vissza a cimoldalra
2018-11-14
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61315)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4097)
Milyen zenét hallgatsz most? (25002)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11292)
A csapos közbeszól (95)

Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2992)
Balett-, és Táncművészet (5573)
Lisztről emelkedetten (932)
Pantheon (2280)
Opernglas, avagy operai távcső... (20162)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1529)
Franz Schmidt (3222)
Kimernya? (2810)
Élő közvetítések (7503)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1155)
Miller Lajos (87)
Palcsó Sándor (229)
musical (180)
Gioacchino Rossini (1021)
Bartók Rádió (752)
Antonin Dvorak (194)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

3474   Búbánat • előzmény3470 2018-02-02 23:10:10

Népszabadság, 1957-09-22 / 224. szám
 

MAGYARORSZÁG „NAGY ÖREGEI"

HUSZKA JENŐ

A klasszikus magyar operett műfajának egyetlen ma is köztünk járó kiformálója, Huszka Jenő, a Bob herceg, Aranyvirág, Gül baba, Tündérszerelem, Lili bárónő, Mária főhadnagy, Szabadság-szerelem ünnepelt komponistája körül majdnem nyolc évtizede halmozódik fel a siker.

Valahogyan úgy alakult az életem — emlékezik ifjúságára —hogy számomra még a mások nagy szomorúságának napjaiban is kijutott az örömből. A nyilvánosság előtt például először a szegedi nagy árvíz évében, 1879-ben szerepeltem. A károsultak javára rendezett műkedvelő előadáson én is felléptem, bár alig voltam ötéves. Hegedülni tanultam s 11 esztendős koromban már mint a jövő nagy ígéretét emlegetett a Szegedi Híradó tudósítója. Hat évvel később csatlakozott szegedi kritikusom véleményéhez Hubay Jenő is, amikor felvett a Zeneakadémiára.

A fiatal Huszka nemcsak hegedülni tanult, beiratkozott a zeneszerzői tanszakra és a jogtudományi egyetemre is. Tanulmányai végeztével, huszonegy éves korában doktori diplomával foglalta el az első hegedűs helyét Párizsban, Lamoureux hírneves zenekarában.

Diplomáim mellé — mosolyog ifjonti nekibuzdulásán — két szerzeményem kinyomtatott kottáját is magammal vittem, hogy meghódítsam Párizst: a Jogász-csárdást , s Martos Ferencnek A Hétben megjelent Bob herceg című versére szerzett kísérő zenét.
Mi tagadás, a francia főváros zenei világa nem figyelt fel a Jogász-csárdásra. Sőt dr. Huszka másik zeneművére sem, amely pedig Pesten nagy sikert hozott szerzőjének. Török Irma, a Nemzeti Színház kiváló fiatal művésznője adta elő 1895-ben az Otthon Körben, az írók klubjában s annyira megnyerte a közönség tetszését, hogy az első kottákat szétkapkodták s új meg új kiadásban jelentette meg a kiadó. S ha Párizs nem is tárta fel kapuját a Bob herceg előtt, hét évvel később a magyar főváros közönsége a melodráma sikerétől inspirált diadalmas operett szerzőjét és primadonnáját ünnepelte.
A siker pillanatában mindenki ellenállhatatlan — vall a Bob herceg egy csapásra beérkezett ifjú szerzőjének érzéseiről a nyolcvankét éves mester. — Én is ellenállhatatlannak éreztem magam akkor, a siker szédületében, s nagyon meglepett volna, ha a Király Színház megnyitására nem tőlem, a huszonhét éves komponistától, kért volna operettet Beöthy László igazgató. Úgy is történt, mint vártam, s megszületett második operettem, az Aranyvirág. Ennek sikerét csak a harmadik, a Gül baba homályosította el. Ma ötvenkét év után is játsszák, éneklik, sőt legutóbb filmre is vitték.

A siker ezután is hűséges komondorként járt a melódia-gazdag komponista nyomában. Tündérszerelem című daljátékát fővárosi bemutatója előtt ötven estén játszották vidéken. A Nemtudomka bemutatója után kitör a világháború s elhallgat Huszka múzsája; a diadalmas életöröm. Csak a Tanácsköztársaság reményteljes napjaiban csendülnek fel újra a forró melódiák, a Lili bárónő emlékezetes sikerű premierjén, kétszáz táblás ház nyitányaként. A Lili bárónőt az Erzsébet, a Gyergyói bál, majd a Mária főhadnagy 260 előadása követi, a felszabadulás után pedig a Szép Juhászné és a Szabadság-szerelem áradó kedvű melódiái.

Jó szerencse kísért s mindvégig ki is tartott mellettem — summázza életét Huszka Jenő. — Ha irigység, rosszakarat keresztezte az utamat, az is hasznomra vált. Amikor annakidején a kultuszminisztérium művészeti osztályáról, ahol évekig dolgoztam, a vakok intézetébe helyeztek át, megszerveztem a vakok Homeros énekkarát. Úgy lehet, nem szívesen látták, hogy „száműzetésem” helyén is kedvvel és eredményesen dolgozom, mert kisvártatva nyugdíjba küldtek. De ez a fordulat is szerencsésnek bizonyult számomra. Most már minden szabad időmet a Szövegírók és Zeneszerzők Szövetkezetének az ügyeire fordíthattam, amelyet még 1907-ben alapítottunk. Harcoltam a szerzői jogok védelméért, mert tapasztalatból tudtam, hogy egyes külföldi államokban szabad prédának tekintették a magyar szerzők műveit. A Bob herceget például Prinz Vagabund cím alatt amerikai szerzők operettjeként játszották az Egyesült Államokban.

A felszabadulás óta — állapítja meg elégedetten — hivatalosan és erélyesen képviselik a szerzők jogvédelmét is. Ez a gondoskodás is hozzájárul, hogy jól találom magam az új világban, melynek eszmevilágából főleg az igazi demokráciára való törekvés ragadott meg. Ifjúságomban szüleim kedvéért közhivatali állást vállaltam, ott mindig igyekeztem demokratikus felfogásomat érvényre juttatni. Ez a szempont vezetett szövegkönyveim megválasztásánál is. Nem is tehettem volna másként, hiszen nyolcéves korom óta, mikor szüleim elvittek az Orfeusz a pokolban előadására, szenvedélyesen hiszek az operettben, mely a legdemokratikusabb műfaj, mert a közönség legszélesebb rétegeihez szól.

Ha felkattintjuk a rádiót, a Szív küldi... műsorában szinte naponta felcsendülnek a Londonban, hej, az Ott túl a rácson, az Egy kis cigaretta valódi finom szívet melegítő dallamai. Míg gyönyörködve hallgatjuk, szeretettel gondolunk a nyolcvankét éves zeneszerzőre, aki a könnyed melódiák szárnyán küld szívhez szóló szépséges üzenetet.

Lengyel István

3470   Búbánat 2018-02-02 12:44:07

Ma 58 évvel ezelőtt halt meg a magyar operett „atyja”, Huszka Jenő zeneszerző (Szeged, 1875, április 24. – Budapest, 1960. február 2.)

 - 1896-  Huszka Jenő nemcsak az államtudományok, hanem a jog doktora is lesz,  és zenei tanulmányait is sikeresen befejezi a Zeneakadémián.

1897-1898 - Párizs, Lamoreaux zenekarában helyettes koncertmester – a londoni vendégszereplésükkor is velük volt.

1907 - májusban megalakul a Zeneszerzők Szövetkezete, alapító tagja, később elnöke

1927 - kinevezik a Kultuszminisztériumban, ahol a művészeti osztályt vezeti, miniszteri tanácsosnak

1930 -1948 - a Zeneszerzők Világszövetségének alelnökévé választják 
(Confédération Internationale des Sociétés d'Auteaurs, Compositeurs et Editeurs)
1938 szeptemberében, a Magyar Rádió Zenei Tanácsának ülésén beválasztják a tagok sorába

1943 - Megválik a Zeneszerzők Szövetkezete igazgatói státuszától, 
a Magyar Rádió Zenei Tanácsának tagságától, a Zenész-szövetség, 
valamint a Zeneiskolák Országos Egyesületének elnöki tisztjeiről, 
lemond továbbá a hanglemezjogokat védő társaság, a "SZEMERT" vezetéséről, 
és a Színpadi Szerzők Egyesületének alelnöki tisztségéről is az őt ért fenyegető támadások miatt.

1945. március - Huszka, visszatér a Zeneszerzők Szövetkezetébe

1947-ben elutazik a Szerzők Világszövetségének párizsi kongresszusára, ahol a magyar szerzőket ő képviseli.

1960. február 2. - éjjel 2-kor, felesége karjai közt, 84 évesen elhunyt.

Huszka Jenő jelentősége, és munkásságának összegzése

A kiegyezést követően a millennium időszaka az, amikor a magyarosodás - bár jobb kifejezés lenne a visszamagyarosodás kora -, a magunk újrafelfedezése válik fontossá. Huszka Párizsból hazatérve a zene világában elsőként ismeri fel ezt, és a nagy bécsi operett-négyes halálát követően, mintegy átveszi tőlük a marsallbotot, és új magyar hangot üt meg a romantikus színpadi zenés műfajban. Huszka Jenő nyomán válik világhírűvé ennek a műfajnak a magyar ága. Az ő nyomdokán jár Kacsóh, Lehár, Kálmán, Jacobi, Szírmai, Ábrahám, Zerkovitz, Eisemann és a többiek is. Talán mint első, ő tudja legjobban, és legkövetkezetesebben a verbunkoshangot, a magyar táncritmust, a palotást, a csárdást, a népies műfajt beépíteni a sikeres bécsi klasszikus operett bevált formakeretébe. Nem forradalmi jelenség, a zenei kereteket ugyan nem töri szét, de az elfogadott zenei formulák között a nemzeti önállóság, függetlenség, és hazaszeretet, a magyar föld és lakói iránt érzett szeretet fűti át egész munkásságát. Még akkor is, amikor látszólag London utcáiról ír a Bob hercegben. Egyébként Huszka dallamainak őserejét jól példázza, amit Kodály mesélt nevetve többször is, miszerint egy eldugott erdélyi faluban járva, népdalgyűjtő körutjai során, többször is belebotlik a "Londonban hej.." kezdetű "népdalba" a harmincas években. Hasonló beszámolókat még az ötvenes évekből is találni, ám ott a gyűjtött dallamok között a "Darumadár fenn az égen" kezdetű népdallá váló Huszka dalt említik. A szabadságharc, mint motívum keresztülível életművén, és bár ő egy-egy történet kapcsán beszél a szabadságról, és az elnyomásról, korfüggő módon válik kínossá egy-egy premierje. A szabadság allegóriája egy pénzfüggő, adott pillanatban idegenérdekeket szolgáló, vagy egy-egy gazdaság diktálta uralkodó politikai közegnek zavaró téma, és ilyenkor megvető és degradáló jelzők közepette temetik el a műfajt, bugyuta és bárgyú szavakkal illetve. A mező, a rét soha sem egynemű növények összessége, mégis erről gyakran megfeledkeznek, akik a színház világát varázsolják a nézők elé.

Forrás: http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/f-j/huszkaelet.htm

Huszka Jenő és második felesége, született Arányi Mária sírja Budapesten. Farkasréti temető: 41-1-19/20.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Fellegi Dávid (gitár)
Hangulatkoncert
PONCE: Téma, variáció és finálé
PAVLOVITS DÁVID: Viharmadár-szonáta
DUARTE: Variációk egy katalán népdalra
FELLEGI DÁVID: Sonata „Fantasy'

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Bálint János (fuvola)
Concerto Armonico Budapest (koncertmester: Homoki Gábor, művészeti vezető: Spányi Miklós)
C.P.E. Bach 230
C.P.E. BACH: D-dúr szimfónia, Wq 176
C.P.E. BACH: D-dúr fuvolaverseny, Wq 13
C.P.E. BACH: C-dúr szonatina, Wq 106
C.P.E. BACH: g-moll csembalóverseny, Wq 32

19:00 : Budapest
Uránia Nemzeti Filmszínház

Mesterművek a lett és a magyar kamarazenéből
Lettország államiságának 100. évfordulója alkalmából

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Baranyai Barnabás (cselló)
A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Ménesi Gergely
A zenekar mesterei
KODÁLY: Marosszéki táncok
FEKETE GYULA: Csellóverseny
DEBUSSY: Egy faun délutánja
DEBUSSY: A tenger
19:30 : Debrecen
Kölcsey Központ

Gáti Sándor (oboa)
Nagyváradi Állami Filharmónia
Vezényel: Mark Kadin (Oroszország)
MOZART: A színházigazgató – Nyitány, K. 486
HAYDN: C-dúr oboaverseny, Hob.VIIg: C1
CSAJKOVSZKIJ: IV. (f-moll) szimfónia, Op. 36.
A mai nap
született:
1719 • Leopold Mozart, zeneszerző († 1787)
1774 • Gaspare Spontini, zeneszerző († 1851)
1778 • Johann Nepomuk Hummel, zeneszerző († 1837)
1805 • Fanny Mendelssohn, zongorista, zeneszerző († 1847)
1896 • Pataky Kálmán, énekes († 1964)
1900 • Aaron Copland, zeneszerző († 1990)
1927 • Svéd Nóra, énekes († 1982)
elhunyt:
1831 • Ignaz Pleyel, zeneszerző, zongorakészítő (sz. 1757)
1946 • Manuel de Falla, zeneszerző (sz. 1872)
2005 • Takács Jenő, zongorista, zeneszerző (sz. 1902)
2018 • Horváth Zoltán, operarendező (sz.1928)