vissza a cimoldalra
2018-06-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60852)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4024)
Momus társalgó (6335)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Társművészetek (1255)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11277)
A csapos közbeszól (95)

Opernglas, avagy operai távcső... (20090)
Erkel Színház (9334)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (888)
Ilosfalvy Róbert (803)
Marton Éva (724)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1423)
Franz Schmidt (3140)
Élő közvetítések (7242)
Palcsó Sándor (212)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2764)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4281)
Charles Gounod (219)
Kolonits Klára (1073)
Média, zene, ízlés (82)
Balett-, és Táncművészet (5525)
Pantheon (2227)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

570   Ardelao • előzmény569 2018-02-12 07:53:33

 

Itt pedig az a kimutatás tekinthető meg, amely Koréh Endrének a  Bécsi Állami Operában történt fellépéseiről készült.

Az alábbi linken elolvashatjuk a Koréh Endréról szóló, német nyelvű megemlékezést, amely 2006-ban, az énekes születésének 100 évfordulója alkalmából jelent meg:

Endre Koreh, Mitglied des Mozart Ensembles

A fenti cikk írója megemlíti, hogy - ugyan Koréh énekesi teljesítménye, sajnos, gyakran és erősen változott, ám  - az idősebb operarajongók az énekes fellépéseit mindig „grandiózus“ estekként őrzik emlékezetükben. A cikkíró elismeri, hogy basszistánk nagy nemzetközi karriert csinált, így pl. 1953-ban a Metropolitanban is énekelt.

Beillesztem ide azt a linket, amelyen belehallgathatunk a Koréh Endrével külföldön készített, majd később digitalizált felvételekbe Ezek minősége lényegesen jobb a korábban beillesztettekénél:

https://www.amazon.de/s/ref=sr_nr_i_0?fst=as%3Aoff&rh=k%3AEndre+Koreh%2Ci%3Adigital-music&keywords=Endre+Koreh&ie=UTF8&qid=1518416856&ajr=0

Koréh Endre mindössze 54 évesen, 1960. szeptember 20-án hunyt el. A halála előtti napon még a Volksoperben, Otto Nicolai „A windsori víg nők“ c. operájában Falstaffot énekelte.

Hogy korai volt-e a halála? Igen. A szíve vitte el. A művészpálya igen megterhelő, komoly stresszel járó hivatás. Elképzelhető, hogy ingadozó énekesi teljesítménye a már korábban is meglévő szívproblémáinak a rovására írható. Koréh Endrét Bécsben helyezték végső nyugalomra.

569   smaragd • előzmény568 2018-02-12 05:09:48

 

A Rádióhallgatók Lexikonában olvashatjuk:

 

"Koréh Endre, operaénekes,

a m. kir. Operaház tagja. *1906. Kiváló művészete a rádióból is közismert. Híres szerepei: Hagen ( Istenek alkonya), Hunding (Walkür), II. Fülöp (Don Carlos), Daland  (Bolygó hollandi), stb. Lemezei közül ismertebbek  "A medvebocs", "Giling-galang", stb."

 

RÁDIÓHALLGATÓK LEXIKONA

AZ IRODALOM,  ZENE,  SZÍNHÁZ,  FILM, RÁDIÓ, RÁDIÓTECHNIKA, GRAMOFON ÉS SPORT ENCIKLOPÉDIÁJA

SZERKESZTETTÉK: TISZAY ANDOR ES FALK GÉZA

I-II. KÖTET

A lexikont 1944. január 1-én zártuk le.

VAJDA-WICHMANN KIADÁS, BUDAPEST

568   Ardelao • előzmény567 2018-02-11 10:22:40

A nagyhatalmú igazolóbizottság, természetesen, nemcsak Koréh Endrét marasztalta el. Áldásos tisztogató tevékenységének eredményeként olyan „bűnösök“ is megkapták méltó büntetésüket, mint Gyurkovics Mária vagy Rubányi Vilmos:

„ …..  Döntött az igazolóbizottság három olyan művész ügyében is, akinek személye körül heves csetepaték zajlottak le nemrégiben. Ezek között az első helyen áll Koréh Endre, akit a bizottság nem igazolt. Szigorú, de még mindig eléggé méltányos elbánásban részesült Gyurkovics Mária, az ismert koloratúrszoprán, akit a bizottság egy évre eltiltott a szerepléstől, míg Rubányi Vilmos karmester szereplési tilalmát félévben állapították meg.“

(KOSSUTH NÉPE, 1945. 05. 19.)

Az operaház „becsületének“ védeleme, természetesen, később sem vesztett erejéből, mint ahogyan azt az alábbi cikk is bizonyítja:

Koréh Endre fellépett a Operaházban

Szerdán az Operaház Verdi »Don Carlos« című operája volt műsoron, amelynek férfifőszerepét, Fülöp királyt, az eddigi előadásokon Székely Mihály énekelte. Székely Mihály súlyos vesekőbántalmai miatt az előadást már nappokkal ezelőtt lemondta és a színház igazgatósága, hogy az előadást biztosítsa, Koréh Endre felléptetésére határozta el magát.
— Koréh fellépéséit semmi különös incidens nem zavarta meg. A színház igazgatósága ugyan a szokottnál nagyobb számú rendőrség kivezénylését kérte, de sem a rendőröknek, sem pedig a nézőközönség körében elhelyezkedett detektíveknek nem volt okuk és alkalmuk a beavatkozásra.
Koréh Endre Fülöp király igényes ének- és játékszerepében elsőrendű teljesítményt nyújtott
és a színházat zsúfolásig megtöltő közönség a művésznek kijáró tisztelettel tapsolta őt minden felvonás után.“

(VILÁG, 1946.03.01.)

Ez az igazolási ügy bizonyára jelentős  mértékben járult hozzá ahhoz, hogy Koréh Endre nem sokkal ezután a Bécsi Állami Operához szerződött, és végleg elhagyta Magyarországot. Ismét sikerült egy nagyszerű művészünktől megszabadulnunk.

567   Ardelao • előzmény566 2018-02-10 08:46:20

A sötétség nem első és nem is az utolsó győzelme:

VILÁG, 1945. 12. 07.:

Koréh Endre mégsem lépett fel az Operában

A zenekar munkabeszüntetéssel fenyegetőzött

          Az operaházi igazoltatásoknak egyik legfeltűnőbb esete volt Koréh Endre igazolása. Az operaházi igazolóbizottság és később a Színészek Szabadszervezetének igazolóbizottsága nem igazolta az Operaház közismert basszus énekesét. Szemére vetették, hogy a Sztójay kormány alatt Németországban vállalt vendégfellépéseket, és hogy egy hangversenyen szerepelt, amelyet Szálasi tiszteletére rendeztek, ahol őt Szálasival együtt lefényképezték.
          Az ügy később a Népbíróságok Fellebbviteli Tanácsa elé került, amely Koréh védekezését, miszerint őt a kérdéses hangversenyen való fellépésre az akkori kultuszminiszter utasította és a Szálasival történt lefényképezése tisztán véletlen műve volt, magáévá tette és Koréh Endrét igazoltnak jelentette ki.

          A Népbíróságok Fellebbviteli Tanácsának ítélete alapján nem lévén az énekes fellépésének tárgyi akadálya, az Operaház szerződtette Koréh Endrét és első fellépését a keddi »Aida« előadására tűzte ki. A már igazolt énekes fellépése mégis elmaradt, mivel a Zenészek Szabadszervezete értesítést küldött az Operaházhoz, hogy Koréh szereplése esetén a zenekar haladéktalanul leáll.
          Az Operához igazgatósága kénytelen volt az ultimátumszerű követelésnek eleget tenni, és ennek következtében Koréh Endre helyett Kálmán Oszkárt léptette fel, mint az »Aida« főpapját.
          Sikerül-e ezek után s Koréh Endre körül felkavart hullámokat elcsitítani, ezt kizárólag az Operaház felettes hatósága és a Zenészek Szabadszervezete között bizonyára meginduló tárgyalások fogják eldönteni.“

566   Ardelao • előzmény565 2018-02-10 08:44:57

FILM SZÍNHÁZ IRODALOM, 1944.03.02.:

KÓRÉH ENDRE DALESTJE

          Kóréh Endre ma nemcsak a legnépszerűbb énekesek közé tartozik, de a legkomolyabb értelemben vett művész., Bármit énekel, akár operát, akár dalokat, tiszta művészet, amit produkál.
          Legutóbbi dalestjén bizonyítékát adta, hogy hallatlanul finom, törékeny és lírai dalokat éppen olyan nagyszerűen tolmácsol, mint amilyen könnyedén oldja meg a legnehezebb operafeladatokat. Műsora feltétlen ízlésre vall, nemcsak közismert és népszerű számokkal áll ki a dobogóra, de van bátorsága és kellő felkészültsége, hogy nálunk ismeretlen és elhanyagolt szerzőket szólaltasson meg. Köszönettel kell fogadni Wolff: Michelangelo sorozatát, amit érthetetlen módon úgyszólván soha nem hallani hangversenytermeinkben. Befejezésül magyar népdalokat énekelt Laurisin Miklós feldolgozásában, majd a szűnni nem akaró tapsot sok-sok ráadással köszönte meg.

          Igazi érték volt Koréh Endre dalestje, a Vígadó nagyterme a legszebb, legtisztább és legnagyobb művészet hajlékává vált, a közönségre is átragadt az előadóművész ihlete, alázata és extázisa.“

565   Ardelao • előzmény564 2018-02-09 10:38:51

 

FILM SZÍNHÁZ IRODALOM, 1944.01.06.:

„Egy édes, álmos medvebocs …“

Beszélgetés Koréh Endrével

          Fül- és szemtanúi voltunk legutóbb annak, hogy Kóréh Endre, Operaházunk kiváló énekművésze komoly hangversenyen énekelt Schubert-, Brahms- és Schumann- dalokat, de a közönség a koncert végén egyhangúan kiáltotta feléje:
          — A medvebocsot!
          Koréhnak a »medvebocs« olyan népszerű száma, mint amilyen Lucienne Boyer-nek a »Parlez moi d’amours ...« vagy Paul Robesonnak, a világhírű néger énekesnek az »Old man river ... ,« esetleg hogy nagyot mondjunk, Saljapinnak az »Ej uhnyem ...« Minden kívánsághangversenyen ezt énekli, rengeteg hanglemezt adtak el ezzel a felvétellel.
          — Három évvel ezelőtt, — mesélte nekünk Koréh Endre, — egy este nálunk vacsorázott néhány vendég, köztük Zakál Dénes, a nemrég elhunyt tehetséges zeneszerző. Megpendítettem előttük, hogy szeretnék egy jó zeneszámot, amellyel koncerteken szerepelhetek. Zakál leült a zongorához és így született meg az »Egy édes álmos ráncos medvebocs« című dal. Nem vagyok jazzénekes de nagyon örüllem a számnak és bizony valahányszor kérik, elénekelem.
          Koréh a legkomolyabbmúvészck egyike. Egyformán nagy sikere volt »Don Carlos« Fülöp-jében, a »Parsifal« Gurnemans-ában, az »Istenek alkonya« Hagen-jében, a »Szöktetés a szerályból» Ozmin-jában.
          — Csaknem valamennyi műsoron levő darab basszus-szerepét tudom, — mondta aztán. — Most tanulom Ochs szerepét a »Rózsalovag«-ban, majd nemsokára utazom Bécsbe. A bécsi Operaház szerződtetett le huszonöt estére. Márciusban kezdem meg a vendégjátékomat és felváltva énekelek Budapesten és Bécsben. Beethoven »Fidello«-jában Rocco szerepét fogom énekelni.
          — Van még egy medvebocsszerű száma?

          — Igen. A »Mély pincében ...«
          Könnyű neki, olyan mély hangja van, mint az orgonának. Szerintünk a medvebocsnak azért van olyan nagy sikere, mert ez a remek művész, noha igen elegáns úriember, mégis mulatságos, ha a medvebocsról énekel. Koréh ugyanis igazi nagy darab ember…“

Egy édes medvebocs – Zakál Dénes szerzeménye, énekli: Koréh Endre

(Zakál Dénes /Csáktornya, 1900.07.26.-Budapest, Kőbánya, 1943.11.27./ zeneszerző, karnagy, a Magyar Telefonhírmondó és Rádió R. T. rendezője.)

A pince mélyén! / "Wein macht frei" / Koréh Endre/

564   Ardelao • előzmény561 2018-02-08 09:13:26

Az 561. számú bejegyzésben említett, eklektikusan összeválogatott szerzemények  az alábbi hanglemezen találhatók meg. Kivételt képez Mussorgskij Bolhadala, mert itt (Faust) „Mephisto bolhadala“ szerepel, amelyet Beethoven komponált:

Művészportré: Koréh Endre (Hungaroton Classics)

Képtalálat a következőre: „Koréh Endre”

 

Mussorgskij Bolhadalát az 561. sz. bejegyzésben említettekkel együtt – és (Faust) „Mephisto bolhadala” kivételével – viszont az alábbi CD tartalmazza:

Képtalálat a következőre: „Koréh Endre”

561   Ardelao • előzmény560 2018-02-07 08:16:11

CHICAGO ÉS KÖRNYÉKE: 1986.09.27.

Nagyítóüveggel.

Írja: Polgár Tibor

Akikkel találkoztam …

(Kóréh Endre)

         Hosszú életem folyamán bőven volt alkalmam találkozni kiváló egyéniségekkel, magyarokkal, külföldiekkel egyaránt s ezek között sok-sok kiváló művészszel, íróval, akik meszsze az átlag fölé emelkedtek. Rengeteg benyomást szereztem, tapasztalatot gyűjtöttem a hosszú évek alatt. Nem is szólva Magyarország „világítótornyában”, a Magyar Rádiónál eltöltött 35 évemről, amelynek emlékeit, ha le akarnám írni, — két emberélet is kevés lenne hozzá...
          Elhatároztam, hogy amíg erőm engedi, ezek közül az érdekesebb élményeket papírra vetem az utókor számára. Hadd osszam meg a találkozásaim élményeit olvasóimmal. A fiatalabbak esetleg már nem ismernek mindenkit akiről itt szó lesz, de biztos vagyok benne, hogy hallottak róluk s ők, művészei egy eltűnt kornak, feltétlenül megérdemlik, hogy ezalkalommal is szó essék róluk.
          Hadd kezdjem hát sorozatomat egy egészen kiváló magyar énekművésszel, Koréh Endrével, a nagyszerű magyar basszistával, mégpedig abból az alkalomból, hogy felfedeztem a magyar könyvek, újságok, lemezek Mekkájában, Tüske Pál Bloor Street-i „Európa” könyvesboltjában egy nemrég Magyarországról érkezett hosszanjátszó (longplay) lemezét, amely Budapesten jelent meg a Qualiton hanglemezgyárban. A lemez, — még a mai stereo hangtól elkényeztetett fülek számára is meglepően jól hangzik s itt is megállapíthatjuk, hogy Koréh Endre nemcsak korának egyik kiemelkedő operaénekese volt, hanem — Fischer-Dieskauhoz, a kiváló német énekművészhez hasonlóan, a világ egyik legjobb dalénekese is. Ez ugyanis bizonyos mértékben nehezebb, mint az operaéneklés, ahol operaszerepeket kell interpretálni a művek szerepeinek karakterében s ez, azok előadóit gyakran modorosságra is csábítja. (Különösen a tenoristákat!) A dalok előadásánál az operaműfaj hömpölygő áradata megszűnik, a dal intim hangulatában az énekes saját egyénisége lép előtérbe, — persze a dalok stílusát betartva, de ugyanakkor a dalok egyszerűségét, közvetlenségét is.
          Koréh Endre erdélyi születésű, sepsiszentgyörgyi, ha élne, most 80 éves lenne. Sajnos, túl korán, 1960-ban halt meg Bécsben. 1935-ben, 25 éves korában, még ösztöndíjasként lépett fel a pesti Operában, mégpedig két jelentős szerepben, a Rigoletto Sparafucile-jében és mint Titurel, a Parsifal- ban. 1946-ig volt a magyar operaház tagja s ezalatt több, mint 80 szerepet énekelt. Egy vendégfellépése után a bécsi Staatsoper 1936- ban szerződtette s e nagyhírű intézménynek haláláig tagja volt. Közben 1948-ban a salzburgi Ünnepi Játékokon lépett fel, majd a glyndebournei Ünnepi Játékokon, utána a firenzei Maggio Musicale-n, s végül a newyorki Metro- politanban.
          Amióta nem élt Magyarországon, ott bizony elég mostohán kezelték, elhallgatták úgy, hogy ez a nemrég megjelent lemeze valamiféle „jóvátétel”-nek látszik. Sajnos, csak ez az egy lemeze tanúskodik nagy művészetéről, bársonyos hangjáról, kiváló előadói képességéről. Mi magyarok mindenesetre büszkék lehetünk rá s éppúgy a többi kultúrnemzet is, amely megismerte és élvezte művészetét.
          Jómagam a 30-as évek elején ismertem meg, mint gyönyörű hangú fiatal basszistát. A lemezborítókon Szomolányi Gy. István dr. egy epizódot említ meg, amely szerint a rádióban való próbaéneklése nem sikerült volna, sőt, a Rádió „egyik akkori vezetője” szerint „hangja korántsem olyan érték, amelylyel különösképpen foglalkozni érdemes lenne.” Bevallom őszintén, — (akkoriban a rádió minden próbajelentkezésén nemcsak hogy jelen voltam, de ezeken én kísértem zongorán minden szólistát), — én nem tudok erről a fiaskóról.
          Ha mégis, távollétemben megtörtént volna, — szégyellheti magát az a bizonyos „akkori vezető!”...
          Koréh Bandi impozáns termetű, mackószerű férfi volt, akinek kedvessége, udvarias modora és behízelgő, lélekből jövő lágy hangja ugyancsak ellentétben állott tekintélyes termetével. Művészete azonnal elragadott, s amikor megkért, hogy komponáljak számára valamit, nemsokára előállottam valami valóban „nekivalóval". Dalt írtam a hatalmastestű nagybőgőről, amely reménytelenül szerelmes a karcsú hegedűbe. Példámat rövidesen követte egy zeneszerző kollégám, Zakál Dénes, aki viszont egy medvebocsról írt dalt számára. Ez a két dal aztán valóságos „védjegye” lett Koréh Bandinak. Minden műsorában szinte megkövetelték tőle, hogy ezeket előadja. S ezek rajta vannak az említett lemezén is.
          A lemez különben érdekes, különös és szórakoztató keveréke a nagy művész különféle műfajokban való jártasságának. Találunk rajta magyarnótát, népdalt, mű- dalt, szent éneket és operaáriát is. Valamennyit nagy stílusérzékkel adja elő gyönyörű bársonyos hangján. A lemez első oldalán a fentebb említett kettőn kívül „Zúg az erdő”, „Gyere velem akáclombos falumba”, vagy a „Feketeszárú cseresznye” sokak kedvencei, Oláh Kálmán és Szegedi Farkas Jóska cigánybandájának kitűnő kíséretével. Clement Károly két dalát hallhatjuk még Koréh megható interpretálásában, majd az „Istennek szent angyala” karácsonyi éneket, harmóniumkísérettel. A másik oldalon a basszisták „bravúrszáma” található, Ludwig Fischer híres német operaénekesnek, Mozart barátjának „A pince mélyén” című bordala, amelyet óriási hangterjedelmével, önmaga számára írt. Nem hinném, hogy az egykori híres német énekes jobban adta volna elő, mint Koréh Bandi ! Aztán Musszorgszkij népszerű szatirikus „Bolhadala”, egy Schubert-dal, Bartolo áriája a „Figaro házassága” című Mozart operából, majd befejezésül Strauss Richárd „Rózsalovag”-jából a második felvonás fináléja, — egytől egyig Koréh ragyogó előadásában. Külön élvezet hallgatni Erdély kiváló szülöttjének gyönyörű hangját a „Rózsalovag" Ochs bárójának szerepében, amelynek szövegét kiváló németséggel, kedves magyaros akcentussal adja elő. S hogy milyen magyar maradt életében ez a nagy énekes, azt azzal is bizonyította, hogy 1956-ban, amikor már a Staatsoper tagja volt Bécsben, minden pénzét a magyar menekültekre költötte, szállást adva nekik és pénzzel és egyéb javakkal ellátva őket.
          És magyarságát érezhetjük lemezén is, hol szinte vallomásként hangzik, hogy

Elindultam szép hazámból

Híres kis Magyarországból.

Visszanéztem félutambul,

Szememből a könny kicsordult...

          S aki ezt meghallgatja és csak egy kis érzés van benne, biztos vagyok, hogy annak is kicsordul a könnye..."

Elindultam szép hazámból – Énekli: Koréh Endre

560   Ardelao 2018-02-06 23:33:29

Képtalálat a következőre: Kóréh Endre

Koréh Endre, operaénekes (basszus)

(Sepsiszentgyörgy, 1906. 04. 13. — Bécs, 1960. 09. 20.)

MAGYAR ÉLETRAJZI LEXIKON:

 „ Noseda Károly, Molnár Imre, Palotay Árpád tanítványa. 1927—28-ban elvégezte a debreceni gazdasági akadémiát. 1929-től a budapesti Operaház tagja. 1943-ban a bécsi Operaház vendége, majd 1946-tól haláláig tagja. Számos színpadon vendégszerepelt (a milánói Scalában, 1953-ban a New York-i Metropolitanban stb.), valamint 1948-ban zeneünnepségeken is részt vett (a salzburgi ünnepi játékokon, Firenzében a Maggio Musicalén stb.). Mint oratórium- és hangversenyénekes is elismert nevet szerzett (Verdi: Requiem basszusszóló, Mozart: Requiem basszusszóló stb.). — F. sz. Sarastro (Mozart: Varázsfuvola); Osmin (Mozart: Szöktetés a szerájból); Komtur és Leporello (Mozart: Don Juan); Rocco és miniszter (Beethoven: Fidelio); Daland (Wagner: Bolygó hollandi), őrgróf (Wagner: Tannhäuser), Fafner, Hunding, Hagen (Wagner: A Nibelungok gyűrűje); Marke (Wagner: Trisztán és Izolda); Gurnemanz (Wagner: Parsifal); Fülöp (Verdi: Don Carlos); Fiesco (Verdi: Simone Boccanegra); Ramphis (Verdi: Aida); Collin (Puccini: Bohémélet); Timur (Puccini: Turandot); Ochs (R. Strauss: Rózsalovag); Pimen és Varlam (Muszorgszkij: Borisz Godunov); Doszifej (Muszorgszkij: Hovanscsina).

Mozart: Die Entführung aus dem Serail - Ha! Wie will ich triumphieren - Endre Koréh

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház

Billy Elliot - A musical

18:00 : Budapest
Erkel Színház

Billy Elliot - A musical

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Joyce DiDonato
Il Pomo d'Oro Zenekar
HÄNDEL: Jephta - No. 20: Scenes of horror, scenes of woe, HWV 70
LEO: Andromakhé - Prendi quel ferro, o barbaro!
DE CAVALIERI: La rappresentatione di anima e di corpo - Sinfonia
PURCELL: g-moll chaconne, Z. 730
PURCELL: Dido és Aeneas - When I am laid in earth (Dido búcsúja), Z. 626
HÄNDEL: Agrippina - No. 87: Pensieri, voi mi tormentate, HWV 6
GESUALDO: Tristis est anima mea
HÄNDEL: Rinaldo - Lascia ch'io pianga mia cruda sorte, HWV 7a
PURCELL: Az indián királynő - They tell us that You mighty powers, Z. 630
HÄNDEL: Zsuzsanna - Crystal streams in murmurs flowing, HWV 66
ARVO PÄRT: Da pacem Domine
HÄNDEL: Rinaldo - Augelletti, che cantate, HWV 7a
HÄNDEL: Ariodante - Dopo Notte
A mai nap
született:
1913 • Gyurkovics Mária, énekes († 1973)