vissza a cimoldalra
2018-10-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61137)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4069)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7453)
Kelemen Zoltán, operaénekes (90)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2931)
Opernglas, avagy operai távcső... (20145)
Simándy József - az örök tenor (552)
Operett, mint színpadi műfaj (3714)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1115)
Pantheon (2264)
Balett-, és Táncművészet (5560)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1503)
Franz Schmidt (3197)
Momus-játék (5543)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4355)
Ilosfalvy Róbert (816)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2606)
Lehár Ferenc (641)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

924   Ardelao • előzmény923 2018-07-05 23:11:32

Az áskálódás iskolapéldája Udvary Ferenc: Ki az a Ptasinszky Pepi? c. cikke, amely a Pesti Tükör 1922.09.10. számában jelent meg, és amely az itt letölthető, "Szemelvények a Brada művészalbumból" c. írás részét képezi.

Az említett cikk olyan negatív képet fest Ptasinkszky Pepiről, hogy szinte bizonyos, hogy annak közzétételét a táncosnő valamelyik riválisa kezdeményezte, vagy az egyik rivális balerinánál érdekelt, valódi kilétét leplező „úri „pártfogó” vitriolba mártott tolla karcolta papírra.

Éppen ezért szerettem volna valami közelebbit megtudni Udvary Ferencről, de csak a következő - egy jóval későbbi időből származó - információt találtam:   

ESTI KURIR, 1929.09.28.:

Visszaélés az Esti Kurír nevével. Az Esti Kurír szerkesztőségét több oldalról értesítették, hogy egy magát Udvary Ferencnek nevező ember mint az Esti Kurír belső munkatársa szerepel. Ezúton közöljük mindazokkal, akiknél bármilyen célból ilyen módon bemutatkozik valaki, hogy az Esti Kurírnak Udvary nevű munkatársa nincs.

Kérdés, hogy arról az Udvaryról van-e szó, aki Ptasinszky Pepiről a fent említett jellemrajzot készítette…

Mindenesetre - fenntartásokkal bár, de - nem hagyható figyelmen kívül az itt belinkelt írás.  

923   Ardelao • előzmény922 2018-07-05 21:42:27

A híres dinasztia, a közel egy évszázadon át a táncművészetet szolgáló Brada család művészalbumából igen sok érdekes dolgot tudunk meg azokról a viszonyokról, amelyek a múlt század első harmadában a balettművészet berkeiben uralkodtak. Irigység, féltékenység, rosszindulatú pletykák terjesztése, protekciósok és háttérbe szorítottak küzdelme és bizonyos erkölcsi alapvetések semmibevétele jellemezte ezt az időszakot (is), merthogy ezen megnyilvánulások nem korszakfüggőek.

 Ptasinszky Pepinek jócskán akadtak pártfogói és ellenségei. Hogy aztán az ellenséges oldal híresztelései mennyire voltak megalapozottak, arra csak az igazán elfogulatlan bennfentesek tudnának választ adni, ha élnének.

Idézem Hézső István és Gara Márk „Akiket elfeledtek: a Brada család c. írásának egy részletét, amely az 1920-as évről szól (mellesleg ez az írás is jórészt a Brada család művészalbumából merített információkon alapul):

[…] a Monarchia összeomlásával, az országnak a trianoni békediktátumban kierőszakolt szétdarabolásával szinte leírhatatlan létbizonytalanságba került mindenki. Különösen a művészeti intézményeket sújtotta krónikus pénzhiány. […] 1920-ban az Operaház 3 millió koronás veszteséggel zárta a szezont. Szociális válsághelyzet alakult ki, ráadásul gond volt mind a balettmesterekkel, mind a balerinákkal. A joggal elégedetlen balettkar tagjai valóságos palotaforradalmat robbantottak ki. A nagyon jó technikájú Nirschy Emília megvált a társulattól, Ptasinszky Pepi lett volna az utóda, de Zöbisch javaslatára már ki is nevezték Lieszkovszky Arankát, Nádasi Ferenc (1) akkori – első, a Kristálypalota Mulatóból szerződtetett - feleségét, személyét azonban az egész társulat bojkottálta. Sztrájkoltak, panaszos leveleket, petíciókat küldtek gróf Haller István kultuszminiszternek. Zöbisch nem mindennapi feszültséget generált Ptasinszky és Lieszkovszky között: előbbi éppúgy bécsi volt, mint Brada Ede és ez akkoriban nem volt éppen szimpatikus jelző. Ptasinszkyről már el is terjedt, hogy a Fővárosi Orfeum igazgatója havi 20 ezer koronás gázsival leszerződtette. Egyébként a társulat többször is hangsúlyozta szóban és írásban, hogy a fiatal tagok egyszerűen nem tudnak érvényesülni az idegenből hozott kollégák miatt. […]”

 (1) Nádasi (Nágel) Ferenc (1893-1966): táncművész, balettmester, a korszerű hazai balettképzés megteremtője.

922   Ardelao 2018-07-05 08:06:45

Képtalálat a következőre: „Ptasinszky Pepi”

PTASINSZKY PEPI prímabalerina

Bécs, 1905 (?) - ?

A FILM SZÍNHÁZ IRODALOM 1943.09.17-i számát böngészvén felfigyeltem a következő mondatra:

„[…]
Nagy eseménye van az Operaháznak: Ottrubay Melindát prímaballerinának nevezte ki a kultuszminiszteri rendelet. Hogy ez mekkora elismerés, azt ugyebár felesleges részletezni, hiszen az Operaháznak a világhírű Ptasinszky Pepi óta nem volt első ballerinája. […]“

Milyen furcsa, lengyelnek tetsző név, és egy újabb táncos lábú „Pepi“, azaz Josephine, a tánc- és előadóművészet fekete csillaga, Josephine Baker mellett! De hát ki volt Ptasinszky Pepi? Elég mostohán bántam ebben a topikban a táncművészet jeles képviselőivel. Zsedényi Károlyon, Goll Beán és Ottrubay Melindán kívül másokkal nem foglalkoztam. Ezért hát utánanéztem Ptasinszky Pepi történetének. Meglepően sok „nyomot“ találtam, sőt, túl sokat ahhoz, hogy viszonylag röviden tudjak írni róla.

A Schöplin Aladár szerkesztette MAGYAR SZÍNMŰVÉSZETI LEXIKONBAN ez áll:

Ptasinszky Pepi, a M. Kir. Operaház prímaballerinája, sz. 1905-ben*, Bécsben. Már kora ifjúságában az Operaházhoz került balletnövendéknek, ahol számos gyermekszerepet játszott a különböző operákban. (Rózsalovag, Lohengrin, Pillangó kisasszony stb.). 16 éves korában szerződtette az Operaház szólótáncosnőnek, majd rövidesen prímaballerinának. Gyorsan ívelő pályája nagyszerű lábtechnikája és mimikai képessége folytán emelkedett mind jobban felfelé. Hét évig működött az Operánál. Közben több ízben szerepelt a külföldi operák színpadjain is. 1923-ban** férjhez ment, azóta visszavonult a szerepléstől. (Tiszay Andor.)“

A Wikipédiában található információ valamivel bővebb, de nem sokkal:

Észrevételek:

* Ptasinszky Pepi születési éve a művésznő angol útlevele szerint 1904.

** Az újságok 1927-ben kezdtek írni a művésznő házasságkötéséről, ahol szó volt arról, hogy a balerinának a férj kérésére kellett búcsút kellett vennie a színpadtól. Az 1923-as év tehát elképzelhetően elírás vagy tévedés.

Megpróbáltam kideríteni a külföldi sajtó alapján, hogy miként alakult Ptasinszky Pepi sorsa 1930 után, de eddig nem sikerült. Mindenesetre még nem adom fel a nem sok sikerrel kecsegtető nyomozást.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Miranda Liu (hegedű), Kiss Gergely (gordonka), Kiss Gyula, Nagy Míra (
zongora)
"Hangulatkoncert"
HAYDN: D-dúr gordonkaverseny, Hob. VIIb:2 - I. tétel
HAYDN: fisz-moll zongoratrió, Hob. XV:26
HAYDN: D-dúr zongoratrió, Hob. XV:24

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Soltész Ágnes, Kovács Judit, Fahidi Patrícia (hegedű), Rácz János, Kunszeri Márta (fuvola), Kökényessy Zoltán (brácsa), Magyar Gábor (cselló), Váray Rita (zongora)
Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara
Az est házigazdája: Tóth Endre, zenetörténész
KOVÁCS ZOLTÁN: Amisz és Amil – két fuvolára
SCHUMANN: Gyermekjelenetek (Benjamin Godard átirata) Op. 15.
SCHNITTKE: Moz-Art duó 2 hegedűre
VAJDA JÁNOS: Musica sull’ acqua – zongoraötös (2015)
MOZART: D-dúr fuvolanégyes

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Vigh Andrea (hárfa)
Budapesti Vonósok (koncertmester: Pilz János, művészeti vezető: Botvay Károly)
Fuvolán közreműködik és vezényel: Drahos Béla
MOZART: 1. (G-dúr) fuvolaverseny, K. 313
MOZART: 2. (D-dúr) fuvolaverseny, K. 314
MOZART: C-dúr fuvola-hárfa kettősverseny, K. 299
MOZART: C-dúr andante, K. 315

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Rohmann Ditta (cselló), Binder Károly (zongora)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor
a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói
koreográfus: Feledi János
CAFe Budapest
VAJDA JÁNOS: Csellóverseny
SZENTPÁLI ROLAND: Orfeusz-balett - ősbemutató
BINDER KÁROLY: Zongoraverseny - ősbemutató
A mai nap
elhunyt:
1837 • Johann Nepomuk Hummel, zeneszerző (sz. 1778)
1849 • Frédéric Chopin, zeneszerző (sz. 1810)