vissza a cimoldalra
2019-01-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4189)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61446)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2285)
Társművészetek (1286)
Haladjunk tovább... (218)
Kedvenc felvételek (150)
Kedvenc előadók (2832)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11308)
A csapos közbeszól (95)

Jonas Kaufmann (2348)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (963)
Bánk bán (2971)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3087)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1572)
Franz Schmidt (3263)
Operett, mint színpadi műfaj (3806)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2650)
Élő közvetítések (7681)
Rost Andrea (2039)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4421)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1254)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (594)
Balett-, és Táncművészet (5596)
Pantheon (2294)
Abbado – az ember (154)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

850   Ardelao • előzmény849 2018-05-28 08:59:18

Majd néhány évvel később ...

ESTI KURIR, 1931.02.21.:

"A függöny mögött

[…]

KÉT ÚJ SZERZŐ a Városi Színházban.  Az egyik K. Halász Gyula, a librettista, a másik Kiszely Gyula, a komponista, mindkettőjük operettje a Fehér orchideák, amely szombaton este kerül először színre a Tisza Kálmán-téri hatalmas színházban.
A két szerző stúdióbeli ember. Az egyik, a librettista, rendező, a másik, Kiszely, «minden», aki, ha a helyzet úgy kívánja, speaker, karmester, figyelő, rendező, próbaellenőrző, műsorrevidiáló, időjárást jelentő, vízállást bemondó magyar és német nyelven, mikrofon-inspektor, gramofon- kezelő, szóval mondom: minden.
A Fehér orchideák
viszont olyan operett, amelynek ragyogó slágereit a legtöbben ismerik, hiszen több mint negyedmillió rádióhallgató hallgatta már a nagy duettet, a valcert, a primadonna belépőjét s a tangót rádión keresztül.
A szerzők ezt mondják:
— Ha csak a pesti rádióhallgatók fele eljön megnézni az operettet, már az is elég. Arról nem is beszélünk, hogy talán néhányan a külföldiek közül is eljönnek, akik nem egyszer hallották a népszerű dalok mellett a speaker ajkáról a bejelentést:
„Tangó a Fehér orchideák című operettből — írta K. Halász Gyula és Kiszely Gyula.”

*

KISZELY GYULA, a finom modorú, úri és mindig jól vasalt komponista, a világ legudvariasabb embere. Egy hangos szó még nem jött ki a száján.  Szordínóval beszél, és ha haragszik, szordínóval kiabál.
Annak idején az állatkerti közvetítésnél segédkezett Hegedűs Tibornak. És amikor az oroszlán rettenetes hangjával beleordított a mikrofonba, Kiszely csendesen odaszólt az állatok arany sörényű uralkodójának:
— Ha szabadna, egy kicsit halkabban...
” :)

849   Ardelao 2018-05-28 08:45:20

Kiszely Gyula először jelenik meg a „nyilvánosság" előtt ….

 AZ EST, 1924.05.18.:

          „Amerika lánya. (Bemutató a Városi Színházban.) Új magyar operettet játszanak ma este az állam második zenés színházában. Az újdonságnak csak a szerzői magyarok, a meséje, levegője, zenéje nem a magyar talajból sarjadt; ettől azonban még nagyon jó operett lehetne. Az Amerika lánya fiatal szövegírója, Szilágyi László, miután sikerrel próbálkozott a magyar történeti romantikával, a cow-boy filmdrámák hatása alá került, és új operettje cselekményét a vad nyugat vidékére, a Missziszipi vadregényes távlatába helyezi. Indiánok, bőrnadrágos ültetvényesek, repülőgépen járó sportlady, milliós örökség — persze dollárokban — és bonyodalmakkal járó szerelem: ebből adódik az Amerika lánya meséje, amely kissé vontatottan, filmbeli őseihez nem méltó tempóban indul, de a második felvonásban már fordulatosán perdül, gyakran mulatságos, és látványosságokra ad alkalmat a színháznak. Kiszely Gyula, az új operett komponistája, még a szövegírónál is fiatalabb és kezdő. Ez az első munkája, amellyel nyilvánosság elé lép. Az Amerika lánya zenéje után nem lehet jóslásokba bocsátkozni szerzője tehetségét illetően. (Megj.: Ez utóbbi megállapítást v.ö. a következő idézettel!)

          A jazz band-es amerikai ritmusok, ügyes utánérzések még nem jelentenek invenciót és eredetiséget. Az új zeneszerző hálás lehet azonban Harsányi Zsoltnak, akinek finom, zenei csengésű versei jelentékenyen hozzájárulnak a muzsika, érvényesüléséhez. Az előadás jó, színes, látványos, a színház meglepő bőkezűségét hirdeti. A szereplők középpontjában Lábass Juci áll, aki a címszerepet elegáns alakítással jeleníti meg. Egy indián leány szubrett szerepében: Tisza Karola lesz a sikerben osztályosa. Cselényi Józsefben csak ma fog új bonviváns-tehetséget felfedezni a közönség. Az együttesből még Horti Sándor, Sik Rezső és Gábor Ernő válnak ki mulatságos alakításaikkal. A zenekart Ábrányi Emil e műfajhoz kissé súlyos pálcája vezényli, a rendezés látványosságaiért Ferenczi Frigyesnek jár elismerés.”

A SZÍNHÁZI ÉLET - 1924/21. számában (amelynek 18. oldalán egy fotót is láthatunk Kiszely Gyuláról Szilágyi László, Lábass Juci, és Tisza Karola társaságában) az alábbi megállapítást olvashatjuk:

«A M E R I K A   L Á N Y A»

BEMUTATÓ A VÁROSI SZÍNHÁZBAN

[…] Kiszely Gyula első operettje a legszebb ígéretek közé tartozik. Leleményes, jól hangzó, ötletes muzsika. Egyesíti magában a bécsi operett dallamokban való gazdagságát, lírájának édes érzelmességét, az offenbachi elmésséget és a nigger songok, táncok érdekes, izgalmas ritmusbőségét. Megérzik ezen a muzsikán, hogy könnyen írta, aki írta, hogy szerzőjéből ömlenek a melódiák, hogy vérbeli operettszerző a fiatal Kiszely Gyula. […]”

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Karasszon Eszter (cselló), Homor Zsuzsanna (zongora)
DEBUSSY: Nocturn és scherzo
DEBUSSY: Intermezzo (cselló-zongora átirat)
MOÓR: Szvit csellóra és zongorára, Op.117
DEBUSSY: Cselló-zongora szonáta
MOÓR: 2. cselló-zongora szonáta, Op.55

19:00 : Budapest
Balassi Intézet

Fülep Márk - fuvola, altfuvola
Anima Musicae Kamarazenekar
Az Anima Musicae Kamarazenekar koncertje a Magyar Kultúra napján
NÓGRÁDI PÉTER: Nyári hajnal - versenymű fuvolára és vonószenekarra; ősbemutató
BARTÓK: Román népi táncok
VERESS SÁNDOR: Concertotilinkó – versenymű fuvolára
DOHNÁNYI-SITKOVETSKY: Szerenád

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Anna Dennis, Mhairi Lawson, Rowan Pierce (szoprán), Jeremy Budd, James Way (tenor), Ashley Riches (basszbariton), Roderick Williams (bariton)
Gabrieli Consort & Players
Vezényel: Paul McCreesh
PURCELL: Artúr király

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Szutrély Katalin, Bernhard Berchtold, Kovács István
Purcell Kórus
Orfeo Zenekar
Koncertmester: Paulik László
Vezényel: Vashegyi György
HAYDN: Az évszakok; Hob. XXI: 3

22:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Kóda
Paul McCreesh és a Gabrieli Consort
Moderátor: Hózsa Zsófia
Tolmács: Zsilavecz Csilla
Beszélgetőtárs: Paul McCreesh
19:30 : Debrecen
Kölcsey Központ

Kelemen Barnabás (hegedű)
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Vezényel: Somogyi-Tóth Dániel
"A magyar kultúra napja"
BARTÓK: 2. hegedűverseny
KODÁLY: Felszállott a páva – variációk egy magyar népdalra
A mai nap
történt:
1934 • A Kisvárosi Lady Macbeth bemutatója (Leningrád)
született:
1904 • George Balanchine, koreográfus († 1983)
1916 • Henri Dutilleux, zeneszerző
1922 • Varga Magda, operaénekesnő († 2015)
elhunyt:
1999 • Carelli (Krausz) Gábor, énekes (sz. 1915)