vissza a cimoldalra
2018-10-24
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61190)
Kedvenc felvételek (149)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4071)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1125)
Kimernya? (2775)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2937)
Zenetörténet (244)
Kiss B. Atilla (191)
Operett, mint színpadi műfaj (3734)
Lisztről emelkedetten (931)
Kolonits Klára (1078)
Élő közvetítések (7462)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1507)
Franz Schmidt (3200)
Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? (289)
A hangszerek csodálatos világa (183)
Giacomo Meyerbeer (653)
Jonas Kaufmann (2276)
Opernglas, avagy operai távcső... (20149)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

719   Ardelao • előzmény718 2018-04-03 05:32:40

SZÍNHÁZI ÉLET, 1923/23. SZÁM:

Van már nadrágja a „Sárga kabát"-nak
Látható minden este a Jardinban

A Jardin de Paris-t már évek óta ismerjük arról, hogy minél beljebb megyünk a nyári melegbe, annál érdekesebb, jobb és szenzációsabb műsort ad.
A Jardin olyan nívót képvisel a Városligetben, mint akármelyik előkelő kabarészínpad a Belvárosban. …

A műsor középpontjában egyfelvonásos operett áll: A sárga nadrág. Harmath Imre írta a mulatságos szöveget és Dienzl Oszkár szerezte a zenéjét. … Dienzl talentumát jól ismerjük: most megmutatta sokoldalúságát is, mert olyan fülbemászó operettmuzsikát írt, hogy csak egyszer kell hallani és már megtanulta az ember. Fordulatos, vidám az operett minden jelenete : aktuális, kacagtató Harmathnak mindegyik vicce.

Az operett egy idegorvos villájában játszódik, ahová betör egy hírhedt rablóbanda. Közben páciensek érkeznek és a rablóvezért nézik idegorvosnak. Ilyen bevezetés után könnyű kitalálni, mennyi mulatságos helyzet lehet a darabban. „A sárga nadrág" főszerepeit Fejes Teri, a Fővárosi Operett Színház tagja, Gallai Nándor, Ballai Manci, Lénárd Béla, Nagy Jenő, László Imre, Balassa János játssszák. Erejük javát nyújtják valamennyien. A táncokat Gallai tanította be a tőle megszokott ügyességgel. …“

AZ ÚJSÁG, 1922.05.21.:

Díszelőadás a Várszínházban. Huszonnegyedikén este félnyolc órakor nagy díszelőadás lesz a Várszínházban. Színre kerül Dienzl és Farkas Turáni babák című operettje, …“

CORVINA, 1927.03.13.:

„… Műdalok énekre és zongorára:
Dienzl Oszkár: Nippek. (Szövege : Advena Novustól.) Rózsavölgyi …

Dienzl Oszkár. Szentjánosbogár álma. (Was der Junikäfer sah.) (Dr. Kovács Norbert fordítása.) Rózsavölgyi …“

KIS ÚJSÁG, 1931.08.07.:

Az augusztus 14-i rádióműsorban elhangzik:

„… Dienzl Oszkár: Relicti …“

RÁKOS VIDÉKE, 1934.12.09.:

„A Magyar lányok előadása. December 16-án rendezi a Magyar lányok egyesülete kiválóan összeállított műsoros estélyét a Nagykaszinóban. Színre kerül Harsanyi Zsolt egyfelvonásos táncos vígjátéka: A családi tanács és Dienzl Oszkár: Két bábu históriája*** c. dalos játéka: Az előadáshoz Balázsovich Zoltán írt prológust, melyet a Magyar lányok egyesületének elnöke, Szabó Klári mond el.“

*** Harmadik kérdés: Van-e azonosság a „Narancsvirág“ c. „baba-játék“, a „Turáni babák“ és a „Két bábu históriája“ között?

PESTI NAPLÓ, 1935.09.13.:

„Szeptember 9., Budapest I.: …

13:30 h: … Dienzl: A megtért; Tavaszi dal.**** …“

****Kérdés: Vajon az előző bejegyzésben említett „Tavaszdal“ és a „Tavaszi dal“ egy és ugyanazon szerzemény?

Ezeken kívül - „Délibáb keringő” címmel - a rádióban többször előadták még Dienzl szalonzenekarra komponált és kottaként Berlinben is megjelent  Fata morgana (Op. 67) c. művét is.

                                                                     ------

Van tehát mit kutatni Dienzl Oszkár témájában is. Hogy ma hová sorolhatnánk őt zeneszerzői tevékenységének a megítélésekor? Nem tudom. Feltehetően nem az elsők közé.  De elegendő hanganyaggal sem rendelkezünk ahhoz, hogy véleményt alkossunk. Mindenesetre azok, akik hallották őt játszani, és hallgathatták saját szerzeményeit, szerették őt. És ez a lényeg. No meg az, hogy ő is a miénk volt.

718   Ardelao • előzmény716 2018-04-03 05:13:53

Végezetül, Dienzl Oszkár témájának a lezárásaként, azokból a hírekből idézek, amelyek nevezettnek több, a lexikonokban nem említett szerzeményéről is szólnak:

PESTI NAPLÓ, 1900.12.16.:

A Tisztviselő egyesület hangversenye

Ámon Margit, a Népszínház művésznője lépett a dobogóra, s nagy hatással énekelt Sidney Jones divatos operettjeiből. A közönség nagy lelkesedésére műsorát még Dienzl néger dalával toldotta meg. …“

CORVINA, 1908.03.10.:

Újonnan megjelent zeneművek.
  Rózsavölgyi és Társa, Budapesten.

Dienzl O. 44. mű. «Fontaine lumineuse». Étude de concert …

                45. mű. «Valse Idéale». Morceau de salon …“

Utóbbi kottájának a képe itt látható:

BUDAPESTI HÍRLAP, 1908.03.27.:

„(Jótékonycélú előadás.) Rendkívül bájos, mindenkit egyaránt magával ragadó dallamok zengtek ma este az Uránia-Színházban, hol a Klotild-Egyesület javára, műkedvelők közreműködésével bemutatták Dienzl Oszkár Narancsvirág című baba-játékát. A kis darab szövegét Farkas Imre írta. Játékos boltban vagyunk. Köröskörül magyar, francia, hollandi, hindi és görög babák énekelnek. Ott van Narancsvirág, a japáni baba is és szíve választottja, a fahuszár. Igen boldogok, hogy egymásra találtak, de szerelmes sóhajtozásukat megzavarja a játékkereskedő, aki egy vásárló úrnőnek eladja a fahuszárt. A bájos idill véget ér, s a búsuló Narancs- virágot vidám dallal vigasztalják a táncot lejtő babák. Az örök szerelem kedves szimbóluma és főképpen Dienzl Oszkár gyönyörű, művészettel kidolgozott zenéje, igen nagy hatást keltett. A díszes közönség, mely zsúfolásig megtöltötte a nézőteret, lelkesen ünnepelte Dienzl Oszkárt, mint szerzőt és a darab lelkiismeretes betanítóját. Sok tapsot és virágot kaptak a közreműködők is, főképpen Náday Ilona asszony, a címszerep mesébe illően bájos alakításáért. […]“

CORVINA, 1909.04.30.:

Dalok zongorakísérettel:

Dienzl Oszkár. Kurucz dalok és tánczok* …“

* Kérdés: Vajon a 716. sz. bejegyzésben említett kották a „Kurucz dalok és tánczok“ részét képezik?

PESTI NAPLÓ, 1915.04.17.:

Hangverseny az elesettek javára

… Dienzl Oszkár … „A szökőkútnál"** és „Menuette" című szerzeményeit adta elő nagy hatást keltve. …“

** Kérdés: Lehet, hogy a „Szökőkútnál“ c. szerzemény azonos a „Fontaine  lumineuse“ (Világító szökőkút)  cíművel?

SÁNDOR ERZSI CS. ÉS KIR. KAMARAÉNEKESNŐ ÉS DIENZL OSZKÁR HANGVERSENYÉNEK MŰSORA 1918.06.15-ÉN:

„ … Dienzl Oszkár: Tavaszdal

Strauss-Dienzl: Keringőváltozatok …“

PESTI HÍRLAP, 1922.12.12.:

Hangversenyek …..vasárnap (1920.12.10-én)

Este …. a Zeneakadémián volt Jászai Mari és Bleyer Lili együttes estje, mely egyszersmind a Petőfi-ünnepségek egyik estéje volt, mert Jászai Mari nyolc Petőfi-verset szavalt, valósággal eksztázisba ejtvén nagyszámú, előkelő közönségét. Bleyer Lilinek már az is nagy kitüntetés volt, hogy Jászai Mari konferálta be őt -— … művészi ízléssel énekelt és igen hatásosan kísérte énekét hárfán. … számai közt különösen tetszett és Pallos-Csendes féle ötletes szövegű és zenéjű Gólyamese, és Dienzlnek „Levél egy idegenhez“ című szép új szerzeménye. — ….“

716   Ardelao • előzmény715 2018-04-01 21:38:06

ESTI KURIR, 1927.02.25.:

A Dienzl Oszkár emlékére rendezendő hangversenyen Farkas Imre prológust mond. Dienzl dalciklusát énekli: Sándor Erzsi, Medek Anna, Marschalkó Rózsi, Relle Gabriella, Róna Józsefné, Mende Erzsi, Gervay Erzsi és Farkas Sándor. Dienzl kurucnóta-átiratait énekli Medggyszay Vilma és Palló Imre. Dienzl bölcsődal-duettjét éneklik Relle Gabriella és Marschalkó Rózsi. Telmányi Emil hegedűművész Kodály—Beethoven és Brahms szerzeményeit, Koncz János hegedűművész Dienzl fonódalát, Kerpely Jenő csellóművész Dienzl Bacchanáliáját és Chanson erotique-ját, dr. Herz Ottó pedig Dienzl zongoraszerzeményeit játssza. A kíséretet Kósa György és dr. Herz Ottó látja el. A hangverseny fél 9 órakor kezdődik a Vigadóban.“

E művekből a YT-n - hangzó anyagként - csak a fonódal (Spinnlied) lelhető fel:

Dienzl Oszkár: Fonódal, op. 46

Képtalálat a következőre: „Dienzl oszkár”

Képtalálat a következőre: „Dienzl oszkár”

715   Ardelao • előzmény714 2018-04-01 09:23:15

Sajnos, nem sikerült kiderítenem, hogy a sokat emlegetett operett, amelynek „Liliomszál“ c. dalát oly sokszor és oly sokan énekelték, bemutatásra került-e. A Városi Színházban tervezték ugyan előadni Dienzl hátrahagyott operettjét, de nem talátam nyomát a tényleges bemutatónak. Kerestem a Theater an der Wien archívumában is e darabot, de ott sem találtam meg. Mindenesetre e tárgyban az alábbi hírek jelentek meg:

PESTI NAPLÓ, 1926.08.25.:

„Dienzl Oszkár hátrahagyott operettje a Theater an der Wienben.
 Dienzl Oszkár, a tragikus körülmények között elhunyt dalköltő nem érhette meg élete főművének, a »Liliomszál« című operettnek bemutatóját. Ezt az operettet a komponista özvegye most átsimíttatta és az elhunyt zeneszerzőnek még néhány szerzeményét illesztette bele. A darab, amelyhez Schnitzer bécsi librettista írt szöveget, a Theater an der Wienben fog először színre kerülni. Szó van arról is, hogy a Liliomszálat valamelyik budapesti operettszínpadon is bemutassák.“

AZ EST, 1927.03.15.:

Dienzl Oszkár operett. Mint értesülünk, Dienzl Oszkárnak, a tavaly elhunyt zeneszerzőnek hagyatékában egy operett zeneanyagát találták meg. Ez az operett egy teljesen kész, hangszerelt és befejezett mű, szöveg is van hozzá, amelyet Schnitzer Ignác, a Cigánybáró librettistája írt. Ez a libretto azonban már régi, most mint értesülünk, a Dienzl-operett szövegét át fogják dolgozni és már megállapodtak az egyik budapesti színházzal, hogy a jövő szezon elején bemutatják az operettet.“

714   Ardelao • előzmény713 2018-03-31 08:46:29

Dienzl Oszkárral halála után még sokat foglalkozott a sajtó. Előadták műveit, énekelték dalait. A színésztársadalom összefogással síremléket állíttatott neki, a „tapőrnek“. Mert ő valójában jóval több volt, mint „kísérő“. Pedig a lexikonok alig szólnak róla. Művei közül mindössze hármat nevesítenek, többi szerzeményét csak összefoglalóan említik: „Zenekari művek, zongoraművek (Fontaine lumineuse), daljáték (Két bábu históriája), dalok (Liliomszál).Érdemes lenne az összes művét felkutatni, mert a korabeli kritikák kivétel nélkül elismeréssel szólnak róluk. A következő néhány bejegyzésben ezekből is idézek.

PESTI NAPLÓ, 1926.07.25.:

Társadalmi akció indul Dienzl Oszkár emlékének megörökítésére. A hosszan húzódó tárgyalások Dienzl Oszkár hagyatéka ügyében özvegye, Simon Mária és volt elvált felesége, Rácz Ena hangversenyénekesnő között dr. Kun Ármin ügyvédnek, néhai Dienzl Oszkár legbelsőbb barátjának közvetítésével végre sikeresen befejeződtek. A legteljesebb megegyezés jött létre minden tekintetben s a szemközt álló felek most már egyek abban az elhatározásukban, hogy kegyelettel, szeretéttel szolgálják és ápolják Dienzl Oszkár emlékét. Mind a ketten készséggel támogatják azt az akciót, amelyet a népszerű, örökké derűs vén bohém barátai kezdtek emlékének megörökítésére. Az akció célja az, hogy méltó síremléket állítsanak Dienzl Oszkárnak. Dienzl Oszkár özvegye, Simon Mária, máris nagyon jelentékeny összeget ajánlott fel a síremlék költségeihez való hozzájárulása fejében, Rácz Ena pedig Dienzl Oszkár hátrahagyott operettjének jövedelmét fordítja a síremlék céljaira. Az operett, amelyet szakértők elsőrangú muzsikának ítélnek, értesülésünk szerint, az egyik előkelő operettszínházban kerül színre. Tervbe vették azt is, hogy az összes hangversenyvállalatok rendezésében, legjelesebb művészeink közreműködésével impozáns hangversenyt rendeznek Dienzl Oszkár műveiből és így talán jut majd a síremlékre egy »Liliomszál« is.

713   Ardelao • előzmény712 2018-03-30 11:08:49

VILÁG, 1925.12.29.:

[…] Basilides Mária, kinek dalelőadásait gyakran kísérte, a következőket mondotta: […]
Velem több százszor működött együtt és azt hiszem, nincs énekes, hegedűs Budapesten, kivel nem szerepelt volna. A külföldiek is, ha Budapestre jöttek, nyugodtan bízták magukat Dienzl kíséretére. Talán rá is nyomtatták a nevét minden műsorra, mert évek óta alig volt koncert Dienzl nélkül. Benne az előadó mindig finoman alkalmazkodó, tökéletesen megbízható partnert tálált, kinek tehetségét, nagyszerű muzikalitását és óriási rutinját a legbiztosabb támasznak érezhette a pódiumon. Zongorajátékának puha „Anschlag“-ja különösen alkalmassá tette a kíséretre, a vezető szólamot sohasem sértette érdes, kemény élőlépéssel és diszkrét volt anélkül, hogy szükséges szerepét elejtette, volna. Ott, ahol a kompozíció neki adta a súlypontot, teljes hatással szólalt meg a kitűnő pianista. A közönség előtt is alig volt népszerűbb művész Dienzl Oszkárnál. Úgy hozzátartozott hangversenyeinkhez, hogy sokáig el sem tudjuk majd képzelni a dobogót az ő zongorára hajló, jellegzetes profilja nélkül. De áldás volt Dienzl közvetlen modora, derűs, állandóan tréfára kész kedélye a művészszobákban, hol a szereplés lámpalázát, izgalmát oltották el Dienzl anekdotái, hangos nevetése. Sokkal szomorúbb lett zenei életünk, hogy ez a jóízű kacagás örökre elnémult.“

712   Ardelao • előzmény711 2018-03-30 11:06:29

8 ÓRAI UJSÁG, 1925.12.29.:

A zongoránál: Dienzl Oszkár ült...
A művész halálára

„A zongoránál Dienzl Oszkár ült" . . . hangversenyek referádáiban be sokszor szerepelt ez a stereotip mondat, amely egyértelmű volt azzal, hogy a zongora billentyűire egy nagy tehetségű művész tette rá a kezét és egy páratlan finomságú zenei lélek bravúrja és virtuozitása, szárnyalása és eksztázisa adott a dalnak csodálatos harmóniát.

Egy lebegőszárnyú frakk, amely nagyobb volt minden frakknál, vagy egy hosszúvégű zsakett, mely nagyobb volt minden zsakettnél, két hosszú kar, amelyek közül az egyik alatt kottafüzetek voltak, a másik mindig hódoló mozdulattal a művésznő csokrát vitte, egy nagy szál ember, aki szerényen igyekezett eltörpülni külső megjelenésében is a színpadon, vagy a dobogón, egy mosolygó arc, amelyen finom lélek tükrözött, két optimista szemnek derűs tekintete . . . alázatosság, gyengédség, megelevenedett zene …Valahogy így nézett ki Dienzl Oszkár, aki: „a zongoránál ült.“

Neve, élete, egész egyénisége, lelkének tartalma, életének egész folyamata a művészet levegőjében járt, és ha azt mondtuk: „Dienzl Oszkár", akkor tüneményes akkordokat véltünk hallani máris, amint kezei végigfutnak a billentyűk klaviatúráján és a zongora finom dalai csendülnek föl.

Mint egy fájdalmas finom dal, mint egy bánatosan elhalkult ének utolsó akkordja hangzik az a szomorú hír, hogy: Dienzl Oszkár megmérgezte magát!... Emlékszünk elindulására, fiatal művészlelkének kibontakozására, virtuozitásának megjelenésére a hangversenydobogón ... Szemeiben sugárzott hivatottságának tüze, fiatalságának duzzadó életreménye és mindenki azt hitte, hogy útja a magasba visz, ahol páratlan sikerek várnak reá. Dienzl neve a hangversenyek művészi nívóját jelentette. Dienzlt ismerték a világ legnagyobb művészei.

Dienzlt keresték és kívánták maguk mellé a dal legnagyobb korifeusai, mert Dienzl volt a sugallat, a lélek, a biztonság: a siker!
Mert ha Dienzl a zongoránál ült, keze a virtuóz bravúrját produkálta, de lelke egy költő művészetét, aki át tudta adni érzéseit, szuggesztív erejét, finomságát, kifejező művészetét és mellette sokszor szinte csak instrumentummá vált haragnak és szereplőnek.

Tapsorkán!.., dübörgő lelkesedés, a művészek vagy művésznők ovációja zúg a teremben és Dienzl Oszkár ajkának finom mosolyával a háttérben „a zongoránál ül“ ... Boldognak látszott lenni a mások sikerén és ő volt a legjobban elragadtatott publikuma azoknak a szereplőknek, akiknek a tehetségéhez — a lelkét adta oda.

Csak nagy ritkán emelkedett fel kissé a zongora mellől, hogy ő is mélyen meghajtsa magát, de akkor is szinte bátortalanul, szinte engedelmet kérve, félszegen és tartózkodón vette ki részét a tapsból.

Az énekszámnak vége van, a hosszú karok a kottát és csokrot viszik, utána libeg a frakk szárnya, vagy a zsakett uszálya és eltűnik a művészszobában Dienzl Oszkár most végleg eltűnt. Kissé meghajlott, hórihorgas alakja tekintetének felvillanó öröme, hogy ismét a művészetet tolmácsolhatja, arcának finom mosolya nem jelenik meg többé a közönség előtt.

Veronál!... Szörnyű altatója a fáradt léleknek, végzetes álombaringatója a reményeiben megtört szívnek, ördögi dajkája a pihenni vágyó életnek, borzalmas akkordja az utolsó dalnak ... és Dienzl Oszkár nem ül többé a zongorához... Dienzl Oszkár nem fog többé senkit sem kísérni, nem fog többé szeretni, nem fog keze alatt felhangzani a zongora, nem fog komponálni, nem fog reménykedni és nem fog csalódni sem többé.

Dienzl Oszkár nemes, finom élete, mely itt tévelygett a világ sok csúnya kínja között, elhangzott, mint a dal.

És mint mindig, ha az ő lelke produkált valamit, megtelt a szívünk, az érzésünk tüzével, most is megtelik fájdalmas érzéssel, mintha most is ő kísérné lelkünk megrendülését művészetével, ő, aki mindig: „a zongoránál ült …“

711   Ardelao • előzmény710 2018-03-29 10:39:03

Senki sem feltételezte volna, hogy ez „a megvesztegetően kedves, örökifjú” művészember, aki mindenkinek mosolyt csalt az arcára, egyik napról a másikra önkezével vet véget az életének. Halála után az újságok kegyeletsértően csámcsogtak magánéleti problémáján, amely végül is a zongoraművészt e tragikus lépésre késztette. (Első feleségétől elvált, mert beleszeretett egy másik nőbe, felesége tanítványába, egy férjes asszonyba. Az új házasság azonban hamar pokollá vált számára, a volt feleség pedig nem fogadta vissza.) Az ízléstelen pletykaáradat ellenére a nekrológok kivétel nélkül méltatták érdemeit, művésztársai szeretettel és tisztelettel emlékeztek meg róla.

VILÁG, 1925.12.29.:

"A kísérő

1.    

Szegény Dienzl Oszkár egyszer bekerült a külpolitikai rovatba, most pedig a rendőri krónikába. Egyébként egész életét a művészeti rovatban élte le a következő szövegezéssel: „A művészt zongorán kongeniálisan kísérte Dienzl Oszkár."

 2.         

A külpolitikába akkor került bele, amikor az algezirászi konferencia Marokkó sorsáról határozott (Marokkó sorsa azóta is határozatlan) és amikor Goluchovszki ezzel az ajánlással kapott kitüntetést a német császártól: dem besten Sekundanten. Az egyik harcos ellenzéki lap akkor azt írta volt, hogy Dienzl Oszkárt kellett volna kiküldeni Algeziraszba, mert ő még tehetségesebb kísérő, mint Goluchovszki; játéka sohasem ütközik ki a másik művészete fölött és gyakran azt sem lehet észrevenni, miként simít és segít ott, ahol a művész hibázott.

A rendőri krónikába úgy került be Dienzl Oszkár, hogy karácsony estéjén megmérgezte magát és meghalt szegény.

3.          

Örökösen frakkban járt, voltak, akik sohasem látták másként, mint frakkban, fehér nyakkendővel, bágyadt nemtörődömséggel.

Én még láttam polgári zakóban, egyszerű kék ruhában, színes nyakkendővel és tele álmokkal.

Fiuméban volt ez, amikor Krecsányi társulata játszott a Fenice-színkörben és operaelőadásokkal akarták fölvenni a versenyt az olasz staggionekkal szemben és Andai Blanka énekelte Martát, a richmondi leányt, Bejczy György volt a tenorista és Dienzl Oszkár dirigálta a zenekart.

Akkor még karmester volt Dienzl Oszkár, ifjú dirigens és esténként arról álmodott, hogy operát fog írni: modern, nagy operát vagy legalább is egy operettet, igazi operettet, mint amilyent Planquette ír, vagy Audran. És: Az ikrek-et dirigálta Dienzl Oszkár és dirigálta a taktust Haller Irmának, a két Godichard-leánynak.

Előadás után pedig azt mondotta Dienzl Oszkár:
 — Majd az én operettemben…

Soká sétált a tengerparton és magában fütyülte a belépőt.

4.

Ebből a belépőből a Liliomszál lett, Dienzl Oszkár híres dala, és nem is lelt belőle több, csak néhány kedves és finom dal. Dienzl Oszkár levetette a zakót s fölvette a frakkot: és népszerű lett, és híres ember, és ha hegedült valaki, vagy gordonkázott, énekelt szopránt, altot, vagy mezoszopránt, dalestét adott, vagy hegedűszólót, akkor... zongorán kísérte Dienzl Oszkár. Dienzl Oszkár, a muzsikus meghalt, és megsemmisült abban a frakkban: árnyék lett belőle, kíséret csupán.

5.

Sohasem játszhatta azt, amit ő akart, mindig azt kellett játszania, amit mások akartak.

6.

Egyszer aztán: sok-sok esztendő után végül maga játszhatott Dienzl Oszkár. Megint nem a magáét, csak másokét, de egyedül játszott, és egyedül zongorázott: kíséret nélkül — a bárban. Bárzongorás lett Dienzl Oszkárból, magyarul tapőr.

Az úri közönség táncol; a zongoránál Dienzl Oszkár ül.

7.

Zilahy Lajos drámát írt a művészről, aki nem tud érvényesülni és elmegy zenebohócnak. Elmegy zenebohócnak, mert mint művész nem tudott érvényesülni.

8.

Zilahy drámája, azt mondották, hogy nem oldja meg a problémát. Maga az író úgy tért ki ez elől a megoldás elől, hogy odaírta darabja fölé: comedia dell‘arte.

9.

Dienzl Oszkár megoldotta a problémáit.
Ez az, amit nem lehet túlélni.
Negyvenkilenc esztendős korában eljátszotta a Liliomszálat és még egyszer végigálmodta, hogy mit akart alkotni.
Végigálmodta és fantáziában megalkotta mindazt, amivel adós maradt.

10.

Így teljesült be egy pillanat alatt Dienzl Oszkár élete és pályája, sorsa és művészete.

11.

Ha van tragikum: frakkban fogják eltemetni, zenekísérettel.

Balassa József.

710   Ardelao • előzmény709 2018-03-28 06:05:11

Fájdalmas tapasztalás, ha egy művész szokatlan körülmények között bekövetkezett halála jobban foglalkoztatja a sajtót, mint annak élete. Pedig Dienzl Oszkár esetében ez történt. Ő a halála után vált főszereplővé. Soha annyi újságcikk, részletes leírás és komment nem jelent meg róla, mint 1925 végén, a számára végzetes karácsony után …

De nem szeretnék a dolgok elébe vágni.

Kiragadnék néhány részletet – nem is a legjelentősebbeket - az 1925 előtti sajtóhírekből annak szemléltetése végett, hogy milyen jellegű hírek jelentek meg Dienzl fellépéseit követően:

SZÍNHÁZI ÉLET, 1917/22. SZÁM:

D. Rácz Ena és Dienzl Oszkár.
Van-e olyan hangverseny látogató, aki e két nevet nem ismeri? D. Rácz
Ena egyike a legjobb magyar dalénekesnőknek és a legutóbbi budapesti nagy dalestjét a sajtó osztatlan elismerése kísérte. Ezt követte a kolozsvári, marosvásárhelyi, soproni és losonci dalesték sorozata, amelyek közül a marosvásárhelyinél József főherceg is jelen volt. D. Rácz Ena hűséges kísérője ura, a nagyszerű Dienzl Oszkár, aki különösen háborús jótékonysági hangversenyekből vette ki derekasan a részét, a napokban volt a 400-adik jótékonysági hangversenye és ez érthető is, hisz akár Claire Dux, akár Knote vagy Feinhals jön Budapestre, mind Dienzl Oszkárt, a nagyszerű kísérő zongoristát kérik fel közreműködésre.”

SZÍNHÁZI ÉLET, 1918/48. SZÁM:

LUKÁCS SÁRI ária- és dalestélyét tartotta 24-én a zeneakadémiában, Dienzl Oszkár kísérete mellett. A közönség a művésznőt már beléptekor zajos ovációban részesítette és taps kísérte végig az egész előadását. Különösen ki kell emelni Mignon tüköráriáját, melyet csengő, nagyterjedelmű és behízelgő tiszta hangon énekelt végig Lukács Sári, Debussy francia dalait és Dienzl Oszkár saját szerzeményeit. […] Dienzl, mint mindig, ezúttal is művészete legjavát nyújtotta.

PÉCSI LAPOK, 1922.05.06.:

R. Rozgony Teri ária- és dalestélye. Tegnap este tartotta a Pannóniában R. Rozgony Teri […] dalestjét, Dienzl Oszkár és Sz. Bárány Sziszy, a budapesti zeneakadémia művésznővendékének közreműködésével. […] Rozgony Teri repertoárján Puccini, Brahms, Noseda és Dienzl szerepeltek. […] Dienzl Oszkár ,,Liliomszál"-ját a zúgó tapsra meg is kellett ismételnie. Az est szólistája, Sz. Bárány Sziszy még nem kész, de nagy lehetőségeket sejtető, képzett és intelligens hegedűs. A közönség melegen fogadta, csakúgy, mint Dienzlt, az országos hírű kísérőt és zeneszerzőt, kit a műsor végén zajos ovációkban részesítette.“

SZINHÁZI ÉLET, 1924/46. SZÁM, 71. OLD.:

"Lármás némajáték-próbák folynak délelőttönként a Vigadóban

[…] A pódiumon a megvesztegetően kedves és örökifjú Dienzl Oszkár ült a zongoránál, úgyis, mint a Szoknya című pantomim zeneszerzője.  […]“

A cikk alatt csoportkép, Dienzl Oszkár a második sorban balról az első.

Dienzl: Liliomszál - Énekli: Simándy József

709   Ardelao 2018-03-28 05:42:56

Ezúttal olyan művészről szólok, aki, mondhatni, saját elhatározásból vállalta a „szürke eminenciás“ szerepét, noha minden tehetsége megvolt ahhoz, hogy a háttérből előlépve a közönség figyelmét csakis önmagára irányítsa. Az „árnyékszerep“ ellenére jelenléte a pódiumon állandóan érezhető, sőt nélkülözhetetlen volt, általános szeretetnek és népszerűségnek örvendett. Ám saját döntései felett senkinek sem lehetett hatalma. Önnön elhatározása volt az is, hogy egyik napról a másikra megváljon mindentől, az életétől is.

Képtalálat a következőre: „Dienzl Oszkár”

Dienzl Oszkár zongoraművész, karmester, zeneszerző

(Budapest, 1877. márc. 7.–Budapest, 1925. dec. 26.)

„[…] Évtizedeken át majd minden hangverseny-plakáton ott díszelgett a neve: "Zongorán kísér: Dienzl Oszkár." A legjobb kísérőnek ismerték. Duodecimát átérő, hatalmas kezére nyugodtan bízták a zongoraszólamot a hazai és külföldi művészek, énekesek éppúgy mint instrumentalisták. Bár a hosszú gyakorlatban óriási rutint szerzett, nem lett belőle száraz pedáns. Igazi művész-temperamentum volt, akit hangulata és a mindenkori feladat jelentősége impresszinált. Kezdőknek, fél- és egész-kontároknak könnyed, fölényes jóindulattal adott biztos zenei támasztékot. Ha komoly művésszel akadt dolga, olyankor összeszedte magát és bámulatos beérző-képességgel, kongeniális ihlettel tudott alkalmazkodni partnerének előadó-stílusához. Színes és gazdag billentése volt, könnyed passage-technikája, tömör és megnyugtató basszusjátéka. "Paccolni" is oly muzikálisan tudott, mint senki más. Szerették a művészek, szerette a közönség, jól esett őt látni a pódiumon. Van egy pár ismert és népszerű kompozíciója. Ő maga boldog volt, ha egy-egy maga-szerzette dalát kísérhette - kotta nélkül. […]“

(LÁNYI VIKTOR: DIENZL OSZKÁR)

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Tóth-Vajna Zsombor (csembaló, orgona), Tóth-Vajna Gergely (csembaló)
"Hangulat Extra"
J.C. BACH: A-dúr szonáta négy kézre, op. 18
HÄNDEL: a-moll fúga, HWV 411
HÄNDEL: Vízi zene - Air négy kézre
HÄNDEL: Darabok zenélő órára
HÄNDEL: d-moll szvit csembalóra, HWV 437
STANLEY: a-moll voluntary, op. 6, No. 8
J.C. BACH: F-dúr szonáta négy kézre

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

A Bartók Konzi kamarazenekara
Vezényel: Tuska Zoltán
Pódiumon a Bartók konzi vonós tanszaka
A mai nap
született:
1913 • Tito Gobbi, énekes († 1984)
1925 • Luciano Berio, zeneszerző († 2003)
1931 • Szofia Gubajdulina, zeneszerző
1935 • Malcolm Bilson, zongorista
elhunyt:
1725 • Alessandro Scarlatti, zeneszerző (sz. 1660)
1799 • Karl Ditters von Dittersdorf, zeneszerző (sz. 1739)
1974 • David Ojsztrah, hegedűs (sz. 1908)