vissza a cimoldalra
2019-02-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4234)
Társművészetek (1290)
Haladjunk tovább... (225)
Kedvenc előadók (2833)
Momus társalgó (6353)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61447)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2285)
Kedvenc felvételek (150)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11312)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7727)
Jonas Kaufmann (2362)
Erkel Színház (9681)
Franz Schmidt (3278)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1592)
modern eszement rendezesek (248)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4437)
Luciano Pavarotti (81)
Balett-, és Táncművészet (5613)
Pantheon (2310)
Lisztről emelkedetten (941)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3139)
Opernglas, avagy operai távcső... (20187)
Kolonits Klára (1085)
Edita Gruberova (3073)
A MET felvételei (128)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

925   Ardelao • előzmény924 2018-07-06 09:17:32

A Ptasinszky Pepi személyével kapcsolatos irigységnek, féltékenységnek volt alapja. Hiszen már 1921-ben számos újságcikk szólt az akkor még mindössze 16 éves balerina fellépéseiről és sikereiről. Egy balett-táncos részére a sajtón kívül más hírcsatorna akkoriban nem lévén, a sajtóban történő gyakori megjelenés komoly előnyt jelentett egy fiatal művész számára:

AZ UJSÁG, 1921.06.18.:

Iskolalovaglás magas C-ben.

(Az Operaház tagjainak mókaestje a Fővárosi Czirkuszban.)

[…] A második félidőben Debussy: Egy faun délutánja került sorra. A faun Dalnoky Viktor, a nimpha Ptasinszky Pepi volt. Ptasinszky pompás csábtánczot lejtett, a mi Dalnoky — faunt annyira elbűvölte, hegy derékon ragadta a bűvös nimphát és egy fű-kerevetre dobta. Ekkor kitört belőle a — fogorvos és egy hatalmas harapófogóval ki akarta húzni a nimpha gyémántfogát. Szegény kis Ptasinszky akkorát sikított, hogy az egész czirkusz belesápadt....
Ballet perdült ki, majd a ballet után Gábor József néhány jóízű aktuális strófát énekelt el, gitárpengetés mellett. […]
Ptasinszky Pepi tánczolt most újból és kényeskedő lépteivel, zöld ruhájában olyan volt, mint az ébredő Tavasz. […]”

PESTI HÍRLAP, 1921.10.21.:

„(Városi színház.) B. Máthé Rózsi férjhez ment és házassága révén elszármazott tőlünk, Bécsbe. Most néhány napra hazajött és Ábrányi igazgató kívánságára, csütörtökön föllépett a Carmen címszerepében. Ismert és gyakran méltányolt alakítása ezúttal is tetszett. Sokszor kitapsolták; vele együtt Adler Adelinát, aki csengő hangú Micaëla, Pogány Ferencet, aki érces szavú és drámai erejű Escamillo és Ocskayt, aki erőteljes Don José volt. Külön dicséretet érdemel a bájos Ptasinszky Pepi is a manola kecses ellejtéséért.

NÉPSZAVA, 1921.10.23.:

„[…] a Városi Színházban […] Vasárnap délután a „Denevér" van műsoron. Ábrányi Emil vezényli az előadást, amelyen Ptasinszky Pepi és Zöbisch mester is részt vesznek a ballet élén. […]”

PESTI HÍRLAP, 1921.12.10.:

„(Négyen): Ptasinszky Pepi, Dobrovits Márta. Mirkovszky Mária és Hermann Illy táncolnak az Auguszta főhercegasszony védnöksége alatt a vigadói divatkiálÍitással kapcsolatos jótékonycélú divatrevükön. […]”

BUDAPESTI HÍRLAP, 1921.12.04.:

„(A Magyar Királyi Operaház jövő heti műsora.) […] Csütörtökön Máder és Kéméndy fantasztikus, háromfelvonásos új balettje, a Mályvácska királykisasszony kerül színre először. A női főszerepet Ptasinszky Jozefin táncolja. […]  Vasárnap ismétli meg a Mályvácska királykisasszonyt, a bemutató szereposztásában. […] „

Ugyanebben a lapban:

 „(A Próféta fölújítása.) Meyerbeer régen nem hallott dalműve Vágó Boriska, Budanovits Mária, Ocskay, Somló, Vermes, Hajagos, Bársony, Bálint és az Operaház prímaballerinája, Ptasinszky Pepi föllépésével kitűnő előadást ígér. A híres opera kedden és pénteken van műsoron. […]„

PESTI HÍRLAP, 1921.12.16.:

SZÍNHÁZ ÉS ZENE.
Mályvácska királykisasszony.

(Ballet három felvonásban. Szövegét írta Kéméndy Jenő, zenéjét Máder Rezső. Először adták 1921. dec. 15-ikén, a m. kir. operaházban.)

[…] A címszerepben Ptasinszky Pepi olyan zajos sikert aratott, mely most már kétségtelenül primaballerinává avatja a nagytehetségű fiatal táncosnőt; […]”

924   Ardelao • előzmény923 2018-07-05 23:11:32

Az áskálódás iskolapéldája Udvary Ferenc: Ki az a Ptasinszky Pepi? c. cikke, amely a Pesti Tükör 1922.09.10. számában jelent meg, és amely az itt letölthető, "Szemelvények a Brada művészalbumból" c. írás részét képezi.

Az említett cikk olyan negatív képet fest Ptasinkszky Pepiről, hogy szinte bizonyos, hogy annak közzétételét a táncosnő valamelyik riválisa kezdeményezte, vagy az egyik rivális balerinánál érdekelt, valódi kilétét leplező „úri „pártfogó” vitriolba mártott tolla karcolta papírra.

Éppen ezért szerettem volna valami közelebbit megtudni Udvary Ferencről, de csak a következő - egy jóval későbbi időből származó - információt találtam:   

ESTI KURIR, 1929.09.28.:

Visszaélés az Esti Kurír nevével. Az Esti Kurír szerkesztőségét több oldalról értesítették, hogy egy magát Udvary Ferencnek nevező ember mint az Esti Kurír belső munkatársa szerepel. Ezúton közöljük mindazokkal, akiknél bármilyen célból ilyen módon bemutatkozik valaki, hogy az Esti Kurírnak Udvary nevű munkatársa nincs.

Kérdés, hogy arról az Udvaryról van-e szó, aki Ptasinszky Pepiről a fent említett jellemrajzot készítette…

Mindenesetre - fenntartásokkal bár, de - nem hagyható figyelmen kívül az itt belinkelt írás.  

923   Ardelao • előzmény922 2018-07-05 21:42:27

A híres dinasztia, a közel egy évszázadon át a táncművészetet szolgáló Brada család művészalbumából igen sok érdekes dolgot tudunk meg azokról a viszonyokról, amelyek a múlt század első harmadában a balettművészet berkeiben uralkodtak. Irigység, féltékenység, rosszindulatú pletykák terjesztése, protekciósok és háttérbe szorítottak küzdelme és bizonyos erkölcsi alapvetések semmibevétele jellemezte ezt az időszakot (is), merthogy ezen megnyilvánulások nem korszakfüggőek.

 Ptasinszky Pepinek jócskán akadtak pártfogói és ellenségei. Hogy aztán az ellenséges oldal híresztelései mennyire voltak megalapozottak, arra csak az igazán elfogulatlan bennfentesek tudnának választ adni, ha élnének.

Idézem Hézső István és Gara Márk „Akiket elfeledtek: a Brada család c. írásának egy részletét, amely az 1920-as évről szól (mellesleg ez az írás is jórészt a Brada család művészalbumából merített információkon alapul):

[…] a Monarchia összeomlásával, az országnak a trianoni békediktátumban kierőszakolt szétdarabolásával szinte leírhatatlan létbizonytalanságba került mindenki. Különösen a művészeti intézményeket sújtotta krónikus pénzhiány. […] 1920-ban az Operaház 3 millió koronás veszteséggel zárta a szezont. Szociális válsághelyzet alakult ki, ráadásul gond volt mind a balettmesterekkel, mind a balerinákkal. A joggal elégedetlen balettkar tagjai valóságos palotaforradalmat robbantottak ki. A nagyon jó technikájú Nirschy Emília megvált a társulattól, Ptasinszky Pepi lett volna az utóda, de Zöbisch javaslatára már ki is nevezték Lieszkovszky Arankát, Nádasi Ferenc (1) akkori – első, a Kristálypalota Mulatóból szerződtetett - feleségét, személyét azonban az egész társulat bojkottálta. Sztrájkoltak, panaszos leveleket, petíciókat küldtek gróf Haller István kultuszminiszternek. Zöbisch nem mindennapi feszültséget generált Ptasinszky és Lieszkovszky között: előbbi éppúgy bécsi volt, mint Brada Ede és ez akkoriban nem volt éppen szimpatikus jelző. Ptasinszkyről már el is terjedt, hogy a Fővárosi Orfeum igazgatója havi 20 ezer koronás gázsival leszerződtette. Egyébként a társulat többször is hangsúlyozta szóban és írásban, hogy a fiatal tagok egyszerűen nem tudnak érvényesülni az idegenből hozott kollégák miatt. […]”

 (1) Nádasi (Nágel) Ferenc (1893-1966): táncművész, balettmester, a korszerű hazai balettképzés megteremtője.

922   Ardelao 2018-07-05 08:06:45

Képtalálat a következőre: „Ptasinszky Pepi”

PTASINSZKY PEPI prímabalerina

Bécs, 1905 (?) - ?

A FILM SZÍNHÁZ IRODALOM 1943.09.17-i számát böngészvén felfigyeltem a következő mondatra:

„[…]
Nagy eseménye van az Operaháznak: Ottrubay Melindát prímaballerinának nevezte ki a kultuszminiszteri rendelet. Hogy ez mekkora elismerés, azt ugyebár felesleges részletezni, hiszen az Operaháznak a világhírű Ptasinszky Pepi óta nem volt első ballerinája. […]“

Milyen furcsa, lengyelnek tetsző név, és egy újabb táncos lábú „Pepi“, azaz Josephine, a tánc- és előadóművészet fekete csillaga, Josephine Baker mellett! De hát ki volt Ptasinszky Pepi? Elég mostohán bántam ebben a topikban a táncművészet jeles képviselőivel. Zsedényi Károlyon, Goll Beán és Ottrubay Melindán kívül másokkal nem foglalkoztam. Ezért hát utánanéztem Ptasinszky Pepi történetének. Meglepően sok „nyomot“ találtam, sőt, túl sokat ahhoz, hogy viszonylag röviden tudjak írni róla.

A Schöplin Aladár szerkesztette MAGYAR SZÍNMŰVÉSZETI LEXIKONBAN ez áll:

Ptasinszky Pepi, a M. Kir. Operaház prímaballerinája, sz. 1905-ben*, Bécsben. Már kora ifjúságában az Operaházhoz került balletnövendéknek, ahol számos gyermekszerepet játszott a különböző operákban. (Rózsalovag, Lohengrin, Pillangó kisasszony stb.). 16 éves korában szerződtette az Operaház szólótáncosnőnek, majd rövidesen prímaballerinának. Gyorsan ívelő pályája nagyszerű lábtechnikája és mimikai képessége folytán emelkedett mind jobban felfelé. Hét évig működött az Operánál. Közben több ízben szerepelt a külföldi operák színpadjain is. 1923-ban** férjhez ment, azóta visszavonult a szerepléstől. (Tiszay Andor.)“

A Wikipédiában található információ valamivel bővebb, de nem sokkal:

Észrevételek:

* Ptasinszky Pepi születési éve a művésznő angol útlevele szerint 1904.

** Az újságok 1927-ben kezdtek írni a művésznő házasságkötéséről, ahol szó volt arról, hogy a balerinának a férj kérésére kellett búcsút kellett vennie a színpadtól. Az 1923-as év tehát elképzelhetően elírás vagy tévedés.

Megpróbáltam kideríteni a külföldi sajtó alapján, hogy miként alakult Ptasinszky Pepi sorsa 1930 után, de eddig nem sikerült. Mindenesetre még nem adom fel a nem sok sikerrel kecsegtető nyomozást.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:30 : Budapest
Duna Palota

Duna Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Horváth Gábor
Műsorvezető: Zelinka Tamás
"Szélrózsa"
HAYDN: Szerenád
LISZT: Szerelmi álmok
CSAJKOVSZKIJ: Virágkeringő
BIZET: Carmen – előjáték
ifj. J. STRAUSS: Denevér – nyitány
BRAHMS: 1. Magyar tánc
HACSATURJÁN: Kardtánc
és... meglepetés a zenekartól

11:00 : Budapest
Erkel Színház

DONIZETTI: Lammermoori Lucia

11:00 : Budapest
Festetics Palota, Tükörterem

Balog József (zongora)
„MVM Koncertek – A Zongora a Festetics Palotában”
RAMEAU: G-dúr szvit (részletek)
DEBUSSY: Images / Képek I.,
WOLF PÉTER: Részletek a Wolf-temperiertes Klavier-ból

15:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Budapesti Fesztiválzenekar
Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma)
Vezényel: Fischer Iván
STRAVINSKY: Négy norvég kép
STRAVINSKY: Scherzo à la russe
STRAVINSKY: Tangó
STRAVINSKY: Zsoltárszimfónia
STRAVINSKY: Tavaszi áldozat

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Sugano Kaai, Sugano Masanori (zongora)
"Nádor György tanszaki koncert"
LISZT: Festpolonaise
BARTÓK: Három csíkmegyei népdal, BB 45b
SCHUMANN: Soirées musicales, Op. 6
BRAHMS: Variációk egy Paganini-témára, op. 35
MENDELSSOHN: fisz-moll fantázia, op. 28 („Sonate éccossaise”)
GADE: Három karakterdarab, op. 18
MENDELSSOHN: Andante és Allegro brillant, op. 92

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ZAHAROV-ASZAFJEV: A bahcsiszeráji szökőkút - Balett

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

"Cziffra Fesztivál"
"Előhang" koncert és filmvetítés
Az est első felében A Virtuóz című, Cziffra György életét feldolgozó dokumentumfilmet vetítjük.
Ezután Oravecz György és Mocsári Károly zongoraművészek idézik fel a művész alakját szóval és zenével.

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Bodza Klára, Bali János, Bánfi Balázs, Kecskeméti László, Kecskés Balázs, Lachegyi Imre, Laczó András, Lax Éva, Pétery Dóra, Róbert György, Stadler Vilmos, Szabó István, Sztankovits Béla, Valóczki Éva, Virágh László
Musica Historica Együttes
Csörsz Rumen István vezetésével
Camerata Hungarica Együttes
Kállay Gábor vezetésével
Művészeti vezető, műsorvezető: Kállay Gábor
"Czidra László Emlékhangverseny"

19:00 : Budapest
Festetics Palota, Tükörterem

Dráfi Kálmán, Vajda Marcell (zongora)
„MVM Koncertek – A Zongora a Festetics Palotában”
Dráfi Kálmán zongoraestje
SCHUBERT: Gesz-dúr impromptu, op. 90, Asz-dúr impromptu, op. 90,
CHOPIN: F-dúr ballada, op. 38. (Dráfi)
LISZT: 4. magyar rapszódia, I. Mefisztó-keringő (Vajda),
CHOPIN: cisz-moll keringő, op. 64/2, Esz-dúr keringő, op. 18 (Dráfi)
GOUNOD-LISZT: Faust-keringő (Vajda)
LISZT: Szerelmi álmok (Dráfi),
LISZT: Dante szonáta (Vajda)

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Tony Arnold, Brassói-Jőrös Andrea (szoprán), Keller András (hegedű), Szalai András (cimbalom)
Keller Kvartett: Keller András, Környei Zsófia (hegedű); Homoki Gábor (brácsa); Fenyő László (cselló)
Ligeti Ensemble
Vezényel: Keller András és Rácz Zoltán
KURTÁG GYÖRGY: Eszká-emlékzaj, op. 12
KURTÁG GYÖRGY: Nyolc duó hegedűre és cimbalomra op. 4
KURTÁG GYÖRGY: 6 Moments musicaux op. 44
KURTÁG GYÖRGY: Négy Ahmatova-költemény, op. 41
LIGETI: 1. vonósnégyes
LIGETI: Kammerkonzert

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor
BEETHOVEN: V. szimfónia
BEETHOVEN: Prométheusz teremtményei - kísérőzene
A mai nap
történt:
1859 • Az álarcosbál bemutatója (Róma)
1904 • A Pillangókisasszony bemutatója (Milánó)
született:
1653 • Arcangelo Corelli, zeneszerző († 1713)
1820 • Henri Vieuxtemps, zeneszerző († 1881)
elhunyt:
1962 • Bruno Walter, karmester (sz. 1876)