vissza a cimoldalra
2018-09-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4057)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61041)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11288)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7400)
Kimernya? (2752)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4338)
Ilosfalvy Róbert (812)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1066)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1480)
Franz Schmidt (3183)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2889)
Palcsó Sándor (227)
Balett-, és Táncművészet (5550)
Momus-játék (5515)
Opernglas, avagy operai távcső... (20137)
Operett, mint színpadi műfaj (3700)
Pantheon (2260)
Lisztről emelkedetten (917)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (774)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

853   Ardelao • előzmény852 2018-05-31 05:52:24

PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP, 1938.03.16. / 62. SZÁM

Kiszely Gyula »Róma«-szvitjének bemutatója. A budapesti rádió bemutatta a liptói származású Kiszely Gyulának öt tételből álló, grandiózus Róma-szvitjét. A kiváló fiatal zeneköltő, aki néhány neves operettnek eredetien magyar és invenciózus muzsikájával tette ismertté a nevét, újabban csak komoly zenét művel. Legutóbb Kállay Miklós Godivá-jához írt kísérőzenét, amely a budapesti sajtóban osztatlan elismerést aratott. Nagyszabású Róma-szvitje tagadhatatlanul a legutóbbi évek egyik legeredetibb magyar zenei alkotása és ezzel az opuszával Kiszely Gyula az új magyar zeneköltők első sorába jutott. A szvit Vatikán című első tételében felcsendül a pápai székhely Szent Péter-templomos pompájának ünnepélyes hangja. Egy mély hittel teli világ ütközik össze a feltörő örök alvilági erőkkel, és a zenében lenyűgözően érzékeltetett harcban győz a mindenható hitnek megbékítő és fenséges ereje. Kiszely Gyula nem a szokványos egyházi zene módszerével él, de teljesen eredetien és ezért meggyőzően hangsúlyozza ki vallásos elmerülését. A második tétel, a Katakombák, felidézik Róma őskeresztény világát. Egy bús sirám vonul végig ezen a tételen, melynek erejéből éltetően kihajt az isteni remény békevirága. Ezt a hatásos rövid tételt felváltja a harmadik tételnek, a Tiberisnek világias hangja. A mindvégig egyénien hangszerelt szvitnek zenekari szempontból ez a legbravúrosabb része és Rajter Lajos, aki a Budapesti Hangverseny-Zenekart vezényelte, maradéktalanul hozta ki itt is a zeneszerző elgondolásait. Az utolsó előtti részben megelevenedik a Colosseo holdfényes monumentalitása. Kiszely Gyula ebbe a tételbe megint új hangot vitt, egyéni líráját. Az utolsó tételben, a Kapitólium-ban, felcsendül a diadalmas Róma egész ereje. A zenekart vezénylő Rajter Lajos teljes munkát végzett. A fiatal karmester nagyszerűen élte bele magát Kiszely zenéjébe, és kihozta a remekül és egyénien hangszerelt partitúra legrejtettebb szépségeit is. Kiszely Gyula kompozíciója oly hatalmas sikert aratott, hogy számos külföldi állomás lekötötte és így rövidesen külföldön is új híveket és nagy megbecsülést fog szerezni az új magyar muzsikának. (E. V.)”

852   Ardelao • előzmény851 2018-05-31 05:47:09

SZÍNHÁZI ÉLET, 1931/28. SZÁM:

NYÁRI TERVEK
K. Halász Gyula és Kiszely Gyula, a Stúdió rendezői, akiknek „Fehér orchideák" című darabját épp   most adták elő Drezdában,  nyári terveikről beszélgetnek.
— Arra gondolok, — mondja K. Halász — hogy a nyarat Párizsban töltöm. Mit gondolsz, mennyibe kerül?
— Semmibe — feleli Kiszely Gyula.
— Hogy-hogy semmibe?
—Na hallod? Párizsra gondolni igazán nem kerül semmibe.” :)

851   Ardelao 2018-05-29 10:27:38

Még mindig a "Fehér orchideák"-ról:

ESTI KURIR, 1931.02.22.:

Fehér orchideák
K. Halász Gyula és Kiszely Gyula operettje a Városi Színházban

[…] A budapesti Stúdió leadóállomása hosszú idő óta engedelmes és végtelenül szorgalmas szócsöve a rádió két ifjú háziköltőjének, és a «Fehér orchideák» egyes részletei, jelenetei és zeneszámai kitűnő művészek interpretálásában és gramofonlemezek hangjaiban egyaránt fáradhatatlan szórakoztatói a rádióhallgatók egyre növekvő óriási táborának.

Ilyenformán a nagyközönség a ma esti premieren kedves ismerősként fogja üdvözölhetni a «Fehér orchideák»-at, […] Meglepetés mindenekelőtt a színház részéről, amely a szép és hatásos színpadi képeknek és az originális rendezői ötleteknek valóságos halmozásával állította ki az új rezsim első újdonságát és meglepetés a szövegíró részéről, aki a titokzatosan szép kémnő körül bonyolódó romantikus történetét érdekesen, meglepő fordulatokkal, sőt a második felvonásban egyenesen izgalmasan tudja elbeszélni.

Kiszely Gyula muzsikája a rádióhallgatók előtt nem szorul bővebb ismertetésre, az «Odamegyünk, hol forrón süt a nap», az «A mi Pestünk a legszebb» és a «Fehér orchideák» kezdetű slágereket már a premier elölt is jól ismeri a közönség. A fiatal zeneszerző — akinek egyébként évekkel ezelőtt «Amerika leánya» címmel már ment egy operettje a Városi Színházban — a «Fehér orchideák» partitúrájában kissé túlozta az izgalomtól mentes, elegáns egyszerűséget. Képzett muzsikus, aki azonban dallamvezetésében és zenekarában kerüli a merészebb színeket és mindazt, ami nyugtalanító, — lehetséges, hogy éppen ezért lesz nagy sikere muzsikájának, amely mindazonáltal kellemes és fülbemászó. A ma esti premieren, ahol Dol Dauber híres bécsi dzseszbendje is beül a zenekarba, és az orkesztert különleges hanghatásokkal fogja feldíszíteni, mindenesetre még hatásosabb lesz a muzsika, mint a tegnapesti főpróbán volt.

A színház előadása, Sík Rezső és Keleti Márton rendezők vezetésével, helyenkint szinte szemkápráztatóan pazar. Lábass Juci ezúttal nemcsak dekoratív szépségével és ragyogó toalettjeivel arat sikert, de énekével és játékával is — drámai színpadon sem lehetett volna alkalmasabb szereplőt találni a kifürkészhetetlen olasz nő megszemélyesítésére, akiről az utolsó pillanatokig nem lehet tudni, hogy valóban kémnő-e, vagy csak tehetetlen eszköze annak a sötét szervezetnek, amelynek hálójába került. Méltó partnere a magyar huszárkapitány szerepében Szedő Miklós, aki talpig úr, katona és egyben szerelmes hős, gyönyörű hangjáról ezúttal talán fölösleges megemlékezni. Kun Magda pajzánsága, kedvessége, eredeti humora élettel tölti meg a színpadot; Szirmai Imre szinte klasszikus tábornoka, Horti Sándor jó maszkja és kitűnő figurája, Érczkövy, Várnai jókedve, Jákó sötét és groteszk rejtelmessége mind egy-egy jelentékeny szála a sikernek.

A megragadóan szép első felvonásbeli díszletet és a görlök kosztümjeit Paris Ila, a többit Baumöhl Artúr tervezte művészi ízléssel. Külön dicséretet érdemel Donáth Jenő, a külföldön is ismert és népszerű magyar karmester, aki a zenekar vezetését csak néhány nap előtt vette át és betanításával rendkívüli munkát végzett.
(—szvm —)”

Fehér orchideák - az operett címadó dala, énekli: Szedő Miklós

"Fehér orchideák, ó én szerelmes álmom
Rejtett fehér virágom: fehér orchideák.
Fehér orchideák, ó, hogy csábíttok engem
Nem szabad mást szeretnem, csak az orchideát.
Ha vörös a szirma nem az én virágom már
Ablakomba nyílna oly perzselőn a nyár.
Fehér orchideák titkon reátok bízom
Mikor a párom hívom, kit a lelkem vár.
Szeretnék csak egyszer szeretni
Mámorosan járni, szerelemre várni.
Szeretném csak egyszer feledni
Fehér orchideák szomorú illatát !
Szerelmesen már hiába int az élet
Hiába kábít, hiába csábít, téved !
Szívem így hogy tudja feledni?
FEHÉR ORCHIDEÁK szomorú illatát !”

És ugyanaz Pere János előadásában.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
14:30 : Budapest
BFZ Székház

Kakaókoncert
ismétlés: 16:30

15:00 : Budapest
Zeneakadémia

"Liszt-Kukacok Akadémiája"
Zenelabirintus

15:00 : Budapest
Erkel Színház

ORFF: Carmina Burana

16:30 : Budapest
Napfényes Étterem és Rendezvényterem

Narihito Mukeda (zongora)
Shimizu Yosuke, Hagiwara Riku, Hagiwara Izumi (cselló)
Ifjú virtuózok és mesterművek
PAGANINI: variációk egy Rossini témára
POPPER: Koncertpolonéz Op. 14.
SCHUMANN: Adagio és Allegro
BARRIÉRE: Szonáta két csellóra
BOCCHERINI: Esz-dúr csellószonáta
POPPER: Szvitek két csellóra
POPPER: Requiem Op.66.

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

25 éves a Nemzeti Kulturális Alap
Fesztiválnyitó gálaest

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Nyíregyházi Pro Musica Leánykar
Vezényel: Szabó Dénes
Ittzés Gergely (fuvola), Balog József (zongora)
Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor
Gyöngyösi Levente szerzői estje
Nőikarok
Fuvolaverseny
Zongoraverseny
A Mester és Margarita – I. felvonás
19:00 : Kecskemét
Hírös Agóra, Kulturális Központ

Operát az Operából! – Klasszikus és modern
Balett-est
A mai nap
született:
1923 • Kónya Sándor, operaénekes († 2002)
1973 • Ingrid Fliter, zongorista
elhunyt:
1835 • Vincenzo Bellini, zeneszerző (sz. 1801)
2006 • Pege Aladár, jazz-muzsikus, zeneszerző (sz. 1939)