Bejelentkezés Regisztráció

Operett, mint színpadi műfaj


3295 Ardelao 2017-10-24 01:22:18

135 évvel ezelőtt, ezen a napon született Kálmán Imre.

A neve új fejezetet jelent az operett történetében, a művészete, mint a milliomos bankár lányának hozománya a kopott grófi koronát, bearanyozta, új fénnyel árasztotta el ezt a tizenkilencedik század végén hanyatlásnak indult műfajt. Első sikerének: első operettjének idején a bécsi operett vitte a vezérszerepet a színpadokon, a «Weana Walzer» uralkodott és rontotta az ízlést, eltávolította a ma publikumát a régi operett finomságaitól, zeneiségétől. Ekkor jött Kálmán Imre, a fiatal magyar komponista. Egy zeneszerző végre, aki nem a tantiemek kedvéért, hanem „l’art pour l’art” ír operettmuzsikát. A figyelem egyszerre feléje terelődött. Zenéjében új színek, új hangulatok voltak, zenekara a modern hangszerelés minden csínját-bínját ismerő virtuóz akarásait tolmácsolta, tudatos, komoly művészet volt, amit nyújtott. Ettől az időtől fogva a magyar operettnek jutott a vezérszerep és a nagy nemzetközi operett piacon Kálmán Imre nevének van a legjobb csengése.

A komoly munka és a lelkiismeretes tanulás, önművelés útján jutott el Kálmán Imre az operett komponálás terére. A budapesti Zeneakadémián a tudós Koessler János, annyi kiváló magyar muzsikus nevelőjének vezetése alatt végezte a zeneszerzési tanszakot, scherzókat és kamaraműveket írt és szimfóniákról álmodott. Közben több ösztöndíjat nyert és a Zeneakadémia végzésével bemutatták «Saturnalia» című szimfóniai költeményét, melyet később Kun László zenekara is nagy sikerrel előadott. Zeneszerzői pályafutásának jelentős állomása volt az «Endre és Johanna» című szimfóniai költeménye, melyet a Filharmóniai Társaság adott elő, majd később Helsingforsban is játszottak. A komponálás mellett ez időben kitűnő újságírói működést is fejtett ki Kálmán: a «Pesti Napló» -nak és az «Új Idők»-nek volt éveken át finom tollú, nagy népszerűségnek örvendő zenekritikusa.

Első színpadi műve a «Mikes» című szimfonikus dráma volt, melyet a Magyar Színházban játszottak, később Fényes Samunak ugyancsak a Magyar Színházban előadásra került, «Pereszlényi juss» című történeti vígjátékához irt zenét. Kálmánt ekkor már vonzotta a színpad, a zenei kifejezés fokozására, mélyítésére, sokféle lehetőségének kiaknázására vágyott és operatervekkel foglalkozott. Egyelőre azonban csak műdalokat írt és megnyerte a főváros Ferenc József jubileumi ösztöndíját: két éven át fizetendő 2400 koronákat.

A műdaloktól csak egy lépés volt a kabarédalokhoz. A magyar kabaré ekkor tette meg az első tétovázó lépést, a Vígszínházi Faludyak Andrássy úti kabaréjában olyan emberek egyengették az új műfaj útját, mint Molnár Ferenc, Heltai Jenő, Szép Ernő. Ebben a kabaréban énekelték Kálmán Imrének első könnyed, finom melódiáit, melyek a későbbi operett-komponista izmos szárnypróbálgatásai voltak. A «Sárga a babám harisnya-kötője,» «Én vagyok a Fedák Sári szobalánya» és a ma is népszerű, pompás, «Mert a Berta nagy liba» bámulatos karriert futottak meg. Hosszú időkön át a legnépszerűbb számai voltak a kabarénak, majd a Vígszínház színpadán Heltai Jenő vidám darabjában, a «Bernát» -ban énekelték sok-sok előadáson. Jellemző Kálmán Imre gazdag invenciójára és eredeti tehetségére, hogy a darab múlt évi reprízén épp olyan frissességgel hatottak ezek a nótái, mint annak idején.

Most már meg volt az átvezető út és következett — az operett. 1908. február 22-én mutatták be a Vígszínházban a «Tatárjárás-t», Kálmán Imre első operettjét, mely rövid időn belül elvitte az új magyar komponista nevét a világ minden részébe. Játszották és játsszák még ma is Bécsben, Berlinben, Hamburgban, Lipcsében, Münchenben, Kopenhágában, Prágában, Londonban, Amerikában, Párisban, Marseillesben, Génuában, Milánóban, Athénben.

A második Kálmán-operett, melyet a «Tatárjárás» óriási sikere után izgatott figyelemmel vártak két világrészben, «Az obsitos» volt. Mint az elsőét, ennek a szövegét is Bakonyi Károly írta és ugyancsak a Vígszínházban került bemutatóra 1910-ben. Bécsben, két alakban is előadásra került
«Az obsitos» 1912-ben, «Der gute Kamerad» címmel, 1914-ben, pedig mint «Gold gab ich für Eisen.» Ebben a formában különösen nagy sikere volt, több mint százszor játszották és a berlini Komische Operben százötven előadást ért meg.

A következő operett a «Cigányprímás» volt. A «Tatárjárás» méltó párjának bizonyult. Kálmán Imre ekkor már bécsi lakos volt, bécsi írók írták a librettóját is és a bécsi Johann Strauss-Theater mutatta be a darabot elsőnek. Itt, több mint kétszázszor játszották egyfolytában. Budapesten 1913-ban mutatta be a darabot a Király Színház, Fedák Sári, Pálmay Ilka, Nyáray Antal és Rátkai Márton játszották benne a főszerepeket - száznegyvenszer. New Yorkban háromszázszor adták «Sári» címmel, a főszerepben egy amerikai magyar primadonnával, Hajós Mariskával.

Negyedszer: a «Kis király» Bécsben, a Theater an der Wien, Budapesten a Népopera játszotta nagy sikerrel, bár Kálmán Imre nem nagyon volt megelégedve ezzel a sikerrel. Bécsben csak nyolcvanszor játszották (Kálmánnál csak százon felül számit), de ennek megvoltak a maga okai.
Louis Treumann a bécsiek kedvence, összekülönbözött Karczag igazgatóval és a Kis király harmadik előadásán otthagyta a színházat, A szerepváltozás aztán nagyon befolyásolta a darab sikerét. De már Olaszországban, Amerikában és Oroszországban óriási sikerrel játszották a Kis királyt is.

Két évvel ezelőtt ismét a Vígszínháznak jutott Kálmán-operett, a «Zsuzsi kisasszony,» mely akkor a szezon szenzációja volt. Magyarországon kívül csak Amerikában játszották ezt a darabot, ott most futja legjobb formáját: «Miss little Springtime» címmel kerül előadásra - Petráss Sárival a címszerepben.

A sort a «Csárdáskirályné» zárja le. A Király Színházban most volt a százötvenedik, előadása. Berlinben nemrég adták kétszázadszor, Stockholmban százhetvenszer játszották már és Bécsben, áprilisban éri meg az ötszázadik előadását.

Kell-e még többet mondani Kálmán Imréről és a «Csárdáskirályné» sikeréről?

(a cikk írója nem ismert)

SZÍNHÁZI ÉLET, 1917. (15. szám)

 


3294 Búbánat 2017-10-23 23:10:49 [Válasz erre: 3293 Búbánat 2017-10-23 23:00:47]

Zeneműtár és Színháztörténeti Tár


3293 Búbánat 2017-10-23 23:00:47 [Válasz erre: 3292 zenebaratmonika 2017-10-23 15:53:38]

Erre a kérdésedre  az OSZK Zeneműtárában kaphatnánk feleletet illetve kutathatnánk ott.


3292 zenebaratmonika 2017-10-23 15:53:38 [Válasz erre: 3291 Búbánat 2017-10-23 13:28:53]

Hát nem semmi szereposztás, kérdés maradt e róla hanganyag vagy filmanyag, sajnos nem valószínű. Karády Tangolitája az fent van a youtube-n.


3291 Búbánat 2017-10-23 13:28:53

Ifj. Latabár Árpád, Karády Katalin, Bársony Rózsi, Dénes Oszkár, Németh Marika és Gozmány György Ábrahám Pál Bál a Savoyban című operettjében. Fővárosi Operettszínház, 1948.

Ifj. Latabár Árpád, Karády Katalin, Bársony Rózsi, Dénes Oszkár, Németh Marika és Gozmány György Ábrahám Pál Bál a Savoyban című operettjében. Fővárosi Operettszínház, 1948.

Ismeretlen fényképész felvétele – Színháztörténeti Tár - Országos Széchényi Könyvtár


3290 zenebaratmonika 2017-10-23 10:40:13 [Válasz erre: 3288 Búbánat 2017-10-22 17:18:47]

A Fekete Pétert megnézném, ment is a Madáchban, de mikor el akartam menni rá fáradt voltam, mert aznap jöttem haza külföldről, azt mondták lesz még, de végül levették.... valami rémlik, hogy régen láttam, de lehet az egy másik hasonló darab volt.  Az általad érdektelenek közül a Fame, a Chicago tetszett, egész jó volt a Rudolf és az Elizabet is. A Padlás gyerekekenek való, egyszer talán elviselhető. Az Abigél az csak a történet miatt érdekes, talán 2 dal van benne. A Mozartot nem szerettem. Producereket nem láttam, se a Vámpírok bálját, talán előbbit egyszer megnézném, de már lemaradtam róla, mert levették. A Made in Hungária megnézhető, Hungária dalválogatás. Doktor Herz passz, de annyira nem izgalmas. A Mária Evangéliumát láttam, de aludtam rajta....

A  Csókolj meg Katám pedig engem is érdekelne, ezt nem játszák, de láttam az Ódryn egy Gershwin Cole Porter estet, és az igazán remek volt.

A Csókos asszonyt, most feltette a József Attila színház, ha érdekel, én egyszer láttam, elment, de azért van nála jobb darab is.... picit agyonrágott dalok, de van amit szeretek benne pl. Los Angeles, Debora, Manuela... nem tudom, de ez szerintem a magyar megfelelője Benatzky Fehér ló c. darabjának....


3289 Búbánat 2017-10-22 18:43:25 [Válasz erre: 3262 Búbánat 2017-10-13 23:02:55]

Kapcs.: 3262., 3248. sorszámok

Az Operettszínház honlapjáról 

2017-10-20

Közeleg a Luxemburg grófja bemutatója

Az idei évad első bemutatóját november 4-én tartják a Budapesti Operettszínházban. Parádés szereposztásban ekkor mutatkozik be a fővárosi közönség előtt a Luxemburg grófja, Somogyi Szilárd rendezésében. A meglepetésekkel, cselszövésekkel teli kacagtatóan humoros és persze mélyen emberi, szerelmes történet premierjéhez kapcsolódóan egy különleges jótékonysági árverésre is sor kerül az Ernst Galéria jóvoltából.

Az előadást rendező Somogyi Szilárd olvasatában a Luxemburg grófja 2017-ben elsősorban arról szól, hogy pénzzel megvásárolható-e a szerelem, vagy sem. Mi történik, hogy ha a művészek és a politikusok világának találkozásakor nem csak a pénz és a hatalom dominál, hanem elérkezik a mindent elsöprő érzelem is. "Mi megadjuk erre a választ: az igaz szerelmet sem pénzzel, sem hatalommal nem lehet megvásárolni, csak és kizárólag őszinteséggel." 

"Régi adósságát törleszti a színház, amikor bemutatja a Luxemburg grófját" - mondta Lőrinczy György főigazgató. A Csiky Gergely Színházzal együttműködésben létrejött produkció két évvel a kaposvári bemutatót követően némiképp átalakítva és tovább gondolva, egy kicsit "felturbózva" érkezik a Nagymező utcába. A főigazgató reményei szerint a születendő előadásban az idősebb korosztály tagjai és az operett rajongók megtalálják a megszokott zenei igényességet, látványvilágot, attraktív táncokat, szívet melengető és egyben humoros történetet, miközben megszólítja a fiatal generáció tagjait is a mai történetmesélés, a steampunk elemeket magán viselő design, a klasszikus stílust a street dance-szel ötvöző koreográfia. "Azt gondolom, az előadás igazi családi operett lesz. A műhöz egy kultikus pár, Honthy Hanna és Feleki Kamill emléke kötődik. Akik látták őket, fogják kézen és hozzák el az unokáikat, nagyon fogják élvezni."  

A látványvilág megálmodója, Túri Erzsébet fontosnak tartja, hogy szakítani akartak a hagyományokkal, nem egy hagyományos operett díszletet álmodtak a színpadra, hanem egy olyan mixet, ami visszaadja a századelő bohém párizsi hangulatát. A díszlet az Eiffel tornyot, mint a város legjellegzetesebb építményét állítja középpontba egy mozgatható vázszerkezettel. Emellett a '20-as évek art deco világa jelenik meg a 21. századi fénytechnika eszköztárát is felvonultatva. A jelmeztervező, a kaposvári társulatból érkezett Cselényi Nóra ruhái is az art deco jegyében születtek, persze némi modern beütéssel. A művészvilág tagjai például az úgynevezett steampunk stílusba (ahol a bőrök, a fémek, a különleges frizurák dominálnak) öltöztetve lépnek színre, míg az arisztokraták klasszikus vonalvezetésű ruhákat kapnak. 

Barta Viktória arra törekszik, hogy miközben maximálisan tiszteletben tartja az operett klasszikus vonalát, koreográfiáiban ötvözze azt a mai kor egyik legnépszerűbb táncstílusával, a street dance-szel.  "Nagyon örülök, hogy az ország első zenés színháza nyitott arra, hogy ezt a bátor és valljuk be, kockázatot is magában rejtő elképzelésünket támogassa. Biztos vagyok benne, hogy ezáltal nagy esélyünk van arra, hogy a fiatal generációkat bevonzzunk ebbe a csodálatos színházba."

A Luxemburg grófjába vendégként érkezik Kálloy-Molnár Péter, aki Földes Tamással kettőzve játssza majd Feleki Kamill legendás szerepét, Sir Basilt. Mellette Kálid Artúr mutatkozhat be az Operettszínház nagyszínpadán Lord Lanchasterként. Az előadás többi főszerepében a teátrum sztárjait láthatja majd a közönség. Többek között Dolhai Attilát, György Rózsa Sándort, Fischl Mónikát, Lukács Anitát, Frankó Tündét, Vermes Tímeát, Szendy Szilvit, Simon Pannát, Kerényi Miklós Mátét, Laki Pétert Oláh Tibort, Magócs Ottót, Langer Somát, Vanya Róbertet, Pálfalvi Attilát, Papadimitriu Athinát és Siménfalvy Ágotát.

Dramaturg Lőrinczy Attila, zenei vezető Makláry László, aki mellett Szabó Mónika szintén vezényli a darabot. Az előadás rendezője Somogyi Szilárd.


3288 Búbánat 2017-10-22 17:18:47

"Én és a kisöcsém" - inkább zenés játéknak tartom, bár az operett műfajához sorolják a darabot.  A szerzőik számos népszerű, slágerszámot írtak bele, hallgatni jó azokat, de a történetre magára és színpadi látványvilágára sosem voltam igazán kíváncsi... Persze  lehet jó, színvonalas előadásokat kiállítani belőle, ami tetszhet a publikum erre hajló, rajongó rétegének. Én "megrekedtem" a hagyományos nagyoperettek, daljátékok műfajában, zenei világában, és néhány jazz- meg rádióoperettnél. Úgyhogy se ez, se a "Fekete Péter", sem a "Régi nyár" meg a többi, hasonló jellegű zenés darabok nem vonzanak a színházba - talán a "Csókos asszony" még igen...

 A musical – zenés játék vonulatból pedig a My Fair Lady, A muzsika hangja,a Mary Poppins, a Hegedűs a háztetőn, La Mancha lovagja, a West Side Story és a Kabaré tett és tesz rám valamiféle pozitív érzelmű hatást, ahogyan a Hair, Az Operaház fantomja, a Macskák, az Evita, a Jézus Krisztus Szupersztár, A nyomorultak és a Koldusopera, Egy szerelem három éjszakája azok a darabok, melyek zenei világát  befogadom.

De a többi musical, rockmusical vagy legyen az rockopera (az István, a király, a Képzelt riport…, kivételekkel) számomra érdektelenek: Rebecca, Mozart!, Elisabeth, A Padlás, A dzsungel könve,  Made in Hungária, ABBA, Szépség és a szörnyeteg, Doktor Herz, József és a színes…, Abigél, Menyasszonytánc, Chicago, Rudolf, Oliver, Miss Saigon, Mária evangéliuma, Vámpírok bálja, Producerek, Fame (Hírnév),Sztárcsinálók,  Rómeó és Júlia stb.

Viszont szívesen látnám az Operettszínház színpadán Cole Porter: Csókolj meg, Katám!; Kánkán, Lionel Monckton: Country Girl, Ivan Caryll and Lionel Monckton: The Spring Chicken, Ivan Caryll: Girl from Kay, Gustave Kerker:The Belle of New York, Jerome Kern: Show Boat (Show-hajó), Leslie Stuart:The School Girl, Augustus Barratt- Howard Talbot: Kitty Grey, Paul A. Rubens: Miss Hook of Holland; The Little Maids, Haines E. Herbert – Baker Evelyn: The Cath of the Season (Heltai Jenő fordításában: Bálkirálynő) zenés játékait, akár más darabokat is tőlük.


3287 zenebaratmonika 2017-10-19 11:55:18

Az opiban inkább a musical előadások fogtak meg, pl. a Lévay Szilveszter Maria Antoinette c. musicalje, aminek a zenéje egész jó, bár csak egy sláger van benne, de a történet, a színpadravitel magávalragatott és a szereplők is nagyot alakítottak (Polyák Lilla, Gubik Petra). Tolcsvay-Müller Isten pénze c. musicalja is remek, mind zenében, mind történetben, mind színpadravitelben. MÉg a Szép nyári nap ami beugrik, ott a zenét alapból szeretem, a történet pedig egyszer meg lehet nézni kategória, olyan szocialista feeling.


3286 zenebaratmonika 2017-10-19 11:49:01

Nekem a leggyengébb operett előadás az utóbbi pár évben az Én és a kisöcsém volt, persze volt benne pár ismert dal, mai tetszett, de nagyon félrenyúltak az egésszel, nem csak az volt vele a probléma, hogy transzfesztitabárt ídézett meg a tűsarkús kifestett szoknyás férfikórus, hanem egyáltalán nem volt jó a történet feldolgozása, azon se tudtam nevetni. Nem is tudom, azt a libreettót ki hozta össze....

A Csínom Palkót nem láttam, mert nem az én izlésem ez a fajta zene.


3285 zenebaratmonika 2017-10-19 11:44:02 [Válasz erre: 3282 Búbánat 2017-10-18 12:33:45]

Ezt annyira nem figyeltem a Sybillnél, de az legalább jó előadás volt, bár az elős felvonás jóval erősebb a másodiknál zeneileg, kivétel a főária, az Illúzió a szerelem, mert az a 2. felvonásba került.


3284 zenebaratmonika 2017-10-18 16:15:59 [Válasz erre: 3281 Klára 2017-10-18 12:33:35]

Erre, amit írtál, tudnék is konkrét példát. 2014-ben láttam Ábrahám Viktória című operettjét az operettszínházban, most októbert elején pedig a Fedák Sári Színházban, Soroksáron. A Fedák Sári Színház az eredeti librettót adta elő az eredeti dalokkal, természetesen szegényesebb díszletekkel, de egyáltalán nem volt ez baj, viszont az énekesek semmivel sem voltak gyengébbek az opi művészeinél. Az opi különben a Viktória német verzióját dolgozta át magyarra, amit Alfred Grünwald készített, és ebben japánok szerepelnek, míg a Földes Imre féle eredeti szövegkönyvben Koltai kapitány Kínába kerül. A dalok viszont mindkét verzióban ugyanazok, a Mörbichi operettfesztivál ezt játszotta tavaly, és meg tudtam mézni a youtube-n, sajna azóta leszedték.

Mindenesetre a soroksári előadásban elhangzottak azok a dalok is, amiket az opi kihagyott, és más Ábrahám dalokkal pótolt pl. Ittam egy kis pityókát a Hawaii rózsájából.  Ítt elénekelték kínai/japán lány dalát, ami nagyon nagy hangerjedelmet és hangmagasságot igényel, amit az opi szubrettjei nem igen tudtak volna kiénekelni, ez a kis hölgy viszont probléma nélkül megtette.

https://www.youtube.com/watch?v=YkFDGlutl2E

 


3283 Búbánat 2017-10-18 12:35:09 [Válasz erre: 3281 Klára 2017-10-18 12:33:35]

Ez úgy van, ahogy mondod...


3282 Búbánat 2017-10-18 12:33:45 [Válasz erre: 3280 Búbánat 2017-10-18 12:19:03]

És persze a Sybill verstrófái hallatán is olykor bosszankodom (Ari-Nagy Barbara), és miért kellett átdolgozni a szöveget és keretjátékot írni az örökbecsű daljátékunkhoz, a Csínom Palkó c. Farkas Ferenc-Dékány András „klasszikusához”?...

 

Kíváncsi vagyok, az Operettszínházban ebben az évadban bemutatásra váró Luxemburg grófja és a Kékszakáll c. operettek  dalszövegei milyen mértékű és minőségű  „átkeresztelésnek”  és átdolgozásnak lesznek  kitéve – mi, a közönség, pedig ennek szenvedő részesei…


3281 Klára 2017-10-18 12:33:35 [Válasz erre: 3280 Búbánat 2017-10-18 12:19:03]

A "hivatalos" indok ilyenkor, hogy a szövegek kissé idejétmúltak. A nem hivatalos, hogy ezért az átirásért nem kevés suskát lehet felmarkolni! Ami az egyes betétdalok elhagyását illeti, annak idején a bonvivánok, primadonnák, stb tudtak énekelni, mindeféle hangfekvésben és magasságban. Nem egyszer operaénekesek szerződtek át különféle okból (Baksay Árpád, Oszvald Gyula, éppen ők jutottak eszembe), és mikroport nélkül énekeltek. És a mai külföldi operaénekesek közül szép számmal akadnak, akik rendszeresen éneklik az operett-irodalom gyönyszemeit! K.F: Vogt, Kaufmann, René Fleming, Netrebko, stb. Beczala és Hampson pl. jövő februárban operettestet ad a MÜPA-ban. A mi mai operetteseink  - tisztelet a kivételnek - nem tudnak énekelni, és sokuknak a hangja is hagy maga után kivánnivalót! Ami a szerzői jogvédelemre vonatkozó megjegyzést illeti, az sajnos egy idő után elévül, és akkortól - ahogy mondni szokták - szabad a pálya!


3280 Búbánat 2017-10-18 12:19:03 [Válasz erre: 3279 zenebaratmonika 2017-10-18 11:26:43]

Persze, Harmath Imre is!  Meg Földes Imre, Szilágyi László, Emőd Tamás, Blum Tamás vagy  Fáy Jakab Béla:  Millöcker: A szegény Jonatán; Jones: Gésák.

De még folytatni lehetne a sort...

 

Viszont, akik lecserélték a régi, ismert, megszokott dalszövegeket, azok személyét bármennyire is tisztelem, de "újraalkotásuk" nagyon irritál - gondolok a közelmúltban látott és/vagy a repertoáron lévő darabokra, de a régebbi bemutatókra is: A bajadér verseit jegyző  Müller Péter Sziámira, a Marica grófnő esetében Eörsi Istvánra, későbbi változatában: Kardos G. György - Kállai István;  A víg özvegy verseit újraíró Baranyi Ferencre, a Csárdáskirálynő régi verseit "újragyártó" Kállai Istvánra és Kerényi Miklós Gáborra; A Cirkuszhercegnő - Verebes István; a Cigányszerelem dalszöveg-párosára: Ari-Nagy Babara és Béres Attila; Az Orfeusz az alvilágban - Pozsgai Zsolt; A párizsi élet - Ari-Nagy Babara, A denevér - Zöldi Gergely; Egy éj Velencében - Kállai István - Kerényi Miklós Gábor...


3279 zenebaratmonika 2017-10-18 11:26:43 [Válasz erre: 3278 Búbánat 2017-10-18 11:23:52]

Szerintem ezek a régi bevált nevek azért többet mondanak jóval, mint a mai kísérletezgetők... a maiak közül talán Zöldi Gergely, akit lehet értékelni dalszövegírásban.

És az egyik legjobb versfaragót, Harmath Imrét még kifelejtetted. Antal Imre mesélte egy műsorban, hogy Harmat nagyon furcsa ember volt, senkit se engedett be a dolgozószobájába, hanem befütyülték neki az ismeretlen szerzők a dalokat és kiadta rá a szöveget, nem lehetett hozzá bemenni, ha nem  tetszett, kereshetett mást, de kritizálni nem lehetetett.

 


3278 Búbánat 2017-10-18 11:23:52 [Válasz erre: 3276 zenebaratmonika 2017-10-18 11:08:44]

Kétségtelen, az Operettszínház elmúlt évtizedéből nem találni olyan operettbemutatót, amelyben a régi, jól ismert szövegekhez ne nyúltak volna hozzá, és toldozták-foltozták, átírták, hozzáírtak, kihagytak, elvettek, olykor úgy elszabták, hogy rá se lehetett ismerni az eredetire.

Bennem egyébként is, a rádiófelvételekről megismert,  "klasszikussá" nemesedett versszövegek élnek tovább, Mérey Adolf, Harsányi Zsolt, Kulinyi Ernő, Szenes Andor, Gábor Andor, Bakonyi Károly, Endrődy Sándor, Erdődy János, Martos Ferenc, Bródy Miksa, Fisher Sándor, Innocent-Vincze Ernő, Kristóf Károly, Szabó Miklós, Baróti Géza, Dalos László, Hámos György, Gáspár Endre,  Romhányi József, Zágon István...


3277 zenebaratmonika 2017-10-18 11:19:56 [Válasz erre: 3273 Ardelao 2017-10-18 10:38:52]

Ez  is egy azon operettek közül, amiket mára teljesen elfelejtettek és annak idején nagy siker volt. Buttkay Ákos neve nem sokat mond nekem, most meghallgattam ezt a 3 dalát, akkoriban biztos szerették ezt a típusú zenét, nekem nagyon régies.

Földes Imre neve viszont annál többet mond, hisz ő írta Ábrahám Viktória és Hawaii rózsája operettetje szövegkönyvét. Napjainkban már csak ezt a két Földes Imre darabot játszák, a Hawaiit külföldön, jelenleg a Theater Baselben Svájcban. Földes népszerű színműíró is volt az I világháború környékén, de napjainkban sehol se játszák egy prózai művét se.

Földes írta még 1935-1938 között Brodszky Miklós Szerelmes királyné c. operettje librettóját és még két Ábrahám operettet, a Júliát és a Fehér hattyút , de más szerzőknek is írt.

 


3276 zenebaratmonika 2017-10-18 11:08:44 [Válasz erre: 3275 Búbánat 2017-10-18 11:01:38]

Igen a Sybill az jobban tetszett nekem is, de ott is kivágtak dalokat pl. Félrecsapom a kalapom. Nem értem mirét kell megnyírbálni műveket, ez folyamatos az opiban, külföldön nem szokás, az eredetei dalok mennek, esetleg 1-2 ráadással és a dalszövegek is maradnak.

Szerintem a dalszövegeket védi a szerzői jog, szóval nem is lehetne hozzányúlni.


3275 Búbánat 2017-10-18 11:01:38 [Válasz erre: 3268 zenebaratmonika 2017-10-18 09:15:34]

Erre mondtam, hogy Szabó Máté rendezőnek ez A víg özvegy-színrevitel az Operettszínházban kevésbé sikeres színpadi adapatáció volt; amit tőle eddig láttam - operett vonalon ,- leginkább a Sybilljét tartottam "mintaszerűnek"...


3274 Ardelao 2017-10-18 10:40:34 [Válasz erre: 3273 Ardelao 2017-10-18 10:38:52]

 

De sikert aratott Buttykay „Olívia hercegnő” c. operettje is. Tartalmát - akárcsak a „Csibészkirály” esetében - azért idézem, mert ezek a művek egyhamar aligha fognak szerepelni a Fővárosi Operettszínház műsorán.

SZÍNHÁZI ÉLET – 1923./1. SZÁM:

„OLÍVIA HERCEGNŐ – MEGNYÍLT A FŐVÁROSI SZÍNHÁZ

       […]

       Budapest színházi közönsége egészen szokatlan, felette ritka karácsonyi ajándékot kapott: kettős bemutatót. Egy új színház és egy új magyar operett premiérje zajlott le a karácsonyt megelőző estén és talán sohasem volt olyan találó a rosszul csengő és elkoptatott „zajlik" ige, mint ebben az esetben, amikor a teljes nagy siker viharos zajáról is be kell számolnia a krónikásnak.

       […]

       […] A függöny csak az első taps után lebbent széjjel, hogy föltárja titkát: a házavató, színháznyitó új magyar operettet, a címével már jóval előadása előtt népszerű „Olivia hercegnő"-t […]. Szövegét Földes Imre, sok kitűnő, nagysikerű darab és egy külföldet is diadallal megjárt operett szerzője írta, komponistája pedig „Az ezüst sirály" zeneszerzője, a sokoldalú Buttykay Ákos, aki szimfóniák és „Az ember tragédiája" nagyszabású kísérőzenéjének komponálása mellett nagy sikerrel vonult be már régen a népszerű, gazdag invenciójú operettszerzők sorába is, és Bródy Miksa végtelenül könnyed, elmés verseire új operettjét megint finom, ötletes és gyors elterjedésre született zeneszámokkal aggatta tele.

       Hatalmas színes ernyőjű állólámpákkal tarkított szürke és szép tónusú előcsarnok tárul fel, orgonabúgásos nyitány közben szétlebben a függöny. Ez itt Montesillo Adrienne grófné leánynevelő intézete. De nehogy holmi közönséges internátusra gondoljunk. Két inas beszélgetéséből megtudjuk, hogy a grófné ügyes ötlettel alkalmazkodott a legfrissebb történeti időkhöz és intézetét csakis elűzött, trónjuktól megfosztott uralkodók leányai számára nyitotta meg. Ha akad még valahol király, aki nem vesztette el a trónját és országát, csak ebbe az intézetbe jöhet háztűznézőbe. Néznivalója mindenesetre, akadhat. Lám, már jönnek a fiatal fenségek, csupa viruló, bájos királylány, hófehér intézeti ruhában,
       A sok lány után kedves, játékos ifjú jelenik meg, a fiatal Arisztid gróf (Halmay Tibor), a királyi leánynevelő igazgató-tulajdonosának reményteljes csemetéje, aki ha megharagszik, mindenkit a kardja élére akar hányni — pedig nincs is kardja. Ezt azonban nem szabad zokon venni tőle. A szegény fiú fülig szerelmes Heléna bárónőbe (Vigh Manci), az intézet legelőkelőbb növendékének, Olívia hercegnőnek udvarhölgyébe, aki — mint erről nyomban személyesen meggyőződhetünk — szívből viszonozza az iránta tanúsított érzelmeket. Hogy ez a kölcsönös szerelem pompás ének- és táncszámban jut kifejezésre, azt talán fölösleges megjegyeznünk.
       Mindenki itt van már, megösmerkedünk a kedves, szigorú, de jóságos Montesillo grófnővel is (Kürthy Sári), csak éppen a legfontosabb személy, a címszereplő Olívia
hercegnő nem látható még sehol. […] A lányok, akiknek, úgy látszik, bizalmasa Arisztid, már megsúgták, hogy Olívia és Heléna nem töltötte az intézetben az éjszakát, a hercegnő hálószobájában gyanús bűnjeleket is találnak: egy moziszínlapot és egy bár italjegyzékét, és Heléna bárónő kénytelen végre bevallani, hogy valóban nem volt otthon éjjel Olívia hercegnővel. Moziba mentek, ahol megismerkedtek egy csinos, kedves, karcsú fiatalemberrel és, minthogy lekésték az utolsó villamost, kénytelenek voltak az éjszakát egy bárban tölteni. Természetesen velük volt a csinos, kedves, karcsú fiatalember is, aki nem más, mint Blinting, a híres színész.
       Szörnyűség! csapja össze kezeit a derék Montesillo grófnő. És éppen ma történik ilyesmi, amikor ide készül az intézetbe XV. Don Ramiro, Petrogallia királya, az egyetlen, trónjától még meg nem fosztott európai uralkodó, aki Olívia hercegnő kezét akarja megkérni. Az ám, hát hol is van Olívia hercegnő? Egy remegő lovász, akit kifaggatnak, csak annyit tud, hogy kora reggel nyergeltetett őfensége és kilovagolt sebes iramban a virágzó rétek felé. Montesillo grófnő megijed, pedig nem kell félni, mert íme, megérkezik végre Kosáry Emmy, és egyáltalában nem is tagadja az esetet :

Kalandra akadtam,

Jaj be mulattam

Tegnap este én,

Az éj csodaszép volt,

Csillagos égbolt illata szállt felém.

Nem titkolom én el

Hogy egy legénnyel

Bárban éjjel ittuk a pezsgőt.

S míg csoda gyöngy mese kelt ajakán,

Húzta fülembe a dalt a cigány:

Suhog odakünn a szél,

Kicsi baba szörnyen fél,

Mert a legény, csalfa legény

Gyönyörű mesét mesél.

Kicsi baba jönnöd kell.

Mesebeli hintón el

Csókolva és ölelve

Felviszlek majd a mennybe.

       Fájdalom, nem a kicsi baba jön, hanem a király, XV. Don Ramiro őfelsége, pedig
Olívia hercegnő Blintinget várja, a kedves, fiatal színészt, akinek — úgy látszik — kissé nagyon is mélyen talált a szemébe nézni és aki megígérte, hogy még a kulcslyukon át is eljön hozzá. De nincs idő a sok ábrándozásra. Trombita harsog, dob pereg és nagy kíséretével, huszároktól, alabárdosoktól, virágos kosarakat hordó szép lányoktól kísérve, megérkezik a Király, vagyis Király Ernő, aki pompás, aranysujtásos vörös huszárruhát visel, és valóban XV. Don Ramiro őfelsége, a háztűznézőbe jövő uralkodó. Olívia hercegnő azonban boldogan sikoltja Heléna fülébe: „Látod, eljött, még a kulcslyukon is eljött! "
       Kezdünk zavarba jönni. Kicsoda tehát Király: a király vagy Blinting, a színész. De  
nemcsak mi jövünk zavarba. Olívia hercegnő is. Ő se tudja, vajjon a király vagy a színész áll-e előtte, XV. Ramiro pedig óvatos és szerelmes ifjú, aki világért sem árulná el, hogy álruhás színész-e, vagy valóban király-e. Egyelőre mindenesetre a király szerepét adja és nagy meglepetéssel hallja, hogy egy hozzá hasonló valakivel már előző éjjel megismerkedett Olívia hercegnő, aki azonban kalandjából semmit sem akar elárulni. Hiába faggatja a király:
              Nos, ne féljen.
              Nos meséljen.
              Mi történt kisasszony, az éjen?
Olívia.    Az az én titkom!
A király. Tessék?
Olívia.    Az az én titkom, felség.
       Az operett egyik legszebb száma ez a finom, egészen újszerű kettős. De Földes Imre még csak most kezdi bonyolítani az érdekes, fordulatos mesét. A király, aki már a moziban fülig beleszeretett a szeszélyes kis királykisasszonyba, most szereti meg mélyen és igazán, amikor látja, hogy Olívia hercegnő nem XV. Don Ramirót, hanem Blintinget, a divatos színészt, nem az uralkodót, hanem az embert szerette meg benne. Ámde Olívia  szeszélyes és kiszámíthatatlan lány. Mikor azt hiszi, hogy a király csakugyan király, most már csak azért is kijelenti, hogy ő Blintinget szereti, és ridegen kikosarazza őfelségét, mikor ünnepélyesen megkéri kezét. A megszégyenített, szerelmes király távozik, de csakhamar mint „Blinting" tér vissza, civilben. Olívia most már megelégeli a játékot és kegyetlen bosszúra határozza el magát. A királyra mutatva leleplezi, hogy nem más, mint az álruhában hozzá belopózott színész. Detektívek jönnek és elkísérik az álszínészt, aki most még jobban szereti Olívia hercegnőt.
       A második felvonás színhelye pompás, ragyogó, japán stílusban berendezett bár. Málnai Béla, a díszletek tervezője, ugyancsak kitett magáért és olyan pazar színpadi képeket tervezett az „Olívia hercegnő"-höz, amilyenek alig szerepeltek még nálunk operett színpadon.

       Olívia hercegnő, aki ezúttal nagyszerű estélyi ruhában van, és egy csodálatos, ezüst díszítésű köpenybe burkolózik, természetesen a királyt keresi a bárban. Sejtelme nem csal, mert a király valóban itt mulat, és ő is keresi, várja a párját.
       Mulatozik nagyban Satyr főceremóniamester is, aki gyors egymásutánban ürítgeti a pálinkás poharakat, és nem nagyon zavartatják magukat Heléna és Arisztid sem. A király és Olivia hercegnő között azonban véres komolyságú a harc. Mindegyik a másikat akarná legyőzni, és egyformán szerelmes mindegyik a másikba. A bárba téved véletlenül az igazi Blinting is (Kompóthy Gyula), akit a sors bártulajdonos képében megismertet Olívia hercegnővel. A makacs, nyakas királykisasszony gyorsan kész a tervével: ha a király bitorolhatta a színész szerepét, miért ne bitorolhassa a színész a királyét? Olívia bejelenti, hogy az egész estét Blintinggel fogja tölteni.
       A király pedig most már végig akarja játszani a veszedelmes pártit. Az öreg
Satyr ugyan már teljesen elázott, de annyit még meg tud vele értetni, hogy mindenkivel el kell hitetni, hogy az a frakkos fiatalember, akivel Olívia hercegnő mulat, nem más, mint XV. Don Ramiro, őfelsége, a király. A harminchatodik pohárnál tartó Satyrnak ugyan nehezen megy a fejébe ez a feladat, de azért mégis eleget tesz a parancsnak, sőt annyira belejön a komédiába, hogy végül maga is azt hiszi, hogy a színész a király.
       Kétségbeesett hölgy jelenik meg a bárban, Montesillo grófné, aki Olívia hercegnőt keresi. Olívia atyja egy ellenforradalom által visszanyerte trónját, ismét
aktív uralkodó, és a királyi szülők most jönnek gyermekükért. Olívia hercegnőt tehát el kell vinni, hogy illő módon fogadhassa felséges szüleit, de a hercegnő csak vőlegénye karján akar távozni, a vőlegény pedig nem más, mint Blinting, a színész. Nagy az elképedés, a szerelmes király elkeseredésében már-már inzultálja a szerencsétlen színészt, aki akarata ellenére kerül ebbe a csapdába, de végül belenyugszik a látszólag változhatatlanba és csendesen nézi, amint a büszke
Olívia hercegnő Blinting karán eltávozik a bárból.
       A harmadik felvonás nem kevésbé színes és mozgalmas, mint az előző kettő, de itt már természetesen nincsenek bonyodalmak, Sőt, ellenkezően, itt oldódnak meg az összes félreértések. Mint minden jólnevelt operetthez illik, a szerelmesek végül mégis csak egymásra találnak és bevallják, hogy csak játszottak. Kiderül, hogy
Olívia hercegnő a királyban nem a királyt, hanem az embert szereti, és Don Ramiro őfelségének egészen mindegy, visszakapta-e trónját Olívia hercegnő papája vagy sem. A fő, hogy boldogok lesznek és boldogságukban osztozik a kedves, mulatós Heléna bárónő is, akinek most már nem kell többé elválnia az ő szeleburdi Arisztidjétől.
       Egyébként bízvást állíthatja a krónikás, ezek a párok nem fognak egymástól egyhamar elválni. Huszonötször, ötvenszer, százszor, és ki tudja, hányszor még fogják eljátszani Földes Imre, Buttykay Ákos és Bródy Miksa operettjét, amely a megnyitás napján teljessé tette a fővárosi Színház sikerét.



3272 Ardelao 2017-10-18 10:33:08 [Válasz erre: 3271 Ardelao 2017-10-18 10:29:59]

 

SZÍNHÁZI ÉLET - 1923/44. SZÁM:

„Apponyi Albert és leánya az Ezüstsirály newyorki premierjén

Az Amerikai Népszava nagy dicsérő kritikája az Ezüstsirály newyorki előadásáról

Buttykay—Földes operettje a Manhattan Opernhouseban

       Ma érkezett hozzánk az Amerikai Népszava tíz nap előtti száma, amelyben hatalmas öthasábos cikk számol be Buttykay Ákos és Földes Imre operettjének az Ezüstsirálynak newyorki előadásáról. Budapesten a Városi Színházban közel százszor játszották azt a gyönyörű operettet, amely most a Manhattan Opernhouse színpadáról hóditotta meg a yenkiket.

       Az Amerikai Népszava közli az angol lapok szokatlanul meleghangú kritikáit, amelyekben úgy a librettóról, mint a zenéről a legnagyobb elismerés hangján emlékeznek meg. Azután a lap kritikusa részletesen beszámol a premierről, külön tárgyalva az előadást, a színészeket, a muzsikát, a librettót.

       Az előadásnak rendkívüli érdekességet kölcsönzött az a körülmény, hogy a két főszerepet Kosáry Emmi és Király Ernő játszották, akik éppen most vendégszereplő körúton vannak az Egyesült államokban. Az Amerikai Népszava beszámolójából közöljük az alább következő részleteket:

       Háromezer ember!

       Vasárnap este új darabban mutatkoztak be az amerikai magyar színpad illusztris vendégei, Kosáry Emmi és Király Ernő. Állapítsuk meg, hogy ez az este még zajosabb és még melegebb volt, mint a múlt vasárnapi. Külsőségek: háromezer ember a Manhattan Opernhouse nézőterén, szakadatlan ünneplés minden felvonás végén, újrázások és ismétlések, nyíltszíni tapsok és tomboló lelkesedés a harmadik felvonásban, amikor Király magyar nótákat énekel. Ilyen meleg és szép estéje kevés volt a magyar színpadnak Amerikában. A második felvonás végén a közönség az Ezüstsirály komponistáját, Buttykay Ákost akarta látni. A mester, kedves, szinte megható szerénységgel köszönte meg a tapsokat. Kosáry Emminek minden számát megismételtették és hogy még a felvonásköz sem múljon el ünneplés nélkül, az első felvonás után, mikor a csillárok kigyúltak a nézőtéren, a közönség megismerte az egyik földszinti páholyban Apponyi Albertet, aki lányával együtt jelent meg az előadáson. Szinte fékezhetetlen erővel robbant ki a taps, a lelkesedés, a nézőtéren mindenki felállt, percekig ünnepelte a nagy államférfit, aki meghatottan hajlongott a páholyában, s köszönte meg a közönség spontán ünneplését. Nagyon szép, nagyon meleg este volt és Kosáry is, Király is, legnagyobb diadalaik közé sorozhatják a vasárnapi előadást. Ebben a rendkívüli sikerben bizonyára nagy szerepet játszott maga a darab, amely magyarosságával, mindenekfölött pedig finom és előkelő muzsikájával közel tudott férkőzni a közönséghez.

       A sok limonádé után.

       Ezután a kritika részletesen ismerteti a darab tartalmát, majd ezt írja:

       — Buttykay muzsikája a magyar zene legszebb alkotásai közé tartozik. Erről a muzsikáról külön kellene írni, még pedig hosszú értekezést. Buttykay a finom művészek ösztönszerű irtózásával menekül minden közhelytől, egy pillanatra sem útszéli és nem ír le egyetlen gassenhauert sem. A Kosáry belépője meglepően újszerű, érdekes, igazi kis zenei csemege; az első felvonás táncduettje tele van zenei humorral és hangszerelési ötlettel. Öröm, lelki felüdülés volt a Buttykay muzsikája, mestermű a sok limonádé után, amiket eddig hallottunk és amelyekkel majd minden showban inzultálják az embert. Ami az előadást illeti

       Kosáry Emminek

valóban nagyszerű diadalmas estje volt. A világszép nagyhercegné szerepe úgy tapad és simul az egyéniséghez, mint egy ragyogó báliruha, amelyet művészkéz szabott erre a pompás alakra. Aláhúzottan öntudatos egyéniségének kitűnően fekszik ez a szerep, amelynek azután az ő ragyogó művészi egyénisége ad erőt, tartalmat. Kosáry Emmi valóban kettős gyönyörűséget adott a közönségnek, zenei élvezetet, amelyet csak ilyen tökéletes énekesnőtől kaphatunk és drámait, amelyet a brilliáns színésznő szerzett nekünk. A Kosáry hangja tömör, erőteljes, van színe, csillogása, csengése, vivőereje és tud meleg lenni és drámái. Az énektudása hihetetlenül kulturális. A játéka olyan, mint a Buttykay muzsikája, ő is kerüli a közhelyeket és az olcsó primadonnai-fogásokat. Uralkodik a színpadon és a közönségen is. A ruhái valóban párisi kreációk, izgatóan szépek. A sikere hangos, zajos, meleg ünneplés volt, amely az első jelenetnél kezdődött és tartott az előadás végéig.

       Király Ernő,

aki nem először van Amerikában, az Ezüstsirályban aratta legnagyobb sikerét. Az az ünneplés, amelyben a közönség részesítette, szívből jött, őszinte volt és legfőképpen megérdemelt. Király Ernő nevét nem lehet elválasztani a magyar operettől, amellyel együtt nőtt és együtt lett világhíressé. Azt a Király Ernőt láttuk vasárnap este, aki jóval több, mint tíz év óta dominálja a magyar operett-színpadot és aki nélkül operettsikert nem is igen leheti elképzelni. Elragadóan kedves volt, megint az a színész, akit szívesen lát az ember a színpadon, aki melegséget és valami jó érzést hoz magával. Elegáns, nagy úr, minden mozdulatában ízléses és kedves. Ezt a kedvességet kell a legjobban aláhúzni, mert a bonvivánnak ez a kvalitása a legfontosabb. Stílus van a Király Ernő játékában. Az az igazi hamisítatlan operettstílus, amelyet nem lehet megtanulni, amelyre születni kell. Király Ernőnek ez az alakítása a háború előtti Budapestre emlékeztetett, a Király Színház régi estéire, amelyekről a kritikusok azt írták: diadalmas esték, a közönség a színházból kijövet az operett, kedves melódiáit dúdolgatta. Nagyon szépen énekelt vasárnap Király, férfias tenorján melegen szálltak a Buttykay széles melódiái; töretlen tisztaságában hallottuk ezt a behízelgő kellemes orgánumot, ezt a férfias tenort, (magyar tenort, ahogy Beöthy László mondta) amelynek sok-sok sikerét köszönhette. A közönség a mulatási jelenetek után Király Ernőt nem akarta lebocsátani a színpadról.

       D. Fellegi Teri

vasárnapesti szereplése bebizonyította, hogy nincs kicsi és nagy szerep, nincs hálás és hálátlan szerep, csak színész van, aki a maga egyéniségének a jelentőségével tölti meg a szerepet, amely csak keret a művészi egyéniség számára. A Fellegi Teri virágárus leánya volt a legdrágább, a legbájosabb virágárus leány, akit valaha láttunk, üde, fiatal, friss, mint a virágai. A közvetlensége meghódította és magával ragadta a közönséget. A siker, amelyben része volt, azt mutatja, hogy mennyire benne van az amerikai magyar közönség szívében ez a fiatal művésznő. Az előadás  többi szereplői közül Vámos Vilmos, R. Tóth József, Heltai Nelly, Hegedűs Henrik, Hegedűs Lajos és Mártonfalvy karmester neveit említi fel a kritika.”


3271 Ardelao 2017-10-18 10:29:59 [Válasz erre: 3270 Ardelao 2017-10-18 10:27:08]

 

SZÍNHÁZI ÉLET - 1921/15. SZÁM:

„Ezüstsirály – 100

       A Városi Színház Bohnen estéi feledhetetlen élvezetet szereztek azoknak a boldog embereknek, akik jegyhez jutottak. Faludiéknak persze jólesett, hogy a nagyarányú vállalkozás első hírére már özönlött a jegyekért versengők tömege a Tisza Kálmán-téren, de — mi tagadás — volt egy kis aggodalom is. Eláruljuk: féltették az Ezüstsirályt.
       Elvégre akármilyen nagy is a siker, a húsvéti ünnepek után, és az ilyen drága vendégszereplések után, könnyen érheti baj a legkapósabb darabot is. És itt volt a szombati est a Bohnen Mihály három fellépése között.
       Megállapítottuk, hogy azon a kritikus szombaton nem maradt jegy a kasszában, és zsúfolt nézőtéren gyönyörködött a publikum az Ezüstsirály szépségeiben. Ezek a szépségek pedig az idők folyamán elmélyedtek, ragyogóbbak lettek, a népszerűség zománca növeli értéküket. És így jutott el az Ezüstsirály a Városi Színházban rekord számhoz: a századik előadáshoz.
       Olyan ünnep ez, amit igaz örömmel kell regisztrálni. A Faludi-rezsim néhány évének eredménye, hogy íme, lehet a Városi Színházban ilyent is megérni, csak derekasan hozzá kell látni. Jó darabot, jó előadásban, szép kiállításban.
       Az Ezüstsirályra ez a három jelző teljes mértékben ráillik.
       Az előadás nem marad mögötte az operett fénykorának legszebb teljesítményei mögött. Kétségkívül van ebben érdeme, nagy érdeme a két kiváló vendégnek, dehát hiszen ez is csak a színház érdeme, hogy a külföldi konkurrenciával szemben is nekünk tudta biztosítani Kosáry Emmy és Király Ernő fellépéseit.
      Kosáry Emmy, mint nagyhercegnő, valósággal fenséges. Ha Talma oktatta Napoleont a fejedelmi magatartásra, pózra, Kosáry asszonytól bizony akármelyik fejedelmi hölgy eltanulhatná az előkelőséget, amit még valahogyan lehet tanulni, dehát a felséges szépséget már nehezebb. Király Ernő mintája marad minden énekes szerelmes színésznek. Ideális könnyedséggel jár-kel, énekel, táncol, kedves, elegáns, van humora, tud szentimentális lenni. És ki tud magyarosabban mulatni, nótát húzatni ?
       Aztán jön Sziklay József mandarinja; bátran énekelhetné, hogy a »mandarinok mandarinja vagyok", mert aligha lesz valahol színész, aki ebben a szerepben túltesz rajta. A kecses és fürge Tisza Karola pedig a legjobb partner, akit mindig örömest lát a közönség.

       Mály Gerő, az Ezüstsirály új szereplője minden este jobban kívántatja meg, hogy már láthassuk egyszer egész estére terjedő szerepben. Az új harmadik felvonás egyik oszlopa, Sík Rezső mindig megbízható, jó színésznek bizonyul.
       Stephanidesz Károly régen betéve tudja a partitúrát. Talán jobban tudja, mint Buttykay, a komponista, akit a századik alkalmából ugyancsak lelkesen ünnepeltek a librettistával, Földes Imrével együtt. És a kis Ferenczy Frigyes, a gyönyörű kiállítás kigondolója és elrendezője is méltán kap egy extraüdvözlést a jubileum alkalmából.
       Az Ezüstsirály pedig a századik előadás után is szerepel a Városi Színházban; ez a sirály nem volt vészmadár és ezentúl is a színház szerencsemadara lesz.”


3270 Ardelao 2017-10-18 10:27:08 [Válasz erre: 3269 Ardelao 2017-10-18 10:24:36]

 

A SZÍNHÁZI ÉLET - 1921/12. SZÁMÁBAN MEGJELENT BESZÁMOLÓ FOLYTATÁSA:

Kosáry, Király, Buttykay és Földes
nyilatkoznak az Ezüstsirály új harmadik felvonásáról

       Megkérdeztük az Ezüstsirály két főszereplőjét és a szerzőket: mi a véleményük az új harmadik felvonásról? Itt adjuk a nyilatkozatokat:

Kosáry Emmy:

       Nékem azért kedves az új Ezüstsirály — még kedvesebb, mint a régi volt, — mert az új harmadik felvonásban szív van. Fel is frissíti a játékot az új miljő s az, hogy magyar földön végződik Xénia szerelmi regénye, különösen meghódítja a nézőt. Engem már meghódított... Emlékszem, Földes Imre sehogysem akart harmadik felvonást írni. Még a budapesti első premiér előtt — most már így kell számozgatnom a bemutatókat — azt az ötletet vetette fel, hogy egyáltalában ne is játsszunk harmadik felvonást, hanem a második felvonás végén a zenekar játsszon tovább, elsötétített nézőtér mellett, a finálé befejeztével pedig lépjen ki a rendező és finoman, poentírozottan csak ennyit szóljon :
       — És egymáséi lettek...
       — Az ötlet friss, kedves, szinte amerikaias volt, de nyomban figyelmeztettem Földes Imrét arra, hogy a közönség számára csak a premiér lenne meglepetés, a későbbi előadásokon elvész az ötlet minden finomsága. Valahogy mégis belenyugodott, hogy meg kell írnia a harmadik felvonást. Jó volt, de az új harmadik felvonásban annyi az érzés, annyi a melegség és szerelem, hogy az új harmadik felvonás sikere felér egy új bemutató előadás tapsaival...

Király Ernő:

       — Még a premier napján is úgy volt Bécsben, hogy németül énekelek. Német szó, magyar mulató jelenetben? Nem! Azt hiszem, Rollét, a kitűnő bécsi rendezőt lephette meg legjobban s utána jómagamat, amit ott a premier estéjén cselekedtem. Ahogy a nótám magyaros futamai felcsendültek, lehunytam a szemein, gondoltam egyet - és magyarul énekeltem. A publikum is meglepődött, másodpercnyi csönd támadt a nézőtéren... egyszerre felzúgott a taps — nyertem ! De ebből a nyereségből igen sok jutott a magyar művészetnek s ettől az estétől kezdve mindennap magyar muzsika, magyar szó csengett a Carltheaterben. Ilyen emlékek után hogyne szeretném az új Ezüstsirályt ? Meg kell vallanom, hogy az Ezüstsirály bécsi előadásai után komolyan tartottam attól, hogy pesti bemutatón önkénytelenül németül szólalok meg. A főpróbán kétszer is Johannak tituláltam az öreg Jánost — Mály Gerőt.
       A harmadik felvonásban persze nem fenyegetett már ez a veszedelem, hiszen magyar ennek a felvonásnak minden íze. Művészi pályámnak legszebb emlékei fűződnek az Ezüstsirályhoz, a régihez is, az újhoz is.

Buttykay Ákos:

       — Az ilyesmit könnyebb megcsinálni, mint beszélni róla . . . Szép feladat volt az új harmadik felvonás, mert magyar a levegője, magyar a lelke ... Az ilyen szövegre gyönyörűség muzsikát írni . . . itt a gróf mulató-nótája, hallgassa csak :
„Az én rózsám gőgös, büszke,

Haj, de "rátarti.

Ha elmenek házuk előtt,

Alig pislant ki.

Ha kipislant, nem rám pislant,

Csak az eget nézi . . .

Pedig én még az eget is

Haj, lehoznám néki."

Buttykay leült a zongorához, eljátszotta az édesbús magyar nótát . . Ez volt a felelete.

Földes Imre:

       — Az új Ezüstsirály történetét maholnap jobban ismeri a pesti közönség, mint én magam. A bécsi sikerről azonban szívesen beszélek, mert csak utolsó sorban az én sikerem, mindenekfölött a magyarság, a magyar muzsika a magyar kultúra sikere . . . Pedig eredetileg nem is akartam három felvonást írni. Merő sablon, a harmadik felvonás sem az írónak, sem a főszereplőknek nem adhat kellő teret, a komponista pedig hiába építi fel a legszebb művészi finálét, a zenei finomságok elvesznek. Ennek az ideges kornak a közönsége türelmetlen, elég annak két jó felvonás ... nos, azt gondoltam, de aztán mégis csak megírtam a harmadik felvonást, a régi iskola szerint. Igaz, hogy soha nem tetszett nekem, a bemutató-előadáson kívül egyetlen-egyszer se néztem meg.
       Mikor aztán Bécsbe készültünk az Ezüstsirállyal, szíves örömest írtam új harmadik felvonást s az is természetes, hogy magyar földön játszattam. Arra kellett gondolnom, hogy az Ezüstsirály magyar operett, magyar gróf játszik benne, nem vihetjük tehát külföldre magyar muzsika, magyar zamat nélkül. Buttykay Ákos szép kurucos nótái is magyar levegő után sóhajtoztak, magyar lett tehát az új harmadik felvonás.

(K—y)”


3269 Ardelao 2017-10-18 10:24:36 [Válasz erre: 3265 Ardelao 2017-10-16 11:30:23]

 

A következő bejegyzéseket is áthozom a „Magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei” topikból:

SZÍNHÁZI ÉLET - 1921/12. SZÁM:

Az új Ezüstsirály

      Emlékezetes, szép este volt, amikor először hangzott fel a Városi Színházban Buttykay Ákos nyitánya, az Ezüstsirály bevezető zenéje; először mulatott a közönség Földes Imre érdekes és vidám szövegén; és tapsolt az operett főszereplőinek, Kosáry Emmynek, Király Ernőnek és Sziklay Józsefnek. A premier estnek nagyszerűségén is túltett most a második premieré, amikor egy nagy külföldi siker után ismét visszakaptuk az operettet és két vezető szereplőjét, sőt kaptunk egy új harmadik felvonást is, és egy új színészt, akinek jelentős sikert hozott az új Ezüstsirály. Mály Gerő ez az új színész, a régi nagyszerű Mály, akinek minden szavát nyílttéri taps fogadta a reprízen.
       Az Ezüstsirály második premierje tökéletes, színházi szenzáció volt. Arról szóló hírekkel együtt tudták meg az emberek, hogy Kosáry Emmyt már Berlinbe szerződtették ugyancsak Xénia nagyhercegnő szerepének kreálására. És mintha csak attól félne a közönség, hogy lekésik, úgy ostromolja a Városi Színház pénztárát, hogy mielőbb kaphasson jegyet. Akik már látták az első formájában az operettet, természetesen meg akarják ismerni az új harmadik felvonást is, és akik még nem látták, annál inkább akarják pótolni ezt a mulasztást.
       A Faludi-rezsiim legnagyobb operettsikere így került ismét a közönség elé. A szezon egyik legnagyobb sikere lett ismét az Ezüstsirály. Egészen biztos, hogy az Ezüstsirályt évtizedek múltán is éppúgy fogják emlegetni, mint az operett aranykorának egy-egy kimagasló művét. Amint a régibb nemzedék tagjai most fellángolva beszélnek a Nebántsvirág, a Mikádó, a Lili estéiről, a Blaháné, Hegyi  Aranka, Pálmay Ilka, Küry Klára diadalairól, úgy fogják emlegetni Kosáry Emmynek Xéniáját, amely kétségkívül magasan kiemelkedik a szokvány operettalakítások sorjából. Valami különösen nemes, megragadó vonása van ennek a szerepnek. Magában a librettóban is megvan már ennek a kivételességnek a magva, dehát Buttykay Ákos zenéje még fokozza ezt az előkelőséget, amely a legszebb módon érvényesül, anélkül, hogy rovására menne annak a derűs és mulattató elemnek, amely mégis csak éltető ereje egy igazi operettnek- A káprázatos öltözékeket sem lehet megemlítés nélkül hagyni. Kosáry új toillettjei oly káprázatosak, hogy azokról csak elragadtatással lehet beszélni. Bizony sok pénzbe kerül ez a rengeteg toillette, ami nagyon prózai mozzanat, dehát ez is kell a sikerhez, és elvégre Kosáry Emmynek olyan a szerződése, hogy megbírja ezt a költséget.
Király Ernő szerepe erősen megnőtt a harmadik felvonásban. A bécsiek kedvéért beillesztették a híres mulató jelenetét. A bécsieknek is magyarul énekelt, és képzelhető honfitársaink lelkesedése, amikor végre magyar szót, magyar nótát hallhattak a Carl Színházban. De Budapesten is örömest fogadjuk operett keretében is, ha felcsendül egy mélabús, majd meg egy pattogó ritmusú magyar nóta Hiszen a népszínmű elzüllése folytán úgyis oly ritkán jutunk hozzá. Az meg aztán különösen kedves, amikor a kinai mandarin is meg akar tanulni magyarosan mulatni. Itt szépen belekapcsolódik Sziklay József is a harmadik felvonásba. Az operettnek ez a figurája talán legjobban sikerült Földes Imrének. Valami egészséges operettihlet szállta meg, amikor megcsinálta. De az is bizonyos, hogy ugyancsak keresnie kellene széles e világon színészt, aki oly híven és kacagtatóan tudja tolmácsolni a szerző intencióit, mint Sziklay József. Erős segítsége ebben Tisza Karola, a kecses és jóhangú szubrett.
       Mály Gerőről már megemlékeztünk. Bizonyára fogunk még vele találkozni hosszabb lélegzetű szerepben is. Annyi bizonyos, ha valaha, ezúttal szabad élnünk a „kabinetalakítás" kifejezéssel, amikor az ő ábrázolását dicsérjük.
Sík Rezső nagyon jól játszik drámában is, és igazi nagyúri allűrökkel tudja személyesíteni a férjet, akinek át kell engednie a helyét a vetélytársának.
       Ferenczi Frigyes rendezése most is a helyzet magaslatán volt.

(Folyt. köv.)


3268 zenebaratmonika 2017-10-18 09:15:34 [Válasz erre: 3267 Búbánat 2017-10-16 18:23:33]

Vasárnap volt szerencsém megnézni az Operettszínház Víg özvegy c. előadását, hát elég vegyes a kép. A 2. felvonás zeneileg jóval erősebb az elsőnél, az énekesek hangjával elégedett voltam, de Fischl Mónika teljesen érthetetlenül énekelt.Ami nem tetszett, az a librettó, nem ismerem az eredetit, de ez amit láttam nekem nagyon primitívnek hatott és unalmasnak, nevetni se igazán lehetett rajta, max. 2-szer, a többi poén kifejezetten fárasztó volt. Az első felvonás végén a wc-s rész közönséges volt, ha jól láttam Hommonnay önkielégített... az meglepett, hogy angol felirat ment fent, és  német egyáltalán nem volt..

Az opi honlapján ezt írják:

Ari-Nagy Barbara alkalmazta mai színpadra Viktor Léon és Leo Stein szövegét. Egyértelmű, a Béres Attila rendezte új produkció - Daróczi Sándor díszletével, Füzér Anni jelmezeivel és Bodor Johanna koreográfiájával - fiatalságával, frissességével hódít Budapesten.

Na, hát nekem ez fiatalosnak se hatott egyáltalán, inkább gagyi kategória, túl sok volt benne az uncsi fárasztó szöveg, és kevés a zene, amit szerintem alaposan megvágtak.

 

Ennél gondolom a Wolksoper előadása biztos jobb...


3267 Búbánat 2017-10-16 18:23:33

Lehár Ferenc örökbecsű remekét október, november és december folyamán játssza a bécsi Volksoper. Úgy tudom,  náluk – a mi Operettszínházunk repertoárján lévő Víg özvegy-adaptációval ellentétben - az „original” szövegkönyv alapján vitték színpadra a nagyoperettet.

Franz Lehár: Die lustige Witwe – Wien, Volksoper - jelenetképek az előadásból


3266 Búbánat 2017-10-16 18:00:38

Szabó Magda 100 - kiállításmegnyitó és jubileumi Abigél előadás az Operettszínházban + videofilm

Operettszínház.hu, 2017-10-06

100 éve született jelenkori irodalmunk egyik legnagyobb hatású írója, Szabó Magda, akinek műveit ma is rajongásig szereti a közönség, akármilyen formában találkozik is vele: könyvben, filmen vagy színpadon. Születésnapján, október 5-én a Budapesti Operettszínház kettős jubileumi ünnepséggel emlékezett a teátrum életében is meghatározó szerepet betöltő szerzőről. Az Abigél című musical 250. előadását tekinthették meg a nézők, köztük mintegy száz Nyíregyházáról érkezett fiatal, emellett a műhöz kapcsolódóan a Petőfi Irodalmi Múzeummal közös tárlat nyílt.

 


3265 Ardelao 2017-10-16 11:30:23

Az alábbi beírásomat "A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei" topikból áthozom ebbe a topikba is, mert részletes ismertetőt ad egy ma már bizonyára nem sokak által ismert operettről:

SZÍNHÁZI ÉLET, 1919. 24. SZÁM:

A CSIBÉSZKIRÁLY

       Repríz volt múlt héten a Király-Szinházban, de valóságos bemutató számba ment ez a repríz, mert bizony a mai színházi közönségnek csak igen kis hányada emlékszik még azokra az időkre, amikor ugyanezen a színpadon játszották „A csibészkirály"-t. Tizenkét évvel ezelőtt mutatta be ezt az operettet a Király-Szinház és azóta kissé megfeledkeztek a budapestiek a kis Daisyről, a kedves Grolmusról, a mulatságos Gámeczről és a darab sok más vidám figurájáról, melyek most frissen, mintha nem is tartózkodtak volna hosszú éveken át a színházi könyvtár poros csendjében, új életre keltek.
       Az angol miljőben játszó darab szövegét Szél Lajos, egy kiváló magyar mérnök írta, aki a komoly aritmetikai tudományok mellett nagy rutinnal és sok ötletességgel forgatta már tizenkét évvel ezelőtt is a tollat és most dolgozik éppen új darabjai megírásán. Egy új operettlibrettója és egy vígjátéka van készülőben és ha ideje volna hozzá, nagyon szeretne megírni egy középkori verses drámát, mely a valóság köntösébe öltözött mesejáték volna.
       A zene Buttykay Ákos műve. A kiváló komponistát, akit a komoly hangversenyek publikuma épp oly jól ismer, mint a színházakéi, nem kell e helyen és ez alkalommal külön bemutatni. Két nagyszabású szimfóniája, zongoraversenye, az Arany balladájához készült „Ünneprontók" című szimfóniai költeménye és „Az ember tragédiájá”-hoz a Nemzeti Színház számára készült kísérőzenéje mellett tudvalévőleg vannak színpadi művei is, amelyek őszinte sikereket hoztak számára. „A csibészkirály"-on kívül sok nagysikerű előadás emléke fűződik „A bolygó görög" című operettjéhez, mely ugyancsak a Király-Színházban került előadásra és a „Hamupipőke" című operához, melyet az Operaház adott elő. Hogy továbbá Buttykay Ákos operettkomponista azonos az európai hírű zongoraművésszel és a budapesti Zeneakadémia professzorával, talán nem minden olvasója e soroknak tudja, de aligha lesz olyan tagja a színházi közönségnek, aki ne tudná, hogy Kosáry Emma neve előtt a B. betű Buttykay Ákost jelenti, a legszeretetreméltóbb primadonna-férjet.
                                                                     *
„A csibészkirály" a legkevésbbé sem sablónoperett. Minden értékén felül ez egyik legnagyobb érdeme: egyáltalában nem él az operettek unos-untig megszokott rekvizitumaival, egészséges ötlettel olyan szituációkat visz színpadra, amilyenek alig kerülnek oda ebben a műfajban és még a romantikája is olyan beállítású, ami nem hasonlítható a librettók nagy átlagának elkoptatott patronjaihoz. Mert operett, nem maradhatott el a szerelem A csibészkirályból sem. De a szívek és érzelmek története csak halvány fonálként húzódik végig egy kacagtatóan kedves, burleszk betörő-histórián, amely az egész operett magvát alkotja.
       Az egyik szerelmes Daisy, a primadonna, híres starja egy nagy londoni operettszínháznak, aki valamikor nem volt ilyen boldog, mint most, mikor premierre készülhet és nem volt ilyen előkelő primadonna, hanem egy szegény, ostoba kis leány, akit sötét gondolatokra csábított az éjszaka csendje és a víz fekete tükre. Mi tűrés-tagadás, Daisy valamikor öngyilkos akart lenni és végső elkeseredettségében vízbe vetette magát. A mentőangyal azonban ott őrködött a közelben egy derék rendőrfelügyelő képében, aki minden baj nélkül vitte szárazra a kis öngyilkosjelöltet, kit a holdfénynél, vizesen, prüszkölőn meglátni és megszeretni pillanat műve volt. Megmentő és megmentett azután elváltak és nem is tudták meg egymás kilétét. De
Daisy épp ugy nem felejtette el szabadítóját, mint a derék Edward Leyton az ő védencét és keresik egymást, hátha egyszer véletlenül megint összeakadnak.
       Mi már akkor ismerkedünk meg velük, mikor ez a titkos óhaj régen ég a szívük mélyén. De Daisy most már primadonna és semmi oka sincs arra, hogy öngyilkosságot akarjon elkövetni. Éppen premier előtt állnak, a színház javában készül „A Csibészkirály" című operett bemutatójára és Daisy öltözőjébe garmadával hordják a virágot az udvarlók. Ott sürög-forog az igazgató is, a kritikus is, ki és befut az ügyelő és bejön a kórus is, hogy még egyszer utoljára elpróbálja Daisyval a főszámot. A primadonna, szerepéhez híven, csibésznek van öltözve, művészien rongyos fiúruhában, nagy tollas karbonári kalapban, a harmadik felvonásban azonban estélyi ruhában lesz és már ott hevernek öltöző-asztalán a pompás ékszerek, melyeket viselni fog.
       Leyton rendőrfelügyelő, aki szenvedélyesen üldözi a betörőket, elárulja az igazgatónak, hogy betörés készül, el akarják lopni a primadonna ékszereit és kénytelen az öltöző környékén megfelelő számú rendőrt elhelyezni, hogy idejekorán lefülelhessék a jómadarakat Daisynek természetesen nem szólnak, nehogy felizgassa a dolog. Alig libben ki Daisy a színpadra, kiürül az öltöző és pontosan, ahogyan a rendőrfelügyelő megjósolta, megjelenik halk, macskaléptekkel Grolmus,
a híres betörő két társával. Egyenesen Daisy toilette-asztalához tartanak és javában zsákmányolják a kincseket, mikor besurrannak Leyton emberei és lefülelik őket. A szín pár pillanatig ismét üres marad és Daisy fut vissza a színpadról, hogy a tükör előtt kis festéket tegyen arcára. Két rendőr e pillanatban visszatér, megpillantják az operett jelmezébe öltözött „Csibészkirályt" és e szavakkal, hogy:
       — Ni, egy még itt maradt ! — fülön csípik a meglepett primadonnát is és viszik magukkal a többiek mellé a dutyiba.
       A második felvonás két részből áll. Az elsőben a rendőrségi fogház kőfallal körülkerített udvara a színhely. Két rendőr beszélgetéséből megtudjuk, hogy Leyton rendőrfelügyelő állandóan álöltözékben a betörők közé jár, kilesi minden tervüket, titkukat és a munkánál azután rajtuk üt. Ez a magyarázata annak, hogy a betörők állandóan kudarccal dolgoznak. A színházhoz mozgósított rendőrök visszatérnek a zsákmánnyal, magukkal hozzák Grolmust és társait, valamint Daisyt, akit szintén betörőnek tartanak.
       Daisy csak a díszes triumvirátustól tudja meg, hogy miért cipelték őt el az öltözőjéből és mikor értesül arról, hogy betörőnek vélik őt is, boldogan felsikolt :
       — Hiszen ez pompás ! Nagyszerű reklám lesz!
       Vidáman megadja magát sorsának és felcsap a bandába, hiszen ez a legegyszerűbb módja annak, hogy baj nélkül kiszabaduljon a furcsa kalandból. Grolmus segítségével pillanatok alatt megszabadulnak bilincseiktől és a kőfalon át megszöknek.
       A szín változik: a színpad egy tolvajkocsma kedélyes helyiségét tárja elénk. Sorra gyülekeznek a betörők, tolvajok, kik nagy ünnepre készülnek: ma lesz a Csibészkirály választása. Gámecz két húgát hozza magával noviciáknak. Ma kell letenniök a vizsgát, hogy felvehetők-e a céhbe. Csak Grolmus kompániája hiányzik és egy leány szepegve hozza hírül, hogy a társaságot elfogta a zsaru. A nagy búsulás azonban, ami ennek nyoméban támad, nem tart sokáig. Vidám nótázással megérkeznek a szökevények: Grolmus, Daisy és a többiek.
       Ott van a betörők közt a rendőrfelügyelő is két emberével, hogy kilesse az újabb terveket. Leyton meglepetve ismeri fel Daisyben azt, akit állandóan keres és elhatározza, hogy megmenti a bűn fertőjéből. Daisy is felismeri .a rendőrfelügyelőben azt a fiatalembert, aki után vágyódik, mióta a hullámokból megmenekült. Sajnálja, hogy ily mélyre süllyedt és elhatározza, hogy megmenti.
       Először a vizsgát tartják meg. Csengőkkel teleaggatott babát hoznak be, annak a zsebkendőjét kell kilopni úgy, hogy a csengők meg se szólaljanak. Gámecz két húga nagyon ügyetlenül végzi a feladatot, Daisy azonban remekel, nem csak a zsebkendőt lopja ki a bábu zsebéből, hanem elcsórja a csengőket is anélkül, hogy bárki észrevenné. llyent még a legvénebb betörők se láttak. Hát még amikor Daisy
a szélsípokkal telerakott szőnyegen, melyen a surrunó járást tanítják, nemcsak hogy úgy fut végig, hogy egy síp se szólaljon meg, de a sípokon lépdelve egy vidám nótát is elzenél. Grolmus egészen elérzékenyül ennyi tehetség láttán és azt indítványozza, hogy maga helyett Daisyt válasszák meg csibészkirállyá. A választás közfölkiáltással meg is történik és Daisy azonnal szónokolni kezd :
       — Népemhez!
       Grolmus azonban leinti. Előbb a koronázásnak kell megtörténnie. Behozzák a palástot, jogart és koronát, felültetik az új csibészkirályt a trónra, azután ünnepélyes menetben Vonulnak el az új király előtt az alattvalók, az egész tolvaj és betörőtársaság. Az ünnep azonban nem volna teljes, ha meg nem koronáznák egy nagyszabású — betöréssel. Grolmus azt indítványozza,, hogy miután a primadonna öltözőjében pórul jártak, köszörüljék ki a csorbát azzal, hogy betörnek a primadonna lakááéra. Az új „Csibészkirály" lesz a vezérük.
       Daisy felújong. Hiszen így a legkényelmesebben fog hazajutni! Kiválaszt magának néhány embert, köztük Grolmust, akit nagyon megszeretett és Leytont, akit minden áron meg akar menteni.
       A harmadik felvonásban a társaság bravúrosan végrehajtja a betörést. A díszes szalonban azonban legnagyobb megrökönyödésre Daisy leleplezi magát. Leyton boldogan újong föl és ő is levetve inkognitóját szerelmesen veszi birtokba a legnagyobbszerűbb zsákmányt: Daisyt magát.

                                                                   *

       Ezt a kedves, mulatságos cselekményt csengő-bongó rímekben és ötletes prózában írta meg Szél Lajos, Buttykay Ákos pedig olyan muzsikát komponált hozzá, ami — ne értsék félre ezt — szinte túl jó operettnek. Nemcsak dalok, táncok, indulók pompás sokasága van Buttykay partitúrájában, a zenekari ötletek végtelen változatossága pajzánkodik állandóan az orkeszterben, szinte nem is győzi figyelni az ember azt a sok kedves részletet, amely ellenállhatatlanná teszi ezt a finom, tartalmas és mesterien instrumentált muzsikát.
       A Király-Színház pazar szereposztásban hozza ismét színre „A Csibészkirály"-t. A főszerepet, Daisyt, Fedák Sári játssza, aki nagy sikerrel alakította ezt a pompás nadrágszerepet már az operett bemutatóján, most pedig sok komoly drámai szerepe után vidáman, egészséges pajkos humorával tér vissza kis kirándulásra, benne az operett birodalmába, ahol — hiába távozott — sokkal inkább otthon van ma is, mint sokan mások. Nem lehet részletezni Fedák Sári Daisyjét, ezt a sokaknak új alakítását. Fedák ismét Zsazsa, egyéniségének minden bájával, eredetiségével, varázsával.
       A partnere Grolmus szerepében Rátkai Márton, aki pompás figurát csinál a vén betörőből. A bemutatón, tizenkét évvel ezelőtt Sziklay Kornél játszotta ezt a szerepet, most Rátkai kacagtatja meg mókáival, fürgeségével közönségét. Az érzelmes rendőrfelügyelőt Király Ernő alakítja, kinek kellemes orgánuma megkapóan érvényesül a szép, finom Buttykay dalokban. Ihász Aladár, akit őszinte elismerés illet meg a kitűnő rendezésért is, a szerencsétlen színházi igazgatót játssza, akitől a premiér közepén hurcolják el ostoba félreértésből a rendőrök a primadonnát. Latabár Árpád és Nádor Jenő két betörő alakjában jeleskednek, Mányoki Gizi mint takaros
Kitty szobaleány arat sok tapsot és nagyon kedves jelenség a fiatal Bellák Annus is. Szirmai Imre a kritikus, Raskó a tűzoltó szerepében egészítik ki a kitűnő együttest, mely előreláthatóan sok-sok estén át fogja sikerre vinni A Csibészkirályt-t.”


3264 Búbánat 2017-10-14 16:10:17

Mától nyolc hét nyolc szombatján kerül ismét adásba a televízióban először 2001-ben sugárzott, az operett históriáját nem túl komoly formában  feldolgozó magyar zenés filmsorozat:

Operett.hu: Hétköznapi operett - A Kis Orpheustól a "nagy" Orpheusig – VIII/1. rész

Október 14.:  18:15-től az M3 műsorán!

„1792-ben egy operett társulat próbál, a forradalmi járőr letartóztatja őket. Így indul a történet, amelyben évődő riportok, archív bejátszások, Rátonyi- interjú váltják egymást. Végül a színészek 100 évvel később előadnak egy zenés jelenetet Offenbach : Orfeusz az alvilágban c. operettjéből.”

Műsorvezető:

  • Rózsa György
  • Szerednyey Béla

Időtartam: 55 perc

Epizód:  8/1. rész

Felelős szerkesztő: Vitézy Zsófia
Forgatókönyvíró: Horváth Péter
Rendezte: Horváth Péter


3263 Búbánat 2017-10-14 14:39:06

A 25 éve meghalt Rátonyi Róbert emlékére és felesége 90. születési évfordulójához

A Dankó Rádió Túl az Óperencián c. operett műsorában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, személyes emlékeit osztotta meg Rátonyi Róbertről, az Operettszínház egykori legendás táncos-komikusáról, aki később a Thália Színház tagjaként is beírta magát a színművészet nagy magyar alakjai közé, és akinek két kötetes Operett könyve máig fontos forrásműve a magyar operettirodalomnak.

Rátonyi Róbert 69 évesen, október 8-án, 25 éve hagyott itt bennünket.   

Rátonyi Róbert felesége idén július 13-án ünnepelte a 90. születésnapját, amely ünnepéhez innen is, utólag, gratulálok neki és kívánok minden szépet, jó egészséget, szeretettel.


3262 Búbánat 2017-10-13 23:02:55 [Válasz erre: 3248 Búbánat 2017-10-05 19:48:20]

Tévesen írtam, hogy megvolt a darab premierje.

Felturbózott Luxemburg grófja előadás készül az Operettszínházban

 

"Lehár Ferenc az operett irodalom egyik legmulatságosabb műveként számon tartott darabja november 4-én debütál a Budapesti Operettszínházban."

/Forrás: Fidelio.hu/


3261 Ardelao 2017-10-13 19:29:16 [Válasz erre: 3260 Ardelao 2017-10-13 19:28:03]

A bababatündér plakátja


3260 Ardelao 2017-10-13 19:28:03

A BABATÜNDÉR SZERZŐJE MEGHALT.

„A közelmúlt egyik legnépszerűbb zeneszerzője: Bayer József, a múlt hónapban hosszas betegeskedés után elhunyt Bécsben.

A boldogult, egyike volt a császárváros legünnepeltebb és legtöbb sikert aratott komponistáinak. 1852-ben született Bécsben s huszonnyolc éves korában már az udvari operaház karmestere lett. Nevét azonban nem annyira karmesteri kiválósága, mint inkább szerzeményei tették ismertté. Kétségtelen, hogy a bécsi muzsikusvilág egyik kitűnő emberét vesztette el benne. Attól az időtől kezdve, hogy első keringője népszerű lett, számtalan dolgot produkált, mind kitűnőt és — ami a karrierjét a legjobban magyarázza — mindig igazi bécsit. A muzsikája minden ízében, minden taktusában, lüktetésében bécsi muzsika volt és Bécs szerette és megbecsülte az ő nagyon tehetséges és bámulatosan produktív komponistáját.

Hellmesbergertől tanult hegedülni majd a konzervatóriumon Bruckner volt a tanára. A konzervatórium elvégzése után az udvari Operaház zenekarának lett másodhegedűse, majd balett karmester lett és ebben a minőségében húsz ballettet irt, amelyek a színház legnagyobb sikere voltak. Az első nagy sikere a »Wiener Walzer« volt, amelynek a premierje 1885-ben volt a bécsi udvari Operaházban és a balett hatalmas sikere egyszerre ismertté tette Bayer nevét.

Életének igazi diadala, nagy sikere a »Babatündér« volt. Érdekes, hogy a szegedi árvízkárosultak javára rendezett jótékony-célú előadásra írta Bayer ezt a ballettet. Az előadást Metternich Pauline hercegnő vezetése alatt Bécs arisztokráciája rendezte és az ötletet a szöveghez Metternich Pasqualine hercegnő adta. Óriási sikere volt a balettnek, amelyet, azóta Európában majdnem mindenütt előadtak, nálunk is igen nagy sikere volt. Balettjein kívül öt operettet szerzett és nagyon sok vaudeville-t, apróbb énekes bohózatot zenésített meg. Műveiben alkalmazkodott a közönség ízléséhez s ez volt sikereinek titka. Nálunk a Babatündér és a Bécsi keringő című balettjei kerültek színre s mind a kettő hosszú ideig állandó műsordarabja volt Operaházunknak.

Az utóbbi években sok igaztalan mellőzés miatt teljesen visszavonult Bayer a színháztól és abbahagyta a komponálást is. Régi vesebaja újult ki s tette tönkre munkaképességét. Hosszas gyötrődéseitől váltotta meg a halál. Temetésén képviseltette magát a bécsi Operaház és a császárváros minden nagyobb zenei intézete.”

A ZENE, 1913. április hó (IV. Évfolyam, 4. szám)

Josef Bayer (1852.III.6. Wien – 1913.III.12. Wien),[megj., A.]


3259 smaragd 2017-10-13 08:04:34 [Válasz erre: 3258 Ardelao 2017-10-13 04:25:19]

Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző 112. születésnapi évfordulóján említsük meg, hogy színpadi karrierje a Fővárosi Operettszínházból indult, 90 évvel ezelőtt.

(Meghagylak abban a szép illúzióban, hogy az Operettszínház archívumában megtalálhatók a bemutatók.)

Gyermekoperettjei a "Dörmögő Dömötör"és "A három jóbarát" nem teljes mértekben az ő művei ugyan, de minden bizonnyal meghatározó volt már ezek sikerében is kiváló zenei tehetsége.

Néhány bejegyzésben már írtunk színpadi műveiről ezen a fórumon is, a "Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969)" fórumból majd áthozok továbbiakat.

Búbánat fórumtársunk biztosan megtalálja azokat az évekkel ezelőtti bejegyzéseinket, amelyekhez most csatolhatjuk itt is Beretvás Károly nevét, akit Bozó Péter operett-forráskatalógusa Kemény Egon nevéhez kapcsolt.


3258 Ardelao 2017-10-13 04:25:19

 

Az ifjúság zenei ízlésének formálása rendkívül fontos feladat.Természetesen az, hogy mit tekintünk értékes zenének, mindig is korfüggő volt.

A Budapesti Operettszínház aktuális kínálatában szerepel néhány zenés gyermekdarab is: Zenés gyermekprogramok a Budapesti Operettszínházban

Ezekben a gyerekek nemcsak az operett műfajából kaphatnak ízelítőt.

Néha azonban be lehetne mutatni egy-két régebbi, klasszikusnak számító gyermekdarabot is, mint amilyen a Dörmögő Dömötör, A három jómadár, Postás bácsi szerencséje, stb. E darabok szövegét és kottáit bizonyára még őrzi az Operettszínház archívuma.

Korabeli hírek:

8 ÓRAI UJSÁG, 1928-02-25 (SZOMBAT):

„SZÍNHÁZ:

Postás bácsi  szerencséje. (Házi  főpróba.)
A  Fővárosi  Operettszínház  holnap  délután  új gyermekdarabot mutat be, ebben a szezonban már a  harmadikat.  A Mackó  úrfi  kalandjai-t,  A  jégkirály  kincsé-t most a Postás  bácsi  szerencséje követi,   amelynek   szövegét. Breitner Károly írta,  a muzsikáját pedig Lajtai Lajos  szerezte. A Postás  bácsi  szerencséje egy jókedvű és mókás  kedélyű  postásról  szól,  aki  rengeteg  kaland és vidám  epizód után éri el  a  boldogságot. A  gyermekdarabnak az  a  különös  érdekessége, hogy  ez  lesz  az  első  gyermekrevü  Budapesten. Az előadáson három  zenekar  működik közre:  a rendes  színházi  zenekar, egy cigányzenekar és egy jazz-band. A jazz-band a nagy indián jelenetet és az exotikus banánjelenetet fogja kísérni. A női főszerepet Lészay  Kató, a legifjabb primadonna  játssza,  aki legutóbb  a  Városi  Színházban  Fedák  Sári  mellett aratott igen nagy sikert és aki játékával és hangjával most is meg fogja nyerni a közönség tetszését. A Postás bácsi szerepében a gyermekdarabok sztárja, Sarkadi Aladár lép ismét a kicsinyek elé, akinek szereplése nélkül most már úgyszólván elképzelhetetlen egy igazi gyermekdarab. Sarkadi bácsi,  mint ahogy a gyermekek nevezik, rengeteg tréfát talált ki a gyermekközönség szórakoztatására.”

A FENTI ÚJSÁGBAN MÉG A KÖVETKEZŐ HIRDETÉS OLVASHATÓ:

„POSTÁS BÁCSI SZERENCSÉJE
a nagy érdeklődéssel várt új látványos gyermekdarab, szombaton délután — először — a Fővárosi Operettszínházban.  Főszereplők a  gyermekvilág kedvencei:
Sarkadi Aladár és  Lészay Kató,
a két gyermekprimadonna:
Szécsi  Hédy  és  Horváth  Manci,
azonkívül Palotay  P.  Tibor, Kürty  Teréz, Borbély és Tary. Mulatságos szöveg, gyönyörű zene, pompás táncok,  fényes  kiállítás,  teljes  zenekar, olcsó helyárak.”

Kemény Egon születésének 112. évfordulóján – a zeneszerzőre, karmesterre, és sok más zeneszerző zeneműveinek hangszerelőjére, ill. társszerzőjére emlékezve – áthozom még ide két korábbi bejegyzésemet, amely a Kemény Egon topikban a 1012. és a 1037. szám alatt szerepel. Egyúttal hivatkozom smaragd fórumtársnak a Kemény Egon topikban olvasható, 1038. bejegyzésére is:  

ESTI KURIR, 1928.11.13.:

"Dörmögő Dömötör 
A Fővárosi Operettszínház új gyermekdarabja

A Fővárosi Operett Színház szombaton, november 17-én, bemutatja Beretvás Károly és Lajtai Lajos új látványos gyermekdarabját, a Dörmögő Dömötör-t. Az új gyermekdarab nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek között is meglepetést fog kelteni újszerű, modern felépítésével, szenzációs ötleteivel és pompás trükkjeivel. Bűbájosán kedves mese, végtelenül mulatságos szöveg, gyönyörű zene, pompás táncok és szemkápráztató fényes kiállítás, ezek a főkellékei a Dörmögő Dömötör-nek. Az első felvonás egy játékáruházban történik és a színpadon levő csodás játékok tarka színessége külön élmény lesz a gyermekek számára. Azon kívül a többi szenzációk, a Baba-ország aranykapuja, a színpadon átrobogó vonat, az eltűnő tenger, futballmeccs a Sarkadi bácsival, nézőtéri felvonulás igazi katonabandával és még rengeteg egyéb meglepetés. A Dörmögő Dömötör főszereplői csupa dédelgetett kedvenc: a címszerepben Sarkadi Aladár életének legragyogóbb alakítását fogja nyújtani. Az első felvonásban drótostót, a másodikban futballbíró, a harmadikban pedig király lesz és olyan mulatságos, amilyen még talán sohasem volt. 

Gábor Mara játssza a szubrett-szerepet, énekben, táncban és játékban egyaránt csillogtatva tehetségét. A két népszerű gyermekprimadonna, Szécsi Hédy és Horváth Manci, ezúttal olyan nagyszerű énekes-táncos szerepeket játszanak amilyent még nem játszottak soha. Kürty Teréz, Kolozsvári Rózsi, Gyenes Magda, Mátrai György, Gaál Dezső, Borbély Sándor, Tary Mihály és a bájos kis Váradi Kató a többi főszereplő. 

A gyermekdarab-újdonsághoz ragyogó díszletek és száznál, több gyönyörű ruha készült. A zenekart Kemény Egon vezényli. A táncokat Mátray György tanította be. Rendkívül olcsó helyárak. Jegyek már válthatók.”

(A Dörmögő Dömötört egyébként több éven át és több helyen is előadták, hogy csak néhányat említsek:

1929. október 20. Fővárosi Operettszínház

1931. január 4. Vígszínház

1931. január 11. Vígszínház

1934. március 4. Fővárosi Operettszínház

1936. december 26. Városi Színház

1940. július 14. A színház

1958. január 26. Móricz Zsigmond Művelődés Háza)

ESTI KURIR, 1929. 12. 03.:

A három jómadár 
A Fővárosi Művész Színház új gyermekoperettje 

A Fővárosi Művész Színház (volt Fővárosi Operettszínház) szombaton, december 7-én délután fél 4 órakor mutatja be új gyermekoperettjét, amelynek a ciíme „A három jómadár". Az új operettet Beretvás Károly írta, akinek tavaly a „Dörmögő Dömötör", előző évben pedig a „Postás bácsi szerencséje" círnű gyermekoperettjei arattak sikert. Az új gyermekoperett zenéjét Kemény Egon állította össze nagyobbrészt saját számainak felhasználásával. A gyermekdarab-újdonság felépítése teljesen újszerű, modern, pompás trükkökkel, boszorkányos táncokkal és szenzációs látványosságokkal. „A három jómadár" főszerepéit a gyermekvilág kedvencei játsszák. Sarkadi Aladár, aki életének legragyogóbb alakítását fogja produkálni, Szécsi Hédi, Horváth Manci és Székely Gabi, a három legjobb gyermekprimadonna, akik úgy énekben, mint táncban és játékban egyaránt meglepetést fognak kelteni. A többi főszerepeket Déry Hugó, Kürthy Teréz, Borbély Sándor, Gyenes Magda és az aranyos kis Ehrlich Lucy játsszák. A gyermekdarab-újdonsághoz ragyogó új díszletek és ruhák készültek. Rendező: Beretvás Károly, karmester: Kemény 
Egon, a táncokat betanította Metzger Fini. Jegyek 50 fillértől.”


3257 Búbánat 2017-10-11 13:10:08 [Válasz erre: 3247 Búbánat 2017-09-29 12:54:09]

Kapcs.: 3247. sorszám

A már említett televíziós adáshoz találtam egy előzetes cikket a Film Színház Muzsikában (1970. március 21., 12. száma)

„Magyar operettek kavalkádja”

„Háromszor huszonöt”

„Az elmúlt huszonöt év huszonöt új magyar operettjének,  huszonöt slágerszáma – innen a műsor címe: „3x25” – csendül fel két alkalommal a televízióban: az első rész március 30-án, a második rész későbbi időpontban.

A műsort nyilvános adás keretében március 16-án és 17-én vették fel a Fővárosi Operettszínház színpadán. A felidézett operettek, felcsendülő melódiák az elmúlt huszonöt év alatt mind ebben a színházban találkoztak először a közönséggel. A felszabadulás óta mintegy negyven új magyar operettet, musicalt játszottak el e színház művészei s ezek közül választották ki a huszonöt operett huszonöt számát az Operettszínház és a Televízió közös gálaestjére.

A műsort – mind a két részben – Rátonyi Róbert konferálja, s a számokat kis keretjátékok tarkítják. Az első részben „Így kezdődött…” cím alatt a bemutatók próbahangulatát igyekeznek visszaadni. Megszólalnak egyes szerzők és műszakiak is.

A műsor szerkesztője: Ruitner Sándor, rendezője Seregi László, karmestere: Gyulai Gál Ferenc.”

Három kép a műsorból:

Eisemann Mihály: Bástyasétány 77 (Latabár Kálmán, Galambos Erzsi)

Bágya András: Három napig szeretlek (Lehoczky Zsuzsa és Kertész Péter)

Kerekes János: Állami Áruház (Medgyesi Mária)


3256 Búbánat 2017-10-11 13:09:36 [Válasz erre: 3255 Ardelao 2017-10-11 11:53:06]

Lapozgassunk és írjunk be.


3255 Ardelao 2017-10-11 11:53:06 [Válasz erre: 3254 Búbánat 2017-10-11 11:29:25]

Igazad van! Mindenki lapozgasson csak! Ne írjunk be semmit! :)


3254 Búbánat 2017-10-11 11:29:25 [Válasz erre: 3253 Ardelao 2017-10-11 11:19:54]

Van még sok ilyen kedves cikk ott, csak fel kell  „lapozni”…


3253 Ardelao 2017-10-11 11:19:54

MISKA!

Meghalt egy kedves ember, igazabban, meghalt a kedves ember.

A legkedvesebb, akit valaha ismertünk, akit mindenki szeretett, akit tárt karokkal fogadnak most odaát. Márton Miksa* a legnépszerűbb lakója volt Bohémiának; ő maga, a szó legnemesebb értelmében vett bohém. Szerette az életet és szerette az embereket. Jól is élt mindig, gusztusosan és stílusosan, csak jó-barátai voltak, asszonyok-férfiak rajongtak érte.

Egymaga el-tudott mulattatni egy nagy társaságot és fiatalabb éveiben, amikor újságíró volt, a legderűsebb és legmulatságosabb cikkeket írta,«Uhi» álnév alatt.

Aztán a színpad felé fordult szeretetével és leghíresebb munkái «Az Izé» című operett és a «Heidelbergi diákélet» fordítása volt. Az előbbit Pálmay Ilka játszotta igen sokszor a Népszínházban, az utóbbinak Harmath Hédi (H. Hedvig, 1884-1911, megj. A.), aki első felesége volt, szerzett szinte páratlan sikert. Híresek voltak rögtönzései, Molnár Ferenccel együtt, percek alatt egész operetteket komponáltak és adtak elő, a zenekar is ő maga volt, pompás zongorajátéka külön értéket adott ezeknek a rögtönzéseknek.

Heltai Jenő a sógora és a legjobb barátja volt, évtizedeken át együtt voltak, úgyszólván mindig. Gyönyörű társaság fogadja most a drága Miskát odaát, idelenn pedig megsiratja mindenki, aki csak egyszer is találkozott vele.

Isten veled, kedves Miska!

8 ÓRAI ÚJSÁG, 1936. augusztus 5. (22. Évfolyam, 178. szám)

*Márton Miksa (1871.IX.24. – 1936.VIII.2.), ügyvéd, újságíró, zenekritikus (megj. A.)


3252 Búbánat 2017-10-10 14:51:59

A MÜPA honlapjáról

„Az operett legjava a Müpában”

„Bécs a Müpába költözik!

"2018. február 18-án a Met három operasztárja - Marlis Petersen, Piotr Beczała és Thomas Hampson - a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának közreműködésével a legnépszerűbb operettslágereket hozza el a magyar közönségnek."

Bécsi, bécsibb - operett!Marlis Petersen, Piotr Beczała és Thomas Hampson operettestje

  • Zeller: A madarász - nyitány
  • Lehár: Giuditta - Octavio belépője (Szép itt az élet és oly vidám)
  • Kálmán: Marica grófnő - Jöjj, cigány
  • Kálmán: A csárdáskirálynő - Táncolnék
  • ifj. J. Strauss: A denevér - keresztmetszet
  • - Nyitány
  • - Óra-duett - Ez az ízlés, ez a kellem….
  • - Quadrille
  • - Csárdás - Hazámnak dalára nyugtom nem lelem
  • - Tercett - A szívem úgy reszket
  • Millöcker: A koldusdiák - Ollendorf belépője (Szépen bánjak tán a nőkkel?)
  • Millöcker: Dubarry grófnő - Ez ő, ez ő, a Dubarry
  • Millöcker: A szegény Jonatán - nyitány
  • Lehár: Paganini - Nem szeret így téged más
  • Lehár: Paganini - Volt nem egy, de száz babám
  • ifj. Johann Strauss: Bécsi vér - keringő
  • Stolz: Bécsi dal - Bécs csak éjjel lesz szép
  • Kálmán: Marica grófnő - Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket
  • Stolz: A kedvenc - Te légy a lelkem császára
  • Siecynski: Bécs, álmaim városa

"Könnyed, fülbemászó, de operai igénnyel megírt dallamokkal és sok humorral átszőtt történet, amelynek központi témája a szerelem: a bécsi születésű operett ma ismert, többnyire óriási sikert arató táncos-komikus és szubrett szereplőkkel megerősített alakját részben magyar zeneszerzőknek köszönhetően nyerte el. A Müpában kuriózumnak számító operettgálán olyan, az operaszínpadokról ismert világsztárok lépnek fel, mint Marlis Petersen, Piotr Beczała és Thomas Hampson, hogy a legnépszerűbb operettkomponisták örökzöld muzsikájával örvendeztessék meg a közönséget."

Rendező: Müpa


3251 Búbánat 2017-10-06 10:11:13 [Válasz erre: 3250 zenebaratmonika 2017-10-05 23:19:09]

Javaslom, fent a  "Haladjunk tovább..." topicba írtakat figyelmesen elolvasni:

a 142. és 144. sorszámok alatt ott van egy minta is...a szerint próbáld meg, én is úgy tettemm, teszem..

 


3250 zenebaratmonika 2017-10-05 23:19:09

Ez a beszúrás nem múködik még nekem, de úgy nézem már a régi módszer se jó.

Búbánat te hogy csináltad? Anu jó hogy utólag is lehet szerkeszteni, javítani, amit beírtam.

https://www.youtube.com/watch?v=Sc7eYHNaY6A

 


3249 zenebaratmonika 2017-10-05 23:18:13

Október 1-én megtartották Ábrahám Pál Hawaii rózsája c. jazzoperett premierjét a sváci Baselben, eredetileg szeptember 28n lett volna, de elhalasztották, mert még nem voltak még kész vele.... Az előadást nem operaénekesek, hanem prózai színészek énekelték. A zenekar pedig fent a forgószínpad részen volt. Íme egy kis előzetes:
https://www.youtube.com/watch?v=Sc7eYHNaY6A


3248 Búbánat 2017-10-05 19:48:20

Lehár: Luxemburg grófja az Operettszínházban – előzetes

 

Tegnap este megvolt a premier.


3247 Búbánat 2017-09-29 12:54:09
Magyar Televízió, 1970. március 30., 21.00 – 22.15 3 x 25… 25 év – 25 új magyar operett – 25 siker A Fővárosi Operettszínház és a Televízió gálaestje – I. rész A műsorban az alábbi operettek részletei szerepelnek: 1. De Fries Károly: Napsugár kisasszony 2. Fényes Szabolcs: Rigó Jancsi 3. Bródy Tamás: Nyolcadik osztály 4. Huszka Jenő: Szabadság, szerelem 5. Sárközy István: Szelistyei asszonyok 6. Vincze Ottó: Boci-boci tarka 7. Farkas Ferenc: Vők iskolája 8. Kerekes János: Palotaszálló 9. Horváth Jenő: Tavaszi keringő 10. Kemény Egon: Valahol Délen 11. Ránki György: Hölgyválasz 12. Szirmai Albert: Tündérlaki lányok 13. Lajtay Lajos: Három tavasz Közreműködik: Baksay Árpád, Csajányi György, Csákányi László, Csikós Rózsi, Felföldi Anikó, Fónay Márta, Gallai Judit, Hadics László, Harsányi Frigyes, Homm Pál, Kertész Péter, Kiss Ilona, Kovács Zsuzsa, ifj. Latabár Kálmán, Lehoczky Zsuzsa, Mednyánszky Ági, Németh Marika, Németh Sándor, Pagonyi János, Palócz László, Petress Zsuzsa, Várhegyi Teréz, valamint a Fővárosi Operettszínház ének-, zene-és tánckara A műsort Rátonyi Róbert vezeti Koreográfus: Széki József és Takács Piroska Karigazgató: Virány László Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc Szerkesztő: Ruitner Sándor Díszlet: Csinády József Jelmez: Horányi Mária Vezetőoperatőr: Lukács Lóránt Rendező: Seregi László (A műsort az Intervízió is átveszi) Magyar Televízió, 1970. április 25., 22.10 – 23.25 3 x 25… 25 év – 25 új magyar operett – 25 siker A Fővárosi Operettszínház és a Televízió gálaestje – II. rész A műsorban az alábbi operettek részletei szerepelnek: 1. Kerekes János: Állami áruház 2. Fényes Szabolcs: Két szerelem 3. Kerekes János: Kard és szerelem 4. Vincze Ottó: Budai kaland 5. Eisemann Mihály: Bástyasétány 77 6. Bágya András: Három napig szeretlek 7. Vujisics Tihamér: Négyen pizsamában 8. Lendvay Kamilló: Knock out 9. Gyöngy Pál: Narancshéj 10. Bródy Tamás: Köztünk maradjon 11. Horváth Jenő: Péntek Rézi 12. Fényes Szabolcs: Csintalan csillagok Közreműködik: Csajányi György, Domján Mária, Felföldi Anikó, Galambos Erzsi, Hadics László, Kertész Péter, Konrád Antal, Kovács Iby, Kovács Zsuzsa, Laboch Gerard, ifj. Latabár Kálmán, Lehoczky Zsuzsa, Medgyesi Mária, Németh Sándor, Oszvald Gyula, Várhegyi Teréz, Zentay Anna, valamint a Fővárosi Operettszínház ének-, zene-és tánckara A műsort Rátonyi Róbert vezeti Koreográfus: Széki József és Takács Piroska Karigazgató: Virány László Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc Szerkesztő: Ruitner Sándor Díszlet: Csinády József Jelmez: Horányi Mária Vezetőoperatőr: Lukács Lóránt Rendező: Seregi László

3246 Búbánat 2017-09-21 15:59:53
Az Antikvárium.hu 4. online aukciója [url] https://axioart.com/images/live_images/original/4693/89.jpg?l=hu; Fedák Sári: Útközben I-II. [/url] (szerzői aláírt, számozott példány) 89. tétel KIKIÁLTÁSI ÁR: 17 000 HUF LICIT INDUL: 2017. 09. 21. csütörtök 00:00 LICIT ZÁRÁS: 2017. 10. 01. vasárnap 20:00 TÉTEL TELJES LEÍRÁSA Budapest, é.n., Szőllősi Zsigmond kiadása (Világosság Könyvnyomda Rt., Bp.), 223 p.; 232 p. Szerzői aláírt, számozott példány. "Ebből a könyvből a szerző által tervezett Fedák-kötésben és sajátkezű névírásával 500 számozott példány készült. Ez a példány a 238-as számú". A címlap előtti oldalon a szerző keretes, fekete-fehér arcképével illusztrált kiadás. Fedák Sári nagy port kavaró visszaemlékezésének az "Útközben"-nek ez az aláírt, számozott példánya már kötésében is magán viseli a felejthetetlen színésznő egyéniségét, mivel magát a kötést is ő maga tervezte. Kiadói aranyozott, virágmintás hímzett selyem könyvszalaggal díszített egészvászon Fedák-kötésben lévő, megkímélt állapotú példány. Tóth Károly így méltatta Fedák könyvét: "a mű szubjektív, tiszta hangja, mély érzésvilága magasba emeli a könyv színvonalát, ahogy magának Fedáknak a színpadi játéka is mély érzésekről, magas szintű művészi tehetségéről tanúskodik". [url] https://axioart.com/aukcio/2017-10-01/az-antikvarium-hu-4-online-aukcioja/arveresi-feltetelek; Árverési feltételek [/url] aukció időpontja: 2017. 09. 21. csütörtök 00:00 - 2017. 10. 01. vasárnap 20:00 aukció helyszíne: https://www.antikvarium.hu/aukcio kiállítás helyszíne: 1095 Budapest, Soroksári út 18. kiállítás ideje: Szeptember 21. és szeptember 28. között H-P.: 10-18; Szo.: 10-13 egyéb információ: Az aukció online zajlik: 2017.09.21. 0:00-tól 2017.10.01. 20:00-ig! A tételekre licitálni csak az alábbi weboldalon lehet: https://www.antikvarium.hu/aukcio/ A tételekre vételi megbízást kizárólag, az axioart oldalán keresztül adhat!





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.