vissza a cimoldalra
2019-02-16
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4227)
Haladjunk tovább... (225)
Kedvenc előadók (2833)
Momus társalgó (6353)
Társművészetek (1289)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61447)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2285)
Kedvenc felvételek (150)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11312)
A csapos közbeszól (95)

Lisztről emelkedetten (941)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4436)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3139)
modern eszement rendezesek (246)
Opernglas, avagy operai távcső... (20187)
Élő közvetítések (7726)
Balett-, és Táncművészet (5612)
Kolonits Klára (1085)
Edita Gruberova (3073)
Erkel Színház (9680)
Franz Schmidt (3276)
A MET felvételei (128)
Momus-játék (5607)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1591)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (161)
Lapról játék (1)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

865   Ardelao • előzmény862 2018-06-07 10:27:21

Irigylésre méltó volt a múlt század első négy évtizedének élénk zenei élete. Teljesen természetes volt, hogy gyárak, vállalatok és egyéb (nem zenei) intézmények saját kórussal és/vagy zenekarral rendelkeztek, rengeteg dalkör, dalárda működött országszerte. A betanítás munkáját nem egy ilyen zenei egyesületnél magasan képzett, neves karnagyok végezték. Az értékes, szép zene kilépett a Zeneakadémia és a különböző színházak falai közül, azaz valóban közkinccsé lett. Hogy azután ki és miként profitált, illetve kívánt-e profitálni e „közkincsből”, már egyéni döntés kérdése volt. A lehetőség mindenesetre bárki számára megadatott. Ezt bizonyítják az alábbi idézetek (Müller Károly az itt felsorolt alkalmakon kívül az említett időszakokban természetesen még számtalan egyéb hangversenyen is fellépett, ill. vezényelt.):

1903 és 1926 között:

ZENELAP, 1903.03.05.:

„A „Kőbányai férfi dalegylet“ 1903 márczius 7-én, (szombaton) este 8 órakor a kőbányai Casinó összes termeiben fővárosi művészek szíves közreműködésével tánczczal egybekötött hangversenyt rendez. Szívességből közreműködnek: Kratzel Ilona úrhölgy, a színész-egyesület tagja. Fischer Károly úr hegedűművész, Kerpely Jenő úr gordonkaművész, Müller Károly úr zongoraművész az orsz. m. k. zeneakadémia növendékei.[…]“

AZ UJSÁG, 1908.12.09.:

A Ganzgyári Dalkör hangversenye. A Ganz-gyári aranyérmes dalárda tegnap este a budai vigadó nagytermében nagyszámú és előkelő közönség jelenlétében fényesen sikerült hangversenyt rendezett. A hangversenyt az 52. gyalogezred zenekara nyitotta meg, mely után a dalárda énekszámaival frenetikus hatást ért el. […] A karokat Müller Károly zeneakadémiai tanár, ismert zeneszerző vezényelte, kit a lelkes közönség dalosaival együtt nagy ováczióban részesített.“

AZ UJSÁG, 1912.04.10.:

Munkás Dalszövetségi hangverseny. Fényesen sikerült, anyagi és erkölcsi eredményben gazdag hangversenyt rendezett a Munkás Dalszövetség vasárnap délelőtt a Népoperában. A dalárda Müller Károly pompás vezetése mellett a legmagasabb követelményeket is kielégítette. A kitűnő szövetségen kívül Balassa Jenő, Szigeti Dezső, Bazilidesz Mária és Márkus Dezső vezetése mellett a Népopera zenekara működött közre. A közönség zsúfolásig megtöltötte a nézőteret, melegen ünnepelte a kitűnő együttest, szeretettel tapsolt a közreműködőknek és Müller Károly karmesternek.“

A MAGYAR MUZSIKA KÖNYVE / ZENEI GYŰJTEMÉNYEK ÉS EGYESÜLETEK:

          „[…] A világhírű Ganz-gyár legrégibb és egyben legpatinásabb kultúrintézménye a Ganz-gyári Dal- és Zeneegyesület. Alapította belecskai Mechwart András 1871-ben. […] 1911-ben ünnepli meg 40 esztendős fennállásának jubileumát díszhangverseny keretében. […]

          A háború előtti korszak Müller Károly vezetésével 1913—14-ben két nagysikerű hangversennyel zárul. […] 1925-ben és 1926-ban Müller Károly vezetésével önálló nagysikerű hangversenyt rendez. […]“

NÉPSZAVA, 1926.12.29.:

A Munkásdalegylet hangversenye. Mint mindig, Úgy most is eseményszámba menő hangversenyt rendezett e hó 26-án, vasárnap délután a Zeneművészeti Főiskola nagytermében a Budapesti Általános Munkásdalegylet. E kiváló együttes ismételten tanújelét adta kellő fölkészültségével, hogy méltó zászlóvivője a munkás-dalkultúrának. […]Sugár Viktor orgonaművész […] Boelmann L. és Müller Károly-szerzeményeket adott elő nagyszerű sikerrel. […]Majd ismételten a dalosgárda sorakozott föl a dobogón és Müller Károly tanár vezetésével Palmgren: „Finn dalok", valamint Lányi: „Magyar népdalok" sorozatait adta elő. […]“

(Folyt. köv.)

862   Ardelao • előzmény861 2018-06-06 04:26:46

Müller Károly számos alkalommal látott el karnagyi teendőket a budapesti „mozgófényképszínházakban” is:

SZÍNHÁZI ÉLET, 1923/35. SZÁM:

Az Omnia megnyitása

         Közel három hónapig szünetelt a Józsefváros előkelő mozgószínháza, az
Omnia. A mozgószínház falain belül azonban Iázas munka folyt. […] az Omniát technikailag Budapest legmodernebbül felszerelt mozgószínházává tették. […] a nemzetközi filmipar legjava terméséből gondosan összeválogatott műsorait 20 tagra kibővített szimfonikus zenekar fogja kísérni, melynek vezetésére sikerült az igazgatóságnak Müller Károlyt, a Magyar Filharmonikusok és a Magyar Dalosszövetség országos hírű karnagyát megnyernie, úgy hogy az Omnia minden egyes előadása nemcsak a filmek kedvelőinek, hanem a zenebarátoknak is a művészi élvezetek legjavát fogja nyújtani. […]“  

Az 1908-ban megnyílt Omnia Budapest egyik legszebb belső terű szecessziós belvárosi premiermozija volt. A VIII. kerületi Gutenberg-házban lévő mozi létezéséről viszonylag kevesen tudnak, pedig nézőtere még ma is viszonylag ugyanígy néz ki. Rengeteg ünnepélyes filmpremier helyszíne volt az Omnia, ráadásul még a háborút is épen megúszta. 514 főt befogadó nézőterét sok belvárosi színház megirigyelhette volna, igaz hatalmas méreteit, díszes bejáratait és előcsarnokait később elvesztette és azok helyén ma különböző üzlethelyiségek működnek. Utoljára Gutenberg Művelődési Otthon néven tartottak itt filmelőadásokat, ma pedig egy faluszínháznak tűnő társulat próbaterme lehet, előadásokat ugyanis sajnos nem rendeznek díszes termében. 

(Az 1908-ban megnyílt Omnia Budapest egyik legszebb belső terű szecessziós belvárosi premiermozija volt.)

VILÁG, 1925.03.27.:

Az első klasszikus film: A tízparancsolat
A Royal Apolló mai bemutatója

          Ma délután került végre a nagyközönség elé a Paramount-filmgyárnak az a hatalmas alkotása, a Tízparancsolat, amely Cecil B. de Millenek, az ismert amerikai rendezőnek legtökéletesebb munkája. […] A film egyértelműen nagy sikert aratott […] és e sikerhez hozzájárult a művészi beállítás, a pompás kísérőzene, amely valóságos szimfonikus hangverseny nívójára emelkedett Horváth Dezső karnagy művészi interpretálásában és az énekkar, amely, Müller Károly vezetése mellett illusztrálta művészi énekével a film szépségeit.“

PESTI NAPLÓ, 1927.09.22.:

Mozgófényképszínházak műsorai

[…]
Royal Apolló (a Royal-szálló épületében, VII., Erzsébet körút 45—47. sz. Telefón: József 418—94): Hotel Imperial (10 felv., fősz. Pola Negri, James Hall, George
Siegmann).
A film eredeti kísérőzenéjét P. Horváth Dezső állította össze. A budapesti szimfonikus énekkart vezényli Müller Károly karnagy (4, 6, 8, 10). […]“

PESTI NAPLÓ, 1927.11.10.:

Mozgófényképszínházak műsorai

[…]
Royal Apolló (Tel.: József 118—94): Prolongálva. Pompeji pusztulása (Bulwer klasszikus regénye, 14 fej., fősz. Várkonyi Mihály, Korda Mária, Bernhard Goetzke, Rina di Liguoro). Az előadást színpadi jelenet vezeti be, melynek keretében fellépnek Mirkovszky Mária táncművésznő, Somogyi Olga operaénekesnő és a Magyar Dalosszövetség énekkara, Müller Károly orsz. karnagy vezetésével. […]“

royal_apollo_mozi_1946_mti

(A Royal Apollo, Budapest első mozipalotájának a bejárata 1946-ban)

861   Ardelao • előzmény860 2018-06-05 08:44:57

Müller Károly neve a neten sem a magyar karmesterek, sem a magyar zeneszerzők jegyzékében nem szerepel. Pedig az előző bejegyzésben említett zene-, ill. énekkarokon kívül volt karnagya és/vagy kar- ill. zeneigazgatója még

a Budapesti Általános Munkásdalegyletnek,

a Kamarazene Egyesület Zenekarának,

a Budapesti Szimfonikus Énekkarnak,

a Törekvés Dal- és Zeneegyesület Szimfonikus Zenekarának,

a Székesfőváros Elektromos Művei Testedző Egyesülete Dalkörének,

a MÁV Dunakeszi Főműhelye és a Magyarság Dal- és Önképző Egyesületének is.

Rengeteget dolgozott, mert a különböző zeneegyesületekben legtöbbször egyidejűleg látta el betanítói , ill. karnagyi feladatait.

A minden korszakban jelen lévő szellemi sötétség és irigység persze nem hagyta érintetlenül  az ő tevékenységét sem. Az álláshalmozók listájára került, holott egy karnagy nem kapja meg egy helyen, egy és ugyanazon feladat ellátásáért különböző címeken éves alapbérének csaknem a két és félszeresét, mint ahogyan az ma pl. egy elnök-vezérigazgató esetében bevett gyakorlat. Egy karnagy – munkájának jellegéből fakadóan – nem is működhet csupán egyetlen zene- vagy énekkar alkalmazottjaként. Az 1933-ban „regnáló“ polgármester azonban valamelyest érthetett a zenéhez, mert a FÜGGETLEN BUDAPEST c. lapban, 1933. július 19-én az alábbi cikk jelent meg:

„ÚJRA ÖSSZEÍRJÁK AZ ÁLLÁSHALMOZÓKAT
Azoknak az álláshalmozóknak névsora, akiket a polgármester szolgálatban
megtartandónak javasol

„[…]
A középfokú «álláshalmozó» tisztviselők és alkalmazottak a következők:

[…]

Müller Károly karnagy, […]“

A „középfokú álláshalmozó“ itt a közepesen honorált tisztviselőkre és alkalmazottakra vonatkozott.

860   Ardelao • előzmény859 2018-06-03 22:47:38

Születésének évét több helyen tévesen tüntetik fel. Valójában 1882-ben született. Pályájának alakulásáról a legtöbb információt „A MAGYAR MUZSIKA KÖNYVE“ adja, bár abban születésének éveként 1886 szerepel:

Müller Károly zeneszerző, zeneigazgató, orsz. karnagy. *1886, Budapest. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte, ahol 1905-ben oklevelet nyert. Tanárai: Koessler J., Thomán I. Az akadémia elvégzése után államsegéllyel külföldi tanulmányúton volt. 1908-10-ig a Budai Zeneakadémia tanára, a Máv. Törekvés, a Máv. Magyarság és a Ganzgyári Énekes Zeneegyesületek, stb. karnagya. 1911-ben a Turul Férfikarral a római világkiállításon szerepel. 1920-tól az OMDSz orsz. karnagya, 1921 óta az Operaház és a Városi Színház nyári hangversenyeit vezényli. 1924-27-ig a Székesfővárosi Zenekar Karnagya. 1933-ban az  Elektromos Művek Énekkarával a Királydíjat nyeri. 1928 óta a BSzKRt zenei igazgatója. A régi zenekart 60 tagú szimfónikus zenekarrá szervezi, mellyel gyakran szerepel a rádióban és külföldi hangversenykörutakon. Művei: Ünnepi nagymise (vegyeskarra és zenekarra), operák (Karácsonyéj, Klára, Éjfélkor), zongora-, hegedűdarabok, dalok, férfi és vegyeskarok.“

859   Ardelao • előzmény841 2018-06-03 22:41:30

               A hivatkozott bejegyzésbe beillesztettem egy fotót, amelyen Koessler János látható, végzett tanítványai körében. Az álló sorban, jobbról a második fiatalember Müller Károly. Hogy miért választottam éppen őt a most következő téma alanyává?        

                Az első ok:

E zeneakadémiai „tablón“ később rendkívül sikeressé vált művészeket láthatunk (balról, ülő sor: Jacoby Viktor, Meszlényi Róbert, Kovács Sándor; álló sor: Szirmai AlbertKodály Zoltán, Lendvai Ervin, Szendrey Aladár, Müller Károly, Weiner Leó), akik közül némelyekről ennek ellenére ma már ritkán, vagy egyáltalán nem esik szó.

                A második ok:

Egy beszélgetés során, amelyet egyik kedves barátommal folytattam, szóba került Müller Károly neve, akihez őt rokoni szálak fűzték. Mintha csak figyelmeztetés lett volna számomra, hogy e topikban Müller Károllyal is foglalkozni kell.  Bízom abban, hogy e témához nagyra becsült barátomnak is lesz hozzáfűzni valója, hiszen a leghitelesebb információt mégis csak ő tudja adni híres rokonáról.

                A harmadik ok:

A Café Momus zenei fejtörőjében az egyik - hónapokkal ezelőtt - feltett kérdésre Dr. Bor Dezső neve volt a helyes megfejtés, aki 1923 és 1939.09.03. között 1231 alkalommal vezényelte a Székesfővárosi Zenekart. A vonatkozó kimutatásból  kiderül, hogy ezen időszak alatt e zenekart Müller Károly 84 alkalommal vezényelte, aki e számmal a második helyen áll, messze maga mögött hagyva valamennyi kollégáját. Müller Károly emellett - természetesen - más zenekaroknál és kórusoknál is folytatott karmesteri tevékenységet, így nem tévedés azt állítani, hogy korának egyik legkiemelkedőbb magyar kórus- és zenekari karnagya volt.   

A netről beilleszthető, kizárólag róla készült fotót nem találtam. Az alábbi, 1927-ben készített „csoportképen“ középen, világos öltönyben és hófehér hajjal őt látjuk. Ekkor 45 éves volt.

Képtalálat a következőre: „Férfikar + Müller Károly”

Müller Károly zongoraművész, zeneszerző, országos karnagy, zeneigazgató, zenetanár

Budapest, 1882.10.20. - Budapest,1963.11.23.

841   Ardelao 2018-05-24 07:27:06

Képtalálat a következőre: „Alfred Sendrey”

Szendrey Aladár karmester, zeneszerző, zenetörténész, egyetemi tanár

(Budapest, 1884.02.29. – Los Angeles, 1976.03.03.)

Tegnap, amikor az „Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc.“ topikban megemlékeztem Koessler János halálának 92. évfordulójáról (709.,710. sz. bejegyzés), rátaláltam a mester 1906-ban végzett tanítványaival készült fotóra. A fénykép álló sorában, balról a negyedikként látható Szendrey Aladárról ugyan már írtam a  130. és a 137. sz. bejegyzésben, de úgy vélem, megérdemel még néhány szót.

Koessler tanítványaival

A magyar Wikipédia Szendrey Aladárról nem ad bővebb tájékoztatást, de német és angol nyelven - mint már korábban említettem - elég sok információt találtam róla. Elsőként azonban a korabeli magyar sajtóban megjelent hírekből fogok idézni.

Előrebocsátom, nevére többféle módon kell rákeresnünk: Szendrey, Szendrei, Szendrei-Schatz Aladár v. Alfréd, ill. Aladar v. Alfred Sendrey v. Alfred Szendrei-Schatz.

Az 1916. évi „CZIM- ÉS LAKÁSJEGYZÉK“-ben ez áll:

 „Szendrei, (Szendrey).
— Aladár Alfréd, karmester, I, alma-u. 3.“

TOLNAI ÚJ VILÁGLEXIKONA (1929) az alábbi, szűkszavú tájékoztatást adja:

„Szendrei Aladár, zeneszerző, szül. 1884. Zenei kiképzését a budapesti Zeneakadémián nyerte. Németországi karmesteri munkássága után Amerikába ment. Zenekari és kamarazenei műveket írt.“

Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

"Liszt-kukacok Akadémiája"

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Anima Musicae Kamarazenekar
(művészeti vezető: G. Horváth László)
R. FUCHS: D-dúr szerenád
SCHUBERT: Hattyúdalok, D. 957 – 4. Szerenád
CSAJKOVSZKIJ: Vonósszerenád, op. 48

11:00 : Budapest
Erkel Színház

ZAHAROV-ASZAFJEV: A bahcsiszeráji szökőkút - Balett

11:00 : Budapest
Festetics Palota, Tükörterem

Boros Misi (zongora)
„MVM Koncertek – A Zongora a Festetics Palotában”
MOZART: a-moll szonáta, K. 310, Schubert: A-dúr szonáta, D 664
LISZT: Un sospiro, Manók tánca, Paganini etűdök (válogatás)

11:00 : Budapest
Olasz Kultúrintézet

Langer Ágnes (hegedű)
MÁV Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Cser Ádám
MOZART: Titusz kegyelme - nyitány
MOZART: D-dúr hegedűverseny K.118
MENDELSSOHN: IV. (Olasz) szimfónia

14:30 : Budapest
BFZ Székház

"Kakaókoncert"
ismétlés: 16:30

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Wang Yenting (zongora)
"Hangulatkoncert"
J.S. BACH: Das wohltemperierte Klavier II, g-moll prelúdium és fúga, BWV 885
BEETHOVEN: Asz-dúr zongoraszonáta, op. 110
SCHUMANN: C-dúr fantázia, op. 17

17:00 : Budapest
Olasz Kultúrintézet

MÁV Szimfonikus Zenekar
"Kamarazenei bérlet 2"
MOZART: Varázsfuvola – részletek
TORELLI: D-dúr Concerto trombitára No.1
BARTÓK: I. vonósnégyes

18:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Steven Mead (eufónium)
A Szent István Király Szakgimnázium Fúvószenekara
Vezényel: Makovecz Pál
HOLST: A bolygók, op. 32 - Uránusz, Szaturnusz, Merkúr, Jupiter
PETER GRAHAM: In League with Extraordinary Gentlemen - eufónium-verseny; magyarországi bemtató
JOHAN DE MEIJ: Extreme Make-over - Egy Csajkovszkij-téma metamorfózisai

18:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

Budapesti Vonósok
A művekről ismertetőt tart és vezényel: Vashegyi György
"Haydn közelében II."
HAYDN: g-moll szimfónia, „Tempesta di mare” (Tengeri vihar), No. 39, Hob. I:39
HAYDN: G-dúr szimfónia, „Palindrom” (Oda-vissza) No. 47, Hob. I:47

18:00 : Budapest
Bartók Béla Emlékház

Bársony Péter (brácsa), Marczi Mariann (zongora)
BRAHMS: Esz-dúr szonáta op. 120, no. 2.
MILHAUD: 4 Visages
HONEGGER: Szonáta

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Koller Dániel (tamburák, ének), Pozsonyi Dávid (tamburák, tapan, ének), Babcsán Bence (tamburák, klarinét, furulya, szaxofon, ének), Réti Benedek (harmonika), Varga Veronika (tamburabőgő, ének)
"Babra"
Déli szlávok népzenéje
Szerb, horvát, magyarországi szerb és horvát, valamint makedón népzenei feldolgozások

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ZAHAROV-ASZAFJEV: A bahcsiszeráji szökőkút - Balett

19:00 : Budapest
Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központ

Hegedűs Endre és Katalin (zongora)
"Hegedűs Endre és Hegedűs Katalin koncertje a Házasság Hete jegyében"
„Párok az életben, párok a színpadon”
BEETHOVEN: e-moll szonáta, op.90.
SCHUMANN: Keleti képek, op.66
CHOPIN: Esz-dúr keringő, op.18
CHOPIN: E-dúr noktürn, op.62
CHOPIN: Asz-dúr keringő, op.42
DVOŘÁK: e-moll szláv tánc, op.72 No.2
BRAHMS: 6., 7., 1., 2. és 5. magyar tánc

19:00 : Budapest
Festetics Palota, Tükörterem

Király Csaba (zongora)
LISZT: Erdőzsongás, 3. magyar rapszódia, Un sospiro, Scherzo és induló
Két transzcendens etűd (Ricordanza, f-moll etűd), Desz-dúr consolation, no. 3,
BELLINI-LISZT: Norma-parafrázis

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Paulik László (barokk hegedű), Ratkó Ágnes (csembaló)
Jean-Joseph Cassanéa de Mondonville, Giuseppe Tartini, Jean-Marie Leclair, Francesco Maria Veracini művei

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Rost Andrea, Sebestyén Miklós, Rab Gyula
Purcell Kórus
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András
HAYDN: A Teremtés Hob. XXI:2

20:00 : Budapest
Mátyás-templom

Magyar Virtuózok Kamarazenekar

23:30 : Budapest
Várkert Bazár

Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
"Midnight Music"
17:00 : Martonvásár
Brunszvik-Kastély

Budapesti Filharmóniai Társaság
BEETHOVEN: D-dúr vonósnégyes op. 18.
DEBUSSY: Trió fuvolára brácsára és hárfára
BEETHOVEN: D-dúr szerenád fuvolára, hegedűre és brácsára op. 25. (részletek)
SCHUBERT: Erlkönig
DVOŘÁK: Két keringő

18:00 : Miskolc
Művészetek Háza

Miskolci Szimfonikus Zenekar
Vezényel: David Curtis
"Muzsikás maszkabál…"
WEINER: Farsang
SELMECZI GYÖRGY: Farsang
LISZT: II. Magyar rapszódia
ROSSINI: A sevillai borbély – nyitány
LEOPOLD MOZART: Gyermekszimfónia
JOHANN STRAUSS: Im Krapfenwaldl
JOHANN STRAUSS: Perpetuum mobile
RESPIGHI (Rossini): A varázsdoboz
A mai nap
elhunyt:
1829 • Francois-Joseph Gossec, zeneszerző (sz. 1734)
1963 • Lajtha László, zeneszerző (sz. 1892)
1993 • Faragó András, énekes (sz. 1919)