vissza a cimoldalra
2019-01-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4186)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61446)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2285)
Társművészetek (1286)
Haladjunk tovább... (218)
Kedvenc felvételek (150)
Kedvenc előadók (2832)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11308)
A csapos közbeszól (95)

Operett, mint színpadi műfaj (3803)
Élő közvetítések (7680)
Pantheon (2294)
Abbado – az ember (154)
A nap képe (2121)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3085)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1571)
Franz Schmidt (3262)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1267)
Jonas Kaufmann (2345)
Momus-játék (5592)
Erkel Színház (9629)
Balett-, és Táncművészet (5595)
Lisztről emelkedetten (938)
Rost Andrea (2037)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (811)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

870   smaragd • előzmény848 2018-06-10 05:26:41

Kiszely Gyula, zeneszerző, rendező *1900. 1924-ben a Városi Színház bemutatja „Amerika lánya” című operettjét. Ezután egymás után aratnak sikert operettjei „Fehér orchideák”, „Miss Ismeretlen”, „Nagy kaland”, „Nászútitársak”, „Május kisasszony”, „Nagy ötlet”, „Karrier a tökmagban”, stb. 1937 óta komoly muzsikával foglalkozik. Mint zongorakísérő sokat szerepelt. A rádiónak 1943 óta rendezője, Számos emlékestet (Ady-, Szőts Ernő-, Telefonhírmondó-emlékest) rendezett. A rádió számára írt operája: „Csizmás Kandúr”.”

RÁDIÓHALLGATÓK LEXIKONA

AZ IRODALOM,  ZENE,  SZÍNHÁZ,  FILM, RÁDIÓ, RÁDIÓTECHNIKA, GRAMOFON ÉS SPORT ENCIKLOPÉDIÁJA

SZERKESZTETTÉK: TISZAY ANDOR ES FALK GÉZA I-II. KÖTET

A lexikont 1944. január 1-én zártuk le.

VAJDA-WICHMANN KIADÁS, BUDAPEST

A Rádióhallgatók  lexikona megjelenése után, 1947-ben született meg Kemény Egon javaslatára, a Juhász Gyula emlékműsor, a „Vízimalom” című zenés rádióhangjáték.

A fórum 848 és 854 számú bejegyzéseihez - Kemény Egon és Kiszely Gyula életművéhez - kapcsolódva a rádióhallgatók és rádiósok körében sokáig emlékezetes művet most itt is ismertetem (lsd

Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (smaragd, 2016-09-10 17:01:08)

1412, 777,776, 775 és továbbiak)

Feljegyzések tanúsága szerint ez volt az első alkalom, hogy Kemény Egon a Magyar Rádióban vezényelt, Juhász Gyula tizenhárom költeményét zenésítette meg:

KEMÉNY EGON - Juhász Gyula - Sőtér István: "Vízimalom" ( 1947)
Zenés rádiójáték, 80'

Magyar Rádió Húsvéti szám
Budapesti Műsor,
Hétfő, 1947. április 7.

"VÍZIMALOM "
Rádiójáték Juhász Gyula emlékezetére
Írta: Sőtér István

Zenéjét szerzette: Kemény Egon
Közreműködik: Warga Lívia, Rösler Endre és a házi-együttes
Rendező: Kiszely Gyula


Személyek:

Író - Várkonyi Zoltán
Anna - Sennyei Vera
Karinthy - Kőváry Gyula
Kosztolányi - Vándory Gusztáv
Somlyó Zoltán  - Lázár Tihamér
Osvárh Ernő  - Gellért Lajos
Főúr  - Tassy András
Két ápolónő - Orbán Viola, Haraszti Mici
Házfőnök - Pataky József
Főhadnagy - Pálóczy László
Öltöztetőnő - Oláh Böske
Anya - Gazdy Aranka
Ifjú költő - Takács Miklós

Rövid tartalom: A súlyos lelkibeteg költőt szanatóriumban ápolják. Ápolónői állandóan figyelik a beteg embert, aki napjait az intézet kertjében, magányosan tölti. Itt, e magános séták alatt az író látszólag tétlen, pedig képzeletében folyton a múltjával, régi ismerőseivel s elérhetetlen szerelmével, Annával társalog.
 

848   Ardelao 2018-05-28 08:26:29

A következő zeneszerző sorsa bizonyos tekintetben mintha párhuzamot mutatna Kemény Egonéval. Szerzeményeit ugyanis – egyetlen dal kivételével - nem lehet megtalálni a neten. Még csak feljegyzés sincs arról, hogy hanglemezen bármelyik is megjelent volna. Kemény Egon esetében ez az „információhiányos” helyzet az elmúlt két évben nagymértékben javult, de annál, akiről most szó lesz, nem beszélhetünk ilyen kedvező fordulatról. És még egy pont, ahol kettejük sorsa között hasonlóság mutatkozik: ez a szerénység, illetve finomság. Egyik sem kifizetődő tulajdonság.

 Feltételeznénk, hogy a figyelemreméltóan tehetséges vagy egyéb tekintetben kiemelkedő személyiségeknek mindenképpen nyomot kell hagyniuk a világhálón. Hová lettek zeneművei? Hol adják elő, hol játsszák azokat? Amikor a Rádió hanganyagának nagy része megsemmisült, e szomorú véget az ő szerzeményeinek a felvételei sem kerülték el? Még csak ide bemásolható fotót sem találtam róla:

 KISZELY GYULA zeneszerzőről

beszélek, aki 1900. október 30-án született Liptószentmiklóson, és 1973. szeptember 28-án hunyt el, Budapesten.

Az 1981-es kiadású MAGYAR ÉLETRAJZI LEXIKON fölöttébb hiányos tájékoztatója szerint:

„Zeneszerzői oklevelét a Zeneakadémián Siklós Albertnél nyerte. 1927-től 1950-ig a Magyar Rádió rendezője, majd főrendezője volt. Főleg zenés műveket rendezett. 1950-től 1954-ig a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola fő-könyvtárosaként dolgozott. Oratóriumokat, miséket komponált. XXIII. János pápa emlékére írt miséjét többször előadták a budapesti templomokban, és 1973-ban Rómában is bemutatták az Aracoeli bazilikában. A nemzetközi békemozgalomban kifejtett tevékenységéért az Országos Béketanács kitüntette (1972).

— F. m.: Néger requiem (Martin Luther King emlékének); Mise XXIII. János pápa emlékére; Béke-oratórium; Oratórium változat Madách Mózesére; A gonosz törpe (opera).”

A MAGYAR SZÍNHÁZMŰVÉSZETI LEXIKON a fenti információt még az alábbiakkal egészíti ki:

„[…]  1929-től zenei rendezőként működött a bp.-i Stúdióban. Később a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének titkárává választották. Szilágyi Lászlóval és Harsányi Zsolttal közösen írt Amerika lánya c. operettjét a Városi Színházban mutatták be 1924-ben, később a Budai Színkörben is játszották. F.m. Fehér orchideák (1931); Május kisasszony; Jelentem alássan; Fehér sólyom (opera); Remetefa (szvit).”

Egyik lexikon sem említi azonban, hogy zeneszerzői és rendezői tevékenysége mellett készített riportokat, írt összekötő szövegeket, időnként zongorán kísért neves művészeket. Gyakorlatilag minden téren bevethető volt. Néha csapás az univerzalitás. A sokoldalú tehetségnek nehezére esik egy dologra összpontosítania, ezért a élet csatáját gyakran a jóval kevesebb adottsággal rendelkezők nyerik meg.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Rálik Szilvia (szoprán), Megyesi Schwartz Lúcia (alt), László Boldizsár (tenor), Cser Krisztián (basszus)
Budapesti Akadémiai Kórustársaság (karigazgató: Tőri Csaba)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Előad és vezényel: Hollerung Gábor
Megérthető zene
A zeneirodalom mérföldkövei
BEETHOVEN: 9. (d-moll) szimfónia, Op. 125 – 4. Finale


11:00 : Budapest
Erkel Színház

ADAM: Giselle - Balett

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Operavizsga Fesztivál
Minioperák
A Ljubljanai Zeneakadémia előadása

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Jekl László (basszus)
Kodály Vonósnégyes
SCHUBERT: Winterreise (dalciklus)
- vonósnégyesre átdolgozta Salgó Tamás

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ADAM: Giselle - Balett

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Balázs János (zongora)
Budapesti Vonósok
(koncertmester: Pilz János, művészeti vezető: Botvay Károly)
MENDELSSOHN: 10. (h-moll) vonósszimfónia
CHOPIN: 2. (f-moll) zongoraverseny, Op. 21
MENDELSSOHN: Esz-dúr oktett, Op. 20
A mai nap
született:
1935 • Balassa Sándor, zeneszerző
1951 • Fischer Iván, karmester
elhunyt:
2014 • Claudio Abbado, karmester (sz. 1933)