vissza a cimoldalra
2019-02-16
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4227)
Haladjunk tovább... (225)
Kedvenc előadók (2833)
Momus társalgó (6353)
Társművészetek (1289)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61447)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2285)
Kedvenc felvételek (150)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11312)
A csapos közbeszól (95)

Lisztről emelkedetten (941)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4436)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3139)
modern eszement rendezesek (246)
Opernglas, avagy operai távcső... (20187)
Élő közvetítések (7726)
Balett-, és Táncművészet (5612)
Kolonits Klára (1085)
Edita Gruberova (3073)
Erkel Színház (9680)
Franz Schmidt (3276)
A MET felvételei (128)
Momus-játék (5607)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1591)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (161)
Lapról játék (1)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

858   Ardelao • előzmény857 2018-06-03 10:41:59

Utószó:

A lexikonokban nem szereplő, alábbi mű a zeneszerző halála után vívta ki magának a bemutatkozás jogát:

FILM SZÍNHÁZ MUZSIKA, 1975.06.07.:

„VENDÉGJÁTÉK, ŐSBEMUTATÓ

[…] Sok önzetlen munka végeredménye: színpadra került a több mint egy éve elhunyt Kiszely Gyula »Leonardo« című operája. Az Ikarus Művelődési Ház színpadán elevenedett meg a történet. Leonardo da Vinci életének egy költői epizódja.
Kiszely Gyula igen termékeny zeneszerző volt; hagyatéka még feldolgozatlan. Leonardo című operája hangütésben, dallamvilágban szorosan kapcsolódik a századforduló Puccinijához, Giordanójához, Cileájához. Áttekinthető dramaturgiájú, bár meglehetősen statikus. Gazdag melódiái viszont alkalmassá teszik a dalművet arra, hogy újabb híveket szerezzen az operának. A Leonardo bemutatása, ebben a környezetben, a közművelődési határozat szellemében fogant. A sikeres premiert nyilván újabb előadások követik a munkáskerületek más művelődési otthonaiban.
Az előadást Madarassy Albert vezényelte, dr. Till Géza rendezte. Megkapóan szép, emberi hang- és színészi arcképet festett Várhelyi Endre, a címszereplő. Számadó Gabriella a nem teljesen a hangkarakterére szabott szopránszólamot árnyaltan, bensőségesen szólaltatta meg. A kisebb szerepeken a csupa vitalitás Zsigmond Gabriella, az elmélyült Szabó Miklós (ő a szövegkönyv átdolgozója is), Szabó Katalin, Kunsági Kálmán és a két figurát is alakító Polgár László osztozott. A prológust Sinkovits Imre mondta el.”

Majd Kiszely Gyula egyik műve a zeneszerző születésének 80. évfordulóján hangzott el:

ÚJ EMBER, 1980.11.23.:

"KISZELY GYULA zeneszerző születésének 80. évfordulóján, november 24-én, hétfőn este 6 órakor a - Mátyás templomban szentmisét mond Fábián János budavári plébános, protonotárius kanonok.  Az egyházzenei emlékkoncerten Kiszely Gyula XXIII. János pápa Békemiséje hangzik fel operaházi művészek tolmácsolásában: a basszus szólót Szalma Ferenc érdemes művész énekli, a vegyes kart vezényli: Madarassy Albert, orgonál: Sirák Péter."

Nincs tudomásom arról, hogy azóta bármelyik szerzeményét is előadták volna.

857   Ardelao • előzmény856 2018-06-02 11:24:33

És, ami a nekrológokból kimaradt:

„[…] éltek és élnek e hazában zeneszerzők, kiknek nem szegi kedvét, hogy a zenei közélet krónikusan megtagadja tőlük a figyelmet, a nyilvános bemutatkozás terét, s elhivatottságukba vetett rendületlen hittel teremtenek egyik vagy másik műfajban hatalmas oeuvre-t az asztalfióknak; művük az alkotó halála után gyűjteményi polcokon várja az utókor jóvátételét. Más műfajú példát említek: a 20. századi nyilvános magyar operastatisztikát alapjaiban rendíti meg a Kiszely Gyula hagyatékából a Széchényi könyvtárba került harmincegynéhány operapartitúra. A művek többsége tudomásom szerint hivatásos színházak deszkáira sosem került - a megkomponált magyar operák listáján mégis helyet kell kapniuk. […]”

Tallián Tibor: MAGYAR VERSENYMŰ A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN* (Részlet)

* Elhangzott 1996. dec. 14-én, az MTA Zenetudományi Intézetében rendezett „Száz év után" című konferencián.

856   Ardelao • előzmény855 2018-06-02 11:08:55

Hihetetlenül sokoldalú, értékes és életének szinte minden percét kitöltő zenei munkássága jutalmául Kiszely Gyulának – halála előtt egy évvel – a magyar állam mindössze egy békejelvényt adományozott. Művészeket megillető kitüntetésben egyszer sem részesült. Halála után mindazonáltal a sajtóban számos nekrológ jelent meg róla. Ezekből idézek néhányat:

MUZSIKA, 1973. (16. Évfolyam, 12. szám)

Meghalt KISZELT GYULA

Szeptember 28-án, életének 73. esztendejében elhunyt Kiszely Gyula zeneszerző, a Magyar Rádió volt főrendezője. Halálával színes, érdekes egyéniséggel lett szegényebb zenei életünk; rendkívül nagyműveltségű, széles-látókörű, humanista gondolkodású muzsikus volt, aki egyéni tehetségét a zeneirodalom szinte minden műfajában kamatoztatta. «A gonosz törpe» című, szatirikus operáját a nácizmus dúlásának idején adták elő, az allegorikus értelmű mű nyíltan utalt a diktatúra átkára. Később egyre inkább a humánum, a béke gondolata hatotta át alkotásait. Talán legkedvesebb művének a XXIII. János pápa emlékére komponált misét tartotta, amelyet többször adtak elő Budapesten, és megszólalt a római Aracoeli bazilikában is. Ugyancsak felhangzott Rómában Balássy László szövegére írott Békeoratóriuma is.

Oratóriumot írt Kennedy elnök meggyilkolásáról, és «Néger requiem»-je Martin Luther King emlékének szólt. 1972 nyarán az Országos Béketanács kitüntetésében részesítette a nemzetközi békemozgalomért kifejtett zeneszerzői tevékenységéért.

Legutolsó alkotása Madách Mózesének oratóriumvázlata volt, művét már nem tudta teljesen befejezni — a halál kiragadta kezéből a tollat.

ÚJ EMBER, 1973.10.07.:

Meghalt Kiszely Gyula zeneszerző
1973. szeptember 28-án, életének 73. évében elhunyt Kiszely Gyula zeneszerző, a Magyar Népköztársaság Zenei Alapjának tagja, a Magyar Rádió nyugalmazott főrendezője.
Zenei munkásságát a béke eszméje hatotta át. Miséi, operái, oratóriumai közül az utóbbi esztendőkben született ismertebb művei: a XXIII. János pápa emlékére írt Békemise — ezért az Országos Béketanács béke jelvénnyel tüntette ki; a VI. Pál pápának ajánlott Béke-oratórium — a Szentatya ezért a koronázásának 10. évfordulójára veretett ezüstéremmel ajándékozta meg: a Kennedy családnak elküldött Kennedy oratórium, s a Washington című opera, amelynek bemutatásáról Amerikában tárgyalások folynak.
Kiszely Gyula élete utolsó percéig folytatta zeneszerzői munkásságát — Madách Mózesére írt oratóriumát a halála előtti napon fejezte be.

A FILM SZÍNHÁZ MUZSIKA, 1973. október 13-i számában időskori fotója is szerepel. Ott is a munkaasztal mellett láthatjuk:

„Kiszely Gyula
Gazdag fantáziájú művész fejezte be életét: Kiszely Gyula zeneszerző, szövegíró, rendező. 1900-ban Liptószentmiklóson született. Zeneszerzést Siklós Alberttól tanult. Pályafutása első szakaszában operetteket írt. Sikere volt az Amerika lánya és a Fehér orchideák című operettjeinek, ezeket követte a Miss Ismeretlen, a Jelentem alássan és a rádióban elhangzott Május kisasszony. Egyik-másik műve külföldön is színre-került. A harmincas évek második felétől komoly zenét írt. Csizmás kandúr címmel operát komponált a rádió számára. Elsők között rendezett Ady-estet a rádióban, amelynek 1929-től 1949-ig rendezője volt. Néhány éve nagy sikerrel adták elő Egyenlőség című szatirikus vígoperáját. Élete utolsó szakaszát a béke gondolatának szentelte. Ez csendül ki a XXIII. János pápa emlékére írt miséjéből és a Balássy László szövegére komponált Békeoratóriumából, amelyet VI. Pál pápának is átnyújtott. Madách Mózeséből oratóriumot komponált, ezt a művet még befejezte.

S. V.” (Megj.: Kérdés, hogy a Mózes oratóriumot tényleg befejezte-e.)

855   Ardelao • előzmény854 2018-06-02 09:46:35

ÚJ EMBER, 1972. augusztus 6. (27. Évfolyam, 32. szám)

AZ ORSZÁGOS BÉKETANÁCS JELVÉNYÉVEL TÜNTETTÉK KI KISZELY GYULA ZENESZERZŐT

Az Országos Béketanács Elnöksége hosszú éveken át kifejtett zeneszerzői békemunkájáért, — amely közül kiemelkedik XXIII. János pápa emlékére írt békemiséje — az Országos Béketanács jelvényével tüntette ki Kiszely Gyula zeneszerzőt.

A békejelvényt az Országos Béketanács Elnökségének székházában Pethő Tibor, az Országos Béketanács alelnöke nyújtotta át. Jelen volt Herling Jakab, az Állami Egyházügyi Hivatal főosztályvezető helyettese.

Kiszely Gyula meleg szavakkal köszönte meg a kitüntetést."

854   Ardelao • előzmény853 2018-06-01 08:39:49

Kiszely Gyula életművének a feltérképezése hálás feladat lenne egy zenetörténész számára. Csak néhányat említek meg azon darabok közül, ahol zeneszerzőként szerepel.

Az alábbi adatokat az egyes lapok napi vagy heti rádióműsorából ollóztam ki, a bemutatók napját és óraidejét nem tüntetem fel:

ÚJ BARÁZDA, 1933.04.16.:

„[…]Közvetítés a Royal Orfeumból. „Jelentem alássan." Vidám operett két képben. Szövegét írta Benedikt Ilus. Zenéjét szerezte: Kiszely Gyula. […]”

ÚJ BARÁZDA, 1934.07.22.:

„[…]Három egyfelvonásos. 1. Hogy terem a magyar nóta." Írta Köpeczy Boócz Lajos. Zenéjét szerezte Kiszely Gyula. […]”

MAGYARSÁG, 1935.05.19.:

„[…]Hangjátékelőadás a stúdióban. „Május kisasszony.“ Zenés hangjáték három felvonásban. Írta Andai Ernő. Verseket írta és zenéjét szerezte Kiszely Gyula. […]”

FRISS UJSÁG, 1936.04.24.:

„[…]Karrier a „Tükmag“-ban. Operett 2 képben. Zenéjét szerezte: Kiszely Gyula. […]”

FRISS UJSÁG, 1936.12.18.:

„[…]Közvetítés a Debreceni Csokonai-Színházból. A nagy kaland. Operett 2 felvonásban, 8 képben. Szövegét írta: Andai Ernő és Lestyán Sándor. Zenéjét saját verseire szerezte Kiszely Gyula. […]”

PESTI NAPLÓ, 1937.09.10.:

„ […] A CSATA. Rádiódráma 3 felvonásban. Claude Farrère regénye és Szatmári Jenő fordítása nyomán dramatizálta és rendezi Barsi Ödön. A dalokat szerzette Kiszely Gyula. […]”

KIS UJSÁG, 1939.03.17.:

„ […] Oratórium-est közvetítése a Zeneművészeti Főiskola nagyterméből. »Assisi Szent Ferenc Oratóriuma.« Két részben, 10 tételben. Szövegét írta és zenéjét szerezte Kiszely Gyula. Közreműködik a Budapesti Hangverseny Zenekar, Rajter Lajos vezénylésével. Az énekkarokat ifj. Stephanidesz Károly tanította be. Beszélő Sala Domokos. […]”

DUNÁNTÚL, 1939.08.20.:

„ »Ez az úr az enyém.« Zenés vígjáték három részben. Írta Szilágyi Ödön. Zenéjét saját verseire szerezte Kiszely Gyula. Rendező Kiszely Gyula. […]”

DUNÁNTÚL, 1940.11.23.:

„[…]Prózai és zenés részletek a „Henriette“ c. zenés vígjátékból. Szövegét Írta Aszlányi Károly. Zenéjét saját verseire szerezte Kiszely Gyula. Két zongorán kísér Csanak Béla és Kiszely Gyula. […]

PÉCSI NAPLÓ, 1941.09.20.:

„[…]Donna Diana. Vígjáték három felvonásban. Írta Don Augustin Moreto. Fordította és rádiószínpadra alkalmazta Innocent Vince Ernő. Zenéjét és dalait szerezte Kiszely Gyula. Vezényel Polgár Tibor. Rendező: Kiszely Gyula. […]”

NÉPSZAVA, 1941.10.11.:

Rádióközlemény […] Három mesejátékot mutat be ma este 8 órakor a rádió. Víncze Ottó „Csipkerózsiká"-ját, Polgár Tibor „Hüvelyk Matyi"-ját és Kiszely Gyula „Csizmás kandúr"-ját. […]Kiszely „Csizmás kandúr"-ja kifejezetten rádióvígoperának készült. A romantikus, szerelmes motívumok lírája szatirikus vígoperai motívumokkal keveredik. […]”

SZABAD SZÓ, 1947.07.12.:

„[…]Előadás a Stúdióban. Szombatéji rádiószínház. „Trójában nem lesz háború.“ Színjáték. Irta: Jean Giraudeux. Fordította: Molnár Miklós. Rádióelőadásra átdolgozta: Thurzó Gábor. Kísérőzenéjét szerezte, és összeállította: Kiszely Gyula, Rendező: Apáthi Imre és Várkonyi Zoltán. Hangfelvétel. […]”

… és még csak 1947-nél tartok. Rendezéseit nem is kísérlem meg felsorolni, hiszen azoknak se szeri, se száma.

853   Ardelao • előzmény852 2018-05-31 05:52:24

PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP, 1938.03.16. / 62. SZÁM

Kiszely Gyula »Róma«-szvitjének bemutatója. A budapesti rádió bemutatta a liptói származású Kiszely Gyulának öt tételből álló, grandiózus Róma-szvitjét. A kiváló fiatal zeneköltő, aki néhány neves operettnek eredetien magyar és invenciózus muzsikájával tette ismertté a nevét, újabban csak komoly zenét művel. Legutóbb Kállay Miklós Godivá-jához írt kísérőzenét, amely a budapesti sajtóban osztatlan elismerést aratott. Nagyszabású Róma-szvitje tagadhatatlanul a legutóbbi évek egyik legeredetibb magyar zenei alkotása és ezzel az opuszával Kiszely Gyula az új magyar zeneköltők első sorába jutott. A szvit Vatikán című első tételében felcsendül a pápai székhely Szent Péter-templomos pompájának ünnepélyes hangja. Egy mély hittel teli világ ütközik össze a feltörő örök alvilági erőkkel, és a zenében lenyűgözően érzékeltetett harcban győz a mindenható hitnek megbékítő és fenséges ereje. Kiszely Gyula nem a szokványos egyházi zene módszerével él, de teljesen eredetien és ezért meggyőzően hangsúlyozza ki vallásos elmerülését. A második tétel, a Katakombák, felidézik Róma őskeresztény világát. Egy bús sirám vonul végig ezen a tételen, melynek erejéből éltetően kihajt az isteni remény békevirága. Ezt a hatásos rövid tételt felváltja a harmadik tételnek, a Tiberisnek világias hangja. A mindvégig egyénien hangszerelt szvitnek zenekari szempontból ez a legbravúrosabb része és Rajter Lajos, aki a Budapesti Hangverseny-Zenekart vezényelte, maradéktalanul hozta ki itt is a zeneszerző elgondolásait. Az utolsó előtti részben megelevenedik a Colosseo holdfényes monumentalitása. Kiszely Gyula ebbe a tételbe megint új hangot vitt, egyéni líráját. Az utolsó tételben, a Kapitólium-ban, felcsendül a diadalmas Róma egész ereje. A zenekart vezénylő Rajter Lajos teljes munkát végzett. A fiatal karmester nagyszerűen élte bele magát Kiszely zenéjébe, és kihozta a remekül és egyénien hangszerelt partitúra legrejtettebb szépségeit is. Kiszely Gyula kompozíciója oly hatalmas sikert aratott, hogy számos külföldi állomás lekötötte és így rövidesen külföldön is új híveket és nagy megbecsülést fog szerezni az új magyar muzsikának. (E. V.)”

852   Ardelao • előzmény851 2018-05-31 05:47:09

SZÍNHÁZI ÉLET, 1931/28. SZÁM:

NYÁRI TERVEK
K. Halász Gyula és Kiszely Gyula, a Stúdió rendezői, akiknek „Fehér orchideák" című darabját épp   most adták elő Drezdában,  nyári terveikről beszélgetnek.
— Arra gondolok, — mondja K. Halász — hogy a nyarat Párizsban töltöm. Mit gondolsz, mennyibe kerül?
— Semmibe — feleli Kiszely Gyula.
— Hogy-hogy semmibe?
—Na hallod? Párizsra gondolni igazán nem kerül semmibe.” :)

851   Ardelao 2018-05-29 10:27:38

Még mindig a "Fehér orchideák"-ról:

ESTI KURIR, 1931.02.22.:

Fehér orchideák
K. Halász Gyula és Kiszely Gyula operettje a Városi Színházban

[…] A budapesti Stúdió leadóállomása hosszú idő óta engedelmes és végtelenül szorgalmas szócsöve a rádió két ifjú háziköltőjének, és a «Fehér orchideák» egyes részletei, jelenetei és zeneszámai kitűnő művészek interpretálásában és gramofonlemezek hangjaiban egyaránt fáradhatatlan szórakoztatói a rádióhallgatók egyre növekvő óriási táborának.

Ilyenformán a nagyközönség a ma esti premieren kedves ismerősként fogja üdvözölhetni a «Fehér orchideák»-at, […] Meglepetés mindenekelőtt a színház részéről, amely a szép és hatásos színpadi képeknek és az originális rendezői ötleteknek valóságos halmozásával állította ki az új rezsim első újdonságát és meglepetés a szövegíró részéről, aki a titokzatosan szép kémnő körül bonyolódó romantikus történetét érdekesen, meglepő fordulatokkal, sőt a második felvonásban egyenesen izgalmasan tudja elbeszélni.

Kiszely Gyula muzsikája a rádióhallgatók előtt nem szorul bővebb ismertetésre, az «Odamegyünk, hol forrón süt a nap», az «A mi Pestünk a legszebb» és a «Fehér orchideák» kezdetű slágereket már a premier elölt is jól ismeri a közönség. A fiatal zeneszerző — akinek egyébként évekkel ezelőtt «Amerika leánya» címmel már ment egy operettje a Városi Színházban — a «Fehér orchideák» partitúrájában kissé túlozta az izgalomtól mentes, elegáns egyszerűséget. Képzett muzsikus, aki azonban dallamvezetésében és zenekarában kerüli a merészebb színeket és mindazt, ami nyugtalanító, — lehetséges, hogy éppen ezért lesz nagy sikere muzsikájának, amely mindazonáltal kellemes és fülbemászó. A ma esti premieren, ahol Dol Dauber híres bécsi dzseszbendje is beül a zenekarba, és az orkesztert különleges hanghatásokkal fogja feldíszíteni, mindenesetre még hatásosabb lesz a muzsika, mint a tegnapesti főpróbán volt.

A színház előadása, Sík Rezső és Keleti Márton rendezők vezetésével, helyenkint szinte szemkápráztatóan pazar. Lábass Juci ezúttal nemcsak dekoratív szépségével és ragyogó toalettjeivel arat sikert, de énekével és játékával is — drámai színpadon sem lehetett volna alkalmasabb szereplőt találni a kifürkészhetetlen olasz nő megszemélyesítésére, akiről az utolsó pillanatokig nem lehet tudni, hogy valóban kémnő-e, vagy csak tehetetlen eszköze annak a sötét szervezetnek, amelynek hálójába került. Méltó partnere a magyar huszárkapitány szerepében Szedő Miklós, aki talpig úr, katona és egyben szerelmes hős, gyönyörű hangjáról ezúttal talán fölösleges megemlékezni. Kun Magda pajzánsága, kedvessége, eredeti humora élettel tölti meg a színpadot; Szirmai Imre szinte klasszikus tábornoka, Horti Sándor jó maszkja és kitűnő figurája, Érczkövy, Várnai jókedve, Jákó sötét és groteszk rejtelmessége mind egy-egy jelentékeny szála a sikernek.

A megragadóan szép első felvonásbeli díszletet és a görlök kosztümjeit Paris Ila, a többit Baumöhl Artúr tervezte művészi ízléssel. Külön dicséretet érdemel Donáth Jenő, a külföldön is ismert és népszerű magyar karmester, aki a zenekar vezetését csak néhány nap előtt vette át és betanításával rendkívüli munkát végzett.
(—szvm —)”

Fehér orchideák - az operett címadó dala, énekli: Szedő Miklós

"Fehér orchideák, ó én szerelmes álmom
Rejtett fehér virágom: fehér orchideák.
Fehér orchideák, ó, hogy csábíttok engem
Nem szabad mást szeretnem, csak az orchideát.
Ha vörös a szirma nem az én virágom már
Ablakomba nyílna oly perzselőn a nyár.
Fehér orchideák titkon reátok bízom
Mikor a párom hívom, kit a lelkem vár.
Szeretnék csak egyszer szeretni
Mámorosan járni, szerelemre várni.
Szeretném csak egyszer feledni
Fehér orchideák szomorú illatát !
Szerelmesen már hiába int az élet
Hiába kábít, hiába csábít, téved !
Szívem így hogy tudja feledni?
FEHÉR ORCHIDEÁK szomorú illatát !”

És ugyanaz Pere János előadásában.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

"Liszt-kukacok Akadémiája"

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Anima Musicae Kamarazenekar
(művészeti vezető: G. Horváth László)
R. FUCHS: D-dúr szerenád
SCHUBERT: Hattyúdalok, D. 957 – 4. Szerenád
CSAJKOVSZKIJ: Vonósszerenád, op. 48

11:00 : Budapest
Erkel Színház

ZAHAROV-ASZAFJEV: A bahcsiszeráji szökőkút - Balett

11:00 : Budapest
Festetics Palota, Tükörterem

Boros Misi (zongora)
„MVM Koncertek – A Zongora a Festetics Palotában”
MOZART: a-moll szonáta, K. 310, Schubert: A-dúr szonáta, D 664
LISZT: Un sospiro, Manók tánca, Paganini etűdök (válogatás)

11:00 : Budapest
Olasz Kultúrintézet

Langer Ágnes (hegedű)
MÁV Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Cser Ádám
MOZART: Titusz kegyelme - nyitány
MOZART: D-dúr hegedűverseny K.118
MENDELSSOHN: IV. (Olasz) szimfónia

14:30 : Budapest
BFZ Székház

"Kakaókoncert"
ismétlés: 16:30

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Wang Yenting (zongora)
"Hangulatkoncert"
J.S. BACH: Das wohltemperierte Klavier II, g-moll prelúdium és fúga, BWV 885
BEETHOVEN: Asz-dúr zongoraszonáta, op. 110
SCHUMANN: C-dúr fantázia, op. 17

17:00 : Budapest
Olasz Kultúrintézet

MÁV Szimfonikus Zenekar
"Kamarazenei bérlet 2"
MOZART: Varázsfuvola – részletek
TORELLI: D-dúr Concerto trombitára No.1
BARTÓK: I. vonósnégyes

18:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Steven Mead (eufónium)
A Szent István Király Szakgimnázium Fúvószenekara
Vezényel: Makovecz Pál
HOLST: A bolygók, op. 32 - Uránusz, Szaturnusz, Merkúr, Jupiter
PETER GRAHAM: In League with Extraordinary Gentlemen - eufónium-verseny; magyarországi bemtató
JOHAN DE MEIJ: Extreme Make-over - Egy Csajkovszkij-téma metamorfózisai

18:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

Budapesti Vonósok
A művekről ismertetőt tart és vezényel: Vashegyi György
"Haydn közelében II."
HAYDN: g-moll szimfónia, „Tempesta di mare” (Tengeri vihar), No. 39, Hob. I:39
HAYDN: G-dúr szimfónia, „Palindrom” (Oda-vissza) No. 47, Hob. I:47

18:00 : Budapest
Bartók Béla Emlékház

Bársony Péter (brácsa), Marczi Mariann (zongora)
BRAHMS: Esz-dúr szonáta op. 120, no. 2.
MILHAUD: 4 Visages
HONEGGER: Szonáta

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Koller Dániel (tamburák, ének), Pozsonyi Dávid (tamburák, tapan, ének), Babcsán Bence (tamburák, klarinét, furulya, szaxofon, ének), Réti Benedek (harmonika), Varga Veronika (tamburabőgő, ének)
"Babra"
Déli szlávok népzenéje
Szerb, horvát, magyarországi szerb és horvát, valamint makedón népzenei feldolgozások

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ZAHAROV-ASZAFJEV: A bahcsiszeráji szökőkút - Balett

19:00 : Budapest
Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központ

Hegedűs Endre és Katalin (zongora)
"Hegedűs Endre és Hegedűs Katalin koncertje a Házasság Hete jegyében"
„Párok az életben, párok a színpadon”
BEETHOVEN: e-moll szonáta, op.90.
SCHUMANN: Keleti képek, op.66
CHOPIN: Esz-dúr keringő, op.18
CHOPIN: E-dúr noktürn, op.62
CHOPIN: Asz-dúr keringő, op.42
DVOŘÁK: e-moll szláv tánc, op.72 No.2
BRAHMS: 6., 7., 1., 2. és 5. magyar tánc

19:00 : Budapest
Festetics Palota, Tükörterem

Király Csaba (zongora)
LISZT: Erdőzsongás, 3. magyar rapszódia, Un sospiro, Scherzo és induló
Két transzcendens etűd (Ricordanza, f-moll etűd), Desz-dúr consolation, no. 3,
BELLINI-LISZT: Norma-parafrázis

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Paulik László (barokk hegedű), Ratkó Ágnes (csembaló)
Jean-Joseph Cassanéa de Mondonville, Giuseppe Tartini, Jean-Marie Leclair, Francesco Maria Veracini művei

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Rost Andrea, Sebestyén Miklós, Rab Gyula
Purcell Kórus
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András
HAYDN: A Teremtés Hob. XXI:2

20:00 : Budapest
Mátyás-templom

Magyar Virtuózok Kamarazenekar

23:30 : Budapest
Várkert Bazár

Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
"Midnight Music"
17:00 : Martonvásár
Brunszvik-Kastély

Budapesti Filharmóniai Társaság
BEETHOVEN: D-dúr vonósnégyes op. 18.
DEBUSSY: Trió fuvolára brácsára és hárfára
BEETHOVEN: D-dúr szerenád fuvolára, hegedűre és brácsára op. 25. (részletek)
SCHUBERT: Erlkönig
DVOŘÁK: Két keringő

18:00 : Miskolc
Művészetek Háza

Miskolci Szimfonikus Zenekar
Vezényel: David Curtis
"Muzsikás maszkabál…"
WEINER: Farsang
SELMECZI GYÖRGY: Farsang
LISZT: II. Magyar rapszódia
ROSSINI: A sevillai borbély – nyitány
LEOPOLD MOZART: Gyermekszimfónia
JOHANN STRAUSS: Im Krapfenwaldl
JOHANN STRAUSS: Perpetuum mobile
RESPIGHI (Rossini): A varázsdoboz
A mai nap
elhunyt:
1829 • Francois-Joseph Gossec, zeneszerző (sz. 1734)
1963 • Lajtha László, zeneszerző (sz. 1892)
1993 • Faragó András, énekes (sz. 1919)