zongoraverseny, Op.54

19:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

Rados Ferenc (zongora)
Anima Musicae Kamarazenekar
Művészeti vezető: G. Horváth László
MOZART: F-dúr szimfónia, KV 43
MOZART: F-dúr zongoraverseny, KV 459
SCHUBERT: C-dúr vonósötös – zenekari változat

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Szent István Király Oratóriumkórus (karigazgató: Záborszky Kálmán)
Zuglói Filharmónia (művészeti vezető: Záborszky Kálmán)
Hegedűn játszik és vezényel: Baráti Kristóf
MENDELSSOHN: 114. zsoltár, Op.51
MENDELSSOHN: e-moll hegedűverseny, Op.64
BRAHMS: 4. (e-moll) szimfónia, Op.98

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Piotr Anderszewski (zongora)
Skót Kamarazenekar
Koncertmester: Stephanie Gonley
MMOZART: G-dúr zongoraverseny, K. 453
POULENC: Sinfonietta
MOZART: c-moll zongoraverseny, K. 491
19:30 : Debrecen
Kölcsey Központ

Szabóki Tünde (ének), Káip Róbert (harsona)
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Vezényel: Kovács László
MALEK MIKLÓS: Harsonaverseny
WAGNER: A nürnbergi mesterdalnokok - Nyitány
R. STRAUSS: Négy utolsó ének
R. STRAUSS: Till Eulenspiegel vidám csínyjei, Op.28
A mai nap
született:
1813 • Richard Wagner, zeneszerző († 1883)
elhunyt:
1949 • Hans Pfitzner, zeneszerző (sz. 1869)
1992 • Ránki György, zeneszerző (sz. 1907)