vissza a cimoldalra
2018-09-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4057)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61041)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11288)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7400)
Kimernya? (2752)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4338)
Ilosfalvy Róbert (812)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1066)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1480)
Franz Schmidt (3183)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2889)
Palcsó Sándor (227)
Balett-, és Táncművészet (5550)
Momus-játék (5515)
Opernglas, avagy operai távcső... (20137)
Operett, mint színpadi műfaj (3700)
Pantheon (2260)
Lisztről emelkedetten (917)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (774)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

850   Ardelao • előzmény849 2018-05-28 08:59:18

Majd néhány évvel később ...

ESTI KURIR, 1931.02.21.:

"A függöny mögött

[…]

KÉT ÚJ SZERZŐ a Városi Színházban.  Az egyik K. Halász Gyula, a librettista, a másik Kiszely Gyula, a komponista, mindkettőjük operettje a Fehér orchideák, amely szombaton este kerül először színre a Tisza Kálmán-téri hatalmas színházban.
A két szerző stúdióbeli ember. Az egyik, a librettista, rendező, a másik, Kiszely, «minden», aki, ha a helyzet úgy kívánja, speaker, karmester, figyelő, rendező, próbaellenőrző, műsorrevidiáló, időjárást jelentő, vízállást bemondó magyar és német nyelven, mikrofon-inspektor, gramofon- kezelő, szóval mondom: minden.
A Fehér orchideák
viszont olyan operett, amelynek ragyogó slágereit a legtöbben ismerik, hiszen több mint negyedmillió rádióhallgató hallgatta már a nagy duettet, a valcert, a primadonna belépőjét s a tangót rádión keresztül.
A szerzők ezt mondják:
— Ha csak a pesti rádióhallgatók fele eljön megnézni az operettet, már az is elég. Arról nem is beszélünk, hogy talán néhányan a külföldiek közül is eljönnek, akik nem egyszer hallották a népszerű dalok mellett a speaker ajkáról a bejelentést:
„Tangó a Fehér orchideák című operettből — írta K. Halász Gyula és Kiszely Gyula.”

*

KISZELY GYULA, a finom modorú, úri és mindig jól vasalt komponista, a világ legudvariasabb embere. Egy hangos szó még nem jött ki a száján.  Szordínóval beszél, és ha haragszik, szordínóval kiabál.
Annak idején az állatkerti közvetítésnél segédkezett Hegedűs Tibornak. És amikor az oroszlán rettenetes hangjával beleordított a mikrofonba, Kiszely csendesen odaszólt az állatok arany sörényű uralkodójának:
— Ha szabadna, egy kicsit halkabban...
” :)

849   Ardelao 2018-05-28 08:45:20

Kiszely Gyula először jelenik meg a „nyilvánosság" előtt ….

 AZ EST, 1924.05.18.:

          „Amerika lánya. (Bemutató a Városi Színházban.) Új magyar operettet játszanak ma este az állam második zenés színházában. Az újdonságnak csak a szerzői magyarok, a meséje, levegője, zenéje nem a magyar talajból sarjadt; ettől azonban még nagyon jó operett lehetne. Az Amerika lánya fiatal szövegírója, Szilágyi László, miután sikerrel próbálkozott a magyar történeti romantikával, a cow-boy filmdrámák hatása alá került, és új operettje cselekményét a vad nyugat vidékére, a Missziszipi vadregényes távlatába helyezi. Indiánok, bőrnadrágos ültetvényesek, repülőgépen járó sportlady, milliós örökség — persze dollárokban — és bonyodalmakkal járó szerelem: ebből adódik az Amerika lánya meséje, amely kissé vontatottan, filmbeli őseihez nem méltó tempóban indul, de a második felvonásban már fordulatosán perdül, gyakran mulatságos, és látványosságokra ad alkalmat a színháznak. Kiszely Gyula, az új operett komponistája, még a szövegírónál is fiatalabb és kezdő. Ez az első munkája, amellyel nyilvánosság elé lép. Az Amerika lánya zenéje után nem lehet jóslásokba bocsátkozni szerzője tehetségét illetően. (Megj.: Ez utóbbi megállapítást v.ö. a következő idézettel!)

          A jazz band-es amerikai ritmusok, ügyes utánérzések még nem jelentenek invenciót és eredetiséget. Az új zeneszerző hálás lehet azonban Harsányi Zsoltnak, akinek finom, zenei csengésű versei jelentékenyen hozzájárulnak a muzsika, érvényesüléséhez. Az előadás jó, színes, látványos, a színház meglepő bőkezűségét hirdeti. A szereplők középpontjában Lábass Juci áll, aki a címszerepet elegáns alakítással jeleníti meg. Egy indián leány szubrett szerepében: Tisza Karola lesz a sikerben osztályosa. Cselényi Józsefben csak ma fog új bonviváns-tehetséget felfedezni a közönség. Az együttesből még Horti Sándor, Sik Rezső és Gábor Ernő válnak ki mulatságos alakításaikkal. A zenekart Ábrányi Emil e műfajhoz kissé súlyos pálcája vezényli, a rendezés látványosságaiért Ferenczi Frigyesnek jár elismerés.”

A SZÍNHÁZI ÉLET - 1924/21. számában (amelynek 18. oldalán egy fotót is láthatunk Kiszely Gyuláról Szilágyi László, Lábass Juci, és Tisza Karola társaságában) az alábbi megállapítást olvashatjuk:

«A M E R I K A   L Á N Y A»

BEMUTATÓ A VÁROSI SZÍNHÁZBAN

[…] Kiszely Gyula első operettje a legszebb ígéretek közé tartozik. Leleményes, jól hangzó, ötletes muzsika. Egyesíti magában a bécsi operett dallamokban való gazdagságát, lírájának édes érzelmességét, az offenbachi elmésséget és a nigger songok, táncok érdekes, izgalmas ritmusbőségét. Megérzik ezen a muzsikán, hogy könnyen írta, aki írta, hogy szerzőjéből ömlenek a melódiák, hogy vérbeli operettszerző a fiatal Kiszely Gyula. […]”

Műsorajánló
Mai ajánlat:
14:30 : Budapest
BFZ Székház

Kakaókoncert
ismétlés: 16:30

15:00 : Budapest
Zeneakadémia

"Liszt-Kukacok Akadémiája"
Zenelabirintus

15:00 : Budapest
Erkel Színház

ORFF: Carmina Burana

16:30 : Budapest
Napfényes Étterem és Rendezvényterem

Narihito Mukeda (zongora)
Shimizu Yosuke, Hagiwara Riku, Hagiwara Izumi (cselló)
Ifjú virtuózok és mesterművek
PAGANINI: variációk egy Rossini témára
POPPER: Koncertpolonéz Op. 14.
SCHUMANN: Adagio és Allegro
BARRIÉRE: Szonáta két csellóra
BOCCHERINI: Esz-dúr csellószonáta
POPPER: Szvitek két csellóra
POPPER: Requiem Op.66.

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

25 éves a Nemzeti Kulturális Alap
Fesztiválnyitó gálaest

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Nyíregyházi Pro Musica Leánykar
Vezényel: Szabó Dénes
Ittzés Gergely (fuvola), Balog József (zongora)
Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor
Gyöngyösi Levente szerzői estje
Nőikarok
Fuvolaverseny
Zongoraverseny
A Mester és Margarita – I. felvonás
19:00 : Kecskemét
Hírös Agóra, Kulturális Központ

Operát az Operából! – Klasszikus és modern
Balett-est
A mai nap
született:
1923 • Kónya Sándor, operaénekes († 2002)
1973 • Ingrid Fliter, zongorista
elhunyt:
1835 • Vincenzo Bellini, zeneszerző (sz. 1801)
2006 • Pege Aladár, jazz-muzsikus, zeneszerző (sz. 1939)