vissza a cimoldalra
2019-04-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11345)
A csapos közbeszól (95)

László Margit (174)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3227)
Operett, mint színpadi műfaj (3885)
Pantheon (2340)
Élő közvetítések (7823)
Erkel Színház (9929)
Egyházi zene (217)
Kelemen Zoltán, operaénekes (94)
Simándy József - az örök tenor (598)
Bende Zsolt (151)
A hangszerek csodálatos világa (194)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4321)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1638)
Franz Schmidt (3311)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1310)
Kimernya? (3005)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

825   Ardelao • előzmény824 2018-05-15 08:25:48

A Selmeczbányaiak emlékkönyvében a következő olvasható róla:

"Clement Károly ny. főerdőtanácsos, zeneszerző. 1876 május 15-én Selmeczbányán született. Középiskoláit a selmeczbányai ág. evang. lyceumban, felsőbb tanulmányait az erdőmérnöki főiskolán végezte és a müncheni műegyetemen egészítette ki. Mint erdőmérnök, előbb a liptóújvári erdőgondnokságnál működött, majd felkerült a földművelésügyi minisztériumba, amelynek erdészeti osztályán fejtett ki nyugalombavonulásáig értékes tevékenységet. Már lyceumi évei alatt megnyilatkozott kivételes zenei érzéke és tehetsége. Megszervezője volt a lyceumi zenekarnak, amely az énekkarral együtt az ő vezetése alatt szép sikereket ért el. A főiskolán ugyancsak vezetője volt a hallgatóságból alakult zenekarnak és mint gyakornok, Liptóújvárott is lelkesen foglalkozott zenével, dalárdát vezetett és állandóan szerepelt, mint orgonista a templomban.
Budapestre kerülve
, még intenzívebben foglalkozotta zenével. Alkotó zsenijének első terméke az a zenei mű volt, amellyel megnyerte a „Nemzeti Zenede" Zichy Géza gróf pályadíját s amelyet a pesti Vigadóban a szerző személyes vezetése mellett mutattak be. Sokoldalú tehetsége sokféle zenei műfajban keresett érvényesülést és meleg, nagy sikereket ért el. Az egyházi zeneirodalmat a Mátyás templomban előadott „C-dúr" és „D-moll" miséje, továbbá nagy zenekarra, vegyeskarra és négy magánszólamra írt „Nagymiséje" és vegyeskarra írt „Budavári miséje" gazdagítja.
A magyar zenedrámák sorában előkelő helyet vívott ki a volt Népoperában bemutatott „Radda" című operája, de még inkább a Városi Színházban nagy sikerrel előadott „Trilby" című dalműve. Ezeken a már színre került zenedrámai művein kívül készen várja színrehozatalát „A bajusz" című egyfelvonásos operája, nemkülönben „Fertiona" című balettje.
E nagyobb zenei műveken kívül még igen nagy számú zongoradarab, zenekari szvit, több kisebb zenekari kompozíció, mint kvintettek, kvartettek és számos pompás műdal dicséri Clement Károly nagyskálájú talentumát.
E kisebb művek állandó műsordarabjai a rádiónak és sok hangversenynek is. 1935-ben váratlanul halt meg.“

824   Ardelao • előzmény823 2018-05-15 00:35:08

Papp Viktor könyve nagyon szép  fotót tartalmaz a délceg, olaszos küllemű fiatal zeneszerzőről, de ide csupán a „m. kir. bányászati akadémia 1895.-96. évi valetáns (végzős) hallgatói“-nak  a tablóját tudom beilleszteni, ahol Clement Károly a 3. sorban balról a harmadik (20. sz. fotó):

http://leveltar.uni-sopron.hu/images/tablo/bke/bke_tablo_1896.jpg

823   Ardelao 2018-05-15 00:30:01

142 évvel ezelőtt, ezen a napon született

Clement Károly zeneszerző

(Selmecbánya, 1876.05.15.-Budapest, 1935.01.07.)

Nem jegyzik a legnagyobbak között, de Papp Viktor, a kiváló zeneesztéta, akinek még volt alkalma hallani Clement szerzeményeit, érdemesnek tartotta őt arra, hogy megemlékezzék róla. Megfelelő hanganyag hiányában nekünk sajnos már nem áll módunkban megítélni e zeneszerzőnk műveinek az értékét, de arra van lehetőségünk, hogy emlékét – a zeneszerző műveinek esetleges újraélesztéséig - életben tartsuk.  

Papp Viktor így vezeti be a Clement Károlyról szóló írását:

          „Alkatra olyan volt, mint egy hódító olasz »maestro«. Erőteljes, magas növésű, kifogástalan férfi szépség. Jóbarátja, Stróbl Alajos, az »Ifjúság« szobrát róla mintázta. A szoborral a párizsi kiállításon díjat nyert. Hullámos, dús fekete haj, fínomvonalú magyaros bajusz, halavány arc, erős, szabályos vonásokkal és melegbarna két nagy szem, melyből rajongás, ábrándosság, melegség és szerénység sugárzott. Egyik ősét, Clement Jánost, Mányoki Ádám festő legjobb barátját, kit az osztrák császár Zólyom piacán kerékbe  töretett, mint Rákóczi bizalmas emberét emlegették a családban. Egy másik ősét, a szabadságharc katonatisztjét, halálra ítélték. Volt is valami hősi vonás ebben a szelídlelkű Clement Károlyban. Az az eltökélt megadás és töretlen önbizalom, mellyel utolsó napjáig viselte az élet megcsúfolásait. Édesanyja révén, ki olasz Svájcból származott, latin vér is keringett ereiben. Talán innen kapta a zene szeretetét. A muzsikára rögtön felfigyelt, mint harci mén a kürtszóra. Melódia volt az egész ember. Fantasztikus rajzú, meleg, szenvedélyes, olasz melódia. Széles karimájú fekete kalapjában, fehér művésznyakkendőjében, romantikus körgalléros felöltőjében úgy járt-kelt az utcákon, mintha most jönne az Operaházból, hol nagysikerű művének egyik előadását vezényelte, - vagy most szállt volna le a Koronázó Mátyás Templom kórusának dirigensi emelvényéről, hol ünnepi miséjét zengette el. Mintha mindig frakkot viselt volna, csak az utcára vette fel a felöltőjét. A lelke mindig frakkban volt. Gondolatainak és érzéseinek csak a díszeit mutatta meg. Bensejében megostromolhatatlanul zárkózott és mégis közvetlen, vonzó, kellemes és kedves. Talán soha senki sem sejtette, hogy Clement Károlyon, a szeretetreméltó emberen kívül van egy másik Clement Károly: a vérzőszívű művész. Pedig miséi s főként dalai, melyekre nem fordítottak elég gondot kortársai, árulók lehettek volna.

          Most már késő. Az embert néhány évvel ezelőtt (Megj.: ez az írás 1940 körül született.) Rendkívül érzékeny szíve, művész-sorsának mostohasága és a szokásos magyar közönyösség ásta meg korai sírját.

          Egy magyar tehetséggel több, ki a művészet elhivatottja lehetett volna. Egy zeneköltővel kevesebb, aki magyar lélekkel dalolt.

[…]

          Művei: Trilby, 3 felvonásos opera, Radda, 1 felvonásos opera. Bajusz, 1 felvonásos opera. (Részben hangszerelve.) Fortuna, balett. Szerencse fel. Balett. Lavinia. (Csak részletekben van meg.) Négy Nagymise. (Zenekar, énekkar.) Budavári mise. (Énekkari. Két Kisebb mise. Ötven dal. Zenekarra írott több kisebb műve és zongorára írott több darab, melyek közül különösen Allegro Appasionata-jára volt büszke.“

Az interneten elérhető egyedüli hanganyag:

A nagyréti öregtemplom – Clement Károly szerzeménye, énekli: Koréh Endre

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Nádor Terem

Tóth-Vajna Zsombor - fortepiano (Anton Walter, Bécs 1805)
HAYDN: A Megváltó hét szava a keresztfán Hob. XX/1C (1787) - fortepiano változat

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Joseph Calleja
Magyar Állami Operaház Zenekara
Vezényel: Pier Giorgio Morandi
VERDI: A szicíliai vecsernye - nyitány
VERDI: Rigoletto - Questa o quella (A herceg áriája)
VERDI: Macbeth - Ah, la paterna mano (Macduff áriája)
VERDI: Attila - előjáték
PUCCINI: Tosca - Recondita armonia (Cavaradossi áriája)
MASSENET: Werther - Pourquoi me réveiller? (Werther áriája)
PUCCINI: Manon Lescaut - intermezzo
PUCCINI: Tosca - E lucevan le stelle (Cavaradossi áriája)
MASCAGNI: Parasztbecsület - intermezzo
CSAJKOVSZKIJ: Hat románc, op. 6 - No. 6: Ki kenyerét nem sózta soha könnyel
TOSTI: Ideale
TOSTI: 'A vucchella
PUCCINI: Lidércek - La tregenda
VELLA: Il-Kebbies tal-Fanali
DONAUDY: Vaghissima sembianza
LEONCAVALLO: Bajazzók - intermezzo
LEONCAVALLO: Mattinata

19:30 : Budapest
Pozsonyi úti Református Templom

Szemere Zita, Kun Ágnes Anna, Alexander Kaimbacker, Fellegi Balázs, Neubauer Lóránt
Bécsi Állami Operaház Kórusakadémiája, A la Carte kórus
Vez: Svetlomir Zlatkov
J.S. BACH: János passió
A mai nap
született:
1892 • Germaine Tailleferre, zeneszerző, a "Hatok" tagja († 1983)
1965 • Natalie Dessay, énekes