vissza a cimoldalra
2019-02-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4234)
Társművészetek (1290)
Haladjunk tovább... (225)
Kedvenc előadók (2833)
Momus társalgó (6353)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61447)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2285)
Kedvenc felvételek (150)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11312)
A csapos közbeszól (95)

modern eszement rendezesek (249)
Élő közvetítések (7727)
Jonas Kaufmann (2362)
Erkel Színház (9681)
Franz Schmidt (3278)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1592)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4437)
Luciano Pavarotti (81)
Balett-, és Táncművészet (5613)
Pantheon (2310)
Lisztről emelkedetten (941)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3139)
Opernglas, avagy operai távcső... (20187)
Kolonits Klára (1085)
Edita Gruberova (3073)
A MET felvételei (128)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

918   Ardelao • előzmény917 2018-07-02 09:48:30

G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn c., itt letölthető könyvében (265.-283. oldal) találjuk meg a legrészletesebb ismertetőt Ottó Ferencről. Ebben látható a zeneszerző arcképe is. (A könyv címlapján szereplő fotók közül a felső sorban balról a hatodik Ottó Ferencet ábrázolja.)

http://godolloihirek.hu/tartalom/irokesmuzsak.jpg

917   Ardelao 2018-07-02 09:28:52

Nem szerencsés, hogy a következő művészről szóló megemlékezést rögtön egy nekrológgal indítom, de úgy vélem, ez az az összefoglaló, amely hozzávetőleg minden lényeges adatot ismertet életéről és tevékenységéről, ugyanakkor az írás terjedeleme sem lépi át túlzottan az e topikban eltűrt határokat. Nem először történik meg ugyan, de mégiscsak igazságtalan a sorstól, hogy egy zeneszerző értékes zenei munkásságának az eredménye hanganyagban nem „dokumentálható“. Bízom abban, hogy kottái valahol még fellelhetők, és egyszer talán valamelyik zeneművét is előadják.

OTTÓ FERENC zeneszerző, zenetörténész, zenekritikus

(1904. október 26., Valkó – 1976.11.29., Gödöllő)

KATOLIKUS SZEMLE, 19. (1977, Róma):

          „1976 december 5-én váratlanul elhunyt Ottó Ferenc zeneszerző, hetvenhároméves korában. Szülőföldjén, Gödöllőn temették el.
          Édesapja erdész volt a koronauradalomban. A kisfiú vadászatok alkalmával még látta az olyankor rövid bőrnadrágot viselő Ferenc Józsefet; a nagy kastélykertben pedig együtt sétálhatott az öreg Jászai Marival, aki verseket mondogatott a fiúcskának.
          Zeneszerzési tanulmányait egy jótevő áldozatkészsége folytán Milanóban végezte, ahol életreszóló barátságot kötött a későbbi jeles festőművész-tanárral, az 1971-ben elhunyt Gianfilippo Usellinivel. Folyékonyan beszélt olaszul, franciául és németül. Megtanult fuvolázni is.
          Magyarországra hazatérve a budapesti Zeneakadémián újrakezdte tanulmányait. Kodály Zoltán tanítványaként szerzett zeneszerzői oklevelet, elsajátítva a mestertől egyebek közt az emberi énekhang lehetőségeinek alapos ismeretét, a magyar népzenei hangvételt, a magyar énekbeszéd prozódiáját és a többszólamú kórustechnikát.
          A negyvenes évek elején a budapesti Operaház bemutatta Ottó Ferenc Júlia szép leány című ballada-operáját, amiért a szerző állami ösztöndíjat kapott egy külföldön eltölthető tanulmányi évre. Az akkor már korlátozott lehetőségek között ezúttal Berlinben vette igénybe, bár — a saját bevallása szerint — nem sok haszonnal. Hindemith és a hasonló szinten tanító mesterek akkorra már eltávoztak a hitleri Németországból; így nem akadt, akinél eredményesen továbbképezhette volna magát.
          A háború utáni korban — Rákosi Mátyás idejében — Ottó ellen politikai per indult. A halálbüntetést szerencsésen elkerülte, de a fogház zárkájában — az udvarra szolgáló nyitott ablakon keresztül — fültanúja volt az ártatlanul bitófára ítélt Pálffy György altábornagy lefokozásának és kivégzésének. Ezt utóbb — egyéb börtönélményeivel együtt — Attika című kisregényében meg is írta, és benyújtotta egy szépirodalmi pályázaton, már a Rajk és Pálffy emlékének teljes rehabilitálása utáni időben. Kéziratát az illetékesek kézről kézre adták, de pályadíjat természetesen nem nyert vele.
          Börtönbüntetését csak részben kellett kitöltenie. Mint alkotó művész rendszeres segélyezésben részesült, de a Zeneszerzők Szövetsége soha fel nem vette tagjai közé annak ellenére, hogy Ottó a múltban József Attila köréhez tartozott mint a költő több versének megzenésítője. Vele együtt gyötrődte végig a nem-jobboldali színezetű szerzői estekkel járó kellemetlenségeket. József Attila egyébként Ottó Ferenc kérésére írta Altató című bűbájos gyermek-versét. A benne szereplő « kis Balázs » a zeneszerző nőtestvérének, Ottó Gizellának a fiacskája: Gellér Balázs. A költő azzal a megjegyzéssel vállalta a feladatot, hogy «nem lesz könnyű a Balázs-névre rímeket találni, de megpróbálom». Aztán remekmű született.
          Ottónak már elkészült alkotásaiból nem mutatta be az Operaház sem a Zöld Ilona című balettet, sem a Laurisin Miklós szövegére írt magyar bacchanált (Megj. A.: Magyar Bacchust). Sőt felbontották azt a szerződést is, amit vele egy újabb, Balassi Bálintról tervezett operájára kötöttek annakidején, a Júlia szép leány sikere után. Művészetét inkább Lengyelországban és a Német Demokratikus Köztársaságban értékelték, és néhány kisebb művét be is mutatták. Egyet-mást a new-yorki Boosey and Hawkes zeneműkiadó bocsátott közre. Ottó mindig szívesen utazgatott külföldön, barátokat szerezve a magyar zenének és előadási lehetőséget a saját alkotásainak. A lengyel zenei élet számos vezető egyéniségéhez — mint például Lutoslawskyhoz — személyes jóviszony fűzte.
          Életműve jelentős részben vallásos tartalmú zene. Vallásos szövegű kiemelkedő szerzeménye a Zsámbéki kantáta. Ottó Ferenc egyébként is minidhalálig hitvalló katolikus volt. A valkói templom kis orgonájához szívesen leült kísérni a szentmiséket. De korántsemvolt szűkkeblű katolikus. József Attila az ő kérésére készített műfordítást egy Bach-kórusmű szövegéből («Ébredjetek, szólít a hang... ») — a Kálvin-téri református templom énekkarának használatára.
Számos kifejezetten egyházi szerzeménye között orgonadarabok és igényes többszólamú Alleluják mellett van egy faluhelyen is szívesen énekelt egyszólamú, orgonakíséretes magyar népmiséje, amely 1971-ben a Szent István Társulat kiadványaként jelent meg, és ma is kapható. Credóját Kodály Magyar miséjének hiányzó Credo-tétele helyébe lehet illeszteni. Kiemelkedő további alkotása az a négyszólamú vegyeskari mise, amely már szintén az új magyar liturgiaszövegre készült — eredetileg csupán négy ütőjátékos kíséretével, bár a műnek van orgonával kísért változata is. Mind a két formában bemutatta a budavári Mátyás-templom énekkara Tardy László betanításában és vezényletével.
          Ottó az utolsó évtizedben mind nagyobb odaadással fordult a fanfárzene és az ütőhangszerek irányába. Alkotásait az ütőjátékosok igen kedvelik, mert hálás és sokszínű szerephez jutnak bennük. A szerzőt alighanem czenstochowai élményeinek hatására kerítette hatalmába ez a különleges hangzásvilág. Írt is új fanfárokat az ottani nagy Mária-kegyhely számára. Ottó Ferenc fanfárjai hangzanak fel továbbá a nagyvázsonyi vár lovasjátékain. Ökumenikus nagyfanfár című többtételes alkotását, amely gregoriánt, protestáns korált, valamint ószláv és görög egyházi dallamokat dolgoz fel, a Magyar Rádió mutatta be, ahonnét a Radio
Vaticana is átvette
. Orgonaváltozata templomi hangversenyeken bukkan fel néha.
Ütőegyüttesre írt művei közül nevezetesebb a több különböző alkalommal előadott Pastorale, továbbá egy sajátságos szonáta, amely éppen nem a hagyományos ütőhangszerekre, hanem evő- és konyhaeszközökre (például gyúródeszkára, fedőkre, poharakra, tényérokra és villákra) van hangszerelve. Szakácsjelmezbe öltözött gyermekegyüttesek elő is adták.
          Ottó Ferenc utolsó művei: a szintén gödöllői Sík Sándor szövegfordítására írt vegyeskari 8. zsoltár, az ugyancsak Sík-verset feldolgozó Édes Gödöllő kórusmű, az ifjúsági vegyeskarra készült Betlehemező (amely még bemutatásra vár), és az elmúlt szeptember végén Sárospatakon nagy sikert aratott Rákóczi-oratórium.

KOVATS JENŐ“

Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:30 : Budapest
Duna Palota

Duna Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Horváth Gábor
Műsorvezető: Zelinka Tamás
"Szélrózsa"
HAYDN: Szerenád
LISZT: Szerelmi álmok
CSAJKOVSZKIJ: Virágkeringő
BIZET: Carmen – előjáték
ifj. J. STRAUSS: Denevér – nyitány
BRAHMS: 1. Magyar tánc
HACSATURJÁN: Kardtánc
és... meglepetés a zenekartól

11:00 : Budapest
Erkel Színház

DONIZETTI: Lammermoori Lucia

11:00 : Budapest
Festetics Palota, Tükörterem

Balog József (zongora)
„MVM Koncertek – A Zongora a Festetics Palotában”
RAMEAU: G-dúr szvit (részletek)
DEBUSSY: Images / Képek I.,
WOLF PÉTER: Részletek a Wolf-temperiertes Klavier-ból

15:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Budapesti Fesztiválzenekar
Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma)
Vezényel: Fischer Iván
STRAVINSKY: Négy norvég kép
STRAVINSKY: Scherzo à la russe
STRAVINSKY: Tangó
STRAVINSKY: Zsoltárszimfónia
STRAVINSKY: Tavaszi áldozat

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Sugano Kaai, Sugano Masanori (zongora)
"Nádor György tanszaki koncert"
LISZT: Festpolonaise
BARTÓK: Három csíkmegyei népdal, BB 45b
SCHUMANN: Soirées musicales, Op. 6
BRAHMS: Variációk egy Paganini-témára, op. 35
MENDELSSOHN: fisz-moll fantázia, op. 28 („Sonate éccossaise”)
GADE: Három karakterdarab, op. 18
MENDELSSOHN: Andante és Allegro brillant, op. 92

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ZAHAROV-ASZAFJEV: A bahcsiszeráji szökőkút - Balett

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

"Cziffra Fesztivál"
"Előhang" koncert és filmvetítés
Az est első felében A Virtuóz című, Cziffra György életét feldolgozó dokumentumfilmet vetítjük.
Ezután Oravecz György és Mocsári Károly zongoraművészek idézik fel a művész alakját szóval és zenével.

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Bodza Klára, Bali János, Bánfi Balázs, Kecskeméti László, Kecskés Balázs, Lachegyi Imre, Laczó András, Lax Éva, Pétery Dóra, Róbert György, Stadler Vilmos, Szabó István, Sztankovits Béla, Valóczki Éva, Virágh László
Musica Historica Együttes
Csörsz Rumen István vezetésével
Camerata Hungarica Együttes
Kállay Gábor vezetésével
Művészeti vezető, műsorvezető: Kállay Gábor
"Czidra László Emlékhangverseny"

19:00 : Budapest
Festetics Palota, Tükörterem

Dráfi Kálmán, Vajda Marcell (zongora)
„MVM Koncertek – A Zongora a Festetics Palotában”
Dráfi Kálmán zongoraestje
SCHUBERT: Gesz-dúr impromptu, op. 90, Asz-dúr impromptu, op. 90,
CHOPIN: F-dúr ballada, op. 38. (Dráfi)
LISZT: 4. magyar rapszódia, I. Mefisztó-keringő (Vajda),
CHOPIN: cisz-moll keringő, op. 64/2, Esz-dúr keringő, op. 18 (Dráfi)
GOUNOD-LISZT: Faust-keringő (Vajda)
LISZT: Szerelmi álmok (Dráfi),
LISZT: Dante szonáta (Vajda)

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Tony Arnold, Brassói-Jőrös Andrea (szoprán), Keller András (hegedű), Szalai András (cimbalom)
Keller Kvartett: Keller András, Környei Zsófia (hegedű); Homoki Gábor (brácsa); Fenyő László (cselló)
Ligeti Ensemble
Vezényel: Keller András és Rácz Zoltán
KURTÁG GYÖRGY: Eszká-emlékzaj, op. 12
KURTÁG GYÖRGY: Nyolc duó hegedűre és cimbalomra op. 4
KURTÁG GYÖRGY: 6 Moments musicaux op. 44
KURTÁG GYÖRGY: Négy Ahmatova-költemény, op. 41
LIGETI: 1. vonósnégyes
LIGETI: Kammerkonzert

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor
BEETHOVEN: V. szimfónia
BEETHOVEN: Prométheusz teremtményei - kísérőzene
A mai nap
történt:
1859 • Az álarcosbál bemutatója (Róma)
1904 • A Pillangókisasszony bemutatója (Milánó)
született:
1653 • Arcangelo Corelli, zeneszerző († 1713)
1820 • Henri Vieuxtemps, zeneszerző († 1881)
elhunyt:
1962 • Bruno Walter, karmester (sz. 1876)