vissza a cimoldalra
2018-12-12
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61399)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4125)
Társművészetek (1283)
Haladjunk tovább... (216)
Kedvenc előadók (2825)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11296)
A csapos közbeszól (95)

Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3023)
Erkel Színház (9492)
Karmesterekről, karmesterségről-"úgy általában" (635)
Polgár László (267)
Abbado – az ember (153)
Franz Schubert (309)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1544)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1190)
Franz Schmidt (3241)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (962)
Erkel Ferenc (1053)
Haspók (1258)
Élő közvetítések (7595)
A díjakról általában (1045)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (803)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2635)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

862   Ardelao • előzmény861 2018-06-06 04:26:46

Müller Károly számos alkalommal látott el karnagyi teendőket a budapesti „mozgófényképszínházakban” is:

SZÍNHÁZI ÉLET, 1923/35. SZÁM:

Az Omnia megnyitása

         Közel három hónapig szünetelt a Józsefváros előkelő mozgószínháza, az
Omnia. A mozgószínház falain belül azonban Iázas munka folyt. […] az Omniát technikailag Budapest legmodernebbül felszerelt mozgószínházává tették. […] a nemzetközi filmipar legjava terméséből gondosan összeválogatott műsorait 20 tagra kibővített szimfonikus zenekar fogja kísérni, melynek vezetésére sikerült az igazgatóságnak Müller Károlyt, a Magyar Filharmonikusok és a Magyar Dalosszövetség országos hírű karnagyát megnyernie, úgy hogy az Omnia minden egyes előadása nemcsak a filmek kedvelőinek, hanem a zenebarátoknak is a művészi élvezetek legjavát fogja nyújtani. […]“  

Az 1908-ban megnyílt Omnia Budapest egyik legszebb belső terű szecessziós belvárosi premiermozija volt. A VIII. kerületi Gutenberg-házban lévő mozi létezéséről viszonylag kevesen tudnak, pedig nézőtere még ma is viszonylag ugyanígy néz ki. Rengeteg ünnepélyes filmpremier helyszíne volt az Omnia, ráadásul még a háborút is épen megúszta. 514 főt befogadó nézőterét sok belvárosi színház megirigyelhette volna, igaz hatalmas méreteit, díszes bejáratait és előcsarnokait később elvesztette és azok helyén ma különböző üzlethelyiségek működnek. Utoljára Gutenberg Művelődési Otthon néven tartottak itt filmelőadásokat, ma pedig egy faluszínháznak tűnő társulat próbaterme lehet, előadásokat ugyanis sajnos nem rendeznek díszes termében. 

(Az 1908-ban megnyílt Omnia Budapest egyik legszebb belső terű szecessziós belvárosi premiermozija volt.)

VILÁG, 1925.03.27.:

Az első klasszikus film: A tízparancsolat
A Royal Apolló mai bemutatója

          Ma délután került végre a nagyközönség elé a Paramount-filmgyárnak az a hatalmas alkotása, a Tízparancsolat, amely Cecil B. de Millenek, az ismert amerikai rendezőnek legtökéletesebb munkája. […] A film egyértelműen nagy sikert aratott […] és e sikerhez hozzájárult a művészi beállítás, a pompás kísérőzene, amely valóságos szimfonikus hangverseny nívójára emelkedett Horváth Dezső karnagy művészi interpretálásában és az énekkar, amely, Müller Károly vezetése mellett illusztrálta művészi énekével a film szépségeit.“

PESTI NAPLÓ, 1927.09.22.:

Mozgófényképszínházak műsorai

[…]
Royal Apolló (a Royal-szálló épületében, VII., Erzsébet körút 45—47. sz. Telefón: József 418—94): Hotel Imperial (10 felv., fősz. Pola Negri, James Hall, George
Siegmann).
A film eredeti kísérőzenéjét P. Horváth Dezső állította össze. A budapesti szimfonikus énekkart vezényli Müller Károly karnagy (4, 6, 8, 10). […]“

PESTI NAPLÓ, 1927.11.10.:

Mozgófényképszínházak műsorai

[…]
Royal Apolló (Tel.: József 118—94): Prolongálva. Pompeji pusztulása (Bulwer klasszikus regénye, 14 fej., fősz. Várkonyi Mihály, Korda Mária, Bernhard Goetzke, Rina di Liguoro). Az előadást színpadi jelenet vezeti be, melynek keretében fellépnek Mirkovszky Mária táncművésznő, Somogyi Olga operaénekesnő és a Magyar Dalosszövetség énekkara, Müller Károly orsz. karnagy vezetésével. […]“

royal_apollo_mozi_1946_mti

(A Royal Apollo, Budapest első mozipalotájának a bejárata 1946-ban)

861   Ardelao • előzmény860 2018-06-05 08:44:57

Müller Károly neve a neten sem a magyar karmesterek, sem a magyar zeneszerzők jegyzékében nem szerepel. Pedig az előző bejegyzésben említett zene-, ill. énekkarokon kívül volt karnagya és/vagy kar- ill. zeneigazgatója még

a Budapesti Általános Munkásdalegyletnek,

a Kamarazene Egyesület Zenekarának,

a Budapesti Szimfonikus Énekkarnak,

a Törekvés Dal- és Zeneegyesület Szimfonikus Zenekarának,

a Székesfőváros Elektromos Művei Testedző Egyesülete Dalkörének,

a MÁV Dunakeszi Főműhelye és a Magyarság Dal- és Önképző Egyesületének is.

Rengeteget dolgozott, mert a különböző zeneegyesületekben legtöbbször egyidejűleg látta el betanítói , ill. karnagyi feladatait.

A minden korszakban jelen lévő szellemi sötétség és irigység persze nem hagyta érintetlenül  az ő tevékenységét sem. Az álláshalmozók listájára került, holott egy karnagy nem kapja meg egy helyen, egy és ugyanazon feladat ellátásáért különböző címeken éves alapbérének csaknem a két és félszeresét, mint ahogyan az ma pl. egy elnök-vezérigazgató esetében bevett gyakorlat. Egy karnagy – munkájának jellegéből fakadóan – nem is működhet csupán egyetlen zene- vagy énekkar alkalmazottjaként. Az 1933-ban „regnáló“ polgármester azonban valamelyest érthetett a zenéhez, mert a FÜGGETLEN BUDAPEST c. lapban, 1933. július 19-én az alábbi cikk jelent meg:

„ÚJRA ÖSSZEÍRJÁK AZ ÁLLÁSHALMOZÓKAT
Azoknak az álláshalmozóknak névsora, akiket a polgármester szolgálatban
megtartandónak javasol

„[…]
A középfokú «álláshalmozó» tisztviselők és alkalmazottak a következők:

[…]

Müller Károly karnagy, […]“

A „középfokú álláshalmozó“ itt a közepesen honorált tisztviselőkre és alkalmazottakra vonatkozott.

860   Ardelao • előzmény859 2018-06-03 22:47:38

Születésének évét több helyen tévesen tüntetik fel. Valójában 1882-ben született. Pályájának alakulásáról a legtöbb információt „A MAGYAR MUZSIKA KÖNYVE“ adja, bár abban születésének éveként 1886 szerepel:

Müller Károly zeneszerző, zeneigazgató, orsz. karnagy. *1886, Budapest. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte, ahol 1905-ben oklevelet nyert. Tanárai: Koessler J., Thomán I. Az akadémia elvégzése után államsegéllyel külföldi tanulmányúton volt. 1908-10-ig a Budai Zeneakadémia tanára, a Máv. Törekvés, a Máv. Magyarság és a Ganzgyári Énekes Zeneegyesületek, stb. karnagya. 1911-ben a Turul Férfikarral a római világkiállításon szerepel. 1920-tól az OMDSz orsz. karnagya, 1921 óta az Operaház és a Városi Színház nyári hangversenyeit vezényli. 1924-27-ig a Székesfővárosi Zenekar Karnagya. 1933-ban az  Elektromos Művek Énekkarával a Királydíjat nyeri. 1928 óta a BSzKRt zenei igazgatója. A régi zenekart 60 tagú szimfónikus zenekarrá szervezi, mellyel gyakran szerepel a rádióban és külföldi hangversenykörutakon. Művei: Ünnepi nagymise (vegyeskarra és zenekarra), operák (Karácsonyéj, Klára, Éjfélkor), zongora-, hegedűdarabok, dalok, férfi és vegyeskarok.“

859   Ardelao • előzmény841 2018-06-03 22:41:30

               A hivatkozott bejegyzésbe beillesztettem egy fotót, amelyen Koessler János látható, végzett tanítványai körében. Az álló sorban, jobbról a második fiatalember Müller Károly. Hogy miért választottam éppen őt a most következő téma alanyává?        

                Az első ok:

E zeneakadémiai „tablón“ később rendkívül sikeressé vált művészeket láthatunk (balról, ülő sor: Jacoby Viktor, Meszlényi Róbert, Kovács Sándor; álló sor: Szirmai AlbertKodály Zoltán, Lendvai Ervin, Szendrey Aladár, Müller Károly, Weiner Leó), akik közül némelyekről ennek ellenére ma már ritkán, vagy egyáltalán nem esik szó.

                A második ok:

Egy beszélgetés során, amelyet egyik kedves barátommal folytattam, szóba került Müller Károly neve, akihez őt rokoni szálak fűzték. Mintha csak figyelmeztetés lett volna számomra, hogy e topikban Müller Károllyal is foglalkozni kell.  Bízom abban, hogy e témához nagyra becsült barátomnak is lesz hozzáfűzni valója, hiszen a leghitelesebb információt mégis csak ő tudja adni híres rokonáról.

                A harmadik ok:

A Café Momus zenei fejtörőjében az egyik - hónapokkal ezelőtt - feltett kérdésre Dr. Bor Dezső neve volt a helyes megfejtés, aki 1923 és 1939.09.03. között 1231 alkalommal vezényelte a Székesfővárosi Zenekart. A vonatkozó kimutatásból  kiderül, hogy ezen időszak alatt e zenekart Müller Károly 84 alkalommal vezényelte, aki e számmal a második helyen áll, messze maga mögött hagyva valamennyi kollégáját. Müller Károly emellett - természetesen - más zenekaroknál és kórusoknál is folytatott karmesteri tevékenységet, így nem tévedés azt állítani, hogy korának egyik legkiemelkedőbb magyar kórus- és zenekari karnagya volt.   

A netről beilleszthető, kizárólag róla készült fotót nem találtam. Az alábbi, 1927-ben készített „csoportképen“ középen, világos öltönyben és hófehér hajjal őt látjuk. Ekkor 45 éves volt.

Képtalálat a következőre: „Férfikar + Müller Károly”

Müller Károly zongoraművész, zeneszerző, országos karnagy, zeneigazgató, zenetanár

Budapest, 1882.10.20. - Budapest,1963.11.23.

841   Ardelao 2018-05-24 07:27:06

Képtalálat a következőre: „Alfred Sendrey”

Szendrey Aladár karmester, zeneszerző, zenetörténész, egyetemi tanár

(Budapest, 1884.02.29. – Los Angeles, 1976.03.03.)

Tegnap, amikor az „Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc.“ topikban megemlékeztem Koessler János halálának 92. évfordulójáról (709.,710. sz. bejegyzés), rátaláltam a mester 1906-ban végzett tanítványaival készült fotóra. A fénykép álló sorában, balról a negyedikként látható Szendrey Aladárról ugyan már írtam a  130. és a 137. sz. bejegyzésben, de úgy vélem, megérdemel még néhány szót.

Koessler tanítványaival

A magyar Wikipédia Szendrey Aladárról nem ad bővebb tájékoztatást, de német és angol nyelven - mint már korábban említettem - elég sok információt találtam róla. Elsőként azonban a korabeli magyar sajtóban megjelent hírekből fogok idézni.

Előrebocsátom, nevére többféle módon kell rákeresnünk: Szendrey, Szendrei, Szendrei-Schatz Aladár v. Alfréd, ill. Aladar v. Alfred Sendrey v. Alfred Szendrei-Schatz.

Az 1916. évi „CZIM- ÉS LAKÁSJEGYZÉK“-ben ez áll:

 „Szendrei, (Szendrey).
— Aladár Alfréd, karmester, I, alma-u. 3.“

TOLNAI ÚJ VILÁGLEXIKONA (1929) az alábbi, szűkszavú tájékoztatást adja:

„Szendrei Aladár, zeneszerző, szül. 1884. Zenei kiképzését a budapesti Zeneakadémián nyerte. Németországi karmesteri munkássága után Amerikába ment. Zenekari és kamarazenei műveket írt.“

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Rohmann Ditta (cselló), Mali Emese (harmónium)
Új Liszt Ferenc Kamarakórus
Vezényel: Nemes László Norbert
"Liszt és Kodály"
Az Új Liszt Ferenc Kamarakórus hangversenye
PALESTRINA: Miserere
ALLEGRI: Miserere mei, Deus
LISZT: Költői és vallásos harmóniák – 8. Miserere, d'après Palestrina
LISZT: 2. Elégia zongorára és csellóra
RUDI TAS: Miserere csellóra és vegyeskarra
RHEINBERGER: Miserere mei
KODÁLY: Szonatina csellóra és zongorára, op. 4
LISZT: O heilige Nacht!
KODÁLY: Adventi ének

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

Fülei Balázs tanítványai
Házimuzsika a Zeneakadémián

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Szabadi Vilmos (hegedű), Farkas Gábor (zongora)
Összkiadás élőben
Mozart variációk és szonáták zongorára és hegedűre/3
MOZART: 23. (D-dúr) hegedű-zongora szonáta, K. 306
MOZART: 24. (F-dúr) hegedű-zongora szonáta, K. 376
MOZART: 25. (F-dúr) hegedű-zongora szonáta, K. 377
MOZART: 26. (B-dúr) hegedű-zongora szonáta, K. 378

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Balog József (zongora)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Káli Gábor
SZENTPÁLI ROLAND: La folia
SCHÖNBERG: Variációk zenekarra, op. 31
RACHMANINOV: Rapszódia egy Paganini-témára, op. 43
LUTOSŁAWSKI: Variációk egy Paganini-témára

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Monika Melcová (orgona)
a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola kórusai
Vezényel: Domány Rita, Sapszon Borbála, Tóth Márton
MARCHAND: Grand dialogue
BÁRDOS: Karácsonyi kírie
KOCSÁR MIKLÓS: Maria, fons aquae vivae
KODÁLY: Jézus és a gyermekek
NÓGRÁDI PÉTER: Betlehem, Betlehem
SAPSZON FERENC: Két karácsonyi ének: Mostan kinyílt, Születésén Istennek
KODÁLY: Ave Maria
J.S. BACH: E-dúr toccata, BWV 566
VIVALDI-BACH: D-dúr concerto, BWV 972
FAURÉ: Pavane (G. Piper orgonaátirata)
VIERNE: Westminsteri harangok, op. 54, No. 6
VERDONCK: Ave Maria
WILLCOCKS: He Smiles Within His Cradle
KODÁLY: 114. genfi zsoltár
MONIKA MELCOVÁ: Improvizáció
KODÁLY: Magyar mise - Gloria
A mai nap
született:
1896 • Ádám Jenő, zeneszerző, kóruskarnagy, zenepedagógus († 1982)
1947 • Pászthy Júlia, énekes
elhunyt:
1956 • Geyer Stefi, hegedűs (sz. 1881)
1963 • Rösler Endre, énekes (sz. 1904)