vissza a cimoldalra
2018-10-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61137)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4069)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7453)
Kelemen Zoltán, operaénekes (90)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2931)
Opernglas, avagy operai távcső... (20145)
Simándy József - az örök tenor (552)
Operett, mint színpadi műfaj (3714)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1115)
Pantheon (2264)
Balett-, és Táncművészet (5560)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1503)
Franz Schmidt (3197)
Momus-játék (5543)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4355)
Ilosfalvy Róbert (816)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2606)
Lehár Ferenc (641)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

918   Ardelao • előzmény917 2018-07-02 09:48:30

G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn c., itt letölthető könyvében (265.-283. oldal) találjuk meg a legrészletesebb ismertetőt Ottó Ferencről. Ebben látható a zeneszerző arcképe is. (A könyv címlapján szereplő fotók közül a felső sorban balról a hatodik Ottó Ferencet ábrázolja.)

http://godolloihirek.hu/tartalom/irokesmuzsak.jpg

917   Ardelao 2018-07-02 09:28:52

Nem szerencsés, hogy a következő művészről szóló megemlékezést rögtön egy nekrológgal indítom, de úgy vélem, ez az az összefoglaló, amely hozzávetőleg minden lényeges adatot ismertet életéről és tevékenységéről, ugyanakkor az írás terjedeleme sem lépi át túlzottan az e topikban eltűrt határokat. Nem először történik meg ugyan, de mégiscsak igazságtalan a sorstól, hogy egy zeneszerző értékes zenei munkásságának az eredménye hanganyagban nem „dokumentálható“. Bízom abban, hogy kottái valahol még fellelhetők, és egyszer talán valamelyik zeneművét is előadják.

OTTÓ FERENC zeneszerző, zenetörténész, zenekritikus

(1904. október 26., Valkó – 1976.11.29., Gödöllő)

KATOLIKUS SZEMLE, 19. (1977, Róma):

          „1976 december 5-én váratlanul elhunyt Ottó Ferenc zeneszerző, hetvenhároméves korában. Szülőföldjén, Gödöllőn temették el.
          Édesapja erdész volt a koronauradalomban. A kisfiú vadászatok alkalmával még látta az olyankor rövid bőrnadrágot viselő Ferenc Józsefet; a nagy kastélykertben pedig együtt sétálhatott az öreg Jászai Marival, aki verseket mondogatott a fiúcskának.
          Zeneszerzési tanulmányait egy jótevő áldozatkészsége folytán Milanóban végezte, ahol életreszóló barátságot kötött a későbbi jeles festőművész-tanárral, az 1971-ben elhunyt Gianfilippo Usellinivel. Folyékonyan beszélt olaszul, franciául és németül. Megtanult fuvolázni is.
          Magyarországra hazatérve a budapesti Zeneakadémián újrakezdte tanulmányait. Kodály Zoltán tanítványaként szerzett zeneszerzői oklevelet, elsajátítva a mestertől egyebek közt az emberi énekhang lehetőségeinek alapos ismeretét, a magyar népzenei hangvételt, a magyar énekbeszéd prozódiáját és a többszólamú kórustechnikát.
          A negyvenes évek elején a budapesti Operaház bemutatta Ottó Ferenc Júlia szép leány című ballada-operáját, amiért a szerző állami ösztöndíjat kapott egy külföldön eltölthető tanulmányi évre. Az akkor már korlátozott lehetőségek között ezúttal Berlinben vette igénybe, bár — a saját bevallása szerint — nem sok haszonnal. Hindemith és a hasonló szinten tanító mesterek akkorra már eltávoztak a hitleri Németországból; így nem akadt, akinél eredményesen továbbképezhette volna magát.
          A háború utáni korban — Rákosi Mátyás idejében — Ottó ellen politikai per indult. A halálbüntetést szerencsésen elkerülte, de a fogház zárkájában — az udvarra szolgáló nyitott ablakon keresztül — fültanúja volt az ártatlanul bitófára ítélt Pálffy György altábornagy lefokozásának és kivégzésének. Ezt utóbb — egyéb börtönélményeivel együtt — Attika című kisregényében meg is írta, és benyújtotta egy szépirodalmi pályázaton, már a Rajk és Pálffy emlékének teljes rehabilitálása utáni időben. Kéziratát az illetékesek kézről kézre adták, de pályadíjat természetesen nem nyert vele.
          Börtönbüntetését csak részben kellett kitöltenie. Mint alkotó művész rendszeres segélyezésben részesült, de a Zeneszerzők Szövetsége soha fel nem vette tagjai közé annak ellenére, hogy Ottó a múltban József Attila köréhez tartozott mint a költő több versének megzenésítője. Vele együtt gyötrődte végig a nem-jobboldali színezetű szerzői estekkel járó kellemetlenségeket. József Attila egyébként Ottó Ferenc kérésére írta Altató című bűbájos gyermek-versét. A benne szereplő « kis Balázs » a zeneszerző nőtestvérének, Ottó Gizellának a fiacskája: Gellér Balázs. A költő azzal a megjegyzéssel vállalta a feladatot, hogy «nem lesz könnyű a Balázs-névre rímeket találni, de megpróbálom». Aztán remekmű született.
          Ottónak már elkészült alkotásaiból nem mutatta be az Operaház sem a Zöld Ilona című balettet, sem a Laurisin Miklós szövegére írt magyar bacchanált (Megj. A.: Magyar Bacchust). Sőt felbontották azt a szerződést is, amit vele egy újabb, Balassi Bálintról tervezett operájára kötöttek annakidején, a Júlia szép leány sikere után. Művészetét inkább Lengyelországban és a Német Demokratikus Köztársaságban értékelték, és néhány kisebb művét be is mutatták. Egyet-mást a new-yorki Boosey and Hawkes zeneműkiadó bocsátott közre. Ottó mindig szívesen utazgatott külföldön, barátokat szerezve a magyar zenének és előadási lehetőséget a saját alkotásainak. A lengyel zenei élet számos vezető egyéniségéhez — mint például Lutoslawskyhoz — személyes jóviszony fűzte.
          Életműve jelentős részben vallásos tartalmú zene. Vallásos szövegű kiemelkedő szerzeménye a Zsámbéki kantáta. Ottó Ferenc egyébként is minidhalálig hitvalló katolikus volt. A valkói templom kis orgonájához szívesen leült kísérni a szentmiséket. De korántsemvolt szűkkeblű katolikus. József Attila az ő kérésére készített műfordítást egy Bach-kórusmű szövegéből («Ébredjetek, szólít a hang... ») — a Kálvin-téri református templom énekkarának használatára.
Számos kifejezetten egyházi szerzeménye között orgonadarabok és igényes többszólamú Alleluják mellett van egy faluhelyen is szívesen énekelt egyszólamú, orgonakíséretes magyar népmiséje, amely 1971-ben a Szent István Társulat kiadványaként jelent meg, és ma is kapható. Credóját Kodály Magyar miséjének hiányzó Credo-tétele helyébe lehet illeszteni. Kiemelkedő további alkotása az a négyszólamú vegyeskari mise, amely már szintén az új magyar liturgiaszövegre készült — eredetileg csupán négy ütőjátékos kíséretével, bár a műnek van orgonával kísért változata is. Mind a két formában bemutatta a budavári Mátyás-templom énekkara Tardy László betanításában és vezényletével.
          Ottó az utolsó évtizedben mind nagyobb odaadással fordult a fanfárzene és az ütőhangszerek irányába. Alkotásait az ütőjátékosok igen kedvelik, mert hálás és sokszínű szerephez jutnak bennük. A szerzőt alighanem czenstochowai élményeinek hatására kerítette hatalmába ez a különleges hangzásvilág. Írt is új fanfárokat az ottani nagy Mária-kegyhely számára. Ottó Ferenc fanfárjai hangzanak fel továbbá a nagyvázsonyi vár lovasjátékain. Ökumenikus nagyfanfár című többtételes alkotását, amely gregoriánt, protestáns korált, valamint ószláv és görög egyházi dallamokat dolgoz fel, a Magyar Rádió mutatta be, ahonnét a Radio
Vaticana is átvette
. Orgonaváltozata templomi hangversenyeken bukkan fel néha.
Ütőegyüttesre írt művei közül nevezetesebb a több különböző alkalommal előadott Pastorale, továbbá egy sajátságos szonáta, amely éppen nem a hagyományos ütőhangszerekre, hanem evő- és konyhaeszközökre (például gyúródeszkára, fedőkre, poharakra, tényérokra és villákra) van hangszerelve. Szakácsjelmezbe öltözött gyermekegyüttesek elő is adták.
          Ottó Ferenc utolsó művei: a szintén gödöllői Sík Sándor szövegfordítására írt vegyeskari 8. zsoltár, az ugyancsak Sík-verset feldolgozó Édes Gödöllő kórusmű, az ifjúsági vegyeskarra készült Betlehemező (amely még bemutatásra vár), és az elmúlt szeptember végén Sárospatakon nagy sikert aratott Rákóczi-oratórium.

KOVATS JENŐ“

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Miranda Liu (hegedű), Kiss Gergely (gordonka), Kiss Gyula, Nagy Míra (
zongora)
"Hangulatkoncert"
HAYDN: D-dúr gordonkaverseny, Hob. VIIb:2 - I. tétel
HAYDN: fisz-moll zongoratrió, Hob. XV:26
HAYDN: D-dúr zongoratrió, Hob. XV:24

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Soltész Ágnes, Kovács Judit, Fahidi Patrícia (hegedű), Rácz János, Kunszeri Márta (fuvola), Kökényessy Zoltán (brácsa), Magyar Gábor (cselló), Váray Rita (zongora)
Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara
Az est házigazdája: Tóth Endre, zenetörténész
KOVÁCS ZOLTÁN: Amisz és Amil – két fuvolára
SCHUMANN: Gyermekjelenetek (Benjamin Godard átirata) Op. 15.
SCHNITTKE: Moz-Art duó 2 hegedűre
VAJDA JÁNOS: Musica sull’ acqua – zongoraötös (2015)
MOZART: D-dúr fuvolanégyes

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Vigh Andrea (hárfa)
Budapesti Vonósok (koncertmester: Pilz János, művészeti vezető: Botvay Károly)
Fuvolán közreműködik és vezényel: Drahos Béla
MOZART: 1. (G-dúr) fuvolaverseny, K. 313
MOZART: 2. (D-dúr) fuvolaverseny, K. 314
MOZART: C-dúr fuvola-hárfa kettősverseny, K. 299
MOZART: C-dúr andante, K. 315

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Rohmann Ditta (cselló), Binder Károly (zongora)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor
a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói
koreográfus: Feledi János
CAFe Budapest
VAJDA JÁNOS: Csellóverseny
SZENTPÁLI ROLAND: Orfeusz-balett - ősbemutató
BINDER KÁROLY: Zongoraverseny - ősbemutató
A mai nap
elhunyt:
1837 • Johann Nepomuk Hummel, zeneszerző (sz. 1778)
1849 • Frédéric Chopin, zeneszerző (sz. 1810)