vissza a cimoldalra
2018-11-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61317)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4097)
Milyen zenét hallgatsz most? (25002)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11292)
A csapos közbeszól (95)

Kurtág György Szeretete (53)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1159)
Élő közvetítések (7519)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (784)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2622)
Operett, mint színpadi műfaj (3764)
Kimernya? (2839)
Franz Schmidt (3225)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1530)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2995)
Balett-, és Táncművészet (5577)
Opernglas, avagy operai távcső... (20163)
Nagy koncertek emlékezete (35)
A nap képe (2107)
Lisztről emelkedetten (932)
Pantheon (2280)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

566   Ardelao • előzmény565 2018-02-10 08:44:57

FILM SZÍNHÁZ IRODALOM, 1944.03.02.:

KÓRÉH ENDRE DALESTJE

          Kóréh Endre ma nemcsak a legnépszerűbb énekesek közé tartozik, de a legkomolyabb értelemben vett művész., Bármit énekel, akár operát, akár dalokat, tiszta művészet, amit produkál.
          Legutóbbi dalestjén bizonyítékát adta, hogy hallatlanul finom, törékeny és lírai dalokat éppen olyan nagyszerűen tolmácsol, mint amilyen könnyedén oldja meg a legnehezebb operafeladatokat. Műsora feltétlen ízlésre vall, nemcsak közismert és népszerű számokkal áll ki a dobogóra, de van bátorsága és kellő felkészültsége, hogy nálunk ismeretlen és elhanyagolt szerzőket szólaltasson meg. Köszönettel kell fogadni Wolff: Michelangelo sorozatát, amit érthetetlen módon úgyszólván soha nem hallani hangversenytermeinkben. Befejezésül magyar népdalokat énekelt Laurisin Miklós feldolgozásában, majd a szűnni nem akaró tapsot sok-sok ráadással köszönte meg.

          Igazi érték volt Koréh Endre dalestje, a Vígadó nagyterme a legszebb, legtisztább és legnagyobb művészet hajlékává vált, a közönségre is átragadt az előadóművész ihlete, alázata és extázisa.“

565   Ardelao • előzmény564 2018-02-09 10:38:51

 

FILM SZÍNHÁZ IRODALOM, 1944.01.06.:

„Egy édes, álmos medvebocs …“

Beszélgetés Koréh Endrével

          Fül- és szemtanúi voltunk legutóbb annak, hogy Kóréh Endre, Operaházunk kiváló énekművésze komoly hangversenyen énekelt Schubert-, Brahms- és Schumann- dalokat, de a közönség a koncert végén egyhangúan kiáltotta feléje:
          — A medvebocsot!
          Koréhnak a »medvebocs« olyan népszerű száma, mint amilyen Lucienne Boyer-nek a »Parlez moi d’amours ...« vagy Paul Robesonnak, a világhírű néger énekesnek az »Old man river ... ,« esetleg hogy nagyot mondjunk, Saljapinnak az »Ej uhnyem ...« Minden kívánsághangversenyen ezt énekli, rengeteg hanglemezt adtak el ezzel a felvétellel.
          — Három évvel ezelőtt, — mesélte nekünk Koréh Endre, — egy este nálunk vacsorázott néhány vendég, köztük Zakál Dénes, a nemrég elhunyt tehetséges zeneszerző. Megpendítettem előttük, hogy szeretnék egy jó zeneszámot, amellyel koncerteken szerepelhetek. Zakál leült a zongorához és így született meg az »Egy édes álmos ráncos medvebocs« című dal. Nem vagyok jazzénekes de nagyon örüllem a számnak és bizony valahányszor kérik, elénekelem.
          Koréh a legkomolyabbmúvészck egyike. Egyformán nagy sikere volt »Don Carlos« Fülöp-jében, a »Parsifal« Gurnemans-ában, az »Istenek alkonya« Hagen-jében, a »Szöktetés a szerályból» Ozmin-jában.
          — Csaknem valamennyi műsoron levő darab basszus-szerepét tudom, — mondta aztán. — Most tanulom Ochs szerepét a »Rózsalovag«-ban, majd nemsokára utazom Bécsbe. A bécsi Operaház szerződtetett le huszonöt estére. Márciusban kezdem meg a vendégjátékomat és felváltva énekelek Budapesten és Bécsben. Beethoven »Fidello«-jában Rocco szerepét fogom énekelni.
          — Van még egy medvebocsszerű száma?

          — Igen. A »Mély pincében ...«
          Könnyű neki, olyan mély hangja van, mint az orgonának. Szerintünk a medvebocsnak azért van olyan nagy sikere, mert ez a remek művész, noha igen elegáns úriember, mégis mulatságos, ha a medvebocsról énekel. Koréh ugyanis igazi nagy darab ember…“

Egy édes medvebocs – Zakál Dénes szerzeménye, énekli: Koréh Endre

(Zakál Dénes /Csáktornya, 1900.07.26.-Budapest, Kőbánya, 1943.11.27./ zeneszerző, karnagy, a Magyar Telefonhírmondó és Rádió R. T. rendezője.)

A pince mélyén! / "Wein macht frei" / Koréh Endre/

564   Ardelao • előzmény561 2018-02-08 09:13:26

Az 561. számú bejegyzésben említett, eklektikusan összeválogatott szerzemények  az alábbi hanglemezen találhatók meg. Kivételt képez Mussorgskij Bolhadala, mert itt (Faust) „Mephisto bolhadala“ szerepel, amelyet Beethoven komponált:

Művészportré: Koréh Endre (Hungaroton Classics)

Képtalálat a következőre: „Koréh Endre”

 

Mussorgskij Bolhadalát az 561. sz. bejegyzésben említettekkel együtt – és (Faust) „Mephisto bolhadala” kivételével – viszont az alábbi CD tartalmazza:

Képtalálat a következőre: „Koréh Endre”

561   Ardelao • előzmény560 2018-02-07 08:16:11

CHICAGO ÉS KÖRNYÉKE: 1986.09.27.

Nagyítóüveggel.

Írja: Polgár Tibor

Akikkel találkoztam …

(Kóréh Endre)

         Hosszú életem folyamán bőven volt alkalmam találkozni kiváló egyéniségekkel, magyarokkal, külföldiekkel egyaránt s ezek között sok-sok kiváló művészszel, íróval, akik meszsze az átlag fölé emelkedtek. Rengeteg benyomást szereztem, tapasztalatot gyűjtöttem a hosszú évek alatt. Nem is szólva Magyarország „világítótornyában”, a Magyar Rádiónál eltöltött 35 évemről, amelynek emlékeit, ha le akarnám írni, — két emberélet is kevés lenne hozzá...
          Elhatároztam, hogy amíg erőm engedi, ezek közül az érdekesebb élményeket papírra vetem az utókor számára. Hadd osszam meg a találkozásaim élményeit olvasóimmal. A fiatalabbak esetleg már nem ismernek mindenkit akiről itt szó lesz, de biztos vagyok benne, hogy hallottak róluk s ők, művészei egy eltűnt kornak, feltétlenül megérdemlik, hogy ezalkalommal is szó essék róluk.
          Hadd kezdjem hát sorozatomat egy egészen kiváló magyar énekművésszel, Koréh Endrével, a nagyszerű magyar basszistával, mégpedig abból az alkalomból, hogy felfedeztem a magyar könyvek, újságok, lemezek Mekkájában, Tüske Pál Bloor Street-i „Európa” könyvesboltjában egy nemrég Magyarországról érkezett hosszanjátszó (longplay) lemezét, amely Budapesten jelent meg a Qualiton hanglemezgyárban. A lemez, — még a mai stereo hangtól elkényeztetett fülek számára is meglepően jól hangzik s itt is megállapíthatjuk, hogy Koréh Endre nemcsak korának egyik kiemelkedő operaénekese volt, hanem — Fischer-Dieskauhoz, a kiváló német énekművészhez hasonlóan, a világ egyik legjobb dalénekese is. Ez ugyanis bizonyos mértékben nehezebb, mint az operaéneklés, ahol operaszerepeket kell interpretálni a művek szerepeinek karakterében s ez, azok előadóit gyakran modorosságra is csábítja. (Különösen a tenoristákat!) A dalok előadásánál az operaműfaj hömpölygő áradata megszűnik, a dal intim hangulatában az énekes saját egyénisége lép előtérbe, — persze a dalok stílusát betartva, de ugyanakkor a dalok egyszerűségét, közvetlenségét is.
          Koréh Endre erdélyi születésű, sepsiszentgyörgyi, ha élne, most 80 éves lenne. Sajnos, túl korán, 1960-ban halt meg Bécsben. 1935-ben, 25 éves korában, még ösztöndíjasként lépett fel a pesti Operában, mégpedig két jelentős szerepben, a Rigoletto Sparafucile-jében és mint Titurel, a Parsifal- ban. 1946-ig volt a magyar operaház tagja s ezalatt több, mint 80 szerepet énekelt. Egy vendégfellépése után a bécsi Staatsoper 1936- ban szerződtette s e nagyhírű intézménynek haláláig tagja volt. Közben 1948-ban a salzburgi Ünnepi Játékokon lépett fel, majd a glyndebournei Ünnepi Játékokon, utána a firenzei Maggio Musicale-n, s végül a newyorki Metro- politanban.
          Amióta nem élt Magyarországon, ott bizony elég mostohán kezelték, elhallgatták úgy, hogy ez a nemrég megjelent lemeze valamiféle „jóvátétel”-nek látszik. Sajnos, csak ez az egy lemeze tanúskodik nagy művészetéről, bársonyos hangjáról, kiváló előadói képességéről. Mi magyarok mindenesetre büszkék lehetünk rá s éppúgy a többi kultúrnemzet is, amely megismerte és élvezte művészetét.
          Jómagam a 30-as évek elején ismertem meg, mint gyönyörű hangú fiatal basszistát. A lemezborítókon Szomolányi Gy. István dr. egy epizódot említ meg, amely szerint a rádióban való próbaéneklése nem sikerült volna, sőt, a Rádió „egyik akkori vezetője” szerint „hangja korántsem olyan érték, amelylyel különösképpen foglalkozni érdemes lenne.” Bevallom őszintén, — (akkoriban a rádió minden próbajelentkezésén nemcsak hogy jelen voltam, de ezeken én kísértem zongorán minden szólistát), — én nem tudok erről a fiaskóról.
          Ha mégis, távollétemben megtörtént volna, — szégyellheti magát az a bizonyos „akkori vezető!”...
          Koréh Bandi impozáns termetű, mackószerű férfi volt, akinek kedvessége, udvarias modora és behízelgő, lélekből jövő lágy hangja ugyancsak ellentétben állott tekintélyes termetével. Művészete azonnal elragadott, s amikor megkért, hogy komponáljak számára valamit, nemsokára előállottam valami valóban „nekivalóval". Dalt írtam a hatalmastestű nagybőgőről, amely reménytelenül szerelmes a karcsú hegedűbe. Példámat rövidesen követte egy zeneszerző kollégám, Zakál Dénes, aki viszont egy medvebocsról írt dalt számára. Ez a két dal aztán valóságos „védjegye” lett Koréh Bandinak. Minden műsorában szinte megkövetelték tőle, hogy ezeket előadja. S ezek rajta vannak az említett lemezén is.
          A lemez különben érdekes, különös és szórakoztató keveréke a nagy művész különféle műfajokban való jártasságának. Találunk rajta magyarnótát, népdalt, mű- dalt, szent éneket és operaáriát is. Valamennyit nagy stílusérzékkel adja elő gyönyörű bársonyos hangján. A lemez első oldalán a fentebb említett kettőn kívül „Zúg az erdő”, „Gyere velem akáclombos falumba”, vagy a „Feketeszárú cseresznye” sokak kedvencei, Oláh Kálmán és Szegedi Farkas Jóska cigánybandájának kitűnő kíséretével. Clement Károly két dalát hallhatjuk még Koréh megható interpretálásában, majd az „Istennek szent angyala” karácsonyi éneket, harmóniumkísérettel. A másik oldalon a basszisták „bravúrszáma” található, Ludwig Fischer híres német operaénekesnek, Mozart barátjának „A pince mélyén” című bordala, amelyet óriási hangterjedelmével, önmaga számára írt. Nem hinném, hogy az egykori híres német énekes jobban adta volna elő, mint Koréh Bandi ! Aztán Musszorgszkij népszerű szatirikus „Bolhadala”, egy Schubert-dal, Bartolo áriája a „Figaro házassága” című Mozart operából, majd befejezésül Strauss Richárd „Rózsalovag”-jából a második felvonás fináléja, — egytől egyig Koréh ragyogó előadásában. Külön élvezet hallgatni Erdély kiváló szülöttjének gyönyörű hangját a „Rózsalovag" Ochs bárójának szerepében, amelynek szövegét kiváló németséggel, kedves magyaros akcentussal adja elő. S hogy milyen magyar maradt életében ez a nagy énekes, azt azzal is bizonyította, hogy 1956-ban, amikor már a Staatsoper tagja volt Bécsben, minden pénzét a magyar menekültekre költötte, szállást adva nekik és pénzzel és egyéb javakkal ellátva őket.
          És magyarságát érezhetjük lemezén is, hol szinte vallomásként hangzik, hogy

Elindultam szép hazámból

Híres kis Magyarországból.

Visszanéztem félutambul,

Szememből a könny kicsordult...

          S aki ezt meghallgatja és csak egy kis érzés van benne, biztos vagyok, hogy annak is kicsordul a könnye..."

Elindultam szép hazámból – Énekli: Koréh Endre

560   Ardelao 2018-02-06 23:33:29

Képtalálat a következőre: Kóréh Endre

Koréh Endre, operaénekes (basszus)

(Sepsiszentgyörgy, 1906. 04. 13. — Bécs, 1960. 09. 20.)

MAGYAR ÉLETRAJZI LEXIKON:

 „ Noseda Károly, Molnár Imre, Palotay Árpád tanítványa. 1927—28-ban elvégezte a debreceni gazdasági akadémiát. 1929-től a budapesti Operaház tagja. 1943-ban a bécsi Operaház vendége, majd 1946-tól haláláig tagja. Számos színpadon vendégszerepelt (a milánói Scalában, 1953-ban a New York-i Metropolitanban stb.), valamint 1948-ban zeneünnepségeken is részt vett (a salzburgi ünnepi játékokon, Firenzében a Maggio Musicalén stb.). Mint oratórium- és hangversenyénekes is elismert nevet szerzett (Verdi: Requiem basszusszóló, Mozart: Requiem basszusszóló stb.). — F. sz. Sarastro (Mozart: Varázsfuvola); Osmin (Mozart: Szöktetés a szerájból); Komtur és Leporello (Mozart: Don Juan); Rocco és miniszter (Beethoven: Fidelio); Daland (Wagner: Bolygó hollandi), őrgróf (Wagner: Tannhäuser), Fafner, Hunding, Hagen (Wagner: A Nibelungok gyűrűje); Marke (Wagner: Trisztán és Izolda); Gurnemanz (Wagner: Parsifal); Fülöp (Verdi: Don Carlos); Fiesco (Verdi: Simone Boccanegra); Ramphis (Verdi: Aida); Collin (Puccini: Bohémélet); Timur (Puccini: Turandot); Ochs (R. Strauss: Rózsalovag); Pimen és Varlam (Muszorgszkij: Borisz Godunov); Doszifej (Muszorgszkij: Hovanscsina).

Mozart: Die Entführung aus dem Serail - Ha! Wie will ich triumphieren - Endre Koréh

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Elek Szilvia (csembaló)
J.S. BACH: Esz-dúr szvit, BWV 819
BARTÓK: Mikrokozmosz, 5. füzet (részletek)
ELEK SZILVIA: Metopé kertje – három tétel csembalóra
HUSZÁR LAJOS: Szonáta csembalóra – második változat
COUPERIN: Pièces de clavecin (Csembalóművek), 1. kötet – 5. ordre (részletek)
FRANCAIX: Két darab csembalóra

11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Kupolaterem

Simon Izabella (zongora), Vigh Andrea (hárfa), Andrea Hallam (hegedű), Szappanos Edit (szoprán), Blahunka Flóra, Borka Ráhel, Aranyos János (cselló)
Meseillusztrátor: Kőszeghy Csilla
kamara.hu - A Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja
Aranyhúrocska és a három cselló

17:00 : Budapest
Zeneakadémia, Kupolaterem

Reto Bieri (klarinét), Alexander Janiczek (hegedű), Várjon Dénes (zongora)
Merel Quartet: Mary Ellen Woodside, Edouard Mätzener (hegedű), Alessandro D’Amico (brácsa), Rafael Rosenfeld (cselló)
kamara.hu - A Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja
Üveggyöngyjáték
HELENA WINKELMAN: Az óra
MESSIAEN: Kvartett az idők végezetére

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Józan Vivien (szoprán)
Szalai Lotti, Tokárszky Máté (gitár), Kalocsai András (brácsa), Németh Zoltán, Gulyás Gergely, Dankó Richárd (zongora)
Hangulatkoncert
DANKÓ RICHÁRD: Két kép
VARGA ABIGÉL: Vail - for solo guitar
GULYÁS GERGELY: Dalok zongorára
JÓZSA TAMÁS: Három barokk tétel
NÉMETH ZOLTÁN: Mixage

18:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

Classicus Quartet:
Rácz József, Baksai Réka (hegedű), Tornyai Péter (brácsa), Zétényi Tamás (cselló)
Das Wohltemperierte Streichquartett 4. – 'D'
HAYDN: d-moll vonósnégyes, op.76, no.2. ('Quintenquartett')
BOROGYIN: D-dúr vonósnégyes
KEDVES CSANÁD: Új mű
SCHUBERT: d-moll vonósnégyes ('Halál és a lányka')

18:30 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

Diana Cohen (hegedű), Roman Rabinovich (zongora)
kamara.hu - A Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja
Roman Rabinovich műsora – zene és vizualitás

19:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály Templom

Organ & Choir

19:00 : Budapest
Budavári Városháza

Miki Hayashi, Alisa Katroshi, Yuliia Keikieva, Molnár Eszter, Varga Anna, Vámosi Katalin (ének)
Harazdy Miklós (zongora)
Sass Sylvia mesterkurzusának záró koncertje
Részletek Mozart, Donizetti, Verdi, Puccini operáiból

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Balogh Eszter (mezzoszoprán)
Balogh Vera (fuvola), Kállay Katalin (furulya), Kallai Nóra (viola da gamba), Várallyay Ágnes (csembaló)
Savaria Barokk Zenekar
Vezényel: Németh Pál
JOHANN GOTTLIEB GRAUN: Concerto grosso in G
JOHANN GOTTLIEB GRAUN: C-dúr kettősverseny furulyára és hegedűre
JOHANN GOTTLIEB GRAUN: F-dúr concerto viola da gambára
JOHANN GOTTLIEB GRAUN: Apollo, amante di Dafne – kantáta
JOHANN GOTTLIEB GRAUN: c-moll csembalóverseny
JOHANN JOACHIM QUANTZ: G-dúr fuvolaverseny
CARL PHILIPP EMANUEL BACH: D-dúr szimfónia Wq 183/1

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Alexander Janiczek, Anthony Marwood (hegedű), Jürg Dähler (brácsa), Christoph Richter, Rohmann Ditta (cselló), Heinz Holliger (oboa, angolkürt), Roman Rabinovich, Simon Izabella, Várjon Dénes (zongora)
Merel Quartet: Mary Ellen Woodside, Edouard Mätzener (hegedű), Alessandro D’Amico (brácsa), Rafael Rosenfeld (cselló)
A Zeneakadémia Vonószenekara
Vezényel: Heinz Holliger
kamara.hu - A Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja
HAYDN: 33. (g-moll) vonósnégyes, Hob. III:33
VERESS: Hommage à Paul Klee
BEETHOVEN: G-dúr variációk Wenzel Müller „Ich bin der Schneider Kakadu” című témájára, op. 121a
HEINZ HOLLIGER: 2 Albumblätter, getuscht (Ilse von Alpenheimnek) (ősbemutató)
KURTÁG: Jelek, játékok, üzenetek – In Nomine - all'ongherese; Einen Augenblick lang; ...ein Brief aus der Ferne an Ursula
SCHUMANN: Esz-dúr zongoranégyes, op. 47

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Vadim Gluzman (hegedű)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Hamar Zsolt
Lukács Ervin-bérlet 2.
SCHUBERT: Rosamunda - nyitány
CSAJKOVSZKIJ: D-dúr hegedűverseny, op. 35
BEETHOVEN: VII. szimfónia (A-dúr), op. 92

19:30 : Budapest
MTA Díszterem

BOCCHERINI: d-moll szimfónia (Az ördög háza) G. 506
BOCCHERINI: B-dúr csellóverseny G. 482
SZENTPÁLI ROLAND - SZY KATALIN: Éva – ősbemutató
közreműködik: Tompos Kátya
SZENTPÁLI ROLAND: Chill Fantasy – magyarországi bemutató
közreműködik: Révész Richárd – zongora; Weisz Nándor – wawe drums
vezényel: Cser Ádám, koncertmester: Pilz János, művészeti vezető: Botvay Károly

20:00 : Budapest
Mátyás-templom

Magyar Virtuózok Kamarazenekar
19:00 : Zalaegerszeg
Ady Art Mozi

Operát az Operából! – Belföldi turné
Klasszikus és modern Balett-est

19:00 : Gödöllő
Művészetek Háza

Gödöllői Szimfonikus Zenekar
vezényel és a műsort vezeti: Horváth Károly
DUKAS: A bűvészinas
RÓZSA PÁL: Kilenc szimfónia és postludium egy tételben
DVOŘÁK: VIII. G-dúr szimfónia op.88.
A mai nap
született:
1923 • Eősze László, zenetörténész
1925 • Charles Mackerras, karmester († 2010)
elhunyt:
1959 • Heitor Villa-Lobos, zeneszerző (sz. 1887)