vissza a cimoldalra
2018-05-24
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60798)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3983)
Társművészetek (1254)
Momus társalgó (6334)
Milyen zenét hallgatsz most? (24996)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11275)
A csapos közbeszól (95)

A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (842)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2521)
Operett, mint színpadi műfaj (3604)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (711)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1406)
Franz Schmidt (3126)
Udvardy Tibor (185)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4273)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2730)
Momus-játék (5486)
Miller Lajos (60)
Fiatal művészeink hazai és nemzetközi sikerei (324)
Erkel Színház (9286)
Pantheon (2217)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6606)
Kimernya? (2703)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

731   Ardelao • előzmény730 2018-04-12 12:14:49

LYKA KÁROLY: AKVARELLEK

(Részlet)

A csodagyerek

Amsterdamban a spanyol láz megölte a legtehetségesebb hegedűművészek egyikét: Pártos Istvánt. Pártos István összesen tizenöt éves volt, a nevét azonban már négy esztendő előtt szárnyára kapta a hír és az utolsó év alatt a babér és az arany garmadával hullott lába elé, tegyük hozzá: nem érdemetlenül. A halála alkalmából megjelent méltatások egyhangúan kiemelték, hogy Pártos István nem csodagyerek volt, de művész. Kétségtelen, hogy a csodagyerek fogalmának közkeletű értékelését a Pártos István aproposjából is revízió alá kell venni és meg kell vizsgálni, hogy ez a két minőség: csodagyerek és művész, együtt valóban: contradictio in persona-e.

[…]

A művészekkel szemben, akik már gyermekkorúban elragadták a közönséget, az esztétikusok arra hivatkoznak, hogy az igazi, a legnagyobb lángelmék csak aránylag későbben bontakoznak ki, hogy sem Bach, sem Haydn, sem Beethoven és Schumann, Schubert, Brahms, Csajkovszky, Rameau, Lully, Gluck, Wagner sem volt csodagyerek. Valóban: a csodagyerek az artisták közé tartozik?
Az utolsó évtizedek, úgy látszik, más véleményen vannak. A Hubay-iskola neveltjei: Vecsey, Szigeti, Geyer Stefi, Pártos István, Ipolyi László, Kerékjártó Duci, Rubinstein
Erna, a külföldiek közül Zimbalist Efrem, Colbertson Sascha, Heifetz Jasa eleven érvek az ellenkező álláspont mellett. És akadnak esztétikusok, akik azt állítják, hogy minden csak technika . . . Mi az igazság?

Azt hisszük, két csoportra kell osztani a csodagyerekeket, aminthogy a muzsikusok is, nagy általánosságban, két csoportra oszthatók. Az egyikbe azok tartoznak, akik anyanyelvükként beszélik a muzsikát. Akiknél a hangoknak nincs fogalmi, értelmi jelentőségük. Akik nem ,,kifejezni" akarnak valamit, hanem zenét írnak, önmagában teljes, önmagában kielégítő muzsikát. Ez a Mozart-típus. A másikba azok tartoznak, akiknél a zene csak a kifejezés eszköze, akiknél a ,,hangok mögött" rendszerint van valami, ami nem lett, nem tudott hangra, zenére váltódni, egy eszme, egy élmény, egy gondolat, akik épp ezért örökké küzdenek, heroikusan küzdenek a kifejezési módjával. Ez a Beethoven-típus. Az, aki az első csoportba tartozik, aki született muzsikus, már gyerekkorában ösztönösen megérzi és megérti, ami érzés és gondolat a hangokba záratott. Megérti, úgy, mint ahogy a mesebeli hősök egyszerre megértik például a madarak énekét. Az ilyen gyerek, kivételes, rendkívüli, tüneményszerű jelenség, igazi csoda. Ilyen volt gyermekkorában Mozart, ilyen volt Mendelssohn, Liszt, Hubermann, Pártos István. Az ilyen gyerek már gyermekkorában művész. […]“

Képtalálat a következőre: „Pártos István”

730   Ardelao • előzmény729 2018-04-10 10:56:35

Azt pedig, hogy a tanár nem tévedett, az alábbi cikk is igazolja:

PESTI NAPLÓ, 1918. 02. 24.:

Pártos István sikere Skandináviában.

Pártos István, a kitűnő fiatal hegedűművész, január folyamán több hangversenyt rendezett Stockholmban, amelyekről a svéd sajtó a legnagyobb elismerés hangján emlékezett meg. A Svenska Dagbladet ezeket írja: „Csodálatos, milyen zengő, nagy hangja van a hangszerének, mennyire uralkodik művészete teknikai nehézségein, s emellett milyen muzsikus lélek: játéka széles és forró, rajongó ének . . ." Az Aftonbladet így ír: „Játéka izzó férfi-ének, előadása abszolút muzsikális, felfogása előkelő és érett." Az Aftontidningen kritikusa különösen befejezett teknikáját és lélekkel teljes, szép tónusát dicséri, melylyel csak igazi mester dicsekedhet. A Nya Dagligt Allehanda is megállapítja, hogy Pártos Istvánnak szokatlanul érett zenei felfogása és csodálatos teknikája van. A Socialdemokraten ezeket írja: „Valóságos élmény volt a fiatal magyar hegedűművész hangversenye. Sok nagy művésznek évekbe került, míg idáig fejlődött." A többi lap is az elragadtatás hangján ír Hubay Jenő fiatal tanítványáról.“

729   Ardelao • előzmény728 2018-04-10 10:56:01

Pártos István tanára, dr. Hubay Jenő, így írt tanítványáról a ZENEI SZEMLE 1917. márciusi számában:

„Hosszú pedagógiai működésem folyamán számos tehetséges gyer­meket láttam felnőni és megállapíthatom, hogy a valódi tehetség megíté­lésében sohasem tévedtem.

[…]

Nemrégen iskolámból ismét egy 13 éves gyermek lépett a nyilvánosság elé. Neve — Pártos István. Szokat­lanul nagy tehetségével egyhamar magára irányítja majd a külföld figyel­mét is. Ez a gyermek nem zeneértő család sarja. Atyja rég elhalt, s anyja önmagát és fiát keze munkájával tartotta fenn. Zeneakadémiánk előkészítő tanszakára hét éves korában vették fel; amint ezt elvégezte és tanárja őt mint igen szorgalmas és tehetséges ifjút méltányolta, felvettem tanszakomba.

Ez az ifjú nem ment csodagyermekszámba — és mégis az volt. Szokatlan talentumáról egyrészt hihetetlen teknikai teljesítményeivel győzött meg, másrészt a művészet minden belső titkának mélységes meg­értése révén. Óráról-órára 10— 15, sőt még több gyakorlatot tanult meg, s azokat kívülről játszotta. Tudvalévő, hogy a gyermekek nem nagy kedv­vel játszanak gyakorlatokat. Pártos azonban nagy érdeklődést mutatott az etüdök iránt is, és a nehézségeket játszi könnyűséggel győzte. Ma tizenhárom éves, s alig van nevezetesebb mű, amelyet kívülről előadni ne tudna. Tehetsége minden külső behatás nélkül tört magának utat.

[…]“

728   Ardelao • előzmény727 2018-04-09 08:11:16

SZÍNHÁZI ÉLET, 1917/49. SZÁM:

Pártos István

Egy-két évvel ezelőtt egy zeneakadémiai vizsgahangverseny után kapta fel nevét szárnyára a hír. Egy kis rövidnadrágos, csillogó szemű fiúcska, a kitűnő Hubav Jenő tanítványa hegedült a mamák, papák, nénik és kritikusok előtt és az utóbbiak jóvoltából másnap már egész Budapest tudta, hogy megérkezett az új hegedűcsoda, egy a szónak nemes, mozarti értelmében veendő csodagyermek, aki a legjobb úton van ahhoz, hogy a legnagyobbak, legkiválóbbak sorába jusson. Gyönyörű izgalom és ritka zenei esemény volt a kis Pártos István első nyilvános szereplése és az azóta eltelt idő igazolta, hogy azok a nagy reménységek, amelyek a művészete által kiváltott zúgó tapsokban nyertek kifejezést, a legszebb módon teljesedtek be.
Pártos István komoly, nagy művésszé fejlődött, ritka tehetsége, univerzális tudása a legelsők közé emelte. Olyan repertoirja van, amilyennel alig rendelkezik ma művész és olyan nemes, kijegecesedett előadása, tónusa, játékmódja, amely szinte nem is illik a korához. A napokban Bécs ünnepelte ritka melegséggel, határtalan lelkesedéssel, majd ismét a budapesti közönségnek számolt be előrehaladásáról.
Pártos István immár nem ígéret, hanem a legszebb művészi tett. Ő ma a legkiválóbb magyar hegedűművész.“

727   Ardelao • előzmény726 2018-04-09 08:08:54

NYUGAT, 1917. 1. SZÁM:

Bálint Aladár: Pártos István

(részlet)

A gyerek Paganini lehetett olyan, mint e tíz és egynéhány esztendős kis hegedűművész. Bágyadt alabástrom arcából, magas homlokából, mély tüzű szeméből, keskeny ajkából mintegy rekonstruálható az egykori csodahegedűs még késő arcképeiben is nyugtalanító feje.

Az ő arcán is ott lobog a nyugtalanító titok döbbent-bélyege. A jövetele, művészete megfoghatatlan csoda.

A gyerekszoba ajtaja, ahonnan a nyilvánosság elé tuszkolták, bezárult mögötte és egy nagy, befejezett művész életterhe, feladata alatt görnyed törékeny kis teste. Jövője, további útja fájdalmas kérdés.

[…]

Pártos István ez idén tartotta első önálló hangversenyét. (Tavaly csupán az iskolai hangversenyen szerepelt). A filharmonikusok zenekara asszisztált e serdületlen fiúnak, ki hangszerével uralkodott a zenekaron.

Bruch-Beethoven-Lalo egy-egy hegedűkoncertjét játszotta. Mi következik még ezek után? Aki Beethoven D-dúr hangversenyét oly elmélyedéssel, stílussal adja elő, az legfeljebb technikailag fejlődhetik csupán. A tónusa máris meleg, férfias, szinte zavarbaejtő. Kezében szélesen tömör zengéssel muzsikál a hegedű. Fegyelmezni tudja magát, belé tud illeszkedni a zenekar együttesébe. Ezek mind oly tulajdonságok, melyek kész művésszé teszik őt.

Pedig nem az, mert nem is lehet. Még nem szenvedett, nem kételkedett és nem kerekedett felül önmagán, sem az elmúlt, sem a jelenvaló dolgokon. Még nem érti, nem látja meg szerepét, helyét, amelyet a mindenségben betölt. Bármily szépen muzsikál, nem a maga lelkét muzsikálja ki, hanem mások sugallatát. Igaz, hogy majdnem tökéletesen. Majd tizenöt, húsz esztendő múlva. Ha belekóstolt az életbe. Lehet, hogy akkor akadozva beszéli el hegedűszóban mindazt, amit most fiatalon, nyíltsággal, tökéletes tisztasággal, hibátlanul elmondott, de mégis az lesz az igazi.* […]“

*Tipikus kritikusi meglátás. A középszerű korszakalkotó gondolata a zseniről.

726   Ardelao • előzmény725 2018-04-08 09:52:40

AZ EST, 1916.03.26.:

„Látogatás egy 13 éves csodahegedűsnél

 — Az Est tudósítójától —
... A Zeneakadémián, ahol pedig sok száz növendék címét tartják nyilván, a titkári hivatalban betéve tudják, és azonnal megadják a feleletet, amikor Pártos István lakása után érdeklődünk.
— Szív utca 14. III. emelet 6. ajtó.
Bemenet egy kis fiú jön utánunk, hegedűtök a kezében:
— Pártos Istvánt keresi? Olyan csuda még nem volt a világon!
... A Szív utcai sötét bérházban a házmesterné visz fel a liften :...
— Pártosékhoz tetszik?! A Pistike, — az aztán a művész! Csupa komoly dolgot játszik, népdalt sohasem. Kottista!
A lakás: a polgári bárom szoba és benne a magyar tehetség legújabb hajtása: Pártos István, a tizenhárom éves hegedűművész, aki a múlt héten, egy akadémiai vizsga keretében mutatkozott be, Beethoven hegedűversenyét játszotta és rögtön az élő hegedűsök első sorába küzdötte magát. A tanára, Hubay Jenő, aki elsőnek ismerte fel nagy tehetségét és két év alatt művészt nevelt belőle, előttünk is elragadtatással nyilatkozott róla:
— Bizonyos, hogy itt csodával van dolgunk, — mondotta nekünk Hubay professzor — ebben a kisfiúban bámulatosan egyesül a technikai tökéletesség a lelki érettséggel. Mikor felvételre jelentkezett nálam, kotta nélkül játszotta Wieniawski és Vieuxtemps etűdjeit, — azt hiszem, ezzel éppen eleget mondottam róla. Most azt szeretném, ha kimenne Berlinbe és bemutatkoznék Nikischnek és Wolff Hermannnak. Még egy éve van a Zeneakadémián — a művészképző utolsó tanévét járja — és azután csodálatos pálya áll előtte...
Hubay nem mondta ugyan, de mi tudjuk, hogy ő nemcsak művészetével és pedagógusi útmutatásaival állott a kisfiú mellett, hanem arról is gondoskodott, hogy gond nélkül tanulhasson és a nélkülözés ne befolyásolja fejlődését.
A kis művész édesapja már meghalt, édesanyja pedig szerény - viszonyok között élő varrónő; egykor maga is zongorázott és ott, a nagyon egyszerű Szív utcai lakásban beszéli, hogy kisfia már két éves korában babrált a hegedűvel, pengette a búrokat, később az volt a legnagyobb öröme, hogy hegedűt kapott ajándékba, és ötödfél éves korában már komoly zeneiskolába járt, ahol kitűnt biztos zenei hallásával és azzal, hogy bármily nehéz dolgot mutatott is neki a tanára; rögtön megtanulta és utánajátszotta
—  Az édesapjára emlékszik-e? — kérdezzük Pártos Istvántól. A fiú, mélytüzű fekete szemeit ránk szögezve válaszol:
— Hogyne! Hogy szerette a zenét! Milyen remekül zongorázott!
Azután elbeszéli, hogy a kedvenc zeneszerzője Beethoven és Brahms, legjobban szereti hallgatni a kis Heifetz hegedűjátékát (ez is egy kis csodagyerek), »Vecsey is jó, főként a technikája«, a zongoraművészek közül sokra becsüli Sauert »és persze Dohnányit«.
Felnőttesen, öregesen beszél, két izmos kis keze elterül az asztalon, úgy mondja :
— A harmadik gimnázium anyagát tanulóm, hetenként háromszor jön hozzám egy tanár. — iskolába nem, járok, nagyon kell vigyáznom magamra- Különben mindig egyedül vagyok . . . vagy. anyuskámmal, barátaim nincsenek. Olvasni szoktam sokat; most Shakespearet, azelőtt Kantot, Diderot-t, Schopenhauert.
— Az Istenért, — vetettük közbe
— hát miért nem indián történeteket?
— Nem szeretem a gyerekkönyveket — feleli. — Csupa butaság. Csak egyet szeretek közülük : »A Pál utcai fiúk «-at, Molnár Ferenctől. Az szép, annak nagyon tetszik a ... (látszik, hogy keresi a kifejezést) a ... megírási módja.
Legszívesebben azonban mégis csak a zenéről beszél.
— „Nagyon szeretem Wagnert. Két évig tanultam zongorázni, és már az összes Wagner-operákat játszom, mégpedig a legnehezebb átiratban. Nem vagyok izgatott, még ha koncerten játszom sem. A közönséggel nem törődöm, csak a hegedűvel és a tanár úrral. " ..................
.Azután megmutatja a »Végbizonyítvány «-t, amit a múlt tanév végén kapott a Zeneakadémián, Pecsét, Mihalovics igazgató, Moravcsik titkár szigorú hivatalos aláírása; bizonyítja, hogy Pártos István (szül. 1903. március 1-én, izr. vallású, hat év alatt elvégezte a Zeneakadémia tizenhárom évfolyamának tananyagát, és mindenből kitűnőt érdemelt. .
... Vékony, nyurga kis tizenhárom éves művész, hosszú hajával, nagy, égő szemeivel, — most ott ül a Szív utcai lakásban, a harmadik emeleten, úgy hegedül, mint a világon kevesen; olvassa Kantot és Brahms a kedvenc zeneszerzője, — vajjon tudja-e, mi a gyermekkor, és ha tudná, cserélne-e érte ?!”

725   Ardelao 2018-04-07 07:12:15

Pártos István hegedűművész

Budapest, 1903. 03. 01.- Amszterdam, 1920. 02. 04.

A lexikonokban olvasható leghosszabb szöveg e csodagyermekként feltűnt hegedűművészünkről a következő:

„Hubay Jenő tanítványa. Nagy reményeket keltő ifjú művész volt. Sikerrel hangversenyezett külföldön (Berlin, Lipcse, Dánia, Hollandia, Svédo., Norvégia).“

(MAGYAR ÉLETRAJZI LEXIKON)

A Teremtő e lelket túl sok ajándékkal halmozta el, amikor útjára bocsátotta. Ám – mert egy jó szülő nem kivételezhet egyetlen gyermekével sem – az Atya a rend helyreállítása végett kedvenc fiának földi életét rövidre szabta.

Hangfelvételt  ugyan nem találtam Pártos István játékáról, de úgy érzem, ő sem maradhat ki e magyar panteonból.  

A SZENT LÁNG – holland tündérmese egy elfeledett magyar csodahegedűsről In memoriam Pártos István

Hírek
• Baráth Emőke szerződése a Warnerrel
Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom

"Orgonahangverseny"

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, XXIII. terem

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Kováts Péter tanítványai
DVOŘÁK: 12. (F-dúr) vonósnégyes, Op.96 („Amerikai”)
Szabó Sára, Haraszti Violetta (hegedű), Dauner Kinga (brácsa), Bettermann Rebeka (cselló)
GRIEG: g-moll vonósnégyes, Op.27
Milibák Edit, Somló Judit (hegedű), Veér-Lenthár Lilla (brácsa), Hadobás Gergely (cselló)
SOSZTAKOVICS: 8. (c-moll) vonósnégyes, Op.110
Gál-Tamási Anna, Szilágyi Júlia (hegedű), Hidas János (brácsa), Hagiwara Riku (cselló)

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Tóth Ágnes (fuvola)
Granik Anna (zongora), Nagy Dóra (oboa), Katrin Mátyás (klarinét), Südi Bálint (kürt), Losonci Luca (fagott)
A hallgató barátaiból alakult zenekar
Koncertmester: Kapor Andrej
"Tóth Ágnes fuvola diplomakoncertje"
C.P.E. BACH: d-moll fuvolaverseny, Wq 22
GYANYISZOV: Fuvola-zongora szonáta
MILHAUD: La cheminée du roi René (René király kandallója), Op.205
KARG-ELERT: B-dúr fuvola-zongora szonáta, Op.121

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

"Zeneszerzés MA diplomakoncert / zenekari művek"
HÉRINCS DÁNIEL: Fekete tükör
Kováts Miron (cselló)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Serei Zsolt
HÉJA BENEDEK: MŰ-EMLÉKEK, avagy a zeneköltő szerelme
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Serei Zsolt
BAGAIS ÁDÁM: Alarum
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Dénes-Worowski Marcell
ERDŐS BÉLA: Concerto for Electric Guitar and Orchestra
Tátrai Farkas (elektromos gitár)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Dénes-Worowski Marcell

19:00 : Budapest
Erkel Színház

EÖTVÖS: Vértelenül; BARTÓK: A kékszakállú herceg vára

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Rohmann Ditta (gordonka)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
vez.: Vashegyi György
ERKEL: Hunyadi László – nyitány
DUBROVAY: Gordonkaverseny
CSÍKY BOLDIZSÁR: Erdélyi rapszódia
KODÁLY: Háry János – szvit
A mai nap
történt:
1918 • A kékszakállú herceg vára bemutatója (Budapest)
1948 • A Koldusopera bemutatója (Cambridge)
született:
1922 • Kórodi András, karmester († 1986)
1960 • Paul McCreesh, karmester