Bejelentkezés Regisztráció

A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei


703 Ardelao 2018-03-24 09:44:16 [Válasz erre: 691 david28 2018-03-21 16:24:25]

Képtalálat a következőre: „Delly Rózsi”

Delly Rózsi operaénekesnő (drámai szoprán)

Budapest, 1912.12.16.- Budapest, 2000.03.04.

Ő minden bizonnyal még nem tartozik az elfeledettek közé. Hiszen megélte a harmadik évezredet. Csaknem pontosan 18 évvel ezelőtt, az új évezredbe történő belépés évének tavaszán hunyt el. 18 év a történelemben egy villanás csupán, még akkor is, ha olykor egyetlen esztendő is száznak tűnik. Hangját még sok felvétel őrzi, és egykori közönségén és pályatársain kívül leánya, Forgács Júlia személyében - aki ugyancsak énekesnő – szerencsére van, aki emlékét életben tartsa, ápolja.

Mégis, Delly Rózsit, a kiváló Wagner-énekesnőt is meg kell említenünk e topikban, hiszen a komolyzene ma 18 esztendős hívei számára ő már mégsem a jelent képviseli.

Minthogy Delly Rózsiról az interneten nagyon sok információt találunk, ezért elegendőnek tartom itt az alábbi  videót beilleszteni, amelyben őt legjelentősebb szepeiben láthatjuk és hallhatjuk énekelni:

Elmúlt idők jelene: Delly Rózsi - Békés András bevezetőjével

Elhangzik:

Wagner: Lohengrin - Ortrud és Telramund kettőse a II. felvonásból – Delly Rózsi és Jámbor László;

Erkel Ferenc: Bánk bán - Gertrúd és Bánk bán kettőse a II. felvonásból – Delly Rózsi és Joviczky József;

Wagner: Trisztán és Izolda - Izolda szerelmi halála – Delly Rózsi.


702 Ardelao 2018-03-22 12:58:28 [Válasz erre: 701 Ardelao 2018-03-22 12:51:46]

Kimutatás a jelen topikban szereplő művészekről

2018.03.22-i állapot

L-től ZS-ig

Név, művészeti ág

Szül. év

Bejegyzés sorszáma

Laurisin Lajos operaénekes (tenor)

1897

302..303.,304.,306.,307.,311.,312.,314.,315.,317.,

318.,319.,320.,323.,325.

Laurisin Miklós zongoraművész, zeneszerző

1899

302.,305.,306.,319.,320.,321.,322.,447.,448.,449.,

566.

Lavotta János zeneszerző, hegedűművész

1764

474.,475.,476.,477.,478.,479.,480.,481.,482.,483.,

484.

Lumpe Gizella énekesnő, énektanár

18..?

179.

Medek Anna operaénekesnő

1885

212.,213.,214.,393.,661.

Michalovich Ödön zeneszerző, zenepedagógus

1842

45.,158.

Mosonyi Mihály zeneszerző, zenepedagógus, zenei újságíró, zenekritikus

1815

46.,51.,112.,158.,337.,338.

Ney Dávid operaénekes

1842.

571.,572.

Németh Mária operaénekesnő

1897

414.,415.,416.,417.,421.,422.,423.,424.

Nyíregyházi Ervin zongoraművész, zeneszerző

1903

100.,101.,102.,103.,104.,105.,106.,114.,115.,116.,

117.,130.

Ottrubay Melinda balett-táncos

1920

324.,326.,339.,340.,341.,344.,351.,352.

Papp Mihály színművész

1875

467.

Papp Viktor zeneíró, zenekritikus, szerkesztő

1881

6.

Pilinszky Zsigmond operaénekes

1883

130.,133.

Polgár Tibor zeneszerző, karmester

1907

561.,562.,563.,660.

Popper Dávid gordonkaművész, zeneszerző

1843

95.,96.,98.,99.

Radnai Miklós zeneszerző, színházigazgató

1892

23.,24.,34.,35.,36.,183.,184.

Rajter Lajos karmester, zeneszerző, pedagógus

1906

57.,87.,88.

Reményi Ede zeneszerző, hegedűművész

1928.

394.,395.,396.,397.,398.,399.,400.

Réthy Eszter operaénekesnő

1912

91.,92.,207.,

210.

Rieger Tibor mérnök, zeneszerző, zongora- és orgonaművész

1899

647.,648.,649.,650.,651.,652.,653.,654.,655.,656.,

657.

Rubányi Vilmos karmester

1905

58.,59.,60.,61.,245.,568.

Rubinstein Erna hegedűművész, operetténekesnő, színésznő

1903.

250.,251.,252.,253.,254.,255.,256.,257.,258.,259.,

262.,264.

Ruzitska György zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus

1786

83.,84.,158.

Sándor Erzsi

1855

450.,451.,452.,453.

Sárosi Ferenc zeneszerző

1855

49.

Schmidt Ferenc zeneszerző, zongoraművész, karmester, pedagógus

 

1874

70.,72.,74.,76.,77.,78.,81.,108.,111.,113.,

118.,128.,171.,172.

Sebeők Sári operaénekes

1882

32.,67.,68.

Szabados Béla zeneszerző

1867

94.,97.

Szabó Ilonka operaénekes,lírai szoprán

1911

282.,283.,284.,285.

Szabó Lujza operaénekes,kol. szoprán

1904

263.,265.,266.,353.

Szabó-Xavér Ferenc zeneszerző

1848

31.

Szamosi Elza operaénekesnő

1881

215.,216.,217.,378.,380.,467.,667.

Szánthó Enid operaénekesnő

1907

547.,548.,550.,551.,552.,553.,554.,555.,556.,557.

Szedő Miklós dr. orvos, operaénekes

1896

435.,436.,437.,438.,439.,440.,441.444.,445.,446.,

458.,459.

Szendrei Alfréd zenetudós, orgonista, karmester, zeneszerző

1884

130.,137.

Szendy Árpád zongoraművész, zeneszerző, zenepedagógus

1863

355.,356.,357.,358.,360.,361.

Széchenyi Imre gróf zeneszerző

1825

386.,387.,388.,389.,390.,391.

Sztojanovits Jenő zeneszerző, karmester, zenepedagógus

1864

507.,508.,509.,510.,511.,512.,517.,518.

Takáts Mihály operaénekes (bariton)

1861

454.,455.,456.,457.

Tamás Ilona operaénekes, szoprán

1914

243.,244.,245.,246.,247.

Tamássy Zdenkó zeneszerző

1921

458.,459.,460.,461.,462.,463.

Tiszay Magda operaénekesnő

1919

669.

Tóth Péter karmester

1924

3.,7.,8.,12.,13.,14.,15.,17.,19.,279.,

280.,281.

Tutsek Ilona operaénekesnő

 

1905

195.,197.,198.,199.,200.,211.

Tutsek Piroska operaénekesnő

1905

195.,196.,197.198.,199.,200.,204.,205.,206.,207.,

209.,210.,211.,260.,351.

Vaály Ílona színésznő, primadonna

1894

653.,654.

Vavrinecz Mór, karnagy, zeneszerző

1858

523.,524.,525.,526.,530.

Vecsey Ferenc hegedűművész, zeneszerző

1893

503.,504.,505.,506.

Verebes Ernő színész, operetténekes

1902

520.,521.,522.

Virovay Róbert hegedűművész

1921

38.,39.,40.,171.,404.

Volkmann Róbert zeneszerző

1815

28.,332.,333.,337.

Zádor Dezső operaénekes

1876

130.,134.

Zádor Jenő zeneszerző, zenetörténész

1894

107.,139.,140.,141.

Závodszky Zoltán operaénekes

1892

52.,185.,204.,205.,207.

Zichy Géza író, drámaíró, zeneszerző, zongoraművész

1849

37.,63.,64.,65.,66.,392.

Zsedényi Károly táncos, koreográfus, balettmester

1910

50.,343.,344.,345.,346.,347.,351.,352.,353.,354.


701 Ardelao 2018-03-22 12:51:46

Kimutatás a jelen topikban szereplő művészekről

2018.03.22-i állapot

A-tól K-ig 

Név, művészeti ág

Szül. év

Bejegyzés sorszáma

Adelburg Ágost hegedűművész, zeneszerző

1830

10.

Aggházy Károly zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus

1855

11.,154.,331.

Albert Ferenc hegedűművész, tanár

1918

619.,630.,631.,632.,633.,634.,635.,636.,637.,638.,

639.,640.

Albert Gyula zeneszerző, karmester, hegedűművész, tanár

1892

631.,636.,637.

Alexander László zongoraművész, zeneszerző, feltaláló

1895

130.,144.,145.,146.,147.,148.,149.,150.

Allaga Géza gordonkaművész, cimbalomtanár, zeneszerző

1841

493.,494.,495.,496.,497.,498.,499.,500.

Anday Piroska operaénekesnő

1903

118.,119.,120.,121.,129.,130.,132.,156.,692.,693.

Antalffy-Zsíros Dezső orgonaművész, zeneszerző

1885

151.,152.,153.,154.,155.

Barki László hegedűművész

1958

529.,543.,549.,559.,658.,694.,696.

Bánát Gábor hegedűvirtuóz, zenetudós

1926

531.,532.,533.,534.,535.,536.,537.,538.,542.,544.,

545.

Báthy Anna operaénekes

1901

220.,221.,222.

Beleznay Antal

 

1857

227.,228.,231.,232.,233.

Bertha Sándor zeneszerző, zongoraművész, zeneíró

1843

371.,372.,373.,374.,375.,376.,382.,383.,384., 385.

Bihari János zeneszerző, hegedűművész

1764

481.,486.,487.,488.,489.

Bodó Erzsi drámai szoprán

1899

266.,362.,363.,364.,365.,366.,367.,368.,369.,370.

Bogáthy Mihály színész, énekes

1926

53.

Böhm Gusztáv zeneszerző, hegedűművész, karmester, operai rendező

1823

83.,85.,86.

Bräuer Ferenc zeneszerző, egyházkarnagy, zenetanár

1799

89.,90.

Burián Károly operaénekes

1870

9.

Buttykay Ákos, zeneszerző, zongoraművész

1871

230.,234.,237.,239.,240.,242.,257.,286.,287.,288.,

289.,290.,291.,292.,293.,294.,295.,296.,297.,298.,

300.,301.

Csermák Antal György zeneszerző, hegedűművész

1774 körül

481.,490.,491.,492.

Dalnoky Viktor dr., fogorvos, operaénekes, rendező

1866

415.,416.,417.,425.,426.,427.,428.,430.,432.,433.,

434.,435.

Dohnányi Ernő zeneszerző, zongoraművész, karmester, pedagógus

1877

79.,80.,81.,128.,130.,158.,166.

Doppler Ferenc fuvolavirtuóz, zeneszerző

1821

191.,192.,193.,337.

Doppler Károly zeneszerző, karmester, fuvolaművész

1825

190.

Dullien Klára hegedűművész és -tanár

1905

641.,642.,643.,644.,645.,646.

Durigo Ilona operaénekesnő

1881

130.,131.

Egressy Béni zeneszerző, író, színész

1814

29.

Ember Nándor zongoraművész

1897

41.,42.,54.,55.,56.,277.,278.

Erkel Gyula karmester, zeneszerző, zongoraművész, timpanista

1842

157.,158.,160.,161.

Farkas Ödön zeneszerző, zenepedagógus

1851

186.,187.,188.,189.

Fedák Sári színművésznő, operettprimadonna

1879

467.

Fenyves Gábriel dr. zongoraművész, karmester

1895

130.,142.

Flattné Győrffy Gizella operaénekes

1874

378.,379.,380.,381.,392.,393.

Fusz János zeneszerző, karnagy

1777

135.,136.

Gábor Arnold operaénekes

1888

130.,143.

Gárdonyi Zoltán zeneszerző, zenetörténész, zenetudós

1906

158.,159.

Gencsy Sári operaénekes

1924

676.,677.,683.,684.,685.,687.

Gertler Endre hegedűművész

1907

404.,405.,406.,407.,408.,409.,410.,411.,412.,413.

Geyer Stefi

1888

418.,419.,420.

Gobbi Alajos hegedűtanár, karmester, zeneiskolai igazgató, zenekari igazgató és zeneszerző

1842

224.,225.,226.

Goldmark Károly hegedűművész, zeneszerző, zenepedagógus

1830

44.,471.,472.,473.

Goll Bea táncosnő, színésznő

1927

41.,42.,50.,93.

Gyenge Anna operaénekesnő

1894

686.,688.,689.,690.,697.,698.,699.,700.

Greisinger István zeneszerző, zongoratanár

18 ?

179.

Hajdu Imre zeneszerző

1906

573.,574.,575.,576.,577.,578.,579.,580.,581.,582.,

583.,586.,587.,588.,589.,593.,594.,595.,597.,598.,

600.,601.,602.,603.,604.,605.,608.,609.

Hámory Imre színész-operaénekes

1909

247.,248.,249.

Hilgermann Laura operaénekes, énekpedagógus

1869

550.,553.,558.

Horváth Attila zongoraművész, zeneszerző, zenetanár

1862

173.,174.,175.,176.,177.,178.,179.,180.,181.,182.

Horváth Mihály zeneszerző, karmester, zenetanár, orgonaművész, zongoraművész

1903

313.,316.,318.

Jemnitz Sándor zeneszerző, karmester, esztéta, zenekritikus

1890

162.,163.,164.,165.,166.,167.,168.,169.,172.

Joachim József hegedűművész

1831

122.,123.,124.,125.,126.

Kabos Ilonka zongoraművész

1898

327.,328.,330.,334.,335.,336.

Kemény Egon zeneszerző

1905

171.,172.,305.,306.,308.,324.,439.,440.,444.,445.,

447.,448.,449.,480.,562.,578.,583.,585.,590.,591.,

592.,600.,601.,602.,603.,613.,660.,687.,693.

Kern Aurél zenei író, zenekritikus, zeneszerző

1871

33.

Koessler János zenepedagógus, zeneszerző, karnagy, orgonista

1853

464.,465.,466.

Kosáry Emmi operaénekesnő

1889

230.,234.,235.,236.,235.,238.,239.,240.,241.,242.,

286.,289.,291.,292.,293.,294.,295.,296.,297.,298.

Koréh Endre, operaénekes, basszus

1906

560.,561.,562.,563.,564.,565,566.,567.,568.,570.

Kósa György zeneszerző, zongoraművész, karnagy, korrepetitor, főiskolai tanár

1897

348.,349.,350.,353.

Környei Béla operaénekes

1873

217.,218.,219.,415.

Krammer Teréz operaénekesnő

1868

661.,662.,663.,664.,665.,666.,667.,668.,674.,675.


700 Ardelao 2018-03-22 11:12:11 [Válasz erre: 699 Ardelao 2018-03-22 10:27:12]

E téma részemről történő lezárásaként hadd hivatkozzam a Carusoban Gyenge Annáról megjelent, igen tartalmas és a 686. sz. bejegyzésbe már belinkelt írás utolsó két bekezdésére.

Itt találjuk meg az énekesnő 1938 utáni tevékenységéről szóló beszámolót. Miután búcsút mondott a színpadnak – ő is, mint oly sok pályatársa – tanítással foglalkozott. A Teremtő hosszú élettel, négy év híján 100 esztendővel ajándékozta meg, annak ellenére, hogy életének első négy évtizedében már legalább öt ember számára elegendő eseményt élt meg. Folyamatosan úton volt, fáradhatatlanul dolgozott, de közben kitartott egyetlen férje mellett, és gyermeket is szült. Karrierje – amíg színpadon volt – szinte töretlenül ívelt fölfelé. Ám a Sors – úgy tűnik - nem szereti az egyhangúságot. Gyenge Annának túl kellett élnie egyetlen fiát, aki 1975-ben hunyt el, és a művésznő - három unokájától távol - idősek otthonában fejezte be életét.

Az alábbi lemezen (itt) még érdemes belehallgathatnunk azokba a felvételekbe, amelyek Gyenge Anna legjelentősebb szerepeiről készültek. Sajnos, a youtube-on letiltották e hanganyag komplett közzétételét.

Képtalálat a következőre: „Anne Roselle + Lebendige Vergangenheit”


699 Ardelao 2018-03-22 10:27:12 [Válasz erre: 698 Ardelao 2018-03-22 10:19:40]

Az alábbi hír már Gyenge Anna amerikai szerepléséről szól, arról, hogy miként vált be az énekesnőnek a beígért rádiószereplés:

TOLNAI VILÁGLAPJA, 1940.02.07.:

AMIT A HANGSZÓRÓ MESÉL

[…]

Az amerikai rádió sztárjai

Az amerikai rádiósztárokról keveset, vagy semmit sem tud az európai ember. Pedig a mikrofón csillagjai legalább olyan híresek az újvilágban, mint a filmvászon hősei. Az egyik nagy amerikai rádióújság a közelmúltban érdekes összeállítást közölt a nagy rádiósztárokról. […] Bing Crosby, Nelson Eddy és Don Ameche a legnépszerűbb énekesek. Évi keresetük felülmúlja a százezer dollárt. Az énekesnők listáján Jeanette MacDonald vezet, Anne Roselle, a magyar Operaház Gyenge Anna néven ismert magyar énekesnője a hatodik helyen szerepel a felsorolásban. […] .“


698 Ardelao 2018-03-22 10:19:40 [Válasz erre: 697 Ardelao 2018-03-22 10:16:00]

És még egy hír az utolsó Magyarországon (Európában?) töltött időből:

AZ EST, 1938.08.31.:

Gyenge Anna szenzációs amerikai rádiómegállapodása

Amikor néhány héttel ezelőtt Budapesten járt Leopold Stokowski, a világhírű amerikai karmester, meglátogatta a Margitszigeten Anna Rosellet, Gyenge Annát, a világhírű magyar operaénekesnőt, aki nyári szabadságát tölti itthon.
— Hallom, milyen szép a hangod, — mondotta a fültanúk szerint Gyenge Annának Stokowski — amint hazaérek, gondoskodni fogok róla, hogy ezt a hangot minél többen hallgassák.
Tegnap Gyenge Anna Budapesten a legnagyobb amerikai rádiótársaságtól levelet kapott, amelyben azt írják, hogy: »Mr. Stokowskira való hivatkozással küldjük el önnek szerződésünket, tíz rádióórára.«
Beszéltünk Gyenge Annával, aki a következőt mondotta:
— Nemsokára hazautazom, mert amerikai operafellépéseimen kívül újabb kötelezettségeim vannak az Egyesült Államokban: egy rádiókoncertsorozat. Megfelel a valóságnak, hogy Stokowski járt közben a  szerződés ügyében és a koncertjeim egy részét Los Angelesben ő maga fogja dirigálni.


697 Ardelao 2018-03-22 10:16:00 [Válasz erre: 690 Ardelao 2018-03-21 09:15:23]

Gyenge Anna magyarországi fellépéseiről a korabeli újságok 1938-ig tudósítanak. Az énekesnő 1935-ben még arról is nyilatkozott, hogy itthon szeretne maradni (ld.: Magyarország, 1935.06.12.). Radnai igazgatónak azonban – anyagi okok miatt – nem állt módjában őt az Operához szerződtetni. Így azután 1938-ig csak vendégszereplésekről lehetett szó.

Csupán két részlet ragadok ki az ezen alkalmakról szóló, számos írásból:

 PESTI NAPLÓ, 1931.04.28.:

Gyenge Anna az Operaházban

Gyenge Anna rövid vendégszereplésének során vasárnap este Puccini Pillangókisasszonyának címszerepét énekelte. Legutóbb Aida alakításának nagy és meggyőző harmóniájáról kellett beszámolnunk, vasárnapi operaházi szereplésével kapcsolatban azonban meg kell emlékeznünk arról a csaknem misztikusnak nevezhető, legapróbb részletekig ható elmélyülésről és változásról, mely Gyenge Anna vasárnapesti Pillangókisasszonyában jelentkezett. Gyenge Anna produkciója már korábban is az érettség, a teljesség meggyőző erejével hatott és már akkor is feltűntek ebben a produkciójában azok az apró zenei finomságok, azok az elbájolóan finom, nőiesen, megindítóan őszinte lírával teli momentumok, melyek Gyenge Anna poetikusan finom Pillangókisasszonyát fűszerezték. Ezek a részletek azóta megsokasodtak, az apró finomságok éteri tisztasággá szublimálódtak, […]“

PESTI NAPLÓ, 1938.08.19.:

Gyenge Anna sikere a Parasztbecsületben. A hűvös est ellenére is majdnem 2000 ember hallgatta végig az állatkerti szabadtéri hangversenyek egyik kiemelkedő eseményét, Mascagni Parasztbecsületének előadását. […] Santuzzája magával ragadta közönségét. Különösen nagy sikere volt és fel-fel zúgó tapsorkán honorálta szép hangját. […]

A nagysikerű előadást Gyenge Anna hangversenye követte, amelyen Liontas Konstantin is közreműködött. Wagner, Puccini, Dienzl és Lehár művei szerepeltek műsorán, amelynek minden számát lelkes ováció fogadta. A végén a közönség abban a nem mindennapos élvezetben részesült, hogy hallhatta Gyenge Annát, amint magyarosan mulat. Csak ráadás után engedte le a közönség a pódiumról. […]“


696 Ardelao 2018-03-22 10:08:39 [Válasz erre: 694 B.Cs 2018-03-22 08:33:51]

Megtisztelsz azzal, hogy egyáltalán belenézel e topikba időnként. Olvasása nem tartozik a "kötelező kűrök" közé. :)

Üdvözletedet, természetesen, továbbítom ifj. Barki László művész úrnak, aki egy végtelenül kedves, közvetlen úriember.


695 Ardelao 2018-03-22 10:02:42 [Válasz erre: 693 smaragd 2018-03-22 08:26:04]

Köszönöm a kiegészítést. Tudom, hogy hiú remény, de jó lenne hallani is ezt a dalt Anday Piroska előadásában ...


694 B.Cs 2018-03-22 08:33:51 [Válasz erre: 658 Ardelao 2018-03-10 19:17:53]

Kedves Ardelao! Bevallom, elhanyagoltam az utóbbi napokban az olvast. Köszönöm az információkat, s tisztelettel üdvözlöm ijf. Barki László Művész Urat is. 


693 smaragd 2018-03-22 08:26:04 [Válasz erre: 121 smaragd 2017-08-15 12:22:23]

 

Anday Piroska művészetéhez is kötődik ez a dal, megzenésített vers: 

KEMÉNY EGON-Kosztolányi Dezső: "Mélyek a kutak" (1946)

Műdal, 2'

Rádió Budapest, I

A "Költők múzsái" sorozatban

Székely Mihály énekelte, zongorán kisért Petri Endre.

A későbbiekben  Warga Lívia, Lantos Olivér, Ányos Irén, Anday Piroska, Báthy Anna, Bencze Miklós énekelte a Rádióban.

 


692 Ardelao 2018-03-21 21:12:39 [Válasz erre: 691 david28 2018-03-21 16:24:25]

Anday Piroskáról a 118.,119.,120.,121.,129.,130.,132.,156. sz. bejegyzésekben lehet olvasni. Delly Rózsi is sorra kerül, és - remélem - még nagyon sokan mások is. Köszönöm, hogy felhívtad a figyelmemet Delly Rózsira. "Előjegyzem." :)


691 david28 2018-03-21 16:24:25

Anday Piroska\Rosette Anday es Delly Rozsi neve is keveset szerepel manapsag.


690 Ardelao 2018-03-21 09:15:23 [Válasz erre: 689 Ardelao 2018-03-20 10:55:41]

UJSÁG, 1931.04.21.:

„Az énekesnő karrierje
Apró feljegyzések Gyenge Annáról

Húsz évvel ezelőtt történt. Természetesen akkor is leghíresebb színésziskolája Rákosi Szidinek volt. Naponként hallottam, hogy a végző növendékek között egy szép, fiatal leány, akinek csodahangja van, ilyen meg olyan, akinek óriási jövője lesz. Már magam is kíváncsi voltam, és megkértem a nagy művésznő Rákosi Szidi igazgatónőt, hogy szeretnék megismerkedni a nagyreményű kezdővel.

A jó hír igazat mondott, minden tekintetben meg voltam lepve Gyenge Anna működésétől, amit az iskola házi színpadán produkált, az énekhangja pedig igazán színarany volt! Mindjárt láttam, hogy a nagyjövőjű kezdőt csakis elsőrendű keretben lehet előrevinni...

Régiek és újak tudják azt, hogy a magyar színészetnél egy nagy igazgatónk volt: Krecsányi Ignác, a Budai Színkör igazgatója, aki hat hónapig Budán, hat hónapig Temesvárott működött nagy és hatalmas művészi erőkből álló társulatával. Gondoltam hát nagyot és merészet, én ezt a kezdő Gyenge Annát leszerződtetem Krecsárnyihoz elsőrendű szerepkörre!

 Abban a kitüntetésben részesültem, hogy Krecsányi társulatának művésztagjait úgyszólván kivétel nélkül én szerződtettem. De hát hogy lehet a tervet nyélbe ütni? Krecsányi rendkívül elfoglalt ember volt, kora reggeltől késő éjjelig talpon volt, ő maga rendezett, ő könyvelt, ő maga írta saját kezűleg az összes leveleit, ő volt a dramaturg, maga olvasta az összes hozzá benyújtott darabokat, természetes, ez a sok munka rendkívül idegessé tette, hogy ebédelni is alig volt ideje, jómagam is csak úgy tudtam vele tárgyalni, hogy hetenként kétszer meghívott ebédre, akkor tárgyaltuk le az összes ajánlkozásokat, persze, csak a nagy hírnévnek örvendő, elsőrendű művészekkel állt szóba. Mikor én megemlítettem neki a Gyenge Annát, és elmondtam neki tervemet, hogy én Gyenge Annát, hozzá elsőrendű szerepkörre szerződtetni akarom, hogy mit szólt, az nem tartozik ide! De én nem tágítottam, hetekig tartó kitartás után, nyélbeütöttem tervemet, rávettem Krecsányit, hogy léptesse fel szerződtetési célból.

Ez meg is történt. Boccaccio Fiametta szerepében lépett fel a Budai Színkörben és Gyenge Anna olyan nagy sikert aratott, hogy nyomban szerződtette.

Színházi szerződtetési napló 1911-ik évről 404. szám. Gyenge Anna szerződött Krecsányi lgnáchoz 1911 szeptember 1-től két évre, az első évben havi 400, a második évben havi 500 korona fizetésre.

Ez abban az időben nagy fizetés volt! Gyenge Anna befejezte az iskolát Rákosinál, és 1911 szeptemberében megkezdte működését Krecsányinál a Városi Színházban Temesváron. Óriási nagy sikerrel játszott minden szerepet. Itt kezdődött úgyszólván a karrierje, Krecsányi mesteri vezetése alatt. A fiatal művésznő előre haladt, amikor egyszerre megszakadt a működése szezon közepén Krecsányinál, megismerkedett Rosner Dávid nevezetű úrral, aki feleségül vette. Gyenge Annából így férje neve után Roselle Anna lett, ily név alatt működött mindenütt. Természetesen óriási nagy kárt tett Gyenge Anna Krecsányinak azzal, hogy beszüntette működését a társulatánál. Megpróbáltak mindent, hogy a szezon végéig maradjon, hiába volt minden, a nő követte férjét Amerikába, New Yorkba. Sikerült Gyenge Annának a Metropolitanba szerződnie, ahol szintén nagy sikert aratott. Azóta bejárta a nagy világot, hírt és dicsőséget szerzett a magyar színművészetnek. Az elmúlt évben több szerepben fellépett a budapesti Városi Színházban, nálunk is nagy sikert aratott, úgy hogy most az Operaház hívta meg vendégszereplésre a jövő hétre.

Meg kell itt, hogy emlékezzek Gyenge Anna jó szívéről. Amint említettem, a művésznő Rákosi Szidi iskolájában nyerte kiképzését. Jól tudjuk azt, hogy a növendék évekig tartó kiképzése mily fáradságos és bizony rendkívül sokat kell tűrnie mindegyiknek, míg az iskolát elvégzi. Rákosi Szidi minden tőle telhetőt megtett, hogy Gyenge Anna működését elősegítse.

Kiütött a nagy világháború 1914-ik évben, persze akkor már Gyenge Anna Amerikában működött, és nem feledkezett meg arról, hogy ő is egyszer növendék volt, és sokat fáradozott, küzködött és nélkülözött. A háború negyedik évében egyszerre jön a posta Amerikából dollárokkal bélelve, amelyben Gyenge Anna kéri Rákosi Szidit, hogy a mostani 10.000 pengőnek megfelelő összeget ossza szét a nélkülöző növendékek között...

 Réthy L. Pál


689 Ardelao 2018-03-20 10:55:41 [Válasz erre: 688 Ardelao 2018-03-19 21:12:42]

Az alábbi cikkben hosszú interjút olvashatunk, amelyből megtudunk egyet s mást Gyenge Anna pályakezdéséről és magánéletéről is.

SZÍNHÁZI ÉLET - 1926/10. SZÁM, 36.-37. OLDAL:

„Egyszer volt, hol nem volt – GYENGE ANNA

[…] Múlt nyáron átjött Milánóba tanulni. Egyszer elénekli a Pillangókisasszonyt, mire szerződéssel kínálják meg. Egy olasz staggioneval Bécsbe megy, ahol két hét alatt nyolc szerepben lép fel. Szeptemberben visszamegy Amerikába, ahol december 21-ig énekel. Januárban érkezik vissza Bécsbe, ahol már kész szerződések várják: márciusban Németországban, április közepéig Csehszlovákiában, április végén négy estén a párisi Nagy Operában és májusban Angliában énekel.
— És Budapesten? — kérdem.
Radnai direktor úr meghívására jöttem Budapestre, — feleli Gyenge Anna.
— Milyen a pesti közönség és a kritika?
— A pesti közönség, kedves és-aranyos. A kritika ... Hát kérem, régi dolog: senki sem próféta a saját hazájában. Egy hindu énekesnő vagy egy japán bűvész bizonyára nagyobb érdeklődést vált ki a pesti kritikusokból, mint egy magyar énekesnő.
Gyenge Annának mintha igaza lenne: Bécsben a lapok lelkesebben írtak a magyar énekesnőről, mint Pesten, ahol mégis csak itthon van. […]“

Érdemes meghallgatni az alábbi felvételt, és elolvasni az ahhoz fűzött véleményt is. A kommentelő Gyenge Annát olyan világhírű énekesek elébe helyezi, mint Sutherland, Lehmann, Callas, Marton és Caballé.

A hét legjobb Turandot (Elsőként Anne Roselle énekel – 1927.)

Gyenge Anna_cd.jpg


688 Ardelao 2018-03-19 21:12:42 [Válasz erre: 686 Ardelao 2018-03-19 16:20:15]

SZÍNHÁZI  ÉLET, 1922/35. SZÁM: 

Gyenge Anna amerikai sikerei 

[…] Gyenge Anna a Metropolitaine vasárnapi hangversenyén az Aidából énekelte a Patria Mia áriát. Sok ezer ember visszafojtott lélekzettel, előre hajlott testtel hallgatta, gyönyörűség sugározta be az arcokat, mert a Gyenge Anna elbűvölő hangja a melódiák szárnyán a lelkünkbe repült. Amikor befejezte az áriát, olyan frenetikus tapsorkán viharzott végig a Opera nézőterén, hogy tízszer egymásután kellett a függöny előtt megjelennie. Ezért a sikerért mi vagyunk hálásak Gyenge Annának, aki még sok-sok dicsőséget fog szerezni a magyar névnek. […]“


687 smaragd 2018-03-19 16:57:05 [Válasz erre: 685 Ardelao 2018-03-19 13:56:25]

 

Erről néhány évvel ezelőtt Nagy Ibolya Gencsy Sári-emlékműsorában is meggyőződhettünk, Dankó Rádió, "Túl az Óperencián".

Kemény Egon Gencsy Sári operaénekesnő részére dalokat és keringőket komponált. 

A fenti műsorhéten archív rádiófelvételekről e művek közül elhangzott:

Kemény Egon - Romhányi József: "Szél, könnyű, szél..." (1951)

Dal

Kemény Egon - Romhányi József: "Óra-keringő" (1952)

Dalkeringő

A Magyar Rádió Stúdiózenekarát Vincze Ottó vezényelte.

Kemény Egon - Romhányi József: "Hópehely-keringő"-jét ("Talán a csillagok", rádióoperett, 1949) rádiófelvételen Gyurkovics Mária, hanglemez-felvételen Gencsy Sári énekelte...

 


686 Ardelao 2018-03-19 16:20:15

Képtalálat a következőre: „Gyenge Anna”

Gyenge Anna (Anne Roselle) operaénekesnő

Kézdivásárhely, 1894.03.20. – Philadelphia, 1989.07.31.

Caruso: Elfeledett magyar énekesek – Gyenge Anna:

„... Miközben két kontinens között ingázott, a legszélsőségesebb repertoárt énekelte Mozarttól az operetten és Verdin át Alban Bergig, anélkül, hogy hangján a kopás bármi jele érződne. Arra is szakított időt, hogy 1926-tól, - vándorszínészből világjáró énekessé avanzsálva - szülőhazájában is fellépjen. A Magyar Királyi Operaházban 1926. február 24-én mutatkozott be Aidaként. Az elkövetkező tizenkét évben viszonylag sűrűn felbukkant Pesten, sőt, az 1936/37-es évadban állandó vendég titulussal működött. Itthon is igen változatos repertoárt mutatott be, harmincegy operaházi estje alatt alakította Aidát, Cso-cso-szánt, Toscát, Margitot (Faust), Leonórát (A trubadúr), Szaffit (A cigánybáró), Santuzzát és Neddát (egy estén!), Turandotot, Erzsébetet (Tannhäuser), Konstanzát (Szöktetés a szerájból), Szilágyi Erzsébetet (Direkt erre az alkalomra tanulta meg!), Mimit, Desdemonát és Donna Annát....“

Soprano ANNE ROSELLE - Aida - "O patria mia... O cieli azzurri..." (1926)


685 Ardelao 2018-03-19 13:56:25 [Válasz erre: 684 david28 2018-03-19 10:27:11]

Köszönöm a könyvről alkotott, autentikus véleményt. Remélem, a gyökvonás elvégzése után sem fér kétség ahhoz, hogy Gencsy Sári valóban nagyszerű énekesnő volt. :)

Gencsy Sári-Mátray Ferenc - A koldusdiák - Duett


684 david28 2018-03-19 10:27:11 [Válasz erre: 683 Ardelao 2018-03-19 09:17:11]

Sajnos igen, őt már a nálam egy tizessel idősebb korosztályból is kevesen ismerik (28 vagyok). Kisgergelyt egyébként személyesen ismerem, tőle hallottam én is először Gencsyről, akinek szégyenletesen kevés operafelvétele maradt ránk.A könyv egyébként jó, kissé bulváros, de élvezhető olvasmány, amiből néhol azért -Kisgergelyt ismerve - érdemes gyököt vonni.


683 Ardelao 2018-03-19 09:17:11 [Válasz erre: 677 Ardelao 2018-03-18 09:29:07]

Számomra szerencsére (vagy sajnos?) ő még nem a múltat képviseli, de a fiatalok számára már biztosan az elfeledettek közé tartozik.

Képtalálat a következőre: „Gencsy Sári”

Gencsy Sári (Gencsy Sarolta) operaénekesnő

1924.08.16.-2008.05.06.

Az operaénekes szexbálvány

 Ritkaság, hogy operaénekesnő szexbálvány is. Gencsy Sári az volt. Ahogy nézem a róla készült könyvben a fiatalkori képeit, nem csoda. Hirtelenszőke haj, első ránézésre naivnak tűnő, de mégiscsak rafinált, igéző mosoly, tökéletes alak. Ehhez koloratúrszoprán szerepkör párosult, magabiztosan lenyűgöző magas hangokkal. Rajongókkal és ellenségekkel. Az énekesnő haláláig rajongója, később tanítványa volt a kötet szerzője, Kisgergely József, aki kamaszként a Magyar Állami Operaház harmadik emeletéről nézve őt, sóvárgott utána. Imádta vonzó nőiességét, azt, hogy nem mereven álldogálva énekelt, hanem igencsak nagy beleéléssel játszott, és hogy sokféle tudott lenni, de mindig csodásan szép volt. Tóth Aladár, a legendás igazgató, zenetudós és kritikus szúrta ki tehetségét egy meghallgatáson, és azon nyomban ösztöndíjasként szerződtette, így több évet úgy végzett az akadémián, hogy már az operaház tagja is volt. Bekerült abba az intézménybe, amelyben óriások léptek fel akkoriban, ami sokak számára oázisnak számított az ötvenes évek zordon légkörében, és ami már akkor viperafészekként is működött, nem véletlenül őrizte meg máig Viperaház gúnynevét.

Kisgergely, közelről ismerve a Gencsy körüli embereket, nem tesz lakatot a szájára, pletykálkodik róluk rendesen. A könyv pontos címe: Az ország kedvence volt: Gencsy Sári, alcíme, elfogult portré beszólásokkal. Vagyis nem tudományos értekezésről van szó, de nem is csupán intimpistáskodásról. A szerző igyekszik úgy írni, hogy a kecske is jóllakjon, meg a káposzta is megmaradjon. Vagyis ír a szerepek hosszú soráról, például A Lakmé, a Lammermoori Lucia címszerepéről, vagy a Varázsfuvolában az éj királynője, a Bohéméletben Musette, a János vitézben Iluska és a francia királylány alakításáról. De közben megtudhatjuk kik igyekeztek betenni, kis és nagyobb gonoszságokkal, Honthy Hanna ugyanúgy nem marad ki a sorból, mint Simándy József, Szilvássy Margit. És persze beható információkat szerezhetünk az öt férjről meg a Gencsy körül legyeskedő férfi akról. Elkísérhetjük a művésznőt külföldi fellépésekre, Amerikába éppúgy, mint a Szovjetunióba. És nyomon követhetjük az öregedés folyamatát attól kezdve, hogy huszárvágással, önszántából otthagyta az operaházat.

A Musica Hungarica Kiadó gondozásában megjelent kötet – melyben DVD-melléklet is található – képanyaga kiemelten jó. Megidéz egy kort és egy gazdagon eseménydús életet.   

Bóta Gábor „ 

(NÉPSZAVA, 2009.08.17.)

Képtalálat a következőre: „https://www.antikvarium.hu/konyv/kisgergely-jozsef-az-orszag-kedvence-volt-gencsy-sari-dvd-vel-665723”

E könyv az alábbi címen, antikváriumban előjegyezhető:

https://www.antikvarium.hu/konyv/kisgergely-jozsef-az-orszag-kedvence-volt-gencsy-sari-dvd-vel-665723


682 Ardelao 2018-03-18 10:33:23 [Válasz erre: 678 Ardelao 2018-03-18 09:57:34]

„Egy nagy énekesnő halálára

A mai zenekedvelő nemzedék már alig ismeri nevét, de sokan még ma is énekművészetünk egyik kimagasló alakját tisztelik Tiszay Magda személyében. A második világháború utáni énekes generáció egyik legszebb orgánumú opera- és oratórium énekesnője volt, méltó utóda a legendáshírű Basilides Máriának.

Tiszay Magda 1944 óta volt tagja a budapesti Operaháznak, első jelentős színrelépése 1949-ben történt a Carmen címszerepében. Sötét színű, kiegyenlített alt hangja, technikai felkészültsége és művészi beleélő képessége egy olyan korszakban virágzott ki, amelyet méltán neveztek az Operaház „arany korszakának”. A fiatal altista hamarosan a színház vezető művészévé emelkedett, olyan nevek társaságában aratta sikereit, mint Svéd Sándor, Gyurkovics Mária, Székely Mihály, Osváth Júlia, Fodor János, Jámbor László és Simándy József.

Tiszay operai alakításai közül kiemelkedett a Trubadúr Azucenája, az Álarcosbál Ulricája, a már említett Carmen, Magdalena a Rigolettóból és Gluck Orfeuszának címszerepe.

Oratórium terén a műfaj szinte valamennyi jelentős alkotásának alt-szólamát kiemelkedő sikerrel énekelte templomokban, hangversenytermekben — nyíltan vallotta önmagáról, hogy a szakrális zene áll a legközelebb művészi alkatához.

E sorok írója az Orfeusz 1957-es felújításának próbáin sokat beszélgetett Tiszay Magdával. Egy alkalommal szóvá tettem azt, amit a Terézvárosi plébániatemplom hívei közül többen jó érzéssel tapasztaltak, hogy a vasárnap reggeli diákmiséken a művésznő aktívan bekapcsolódik a népénekbe és sajátosan szép hangja ott szárnyal a hívek alkalmi kórusában. Tiszay kedvesen elmosolyodott a „leleplezésen”, s csak ennyit mondott: „Azt hittem, hogy csak a jó Isten hallja ott a hangomat.”

Kiegyensúlyozott belső alkatú, hitében s művészetében egyaránt biztos alapon álló embernek láttuk Tiszay Magdát hosszú éveken át. Szerénysége, jóindulata és humanitása közmondásos volt; — mindenkihez felebaráti szeretettel fordult, segítő készségének nem voltak határai.

Ki hitte volna, hogy bizonyos intrikák és a színház akkori vezetőségének kellően nem árnyalt művészirányítása és pszichológiai felkészületlensége ezt a jelentős művésznőt is válságba sodorhatja. Tiszay Magda művészetének teljében, 1962- ben (negyvenhárom esztendős volt ekkor) visszavonulásra kényszerült; először kilépett az Operaház kötelékéből, majd váratlanul külföldre távozott. Egy szüntelenül fölfelé ívelő pálya szakadt meg ezzel a döntéssel énekkultúránk nagy veszteségére.

Tiszay Magda az elmúlt hetekben hetven esztendős korában hunyt el Svájcban. De emléke és igaz embersége tovább él azokban, akik ismerték vagy hallották őt, aki minden megszépítés nélkül a szív hangjait szólaltatta meg kivételes művészetével.
(szeghalmi)“

(ÚJ EMBER, 1990.02.04.)

Verdi: A trubadúr - Azucena-Manrico duett (Tiszay Magda, Simándy József)

Bizet: Carmen - Habanera - Tiszay Magda


681 Ardelao 2018-03-18 10:29:45 [Válasz erre: 680 david28 2018-03-18 10:02:28]

Nincs mit! Számomra is élmény feleleveníteni az emlékét. :)


680 david28 2018-03-18 10:02:28 [Válasz erre: 678 Ardelao 2018-03-18 09:57:34]

Köszönöm szépen! :)


679 david28 2018-03-18 10:02:22 [Válasz erre: 678 Ardelao 2018-03-18 09:57:34]

Köszönöm szépen! :)


678 Ardelao 2018-03-18 09:57:34 [Válasz erre: 673 Ardelao 2018-03-17 19:19:24]

 

https://img.discogs.com/BGlTT5un4xpQchR2pxoh61sotTI=/211x276/smart/filters:strip_icc():format(jpeg):mode_rgb():quality(90)/discogs-images/A-1016999-1469789918-6183.jpeg.jpg

Tiszay Magda 

(Békéscsaba, 1919. 04. 04. - München, 1989. 12. 28.)

„Minden regiszterében kiegyenlített, meleg tónusú alt hangja és stílusérzéke volt sikerének és művészi pozíciójának legfőbb biztosítéka.“

(MAGYAR ÉLETRAJZI LEXIKON)


„A »Székelyfonó« színes szőttesei szegélyezték … az idei operaházi útnakindulást. Az énekesek közül elsőnek Tiszay Magdát kell említenünk, magasrendű-szépen, igazul énekelt. …“

(SZÍNHÁZ ÉS MOZI, 1955. 19. 16.)

Kodály: Székelyfonó - "Jaj! Jöjjön haza édesanyám!" – Énekli: Tiszay Magda


677 Ardelao 2018-03-18 09:29:07 [Válasz erre: 676 david28 2018-03-18 08:37:29]

Valóban. Nála jobb Lakméra én sem emlékszem. De még rengeteg művészről kell beszélnünk. Hála Istennek, van kikről ...

Gencsy Sári: Delibes: Lakmé - Csengettyű-ária


676 david28 2018-03-18 08:37:29

Gencsy Sári? Sztem az egyik legjobb Lakmé volt, ha nem a...


675 Ardelao 2018-03-17 19:56:23 [Válasz erre: 674 Ardelao 2018-03-17 19:29:09]

A „MAGYARORSZÁG” c. lapban 1934.06.17-én az alábbi nekrológ jelent meg:

Melinda halála
Emlékezés Krammer Terézre

Pénteken délután öt órakor csömöri birtokán hatvanöt éves korában meghalt a magyar énekművészet és énekpedagógia egyik legkiválóbb képviselője: Vágóné Krammer Teréz, az európai hírű drámai énekesnő, aki egy évtizedig volt Operaházunk ünnepelt művésznője.

*

Mielőtt külföldön opera-színpadra került, a régi Bellovits-féle ének- és zenekar-egyesületben lépett fel oratóriumokban és más nagy magánszólamos zenekari művekben. Ott tűnt fel először drámai szopránjának erejével és szépségével.

*
— Krammer Teréz — mondotta nekünk Dalnoki Viktor dr., az orvosénekes, aki az operaházi tíz évben sokszor volt partnere — az akaraterő megtestesülése volt, de amilyen nagy művésznő volt a színpadon, olyan kitűnő háziasszony volt otthon. Már két éve volt az Operaház tagja, V. Krammer Teréz amikor a »Bánk bán« Melindájában kellett volna először fellépnie, de váratlanul súlyos arc-gyulladást kapott és operálni kellett. Reggel kilenckor megoperáltam és szigorúan ráparanacsoltam, hogy ágyba kell feküdnie- Tizenegy órakor már ott volt a próbán, és roppant fájdalma ellenére énekelt, és az előadáson nagy sikert aratott. Nagyon szerette Melinda szerepét.

*

A »Tosca« utolsó próbáira (Toscát Krammer Teréz, Cavaradossit Anthes György, Scarpiát Takács Mihály kreálta) megérkezett Budapestre Puccini, a szerző, és magával hozta Clausetti-t, a rendezőt is.

Óriási siker volt a bemutatón. Puccini bement Krammer Teréz öltözőjébe, és mélységes meghatottsággal ismételgette:
— Grazie, Signora! Köszönöm...
Mást nem is tudott mondani. Csaknem sírva fakadt. Ez az est volt Krammer Teréz egyik legszebb emléke ...

*

Az Operabáz épületére kitűzték a fekete lobogót. Az elhunyt művésznő temetése vasárnap délután 3 órakor lesz a csömöri gyászházból. Férjén, Vágó Lipót karmesteren kívül két leánya gyászolja; […]

A csömöri zeneiskola falán az énekesnő emlékét  - a nevén kívül  - jól ismert fotójának a réznyomata  őrzi:

Képtalálat a következőre: „Krammer Teréz”


674 Ardelao 2018-03-17 19:29:09 [Válasz erre: 668 Ardelao 2018-03-17 14:44:31]

Lyuk az életrajzon:

Krammer Terézről a magyar lexikonok viszonylag keveset írnak. Készítőik annak idején bizonyára kevés ismerettel rendelkeztek a művésznő személyi adatairól. A hamburgi főiskolai projektből viszont meg lehet tudni néhány kiegészítő információt.

Pl. azt, hogy Krammer Teréz születésének éve igen, de napja nem egyértelműen tisztázott. Az év – 1868 – biztosnak tűnik, de van ahol augusztus 4., másutt augusztus 2., ugyanakkor -  egy Krammer Teréz által kézzel írott önéletrajzban - augusztus 6. szerepel.

Családjáról annyit tudunk, hogy apja – Krammer János – a Magyar Királyi Posta és Távirda vezetője volt, édesanyját Rumpeles Máriának hívták, akinek hat gyermeke közül csak Teréz érte meg a felnőttkort.

Arra már utalnak a lexikonok, hogy énekelni a Zenekedvelők Egyesületében Bellovics Imrétől tanult, Újházy Edétől, a híres színésztől pedig a színjátszás fortélyait sajátította el. Egy drezdai újságnak írt önéletrajzában Kammer Teréz így emlékezik vissza erre az időszakra: »[…] amikor ahhoz már elég idős voltam, egy nagyon ismert pest-budai énekmesterre bíztak, akinél elsősorban – szerelmet tanultam. Azaz, itt fedeztem fel először a szívemet, és beleszerettem az énektanáromba. […]«

Ez a művésznő által bevallott tény sem lehetett lényegtelen pályájának további alakulása szempontjából. Hiszen a tanára iránti rajongás nyilvánvalóan még erőteljesebben inspirálta őt arra, hogy minél magasabb szintre jusson az énekművészetben. Az, hogy a művésznő hangját (hangképzését?) ért időnkénti kritikák valójában Bellovics tanítási módszerének a rovására írhatók-e, vagy sem, ma már nem tisztázható.

A hamburgi tanulmány megemlíti azt is, hogy a gramofonfelvétel technikája –„lehetőségei” - nem voltak ideálisak az ő hangjához, mivel magas hangjai erőteljesebbek voltak.

De hogyan lett a polgári foglalkozású szülők gyermeke énekesnő? A Kutsch & Riemens-féle »Sängerlexikon« szerint Krammer egyik felmenője állítólag Vincenz Krammer, a híres zongoraművész és zeneszerző volt, aki 1806-ban született. Ám e tényt a korabeli sajtó nem erősíti meg, sem pedig az énekesnő saját kézzel írt önéletrajza.

A frankfuri projekt részét képező anyag – a viszonylag gazdag tartalom ellenére – némi korrekciót igényel:

1912-ben nem Krammer Teréz hagyta ott a budapesti Operát, hanem az opera hagyta ott a művésznőt. Erről szól az alábbi újságcikk (részlet):

BUDAPESTI HÍRLAP, 1912.01.16.:

„(Krammer Teréz.) Míg ma este fönn az Opera színpadán valósággal küzködött Verdi drámai muzsikájával egy vékony és erőtlen hang, addig lenn a nézőtérén ült az Operaház legkitűnőbb Aidája, Krammer Teréz. Hallgatónak csapott föl, mert Mészáros igazgató, mint állítólag fölösleges tagot, elbocsátotta. Többszőr hangsúlyoztuk már, hogy nem szoktunk szerződési ügyekbe beavatkozni, mert ezek bizonyos mértékben a színház belügyei. De csak bizonyos mértékben. Vannak esetek, melyek már nemcsak személyi természetűek, de a magyar művészetnek, az opera magyar együttesének kérdései. Ilyennek kell tekintenünk a Krammer Teréz esetét is. Ez a művésznő Puccini Toscájától kezdve Strauss Elektrájáig számtalan sikeres, emlékezetes, diadalmas estét szerzett az Operának, s mindig elismerést, dicsőséget a magyar énekes művészetnek. Még mindig olyan fényes képességekkel, erejének oly teljességében tölti be hivatását, hogy most, mikor hirtelen pótlásáról kell gondoskodni, három-négy fiatal énekesnő együttesen nem képes ellátni azt a szerepkört, amit Krammer Teréz egymaga látott el, és látna el könnyűséggel ma is, ha erre egy érthetetlen célzatokkal működő igazgatóság az alkalmat meg nem vonná tőle. […].

Nos, valójában ez lehetett az előzménye annak, hogy Krammer Teréz 1912-ben külföldre  szerződött, majd 1914-ben végképp búcsút mondott a színpadnak.


673 Ardelao 2018-03-17 19:19:24 [Válasz erre: 669 david28 2018-03-17 17:08:26]

Természetesen, emlékszem Tiszay Magdára. Kamasz koromban, első operalátogatásom alkalmával, 1951-ben hallottam őt énekelni „élőben“. Szerencsére, elég sok információ és hangfelvétel található tőle a neten. Ennek ellenére - minthogy szóba hoztad a nevét - e topikban is szerepelni fog, hiszen a fiatalabb korosztály megérdemli, hogy tudjon róla.


672 david28 2018-03-17 17:27:22 [Válasz erre: 670 parampampoli 2018-03-17 17:18:14]

Sajnos sokan nem ismerik. :(


671 david28 2018-03-17 17:27:07 [Válasz erre: 670 parampampoli 2018-03-17 17:18:14]

Sajnos sokan nem ismerik. :(


670 parampampoli 2018-03-17 17:18:14 [Válasz erre: 669 david28 2018-03-17 17:08:26]

Már hogy a fenébe ne emlékeznék rá?? Igaz, csak lemezről, mert mikor ő disszidált, még csak kétéves voltam. Sajnos kevés felvétel maradt vele. 


669 david28 2018-03-17 17:08:26

Egy korábbi hozzászólásomban emlegettem Tiszay Magdát, mint sztem az egyik legjobb altot vilagszinten (abbol a nem sokból), nem tudom hogy rá emlékszik-e még valaki. Egy Gyurkovics-Svéd Rigoletto lemezen fedeztem fel Maddalenaként, utána rátaláltam remek Azucenajàra, Carmenjére és jó pár nótafelvételére, de sajnos az a műfaj végképp távol áll tőlem. Ha valakinek esetleg vannak még felvételei tőle, szívesen venném.


668 Ardelao 2018-03-17 14:44:31 [Válasz erre: 667 Ardelao 2018-03-16 09:40:13]

Az előző bejegyzésbe belinkelt, német nyelvű ismertetőben, amely a Hamburgi Zene- és Színházművészeti Főiskola kutatási projektjének része, Krammer Teréz életének további alakulásáról a következő áll:

„A budapesti Opera 1907-ben első ízben tervezte műsorra tűzni Richard Strauss »Salomé«-jét, az előadást azonban – hasonlóan, mint Bécsben - betiltották. Az újságcikkek szerint az Opera igazgatósága a címszerepet Krammer Teréznek szánta. Krammer csak három évvel később énekelt főszerepet a budapesti Opera Richard Strauss bemutatóján: 1910-ben Budapest számára Elektra szerepét énekelte. Az »Elektrát« a Krammer általi megformálás ellenére, amelyet a kritikusok egybehangzóan dícsértek, nem vált nagy sikerré.

Krammer 1912-ben otthagyta az Operát, hogy két szezonon át a Frankfurt am Main-i Operaházban énekeljen. Eközben egy vendégjátákra a Hamburgi Operaház is leszerződtette. Ráadásul ott elénekelhette Brünhilda szerepét, amelyre előzőleg Budapesten nem kapott lehetőséget.

Krammer 1914. január 1-jén tért vissza Budapestre, ahol Kundry szerepét énekelte németül a »Parsifal«-nak a budapesti Népoperában tartott bemutatóján. 1914 április végéig Wagner  »Parsifal«-ját  hétszer adták elő Georg Anthesszel – akivel Krammer már Drezdában együtt dolgozott – és egyszer Hermann Jadlowkerrel a címszerepben.

Az első világháború kitörésével befejeződött Krammer Teréz színpadi karrierje. Később már csak egyszer, 1917-ben énekelt a budapesti Operában, vendégként, Sieglinde szerepét.

A »Parsifal« előadásaivel párhuzamosan Krammer megkezdte énekpedagógusi tevékenységét. 1914 februárjától 1920-ig a Nemzeti Zenedében, azt követően pedig 1931-ig Fodor Ernő zeneiskolájában tanított éneket. 1928-ban ünnepelte művészi pályafutásának 40. jubileumát.

Krammer Teréz számára különösen fontos volt, hogy ne csak énekesként lássák őt. A korabeli újsácikkek szerint Krammer a mezőgazdálkodás terén is sikeres volt. […]

A Budapesti Újságírók Szövetségének 1908. évi almanachja szerint „szenvedélyes gazdálkodó, híres tyúktenyésztő volt, »udvarán néhá háromszáz tyúk kotkodácsol. Maga hajtja a lovait és csizmában jár.«”

Krammer Teréz 1934. május 15-én hunyt el, Csömörön.”


667 Ardelao 2018-03-16 09:40:13 [Válasz erre: 663 Ardelao 2018-03-14 12:00:19]

Nem áll szándékomban Krammer Teréz életéről plelykarovatot nyitni, de ha egy művész életéről megközelítőleg reális képet kívánunk festeni, néhány fontos tényező nem hallgatható el. Krammer Teréz erőteljes egyéniség volt, mint ahogyan az énekstílusában is kifejezésre jutott. Ennek tudható be bizonyára az is, hogy igazán a drámai szerepekben érezte otthon magát, és nemhiába  ódzkodott az operettől, mint műfajtól.

Az alábbi link megnyitásával  német nyelven az eddigi legrészletesebb ismertető olvasható Krammer Teréz életéről, művészi pályafutásáról,  ill. szerepeiről. Ezt magyar nyelven, ilyen összesítésben még nem sikerült megtalálnom. Itt derül fény arra is, mi is volt valójában az az affér, amelyről a 663. számú bejegyzésben idézett újságcikk szólt:

https://propertibazar.com/article/teraz-krammer_5a244029d64ab21aa99621b5.html

 „Egy színpadi próba alkalmával vitára került sor Kammer és a fiatalabb, frissen szerződtetett énekesnő, Szamosi Elza között, amelyből heves affér alakult ki. Szamosi Elzát 1904-ben szerződtették az operához, operetténekesnőként történt, rendkívül sikeres debütálása után. 1904 decemberében az operaegyüttes néhány énekesnője és énekese szokás szerint a nézőtéren hallgatta a próbát, miközben Krammer a fiatalabb énekesnőt tisztázatlan körülmények között kiküldte. Ezután Krammert a színházi bíróság elé idézték. A médiában megjelent egyik jelentés szerint az énekesnő Szamosi Elzát személyesen és nyilvánosan megsértette, sőt -  így szól a vád – még azt is megkísérelte, hogy megüsse fiatalabb riválisát. A színház bírósága arra kötelezte Krammert, hogy kérjen bocsánatot, amelyet ő nyilvánosan meg is tett, de nem személyesen Szamosi Elzához intézve.”

Az egyik budapesti lapban e megelehetősen kínos eset – amelynek hátterében a már befutott művésznő fiatalabb pályatársával szembeni féltékenysége állt - versbe foglaltan is megjelent. Ezt a „szépirodalmi opust” a német nyelvű ismertető műfordításban közli. (Az említett magyar sajtóterméket nem találtam meg,  viszont e műfordított verset nem fordítom „vissza”, mert „Jakobs Leiter”- ből a végén még Leiter Jakab lesz. :-) )  

Theresa Krammer

Die Meist’rin der Gesangkunst,

Die sich der Budapester Gunst

Verstand im Sturme zu – ersingen,

Doch kann sie’s über’s Herz nicht bringen,

Daß als Rivalin man daneben

Die Szamosy [sic] ihr beigegeben.

Sie kann die Elsa d’rum nicht leiden,

So gab’s auch schon Verdrießlichkeiten.“


666 Ardelao 2018-03-16 08:15:55 [Válasz erre: 665 Ardelao 2018-03-15 07:56:29]

Majd a Krammer Teréz ellen indított peres eljárás lényege:

PESTI HÍRLAP, 1908.08.13.:

„(Krammer Teréz pöre.) A bécsi legfelsőbb bíróság előtt fölebbezésre most került tárgyalás alá az a kártérítési pör, amelyet Müller Leopold, az új Strausz János-színház igazgatója indított Krammer Teréz, a Magyar Kir. Opera tagja ellen, harmincezer korona vinkulum megfizetése iránt. Ismeretesek azok a nézeteltérések, melyek Krammer és Mészáros igazgató között annak idején Krammer fizetésjavítása kapcsán felmerültek. Krammer akkor elszerződött a bécsi Strausz János-színházhoz, illetve annak igazgatójához, egy romániai és oroszországi tournéra. Októbertől kezdve aztán folytatólagosan a Strausz-színházban kellett volna játszania. Krammer elszerződött és harmincezer korona kötbért kötöttek ki kölcsönösen. Később aztán, mikor, mint ismeretes, Krammer újra visszaszerződött a M. Kir. Operához, Müllernek lemondott. Nem teljesítheti a szerződést, mert meggondolta a dolgot: nem hajlandó operából az operettbe átmenni. Müller igazgató viszont ezt az ethikai megokolást nem volt hajlandó elfogadni és szerződésszegésért pört indított Krammer ellen, egyben kérte a pönálé megítélését. …… A harmadfokú bíróság megerősítette a tartományi főtörvényszék ítéletét, amely 12.000 korona kártérítés megfizetésére kötelezi Krammert és jogot ad felperesnek később a követelés hátralékának érvényesítésére. Érdekes indokolást hozott a bíróság Krammer ügyvédjének előterjesztésére. Kimondotta ítéletében, hogy olyan disztinkció, hogy valaki opera-, vagy operett-énekesnő, nem létezik, ez csak a közönség szótárában él. Egy operai énekesnő, főleg ha vállalta, könnyen énekelhet operett-szerepeket.”

A Krammer Teréz tehát – pönáléfizetés ide vagy oda - egy időre ismét a Magyar Királyi Opera tagjává vált.


665 Ardelao 2018-03-15 07:56:29 [Válasz erre: 664 Ardelao 2018-03-15 07:29:18]

És az ok, amely elindította a két évig tartó pereskedés lavináját:

PESTI NAPLÓ, 1907.09.21.:

Krammer Teréz nyilatkozata. V. Krammer Teréz a M. Hir. Operaház volt tagja, a következő nyilatkozat közlésére kért fel bennünket:

Tisztelt szerkesztő úr! Engedje meg, hogy becses lapjának hasábjain a magam számára egy kis helyet kérjek s egy oly ügyről írjak, amelyet eddig nem tartottam a nyilvánosság elé tartozónak. Operaházi szerződésemről van szó, illetőleg annak meghiúsulásáról és ezzel kapcsolatban arról a méltatlan és igaztalan támadásról, amely engem egy Budapesten megjelenő, németnyelvű napilap részéről ért. E lap az Operaház megnyitásáról cikkezve, védelmébe veszi Mészáros Imre igazgató urat, aki, a lap szerint, távozásomért nem felelős és akinek nem róható fel hibájául, hogy én oly követeléseket támasztottam, amelyek a művészet uzsorájával határosak.

A szerződésemre vonatkozó tárgyalások részleteit titokban tartottam és elhagytam az országot anélkül, hogy a részletek feltárásával kimutassam, kinek a hibájából maradt el a szerződtetés. A cikk azonban arra indít, hogy a részletek felsorolásával kimutassam igazamat és arra kényszerít, hogy súlyos, igaztalan, semmiképp sem megérdemelt vádját a leghatározottabban visszautasítsam. Július 13-án megállapodtam Mészáros Imre igazgató úrral, hogy további öt évre tagja maradok az operának 30-tól 34 ezer koronáig emelkedő fizetéssel és a Csömörön való lakás jogának engedélyezésével, amit különben eddig is élveztem. Ebben megállapodtunk és erre az igazgató kezet adott. Pár nappal később kaptam az aláírandó szerződést, amelyből azonban hiányzott az emelkedő fizetés, a Csömörön  való lakhatás joga, ellenben volt egy felmondási pont három év után, amelyről köztünk szó sem volt. Természetesen nem írtam alá ezt a szerződést, hanem mélyen megbántva ez eljárás által, elszerződtem Oroszországba, illetőleg Bécsbe, miután az igazgató úr szavában többé nem bíztam. Szeptember elején Mészáros igazgató úr újabb ajánlatot tett, de ezt nem tekinthettem komolynak, mert akkor már tudott külföldi szerződésemről, amelyet azonban újabb ajánlata megtevésénél nem vett figyelembe és számításba. Senki sem vádolhat tehát művészetuzsorával, mert hiszen feltételeimét az igazgató úr egyszer már elfogadta és én néhány napig már ismét az Operaház tagjának tudtam magam, még pedig egy oly szerződés alapján, amelynél kedvezőbbet is aláírt már az Opera, s oly szerződés alapján, amelyet tudásom, szorgalmam és elmúlt szerződésem alatt tanúsított használhatóságom és eredményeim révén megérdemelni véltem. Isten látja lelkemet, szívesen maradtam volna hazámban s fájó szívvel búcsúzom. Távozásomért nem vádolok senkit, de magamat sem hagyom sem megvádolni, sem meggyanúsítani és kérem a szerkesztő urat, adjon helyet soraimnak, amelyekkel tisztázom magam a vád alól, mert nem rajtam múlt, hogy csütörtökön nem énekeltem egy magyar operát. Én szívesen tettem volna!

Csömör, 1907. szeptember 20-án.

W. Krammer Teréz“


664 Ardelao 2018-03-15 07:29:18 [Válasz erre: 663 Ardelao 2018-03-14 12:00:19]

Sokáig keresgéltem a régi újságokban, vajon mi lehetett az a „kulisszamögötti” affér, amelyre az előző bejegyzésemben idézett írás hivatkozott. Mindössze egy ilyen témájú cikket találtam, amely azonban nem is annyira Krammer Teréz, hanem a múlt század elején sokat foglalkoztatott Vasquez grófné priamadonna-allűrjeire utal. Elképzelhető, hogy erről az „incidensről” van szó?

Mindenestre „Krammer asszonyt” is kemény fából faragták, mert az 1907-es és az 1908-as esztendő színházakkal  kötött szerződések megszegése tárgyában általa vagy ellene indított perekről szólt, amelyekből – végül is – a művésznő került ki győztesen.

Krammer Teréz és Vasquez grófné "ügye":

PESTI HÍRLAP, 1901.10.19., szombat:

 „A Sába királynőjének csütörtökre hirdetett előadása … elmaradt, … A műsorváltozás oka … W. Krammer Teréz úrhölgy indiszpozíciójára vezetendő vissza, de ezen indiszpozíciót egy kellemetlen jelenet … okozta, amelybe Vasquez grófnő elegyedett — még a Lohengrin keddi előadása alatt — az ünnepelt vendégművésznővel. Vasquez grófné ugyanis egy első emeleti páholyból nézvén az előadást, a Krammer asszony fején levő fejdíszben egy — az operaház tulajdonát képező, de eddig csak Vasquez grófné által használt — jelmezdarabot vélt felismerni; emiatt haragra lobbant, lesietett az öltözőbe és ott keserves szemrehányásokkal illette Krammer asszonyt, hogy miért viseli az ő fejdíszét. Hiába védekezett Krammer asszony …, hogy ez nem a Vasquez grófné fejdísze, hanem egy másik hasonló, melyet az operaház a vendég számára készíttetett — a grófné, mialatt Krammer asszony künn volt a színpadon, kinyittatta az öltözőben levő ruhaszekrényt, és csak akkor csillapodott le, mikor ott csakugyan megtalálta az általa használt fejdíszt, épségben és érintetlenül. De az érzékeny, ideges vendégművésznőt ez a kínos incidens annyira felizgatta, hogy már a Lohengrin harmadik felvonása alatt is erős rosszulléttel küzdött, másnap pedig valósággal megbetegedett és kénytelen volt a Sába előadásáról lemondani. …“


663 Ardelao 2018-03-14 12:00:19 [Válasz erre: 662 Ardelao 2018-03-13 08:55:00]

TOLNAI VILÁGLAPJA, 1905.05.21.:

"V. Krammer Teréz

A legcsodálatosabb sokoldalú asszony V. Krammer Teréz, a M. Kir. Operaház művésznője, …… Sokoldalú már a művészetében is. A kit az ő énekművészete, csodálatosan izmos, csengő hangja a Lohengrin „Elza" szerepében elragadott, bámulattal találkozik ugyanezzel a művésznővel a Tosca, vagy a Berlichingeni Götz női főszerepében, amelyet oly drámai, megrázó tökéletességgel játszik meg, hogy — ha nem volna operaénekesnő a Nemzeti Színházban is becsülettel magállhatná a helyét. Valóban, a jó színész és a jó énekes oly ritkán találkozik egy művészben, hogy Krammer Teréz már ezért is ritkaság- számba mehet. De Krammer Teréz e mellett híres jó gazdasszony is. Egyik képünk bemutatja őt a csömöri birtokán, amint gazdasszonyi kötelességét — vagy passzióját — teljesíti. — Van azonban Krammer Teréznek két különösen kedves csibéje: két barnapihés bájos, aranyos kis, alig hat-hétéves gyermeke. Ezeknek szól az ő főgondja, gondoskodása. Azok a rendes, polgári hölgyek, akik azt hiszik, hogy színésznő nem lehet jó anya, ugyancsak belátnák a tévedésüket, ha Krammer Terézt látnák otthonában.

Legutolsó hatalmas sikere a Puccini bohémjeiben volt, ahol Musette, a könnyűvérű, párisi grizett szerepét énekelte és játszotta. Ebben a szerepben óriási diadala volt, amelyet csak növelt az a kis kulisszamögötti primadonna-affér, amelyről a lapok annak idején annyit és oly sokféleképp írtak. A művésznő maga egészen távol volt ettől a primadonna-hecctől, és megtörtént az a furcsa eset, hogy míg más színházakban a direktorok rendszerint irtóznak és rettegnek minden intrikától, primadonna-veszekedéstől, az Operaházban — akarva vagy akaratlanul — maga a vezetőség okozta két énekesnő ellentétbe kerülését.

Krammer Teréz különben nem büszke a színpadi sikereire, nincs is a viselkedésében, beszédében semmi a szabados színésznőből. Jófajta, előkelő ízlésű vidéki gazdaasszonynak hiszi, aki odakünn, Csömörön ismerkedik meg vele, és élvezheti kedves, mégis komoly, szolid társaságát. Onnan Csömörről jár be időnkint Pestre, fürge kis fogatán, amelyet két pompás almásszürke röpít tova (zárjel között mondjuk, Krammer Teréz Fedák Sárin kívül az egyedüli színésznő, akinek fogatja van, sőt sokkal előbb volt neki, mint a «János vitéz» kreálójának.) Estére a színpadon bámulatos változás esik rajta. A békés, csöndes gazdaasszonyból szenvedelmes tragikus és romantikus hősnő lesz, aki úgy játszik, ahogy csak egy művész tud, és úgy énekel, mint egy csalogány odakint a csömöri kúria valamelyik csalitjában.”


662 Ardelao 2018-03-13 08:55:00 [Válasz erre: 661 Ardelao 2018-03-12 20:54:56]

De hogyan írtak a korabeli lapok Krammer Terézről? Íme:

VASÁRNAPI UJSÁG, 1902/ 8. Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények:

„W. KRAMMER TERÉZ «FEDÓRÁJA.» W. Krammer Teréz a legbecsesebb művészi erő, a kivel dalszínházunk újabban gyarapodott, a kiben eredeti magyar tehetséget hódítottunk vissza, miután Németországban a drezdai szász királyi udvari operaénekesnő rendkívüli hanganyagának a legalaposabb kiképzés sokszorozta meg fényét, csillogását, értékét. Szerződtetése óta (a mikor az új operai primadonna arczképét a «Vasárnapi Ujság» bemutatta) W. Krammer Teréz ritka terjedelmű szerepkörben hódította meg a közönséget; a szinház egyik fővonzóereje lett a játék- és vígdalművektől kezdve, minő a «Denevér» és «Galathea», a wagneri zenedrámáig; például Elzája «Lohengrin»-ben, s közben egész sorozata a romantikus operáknak, mint «Aida», és igazi magyar érzülettel személyesítvén Erkel nemzeti remekében «Bánk bán»-ban Melindát, s szünet előtti utolsó felléptekor is, a szerző emlékünnepén, tüntető lelkesedést, viharos tapsokat keltve hatalmas szenvedélyű éneke, valamint játéka által. […] (b.)“

Lohengrin - Erkélyjelenet (Elza; II. felv.)


661 Ardelao 2018-03-12 20:54:56

2006-ban  -zéta-  „A magyar operaszínpad csillagai - Szoprán énekesnők 1903-1942címmel megjelent CD-hez fűzött kommentárjában a következő megállapítást tette:

"Számomra ma Medek Anna Csarnokáriája (Wagner: Tannhäuser) és a nagynevű Krammer Teréz Tiszaparti jelenete (Erkel: Bánk bán) már csak múzeumi ereklyeként értékelhető. Frázisaik nehézkesek és szokatlanok. Jó tudni, hogy valaha így is énekeltek Erzsébetet és Melindát, de még jobb érzés az, hogy ez a kor már elmúlt. (Krammer egyébként nagy kuriózum lehetett, mert nemcsak Melindát, hanem Toscát, sőt Elektrát is párhuzamosan műsorán tartotta.)“

A Pannon Classic "Hommage à Ferenc Erkelcímmel megjelent dupla CD-jéről BÓKA GÁBOR lemezkritikájában a következő olvasható

„[…] Krammer Teréz első La Grange-áriájával kapcsolatban Bősze Ádám szellemes kísérőszövege megjegyzi, hogy azt inkább történeti érdekessége, mintsem kifogásolható zenei színvonala vétette fel az összeállításba. Nem értek egyet: bár az intonáció tisztaságát valóban érheti bírálat, a friss, üde hanganyag, a gyöngyöző futamok a pusztán vokális élvezeteket keresők számára is szép pillanatokat szereznek. Emellett Krammer hangjában frissessége mellett van valami eredendő szomorúság, melynek következtében megkapó hitelességgel állítja elénk Szilágyi Erzsébet (és a második lemezen Melinda) figuráját – s éppen ezt a bánatos csengést tünteti el az ária második felvételének nem szerencsés technikai háttere. Bármennyivel is jobb ez a felvétel zenei szempontból, a figura itt nem születik meg, szemben a problémásabb első változattal. […]“

Minden – kétségtelenül jogos - bírálat ellenére úgy érzem, e topik keretében Krammer Terézről is szólni kell, hiszen a maga korában igencsak elismert énekesnő volt. Nevét Csömörön zeneiskola viseli.

Képtalálat a következőre: „Krammer Teréz”

Krammer Teréz operaénekesnő

Pest, 1868.08.02.-Csömör, 1934.06.15.

MAGYAR ÉLETRAJZI LEXIKON:

Krammer Teréz …………………. énekesnő (drámai szoprán), énekpedagógus. Bellovics Imre és Újházi Ede tanítványa. Pályafutását 1888-ban a lipcsei operában kezdte, 1900-ban Drezdában, 1903-tól 1911-ig Budapesten volt szerződésben. 1920-ig a Nemzeti Zenede, 1924-től 1931-ig a Fodor Zeneiskola énektanára. 1894-ben Schmidt Ferenc magdeburgi tenoristához ment feleségül, 1902-ben Vágó Lipót karnagyhoz. Legnagyobb sikereit Wagner-szerepkörben aratta. Ö énekelte először Budapesten Kundry szerepét a Parsifalban.— Főbb szerepei: Melinda (Erkel: Bánk bán); Sulamith (Goldmark: Sába királynője); Aida (Verdi: Aida); Tosca (Puccini: Tosca); Rosalinda (Strauss: Denevér).

Erkel: Bánk bán - Tisza-parti jelenet (Krammer Teréz)

https://scontent-vie1-1.xx.fbcdn.net/v/t1.0-1/p720x720/18010998_594243214114778_3573086693986344471_n.jpg?oh=dfdf49fee0fae31e3f24c60f0644962c&oe=5B0150C0

Csömöri Krammer Teréz Alapfokú Zenei Művészeti Iskola.

Az iskola 2000. október 1-jén, a zene világnapján vette fel az énekesnő nevét.


660 smaragd 2018-03-12 14:41:00 [Válasz erre: 563 Ardelao 2018-02-08 09:01:38]

 

Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (smaragd, 2016-09-10 17:01:08)

1337   smaragd • előzmény1333 2018-03-11 16:43:23

 

111 évvel ezelőtt született Polgár Tibor, zeneszerző, karmester  

 

Polgár Tibor méltán volt a Magyar Rádió egyik legnagyobb zenei tekintélyű személyisége.

Talán nem tévedek, ha azt állítom, hogy a "rádióbeli" volt élete legboldogabb időszaka.

Kemény Egon zeneszerzővel a Magyar Rádióban eltöltött évtizedek alatt szoros kapcsolatban álltak,  alább felsorolt műveit - többnyire a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara élén - Polgár Tibor vezényelte.

Ezek közül a "Túl az Óperencián" című műsorban is hallhattunk az elmúlt időszakban néhányat vagy részletet.

Korábbi évtizedek során a Magyar Rádióban gyakran felcsendültek teljes terjedelmükben is.

KEMÉNY EGON: "Magyar szvit” nagyzenekari szvit 4 tételben (1941)

A Székesfővárosi Zenekar játszott, Polgár Tibor vezényelt.

KEMÉNY EGON: 'Könnyű zene szvit”, szvit nagyzenekarra 3 tételben (1954) 

Dalciklusok:

Kemény Egon-Dalos László: „Tavasz a télben” (1952) 

Gyurkovics Mária, Pogány László, Andor Ilona Gyermekkara, Forrai kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.

Kemény Egon-Dalos László: „Őszi séta” (1952) 

Lukács Margit – próza, Sándor Judit, Rösler Endre, Andor Ilona Gyermekkórusa, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte

továbbá

KEMÉNY EGON dalai, amelyeket Simándy József és Sándor Judit énekeltek.

 


659 zenebaratmonika 2018-03-10 21:38:18 [Válasz erre: 658 Ardelao 2018-03-10 19:17:53]

..


658 Ardelao 2018-03-10 19:17:53 [Válasz erre: 559 Ardelao 2018-02-06 11:31:02]

Kedves B. Cs.!

Most érkezett el az a pillanat, amelyben id. Barki László hegedűművésszel kapcsolatos kérdésedet talán maradéktalanul sikerül megválaszolnom.

Ifj. Barki László volt olyan kedves, hogy informátoromnak megküldte azokat a felvételeket, amelyeken édesapja zenekarban játszik. Mindegyik felvételhez rövid kommentárt is fűzött. Ezeket az alábbiakban idézem:

„Az első linkben (Karl Böhm próbáján) apám az egyik hátsó prim-pultnál látható:

https://www.youtube.com/watch?v=HbVw00rO8eU&t=4063s

A másodikon (Schuman - Karajannal) édesapám a 2,57-percnél "Kara János" (aki, úgy-e, természetesen ugyancsak "magyar" volt ... ;-) bal keze mellett vehető ki:   

https://www.youtube.com/watch?v=LkrM0aFEGkU

A harmadik felvételen apám a második prim-pultnál / belül (a másodkoncertmester mögött) játszik:

https://www.youtube.com/watch?v=ccT53gtLt28

Ifj. Barki László a Fidelioban megjelent cikkhez (549. sz. bejegyzés) a következő észrevételt fűzte:

„Az a bizonyos cikk apámról abszolut túlzás, …. (itt ifj. Barki  László kifejezi szilárd meggyőződését arról, hogy azt nem édesapja fogalmazta). Mert apám sohasem hazudott volna magáról, ….. ilyesmire nem is volt szüksége, és hivatásában úgy volt nagyszerű, amilyen volt.

Ami Monte Carlo-i rövid "vendégszereplését"  illeti, az igazából a következőképpen volt: 

Ott játszott egy magyar barátja, aki 1960-ban mondta neki, hogy a zenekar koncertmestert keres. Apám velünk (családjával) elment oda, miután bécsi munkahelyén / a Szimfonikusoknál / a nyári hónapokra szabadságot kért ki. Előjátszott,és próbaidőre fel is vették. 2 hónap elteltével döntenie kellett, hogy feladja e Bécset. Azonban édesanyám nem érezte magát ott jól, nem kívánt ott maradni. Így apám mégsem maradt Monacoban, hanem visszatért Bécsbe …”

Ha ifj. Barki László olvassa e fórumot, az általa közöltekért és fáradságáért, hogy rengeteg elfoglaltsága és külföldi turnéi mellett megkereste az itt belinkelt felvételeket, ezúton fejezem ki hálás köszönetemet.


657 Ardelao 2018-03-10 19:10:37 [Válasz erre: 656 Ardelao 2018-03-09 12:46:50]

Rieger Tiborról utoljára egy 1959-ben megjelent cikkben olvastam. Akkor – ha születésének éve valóban 1889 – a 70. életévében járt.  Hogy meddig élt, meddig folytatta zenei tevékenységét, nem lehet tudni. Titok fedi zenei pályájának kezdetét, és titok annak befejeződését is. Úgy tűnik, az „öröklétet” ma már csak az nyerheti el, akinek az interneten nyoma marad. Persze, ez a kiváltság is csak addig illeti meg a „szerencséseket”, amíg létezik internet.

Befejezésül tehát csak ezt az utolsó sajtóhírt tudom idézni. Talán akad még Rieger Tibornak hozzátartozója, aki egyszer majd kiegészíti e csonka élet- és pályarajzot:

FILM SZÍNHÁZ MUZSIKA, 1959.07.03.:

„A POSTÁSOK Erkel Ferenc zeneiskolájának opera- tanszakos növendékei színvonalas vizsgaelőadást rendeztek a Cházár-utcai kamara- színpadon. A műsorban Szemlőhegyl Nóra, Sáros Éva, Kemenes Sarolta, Virtus Edit, Lengyel Ildikó, Kúti Tamás, Révi Tamás, Szikra Ibolya, Harangozó László és Dávid Éva lépett föl klasszikus opera-részletekben. Vasady Balogh Lajos vezényelt: rendező-tanár Dévényi Róbert, korrepetitor: Rieger Tibor.“


656 Ardelao 2018-03-09 12:46:50 [Válasz erre: 654 Ardelao 2018-03-07 14:11:24]

„A Fekete huszár“ sikere után Rieger Tibor több operettet nem írt. Elsősorban - mint már korábban említettem - Dullien Klárával koncertezett bel- és külföldön, majd 1934 után mások zongorakísérőjeként is tudósítanak róla. Orgonán is előadott műveket. A kritikák minden alkalommal elismeréssel szóltak játékáról és arról a néhány saját műről, amelyet alkalmanként beiktatott e hangversenyek programjába:

AZ UJSÁG, 1932.03.12.:

Szonáta-est. Dullien Klára és Rieger Tibor immár második szonáta-estjüket rendezték ma a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Hogy Dullien Klára kitűnő hegedűművésznő és hogy Rieger Tibor muzikális, intelligens zongorás, ezt már tudja a budapesti közönség, amely szonátázásukat is szereti. Pompás egybevágósággal, teljes együttérzéssel játszották három szonátából álló műsorukat, ami azt mutatja, hogy kilünő kamaramuzsikusok is. Schumann d-moll és Frank Cézár A-dur szonátái között bemutatták Rieger Tibornak kéziratos g-moll szonátáját. Dallamos, formás alkotás. Őszinte, szívből jövő muzsika, amelynek minden tétele jói meg van konstruálva és kitűnően is hangzik. Nem nagyképű, de gyönyörködtető és közvetlen hatású szerzemény. Bemutatása után melegen ünnepelték a szerzőt és az egész est folyamán zugó tapsokkal adózott a közönség a két művésznek.

BUDAPESTI HÍRLAP, 1932.11.20.:

„(Hegedű—zongorahangverseny.) Dullien Klára és Rieger Tibor elmélyedő és kitűnően kidolgozott kamaramuzsikáját már gyakran volt alkalmunk méltatni. Szombati hangversenyüknek Rieger először bemutatásra kerülő művei adtak különös érdekességet. Az A-dur szonáta Brahms hatása alatt készült. Általában régi utakon indul el, de mindig tud valami újat mondani. Tökéletes szonáta formában megírt mű, kerekded egész és igen jól hangzik. Legsikerültebb a sziporkázó Scherzoja. Az I. Rapszódia a Magyar Hiszekegy, az V-ik a Rákóczi-induló témáját dolgozza fel ötletesen és hatásosan. Mindkettő inkább hegedűszóló, amely mellett a zongora szerényen meghúzódik, élénken megvilágítva szerzője egyéniségét. Rieger mindig diszkréten játszik, inkább csak kísér, pedig színes billentésével zenekari hatásokat is tud elérni. Dullien Klára lendületes, technikailag nagyszerűen megoldott játéka, különösen a két Rapszódiában ért el meleg sikert. (Cz.)“

8  ÓRAI UJSÁG, 1933.05.21.:

A Farsangi lakodalom Stockholmban és Helsinkiben

Svédország és Finnország állami operája még ebben a szezonban mutatja be Poldini Ede Farsangi lakodalom című eddig is világsikert ért operáját. A két főváros operaigazgatója véletlen folytán ismerkedett meg a művel. A kitűnő magyar szonáta-együttes Rieger Tibor és Dullien Klára északi hangversenykörútján nagy ünneplés középpontjában igen eredményes propagandát fejtett ki a magyar muzsikának, és általános érdeklődés középpontjába került.
Ilymódon találkoztak az illetékes vezetőemberekkel, akiknek Rieger Tibor lelkesedéssel beszélt a modem magyar operakultúráról, utóbb emlékezetből eljátszotta zongorán a Poldini-opera partitúráját. Forsell és Jarnefeld operaigazgatók nagy elragadtatással azonnal megbízták Rieger Tibort az opera megvásárlásával és mindketten meg is hívták a darab betanításának munkájához. Rieger Tibor néhány nap múlva eleget is tesz a meghívásnak. Az operabemutatóra a legnagyobb áldozatkészséggel készülnek s bizonyosra vehető, hogy kimagasló ünnepi eseménye lesz a szezonzáró heteknek.“

BUDAPESTI HÍRLAP, 1934. 10. 11.:

„(Hangverseny József Ferenc királyi hercegnél.) Vasárnap délután 6 órakor ünnepelték szűk családi körben József Ferenc kir. herceg és Anna kir. hercegnő házasságuk tízedik évfordulóját. Ez alkalommal Kunwald Beata tanárnőnek kezdeményezésére Margit, Ilona és Anna Terézia kir. hercegnők és József Benedek kir. herceg menüettet táncoltak korhű jelmezben. Ugyanakkor adta át Rieger Tibor zeneszerző József Ferenc kir. hercegnek és Anna kir. hercegnőnek ajánlott magyar rapszódiáját: Hiszek Magyarország föltámadásában mottóval. A táncot hangverseny követte, amelyen közreműködtek Dullien Klára hegedűművésznő és Rieger Tibor Zeneszerző, zongoraművész.“


655 Ardelao 2018-03-08 09:52:05 [Válasz erre: 654 Ardelao 2018-03-07 14:11:24]

Egy kis kitérő:

A 653. sz. bejegyzésembe már belinkeltem „A fekete huszár” egyik főszereplőjéről, Vaály Ilonáról szóló rövid ismertetőt.  A SZINHÁZI ÉLET 1925. évi 25. számában  hosszú és érdekes cikk olvaható a művésznő karrierjének az alakulásáról, aki  pályafutását tanítónőként kezdte. Ebből idézek egy kedves anekdotát:

Vaály Ilona

 „Egyszer volt, hol nem volt …

Vaály Ilona

„[…]
Apja engedélyével beiratkozik a Zeneakadémiába, hogy -tökéletesítse zongoratudását.
„Igen, ez kell egy tanítónőnek, hasznos ..," — mondja az apja. De ő a Zeneakadémián beszökik abba a terembe,  ahol Hegedűs Gyula tart előadást az operaszakosoknak a színpadi játékból... Egyszer Kacsoh Pongrác hallja zongorázni. Rákiabál: „Ezzel az arccal és ezzel a tehetségtelenséggel akar maga zongoratanárnő lenni? Maga akadémiát tévesztett. Menjen a színiakadémiára I
Hisz' menne ő szegényke, hogy menne, rohanna a kitárt karjaivail, de már az apja állásit is szerzett neki az újpesti polgári fiúiskolában.

*

Hosszúnadrágos fiúkat tanít arra, hol fekszik Jász-Nagykun-Szolnokmegye. Egy reggel, ahogy belép az osztályba, ott találja a táblán krétával írva:

Mi mindnyájan szerelmesek vagyunk a tanítókisasszonyba.

Rohan az igazgatóhoz.
— Ilona!  Én is! — zeng fel az igazgató. […]“


654 Ardelao 2018-03-07 14:11:24 [Válasz erre: 653 Ardelao 2018-03-07 11:13:54]

Ha már hanganyagot nem találtam, kottát mégiscsak sikerül „mellékelnem“:

A fekete huszár belépője
Énekli a Blaha Lujza Színházban Abonyi Tivadar. (Megtalálható a Színházi Élet 1924. évi 12. számának 94. és 95. oldalán:

http://epa.oszk.hu/02300/02343/00505/pdf/EPA02343_szinhazi_elet_1924_12.pdf)

Bujj, bujj zöld levelecske …

„A Fekete huszár" című operettben énekli Somogyi Nusi, Vaály Ilona és Dénes Oszkár. (Megtalálható a Színházi Élet 1924. évi 11. számának 94. és 95. oldalán:

http://epa.oszk.hu/02300/02343/00504/pdf/EPA02343_szinhazi_elet_1924_11.pdf)






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.