vissza a cimoldalra
2018-06-24
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60902)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4041)
Momus társalgó (6335)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Társművészetek (1255)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11279)
A csapos közbeszól (95)

A MET felvételei (127)
Erkel Színház (9360)
Élő közvetítések (7253)
Palcsó Sándor (217)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2771)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4287)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (897)
Operett, mint színpadi műfaj (3618)
Rost Andrea (2027)
Edita Gruberova (3058)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1425)
Franz Schmidt (3142)
Kinek tetszik Rimszkij-Korszakov ? (47)
Pantheon (2237)
Erkel Ferenc (1046)
Wagner (2594)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

861   Ardelao • előzmény860 2018-06-05 08:44:57

Müller Károly neve a neten sem a magyar karmesterek, sem a magyar zeneszerzők jegyzékében nem szerepel. Pedig az előző bejegyzésben említett zene-, ill. énekkarokon kívül volt karnagya és/vagy kar- ill. zeneigazgatója még

a Budapesti Általános Munkásdalegyletnek,

a Kamarazene Egyesület Zenekarának,

a Budapesti Szimfonikus Énekkarnak,

a Törekvés Dal- és Zeneegyesület Szimfonikus Zenekarának,

a Székesfőváros Elektromos Művei Testedző Egyesülete Dalkörének,

a MÁV Dunakeszi Főműhelye és a Magyarság Dal- és Önképző Egyesületének is.

Rengeteget dolgozott, mert a különböző zeneegyesületekben legtöbbször egyidejűleg látta el betanítói , ill. karnagyi feladatait.

A minden korszakban jelen lévő szellemi sötétség és irigység persze nem hagyta érintetlenül  az ő tevékenységét sem. Az álláshalmozók listájára került, holott egy karnagy nem kapja meg egy helyen, egy és ugyanazon feladat ellátásáért különböző címeken éves alapbérének csaknem a két és félszeresét, mint ahogyan az ma pl. egy elnök-vezérigazgató esetében bevett gyakorlat. Egy karnagy – munkájának jellegéből fakadóan – nem is működhet csupán egyetlen zene- vagy énekkar alkalmazottjaként. Az 1933-ban „regnáló“ polgármester azonban valamelyest érthetett a zenéhez, mert a FÜGGETLEN BUDAPEST c. lapban, 1933. július 19-én az alábbi cikk jelent meg:

„ÚJRA ÖSSZEÍRJÁK AZ ÁLLÁSHALMOZÓKAT
Azoknak az álláshalmozóknak névsora, akiket a polgármester szolgálatban
megtartandónak javasol

„[…]
A középfokú «álláshalmozó» tisztviselők és alkalmazottak a következők:

[…]

Müller Károly karnagy, […]“

A „középfokú álláshalmozó“ itt a közepesen honorált tisztviselőkre és alkalmazottakra vonatkozott.

860   Ardelao • előzmény859 2018-06-03 22:47:38

Születésének évét több helyen tévesen tüntetik fel. Valójában 1882-ben született. Pályájának alakulásáról a legtöbb információt „A MAGYAR MUZSIKA KÖNYVE“ adja, bár abban születésének éveként 1886 szerepel:

Müller Károly zeneszerző, zeneigazgató, orsz. karnagy. *1886, Budapest. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte, ahol 1905-ben oklevelet nyert. Tanárai: Koessler J., Thomán I. Az akadémia elvégzése után államsegéllyel külföldi tanulmányúton volt. 1908-10-ig a Budai Zeneakadémia tanára, a Máv. Törekvés, a Máv. Magyarság és a Ganzgyári Énekes Zeneegyesületek, stb. karnagya. 1911-ben a Turul Férfikarral a római világkiállításon szerepel. 1920-tól az OMDSz orsz. karnagya, 1921 óta az Operaház és a Városi Színház nyári hangversenyeit vezényli. 1924-27-ig a Székesfővárosi Zenekar Karnagya. 1933-ban az  Elektromos Művek Énekkarával a Királydíjat nyeri. 1928 óta a BSzKRt zenei igazgatója. A régi zenekart 60 tagú szimfónikus zenekarrá szervezi, mellyel gyakran szerepel a rádióban és külföldi hangversenykörutakon. Művei: Ünnepi nagymise (vegyeskarra és zenekarra), operák (Karácsonyéj, Klára, Éjfélkor), zongora-, hegedűdarabok, dalok, férfi és vegyeskarok.“

859   Ardelao • előzmény841 2018-06-03 22:41:30

               A hivatkozott bejegyzésbe beillesztettem egy fotót, amelyen Koessler János látható, végzett tanítványai körében. Az álló sorban, jobbról a második fiatalember Müller Károly. Hogy miért választottam éppen őt a most következő téma alanyává?        

                Az első ok:

E zeneakadémiai „tablón“ később rendkívül sikeressé vált művészeket láthatunk (balról, ülő sor: Jacoby Viktor, Meszlényi Róbert, Kovács Sándor; álló sor: Szirmai AlbertKodály Zoltán, Lendvai Ervin, Szendrey Aladár, Müller Károly, Weiner Leó), akik közül némelyekről ennek ellenére ma már ritkán, vagy egyáltalán nem esik szó.

                A második ok:

Egy beszélgetés során, amelyet egyik kedves barátommal folytattam, szóba került Müller Károly neve, akihez őt rokoni szálak fűzték. Mintha csak figyelmeztetés lett volna számomra, hogy e topikban Müller Károllyal is foglalkozni kell.  Bízom abban, hogy e témához nagyra becsült barátomnak is lesz hozzáfűzni valója, hiszen a leghitelesebb információt mégis csak ő tudja adni híres rokonáról.

                A harmadik ok:

A Café Momus zenei fejtörőjében az egyik - hónapokkal ezelőtt - feltett kérdésre Dr. Bor Dezső neve volt a helyes megfejtés, aki 1923 és 1939.09.03. között 1231 alkalommal vezényelte a Székesfővárosi Zenekart. A vonatkozó kimutatásból  kiderül, hogy ezen időszak alatt e zenekart Müller Károly 84 alkalommal vezényelte, aki e számmal a második helyen áll, messze maga mögött hagyva valamennyi kollégáját. Müller Károly emellett - természetesen - más zenekaroknál és kórusoknál is folytatott karmesteri tevékenységet, így nem tévedés azt állítani, hogy korának egyik legkiemelkedőbb magyar kórus- és zenekari karnagya volt.   

A netről beilleszthető, kizárólag róla készült fotót nem találtam. Az alábbi, 1927-ben készített „csoportképen“ középen, világos öltönyben és hófehér hajjal őt látjuk. Ekkor 45 éves volt.

Képtalálat a következőre: „Férfikar + Müller Károly”

Müller Károly zongoraművész, zeneszerző, országos karnagy, zeneigazgató, zenetanár

Budapest, 1882.10.20. - Budapest,1963.11.23.

841   Ardelao 2018-05-24 07:27:06

Képtalálat a következőre: „Alfred Sendrey”

Szendrey Aladár karmester, zeneszerző, zenetörténész, egyetemi tanár

(Budapest, 1884.02.29. – Los Angeles, 1976.03.03.)

Tegnap, amikor az „Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc.“ topikban megemlékeztem Koessler János halálának 92. évfordulójáról (709.,710. sz. bejegyzés), rátaláltam a mester 1906-ban végzett tanítványaival készült fotóra. A fénykép álló sorában, balról a negyedikként látható Szendrey Aladárról ugyan már írtam a  130. és a 137. sz. bejegyzésben, de úgy vélem, megérdemel még néhány szót.

Koessler tanítványaival

A magyar Wikipédia Szendrey Aladárról nem ad bővebb tájékoztatást, de német és angol nyelven - mint már korábban említettem - elég sok információt találtam róla. Elsőként azonban a korabeli magyar sajtóban megjelent hírekből fogok idézni.

Előrebocsátom, nevére többféle módon kell rákeresnünk: Szendrey, Szendrei, Szendrei-Schatz Aladár v. Alfréd, ill. Aladar v. Alfred Sendrey v. Alfred Szendrei-Schatz.

Az 1916. évi „CZIM- ÉS LAKÁSJEGYZÉK“-ben ez áll:

 „Szendrei, (Szendrey).
— Aladár Alfréd, karmester, I, alma-u. 3.“

TOLNAI ÚJ VILÁGLEXIKONA (1929) az alábbi, szűkszavú tájékoztatást adja:

„Szendrei Aladár, zeneszerző, szül. 1884. Zenei kiképzését a budapesti Zeneakadémián nyerte. Németországi karmesteri munkássága után Amerikába ment. Zenekari és kamarazenei műveket írt.“

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Binder: For Seven Days / Fanshawe: African Sanctus
ELMARAD!

21:00 : Budapest
Margitszigeti Szabadtéri Színpad

RICHARD STRAUSS: Salome
A mai nap
született:
1906 • Pierre Fournier, csellista († 1986)
1942 • Kasza Katalin, operaénekesnő