vissza a cimoldalra
2018-10-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61181)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4071)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

Kiss B. Atilla (191)
Operett, mint színpadi műfaj (3734)
Lisztről emelkedetten (931)
Kimernya? (2773)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2936)
Kolonits Klára (1078)
Élő közvetítések (7462)
Zenetörténet (243)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1124)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1507)
Franz Schmidt (3200)
Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? (289)
A hangszerek csodálatos világa (183)
Giacomo Meyerbeer (653)
Jonas Kaufmann (2276)
Opernglas, avagy operai távcső... (20149)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

858   Ardelao • előzmény857 2018-06-03 10:41:59

Utószó:

A lexikonokban nem szereplő, alábbi mű a zeneszerző halála után vívta ki magának a bemutatkozás jogát:

FILM SZÍNHÁZ MUZSIKA, 1975.06.07.:

„VENDÉGJÁTÉK, ŐSBEMUTATÓ

[…] Sok önzetlen munka végeredménye: színpadra került a több mint egy éve elhunyt Kiszely Gyula »Leonardo« című operája. Az Ikarus Művelődési Ház színpadán elevenedett meg a történet. Leonardo da Vinci életének egy költői epizódja.
Kiszely Gyula igen termékeny zeneszerző volt; hagyatéka még feldolgozatlan. Leonardo című operája hangütésben, dallamvilágban szorosan kapcsolódik a századforduló Puccinijához, Giordanójához, Cileájához. Áttekinthető dramaturgiájú, bár meglehetősen statikus. Gazdag melódiái viszont alkalmassá teszik a dalművet arra, hogy újabb híveket szerezzen az operának. A Leonardo bemutatása, ebben a környezetben, a közművelődési határozat szellemében fogant. A sikeres premiert nyilván újabb előadások követik a munkáskerületek más művelődési otthonaiban.
Az előadást Madarassy Albert vezényelte, dr. Till Géza rendezte. Megkapóan szép, emberi hang- és színészi arcképet festett Várhelyi Endre, a címszereplő. Számadó Gabriella a nem teljesen a hangkarakterére szabott szopránszólamot árnyaltan, bensőségesen szólaltatta meg. A kisebb szerepeken a csupa vitalitás Zsigmond Gabriella, az elmélyült Szabó Miklós (ő a szövegkönyv átdolgozója is), Szabó Katalin, Kunsági Kálmán és a két figurát is alakító Polgár László osztozott. A prológust Sinkovits Imre mondta el.”

Majd Kiszely Gyula egyik műve a zeneszerző születésének 80. évfordulóján hangzott el:

ÚJ EMBER, 1980.11.23.:

"KISZELY GYULA zeneszerző születésének 80. évfordulóján, november 24-én, hétfőn este 6 órakor a - Mátyás templomban szentmisét mond Fábián János budavári plébános, protonotárius kanonok.  Az egyházzenei emlékkoncerten Kiszely Gyula XXIII. János pápa Békemiséje hangzik fel operaházi művészek tolmácsolásában: a basszus szólót Szalma Ferenc érdemes művész énekli, a vegyes kart vezényli: Madarassy Albert, orgonál: Sirák Péter."

Nincs tudomásom arról, hogy azóta bármelyik szerzeményét is előadták volna.

857   Ardelao • előzmény856 2018-06-02 11:24:33

És, ami a nekrológokból kimaradt:

„[…] éltek és élnek e hazában zeneszerzők, kiknek nem szegi kedvét, hogy a zenei közélet krónikusan megtagadja tőlük a figyelmet, a nyilvános bemutatkozás terét, s elhivatottságukba vetett rendületlen hittel teremtenek egyik vagy másik műfajban hatalmas oeuvre-t az asztalfióknak; művük az alkotó halála után gyűjteményi polcokon várja az utókor jóvátételét. Más műfajú példát említek: a 20. századi nyilvános magyar operastatisztikát alapjaiban rendíti meg a Kiszely Gyula hagyatékából a Széchényi könyvtárba került harmincegynéhány operapartitúra. A művek többsége tudomásom szerint hivatásos színházak deszkáira sosem került - a megkomponált magyar operák listáján mégis helyet kell kapniuk. […]”

Tallián Tibor: MAGYAR VERSENYMŰ A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN* (Részlet)

* Elhangzott 1996. dec. 14-én, az MTA Zenetudományi Intézetében rendezett „Száz év után" című konferencián.

856   Ardelao • előzmény855 2018-06-02 11:08:55

Hihetetlenül sokoldalú, értékes és életének szinte minden percét kitöltő zenei munkássága jutalmául Kiszely Gyulának – halála előtt egy évvel – a magyar állam mindössze egy békejelvényt adományozott. Művészeket megillető kitüntetésben egyszer sem részesült. Halála után mindazonáltal a sajtóban számos nekrológ jelent meg róla. Ezekből idézek néhányat:

MUZSIKA, 1973. (16. Évfolyam, 12. szám)

Meghalt KISZELT GYULA

Szeptember 28-án, életének 73. esztendejében elhunyt Kiszely Gyula zeneszerző, a Magyar Rádió volt főrendezője. Halálával színes, érdekes egyéniséggel lett szegényebb zenei életünk; rendkívül nagyműveltségű, széles-látókörű, humanista gondolkodású muzsikus volt, aki egyéni tehetségét a zeneirodalom szinte minden műfajában kamatoztatta. «A gonosz törpe» című, szatirikus operáját a nácizmus dúlásának idején adták elő, az allegorikus értelmű mű nyíltan utalt a diktatúra átkára. Később egyre inkább a humánum, a béke gondolata hatotta át alkotásait. Talán legkedvesebb művének a XXIII. János pápa emlékére komponált misét tartotta, amelyet többször adtak elő Budapesten, és megszólalt a római Aracoeli bazilikában is. Ugyancsak felhangzott Rómában Balássy László szövegére írott Békeoratóriuma is.

Oratóriumot írt Kennedy elnök meggyilkolásáról, és «Néger requiem»-je Martin Luther King emlékének szólt. 1972 nyarán az Országos Béketanács kitüntetésében részesítette a nemzetközi békemozgalomért kifejtett zeneszerzői tevékenységéért.

Legutolsó alkotása Madách Mózesének oratóriumvázlata volt, művét már nem tudta teljesen befejezni — a halál kiragadta kezéből a tollat.

ÚJ EMBER, 1973.10.07.:

Meghalt Kiszely Gyula zeneszerző
1973. szeptember 28-án, életének 73. évében elhunyt Kiszely Gyula zeneszerző, a Magyar Népköztársaság Zenei Alapjának tagja, a Magyar Rádió nyugalmazott főrendezője.
Zenei munkásságát a béke eszméje hatotta át. Miséi, operái, oratóriumai közül az utóbbi esztendőkben született ismertebb művei: a XXIII. János pápa emlékére írt Békemise — ezért az Országos Béketanács béke jelvénnyel tüntette ki; a VI. Pál pápának ajánlott Béke-oratórium — a Szentatya ezért a koronázásának 10. évfordulójára veretett ezüstéremmel ajándékozta meg: a Kennedy családnak elküldött Kennedy oratórium, s a Washington című opera, amelynek bemutatásáról Amerikában tárgyalások folynak.
Kiszely Gyula élete utolsó percéig folytatta zeneszerzői munkásságát — Madách Mózesére írt oratóriumát a halála előtti napon fejezte be.

A FILM SZÍNHÁZ MUZSIKA, 1973. október 13-i számában időskori fotója is szerepel. Ott is a munkaasztal mellett láthatjuk:

„Kiszely Gyula
Gazdag fantáziájú művész fejezte be életét: Kiszely Gyula zeneszerző, szövegíró, rendező. 1900-ban Liptószentmiklóson született. Zeneszerzést Siklós Alberttól tanult. Pályafutása első szakaszában operetteket írt. Sikere volt az Amerika lánya és a Fehér orchideák című operettjeinek, ezeket követte a Miss Ismeretlen, a Jelentem alássan és a rádióban elhangzott Május kisasszony. Egyik-másik műve külföldön is színre-került. A harmincas évek második felétől komoly zenét írt. Csizmás kandúr címmel operát komponált a rádió számára. Elsők között rendezett Ady-estet a rádióban, amelynek 1929-től 1949-ig rendezője volt. Néhány éve nagy sikerrel adták elő Egyenlőség című szatirikus vígoperáját. Élete utolsó szakaszát a béke gondolatának szentelte. Ez csendül ki a XXIII. János pápa emlékére írt miséjéből és a Balássy László szövegére komponált Békeoratóriumából, amelyet VI. Pál pápának is átnyújtott. Madách Mózeséből oratóriumot komponált, ezt a művet még befejezte.

S. V.” (Megj.: Kérdés, hogy a Mózes oratóriumot tényleg befejezte-e.)

855   Ardelao • előzmény854 2018-06-02 09:46:35

ÚJ EMBER, 1972. augusztus 6. (27. Évfolyam, 32. szám)

AZ ORSZÁGOS BÉKETANÁCS JELVÉNYÉVEL TÜNTETTÉK KI KISZELY GYULA ZENESZERZŐT

Az Országos Béketanács Elnöksége hosszú éveken át kifejtett zeneszerzői békemunkájáért, — amely közül kiemelkedik XXIII. János pápa emlékére írt békemiséje — az Országos Béketanács jelvényével tüntette ki Kiszely Gyula zeneszerzőt.

A békejelvényt az Országos Béketanács Elnökségének székházában Pethő Tibor, az Országos Béketanács alelnöke nyújtotta át. Jelen volt Herling Jakab, az Állami Egyházügyi Hivatal főosztályvezető helyettese.

Kiszely Gyula meleg szavakkal köszönte meg a kitüntetést."

854   Ardelao • előzmény853 2018-06-01 08:39:49

Kiszely Gyula életművének a feltérképezése hálás feladat lenne egy zenetörténész számára. Csak néhányat említek meg azon darabok közül, ahol zeneszerzőként szerepel.

Az alábbi adatokat az egyes lapok napi vagy heti rádióműsorából ollóztam ki, a bemutatók napját és óraidejét nem tüntetem fel:

ÚJ BARÁZDA, 1933.04.16.:

„[…]Közvetítés a Royal Orfeumból. „Jelentem alássan." Vidám operett két képben. Szövegét írta Benedikt Ilus. Zenéjét szerezte: Kiszely Gyula. […]”

ÚJ BARÁZDA, 1934.07.22.:

„[…]Három egyfelvonásos. 1. Hogy terem a magyar nóta." Írta Köpeczy Boócz Lajos. Zenéjét szerezte Kiszely Gyula. […]”

MAGYARSÁG, 1935.05.19.:

„[…]Hangjátékelőadás a stúdióban. „Május kisasszony.“ Zenés hangjáték három felvonásban. Írta Andai Ernő. Verseket írta és zenéjét szerezte Kiszely Gyula. […]”

FRISS UJSÁG, 1936.04.24.:

„[…]Karrier a „Tükmag“-ban. Operett 2 képben. Zenéjét szerezte: Kiszely Gyula. […]”

FRISS UJSÁG, 1936.12.18.:

„[…]Közvetítés a Debreceni Csokonai-Színházból. A nagy kaland. Operett 2 felvonásban, 8 képben. Szövegét írta: Andai Ernő és Lestyán Sándor. Zenéjét saját verseire szerezte Kiszely Gyula. […]”

PESTI NAPLÓ, 1937.09.10.:

„ […] A CSATA. Rádiódráma 3 felvonásban. Claude Farrère regénye és Szatmári Jenő fordítása nyomán dramatizálta és rendezi Barsi Ödön. A dalokat szerzette Kiszely Gyula. […]”

KIS UJSÁG, 1939.03.17.:

„ […] Oratórium-est közvetítése a Zeneművészeti Főiskola nagyterméből. »Assisi Szent Ferenc Oratóriuma.« Két részben, 10 tételben. Szövegét írta és zenéjét szerezte Kiszely Gyula. Közreműködik a Budapesti Hangverseny Zenekar, Rajter Lajos vezénylésével. Az énekkarokat ifj. Stephanidesz Károly tanította be. Beszélő Sala Domokos. […]”

DUNÁNTÚL, 1939.08.20.:

„ »Ez az úr az enyém.« Zenés vígjáték három részben. Írta Szilágyi Ödön. Zenéjét saját verseire szerezte Kiszely Gyula. Rendező Kiszely Gyula. […]”

DUNÁNTÚL, 1940.11.23.:

„[…]Prózai és zenés részletek a „Henriette“ c. zenés vígjátékból. Szövegét Írta Aszlányi Károly. Zenéjét saját verseire szerezte Kiszely Gyula. Két zongorán kísér Csanak Béla és Kiszely Gyula. […]

PÉCSI NAPLÓ, 1941.09.20.:

„[…]Donna Diana. Vígjáték három felvonásban. Írta Don Augustin Moreto. Fordította és rádiószínpadra alkalmazta Innocent Vince Ernő. Zenéjét és dalait szerezte Kiszely Gyula. Vezényel Polgár Tibor. Rendező: Kiszely Gyula. […]”

NÉPSZAVA, 1941.10.11.:

Rádióközlemény […] Három mesejátékot mutat be ma este 8 órakor a rádió. Víncze Ottó „Csipkerózsiká"-ját, Polgár Tibor „Hüvelyk Matyi"-ját és Kiszely Gyula „Csizmás kandúr"-ját. […]Kiszely „Csizmás kandúr"-ja kifejezetten rádióvígoperának készült. A romantikus, szerelmes motívumok lírája szatirikus vígoperai motívumokkal keveredik. […]”

SZABAD SZÓ, 1947.07.12.:

„[…]Előadás a Stúdióban. Szombatéji rádiószínház. „Trójában nem lesz háború.“ Színjáték. Irta: Jean Giraudeux. Fordította: Molnár Miklós. Rádióelőadásra átdolgozta: Thurzó Gábor. Kísérőzenéjét szerezte, és összeállította: Kiszely Gyula, Rendező: Apáthi Imre és Várkonyi Zoltán. Hangfelvétel. […]”

… és még csak 1947-nél tartok. Rendezéseit nem is kísérlem meg felsorolni, hiszen azoknak se szeri, se száma.

853   Ardelao • előzmény852 2018-05-31 05:52:24

PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP, 1938.03.16. / 62. SZÁM

Kiszely Gyula »Róma«-szvitjének bemutatója. A budapesti rádió bemutatta a liptói származású Kiszely Gyulának öt tételből álló, grandiózus Róma-szvitjét. A kiváló fiatal zeneköltő, aki néhány neves operettnek eredetien magyar és invenciózus muzsikájával tette ismertté a nevét, újabban csak komoly zenét művel. Legutóbb Kállay Miklós Godivá-jához írt kísérőzenét, amely a budapesti sajtóban osztatlan elismerést aratott. Nagyszabású Róma-szvitje tagadhatatlanul a legutóbbi évek egyik legeredetibb magyar zenei alkotása és ezzel az opuszával Kiszely Gyula az új magyar zeneköltők első sorába jutott. A szvit Vatikán című első tételében felcsendül a pápai székhely Szent Péter-templomos pompájának ünnepélyes hangja. Egy mély hittel teli világ ütközik össze a feltörő örök alvilági erőkkel, és a zenében lenyűgözően érzékeltetett harcban győz a mindenható hitnek megbékítő és fenséges ereje. Kiszely Gyula nem a szokványos egyházi zene módszerével él, de teljesen eredetien és ezért meggyőzően hangsúlyozza ki vallásos elmerülését. A második tétel, a Katakombák, felidézik Róma őskeresztény világát. Egy bús sirám vonul végig ezen a tételen, melynek erejéből éltetően kihajt az isteni remény békevirága. Ezt a hatásos rövid tételt felváltja a harmadik tételnek, a Tiberisnek világias hangja. A mindvégig egyénien hangszerelt szvitnek zenekari szempontból ez a legbravúrosabb része és Rajter Lajos, aki a Budapesti Hangverseny-Zenekart vezényelte, maradéktalanul hozta ki itt is a zeneszerző elgondolásait. Az utolsó előtti részben megelevenedik a Colosseo holdfényes monumentalitása. Kiszely Gyula ebbe a tételbe megint új hangot vitt, egyéni líráját. Az utolsó tételben, a Kapitólium-ban, felcsendül a diadalmas Róma egész ereje. A zenekart vezénylő Rajter Lajos teljes munkát végzett. A fiatal karmester nagyszerűen élte bele magát Kiszely zenéjébe, és kihozta a remekül és egyénien hangszerelt partitúra legrejtettebb szépségeit is. Kiszely Gyula kompozíciója oly hatalmas sikert aratott, hogy számos külföldi állomás lekötötte és így rövidesen külföldön is új híveket és nagy megbecsülést fog szerezni az új magyar muzsikának. (E. V.)”

852   Ardelao • előzmény851 2018-05-31 05:47:09

SZÍNHÁZI ÉLET, 1931/28. SZÁM:

NYÁRI TERVEK
K. Halász Gyula és Kiszely Gyula, a Stúdió rendezői, akiknek „Fehér orchideák" című darabját épp   most adták elő Drezdában,  nyári terveikről beszélgetnek.
— Arra gondolok, — mondja K. Halász — hogy a nyarat Párizsban töltöm. Mit gondolsz, mennyibe kerül?
— Semmibe — feleli Kiszely Gyula.
— Hogy-hogy semmibe?
—Na hallod? Párizsra gondolni igazán nem kerül semmibe.” :)

851   Ardelao 2018-05-29 10:27:38

Még mindig a "Fehér orchideák"-ról:

ESTI KURIR, 1931.02.22.:

Fehér orchideák
K. Halász Gyula és Kiszely Gyula operettje a Városi Színházban

[…] A budapesti Stúdió leadóállomása hosszú idő óta engedelmes és végtelenül szorgalmas szócsöve a rádió két ifjú háziköltőjének, és a «Fehér orchideák» egyes részletei, jelenetei és zeneszámai kitűnő művészek interpretálásában és gramofonlemezek hangjaiban egyaránt fáradhatatlan szórakoztatói a rádióhallgatók egyre növekvő óriási táborának.

Ilyenformán a nagyközönség a ma esti premieren kedves ismerősként fogja üdvözölhetni a «Fehér orchideák»-at, […] Meglepetés mindenekelőtt a színház részéről, amely a szép és hatásos színpadi képeknek és az originális rendezői ötleteknek valóságos halmozásával állította ki az új rezsim első újdonságát és meglepetés a szövegíró részéről, aki a titokzatosan szép kémnő körül bonyolódó romantikus történetét érdekesen, meglepő fordulatokkal, sőt a második felvonásban egyenesen izgalmasan tudja elbeszélni.

Kiszely Gyula muzsikája a rádióhallgatók előtt nem szorul bővebb ismertetésre, az «Odamegyünk, hol forrón süt a nap», az «A mi Pestünk a legszebb» és a «Fehér orchideák» kezdetű slágereket már a premier elölt is jól ismeri a közönség. A fiatal zeneszerző — akinek egyébként évekkel ezelőtt «Amerika leánya» címmel már ment egy operettje a Városi Színházban — a «Fehér orchideák» partitúrájában kissé túlozta az izgalomtól mentes, elegáns egyszerűséget. Képzett muzsikus, aki azonban dallamvezetésében és zenekarában kerüli a merészebb színeket és mindazt, ami nyugtalanító, — lehetséges, hogy éppen ezért lesz nagy sikere muzsikájának, amely mindazonáltal kellemes és fülbemászó. A ma esti premieren, ahol Dol Dauber híres bécsi dzseszbendje is beül a zenekarba, és az orkesztert különleges hanghatásokkal fogja feldíszíteni, mindenesetre még hatásosabb lesz a muzsika, mint a tegnapesti főpróbán volt.

A színház előadása, Sík Rezső és Keleti Márton rendezők vezetésével, helyenkint szinte szemkápráztatóan pazar. Lábass Juci ezúttal nemcsak dekoratív szépségével és ragyogó toalettjeivel arat sikert, de énekével és játékával is — drámai színpadon sem lehetett volna alkalmasabb szereplőt találni a kifürkészhetetlen olasz nő megszemélyesítésére, akiről az utolsó pillanatokig nem lehet tudni, hogy valóban kémnő-e, vagy csak tehetetlen eszköze annak a sötét szervezetnek, amelynek hálójába került. Méltó partnere a magyar huszárkapitány szerepében Szedő Miklós, aki talpig úr, katona és egyben szerelmes hős, gyönyörű hangjáról ezúttal talán fölösleges megemlékezni. Kun Magda pajzánsága, kedvessége, eredeti humora élettel tölti meg a színpadot; Szirmai Imre szinte klasszikus tábornoka, Horti Sándor jó maszkja és kitűnő figurája, Érczkövy, Várnai jókedve, Jákó sötét és groteszk rejtelmessége mind egy-egy jelentékeny szála a sikernek.

A megragadóan szép első felvonásbeli díszletet és a görlök kosztümjeit Paris Ila, a többit Baumöhl Artúr tervezte művészi ízléssel. Külön dicséretet érdemel Donáth Jenő, a külföldön is ismert és népszerű magyar karmester, aki a zenekar vezetését csak néhány nap előtt vette át és betanításával rendkívüli munkát végzett.
(—szvm —)”

Fehér orchideák - az operett címadó dala, énekli: Szedő Miklós

"Fehér orchideák, ó én szerelmes álmom
Rejtett fehér virágom: fehér orchideák.
Fehér orchideák, ó, hogy csábíttok engem
Nem szabad mást szeretnem, csak az orchideát.
Ha vörös a szirma nem az én virágom már
Ablakomba nyílna oly perzselőn a nyár.
Fehér orchideák titkon reátok bízom
Mikor a párom hívom, kit a lelkem vár.
Szeretnék csak egyszer szeretni
Mámorosan járni, szerelemre várni.
Szeretném csak egyszer feledni
Fehér orchideák szomorú illatát !
Szerelmesen már hiába int az élet
Hiába kábít, hiába csábít, téved !
Szívem így hogy tudja feledni?
FEHÉR ORCHIDEÁK szomorú illatát !”

És ugyanaz Pere János előadásában.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Doktorandusz koncertek 1.
HAYDN: 26. (fisz-moll) zongoratrió, Hob. XV:26
HAYDN: 24. (D-dúr) zongoratrió, Hob. XV:24
Miranda Liu (hegedű), Kiss Gergely (gordonka), Nagy Míra (zongora)
BEETHOVEN: 3. (Esz-dúr) hegedű-zongora szonáta, op. 12/3
LUTOSŁAWSKI: Subito
Miranda Liu (hegedű), Szalai Éva (zongora)
CHOPIN: Prelűdök, op. 28 (részletek)
CHOPIN: Variációk Mozart „Là ci darem la mano” kezdetű duettjére a Don Giovanni c. operából, op. 2
GERSHWIN: Három prelűd
Szalai Éva (zongora)

19:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Szabó Balázs, Pálúr János, Ruppert István, Fassang László (orgona)
A Zeneakadémia Alma Mater Kórusa (karigazgató: Somos Csaba)
A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Madaras Gergely, Somos Csaba
Moderátor: Bősze Ádám
Orgonaavató koncert
ERKEL: Himnusz
LISZT: Prelúdium és fúga a B-A-C-H motívumra
KODÁLY: Laudes organi
R. STRAUSS-REGER: Feierlicher Einzug der Ritter des Johanniterordens
SZATHMÁRY ZSIGMOND: Orgonaverseny

19:30 : Budapest
Nádor Terem

Melódia női kar, Fülek (SK)
Bálint János (fuvola), Hadady László (oboa), Baráth Bálint (zongora), Tóth Rita Zsófia (orgona)
Academia Hungarica Kamarazenekar
Vezényel: Makainé Simon Katalin és Alpaslan Ertüngealp
KODÁLY: Magyar népdalok
SZIGETI ISTVÁN: Rapszódia (Hommage a Kodály) - ősbemutató
CSEMICZKY MIKLÓS: Zelené hory (Zöld erdők) női karra, szlovák népdalokra - ősbemutató
PINTÉR GYULA: Rózsaszín lángharangok
SZIGETI ISTVÁN: Libera me - ősbemutató
WEINER LEÓ: I. Divertimento
18:00 : Sopron
Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ

Villányi Dániel (zongora)
Ünnepi koncert Liszt Ferenc születésnapján

19:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély

Bogányi Gergely, Mocsári Károly, Serene (zongora)
Concerto Budapest zenekar
vezényel: Keller András
LISZT: Harmonies du soir
LISZT: Esz-dúr zongoraverseny
RACHMANINOV: II. zongoraverseny
A mai nap
történt:
1883 • Megnyílt a New York-i Metropolitan Opera House
született:
1811 • Liszt Ferenc, zeneszerző († 1886)
1832 • Leopold Damrosch, karmester († 1885)
elhunyt:
1764 • Jean Marie Leclair, zeneszerző (sz. 1697)
1859 • Ludwig Spohr, zeneszerző (sz. 1784)
1973 • Pablo Casals, csellista (sz. 1876)
1979 • Nadia Boulanger, zenepedagógus (sz. 1887)