A BABATÜNDÉR SZERZŐJE MEGHALT.
„A közelmúlt egyik legnépszerűbb zeneszerzője: Bayer József, a múlt hónapban hosszas betegeskedés után elhunyt Bécsben.
A boldogult, egyike volt a császárváros legünnepeltebb és legtöbb sikert aratott komponistáinak. 1852-ben született Bécsben s huszonnyolc éves korában már az udvari operaház karmestere lett. Nevét azonban nem annyira karmesteri kiválósága, mint inkább szerzeményei tették ismertté. Kétségtelen, hogy a bécsi muzsikusvilág egyik kitűnő emberét vesztette el benne. Attól az időtől kezdve, hogy első keringője népszerű lett, számtalan dolgot produkált, mind kitűnőt és — ami a karrierjét a legjobban magyarázza — mindig igazi bécsit. A muzsikája minden ízében, minden taktusában, lüktetésében bécsi muzsika volt és Bécs szerette és megbecsülte az ő nagyon tehetséges és bámulatosan produktív komponistáját.
Hellmesbergertől tanult hegedülni majd a konzervatóriumon Bruckner volt a tanára. A konzervatórium elvégzése után az udvari Operaház zenekarának lett másodhegedűse, majd balett karmester lett és ebben a minőségében húsz ballettet irt, amelyek a színház legnagyobb sikere voltak. Az első nagy sikere a »Wiener Walzer« volt, amelynek a premierje 1885-ben volt a bécsi udvari Operaházban és a balett hatalmas sikere egyszerre ismertté tette Bayer nevét.
Életének igazi diadala, nagy sikere a »Babatündér« volt. Érdekes, hogy a szegedi árvízkárosultak javára rendezett jótékony-célú előadásra írta Bayer ezt a ballettet. Az előadást Metternich Pauline hercegnő vezetése alatt Bécs arisztokráciája rendezte és az ötletet a szöveghez Metternich Pasqualine hercegnő adta. Óriási sikere volt a balettnek, amelyet, azóta Európában majdnem mindenütt előadtak, nálunk is igen nagy sikere volt. Balettjein kívül öt operettet szerzett és nagyon sok vaudeville-t, apróbb énekes bohózatot zenésített meg. Műveiben alkalmazkodott a közönség ízléséhez s ez volt sikereinek titka. Nálunk a Babatündér és a Bécsi keringő című balettjei kerültek színre s mind a kettő hosszú ideig állandó műsordarabja volt Operaházunknak.
Az utóbbi években sok igaztalan mellőzés miatt teljesen visszavonult Bayer a színháztól és abbahagyta a komponálást is. Régi vesebaja újult ki s tette tönkre munkaképességét. Hosszas gyötrődéseitől váltotta meg a halál. Temetésén képviseltette magát a bécsi Operaház és a császárváros minden nagyobb zenei intézete.”
A ZENE, 1913. április hó (IV. Évfolyam, 4. szám)
Josef Bayer (1852.III.6. Wien – 1913.III.12. Wien),[megj., A.]
Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző 112. születésnapi évfordulóján említsük meg, hogy színpadi karrierje a Fővárosi Operettszínházból indult, 90 évvel ezelőtt.
(Meghagylak abban a szép illúzióban, hogy az Operettszínház archívumában megtalálhatók a bemutatók.)
Gyermekoperettjei a "Dörmögő Dömötör"és "A három jóbarát" nem teljes mértekben az ő művei ugyan, de minden bizonnyal meghatározó volt már ezek sikerében is kiváló zenei tehetsége.
Néhány bejegyzésben már írtunk színpadi műveiről ezen a fórumon is, a "Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969)" fórumból majd áthozok továbbiakat.
Búbánat fórumtársunk biztosan megtalálja azokat az évekkel ezelőtti bejegyzéseinket, amelyekhez most csatolhatjuk itt is Beretvás Károly nevét, akit Bozó Péter operett-forráskatalógusa Kemény Egon nevéhez kapcsolt.
Az ifjúság zenei ízlésének formálása rendkívül fontos feladat.Természetesen az, hogy mit tekintünk értékes zenének, mindig is korfüggő volt.
A Budapesti Operettszínház aktuális kínálatában szerepel néhány zenés gyermekdarab is: Zenés gyermekprogramok a Budapesti Operettszínházban
Ezekben a gyerekek nemcsak az operett műfajából kaphatnak ízelítőt.
Néha azonban be lehetne mutatni egy-két régebbi, klasszikusnak számító gyermekdarabot is, mint amilyen a Dörmögő Dömötör, A három jómadár, Postás bácsi szerencséje, stb. E darabok szövegét és kottáit bizonyára még őrzi az Operettszínház archívuma.
Korabeli hírek:
8 ÓRAI UJSÁG, 1928-02-25 (SZOMBAT):
„SZÍNHÁZ:
— Postás bácsi szerencséje. (Házi főpróba.)
A Fővárosi Operettszínház holnap délután új gyermekdarabot mutat be, ebben a szezonban már a harmadikat. A Mackó úrfi kalandjai-t, A jégkirály kincsé-t most a Postás bácsi szerencséje követi, amelynek szövegét. Breitner Károly írta, a muzsikáját pedig Lajtai Lajos szerezte. A Postás bácsi szerencséje egy jókedvű és mókás kedélyű postásról szól, aki rengeteg kaland és vidám epizód után éri el a boldogságot. A gyermekdarabnak az a különös érdekessége, hogy ez lesz az első gyermekrevü Budapesten. Az előadáson három zenekar működik közre: a rendes színházi zenekar, egy cigányzenekar és egy jazz-band. A jazz-band a nagy indián jelenetet és az exotikus banánjelenetet fogja kísérni. A női főszerepet Lészay Kató, a legifjabb primadonna játssza, aki legutóbb a Városi Színházban Fedák Sári mellett aratott igen nagy sikert és aki játékával és hangjával most is meg fogja nyerni a közönség tetszését. A Postás bácsi szerepében a gyermekdarabok sztárja, Sarkadi Aladár lép ismét a kicsinyek elé, akinek szereplése nélkül most már úgyszólván elképzelhetetlen egy igazi gyermekdarab. Sarkadi bácsi, mint ahogy a gyermekek nevezik, rengeteg tréfát talált ki a gyermekközönség szórakoztatására.”
A FENTI ÚJSÁGBAN MÉG A KÖVETKEZŐ HIRDETÉS OLVASHATÓ:
„POSTÁS BÁCSI SZERENCSÉJE
a nagy érdeklődéssel várt új látványos gyermekdarab, szombaton délután — először — a Fővárosi Operettszínházban. Főszereplők a gyermekvilág kedvencei:
Sarkadi Aladár és Lészay Kató,
a két gyermekprimadonna:
Szécsi Hédy és Horváth Manci,
azonkívül Palotay P. Tibor, Kürty Teréz, Borbély és Tary. Mulatságos szöveg, gyönyörű zene, pompás táncok, fényes kiállítás, teljes zenekar, olcsó helyárak.”
Kemény Egon születésének 112. évfordulóján – a zeneszerzőre, karmesterre, és sok más zeneszerző zeneműveinek hangszerelőjére, ill. társszerzőjére emlékezve – áthozom még ide két korábbi bejegyzésemet, amely a Kemény Egon topikban a 1012. és a 1037. szám alatt szerepel. Egyúttal hivatkozom smaragd fórumtársnak a Kemény Egon topikban olvasható, 1038. bejegyzésére is:
ESTI KURIR, 1928.11.13.:
"Dörmögő Dömötör
A Fővárosi Operettszínház új gyermekdarabja
A Fővárosi Operett Színház szombaton, november 17-én, bemutatja Beretvás Károly és Lajtai Lajos új látványos gyermekdarabját, a Dörmögő Dömötör-t. Az új gyermekdarab nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek között is meglepetést fog kelteni újszerű, modern felépítésével, szenzációs ötleteivel és pompás trükkjeivel. Bűbájosán kedves mese, végtelenül mulatságos szöveg, gyönyörű zene, pompás táncok és szemkápráztató fényes kiállítás, ezek a főkellékei a Dörmögő Dömötör-nek. Az első felvonás egy játékáruházban történik és a színpadon levő csodás játékok tarka színessége külön élmény lesz a gyermekek számára. Azon kívül a többi szenzációk, a Baba-ország aranykapuja, a színpadon átrobogó vonat, az eltűnő tenger, futballmeccs a Sarkadi bácsival, nézőtéri felvonulás igazi katonabandával és még rengeteg egyéb meglepetés. A Dörmögő Dömötör főszereplői csupa dédelgetett kedvenc: a címszerepben Sarkadi Aladár életének legragyogóbb alakítását fogja nyújtani. Az első felvonásban drótostót, a másodikban futballbíró, a harmadikban pedig király lesz és olyan mulatságos, amilyen még talán sohasem volt.
Gábor Mara játssza a szubrett-szerepet, énekben, táncban és játékban egyaránt csillogtatva tehetségét. A két népszerű gyermekprimadonna, Szécsi Hédy és Horváth Manci, ezúttal olyan nagyszerű énekes-táncos szerepeket játszanak amilyent még nem játszottak soha. Kürty Teréz, Kolozsvári Rózsi, Gyenes Magda, Mátrai György, Gaál Dezső, Borbély Sándor, Tary Mihály és a bájos kis Váradi Kató a többi főszereplő.
A gyermekdarab-újdonsághoz ragyogó díszletek és száznál, több gyönyörű ruha készült. A zenekart Kemény Egon vezényli. A táncokat Mátray György tanította be. Rendkívül olcsó helyárak. Jegyek már válthatók.”
(A Dörmögő Dömötört egyébként több éven át és több helyen is előadták, hogy csak néhányat említsek:
1929. október 20. Fővárosi Operettszínház
1931. január 4. Vígszínház
1931. január 11. Vígszínház
1934. március 4. Fővárosi Operettszínház
1936. december 26. Városi Színház
1940. július 14. A színház
1958. január 26. Móricz Zsigmond Művelődés Háza)
ESTI KURIR, 1929. 12. 03.:
„ A három jómadár
A Fővárosi Művész Színház új gyermekoperettje
A Fővárosi Művész Színház (volt Fővárosi Operettszínház) szombaton, december 7-én délután fél 4 órakor mutatja be új gyermekoperettjét, amelynek a ciíme „A három jómadár". Az új operettet Beretvás Károly írta, akinek tavaly a „Dörmögő Dömötör", előző évben pedig a „Postás bácsi szerencséje" círnű gyermekoperettjei arattak sikert. Az új gyermekoperett zenéjét Kemény Egon állította össze nagyobbrészt saját számainak felhasználásával. A gyermekdarab-újdonság felépítése teljesen újszerű, modern, pompás trükkökkel, boszorkányos táncokkal és szenzációs látványosságokkal. „A három jómadár" főszerepéit a gyermekvilág kedvencei játsszák. Sarkadi Aladár, aki életének legragyogóbb alakítását fogja produkálni, Szécsi Hédi, Horváth Manci és Székely Gabi, a három legjobb gyermekprimadonna, akik úgy énekben, mint táncban és játékban egyaránt meglepetést fognak kelteni. A többi főszerepeket Déry Hugó, Kürthy Teréz, Borbély Sándor, Gyenes Magda és az aranyos kis Ehrlich Lucy játsszák. A gyermekdarab-újdonsághoz ragyogó új díszletek és ruhák készültek. Rendező: Beretvás Károly, karmester: Kemény
Egon, a táncokat betanította Metzger Fini. Jegyek 50 fillértől.”
Kapcs.: 3247. sorszám
A már említett televíziós adáshoz találtam egy előzetes cikket a Film Színház Muzsikában (1970. március 21., 12. száma)
„Magyar operettek kavalkádja”
„Háromszor huszonöt”
„Az elmúlt huszonöt év huszonöt új magyar operettjének, huszonöt slágerszáma – innen a műsor címe: „3x25” – csendül fel két alkalommal a televízióban: az első rész március 30-án, a második rész későbbi időpontban.
A műsort nyilvános adás keretében március 16-án és 17-én vették fel a Fővárosi Operettszínház színpadán. A felidézett operettek, felcsendülő melódiák az elmúlt huszonöt év alatt mind ebben a színházban találkoztak először a közönséggel. A felszabadulás óta mintegy negyven új magyar operettet, musicalt játszottak el e színház művészei s ezek közül választották ki a huszonöt operett huszonöt számát az Operettszínház és a Televízió közös gálaestjére.
A műsort – mind a két részben – Rátonyi Róbert konferálja, s a számokat kis keretjátékok tarkítják. Az első részben „Így kezdődött…” cím alatt a bemutatók próbahangulatát igyekeznek visszaadni. Megszólalnak egyes szerzők és műszakiak is.
A műsor szerkesztője: Ruitner Sándor, rendezője Seregi László, karmestere: Gyulai Gál Ferenc.”
Három kép a műsorból:
Eisemann Mihály: Bástyasétány 77 (Latabár Kálmán, Galambos Erzsi)
Bágya András: Három napig szeretlek (Lehoczky Zsuzsa és Kertész Péter)
Kerekes János: Állami Áruház (Medgyesi Mária)
Lapozgassunk és írjunk be.
Igazad van! Mindenki lapozgasson csak! Ne írjunk be semmit! :)
Van még sok ilyen kedves cikk ott, csak fel kell „lapozni”…
MISKA!
Meghalt egy kedves ember, igazabban, meghalt a kedves ember.
A legkedvesebb, akit valaha ismertünk, akit mindenki szeretett, akit tárt karokkal fogadnak most odaát. Márton Miksa* a legnépszerűbb lakója volt Bohémiának; ő maga, a szó legnemesebb értelmében vett bohém. Szerette az életet és szerette az embereket. Jól is élt mindig, gusztusosan és stílusosan, csak jó-barátai voltak, asszonyok-férfiak rajongtak érte.
Egymaga el-tudott mulattatni egy nagy társaságot és fiatalabb éveiben, amikor újságíró volt, a legderűsebb és legmulatságosabb cikkeket írta,«Uhi» álnév alatt.
Aztán a színpad felé fordult szeretetével és leghíresebb munkái «Az Izé» című operett és a «Heidelbergi diákélet» fordítása volt. Az előbbit Pálmay Ilka játszotta igen sokszor a Népszínházban, az utóbbinak Harmath Hédi (H. Hedvig, 1884-1911, megj. A.), aki első felesége volt, szerzett szinte páratlan sikert. Híresek voltak rögtönzései, Molnár Ferenccel együtt, percek alatt egész operetteket komponáltak és adtak elő, a zenekar is ő maga volt, pompás zongorajátéka külön értéket adott ezeknek a rögtönzéseknek.
Heltai Jenő a sógora és a legjobb barátja volt, évtizedeken át együtt voltak, úgyszólván mindig. Gyönyörű társaság fogadja most a drága Miskát odaát, idelenn pedig megsiratja mindenki, aki csak egyszer is találkozott vele.
Isten veled, kedves Miska!
8 ÓRAI ÚJSÁG, 1936. augusztus 5. (22. Évfolyam, 178. szám)
*Márton Miksa (1871.IX.24. – 1936.VIII.2.), ügyvéd, újságíró, zenekritikus (megj. A.)
A MÜPA honlapjáról
„Az operett legjava a Müpában”
„Bécs a Müpába költözik!
"2018. február 18-án a Met három operasztárja - Marlis Petersen, Piotr Beczała és Thomas Hampson - a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának közreműködésével a legnépszerűbb operettslágereket hozza el a magyar közönségnek."
Bécsi, bécsibb - operett!Marlis Petersen, Piotr Beczała és Thomas Hampson operettestje
- Zeller: A madarász - nyitány
- Lehár: Giuditta - Octavio belépője (Szép itt az élet és oly vidám)
- Kálmán: Marica grófnő - Jöjj, cigány
- Kálmán: A csárdáskirálynő - Táncolnék
- ifj. J. Strauss: A denevér - keresztmetszet
- - Nyitány
- - Óra-duett - Ez az ízlés, ez a kellem….
- - Quadrille
- - Csárdás - Hazámnak dalára nyugtom nem lelem
- - Tercett - A szívem úgy reszket
- Millöcker: A koldusdiák - Ollendorf belépője (Szépen bánjak tán a nőkkel?)
- Millöcker: Dubarry grófnő - Ez ő, ez ő, a Dubarry
- Millöcker: A szegény Jonatán - nyitány
- Lehár: Paganini - Nem szeret így téged más
- Lehár: Paganini - Volt nem egy, de száz babám
- ifj. Johann Strauss: Bécsi vér - keringő
- Stolz: Bécsi dal - Bécs csak éjjel lesz szép
- Kálmán: Marica grófnő - Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket
- Stolz: A kedvenc - Te légy a lelkem császára
- Siecynski: Bécs, álmaim városa
"Könnyed, fülbemászó, de operai igénnyel megírt dallamokkal és sok humorral átszőtt történet, amelynek központi témája a szerelem: a bécsi születésű operett ma ismert, többnyire óriási sikert arató táncos-komikus és szubrett szereplőkkel megerősített alakját részben magyar zeneszerzőknek köszönhetően nyerte el. A Müpában kuriózumnak számító operettgálán olyan, az operaszínpadokról ismert világsztárok lépnek fel, mint Marlis Petersen, Piotr Beczała és Thomas Hampson, hogy a legnépszerűbb operettkomponisták örökzöld muzsikájával örvendeztessék meg a közönséget."
Rendező: Müpa
Javaslom, fent a "Haladjunk tovább..." topicba írtakat figyelmesen elolvasni:
a 142. és 144. sorszámok alatt ott van egy minta is...a szerint próbáld meg, én is úgy tettemm, teszem..
Ez a beszúrás nem múködik még nekem, de úgy nézem már a régi módszer se jó.
Búbánat te hogy csináltad? Anu jó hogy utólag is lehet szerkeszteni, javítani, amit beírtam.
https://www.youtube.com/watch?v=Sc7eYHNaY6A
Október 1-én megtartották Ábrahám Pál Hawaii rózsája c. jazzoperett premierjét a sváci Baselben, eredetileg szeptember 28n lett volna, de elhalasztották, mert még nem voltak még kész vele.... Az előadást nem operaénekesek, hanem prózai színészek énekelték. A zenekar pedig fent a forgószínpad részen volt. Íme egy kis előzetes:
https://www.youtube.com/watch?v=Sc7eYHNaY6A
Lehár: Luxemburg grófja az Operettszínházban – előzetes
Tegnap este megvolt a premier.
Magyar Televízió, 1970. március 30., 21.00 – 22.15 3 x 25… 25 év – 25 új magyar operett – 25 siker A Fővárosi Operettszínház és a Televízió gálaestje – I. rész A műsorban az alábbi operettek részletei szerepelnek: 1. De Fries Károly: Napsugár kisasszony 2. Fényes Szabolcs: Rigó Jancsi 3. Bródy Tamás: Nyolcadik osztály 4. Huszka Jenő: Szabadság, szerelem 5. Sárközy István: Szelistyei asszonyok 6. Vincze Ottó: Boci-boci tarka 7. Farkas Ferenc: Vők iskolája 8. Kerekes János: Palotaszálló 9. Horváth Jenő: Tavaszi keringő 10. Kemény Egon: Valahol Délen 11. Ránki György: Hölgyválasz 12. Szirmai Albert: Tündérlaki lányok 13. Lajtay Lajos: Három tavasz Közreműködik: Baksay Árpád, Csajányi György, Csákányi László, Csikós Rózsi, Felföldi Anikó, Fónay Márta, Gallai Judit, Hadics László, Harsányi Frigyes, Homm Pál, Kertész Péter, Kiss Ilona, Kovács Zsuzsa, ifj. Latabár Kálmán, Lehoczky Zsuzsa, Mednyánszky Ági, Németh Marika, Németh Sándor, Pagonyi János, Palócz László, Petress Zsuzsa, Várhegyi Teréz, valamint a Fővárosi Operettszínház ének-, zene-és tánckara A műsort Rátonyi Róbert vezeti Koreográfus: Széki József és Takács Piroska Karigazgató: Virány László Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc Szerkesztő: Ruitner Sándor Díszlet: Csinády József Jelmez: Horányi Mária Vezetőoperatőr: Lukács Lóránt Rendező: Seregi László (A műsort az Intervízió is átveszi) Magyar Televízió, 1970. április 25., 22.10 – 23.25 3 x 25… 25 év – 25 új magyar operett – 25 siker A Fővárosi Operettszínház és a Televízió gálaestje – II. rész A műsorban az alábbi operettek részletei szerepelnek: 1. Kerekes János: Állami áruház 2. Fényes Szabolcs: Két szerelem 3. Kerekes János: Kard és szerelem 4. Vincze Ottó: Budai kaland 5. Eisemann Mihály: Bástyasétány 77 6. Bágya András: Három napig szeretlek 7. Vujisics Tihamér: Négyen pizsamában 8. Lendvay Kamilló: Knock out 9. Gyöngy Pál: Narancshéj 10. Bródy Tamás: Köztünk maradjon 11. Horváth Jenő: Péntek Rézi 12. Fényes Szabolcs: Csintalan csillagok Közreműködik: Csajányi György, Domján Mária, Felföldi Anikó, Galambos Erzsi, Hadics László, Kertész Péter, Konrád Antal, Kovács Iby, Kovács Zsuzsa, Laboch Gerard, ifj. Latabár Kálmán, Lehoczky Zsuzsa, Medgyesi Mária, Németh Sándor, Oszvald Gyula, Várhegyi Teréz, Zentay Anna, valamint a Fővárosi Operettszínház ének-, zene-és tánckara A műsort Rátonyi Róbert vezeti Koreográfus: Széki József és Takács Piroska Karigazgató: Virány László Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc Szerkesztő: Ruitner Sándor Díszlet: Csinády József Jelmez: Horányi Mária Vezetőoperatőr: Lukács Lóránt Rendező: Seregi László
Az Antikvárium.hu 4. online aukciója [url] https://axioart.com/images/live_images/original/4693/89.jpg?l=hu; Fedák Sári: Útközben I-II. [/url] (szerzői aláírt, számozott példány) 89. tétel KIKIÁLTÁSI ÁR: 17 000 HUF LICIT INDUL: 2017. 09. 21. csütörtök 00:00 LICIT ZÁRÁS: 2017. 10. 01. vasárnap 20:00 TÉTEL TELJES LEÍRÁSA Budapest, é.n., Szőllősi Zsigmond kiadása (Világosság Könyvnyomda Rt., Bp.), 223 p.; 232 p. Szerzői aláírt, számozott példány. "Ebből a könyvből a szerző által tervezett Fedák-kötésben és sajátkezű névírásával 500 számozott példány készült. Ez a példány a 238-as számú". A címlap előtti oldalon a szerző keretes, fekete-fehér arcképével illusztrált kiadás. Fedák Sári nagy port kavaró visszaemlékezésének az "Útközben"-nek ez az aláírt, számozott példánya már kötésében is magán viseli a felejthetetlen színésznő egyéniségét, mivel magát a kötést is ő maga tervezte. Kiadói aranyozott, virágmintás hímzett selyem könyvszalaggal díszített egészvászon Fedák-kötésben lévő, megkímélt állapotú példány. Tóth Károly így méltatta Fedák könyvét: "a mű szubjektív, tiszta hangja, mély érzésvilága magasba emeli a könyv színvonalát, ahogy magának Fedáknak a színpadi játéka is mély érzésekről, magas szintű művészi tehetségéről tanúskodik". [url] https://axioart.com/aukcio/2017-10-01/az-antikvarium-hu-4-online-aukcioja/arveresi-feltetelek; Árverési feltételek [/url] aukció időpontja: 2017. 09. 21. csütörtök 00:00 - 2017. 10. 01. vasárnap 20:00 aukció helyszíne: https://www.antikvarium.hu/aukcio kiállítás helyszíne: 1095 Budapest, Soroksári út 18. kiállítás ideje: Szeptember 21. és szeptember 28. között H-P.: 10-18; Szo.: 10-13 egyéb információ: Az aukció online zajlik: 2017.09.21. 0:00-tól 2017.10.01. 20:00-ig! A tételekre licitálni csak az alábbi weboldalon lehet: https://www.antikvarium.hu/aukcio/ A tételekre vételi megbízást kizárólag, az axioart oldalán keresztül adhat!
A Marica grófnő még mindig jobb operett, mint az agyonnyúzott Csárdáskirálynő... Egyébként Szabó Máté igen tehetséges rendező, már letette a névjegyét több operával és operettel; utóbbiak közül Jacobi Sybilljének színpadra állítása tett rám igen kedvező benyomást (Budapesti Operettszínház) Hátha Miskolcon tud "kezdeni" valamit a Maricával is...
Szóval lehet persze ezt a darabot jól is előadni, de az opis verzió nagyon giccses, régimódi volt nekem, és a tartalma uncsi. Sajnos a gyenge librettó a legtöbb operett jellemzője, de azért Grünwald ennél jobb darabokat is írt pl. Cirkuszhercegnő, Bál a Savoyban.... ott azért van valami tartalom.
Kinek mi. Én majdnem elaludtam rajta, a librettója nagyon gyenge, a dalok meg agyonjátszottak, azért párat szeretek a Marica belépőjét, az Imádom a Pesti nőket és a Ne szólj kicsimet.. még ott van a Hej cigány is. Kb. 3-4 éve láttam az opi-ban. Nekem a Cirkuszhercegnő a legkedveltebb Kálmán operettem, de most megnézem a Chicagoi hercegnőt is, majd meglátjuk....
[url] http://www.amdala.hu/eletteli-operett-egy-ferfirol-es-egy-norol-akik-majdnem-elmennek-egymas-mellett-marica-grofno-bemutato-miskolcon/; Életteli operett egy férfiról és egy nőről, akik majdnem elmennek egymás mellett – Marica grófnő bemutató Miskolcon [/url] www.amdala.hu, 2017-09-20 Kálmán Imre legkedveltebb operettjének bemutatójával indul az évad a Miskolci Nemzeti Színházban. Szeptember 22-én kerül a nézők elé a Marica grófnő a Nagyszínházban. Rendező: Szabó Máté A címszerepben Eperjesi Erika Taszilo: Szőcs Arthur
[url] https://hu-hu.facebook.com/leharfestival/photos/a.139120009448370.25043.135954323098272/1872918429401844/?type=3&hc_location=ufi; Bad Ischl – Lehár Fesztivál – 2018 [/url] „2018-ban a Lehár Fesztiválon Bad Ishle-ben Lehár Mosoly országa mellett látható Ábrahám Pál: Hawaii rózsája c. darabja, utóbbi 1987-benment utoljára Magyarországon, annak ellenére, hogy világhíres darab, ezért is jó hír, hogy Ausztriában megnézhető. 2 kocert formájában a Fritz Kriesler Sissy c. operettje is műsoron lesz, amit a 2017-es Palotakoncerten lehetett hallani.”
Persze 2012 decemberétől szól a Dankó Rádió!
Operettet 2012 decembere óta hallgathatunk újra magyar rádióban. Néhány éves kihagyás után. Nem tudom most pontosan megmondani, meddig tartott ez a méltatlan helyzet a Magyar Rádióban. Utána lehet nézni. Volt egy átmeneti vagy kisérleti állapot, akkor az MR7 interneten sugárzott válogatást, betétdalokat visszatérő jelleggel, műsorelőzetessel. Napi 24 órás adásidő volt, rádiófelvételeket sugároztak. Ez is megszűnt. Majd mindentől függetlenül létrejött, elindult a Dankó Rádió (2012), benne állandó program Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető "Túl az Óperencián" című, a hét minden egyes napján felhangzó, operettkedvelőknek szóló műsora, napi egy óra időtartammal és annak ismétlésével. Azóta elsősorban, újra a Magyar Rádió archív operettfelvételeit hallhatjuk. (Feltételezem, hogy bejegyzésedben a 2014 évszám elütés lehet.)
A Lehár-topicból áthozom ide az alábbi szöveget - a téma miatt. Lehár Ferenc: „Miért éppen operett?” („Warum Opererette?”) – SCHWEINFURTER ZEITUNG, Schweinfurt, 1944. április 26. „…vannak jó operák meg rosszak, jó operettek meg rosszak. Értelmes embernek soha nem jutna eszébe, hogy becsmérlőleg nyilatkozzék magáról az operáról csak azért, mert e fogalom alatt sokminden kerül operaszínpadra, ami hidegen hagyja a szívet s a kedélyt, a jó zene e hangulati alapjait, mert sok minden akad, amit, fejcsóválva, legfeljebb mellőzni lehet. Ám az operettet mint műfajt szívesen teszik felelőssé mindazért, amit olykor – e fogalommal visszaélve – giccsben, rossz minőségben, alja-zenében feltálalnak. A zenetudomány legtöbbször megvetéssel kezeli vagy agyonhallgatja az operettet. Ha egy író valami silány, felületes fickót kíván regényében jellemezni, azt írja róla, hogy operett-dallamot fütyül, vagy – ahogy mondani szokás – holmi silány operettben gyönyörködik. A legnevesebb, zenével foglalkozó müncheni író egyszer azt tanácsolta a zeneakadémistáknak, hogy ha nincs elég tehetségük az operaszerzéshez, komponáljanak operettet!” Lehár Ferenc: „Hogy hogyan jön létre egy operett?” („Wie eine Operette entsteht”) – NEUES WIENER JOURNAL, Bécs, 1905. VI. 11. „ Egy operett létrejötte során olyan jelenetekre kerül sor, melyek annál mulatságosabbak a kívülállók szemében, minél komolyabban veszik az érdekelt felek. Pontosan mint az operettben: az akaratlanul komikus szituáció általában a leghatásosabb! Az operett-komponálás első mozzanata: hajsza a szövegkönyv után, avagy ’országomat egy jó ötletért’! Librettókkal Dunát lehet rekeszteni, magam is sok százat lapoztam át. Honnan vegye az ember a türelmet valamennyinek az elolvasására, ha ilyen ’költeményekre’ akad, mint az, amelyik véletlenül most éppen előttem van (egy vándorló beduin, nőrabló stb. belépője): […]. Alatta pedig aláhúzva: Egy a nagy sláger!... Ám egy ifjú, ismeretlen zeneszerző előtt egyetlen cél lebeg: hogy szövegkönyvet szerezzen valamelyik elismert librettistától! Ám ők igen tartózkodóak holmi ismeretlen zeneszerzővel szemben.” Hiszen ugyanezt tapasztalta Lehár a Victor Léonnal való együttműködés kezdetén is. Amikor aztán kifejtette A drótostót cselekményét, a szlovákiai falusi idillt, Pfefferkorn alakját, hát az olyasmi volt, hogy – írja Lehár ugyanebben a cikkében -, „szinte szükségletemmé lett ezt zeneileg kifejezni. Minden zeneszerző leghőbb vágya, hogy ilyen belső késztetés alapján dolgozzék. Csak keveseknek adatott meg, hogy kényszerítő erővel hassanak a komponistára. Ha aztán végre megvan a librettó, megkezdődik a zeneszerző harca a költővel, a színházzal és a közönséggel. A zeneszerző lubickol a művészi felépítésű fináléban vagy egy hosszabb zenei jelenetben, a szövegíró számára mindez túl hosszú. S leírhatatlan az öröme, ha a komponistáról lefaragott egy percnyi zenét! Ám bármennyi is a súrlódás munka közben, végül csak a szépre emlékezik; például egy új dallamra, melyet elsőként a direktornak játszott el nagy örömmel, s érezte, hogy az mennyire el van ragadtatva. Nem minden szövegkönyvíró egyforma; bánni kell tudni velük. Sokszor nem is annyira muzsikusnak, mint inkább diplomatának éreztem magamat, afféle mindent elsimító udvari tanácsosnak. Direktorokra, énekesnőkre, énekesekre, színészekre kell különös tekintettel lenni, mindnek van valami kívánsága, s ezeket mind figyelembe kell venni, nem egy esetben: de mennyire kell!” Lehár többször is nyilatkozott a munkamódszeréről. Elmondta, hogy komponálni szinte kizárólag csak éjjel szokott: „Amikor minden csendes, amikor tökéletes a nyugalom körülöttem, akkor jutnak eszembe a legjobb ötletek. Mindenekelőtt a szöveg szélére írok néhány hangjegyet, valami, csak számomra érthető vázlat-félét. Ezek aztán egyre világosabbak lesznek. Addig változtatok, míg az az érzésem nem támad, hogy ennek így és nem másképp kell lennie. Ennek a munkának az ideje számomra a legboldogságosabb. Erre emlékszem legszívesebben, ez hozza a legnagyobb kielégülést. Minden éjszaka hajnalig ülök az íróasztal mellett, míg a test el nem kezdi követelni a maga jogait! Sokszor az íróasztalra borulva aludtam el.” /Forrás: Otto Schneidereit: Lehár, Zeneműkiadó, 1988.)/
EISEMANNBÓL HANGOSFILMZENE KOMPONISTA LESZ. Eisemann Mihályt visszük hangosfilmhez. Néhány perc még és a magyar zeneszerző hangosfilm muzsika komponistává avanzsál. A hatalmas filmvállalat próbatermében már összeült a bizottság. Huszonnégy tagja van: rendezők, Írók, dramaturgok, zenei vezetők, producerek, karmesterek, muzsikusok, alelnökök és főelnökök, parancsnokok, vezérek, korifeusok, a film korlátlan uralkodói. Izzik a levegő. Az egyik sarokban, a nagy kiadó cég, a Bohém Verlag hangosfilm osztályának egyik vezetője, a magyar származású Rényi István drukkol. Dehogy drukkol. Tördeli a kezét. Eisemann az övé és ő nagy üzletet lát benne. — Alsó Herr Eisemann! Ebbén a 'pillanatban mélységes csend borul a párnáktól hizó próbateremre. Az elnök ur szivarját kiveszi szájából. A főrendező előrelép, a vezérdirigens felnyitja a zongorát, amely e percben még hallgat. Eisemann leül a zongorához. Reszket a keze. A forgó kis zongoraszéken féloldalt ül. mint a drukkoló diák, amikor felelésre vár. Azután felkel és meghajtja magát. Az elnök ur szemtelenül int kezével, amelyet köszönésnek is beképzelhetsz, de annak is, hogy a prezident azt akarja közölni:
A Veszprémi Petőfi Színház új operettbemutatója lesz a Bob herceg.
[url] http://www.petofiszinhaz.hu/Eloadasok/Aktualis-evad/Bob-herceg; HUSZKA-BAKONYI-MARTOS: Bob herceg [/url] operett Rendező: Bozsó József Bemutató: 2017.09.29. Leírás „Londonban, hej, van számos utca…” – és ezeket az utcákat járja éjjelente álruhában, mandolinját pengetve György herceg, az angol trón várományosa. Szerelme a szegény, de annál gyönyörűbb Annie és az utca népe csak Bobnak szólítja. Az anyakirálynő már kiszemelte György számára a leendő arát az udvarban – Annie kezére pedig a bugyuta borbély ácsingózik. „Te más világban, én más világban” – szárnyal a szomorú dallam Huszka Jenő operettjében, s mire a függöny legördül, kiderül legyőzi-e a rangkülönbséget a „minden akadályt legyőző szerelem”? Huszka Jenő operettjének a különlegessége, hogy az első magyar nyelven írt operett volt: 1902 december 20-án mutatták be a Népszínházban. Innen eredeztethetjük a magyar operett játszást, hiszen a Bob herceg hatalmas sikeréből nőtt ki a magyar operett máig tartó világsikere. A veszprémi előadásban visszanyúlunk a gyökerekhez: Bakonyi Károly eredeti szövegkönyvét használtuk, félretéve a sok átiratot, mai színpadra alkalmaztuk, de érthetően megtartva a múlt század elejei nyelvezetet és hangulatot. MŰSORON Szereposztás A királynő | KÁLLAY BORI Érdemes művész György herceg, a fia | DÓSA MÁTYÁS Annie, Tom apó lánya | TÓTH DOROTTYA Pomponius, a herceg nevelője | KÖRÖSI CSABA Viktória hercegnő | HALAS ADELAIDA Lord Lancaster, gárdakapitány | SZELES JÓZSEF Hopmester | BOZSÓ JÓZSEF Mary Pickwick | TERESCSIK ESZTER Tom apó | TÓTH LOON Plumpudding, borbély | MÁTÉ P GÁBOR Pickwick, kocsmáros | ZSOLNAY ANDRÁS Gippsy | VAJDA KÁROLY Udvarhölgyek | BONYHÁDI VIKTÓRIA, CSUTAK NOÉMI, LUKÁTS SÁRA, ZAB JOHANNA Katonák IMRE MARCELL, RÁCZ JÁNOS, ROGÁCSI MÁRTON, SCHMIDT MARCELL Közreműködők Zenei vezető | KÉMÉNCZY ANTAL Jelmeztervező | LIBOR KATALIN Rendező, koreográfus, látvány | BOZSÓ JÓZSEF
imádja, de néha gyűlöli A szövegbeolvasó sokszor rosszul olvassa be a szövegeket. Érdekes, hogy akkoriban elég sok helyesírási hiba volt az újságokban.
És egy érdekes nyilatkozat Ábrahám Páltól.... persze más komponisták is érdekelnének a témával kapcsolatban pl. Kálmán Imre, ő úgy tudom szivarozott... Mit határozott a cigaretta-ankét? Négy nyilatkozat — hadd álljon itt minden kommentár nélkül ... Ábrahám Pál: A cigaretta olyan, mint a feleség, le adja, de néha gyűlöli s mégis soha nem tud meglenni nélküle az ember. A cigaretta éppen úgy hozzam tartozik, mint a kezem, vagy az agyam s ha le kellene mondanom róla, azt hiszem ugyanúgy hiányozna, mintha az egyik karomat vágnák le. Legutóbb egy éjszaka hirtelen észrevettem, hogy kifogyott a cigarettám. Az egész lakásban, bármennyire is felforgattam mindent — egyetlen darabot sem találtam. Méltánytalanság lelt volna felkölteni házam népét, igy hát magam mentem cigarettáért. Nálam ez nem olyan egyszerű, én nem találok minden kávéházban megfelelő cigarettát, mert — miután rengeteget szívok, igen megszoktam a nihotexest: Másfél órai viszontagság után hazaértem s amint rágyújtottam az első cigarettára, rögtön remekül ment a munka, amely pedig dohányfüst nélkül teljesen csődöt mondott. Csortos Gyula: — A dohányzás problémái közül leginkább az ártalmasság kérdését hánytorgatják. Hát hogy ártalmas-e vagy sem. azt a magam részéről nem tudom eldönteni. I)e van erre egy nagyon jó mottó, amelyet Roda-Róda. a híres bécsi író talált ki s nyert pályázatot azon a bécsi plakátversenyen, amelyen arra kellett felelnie ártul mas-e a dohányzás-? Hoda-Roda pályadíjnyertes mondata igy hangzik: ,,A nagyapám szenvedélyes dohányos volt és 84 éves korában halt meg. A kisöcsém, aki egyállalán nem dohányzóit, négyéves korában halt meg." Ez a bölcs mondás nyilvánvalóan fejezi ki, hogy a dohányzásnak semmi köze az élet egyéb erőihez, amelyek elvégzik a maguk dolgát. En magam a leggyengébb dohánynemüt szívom: a ni kotexcs Jovialest. Ezt aztán elég gyakran. Esti Kurir, 1934. december 9.
És még egy érdekes cikk Ábrahám Pál első próbálkozásairól a könnyűzene fel. (Mint tudjuk komolyzenésznek készült) ABRAHáM PÁL karrierjéről ezerféle verzió kering. Most végre összeállítottuk pályafutását és megdönthetetlen adatokkal jelenthetjük: Ábrahám Pál első könnyű zeneszámát a Kamara-m ozgóban adták elő egy szkecs előadása 'során. Az Ábrahám-daloknak Kcllér Dezső szövegével itt már szép sikere volt. Gábor Dezsőnek, a Magyar Színház akkori és a Vígszínház mostani titkárának ajánlására ekkor a Magyar Színházhoz került, ahol a Csókról csókra cimü operettet korrepetálta a szereplőkkel. Ezután ugyancsak Kellér Dezső kitűnő szövegeire a Jardinban énekelték néhány dalát, majd a Kis Komédában szintén Kellér szöveggel bemutatták egy operettjét. Faludi Sándor akkor felszólította a Zenebona cimü operett betétjeinek komponálására. Egyben arra kérte, hogy angol jazz-karmester mintára pálca nélkül, fehér kesztyűben dirigáljon. A Zenebonával Ábrahámnak nagy sikere volt, még nagyobb Az utolsó Verebély-lány-nyal, innen a Fővárosi Opercttszínház színpadáról ugrott át az ország határain külföldre, ahol r-a nála kevés népszerűbb komponista van. Esti Kurir, 1932. január 10. A Függöny mögött
ÁBRAHÁM PÁL, a példátlanul rövid idő alatt világhírűvé lett magyar komponista, aki a budapesti Zeneakadémiáról indult és a KIs Komédián át jutott a nagy színházak orchesterébe, e pillanatban ül be a Király Színház elkerített orchesterébe, amelynek muzsikusai már készülődnek a Havai rózsája házi föpróbájára. Abrahám, mielőtt fölemelné pálcáját, hogy belekezdjen a nyitányba, bemutatja a nézőtéren öszszegyülekezett benfentes publikumnak a zenekar amerikai vendégeit, akiket ö hozott magával Berlinből és akik a különösebbnél különösebb hangszerek ördögi mesterei. Abrahám Pál még Berlinben szerveZte ezt a kis amerikai truppot. A hét amerikai fiatalember a berlini Havai rózsája zenekarában olyan sikerrel szerepelt, hogy Ábrahám Pál, most, hogy Budapesten a Király Színházban szÍnrekerül a Havai rózsája, magával hozta az amerikai zenészeket. Az amerikaiak olyan hangszereket hoztak magukkal, amiknek Budapesten még nevük sincs. Itt még sohasem látták és hallották azokat Ezeken a hangszereken olyan mutatványokat végeznek, amilyenek még sohasem gyönyörködtettek pesti füleket — Ezek az én kabaláim — mutatta be Abrahám tegnap a zenekari próba közönségének az amerikai muzsikosokat Esti Kurir, 1932. január (10. évfolyam, 1-25. szám) Igazából milyen hangszerek lehettek ezek? Hawaii gitár talán, bendzsó... ekkor még ezeket nem ismerték nálunk?
[url] http://www.operett.hu/cikkek/allami-elismeresben-reszesult-kalman-imre-lanya/1305; Állami elismerésben részesült Kálmán Imre lánya [/url] 2017-09-08, www.operett.hu Szeptember 1-én a Parlamentben Pro Cultura Hungarica kitüntetést adományozott Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter Kálmán Yvonne-nak, a világhírű operett szerző, Kálmán Imre lányának, édesapja munkásságának és az operettnek, mint magyar műfajnak nemzetközi népszerűsítése érdekében végzett több évtizedes tevékenysége elismeréseként. Emellett bejelentette a Kálmán Imre Kutatóintézet létrehozását.
Örvendetes, hogy sok-sok év után újra van - 2014 óta -operett a magyar rádióban (Dankó Rádió). Azért érdemes megemlíteni azt is, hogy régen a rádióban nemcsak itthon készült és felvett, magyar nyelvű stúdiófelvételekről hallgathattunk operetteket, operett-részleteket. Külföldi rádiófelvételekről, hanglemezfelvételekről is napi rendszerességgel szólaltak meg dalok, kettősök, együttesek, finálék, nyitányok, jelenetek, kórustételek, balettképek az ismert vagy kevésbé ismert operettekből, daljátékokból, zenés játékokból - eredeti nyelven, és a kor legendás operaénekeseinek, operacsillagainak tolmácsolásában, kiváló zenekarok, énekkarok közreműködésével, neves karmesterek vezényletében. Tehát pld. francia nyelven élvezhettük Lecocq: Angot asszony, Hervé: Nebányvirág, Planquette: A corneville-i harangok; Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő, A szép Heléna, Périchole, Tamburmajor lánya...; németül Lehár: A víg özvegy, A mosoly Országa, Pacsirta, Giuditta stb., Suppé: Boccaccio, J. Strauss: A cigánybáró, A denevér, Egy éj Velencében..., Fall: Pompadour; Kálmán: Csárdáskirálynő, Marica grófnő…, Zeller: A madarász, Millöcker: A koldusdiák, Dubarry, Oscar Straus: Varázskeringő, Ábrahám Pál: Bál a Savoyban, Hawaii rózsája…, angol nyelven Jones: A gésa, Sullivan: A Mikádó, A gondolások, Patience…, és számos más operettkomponista műveinek részleteit is, sorolhatnám ezeket tovább… Napi rendszerességgel hallhattunk olyan világsztárokat és/vagy jónevű operaénekeseket operettet énekelni, mint Regine Crespin, Mady Mesplé, Suzanne Lafaye, Yvonne Minton, Elisabeth Schwarzkopf, Emmy Loose, Hilde Güden, Erika Köth, Anneliese Rothenberger, Lucia Popp, Brigitte Fassbender, Gundula Janowitz, Réthy Eszter, Anday Piroska, Wilma Lipp, Joan Sutherland, Janet Baker, Monica Sinclair,Elsie Morison, Valerie Masterton, Elisabeth Harwood, Lisa della Casa, Anna Moffo, Teresa Stratas, Frederica von Stade, Beverly Sills… Gabriel Bacquier, Gérard Souzay, Michel Sénéchal, Robert Massard, Michel Dens, Ernest Blanc, Roger Soyer, Jules Bastin, Alain Vanzo, Nicolai Gedda, Peter Schreier, Fritz Wunderlich, Richard Tauber, Pataky Kálmán, Hermann Prey, Gerhard Unger, Walter Berry, Erich Kunz, Tom Krause, Kurt Böhme, Stuart Burrows, Alexander Young, Richard Lewis, John Cameron, Geraint Evans… A Kossuth Rádió, a Petőfi Rádió naponta sugározta a fentiek operettfelvételeit is – a magyar előadóké mellett. Tehát a rádióhallgatónak lehetősége volt arra, hogy ugyanazt az operettrészletet egyik nap eredeti nyelven, a következő nap akár magyar felvételről is meghallgatni, élvezni azt! Ugyanez volt a helyzet az operarészletek tekintetében is: napról napra hol magyar, hol külföldi előadók tolmácsolásában hallgathattuk meg kedvenc darabjaink ismert ének-zene számait. Sajnos, ez a számomra igencsak becsült műsorválaszték (rádiós korszak) a nyolcvanas-kilencvenes évektől kezdve előbb ritkulni kezdett, majd bánatomra, teljesen eltűnt a rádió zenei műsorkínálatából (párhuzamosan a CD, video, DVD, majd az internet megjelenésével ). Sajnálom.
Eisemann Mihályt úgy nézem most tették fel a listára, mert az Én és a kisöcsém előadást egyáltalán nem írja, és a nemzetisége sincs még a neve mellett....
Suppe 7 előadás 2 produkció 2 városban Nico Dostal 0 Robert Stolz 0 30 előadás 3 produkció 3 városban Charles Lecocq Festival d'Opérettes de Lamalou les Bains La fille de Madame Angot 1 előadást látok aug 20-án
Ábrahám Pál 55 előadás 8 produkció 8 vársoban (Ebben nincs benne a Győri Bál a Savoyban, a miskolci Viktória pedig csak febr. 28-ig, pedig májusban is ment) Huszka Jenő 22 előadás 2 produkció 2 városban (Budapest és Sapaev, csak érdekességből) Jacobi Viktór 11 előadás Budapeten Szirami Albert 10 előadás Budapesten (persze nyilván több, de azok kis helyek voltak) Eisemann Mihály 29 előadás Pécsett Zerkovitz Béla 0 előadás Ralph Benatzky 154 előadás 14 produkció 13 városban Oscar Strauss 20 előadás 3 produkció 3 városaban Carl Zeller 45 előadás 6 produkció 6 városban Millöcker 15 előadás 2 produkció 2 városban Artur Sullivan 97 előadás 20 produkció 18 városban Leo Fall 17 előadás 3 produkció 3 városban Paul Linke 18 előadás 2 produkció 2 előadás (Frau Luna) Hervé 20 előadás 4 produkció 4 városban Eduard Künneke 17 előadás 3 produkció 3 városban
2016. szept. 1-2017. aug. 30. (mai nap) Johann Strauss 557 előadás 107 produkció 82 városban Offenbach 392 előadás 71 produkció 61 városban Lehár Ferenc 315 előadás 59 produkció 52 városban Emmerich Kalman 329 előadás 70 produkció 48 városban Tehát tévedtem, mert Kálmán Imre megelőzte Lehárt a legutóbbi évadban
"a legtöbbet játszott művek magyar szerzőtől a világon" - statisztika alapján első helyen áll: Lehár _ A Víg özvegy
Legelől a Denevér marad. Kálmán kicsit hátra fog csúszni a következő évadokban, ha nem is helyezésileg, de előadások számát tekintve, Staruss, Offenbach, Lehár, Kálmán mard a sorrend, de majd megnézem egyenként.
Megnyugtat, hogy Lehár Víg özvegye van a rangsor elején... (korábban, magam is - "látatlanban" -, így gondoltam... és így van "rendjén...)
Igazam volt, ez a lista több év összesítése: Composers ranked by the number of performances of their operas over the five seasons 2011/12 to 2015/16
Ez a vége a listának: szerintem ez több év összesítése 1518= 51 hu (#51) Eotvos (#7) [*] Lady Sarashina 5 (1) 1689= 52 hu (#52) Ivan (#1) [f] Ez tortent Becsben 4 (2) 1689= 53 hu (#53) Selmeczi (#1) [*] Byzantium 4 (2) 1689= 54 hu (#54) Jarno (#1) Die Forsterchristl 4 (1) 1689= 55 hu (#55) Gryllus (#1) [*] Blaubarts 4 (1) 1689= 56 hu (#56) Selmeczi (#2) [*] I spiritisti 4 (1) 1893= 57 hu (#57) Eotvos (#8) [*] Angels in America 3 (2) 1893= 58 hu (#58) Vajda (#3) [*] Mario si vrajitorul 3 (2) 1893= 59 hu (#59) Lehar (#12) Das Furstenkind 3 (1) 2117= 60 hu (#60) Kerek (#1) [*] Parody 2 (2) 2117= 61 hu (#61) Lehar (#13) Die Juxheirat 2 (1) 2117= 62 hu (#62) Lehar (#14) Wo die Lerche singt 2 (1) 2384= 63 hu (#63) Erkel (#3) Dozsa Gyorgy 1 (1) 2384= 64 hu (#64) Harsanyi (#1) L'histoire du petit tailleur [c] 1 (1) 2384= 65 hu (#65) Huszka (#4) Gul Baba 1 (1) 2384= 66 hu (#66) Balassa (#1) [*] Cataclysm 1 (1) 2384= 67 hu (#67) Eotvos (#9) [*] Harakiri 1 (1) 2384= 68 hu (#68) Eotvos (#10) [*] Radames 1 (1) 2384= 69 hu (#69) Orban (#1) [*] Buvolet 1 (1) ┃ ┃ ┃ ┃ ┃ ┃ ┗ Number of performance runs ("productions") ┃ ┃ ┃ ┗ Composer ┗ Work ┗ Number of performances ┃ ┃ ┗ National ranking ┃ ┗ Ranking in this filtered list ┗ Global ranking across all works
Nincs mit, és még egy lista, ez is érdekes, a legtöbbet játszott művek magyar szerzőtől a világon: 19 1 hu (#1) Lehar (#1) Die lustige Witwe 1202 (223) 22 2 hu (#2) Kalman,E (#1) Die Csardasfurstin 1007 (177) 39 3 hu (#3) Kalman,E (#2) Grafin Mariza 535 (90) 80 4 hu (#4) Lehar (#2) Das Land des Lachelns 256 (46) 107 5 hu (#5) Lehar (#3) Der Graf von Luxemburg 195 (24) 108= 6 hu (#6) Abraham (#1) Ball im Savoy 194 (33) 134= 7 hu (#7) Huszka (#1) Lili barono 140 (13) 144 8 hu (#8) Kacsoh (#1) Janos Vitez 131 (12) 148= 9 hu (#9) Lehar (#4) Der Zarewitsch 126 (26) 158= 10 hu (#10) Szirmai (#1) Magnas Miska 115 (9) 165 11 hu (#11) Abraham (#2) Viktoria und ihr Husar 106 (9) 197= 12 hu (#12) Lehar (#5) Zigeunerliebe 79 (9) 199= 13 hu (#13) Ranki (#1) Pomade kiraly uj ruhaja 78 (5) 213 14 hu (#14) Kalman,E (#3) Die Zirkusprinzessin 71 (15) 233= 15 hu (#15) Kalman,E (#4) The Bayadere 61 (15) 254= 16 hu (#16) Ligeti (#1) Le grand macabre 54 (8) 281= 17 hu (#17) Erkel (#1) Hunyadi Laszlo 47 (5) 298= 18 hu (#18) Kalman,E (#5) Die Herzogin von Chicago 44 (10) 315= 19 hu (#19) Lehar (#6) Giuditta 41 (6) 315= 20 hu (#20) Kodaly (#1) Hary Janos 41 (5) 329= 21 hu (#21) Erkel (#2) Bank ban 38 (8) 329= 22 hu (#22) Javori (#1) Wedding Dance 38 (5) 329= 23 hu (#23) Zerkovitz (#1) The Kissing Lady 38 (3) 346= 24 hu (#24) Kalman,E (#6) Das Veilchen vom Montmartre 36 (8) 368= 25 hu (#25) Huszka (#2) Bob herceg 33 (2) 393= 26 hu (#26) Huszka (#3) Maria fohadnagy 30 (4) 437= 27 hu (#27) Abraham (#3) Die Blume von Hawaii 26 (4) 454= 28 hu (#28) Lehar (#7) Paganini 25 (6) 560= 29 hu (#29) Goldmark (#1) Die Konigin von Saba 19 (3) 560= 30 hu (#30) Lehar (#8) Eva 19 (1) 581= 31 hu (#31) Jacobi (#1) Sybill 18 (1) 644= 32 hu (#32) Vajda (#1) [*] Don Cristobal 16 (3) 644= 33 hu (#33) Vajda (#2) [*] Don Perlimplin 16 (3) 703= 34 hu (#34) Eotvos (#1) [*] Der goldene Drache 14 (4) 703= 35 hu (#35) Hubay (#1) Anna Karenina 14 (2) 703= 36 hu (#36) Lehar (#9) Friederike 14 (2) 703= 37 hu (#37) Abraham (#4) Roxy und ihr Wunderteam 14 (1) 741= 38 hu (#38) Lehar (#10) Frasquita 13 (1) 797= 39 hu (#39) Eotvos (#2) [*] Tri Sestri 12 (2) 797= 40 hu (#40) Lehar (#11) Schon ist die Welt 12 (1) 906= 41 hu (#41) Szokolay (#1) Vernasz 10 (2) 906= 42 hu (#42) Eotvos (#3) [*] Paradise Reloaded 10 (2) 1193= 43 hu (#43) Kalman,E (#7) Arizona Lady 7 (3) 1193= 44 hu (#44) Goldmark (#2) Gotz von Berlichingen 7 (2) 1326= 45 hu (#45) Eotvos (#4) [*] Love and Other Demons 6 (2) 1326= 46 hu (#46) Taller (#1) [*][f] Leander es Lenszirom 6 (1) 1326= 47 hu (#47) Ligeti (#2) Aventures, nouvelles aventures 6 (1) 1326= 48 hu (#48) Liszt (#1) Don Sanche 6 (1) 1518= 49 hu (#49) Eotvos (#5) [*] Senza sangue 5 (3) 1518= 50 hu (#50) Eotvos (#6) [*] Le Balcon 5 (2) ┃ ┃ ┃ ┃ ┃ ┃ ┗ Number of performance runs ("productions") ┃ ┃ ┃ ┗ Composer ┗ Work ┗ Number of performances ┃ ┃ ┗ National ranking ┃ ┗ Ranking in this filtered list ┗ Global ranking across all works Operas: 50 (Productions: 823, Performances: 5036) [*] : Works by living composers (9) [f] : Works by female composers (1)
Köszönöm, számomra is igen érdeklődést keltett adatok ezek mind!
2015/16-os év adatai
2 1 at (#1) Mozart 11876 (2480) 8 2 at (#2) Strauss,J 2934 (526) 34 3 at (#3) Benatzky 516 (69) 43 4 at (#4) Berg 306 (64) 49 5 at (#5) Millocker 272 (37) 54 6 at (#6) Haydn 213 (78) 58 7 at (#7) Zeller,C 195 (27) 61 8 at (#8) Zemlinsky 175 (32) 66 9 at (#9) Schubert 161 (53) 82 10 at (#10) Schoenberg,A 116 (27) 86 11 at (#11) Straus 108 (19) 87 12 at (#12) Ullmann 107 (39) 108 13 at (#13) Naske [*][f] 84 (7) 112 14 at (#14) Mitterer [*] 78 (12) 119= 15 at (#15) Krenek 70 (11) 137= 16 at (#16) Suppe 56 (11) 137= 17 at (#17) Schreker 56 (10) 146= 18 at (#18) Toch 50 (8) 168= 19 at (#19) Dostal 44 (5) 216= 20 at (#20) Gassmann 32 (6) 244= 21 at (#21) Haas,Georg [*] 27 (10) 293 22 at (#22) Gruber [*] 22 (7) 308 23 at (#23) Lang,B [*] 20 (6) 326= 24 at (#24) Neuwirth [*][f] 18 (6) 326= 25 at (#25) Raymond 18 (5) 342= 26 at (#26) Binder 17 (3) 357= 27 at (#27) Kolonovits [*] 16 (5) 357= 28 at (#28) Baumgartner [*] 16 (4) 357= 29 at (#29) Stolz 16 (3) 371= 30 at (#30) Cerha [*] 15 (3) Itt pedig az osztrák lista számos operettszerzővel.
A nemzetközi operdata alapján a legtöbbet játszott magyar zeneszerzők a világon: a magyar színházak közül csak Opera, Operettszínház, Erkel, Müpa, Miskolci Nemzeti, Pécsi Nemzeti, Debreceni Csokonai, Szegedi Nemzeti és pár szabadtéri fesztivál, mint a Miskolci Operafesztivál, Budapesti Tavaszi Fesztivál és Szegedi Szabadtéri Fesztivál 13 1 hu (#1) Lehar 1989 (348) 14 2 hu (#2) Kalman,E 1761 (318) 39 3 hu (#3) Abraham 340 (47) 57 4 hu (#4) Huszka 204 (20) 75 5 hu (#5) Kacsoh 131 (12) 83 6 hu (#6) Szirmai 115 (9) 104= 7 hu (#7) Erkel 86 (14) 112= 8 hu (#8) Ranki 78 (5) 127= 9 hu (#9) Eotvos [*] 62 (20) 130= 10 hu (#10) Ligeti 60 (9) 180= 11 hu (#11) Kodaly 41 (5) 188= 12 hu (#12) Javori 38 (5) 188= 13 hu (#13) Zerkovitz 38 (3) 200= 14 hu (#14) Vajda [*] 35 (8) 251= 15 hu (#15) Goldmark 26 (5) 326= 16 hu (#16) Jacobi 18 (1) 390= 17 hu (#17) Hubay 14 (2) 493= 18 hu (#18) Szokolay 10 (2) 580= 19 hu (#19) Selmeczi [*] 8 (3) 695= 20 hu (#20) Taller [*][f] 6 (1) 695= 21 hu (#21) Liszt 6 (1) 842= 22 hu (#22) Ivan [f] 4 (2) 842= 23 hu (#23) Jarno 4 (1) 842= 24 hu (#24) Gryllus [*] 4 (1) 1042= 25 hu (#25) Kerek [*] 2 (2) 1167= 26 hu (#26) Harsanyi 1 (1) 1167= 27 hu (#27) Balassa [*] 1 (1) 1167= 28 hu (#28) Orban [*] 1 (1) ┃ ┃ ┃ ┃ ┃ ┗ Number of performance runs ("productions") ┃ ┃ ┃ ┗ Composer ┗ Number of performances ┃ ┃ ┗ National ranking ┃ ┗ Ranking in this filtered list ┗ Global ranking across all composers
Operettbemutató a Miskolci Nemzeti Színházban, 2017. szeptember 22-én: Kálmán Imre – Julius Brammer – Alfred Grünwald: MARICA GRÓFNŐ Fordította: Harsányi Zsolt Kardos G. György átdolgozását felhasználva, színpadra alkalmazta: Szabó Máté Szereposztás: • Marica grófnő: EPERJESI ERIKA/BALOG TÍMEA • Tasziló gróf: SZŐCS ARTUR/SARÁDI ZSOLT • Liza, Tasziló gróf lánytestvére: TENKI DALMA • Popolescu Dragomir Móritz herceg: KINCSES KÁROLY • Bozsena (Cecília hercegnő): MÁHR ÁGI, Jászai-díjas • Zsupán: RÓZSA KRISZTIÁN • Kudelka, Cecilia hercegnő komornyikja: SALAT LEHEL • Tschekko: (Mihály Marica öreg szolgája) SZEGEDI DEZSŐ, Jászai-díjas • Manya, cigány jósnő: VARGA ANDREA Közreműködik: a Miskolci Nemzeti Színház zenekara, énekkara és a Miskolci Balett • Díszlettervező: CZIEGLER BALÁZS • Jelmeztervező:FÜZÉR ANNI Jászai-díjas • Zenei vezető: CSER ÁDÁM • Koreográfus: BODOR JOHANNA • Karvezető: GYÜLVÉSZI PÉTER • Rendező: SZABÓ MÁTÉ
A Katókában eljön Budapestre, a már népszerű „Kis gárdahadnagy.“ A Fővárosi Operett Színház szombaton este Stolz Róbertnek, a világhírű zeneszerzőnek egyik legérdekesebb művét állítja a közönség elé. Stolz Róbertet az utóbbi időben különösen kedveli Budapest zenekedvelő népe, amióta a „Zwei Herzen im dreiviertel Takt” melódiáival, valósággal elbűvölte a közönséget. Ma ő a világ egyik legkeresettebb és legtöbbet kereső muzsikusa, aki naponta egész postacsomag számra kapja a megrendeléseket a legkülönbözőbb hangosfilm-vállalatoktól és színházaktól. A Fővárosi Operett Színházban színre kerülő operettje, a Katóka, egyik legsikerültebb alkotása, amely rövidesen, mint hangosfilm is megjelenik. Németországban, ahol bemutatták, a közönség lelkesedése vette vállára. Slágerei már kiszivárogtak a német határokon túlra is, a rádió és a gramofonlemez elvitte mindenfelé és a „Kis gárdahadnagy” már Budapesten is közismert és utcasarkokon is dúdolt sláger. A librettó, amely Stolznak ezer alkalmat ad zenei ötleteinek csillogtatására, egy örökifjú és örökbohó férfiról szól, aki nem hajlandó megkomolyodni. Nagybátyja trükköt eszel ki, becsempész a házba egy elragadó, fiatal titkárnőt, akiről elhiteti, hogy egyik fiatalkori kalandjának emléke. Ebből támadnak azután a mulatságos bonyodalmak, amelyeket a librettista Stolz muzsikájával nyújt át a közönségnek. A Fővárosi Operett Színház új operettjének, a Katókának, Biller Irén a primadonnája, aki külföldi sikerei után most lép először operettben a közönség elé, A többi szereplő Fejes Teri, Somogyi Nusi, Kabos Gyula, Delly Ferenc és Sziklay József. Karmester: Szántó Mihály. Rendező: Szabolcs Ernő. ESTI KURIR, 1931. február 17. (9. Évfolyam, 38. szám) [url] https://www.youtube.com/watch?v=C222jj9EvYM; Adieu mein kleiner Gardeoffizier [/url]
Itt pedig Stolz leghíresebb operettje a Salome dalai, ennek bevezető dala a híres induló [url] https://www.youtube.com/watch?v=sV7CAu1z3Vk;salome [/url]
Portál fejlesztés és arculat:Luna Lux Design