vissza a cimoldalra
2018-10-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61137)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4069)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7453)
Kelemen Zoltán, operaénekes (90)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2931)
Opernglas, avagy operai távcső... (20145)
Simándy József - az örök tenor (552)
Operett, mint színpadi műfaj (3714)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1115)
Pantheon (2264)
Balett-, és Táncművészet (5560)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1503)
Franz Schmidt (3197)
Momus-játék (5543)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4355)
Ilosfalvy Róbert (816)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2606)
Lehár Ferenc (641)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

931   Ardelao • előzmény930 2018-07-11 05:04:10

1927:

Amikor a „Ptasinszky-eset” erkölcsrendészeti aktákat szült …

AZ EST, 1927.03.08.:

„Enyhült az „erkölcsvédelmi“ szigor
Detektívek helyett rendőrfőtisztviselők ellenőrzik a kirakatokat. Kényes esetekben maga a főkapitány dönt

          […] Legújabban ugyanis Ptasinszky Pepinek, az Operaház primabalerinájának és még hat balerinának fényképét kifogásolták egy Üllői úti fényképész kirakatában. Ptasinszkyét azért, mert kurta rokokószoknyája alól, amelyben Faust-beli táncát lejti, kilátszik a térde.
          Maga a főkapitány fog tehát ma határozni, hogy visszatehetik-e Ptasinszky Pepi fényképét az Üllői úti kirakatba, vagy kihágási eljárást indítanak-e a fényképész ellen. […]”

Ha valaki hahotázni kezdene, sürgősen hagyja abba, mert ez véresen komoly ügy volt!  

 A fenti „incidensnek” persze semmi köze az alábbi nagy fordulathoz:

PESTI NAPLÓ, 1927.09.13.:

Ptasinszky Pepi férjhez ment és visszavonul a színpadtól

Egy londoni magyar nagyiparos és az Operaház primabalerinájának regényes házassága

          (Saját tudósítónktól.) Minden külön értesítés helyett. Röviden. Egyszerűen: Semler Béla londoni gyáros és Ptasinszky Pepi. a M. kir. Operaház prímabalerinája házasságot kötöttek.)

          Hát bizony ez így van. Komoly feleség lett a Ptasinszkyból, — ahogy ő mondaná, és nevet hozzá nagyon egészségesen és nagyon szívből jövőn. A balettkar királykisasszonyáért eljött a mesebeli herceg egy komoly gentleman képében és hasonlatosságában. Vonatra ültette aranyhintó helyett és vitte az Óperencián meg a La Manche-csatornán túlra, egészen Londonba. Ott volt a nagy fogadalom, ásókapa erejéig és a mesebeli herceg birodalmának Maidenhead a neve, ott van Windsor közelében, a Themse partján...

Maidenhead Bridge and River Thames - geograph.org.uk - 205285.jpg

Maidenhead Bridge & River Thames. 

Ptasinszky Pepit most úgy hívják, hogy Mrs. Bela Semler. Nem balerina már... Lady. A mesének vége van.
          Hogyan is lett »a Pepiből« Mr. Semler?

*

          A Pepi most huszonhároméves. Rettentő nagy Színházi múltja van viszont. Már kilenc éve, hogy — művésznő. Bizony, tizennégyéves volt, ott a drezdai leánynevelőintézetben, amikor észrevették, hogy valódi tánctehetség. Az volt. Három év múlva már az Operaház primabalerinája. Még egy év és már Londonban is ismerik. Az angol újságok azt írják, hogy új Karsavina, meg a Pavlova utóda: A Pepi a Karsavina utóda! Boldog és táncol örömében, meg hivatásszerűen is, és nem tudja, hogy Londonban igen, igen nagyon megnézte egy gentleman.
          A gentlemant úgy hívták, hogy Semler Béla.

*

          Semler Béla magyar ember. Tizenöt éve Angliába ment. Ott most posztógyára van. Szakmájában ismerik a nevét. Amerikában épúgy, mint Európában. Semler Béla találkozik egy társaságban Ptasinszky Pepivel.

          — Semler Béla.

          — Pepi... — nem sokkal többet mondhattak egymásnak, mert Ptasinszky jött haza Budapestre az Operaházhoz.
          A Pepi idehaza volt. Táncolt. Nevetett. Akkor is, amikor megjelent Budapesten Semler Béla.
          Ha egy angol gentleman megjelenik Budapesten, abban nincs semmi különös. Mindig jönnek (hála istenek) a tiszteletreméltó úriemberek. Ha a Pepi nevet? Az sem furcsa. Mert a Pepi akkor is nevetett, amikor egyszer a kificamodott bokáját igazították helyre.
          A különös csak ott kezdődött, amikor Semler Béla megint eljött Pestre. Azután harmadszor is eljött . . .
          — Üzleti tárgyalások, — mondotta és az utolsó évben olyan sokszor szólította Budapestre az üzlet, hogy Londonban már suttogni kezdtek :
          — Mr. Semler valami komoly »tranzakciót« tervez Budapesten. Mr. Semler nagyon sokat utazik Budapestre...
          Gondolták Londonban azok a flegmaemberek, hogy a tranzakciónak neve van? Ptasinszky Pepi?
          Na és, Pesten!, itt, ahol »minden tudva lesz, — ki gondolta, hogy egy komoly gentleman miért látogat oly felettébb sűrűn Budapestre?

*

          Mr. Semler jött.
          A Pepi? Táncolt. Nevetett. Vicceket mondott a Ptasinszky mamának. A Lili húgával ruhákat varrt. Egyetlen passziója volt, hogy a selyemharisnyája leszaladt szemeit maga szedhette fel ...
          Akkor azután megszólalt a komoly gentleman:
          — Pepi én szeretem magát.
          Felelt rá Ptasinszky Pepi nagyon komolyan (ezúttal rettentő komolyan):
          — Én is szeretem magát...
          — Legyen a feleségem...
          Ptasinszky Pepi a nyáron elutazott Londonba. Azért, hogy Cochrannal, a híres színházi ügynökkel tárgyaljon. A londoni »Albert Hall«-ban akarta táncolni a »Hasis«-t. Nos hát a Pepi elment Cochranhoz is. — Főképpen pedig az — anyakönyvvezetőhöz.
          A Pepi, már nem »Pepi«. Most már bocsánatot kérek tőle »A Pepi«-ért. Most már — Mrs. Bela Semler...
          Augusztus végén esküdtek!

*

          Tegnap hazajött Budapestre Mrs. Semler. Mint a fergeteg, úgy perdült a szobáiba. (Hiába, még mindig »A Pepi«) Azután ma este megint mint a fergeteg, úgy kacagta boldogságát;
          — Mit szól hozzá! Férjhez mentem... Nahát. Nagyon, nagyon boldog vagyok... A színpad? A balett? Az uram nem engedi. Fuccs a színpadnak…, na, de mit csináljak... az uram szívébe táncoltam. Ott vagyok és nagyon, nagyon boldog vagyok!...

*

Hát nem kedves? ... (n. i.)”

930   Ardelao • előzmény929 2018-07-11 04:47:46

Az 1926-os esztendő jelentősebb eseményei: 

AZ UJSÁG, 1926.01.22.:

 „Ptasinszky Pepi sikere Berlinben. Operaházunk kitűnő fiatal prímaballerinája, Ptasinszky Pepi, mint annak idején megírtuk, szabadságot kapott, hogy külföldi kötelezettségeinek eleget tehessen. A népszerű táncosnő most Berlinben vendégszerepel a Scala színpadán s ott nap-nap után oly nagy sikereket arat, hogy igen előnyös szerződési fettételekkel hívták Párisba. A fényes ajánlatot azonban kénytelen volt visszautasítani, mivel szabadságidejének minden napja szerződésileg le van már foglalva, szabadsága után pedig hazajön, hogy Operaházunk közönségét gyönyörködtesse művészetével.”

MUZSIKA, 1976/11. SZÁM:

„[…] a Petruskát. 1926. december 11-én mutatta be Operaházunk Rékai Nándor vezényletével, Oláh Gusztáv díszleteiben és jelmezeiben, részben kettős szereposztásban. A magyar balett akkori viszonyaira jellemző, hogy az előadást egy rendezéssel is foglalkozó operaénekes, Gábor József vitte színpadra s neve mellett szerényen húzódik meg a színlapon: „A táncokat betanította: Brada Ede balettmester". A négy főszerep közül egyet, a varázslóét nem is táncos alakította, hanem énekes: Dalnoki Viktor, illetve Maleczky Oszkár! A címszerepet Andor Tibor, a balerinát Ptasinszky Pepi, illetve Vécsey Elvira, a Mórt Brada Ede formálta meg. […]”

https://1.bp.blogspot.com/-WrjIixfrH8w/UR_mjDvLFzI/AAAAAAAAT0I/TENh0Pi3tpY/s1600/Petruska.jpg

Igor Sztravinszkij: Petruska. Operaház, 1926. Ptasinszky Jozefin (Balerina), Dalnoki Viktor (Varázsló). Országos Széchényi Könyvtár, Budapest. Fotó: Vajda M. Pál.

929   Ardelao • előzmény928 2018-07-09 19:08:03

Egy táncművész pályája – hacsak nem adja tanításra a fejét, vagy nem válik koreográfussá  – hamar befejeződik. Különösen akkor, ha nő az illető, és családalapításra adja a fejét. Ptasinszky Pepi karrierje is ebből az okból fejeződik be, majd 2 év múlva. Ám addig is folyamatosan foglalkoztatják, ismételten fellép a »Hasis«-ban, kisebb és nagyobb szerepekben, előkelő és kevésbé előkelő körök meghívásainak tesz eleget bel- és külföldön, nem idegenkedik a kabaréműsorokban való szerepvállalástól sem. Harcol kivívott pozíciójáért, tudatában van saját értékének, és ennek megfelelő anyagi követelésekkel áll elő. Tánctudásáról mindenütt messzemenő elismeréssel nyilatkoznak. Amilyen apró termetű, olyan küzdőképes. Érdeklődése nem ragad le a táncnál, fotózni és énekelni tanul. Állítólag jó hangja volt. Szubrett szeretett volna lenni.

Az 1925-ös esztendőből csupán egy riportot ragadok ki:

ESTI KURIR, 1925.05.19.:

„[…]

PTASINSZKY PEPIVEL beszélgetek :
— Ezer éve nem láttam.
— Nem is láthatott, mert egész nap odahaza vagyok és énekelni tanulok. Mindenáron énekesnő akarok lenni, táncosénekesnő, akit az operett világában úgy hívnak: szubrett. Szóval hát szubrett akarok lenni. Még az elmúlt nyáron kaptam ajánlatot, hogy szerződjem az egyik operettszínházunkhoz, sőt Bécsbe is hívtak operetthez. Én azonban végleges szerződést nem vállalok. Nem vállalok két okból. Először azért, mert még nem vagyok elég biztos magamban, másodszor meg azért, mert én semmi körülmények között sem akarok az Operaháztól megválni és végleg odaadni magamat az operettnek.
— Még nem egész biztos a mesterségében?
— Mit szól hozzá? Nem. Attól félek, hogy kinevetnek, ha beszélni kezdek, mert én nem vagyok valami jó magyar, engem könnyen ki lehet nevetni. Még ha az operettszínpadon, ahol sok minden megengedhető, nem is nevetnének, de amikor még egyszer fellépnék az Operában, egészen bizonyos, azt mondanák (és most szóról szóra idézem Ptasinszky Pepi szavait) no esztet a lány már ismerek az operettbül. Annyi minden bolondot össze tudja beszélni, hogy nem is érdemes neki tapsolni.

Talán ez volt az egyetlen terület, ahol Ptasinszky Pepi önbizalma nem volt megingathatatlan.

928   Ardelao • előzmény927 2018-07-08 08:36:01

Néhány cikk a Ptasinszky Josephinnel kapcsolatos, 1924. évi sajtótermésből. Érdekes módon "a Pepit" nem magyar származása és a rengeteg kecsegtető külföldi ajánlat ellenére a szíve mindig visszahúzta Magyarországra.

AZ UJSÁG, 1924.05.07.:

Ptasinszky Pepi Londonban. Ptasinszky Pepi, az Operaház primaballerinája, az ősszel hat hétig Londonban az Osswald Stoll színházakban fog vendégszerepelni. A szerződést most írta alá Lussinpiccolóban, ahol néhány hete üdül. Fellépti díj fejében heti háromszáz angol fontol kap, ami százhúszmillló magyar koronának felel meg.”

AZ UJSÁG, 1924.06.12.:

Ptasinszky Pepi idehaza van.
(Megmarad az Operaház kötelékében.)

          Operaházunk kitűnő prímaballerinája, Ptasinszky Pepi — mint már megírtuk — rendkívül nagy sikerrel vendégszerepelt Bécsben Tarnay Gézával és Örley Flórával együtt, Berény Henrik Hasisában léptek a közönség elé, amely minden egyes alkalommal valóságos tapsförgetegekkel ünnepelte őket, de különösen Ptasinszky Pepit, akiről a kritika a legáradozóbb dicséreteket írta. A nagy siker természetesen a fiatal művésznőre irányította a színházigazgatók és impresszáriók érdeklődését, akik igen kedvező szerződési ajánlatokat tettek Ptasinszky Pepinek. Ennek a híre természetesen azután nagyobbítva került Budapestre, és sokan tudni is vélték, hogy a kitűnő prímaballerina már külföldre szerződött s ősszel meg sem kezdi működését Operaházunkban. Ma beszélgettünk a nagytehetségű fiatal művésznővel, aki most érkezett vissza Bécsből.
          — Igaz, hogy sok szerződési ajánlatot kaptam — mondta Ptasinszky Pepi, — de szó sem lehet arról, hogy itthagynám az Operát. Ha lényegesen kevesebb fizetést is kapok, mint amilyeneket külföldön ajánlanak, azért csak hű maradok ehhez a színházhoz, amelyben első sikeremet arattam.
          — Vendégszerepelni természetesen kimegyek s akkor megkeresem azt a többletet, amire még szükségem van. Szeptemberben rendesen munkába állok idehaza. Az első új szerepem, amiben még nem látott a budapesti közönség, az Árgyirus királyfi Tündér Ilonája lesz. Nagyon sajnálom, hogy a bemutatót nélkülem kellett megtartani, dehát soká elhúzódott a betegségem, és belátom, hogy az előadást már nem lehetett tovább hallogatni. Öt hónapig feltétlenül itt dolgozom, és csak márciusban megyek ki vendégszerepelni.
          — Bécsben tizenkétszer akartak szerepeltetni, de csak tízszer léptem fel. Az első két napon ugyanis nem engedtem kihozni a darabot, mert bizony szükségünk volt még néhány alapos próbára. A közönség igen melegen fogadott és a kritika is jól bánt velem. A Ronacherből mindjárt ajánlatot kaptam egy hónapra, nyolcvanmillió koronás fizetéssel, de ebben a melegben nem akartam magamat agyongyötörni és nem szerződtem le. Az egészségem fontosabb, mint a pénz. Nem fogadtam el egyetlen egy ajánlatot sem, csupán vendégszereplésekre folytatok tárgyalásokat.
          — A bécsiek igen kedvesek voltak. Egy este meghívtak a Sacher-barba. A nagy siker miatt amúgy is jókedvünk volt s az ottani jó hangulat is átragadt ránk, úgyhogy kedvünk kerekedett táncolni. De olyan tömeg szorogott a parketten, hogy nem lehetett. Erre Tarnay Géza, a színpadon és a sikerekben osztályos társam, Csárdást rendelt. Persze, senki sem táncolt csak mi. Amikor fáradtan abbahagytuk, zúgott a taps, ünnepeltek, újráznunk kellett. Végre is úgy szöktünk meg a bárból a szűnni nem akaró ünneplés elől.
          — Most vízum után szaladgálok. A nyáron pár hétre Londonba megyek, de csak pihenni és még egyelőre magam sem tudom, hogy hová. Pihenni akarok, hogy szeptemberben friss erővel kezdhessem meg a munkát.”

SZÍNHÁZI ÉLET, 1924/44. szám:

A gavallér Ptasinszky Pepi és a gavallér sofőr -
Ptasinszky Pepi kalandja Békéscsabán

          A békéscsabai Aurora Kör művészestéjére Ptasinszky Pepit több fővárosi művész kíséretében meghívták. Ptasinszky Pepi eleget is tett a meghívásnak és Békéscsabára utazott. Az állomáson autó várta. A sofőr elegáns, csinos fiatalember volt, és mint hivatásos sofőrhöz illik, buzgón cipelte az autóra Pepi kofferjeit. A sárga autó annak rendje és módja szerint a Fiume-szálló elé gördült és az elköszönő sofőrnek Ptasinszky Pepi borravalót adott, amit a gentleman sofőr nem fogadott el.

          Ptasinszky csodálkozva nyúlt újra a tárcájába, mert azt hitte, hogy keveset adott és most nagyobb összegű pénzzel akarta a sofőr fáradságát honorálni.

          A sofőr ekkor elegánsain meghajolt és bemutatkozott. Így tudta meg Ptasinszky, hogy Békéscsaba leggazdagabb fölbirtokosának akart borravalót adni.”

PESTI NAPLÓ, 1924.12.14.

„A Folies Dramatique szerződtetni akarja Ptasinszky Pepit

A párizsi Folies Dramatique a közeljövőben be fogja mutatni Berény Henrik magyar zeneszerző új pantomimjét. Berény Henrik, akinek tavaly a Hasis című darabját játszották Budapesten is, nem talált megfelelő szereplőt új darabjához, ezért az Operaház prímabalerinájával, Ptasinszky Pepivel kezdett tárgyalásokat. Berény, aki szerződött tagja a Folies Dramatique- nek, felajánlotta a magyar balerinának új darabja főszerepét. Ptasinszky Pepi még nem döntött, hogy elfogadja-e az előnyös ajánlatot.”

927   Ardelao • előzmény926 2018-07-07 05:50:40

SZÍNHÁZI ÉLET, 1923/23. SZÁM:

NINCS TÖBBÉ HIDEGVÉRŰ ANGOL!
Ptasinszky Pepi táncát az elragadtatás lázában ünnepli a közönség — írja a Daily Telegraph.

          Május 14-én kezdte meg a londoni előkelő Colosseum színházban vendégszereplését Ptasinszky Pepi, a budapesti operaház kiváló táncosnője és ma már a londoni közönség érdeklődésének központjában áll. A különben hűvös és mindig tárgyilagos hangon író angol sajtó az elragadtatásnak és feltétlen meghódolásnak olyan hangján ír Ptasinszkyről, amely csak igen ritkán és a legkiválóbb művészeknek jut osztályrészül. […] nem múlik el nap, hogy Ptasinszky ne kapna csábítóbbnál-csábítóbb ajánlatot, amely mesés fizetési ígéretekkel próbálja amerikai és európai művész-körútra lekötni. Ptasinszky azonban, noha, mint Pestre küldött levelében írja, valóságos kábulatban él az ünnepeltetés véget nem érő sorozatában, nem válik meg az operaháztól és őszre feltétlenül visszajön Budapestre.

          […] Angliában […] Ptasinszky Pepi heti fizetése — elárulhatjuk: 160 Font, ami még Angliában is óriási fizetés, magyarra lefordítva pedig havonta körülbelül négy és fél millió koronának felel meg.

          […]  Azt hisszük, hogy leghelyesebb lesz, ha minden kommentár nélkül ismertetjük az egyes nagy londoni napilapoknak a kritikáját:

          Daily News: (május 17-iki szám):

          Ünnepi műsornak nevezhetjük a Colosseum új műsorát, mert azzá avatja Ptasinszky Pepinek, az elragadóan bájos táncosnőnek a vendégszereplése.

          News of The World: (május 15-iki szám):

          Ptasinszky a kivételes tehetségek közé tartozik, aki nemzetközi értelemben véve is szenzáció. A budapesti operaház prímabalerináját Stoll Oswald hozta közénk.

          Morning Post (május 15-iki száma).

          Yvonne Daunt és Sakharoffs óta nem volt Londonban olyan táncosnő, mint Ptasinszky kisasszony, a budapesti operaház prímabalerinája. A legcsinosabb és legbájosabb jelenség, aki friss, üde levegőt hoz magával, olyan könnyed, mint a szellő, amely végigcsókolja a délceg hattyú tollait és hattyútáncában nem tudjuk, hogy mit csodáljunk inkább, tökéletes tudását, szépségét, vagy gráciáját? Karjainak lágy mozdulata talán még libbenésénél is poétikusabb és külön nagy sikere volt csodálatos ruháinak. . . .

          A Daily Telegraph (május 15-iki száma).

          A Colosseumban új vendég mutatkozott be: Ptasinszky Pepi kisasszony, a budapesti operaház első táncosnője, akiről kiderült, hogy még sokkal kiválóbb, mint amilyennek az előzetes hírek után vártuk. Páratlanul kecses és bájos táncosnő. A hattyú halála című tánckölteményt mélységes művészettel, nemes felfogással, sőt egyenesen szellemesen tolmácsolja. Érthető, hogy ez a tökéletes művészet a tetszésnek egészen rendkívüli fokát váltotta ki a közönségből és az egyébként kissé tartózkodó publikum lázas elragadtatásban számtalanszor hívta viharos tapsaival a függöny elé a jeles táncosnőt.

          Hogy az ember Londonban sikert arasson, igen sokat kell tudnia, nagy és súlyos emlékekkel kell megküzdenie. Ptasinszky kisasszonynak ez sikerült. . . .

          The Stage: (A színház).

          Ptasinszky Pepi, az új jövevény, egy sereg új és meglepően szépen kidolgozott számmal aratott diadalt. Művészete vonzó és befejezett. Tudott olyan pillanatokat a nézők elé varázsolni, amelyeknek művészi értéke egy sorba állítja őt az itt járt nagynevű elődökkel.

           The Era: (május 16-iki száma)

            London mostani táncszenzációja kétségtelenül Ptasinszky Pepi.[…]”

Mindenesete, a Londonban aratott, fényes siker és a számos csábító, pénzesőt ígérő külföldi ajánlat ellenére Ptasinszky Pepi négy hónap múltán (még!) visszatért az Budapestre. 1923. november 18-án, a PESTI HÍRLAP-ban már ez olvasható:

„(A Hasis keddi bemutatója.) A Városi Színház új műsorának kimagasló művészi eseménye, Berény Henrik és Kardos Andor fantasztikus mimodrámája lebilincselő fordulataival, szárnyaló zenéjével, ragyogó kiállításával, minden várakozást felülmúl. Ptasinszky Pepi, az Operaház híres prímaballerinája és dr. Dalnoky Viktor, aki az előadás rendezője is, nagyszabású színészi feladatot talált a hódító táncosnő és a szerelmes, sárga „nagyúr" izgalmas figurájában. Keddi bemutatón kívül csütörttök, szombat és vasárnap este kerül színre a Hasis. […]”

926   Ardelao • előzmény925 2018-07-07 05:43:39

Ptasinszky Pepi 1922-ben -17 évesen  - fellépett  egyebek között Dohnányinak az Operaházban bemutatott „Pierrette fályola” c. pantomimjában, Delibes „Coppeliá”-jának címszerepét táncolta a Városi Színházban, vendégszerepelt Pécsett, az Operaház balettkara élén magyar táncokat „lejtett” a francia követ feleségének az estélyén, és szerepelője volt a Renaissance Színházban jótékony céllal megrendezett, ún. „Nyomormatiné”-nak, ahol Horthy Miklós kormányzó és „a Budapesten időző diplomáciai testületek vezető személyiségei” is jelen voltak.

Ám az igazi sikert az 1923-as esztendő hozta meg.

925   Ardelao • előzmény924 2018-07-06 09:17:32

A Ptasinszky Pepi személyével kapcsolatos irigységnek, féltékenységnek volt alapja. Hiszen már 1921-ben számos újságcikk szólt az akkor még mindössze 16 éves balerina fellépéseiről és sikereiről. Egy balett-táncos részére a sajtón kívül más hírcsatorna akkoriban nem lévén, a sajtóban történő gyakori megjelenés komoly előnyt jelentett egy fiatal művész számára:

AZ UJSÁG, 1921.06.18.:

Iskolalovaglás magas C-ben.

(Az Operaház tagjainak mókaestje a Fővárosi Czirkuszban.)

[…] A második félidőben Debussy: Egy faun délutánja került sorra. A faun Dalnoky Viktor, a nimpha Ptasinszky Pepi volt. Ptasinszky pompás csábtánczot lejtett, a mi Dalnoky — faunt annyira elbűvölte, hegy derékon ragadta a bűvös nimphát és egy fű-kerevetre dobta. Ekkor kitört belőle a — fogorvos és egy hatalmas harapófogóval ki akarta húzni a nimpha gyémántfogát. Szegény kis Ptasinszky akkorát sikított, hogy az egész czirkusz belesápadt....
Ballet perdült ki, majd a ballet után Gábor József néhány jóízű aktuális strófát énekelt el, gitárpengetés mellett. […]
Ptasinszky Pepi tánczolt most újból és kényeskedő lépteivel, zöld ruhájában olyan volt, mint az ébredő Tavasz. […]”

PESTI HÍRLAP, 1921.10.21.:

„(Városi színház.) B. Máthé Rózsi férjhez ment és házassága révén elszármazott tőlünk, Bécsbe. Most néhány napra hazajött és Ábrányi igazgató kívánságára, csütörtökön föllépett a Carmen címszerepében. Ismert és gyakran méltányolt alakítása ezúttal is tetszett. Sokszor kitapsolták; vele együtt Adler Adelinát, aki csengő hangú Micaëla, Pogány Ferencet, aki érces szavú és drámai erejű Escamillo és Ocskayt, aki erőteljes Don José volt. Külön dicséretet érdemel a bájos Ptasinszky Pepi is a manola kecses ellejtéséért.

NÉPSZAVA, 1921.10.23.:

„[…] a Városi Színházban […] Vasárnap délután a „Denevér" van műsoron. Ábrányi Emil vezényli az előadást, amelyen Ptasinszky Pepi és Zöbisch mester is részt vesznek a ballet élén. […]”

PESTI HÍRLAP, 1921.12.10.:

„(Négyen): Ptasinszky Pepi, Dobrovits Márta. Mirkovszky Mária és Hermann Illy táncolnak az Auguszta főhercegasszony védnöksége alatt a vigadói divatkiálÍitással kapcsolatos jótékonycélú divatrevükön. […]”

BUDAPESTI HÍRLAP, 1921.12.04.:

„(A Magyar Királyi Operaház jövő heti műsora.) […] Csütörtökön Máder és Kéméndy fantasztikus, háromfelvonásos új balettje, a Mályvácska királykisasszony kerül színre először. A női főszerepet Ptasinszky Jozefin táncolja. […]  Vasárnap ismétli meg a Mályvácska királykisasszonyt, a bemutató szereposztásában. […] „

Ugyanebben a lapban:

 „(A Próféta fölújítása.) Meyerbeer régen nem hallott dalműve Vágó Boriska, Budanovits Mária, Ocskay, Somló, Vermes, Hajagos, Bársony, Bálint és az Operaház prímaballerinája, Ptasinszky Pepi föllépésével kitűnő előadást ígér. A híres opera kedden és pénteken van műsoron. […]„

PESTI HÍRLAP, 1921.12.16.:

SZÍNHÁZ ÉS ZENE.
Mályvácska királykisasszony.

(Ballet három felvonásban. Szövegét írta Kéméndy Jenő, zenéjét Máder Rezső. Először adták 1921. dec. 15-ikén, a m. kir. operaházban.)

[…] A címszerepben Ptasinszky Pepi olyan zajos sikert aratott, mely most már kétségtelenül primaballerinává avatja a nagytehetségű fiatal táncosnőt; […]”

924   Ardelao • előzmény923 2018-07-05 23:11:32

Az áskálódás iskolapéldája Udvary Ferenc: Ki az a Ptasinszky Pepi? c. cikke, amely a Pesti Tükör 1922.09.10. számában jelent meg, és amely az itt letölthető, "Szemelvények a Brada művészalbumból" c. írás részét képezi.

Az említett cikk olyan negatív képet fest Ptasinkszky Pepiről, hogy szinte bizonyos, hogy annak közzétételét a táncosnő valamelyik riválisa kezdeményezte, vagy az egyik rivális balerinánál érdekelt, valódi kilétét leplező „úri „pártfogó” vitriolba mártott tolla karcolta papírra.

Éppen ezért szerettem volna valami közelebbit megtudni Udvary Ferencről, de csak a következő - egy jóval későbbi időből származó - információt találtam:   

ESTI KURIR, 1929.09.28.:

Visszaélés az Esti Kurír nevével. Az Esti Kurír szerkesztőségét több oldalról értesítették, hogy egy magát Udvary Ferencnek nevező ember mint az Esti Kurír belső munkatársa szerepel. Ezúton közöljük mindazokkal, akiknél bármilyen célból ilyen módon bemutatkozik valaki, hogy az Esti Kurírnak Udvary nevű munkatársa nincs.

Kérdés, hogy arról az Udvaryról van-e szó, aki Ptasinszky Pepiről a fent említett jellemrajzot készítette…

Mindenesetre - fenntartásokkal bár, de - nem hagyható figyelmen kívül az itt belinkelt írás.  

923   Ardelao • előzmény922 2018-07-05 21:42:27

A híres dinasztia, a közel egy évszázadon át a táncművészetet szolgáló Brada család művészalbumából igen sok érdekes dolgot tudunk meg azokról a viszonyokról, amelyek a múlt század első harmadában a balettművészet berkeiben uralkodtak. Irigység, féltékenység, rosszindulatú pletykák terjesztése, protekciósok és háttérbe szorítottak küzdelme és bizonyos erkölcsi alapvetések semmibevétele jellemezte ezt az időszakot (is), merthogy ezen megnyilvánulások nem korszakfüggőek.

 Ptasinszky Pepinek jócskán akadtak pártfogói és ellenségei. Hogy aztán az ellenséges oldal híresztelései mennyire voltak megalapozottak, arra csak az igazán elfogulatlan bennfentesek tudnának választ adni, ha élnének.

Idézem Hézső István és Gara Márk „Akiket elfeledtek: a Brada család c. írásának egy részletét, amely az 1920-as évről szól (mellesleg ez az írás is jórészt a Brada család művészalbumából merített információkon alapul):

[…] a Monarchia összeomlásával, az országnak a trianoni békediktátumban kierőszakolt szétdarabolásával szinte leírhatatlan létbizonytalanságba került mindenki. Különösen a művészeti intézményeket sújtotta krónikus pénzhiány. […] 1920-ban az Operaház 3 millió koronás veszteséggel zárta a szezont. Szociális válsághelyzet alakult ki, ráadásul gond volt mind a balettmesterekkel, mind a balerinákkal. A joggal elégedetlen balettkar tagjai valóságos palotaforradalmat robbantottak ki. A nagyon jó technikájú Nirschy Emília megvált a társulattól, Ptasinszky Pepi lett volna az utóda, de Zöbisch javaslatára már ki is nevezték Lieszkovszky Arankát, Nádasi Ferenc (1) akkori – első, a Kristálypalota Mulatóból szerződtetett - feleségét, személyét azonban az egész társulat bojkottálta. Sztrájkoltak, panaszos leveleket, petíciókat küldtek gróf Haller István kultuszminiszternek. Zöbisch nem mindennapi feszültséget generált Ptasinszky és Lieszkovszky között: előbbi éppúgy bécsi volt, mint Brada Ede és ez akkoriban nem volt éppen szimpatikus jelző. Ptasinszkyről már el is terjedt, hogy a Fővárosi Orfeum igazgatója havi 20 ezer koronás gázsival leszerződtette. Egyébként a társulat többször is hangsúlyozta szóban és írásban, hogy a fiatal tagok egyszerűen nem tudnak érvényesülni az idegenből hozott kollégák miatt. […]”

 (1) Nádasi (Nágel) Ferenc (1893-1966): táncművész, balettmester, a korszerű hazai balettképzés megteremtője.

922   Ardelao 2018-07-05 08:06:45

Képtalálat a következőre: „Ptasinszky Pepi”

PTASINSZKY PEPI prímabalerina

Bécs, 1905 (?) - ?

A FILM SZÍNHÁZ IRODALOM 1943.09.17-i számát böngészvén felfigyeltem a következő mondatra:

„[…]
Nagy eseménye van az Operaháznak: Ottrubay Melindát prímaballerinának nevezte ki a kultuszminiszteri rendelet. Hogy ez mekkora elismerés, azt ugyebár felesleges részletezni, hiszen az Operaháznak a világhírű Ptasinszky Pepi óta nem volt első ballerinája. […]“

Milyen furcsa, lengyelnek tetsző név, és egy újabb táncos lábú „Pepi“, azaz Josephine, a tánc- és előadóművészet fekete csillaga, Josephine Baker mellett! De hát ki volt Ptasinszky Pepi? Elég mostohán bántam ebben a topikban a táncművészet jeles képviselőivel. Zsedényi Károlyon, Goll Beán és Ottrubay Melindán kívül másokkal nem foglalkoztam. Ezért hát utánanéztem Ptasinszky Pepi történetének. Meglepően sok „nyomot“ találtam, sőt, túl sokat ahhoz, hogy viszonylag röviden tudjak írni róla.

A Schöplin Aladár szerkesztette MAGYAR SZÍNMŰVÉSZETI LEXIKONBAN ez áll:

Ptasinszky Pepi, a M. Kir. Operaház prímaballerinája, sz. 1905-ben*, Bécsben. Már kora ifjúságában az Operaházhoz került balletnövendéknek, ahol számos gyermekszerepet játszott a különböző operákban. (Rózsalovag, Lohengrin, Pillangó kisasszony stb.). 16 éves korában szerződtette az Operaház szólótáncosnőnek, majd rövidesen prímaballerinának. Gyorsan ívelő pályája nagyszerű lábtechnikája és mimikai képessége folytán emelkedett mind jobban felfelé. Hét évig működött az Operánál. Közben több ízben szerepelt a külföldi operák színpadjain is. 1923-ban** férjhez ment, azóta visszavonult a szerepléstől. (Tiszay Andor.)“

A Wikipédiában található információ valamivel bővebb, de nem sokkal:

Észrevételek:

* Ptasinszky Pepi születési éve a művésznő angol útlevele szerint 1904.

** Az újságok 1927-ben kezdtek írni a művésznő házasságkötéséről, ahol szó volt arról, hogy a balerinának a férj kérésére kellett búcsút kellett vennie a színpadtól. Az 1923-as év tehát elképzelhetően elírás vagy tévedés.

Megpróbáltam kideríteni a külföldi sajtó alapján, hogy miként alakult Ptasinszky Pepi sorsa 1930 után, de eddig nem sikerült. Mindenesetre még nem adom fel a nem sok sikerrel kecsegtető nyomozást.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Miranda Liu (hegedű), Kiss Gergely (gordonka), Kiss Gyula, Nagy Míra (
zongora)
"Hangulatkoncert"
HAYDN: D-dúr gordonkaverseny, Hob. VIIb:2 - I. tétel
HAYDN: fisz-moll zongoratrió, Hob. XV:26
HAYDN: D-dúr zongoratrió, Hob. XV:24

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Soltész Ágnes, Kovács Judit, Fahidi Patrícia (hegedű), Rácz János, Kunszeri Márta (fuvola), Kökényessy Zoltán (brácsa), Magyar Gábor (cselló), Váray Rita (zongora)
Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara
Az est házigazdája: Tóth Endre, zenetörténész
KOVÁCS ZOLTÁN: Amisz és Amil – két fuvolára
SCHUMANN: Gyermekjelenetek (Benjamin Godard átirata) Op. 15.
SCHNITTKE: Moz-Art duó 2 hegedűre
VAJDA JÁNOS: Musica sull’ acqua – zongoraötös (2015)
MOZART: D-dúr fuvolanégyes

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Vigh Andrea (hárfa)
Budapesti Vonósok (koncertmester: Pilz János, művészeti vezető: Botvay Károly)
Fuvolán közreműködik és vezényel: Drahos Béla
MOZART: 1. (G-dúr) fuvolaverseny, K. 313
MOZART: 2. (D-dúr) fuvolaverseny, K. 314
MOZART: C-dúr fuvola-hárfa kettősverseny, K. 299
MOZART: C-dúr andante, K. 315

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Rohmann Ditta (cselló), Binder Károly (zongora)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor
a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói
koreográfus: Feledi János
CAFe Budapest
VAJDA JÁNOS: Csellóverseny
SZENTPÁLI ROLAND: Orfeusz-balett - ősbemutató
BINDER KÁROLY: Zongoraverseny - ősbemutató
A mai nap
elhunyt:
1837 • Johann Nepomuk Hummel, zeneszerző (sz. 1778)
1849 • Frédéric Chopin, zeneszerző (sz. 1810)