vissza a cimoldalra
2018-06-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60882)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4039)
Momus társalgó (6335)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Társművészetek (1255)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11277)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7247)
Pantheon (2236)
Erkel Színház (9344)
Erkel Ferenc (1046)
Palcsó Sándor (215)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2769)
Wagner (2594)
Kinek tetszik Rimszkij-Korszakov ? (46)
Opernglas, avagy operai távcső... (20100)
Jacques Offenbach (471)
Bánk bán (2965)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (892)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1424)
Franz Schmidt (3141)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1234)
László Margit (149)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

722   Ardelao • előzmény721 2018-04-06 00:42:12

1936. február 9-én, vasárnap délután 5 órai kezdettel
 

Budapest Székesfőváros Népművelési Bizottsága hangversenyei a Székesfővárosi Zenekar közreműködésével:


RÉGI MAGYAR MUZSIKA
Biblikus és históriás énekek, magyar táncok Siklós Albert zenekari átdolgozásában

 

Vezényel:
SIKLÓS ALBERT
a Zeneművészeti Főiskola tanára 

Közreműködnek: dr. Palló Imre, a M. Királyi Operaház örökös tagja és dr. Imre Vince operaénekes.
 

1. Régi magyar táncok (1520—1800)
2. a) Kisfaludy Sándor: Ongarese (1822—23)
b) Kisfaludy Sándor: Magyar inszurrekciós induló (1809)
c) Csermák Antal: Palotás

3. A kolozsvári Hofgreff-gyűjtemény hat biblikus és históriás éneke.
Bemutató előadás.
Előadja: Dr. Imre Vince operaénekes.
a) Az Illyés prófétáról és Ackáb királyról való história (Csükei István)
b) Az drága és istenfélő vitéz Gedeonról szép história (Batizi András)
c) Jeremiás próféta siralmas panaszolkodása (Névtelen)
d) Az Holofernes és Judit asszony históriája (Sztárai Mihály)
e) Az igaz keresztyényeknek kevés számokról, háborúságokról és győzelmekről (Sztárai Mihály)
f) Az szent Tóbiásnak egész históriája (Székel Balázs)

4. Bihari-szvit. (Bihari Sándor négy művének zenekari feldolgozása)

I. Húsz talléros verbunkos.
II. Hatvágás-verbunkos.
III. Rekviem fia halálára.
IV. Hadik óbester nótája.

SZÜNET

5. Tinódi Lantos Sebestyén «Króniká»-jának nyolc éneke.
Előadja: Dr. Palló Imre, a M. Királyi Operaház örökös tagja.
a) János király testamentuma
b) Szegedi veszödelöm
c) Az Vég Temesvárban Losonczi haláláról
d) Eger vár viadaláról való ének
e) Egri históriának summája
f)  Budai Ali basa históriája
g) Dávid királról
h) Szitnya, Léva, Csábrág és Murány várának megvevése.

6. A lőcsei tabulaturás-könyv táncai. (1660 körül.) Bemutató előadás.
7. Magyar induló (18. sz. katonadalok feldolgozása).

 

A ZENE, 1936. február 1. (XVII. Évfolyam, 7. szám)

721   Ardelao • előzmény720 2018-04-03 19:39:29

 

Siklós Albert: «Ferkó szórakozásai.» — Szvit, kis zenekarra.

 
1. Az automobil. — 2. A tánc. — 3. A körhinta. — 4. A baba szerenádot kap. — 5. A macó. — 6. A csákó és a trombita.


Ferkó, akiről ezek a bájos apróságok szólnak, a komponista fia. Mikor íródtak? 1909-ben, mindössze két esztendős volt. Ma — teljes nevén Siklós Ferenc, bölcsész-hallgató és filmrendező — persze más szórakozások után jár. Azóta húsz esztendő telt el. A kis Ferkóból hatalmas bajuszos legény lett, de a szvit, melyre zeneszerző-édesapját inspirálta, ma is ugyanúgy hat ránk, mint akkor: a gyermekéért rajongó csupa-szív apa boldogság-könnyektől átitatott humorának megnyilatkozása.

A kis szvit eredetileg zongoradaraboknak készült; négy tételes, gyermekeknek szánt kompozíció, melyből csak a mű megjelenése után készült el a partitúra, hat tételre kiegészítve. Ebben a formában mutatta be először az Országos szimfóniai zenekar 1910. november 6-án. Azóta száznál több előadást ért meg, játszotta többek közt a Wiener Tonkünstler Orchester és a berlini Stern-konzervatórium zenekara.
 

Mivel is szórakozott a kis Ferkó 1909-ben? Elsősorban egy gyönyörű pirosra lakkozott kis autóval; ha felhúzták, erős iramban szaladt körbe az udvaron. Néha döcögött kissé, — ez is benne van a muzsikában — de megint csak nekilendült. Csak akkor állt meg hirtelen, mikor lejárt a rúgója.

Aztán tipegve táncolt, persze nem valami ócska keringő-témára, hanem a papájának egészhangú skálában írt dallamára. Muzikális gyerek volt, ki még ezt a furcsa — akkor merésznek mondott — témát is utána tudta énekelni.

Legkedvesebb játékszere persze a «ringispil» volt. Egy pléhernyő alatt különböző színű lovak repültek körbe, mialatt a körhinta talapzatába elrejtett óramű állandóan azt a két ütemes motívumot nyekeregte, amit a tétel fuvola és harangjáték szólamaiban hallunk. E szellemesen hangszerelt tétel kontrapunktikája minden látszólagos egyszerűsége mellett is elárulja az «Ellenponttan» és a «Hangszerelés-tan» szerzőjének imponáló tudását.

Ferkó azonban lovagias gyerek is volt. Nemcsak önmagát mulattatta, hanem a babát is, mely akkoriban nem hiányozhatott egy középosztályhoz tartozó család foteljéről sem. Egyszerű kis dallam ez a kis szerenád, melynek varázsa ötletes harmonizálásában nyilatkozik meg.

Félelmetes játékszer volt a Ferkónál jóval nagyobb barnaplüs-medve: a macó. Még morgott is, ha megnyomták. Ezt az elégedetlen zsörtölődést pontosan halljuk a fagottok és gordonkák glisszandóiban.

Az utolsó szám az elmaradhatatlan «katonásdi» illusztrációja. Ez még a világháború előtt volt gondtalanul játszottunk a tűzzel, távolról sem sejtvén, mennyi baj, mennyi szerencsétlenség szakad még ránk a csákó és a trombita párosításából. Peckesen jár a kis Ferkó az udvaron, irgalmatlanul fújva hamis trombitáját. Mögötte lép strammul a képzelt sereg, melyet közben harsány hangon execiroztat. Vigyázz! Indulj! Jobbra kanyarodj!

Négy évvel később Oroszország beláthatatlan hómezőin hangzottak el ugyanezek a magyar vezényszavak. ..........

A ZENE, 1929. (10. szám)

720   Ardelao • előzmény717 2018-04-03 06:14:15

Képtalálat a következőre: „Siklós Albert”

Siklós Albert - Nagy Elődök

RÁDIÓFÓNIA - 5. RÉSZ

A Siklós Albertről szóló megemlékezés a 30. perctől hallható.

„Műveinek nagy része a rádióban került bemutatásra, de felvétel nem maradt róluk.“

717   Ardelao 2018-04-03 00:54:56

 

"76 évvel ezelőtt, ezen a napon hunyt el Siklós Albert, magyar zeneszerző, főiskolai tanár, zenetörténész, gordonkaművész és lapszerkesztő. (1878.VI.26. – 1942.IV.3.)
 

Jogásznak készült, az egyetemet el is végezte, hogy közben a legszorgalmasabb és egyik leg kiválóbb növendéke legyen a Zeneakadémiának is. Mint az Akadémiia növendéke elnyerte a Liszt és a Volkmann-díjakat, mire hosszabb tanulmány utakat tett Német-, Olasz- és Franciaországban. A zongora és a gordonka művésze volt, és mint csellista - több éven át — a Filharmonikusokkal is játszott. Nem volt olyan régi, elavult vagy új hangszer, amelynek legalább a szerkezetét ne ismerte volna. Írt egy kétkötetes hangszerelés-tant, amely párját ritkítja még a külföldi szakirodalomban is. Mint a Zeneművészeti Főiskola tanára, Kodály Zoltán mellett ő tanította a Zeneakadémián, a legfelső fokon a zeneelméletet, a hangszerelés-tant és az összhangzattant.

Mint zeneszerző is kiváló volt. Az Operaház «Tükör» című pantomimját Bajor Gizivel a fő szerepben, aki ez alkalommal, mint táncosnő mutatkozott be és a «Hónapok háza» című dalművét nagy sikerrel játszotta. Nevezetesek ezen kívül kamarazenei együttesei, zongorára írt darabjai, dalai és kórusai. A szegedi Dóm-tér híres és gyönyörű harangjátékát is ő állította össze. Egyik legnépszerűbb műve «Ferkó szórakozásai» című zenedarabja, amelyben néhány évvel ezelőtt fiatalon elhunyt, tehetséges újságíró-fiának állított maradandó emléket. Ezt a művét a világon ma is mindenütt játsszák. Ez a népszerű zenedarabja volt a — hattyúdala. Megírta művét, hogy vele és benne emléket állítson egyetlen fiának, aztán az egyébként soha nem betegeskedő művész fizikailag kezdett összeroppanni. Egyetlen fia korai halála teljesen lesújtotta.

Néhány héttel ezelőtt tüdőgyulladást kapott és a súlyos betegséggel nem tudott megbirkózni. 64 éves korában meghalt. A Kerepesi-temetőben, díszsírhelyen, nagy részvét mellett temették el Siklós Albertet, a magyar zeneélet egyik legérdemesebb munkását."

TOLNAI VILÁGLAPJA, 1942. április 22. (44. Évfolyam, 16. szám)

Hírek
• Az Opera lemondta a Billy Eliot 15 előadását
Műsorajánló
Mai ajánlat:
20:00 : Budapest
Dohány utcai Zsiagóga

Sümegi Eszter, Bódi Zsófia, Kristófi Ágnes, Széll Cecília - ének
Dunai Tamás, Lisztes László - narrátor
Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar
vez. Hamar Zsolt
MILHAUD: Ani maamin - kantáta
BERNSTEIN: III. ("Kaddish") szimfónia
A mai nap
történt:
1868 • A nürnbergi mesterdalnokok bemutatója (München)
született:
1893 • Alois Hába, zeneszerző († 1973)
1958 • Jennifer Larmore, énekes
elhunyt:
1908 • Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov, zeneszerző (sz. 1844)