vissza a cimoldalra
2018-06-24
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60902)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4041)
Momus társalgó (6335)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Társművészetek (1255)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11279)
A csapos közbeszól (95)

A MET felvételei (127)
Erkel Színház (9360)
Élő közvetítések (7253)
Palcsó Sándor (217)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2771)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4287)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (897)
Operett, mint színpadi műfaj (3618)
Rost Andrea (2027)
Edita Gruberova (3058)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1425)
Franz Schmidt (3142)
Kinek tetszik Rimszkij-Korszakov ? (47)
Pantheon (2237)
Erkel Ferenc (1046)
Wagner (2594)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

875   Ardelao • előzmény874 2018-06-11 10:40:25

És végre valami személyes információ is Gonda Lucyról:

AZ UJSÁG, 1940.06.05.:

         „Vizsga után,,.
          Alig múlt tizennyolc esztendős. Diplomáját ebben a pillanatban kaligrafizálják a Zeneművészeti Főiskolán, amelynek tudós és szigorú professzorai előtt a napokban kitüntetéssel tette le a vizsgát: Gonda Lucy zongoraművésznő.
          Az apja a BSzKRt igazgatója. Édesanyja ugyancsak okleveles zongoraművésznő, de Gonda Lucy teljesítette szüleinek titkos vágyát és túltett művészet, tehetség és tudás tekintetében mindkettőjükön. Az újdonsült zongoraművésznő ugyanilyen „művész“ volt gimnazista diák minőségében is, amit igazol kitüntetéses érettségi bizonyítványa. És mint minden tehetséges ember, módfeleit szerény. Amellett öntudatos is. És amikor azt kérdezzük tőle, mik a tervei most, hogy művészi oklevél van a retiküljében, ezt feleli:
          — Mi más lenne a tervem, mint tovább gyakorolni, tovább zongorázni, mert csak addig zongoraművész valaki, amíg gyakorol.
          — Mire vágyik? — tesszük fel a következő kérdést. A válasz már nem sablonszerű:
          — Arra, hogy olyan zongoraművésznő legyek, mint Fischer Annie. Azt hiszem, nagy erővel és igyekezettel meg fogom őt közelíteni, amiben nagy része lesz tanáromnak, Hegyi Emánuelnek.
          A beszélgetés során, amely édesanyjának jelenlétében folyt le, Gonda Lucy őszintén és csillogó szemmel vallja, hogy a legszívesebben Chopint, Schumannt és Lisztet játssza és hogy nagyon szeretne olyan körülmények közé kerülni, hogy a nagy nyilvánosság előtt mutassa be művészi készséget.
          Amilyen öntudatos s amilyen határozott fellépésű Gonda Lucy, kétségtelen, hogy a kritikusoknak, akik művészi oklevél-pályázatát végighallgatták, igazuk lesz: nagy tehetségével és szorgalmával legelsőrangú zongoraművésznőink számát fogja gyarapítani. Sz .N.

874   Ardelao • előzmény873 2018-06-11 00:14:08

Gonda Lucy 1935 és 1940 között (szemelvények):

Tizenöt évesen már a Bor Dezső vezényelte, Székesfővárosi Zenekarral együtt lépett fel:

AZ UJSÁG, 1935. 02. 19.:

Zenekari hangverseny. Vasárnap délután sikerült hangversenyt rendezett a Székesfővárosi Népművelési Bizottság. A műsort Berlioz hangulatos Lear király-nyitányával kezdték. A hangverseny fénypontja Mozart c-moll zongoraversenye volt, melyet Gonda Lucy zongoraművésznő, Hegyi Emánuel kitűnő tanítványa adott elő technikailag és elgondolásbelileg egyaránt kifogástalanul. Nagy sikert aratott. […] A zenekari számokat a Székesfővárosi Zenekar adta elő finom kidolgozottsággal, Bor Dezső karnagy kitűnő vezetése mellett. (w. e.)“

Majd újabb jótékony célú hangversenyen közreműködött:

 AZ UJSÁG, 1936.06.16.:

 „Hangverseny. Szombaton este a magyar állástalan középiskolát végzettek országos bizottsága tanítónői csoportja javára nagyszabású hangversennyel egybekötött garden-partyt rendeztek a Gellért-szálló hangversenytermében és a hullámfürdő terraszán, melynek változatos műsorán belül Maleczky Oszkár, Laurisin Miklós, Szikla Adolf, Kántor Gy. Béla, Gergelyffy Gábor, Gonda Lucy, Bárkány Mária, tharnói Kostyál Sarolta, Kerecsényi János, M. Zipernovszky Fülöpke, Nagy Mária, Somogyi Olga és Bíró Zsuzsi, valamint a régóta nélkülözött, kedves tehetségű Elek Ica művészetében gyönyörködölt a közönség.“

Tizenhét évesen a Müller Károly vezényelte BSzKRt Zenekar „magánszereplője“ volt:

AZ UJSÁG, 1937.11.21.:

Zenekari hangverseny. A BSzKRt Közművelődési Egyesülete zenekari hangversenyt rendezett szombaton este a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. A műsoron az egyesület zenekara és énekkara működött közre, Müller Károly vezetése alatt. Az est kiemelkedő eseménye Dvořak Az új világból cimű szimfóniájának igen dicséretes előadása volt. A hangverseny magánszereplője, Gonda Lucy igen tehetségesen zongorázott.

És következtek az elmaradhatatlan vizsgahangversenyek …

ESTI KURIR, 1938.04.22.:

Vizsgahangverseny. A Zeneművészeti Főiskolán tegnap tartották az ötödik nyilvános vizsgahangversenyt. A tanítványok most is az intézet világszerte megcsodált színvonaláról tettek bizonyságot. Soraikból különösen Gonda Lucy emelkedik ki, aki három Chopin-művet adott elő. Gonda Lucy a nehéz feladatokat bravúros biztonsággal oldotta meg. Az árnyalatok finomsága egyesül előadásában az értelmezés mély és átgondolt erejével. Kifejező készsége és az arra való technikai eszközei megkapóan csiszoltak és biztosak. Előadása után őt és tanárát, Hegyi Emánuelt lelkes tapsokban részesítette a közönség. [...]“

AZ UJSÁG, 1939.01.26.:

Növendékhangverseny, A Zeneművészeti Főiskola szerdán délután tartotta idei első kamarazeneI hangversenyét. A kitűnő színvonalú koncerten Weiner Leó, Molnár Imre és Waldbauer Imre tanárok tehetséges növendékei szerepeltek. Különös dicsérettel írjuk le a közreműködők közűl Gonda Lucy, Pogány László, Lukács Pál. Magyar Gábor, Hajdú Árpád, Fuszek Emília, Deák István, Bíró Kató, Guttmann Artúr, Bokor István, Zareczky Endre, Banda Ede és Starker János nevét. A műsoron Schubert Forellen-quintettje, Mendelssohn vonósnyolcasa és Schubert-dalok állottak.“

AZ UJSÁG, 1940.05.29.:

Gonda Lucy és Benedikt Klára zongoraművészi oklevélpályázati hangversenye. A Zeneművészeti Főiskola két kivételes tehetségű, fiatal növendéke zongoramüvészi oklevélpályázati hangversenyét tartották kedden este a Zeneakadémia nagytermében. Mind a ketten már többször szerepeltek nagy sikerrel a nyilvánosság előtt és a közönség mint kész művésznőket tartotta számon Gonda Lucyt és Benedikt Klárát. Mostani koncertjük után a főiskola kitűnő minősítésű oklevele a hivatalos művészi címet is méltóan adja nekik. Az est első felében Gonda Lucy (Hegyi Emánuel tanítványa) játszotta Beethoven Waldstein szonátáját és Chopin két szerzeményét olyan érett művészi felfogással, technikai és szellemi részében olyan kiváló formában, hogy akármelyik régen beérkezett pianistával is felveheti a versenyt. […].“

873   Ardelao • előzmény866 2018-06-10 12:26:01

 „A MAGYAR MUZSIKA KÖNYVÉ“-nek arcképcsarnokában egy 12 év körül kislány mosolyog, értelmes, csillogó szemekkel. Barna hajában hatalmas, fehér masni, fürtjei gondosan loknikba rendezve. A gyermek vonásai határozottak, kissé kemények, fiúsak. Arcához valahogy nem illenek a loknik és a masni. Ő Gonda Lucy, a csodagyermek. Ez az egyetlen fénykép róla. Ide nem beilleszthető.

 A könyvben ez áll róla:

„Gonda Lucy zongoraművésznő. *1920, Budapest. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán Hegyi Emanuelnél folytatja. 12 éves korában a Zeneakadémián Beethoven C-moll versenyét játszotta Zsolt N. vezényletével. Hangversenyezett a Székesfővárosi Zenekarral, BSzKRt Zenekarral és fellépett számos jótékonycélú hangversenyen.“

Érdekelt, mi lett Gonda Lucy sorsa, akiről a Pesti Hírlap 1937.11.21. számából idézett részben szó esett. Ezért kicsit utánaolvastam. Happy endre számítottam, fényes külföldi sikerre. Sajnos, tévedtem. De megpróbálom időrendbe szedni a „történetet“, amely befejezetlen marad …

Az UJSÁG, 1934.11.16-i számában ez olvasható:

Csodagyermekek és fiatal művészek

         A Zeneművészeti Főiskola Segítő Egyesülete igen elmés módját találta meg az adománygyűjtésnek: nem kér, hanem ad. Filléres helyárú hangversenyein olyan műsorokat nyújt a közönségnek, aminőkhöz ez másutt drága pénzért is csak nehezen juthat. [...]

          A segítő egyesület csütörtök esti hangversenyének a különösebb érdekessége három csodagyermek szereplése volt. Két hegedűs és egy zongorás csodagyermek jutott jelentősebb feladathoz ezen az estén. A zongorás csodagyermek fiatal, alig tizennégyéves lányka. A neve Gonda Lucy. Pompás technikával, remek ritmussal, ízlésesen és intelligensen játszik. Mozart és Hummel műveinek tökéletes stílusosságú előadásával mindenkit meglepett. [...]“

866   Ardelao • előzmény865 2018-06-07 10:30:37

1927 és 1937 között:

LEGINDI TÍMEA: Mozaikok a 85 éves Dunakeszi Főműhely és a Magyarság Dal- és Önképző Egyesület történetéből

„[…] A MDÖE […] pontosan: Magyarság Dal- és Önképző Egyesület/saját zászlóval is rendelkezett. A fehér alapszínű lobogó közepére varrt ovális alakú jelvény szélén az „Imádság és harci kürt lesz ajkunkon a dal. Míg ránk virrad a magyar diadal!” jelmondat volt olvasható. A jeligét, Müller Károly karnagy megzenésítésében, a Dalegylet először az 1927 februárjában megrendezett első dalos bálon énekelte el. A Dalegylet alapítója Rózsahegyi Tóbiás volt. A Dunakeszi Főműhelybe áthelyezett, gyakorlattal bíró, huszonegy dalossal szólalt meg először a Dalegylet az 1926-os főműhely avató ünnepségen. 1927 januárjától a szakavatott Müller Károly országos karnagy lett a betanító és kórusvezető. […]“

DUNÁNTÚL, 1927.06.21.:

A Pécsi Polgári Daloskör Müller Károly Arrafelé az alvégen c. nehéz műdalát énekelte el Dudás Géza karnagy kiváló vezénylete mellett. A nagy sikerekre visszatekintő Daloskör ezúttal is régi nevéhez méltóan énekelt.“

A SZÍNHÁZI ÉLET, 1929/30.  számának 56. oldalán láthatjuk a Székesfővárosi Elektromos Művek Dalkörének a fotóját is, az alábbi kommetárral:

„A Székesfővárosi Elektromos Művek Dalköre aranyérmet nyert a debreceni dalosversenyen (itt szerepel a dalkör valamennyi tagjának a neve) […] Csillaggal jelölve középen Müller Károly országos karnagy, karigazgató, mellette Csapó Alice koszorúsleány.“

8 ÓRAI UJSÁG, 1935.11.30.:

A legújabb nagyzenekar
A vállalatok kebelében alakult „művészi" együtteseket indokolt aggodalommal szoktuk fogadni. […] Dicséretes és jóleső kivétel a Beszkárt zenekara, melyet most volt alkalmunk néhány rádióprodukciója után személyesen is megismerni. Márkus Jenő h. vezérigazgató maga is akadémiát végzett kitűnő muzsikus, és Müller Károly karnagy, aki legutóbb a fővárosi zenekar élén mutatta meg zenei és szervező tudását, a közlekedési mammutvállalat nagy emberrezervoárjából össze tudtak szedni olyan ötvenhat muzsikust, akik becsületére válnának bármely nagy szimfonikus zenekarnak. A pultok mellett ugyan nem frakkos, fehérnyakkendős urak ülnek, hanem egy- és kétcsillagos kalauzok és kocsivezetők, de a köznapi uniformis hordozói mind mesterien kezelik hangszerüket (!) s a szigorú Beszkárt-fegyelem is csak hasznára válik a zenei fegyelmezettségnek. […].

NÉPSZAVA, 1932.02.02.:

A Budapesti Általános Munkásdalegylet hangversenye. Szépszámú közönség gyűlt össze vasárnap délután a Zeneművészeti Főiskola nagytermében és ki-kitörő tapssal halmozta el a Budapesti Általános Munkásdalegylet pompás munkásdalosait és hivatott karmesterét, Müller Károly országos karnagyot. Egylet és karnagy egyaránt dicséretes munkáról, szorgalomról és művészi becsvágyról tettek tanúságot, amikor megszívlelték a műsoruk bővítésére, korszerűbb gazdagítására irányuló kívánságokat és jelentős újdonságokkal léptek hallgatóik elé.[…] A Budapesti Általános Munkásdalegylet teljesítményét figyelemreméltó ízlés tünteti ki; hangvételén megérződött, hogy nemcsak pontosan, hanem szépen is akar szólni. Külön elismerés jár ezért Müller Károly karnagynak, aki az időmértékek helyes megválasztásával is példásan járt el és elkerülte úgy az elsietés, mint a vontatottság veszedelmét […]“

PESTI HÍRLAP, 1937.11.21.:

Hangverseny. A Beszkárt Közművelődési Egyesületében úgy látszik alapos és lelkes kultúrmunka folyik. Erről tanúskodik az egyesület szimfonikus zenekarának szép haladása. A szombatesti egyesületi hangversenyen ismét komoly sikerrel szerepelt a vállalat zeneértő alkalmazottaiból alakult együttes. Müller Károly karmester nevelő munkájáé az érdem, hogy lendületes vezetése alatt kifogástalanul hangzott el Dvorzsák „Újvilág“ szimfóniája. Nagy hatást tett Liszt 14. rapszódiájának előadása. Ennek zongorarészét Gonda Lucy játszotta, a csodagyermeksorból épp csak hogy, kinőtt ifjú zongoraművésznő. Színes, zengő billentését, szabad, közvetlen kifejezésmódját a vérbeli tehetség, muzsikus vérmérséklet tüze hatja át. Az egyesület férfikara is kivívta az elismerést Egedy és Müller egy-egy kórusának sikerült előadásával. Iv.“

865   Ardelao • előzmény862 2018-06-07 10:27:21

Irigylésre méltó volt a múlt század első négy évtizedének élénk zenei élete. Teljesen természetes volt, hogy gyárak, vállalatok és egyéb (nem zenei) intézmények saját kórussal és/vagy zenekarral rendelkeztek, rengeteg dalkör, dalárda működött országszerte. A betanítás munkáját nem egy ilyen zenei egyesületnél magasan képzett, neves karnagyok végezték. Az értékes, szép zene kilépett a Zeneakadémia és a különböző színházak falai közül, azaz valóban közkinccsé lett. Hogy azután ki és miként profitált, illetve kívánt-e profitálni e „közkincsből”, már egyéni döntés kérdése volt. A lehetőség mindenesetre bárki számára megadatott. Ezt bizonyítják az alábbi idézetek (Müller Károly az itt felsorolt alkalmakon kívül az említett időszakokban természetesen még számtalan egyéb hangversenyen is fellépett, ill. vezényelt.):

1903 és 1926 között:

ZENELAP, 1903.03.05.:

„A „Kőbányai férfi dalegylet“ 1903 márczius 7-én, (szombaton) este 8 órakor a kőbányai Casinó összes termeiben fővárosi művészek szíves közreműködésével tánczczal egybekötött hangversenyt rendez. Szívességből közreműködnek: Kratzel Ilona úrhölgy, a színész-egyesület tagja. Fischer Károly úr hegedűművész, Kerpely Jenő úr gordonkaművész, Müller Károly úr zongoraművész az orsz. m. k. zeneakadémia növendékei.[…]“

AZ UJSÁG, 1908.12.09.:

A Ganzgyári Dalkör hangversenye. A Ganz-gyári aranyérmes dalárda tegnap este a budai vigadó nagytermében nagyszámú és előkelő közönség jelenlétében fényesen sikerült hangversenyt rendezett. A hangversenyt az 52. gyalogezred zenekara nyitotta meg, mely után a dalárda énekszámaival frenetikus hatást ért el. […] A karokat Müller Károly zeneakadémiai tanár, ismert zeneszerző vezényelte, kit a lelkes közönség dalosaival együtt nagy ováczióban részesített.“

AZ UJSÁG, 1912.04.10.:

Munkás Dalszövetségi hangverseny. Fényesen sikerült, anyagi és erkölcsi eredményben gazdag hangversenyt rendezett a Munkás Dalszövetség vasárnap délelőtt a Népoperában. A dalárda Müller Károly pompás vezetése mellett a legmagasabb követelményeket is kielégítette. A kitűnő szövetségen kívül Balassa Jenő, Szigeti Dezső, Bazilidesz Mária és Márkus Dezső vezetése mellett a Népopera zenekara működött közre. A közönség zsúfolásig megtöltötte a nézőteret, melegen ünnepelte a kitűnő együttest, szeretettel tapsolt a közreműködőknek és Müller Károly karmesternek.“

A MAGYAR MUZSIKA KÖNYVE / ZENEI GYŰJTEMÉNYEK ÉS EGYESÜLETEK:

          „[…] A világhírű Ganz-gyár legrégibb és egyben legpatinásabb kultúrintézménye a Ganz-gyári Dal- és Zeneegyesület. Alapította belecskai Mechwart András 1871-ben. […] 1911-ben ünnepli meg 40 esztendős fennállásának jubileumát díszhangverseny keretében. […]

          A háború előtti korszak Müller Károly vezetésével 1913—14-ben két nagysikerű hangversennyel zárul. […] 1925-ben és 1926-ban Müller Károly vezetésével önálló nagysikerű hangversenyt rendez. […]“

NÉPSZAVA, 1926.12.29.:

A Munkásdalegylet hangversenye. Mint mindig, Úgy most is eseményszámba menő hangversenyt rendezett e hó 26-án, vasárnap délután a Zeneművészeti Főiskola nagytermében a Budapesti Általános Munkásdalegylet. E kiváló együttes ismételten tanújelét adta kellő fölkészültségével, hogy méltó zászlóvivője a munkás-dalkultúrának. […]Sugár Viktor orgonaművész […] Boelmann L. és Müller Károly-szerzeményeket adott elő nagyszerű sikerrel. […]Majd ismételten a dalosgárda sorakozott föl a dobogón és Müller Károly tanár vezetésével Palmgren: „Finn dalok", valamint Lányi: „Magyar népdalok" sorozatait adta elő. […]“

(Folyt. köv.)

862   Ardelao • előzmény861 2018-06-06 04:26:46

Müller Károly számos alkalommal látott el karnagyi teendőket a budapesti „mozgófényképszínházakban” is:

SZÍNHÁZI ÉLET, 1923/35. SZÁM:

Az Omnia megnyitása

         Közel három hónapig szünetelt a Józsefváros előkelő mozgószínháza, az
Omnia. A mozgószínház falain belül azonban Iázas munka folyt. […] az Omniát technikailag Budapest legmodernebbül felszerelt mozgószínházává tették. […] a nemzetközi filmipar legjava terméséből gondosan összeválogatott műsorait 20 tagra kibővített szimfonikus zenekar fogja kísérni, melynek vezetésére sikerült az igazgatóságnak Müller Károlyt, a Magyar Filharmonikusok és a Magyar Dalosszövetség országos hírű karnagyát megnyernie, úgy hogy az Omnia minden egyes előadása nemcsak a filmek kedvelőinek, hanem a zenebarátoknak is a művészi élvezetek legjavát fogja nyújtani. […]“  

Az 1908-ban megnyílt Omnia Budapest egyik legszebb belső terű szecessziós belvárosi premiermozija volt. A VIII. kerületi Gutenberg-házban lévő mozi létezéséről viszonylag kevesen tudnak, pedig nézőtere még ma is viszonylag ugyanígy néz ki. Rengeteg ünnepélyes filmpremier helyszíne volt az Omnia, ráadásul még a háborút is épen megúszta. 514 főt befogadó nézőterét sok belvárosi színház megirigyelhette volna, igaz hatalmas méreteit, díszes bejáratait és előcsarnokait később elvesztette és azok helyén ma különböző üzlethelyiségek működnek. Utoljára Gutenberg Művelődési Otthon néven tartottak itt filmelőadásokat, ma pedig egy faluszínháznak tűnő társulat próbaterme lehet, előadásokat ugyanis sajnos nem rendeznek díszes termében. 

(Az 1908-ban megnyílt Omnia Budapest egyik legszebb belső terű szecessziós belvárosi premiermozija volt.)

VILÁG, 1925.03.27.:

Az első klasszikus film: A tízparancsolat
A Royal Apolló mai bemutatója

          Ma délután került végre a nagyközönség elé a Paramount-filmgyárnak az a hatalmas alkotása, a Tízparancsolat, amely Cecil B. de Millenek, az ismert amerikai rendezőnek legtökéletesebb munkája. […] A film egyértelműen nagy sikert aratott […] és e sikerhez hozzájárult a művészi beállítás, a pompás kísérőzene, amely valóságos szimfonikus hangverseny nívójára emelkedett Horváth Dezső karnagy művészi interpretálásában és az énekkar, amely, Müller Károly vezetése mellett illusztrálta művészi énekével a film szépségeit.“

PESTI NAPLÓ, 1927.09.22.:

Mozgófényképszínházak műsorai

[…]
Royal Apolló (a Royal-szálló épületében, VII., Erzsébet körút 45—47. sz. Telefón: József 418—94): Hotel Imperial (10 felv., fősz. Pola Negri, James Hall, George
Siegmann).
A film eredeti kísérőzenéjét P. Horváth Dezső állította össze. A budapesti szimfonikus énekkart vezényli Müller Károly karnagy (4, 6, 8, 10). […]“

PESTI NAPLÓ, 1927.11.10.:

Mozgófényképszínházak műsorai

[…]
Royal Apolló (Tel.: József 118—94): Prolongálva. Pompeji pusztulása (Bulwer klasszikus regénye, 14 fej., fősz. Várkonyi Mihály, Korda Mária, Bernhard Goetzke, Rina di Liguoro). Az előadást színpadi jelenet vezeti be, melynek keretében fellépnek Mirkovszky Mária táncművésznő, Somogyi Olga operaénekesnő és a Magyar Dalosszövetség énekkara, Müller Károly orsz. karnagy vezetésével. […]“

royal_apollo_mozi_1946_mti

(A Royal Apollo, Budapest első mozipalotájának a bejárata 1946-ban)

861   Ardelao • előzmény860 2018-06-05 08:44:57

Müller Károly neve a neten sem a magyar karmesterek, sem a magyar zeneszerzők jegyzékében nem szerepel. Pedig az előző bejegyzésben említett zene-, ill. énekkarokon kívül volt karnagya és/vagy kar- ill. zeneigazgatója még

a Budapesti Általános Munkásdalegyletnek,

a Kamarazene Egyesület Zenekarának,

a Budapesti Szimfonikus Énekkarnak,

a Törekvés Dal- és Zeneegyesület Szimfonikus Zenekarának,

a Székesfőváros Elektromos Művei Testedző Egyesülete Dalkörének,

a MÁV Dunakeszi Főműhelye és a Magyarság Dal- és Önképző Egyesületének is.

Rengeteget dolgozott, mert a különböző zeneegyesületekben legtöbbször egyidejűleg látta el betanítói , ill. karnagyi feladatait.

A minden korszakban jelen lévő szellemi sötétség és irigység persze nem hagyta érintetlenül  az ő tevékenységét sem. Az álláshalmozók listájára került, holott egy karnagy nem kapja meg egy helyen, egy és ugyanazon feladat ellátásáért különböző címeken éves alapbérének csaknem a két és félszeresét, mint ahogyan az ma pl. egy elnök-vezérigazgató esetében bevett gyakorlat. Egy karnagy – munkájának jellegéből fakadóan – nem is működhet csupán egyetlen zene- vagy énekkar alkalmazottjaként. Az 1933-ban „regnáló“ polgármester azonban valamelyest érthetett a zenéhez, mert a FÜGGETLEN BUDAPEST c. lapban, 1933. július 19-én az alábbi cikk jelent meg:

„ÚJRA ÖSSZEÍRJÁK AZ ÁLLÁSHALMOZÓKAT
Azoknak az álláshalmozóknak névsora, akiket a polgármester szolgálatban
megtartandónak javasol

„[…]
A középfokú «álláshalmozó» tisztviselők és alkalmazottak a következők:

[…]

Müller Károly karnagy, […]“

A „középfokú álláshalmozó“ itt a közepesen honorált tisztviselőkre és alkalmazottakra vonatkozott.

860   Ardelao • előzmény859 2018-06-03 22:47:38

Születésének évét több helyen tévesen tüntetik fel. Valójában 1882-ben született. Pályájának alakulásáról a legtöbb információt „A MAGYAR MUZSIKA KÖNYVE“ adja, bár abban születésének éveként 1886 szerepel:

Müller Károly zeneszerző, zeneigazgató, orsz. karnagy. *1886, Budapest. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte, ahol 1905-ben oklevelet nyert. Tanárai: Koessler J., Thomán I. Az akadémia elvégzése után államsegéllyel külföldi tanulmányúton volt. 1908-10-ig a Budai Zeneakadémia tanára, a Máv. Törekvés, a Máv. Magyarság és a Ganzgyári Énekes Zeneegyesületek, stb. karnagya. 1911-ben a Turul Férfikarral a római világkiállításon szerepel. 1920-tól az OMDSz orsz. karnagya, 1921 óta az Operaház és a Városi Színház nyári hangversenyeit vezényli. 1924-27-ig a Székesfővárosi Zenekar Karnagya. 1933-ban az  Elektromos Művek Énekkarával a Királydíjat nyeri. 1928 óta a BSzKRt zenei igazgatója. A régi zenekart 60 tagú szimfónikus zenekarrá szervezi, mellyel gyakran szerepel a rádióban és külföldi hangversenykörutakon. Művei: Ünnepi nagymise (vegyeskarra és zenekarra), operák (Karácsonyéj, Klára, Éjfélkor), zongora-, hegedűdarabok, dalok, férfi és vegyeskarok.“

859   Ardelao • előzmény841 2018-06-03 22:41:30

               A hivatkozott bejegyzésbe beillesztettem egy fotót, amelyen Koessler János látható, végzett tanítványai körében. Az álló sorban, jobbról a második fiatalember Müller Károly. Hogy miért választottam éppen őt a most következő téma alanyává?        

                Az első ok:

E zeneakadémiai „tablón“ később rendkívül sikeressé vált művészeket láthatunk (balról, ülő sor: Jacoby Viktor, Meszlényi Róbert, Kovács Sándor; álló sor: Szirmai AlbertKodály Zoltán, Lendvai Ervin, Szendrey Aladár, Müller Károly, Weiner Leó), akik közül némelyekről ennek ellenére ma már ritkán, vagy egyáltalán nem esik szó.

                A második ok:

Egy beszélgetés során, amelyet egyik kedves barátommal folytattam, szóba került Müller Károly neve, akihez őt rokoni szálak fűzték. Mintha csak figyelmeztetés lett volna számomra, hogy e topikban Müller Károllyal is foglalkozni kell.  Bízom abban, hogy e témához nagyra becsült barátomnak is lesz hozzáfűzni valója, hiszen a leghitelesebb információt mégis csak ő tudja adni híres rokonáról.

                A harmadik ok:

A Café Momus zenei fejtörőjében az egyik - hónapokkal ezelőtt - feltett kérdésre Dr. Bor Dezső neve volt a helyes megfejtés, aki 1923 és 1939.09.03. között 1231 alkalommal vezényelte a Székesfővárosi Zenekart. A vonatkozó kimutatásból  kiderül, hogy ezen időszak alatt e zenekart Müller Károly 84 alkalommal vezényelte, aki e számmal a második helyen áll, messze maga mögött hagyva valamennyi kollégáját. Müller Károly emellett - természetesen - más zenekaroknál és kórusoknál is folytatott karmesteri tevékenységet, így nem tévedés azt állítani, hogy korának egyik legkiemelkedőbb magyar kórus- és zenekari karnagya volt.   

A netről beilleszthető, kizárólag róla készült fotót nem találtam. Az alábbi, 1927-ben készített „csoportképen“ középen, világos öltönyben és hófehér hajjal őt látjuk. Ekkor 45 éves volt.

Képtalálat a következőre: „Férfikar + Müller Károly”

Müller Károly zongoraművész, zeneszerző, országos karnagy, zeneigazgató, zenetanár

Budapest, 1882.10.20. - Budapest,1963.11.23.

841   Ardelao 2018-05-24 07:27:06

Képtalálat a következőre: „Alfred Sendrey”

Szendrey Aladár karmester, zeneszerző, zenetörténész, egyetemi tanár

(Budapest, 1884.02.29. – Los Angeles, 1976.03.03.)

Tegnap, amikor az „Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc.“ topikban megemlékeztem Koessler János halálának 92. évfordulójáról (709.,710. sz. bejegyzés), rátaláltam a mester 1906-ban végzett tanítványaival készült fotóra. A fénykép álló sorában, balról a negyedikként látható Szendrey Aladárról ugyan már írtam a  130. és a 137. sz. bejegyzésben, de úgy vélem, megérdemel még néhány szót.

Koessler tanítványaival

A magyar Wikipédia Szendrey Aladárról nem ad bővebb tájékoztatást, de német és angol nyelven - mint már korábban említettem - elég sok információt találtam róla. Elsőként azonban a korabeli magyar sajtóban megjelent hírekből fogok idézni.

Előrebocsátom, nevére többféle módon kell rákeresnünk: Szendrey, Szendrei, Szendrei-Schatz Aladár v. Alfréd, ill. Aladar v. Alfred Sendrey v. Alfred Szendrei-Schatz.

Az 1916. évi „CZIM- ÉS LAKÁSJEGYZÉK“-ben ez áll:

 „Szendrei, (Szendrey).
— Aladár Alfréd, karmester, I, alma-u. 3.“

TOLNAI ÚJ VILÁGLEXIKONA (1929) az alábbi, szűkszavú tájékoztatást adja:

„Szendrei Aladár, zeneszerző, szül. 1884. Zenei kiképzését a budapesti Zeneakadémián nyerte. Németországi karmesteri munkássága után Amerikába ment. Zenekari és kamarazenei műveket írt.“

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Binder: For Seven Days / Fanshawe: African Sanctus
ELMARAD!

21:00 : Budapest
Margitszigeti Szabadtéri Színpad

RICHARD STRAUSS: Salome
A mai nap
született:
1906 • Pierre Fournier, csellista († 1986)
1942 • Kasza Katalin, operaénekesnő