vissza a cimoldalra
2018-06-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60852)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4024)
Momus társalgó (6335)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Társművészetek (1255)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11277)
A csapos közbeszól (95)

Opernglas, avagy operai távcső... (20090)
Erkel Színház (9334)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (888)
Ilosfalvy Róbert (803)
Marton Éva (724)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1423)
Franz Schmidt (3140)
Élő közvetítések (7242)
Palcsó Sándor (212)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2764)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4281)
Charles Gounod (219)
Kolonits Klára (1073)
Média, zene, ízlés (82)
Balett-, és Táncművészet (5525)
Pantheon (2227)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

558   Ardelao • előzmény550 2018-02-03 07:43:23

Ha már a jeles tanítványról szóltam, a tanár is megérdemli, hogy bővebb ismertető álljon itt róla:

Képtalálat a következőre: „Hilgermann Laura”

Hilgermann Laura (sz. Oberländer Laura)

osztrák-magyar operaénekes és énekpedagógus

(Bécs, 1869.10.13. – Budapest, 1945.02.09.)

(Születésének és néhol az elhalálozásának az évét illetően is eltérések találhatók a különböző feljegyzésekben. Számomra úgy tűnik, a fenti dátumok felelnek meg a valóságnak.)

MAGYAR SZÍNHÁZMŰVÉSZETI LEXIKON (SCHÖPLIN ALADÁR SZERK.):

Hilgermann Laura, cs. és kir. kamaraénekesnő, az Orsz. Zeneművészeti Főiskola tanára, sz. 1870. okt. 13-án, Bécsben. Atyja H. József Ágost tanár volt. Hangját Wrede hercegnő fedezte fel. Első mestere Wolf Károly Mária, bécsi énektanár volt. Rövid ideig tartó tanulás után Prágába szerződtették, ahol 1887-ben a »Troubadour« Azucena szerepében aratta első sikerét. A budapesti Operaházban 1890. jan. 19-én mutatkozott be a »Mignon« címszerepében. Az akkori zeneigazgató, Mahler Gusztáv, állandó tagnak szerződtette. Részese volt az Operaház első fénykorának, Mahler és Nikisch alatt. Mahler, aki mint egyik legmegértőbb hívét és munkatársát különösen kedvelte, 1900-ban a bécsi udv. Operában hívta meg. Erre az időre esnek »Iphigenia Aulisban«, »Cosi fan tutte«, »Figaro«, »Lohengrin«, »Tristan« és »Nibelung gyűrűje« híres új betanulásai, amelyekkel Mahler az operaművészet fejlődésében nevezetes korszak alapját vetette meg. Ezeken az előadásokon egymásután aratta diadalait Hilgermann Laura. Közben mint Mahler dalainak egyik leghivatottabb tolmácsa is előkelő nevet szerzett. Húsz esztendei bécsi működése alatt sűrűn szerepelt a salzburgi és müncheni ünnepi játékokon s mint vendég gyakran lépett föl a berlini és drezdai operákban. 1907-ben Münchenben koncertezett Grieggel, akinek számos dalát (különösen a híres »Schwan«-t) ő vitte sikerre. Már Bécsben behatóan foglalkozott énekpedagógiával. 1920-ban a bécsi Opera tiszteleti tagjává nevezték ki. Ugyanakkor a budapesti Zeneművészeti Főiskola a drámai ének tanszékére hívta meg. Azóta itt fejt ki eredményes működést. Számos fiatal magyar énekes karrierjét indította el. Volt növendékei közül híressé váltak: Alpár Gitta, Nagy Margit, Sefcsik Magda, Szánthó Enid. Férjét, Radó Siegfried színházi írót és rendezőt 1922-ben veszítette el.

(Lányi Viktor dr.)“

Hilgermann Laura dalokat énekel – rövid bejátszások

550   Ardelao • előzmény548 2018-01-30 08:15:25

AZ UJSÁG, 1935.07.03.:

Hilgermann Laura beszél emlékeiről

(Részlet)

„[…]
— Sokszor felszólítottak még, hogy legalább vendégszerepeljek, de nem akartam visszatérni a világot jelentő deszkákra. Ezentúl már kizárólag növendékeimmel és az énektanítással foglalkoztam. Nagy Margit, Gere Lola, Szánthó Enid, Huszita Rózsi, a mostaniak közül pedig Hablitz Alma és Slowasser Irén mind az én növendékeim voltak, hogy a többieket ne is említsem. Tanárnői munkásságomért nagyon szerettek a növendékeim. Ebből az időből egy kedves epizódot kell megemlítenem. Szánthó Enid, aki vezetésem mellett végezte énektanulmányait, egész sereg új dalt tanult meg és a lakásomon átvettem vele valamennyit. Közben szólt a csengő, de bizony mi csak dolgoztunk tovább. Egyszerre bejön a lány és hozza Schalk névjegyét. Kimegyek hozzá a fogadószobába, mire ő azzal támad rám: „Ki ez a gyönyörű hangú nő, aki most magánál énekel?“ Megmondtam neki, hogy Szánthó Enid. Kért, hogy hadd hallhasson tőle még néhány dalt. Bevezettem a dolgozószobába, bemutattam neki a kislányt — hiszen Szánthó Enid akkor legfeljebb ha tizenkilenc éves volt — és elénekeltettem vele még néhány dalt. Schalk figyelmesen hallgatta és a dalok végén mindjárt szerződési ajánlattal kínálta meg. Szánthó Enid kiskorú lévén, de szüleinek a beleegyezése nélkül, amúgy sem határozhatott volna, így hát együttesen nyomban felkerestük édesatyját, aki akkor talán még aktív miniszteri tanácsos volt és azonnal megkötötték a szerződést. Így kezdődött el Szánthó Enid diadalmas bécsi pályafutása.

[…]“

548   Ardelao • előzmény547 2018-01-29 09:08:49

PESTI NAPLÓ, 1933. 07. 05.:

Magyar énekesnő sikeres beugrása Drezdában.

Drezdából jelentik:

Szánthó Enid, a bécsi Operaház kiváló magyar alténekesnője hétfőn nagy sikerrel vendégszerepelt Drezdában. A vendégszereplés érdekes körülmények között jött létre. A drezdai Operában kitűzték az ünnepi hetek egyik díszelőadásának programjára Strauss Richárd Egyiptomi Heléna című operáját a zeneszerző személyes vezényletével. A Kagyló szereplője délelőtt lemondott és így az előadás veszélyben forgott. Strauss Richárdnak ekkor eszébe jutott, hogy a bécsi Operaháznak van egy kiváló magyar származású énekesnője, Szánthó Enid, aki nagy sikerrel énekelte ezt a szerepet a bécsi Operában. Mintán Szánthó Enid Bayreuthban tartózkodott, hogy az ottani ünnepi játékokon énekeljen, azonnal telefonértesítés ment Bayreuthba, hogy az énekesnő utazzon Drezdába. Így is történt és Szánthó Enid még az este minden próba nélkül elénekelte a nagy szerepet. A díszes közönség lelkesen ünnepelte a kiváló magyar művésznőt és Szánthó Enidnek, valamint Strauss Richárdnak számtalanszor kellett megjelennie a lámpák előtt.“

Szánthó Enid emléktáblája Bayreuthban:

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/37/Gedenktafel_f%C3%BCr_Enid_Szantho_in_Bayreuth.jpg

547   Ardelao 2018-01-28 13:58:52

Képtalálat a következőre: „szánthó enid”

SZÁNTHÓ ENID

Szánthó Enid, alt, * 1907 Budapest† ?; Képesítését Budapesten, a Királyi Zeneakadémián szerezte. 1928-ban debütált a bécsi Állami Operaházban, amelynek 1939-ig volt tagja, és ahol 1934-ben Julius Bittner »Az ibolya« c. operájának ősbemutatóján lépett fel. Mindenekelőtt Wagner interpretátoraként vált ismertté; A Bayreuthi Ünnepi Játékok alkalmával, 1930-37 között Erdát és Waltrautét énekelte a Ring-ciklusban. Már 1928-ban közreműködött a Salzburgi Ünnepi Játékokon a »Varázsfuvola« egy kis részében. 1935-től kezdve sikeres koncerteket adott Észak-Amerikában. 1936-ban a londoni Covent Garden Operában Erdaként (debütált), A Nibelung gyűrűjében pedig Frickaként vendégszerepelt. A New York-i Metropolitan Operában 1937-38-ban, Frickaként történt debütálása után a »Tristan”-ban Brangenet és R. Strauss »Elektrá«-jában Klytemnestrát is énekelte. 1937-38-ban a New Yorki-i Metropolitan Operához kötötte szerződés (A »Walkür”-ben Frickaként lépett fel). Vendégszerepelt és koncertezett az amerikai zenélet központjaiban. Átfogó repertoárral rendelkező koncert- és oratóriuménekesnőként tisztelték (szóló J. S. Bach Mátyás passiójában). 1938-ban Bécsben Franz Schmidt „A hétpecsétes könyv” c. oratóriumának ősbemutatóján, Bécsben az alt szólót énekelte. Nagy sikereket ért el koncertszólistaként (1935-ben) a firenzei Maggio musicale-ban, (1936-ban) Berlinben és (1937-ben) Párizsban. 1946-ban a New York-i City Centre Opera együttesével a Párizsi Opéra Comique-ban „A bolygó hollandi”-ban Maryként volt hallható. Később énektanárként élt New Yorkban.  – Nagy kifejező erejű, drámai alt hangja volt.”

Ormándy Jenő vezényletével: Beethoven IX. szimfóniája (hanglemez) – Kontraalt: Szánthó Enid

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház

Billy Elliot - A musical

18:00 : Budapest
Erkel Színház

Billy Elliot - A musical

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Joyce DiDonato
Il Pomo d'Oro Zenekar
HÄNDEL: Jephta - No. 20: Scenes of horror, scenes of woe, HWV 70
LEO: Andromakhé - Prendi quel ferro, o barbaro!
DE CAVALIERI: La rappresentatione di anima e di corpo - Sinfonia
PURCELL: g-moll chaconne, Z. 730
PURCELL: Dido és Aeneas - When I am laid in earth (Dido búcsúja), Z. 626
HÄNDEL: Agrippina - No. 87: Pensieri, voi mi tormentate, HWV 6
GESUALDO: Tristis est anima mea
HÄNDEL: Rinaldo - Lascia ch'io pianga mia cruda sorte, HWV 7a
PURCELL: Az indián királynő - They tell us that You mighty powers, Z. 630
HÄNDEL: Zsuzsanna - Crystal streams in murmurs flowing, HWV 66
ARVO PÄRT: Da pacem Domine
HÄNDEL: Rinaldo - Augelletti, che cantate, HWV 7a
HÄNDEL: Ariodante - Dopo Notte
A mai nap
született:
1913 • Gyurkovics Mária, énekes († 1973)