vissza a cimoldalra
2018-11-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61317)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4097)
Milyen zenét hallgatsz most? (25002)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11292)
A csapos közbeszól (95)

A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1159)
Élő közvetítések (7519)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (784)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2622)
Operett, mint színpadi műfaj (3764)
Kimernya? (2839)
Franz Schmidt (3225)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1530)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2995)
Balett-, és Táncművészet (5577)
Opernglas, avagy operai távcső... (20163)
Nagy koncertek emlékezete (35)
A nap képe (2107)
Lisztről emelkedetten (932)
Pantheon (2280)
Miller Lajos (87)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

556   Ardelao • előzmény555 2018-02-02 10:58:31

Napok óta próbálok valamilyen nyomra bukkanni, amely elvezet ahhoz, hogy kiderítsem, mi történt Szánthó Eniddel idősebb korában, mikor halt meg, hol van eltemetve. Annyit sikerült megtudnom, hogy sírja New York államban, Mayville-ben található, de ez minden. Még nem adtam fel a keresést. Bízom abban, hogy sikerül valahonnan beszereznem az információt. Hiszen neve Amerikában is ismertté vált, híres énekesekkel lépett fel, híres karmesterek vezénylete alatt. Mindenesetre, 1984-ben még élt, ahogyan azt az alábbi cikkből idézett részlet is bizonyítja:    

FILM SZÍNHÁZ MUZSIKA, 1984. 12. 08., 49. SZÁM:

„SEBESTYÉN JÁNOS ZENEI LEVELE
CSEMBALÓ HIGANYGŐZZEL

„[…]

II. Novembervég Bécsben

Indulnék késő este a bécsi belváros karácsonyi fényeinek megtekintésére. […]

Utam az Opern-Gasse „Da Caruso” lemezboltjához vezet. Mégegyszer látni akarom a kirakatot. Ám egy fáradt higanygőzlámpa csúfos játékba kezd. Kialszik, percekre sötétbe borul a környezet, így elvesztem szemem elől azt a páratlanul érdekes lemezt, amely az 1933-as év bécsi operai sikereinek egy-egy töredékét örökíti meg.

A homályban végiggondolom, mily láncolatot indít meg egy ilyen hangemlék. Még kora ősszel ebből az üzletből hozták el hozzám. Rögtön el is hangzott egy részlete a „Rádiós naplójá“-ban. Másnap kiderült, hogy éppen Budapesten tartózkodik a lemez egyetlen még élő szereplője, az egykoron világhírű Szánthó Enid. Megható beszélgetést folytattam a New Yorkban élő, hajdan világhírű idős művésznővel. „1929-ben Schalk karmester hívott Bécsbe. A nagyhírű együttesben én voltam a legfiatalabb. Siegfried Wagner Bayreuthban még évekkel később is csak így hívott, a mi gyermekünk. Ebben a fényes zenei környezetben nőttem fel. De már csak egy valaki él közülük: Jarmila Nowotna. Ővele tudok csak emlékezni. Legkedvesebb partnereim: a művelt Elisabeth Schumann, a jó humorú Slezák Leó, és hát a magyarok, a „Staatsoper” magyarjai: Anday Piroska; Angerer Margittal meg a színpadon derítettük ki, hogy egy házban születtünk, a Döbrentei utcában... no és a bársonyos hangú tenorista, Pataky Kálmán. A nagy karmestereik (hatása felejthetetlen: Furtwänglerrel nemcsak Bécsben, hanem Bayreuthban, Bruno Walterral később Amerikában is dolgozhattam, Weingartnerhez a firenzei ünnepi játékok emléke fűz. Első bécsi fellépésem is felejthetetlen. Az Egyiptomi Helénában énekeltem, a szerző, Richard Strauss vezényelt. Aztán 1937-ben Brangäne szerepét kaptam, mikor először dirigált a bécsi operában Karajan ... Közben hazajártam. Sokat énekeltem a budapesti Operában, dalesteket adtam a Vigadóban. A náci hatalomátvétel után nem volt maradásom Bécsben. Szomorú volt látni, hogy változott meg egyik pillanatról a másikra minden. Az utcákon éppúgy, mint az Operában. 1939-ben áthajóztam az Egyesült Államokba. Klempererrel, Münchhel, Barbirollival dolgoztam a Metropolitanben, Chicagóban. Mennyi emlék, tán nem is volt igaz — most sajnálom, hogy nem vezettem naplót. Ezt az 1933-as lemezt könnyezve hallgattam a Rádióban. Honnan szerezte ? Bécsből ? Útbaejtem  New York felé.“

(Feléled a higanygőzlámpa — megvilágosodik a lemezbolt kirakata.)

Igen, most jól látom a Bécsi Opera nagyjainak lemezeit. A kamaraénekesek, kamaraénekesnők fényképeit. Frau Kammersängerin — micsoda rang ez most is Bécsben, háromszor kezet csókolnak e cím viselőjének.

[…]

Itt van hát a kirakatban a világ operajelene és múltja. Kis üzlet ez, s amikor előző nap bementem, éppen az 1933-as lemezt kérte valaki. Él még valaki e nagyok közül? — kérdezte. Nem, nem — válaszolt az eladó, azaz, mégiscsak. Képzelje, szeptemberben bejön egy idősebb hölgy, kéri a lemezt, azt mondja, ő énekli Flosshildét a Rajna kincséből az egyik töredékben... a Budapesti Rádióban hallotta ezt a felvételt. Ön lenne Kammersängerin Enid Szánthó? Hoztuk gyorsan a vendégkönyvet. Hiszen egy nagy énekesgeneráció egyetlen élő tagja tévedt szerény boltunkba.

(A lámpa fémes zizegéssel utolsót lobban, végleg aludni tér.)

Éjfél van. Kialszanak a karácsonyi vásárra hívogató fények. […] A lemezbolt immár végleg homályba boruló kirakata a szemben lévő Operára tekint. Ami ott egykoron a színpadon történt, az itt a hangbarázdákban ölt felemelő, követendő zenei emléket.“

555   Ardelao • előzmény554 2018-02-01 09:08:47

Majd Amerika:

NÉPSZAVA, 1941. 01. 08.:

Szánthó Enid, a kiváló énekművésznő sorozatos sikereket arat Amerikában. Nemrég heteket töltött Filadelfiában, ahol Mahler „Gyermekhalál"-ciklusát énekelte zenekari kísérettel, majd Waltraute szerepében lépett föl Wagner „Istenek alkonya" operaházi előadásában. Utoljára a „Tristan és Isolde" női címszerepét alakította Szánthó Enid a csikágói operaházban.“

554   Ardelao • előzmény553 2018-02-01 09:05:55

Majd jött a változás:

KIS ÚJSÁG, 1938.03. 23.:

A bécsi színlapokról majdnem teljesen letűntek a magyar nevek. Az egyetlen az Operaház, amelynek e heti műsorán két magyar művész lép fel: Svéd Sándor és Szánthó Enid. — A német birodalom ismert színészei egymásután kapnak vendégszereplési ajánlatokat Bécsből. Legközelebb Jannings megy hosszabb vendégszereplésre a Deutsches Volktheaterhez. — Az új rezsim a bécsi színészek szociális helyzetén is igyekszik segíteni. A magánszínházaknál eddig nyolc, legfeljebb kilenc hónapos szerződések voltak, ezeket valamennyit tizenkéthónapos szerződésre fogják felváltani. Ugyanakkor az eddigieknél jóval nagyobb törzstársulatok tartására kötelezik a színházakat.“

553   Ardelao • előzmény552 2018-02-01 08:27:32

AZ UJSÁG, 1935. 10. 17.:

Szánthó Enid

Az Operaház szerda esti Troubadour előadásának Szánthó Enid vendégfellépése kölcsönzött különösebb jelentőséget. A kiváló művésznő a bécsi állami Operaház tagja, és szerdán énekelt színpadon először Budapesten. Pedig hát itt született és tanulmányait is a Zeneművészeti Főiskolán végezte, Hilgermann Lauránál. Már növendék korában feltűnt szép alt hangjával és nem közönséges képességeivel. Tehetsége Bécsben a maga teljességében bontakozott ki. Gyönyörű hangja melegen, de érces erővel zeng a mélyben és a középen s a magasságban sem válik élessé vagy erőltetetté. Nagyszerű énektudása semmi kívánnivalót nem hagy hátra. Hajlékonyan engedelmeskedik ez a hang a művésznő minden gondolatának, minden elképzelésének.

Szánthó Enidnél azonban nem a hang és az énektudás a fődolog, hanem az a rendkívül mélyről fakadó muzikalitás, amely minden zenét tökéletesen tud kifejezni, a nagy intelligencia, szárnyaló képzelet és tökéletes stílusosság. Hangversenyteremben és operaszínpadon egyaránt nagy értékét jelentenek ezek a tulajdonságok. Szánthó Enid Azucénája egyike a legjobbaknak, amelyeket operánk színpadán hallottunk. Első áriája alatt még némi elfogódottsággal küzdött és azért ez az ária nem is sikerűit olyan tökéletesen, mint a rákövetkező kettős, vagy szerepének többi része. Később azonban annál inkább elragadott és meggyőződött arról, hogy igazi nagy művésznő. Minden tekintetben kiváló alakítása hosszú időre emlékezetes élvezetet szerzett a hallgatóknak.

 (g.i.)”

Kapcsolódó kép

Hilgermann Laura, Szánthó Enid tanára, Brangäne szerepében.

552   Ardelao • előzmény551 2018-01-31 08:01:21

AZ EST, 1934. 11. 16.:

Beszélgetés
Szánthó Eniddel budapesti hangversenye előtt

Bécs, november 15.

(Az Est bécsi szerkesztőségétől)

A bécsi operaház egyik legnagyobb sikerű, legtekintélyesebb tagja Szánthó Enid, aki első sorában áll annak a kis csoportnak, amely a bécsi operaház színpadáról szerez megbecsülést és dicsőséget a nagy magyar zenekultúrának. Legutóbb is őt választotta ki Toscanini a Kilencedik Szimfónia alt-szólamára és vele énekeltette a mű bécsi és budapesti előadásán.

Szánthó Enid, aki nagy sikerei és nemzetközi híre ellenére olyan szerény, mint egy kis kezdő konzervatóriumi növendék, holnap önálló dalestén fogja bemutatni nagy művészi fejlődését a budapesti közönségnek. Ebből az alkalomból beszélgettünk vele.

— Nem is tudom kifejezni, — mondotta a művésznő — mennyire örülök, hogy ismét a budapesti közönség elé léphetek. Csak ez az egy estém szabad, azután sietnem kell vissza Bécsbe, mert másnap már az operaházban éneklem »A bibliás ember« Magdalénáját. Igazi szabadságra csak januárban mehetek: Hollandiába szerződtem hangversenykörútra, azután Dániába megyek, ahol először Kopenhágában adok dalestét. A szezón második felében Amerikába megyek körútra. Amerikába egyelőre hangversenyekre szerződtem. E koncerteken mindenütt bőségesen énekelek majd magyar dalokat is: Kodály, Hubay, Zádor és Lányi szerzeményeit. A bécsi operaházban az idén még két új szerep vár rám két újdonságban és így igazán elmondhatom, hogy sokat dolgozom. És ezért örülök, hogy, ha rövid időre is, visszatérhetek Budapestre; mert a budapesti közönség előtt énekelni nem munka, hanem öröm.“

551   Ardelao • előzmény550 2018-01-30 17:40:07

Lehet, hogy a Pesti Napló kritikusa jobbhoz szokott? Mindenesetre ez a recenzió is azt bizonyítja, hogy mindig is túlságosan bővelked(t)ünk tehetségekben .....

PESTI NAPLÓ, 1934. 02. 07.:

Szánthó Enid ária- és dalestje

Szántó Enid legifjabb tagja annak a pompás, külföldön élő művészcsoportnak, mely az utóbbi években komoly megbecsülést szerzett a magyar énekművészetnek. Kedd esti hangversenyének különös érdekessége, hogy a külföldön igen népszerű énekesnő (a Staatsoper tagja, a bayreuthi Festspielek vendége) ezúttal először énekel Budapesten nyilvánosság előtt. Szánthó Enidet, a Zeneművészeti Főiskola növendékét ugyanis valósággal átszöktették a bécsi Staatsoperbe. Budapest zeneértő közönsége nem ellenőrizhette a kétségtelenül nagy, meggyőző tehetség érdekes és tanulságos fejlődését. Szép, nemes hang a Szánthó Enidé, akadnak rajongók, akik Európa egyik legszebb altját tisztelik benne. Nem tévednek, a hang tiszta, költői zengésű. Technikai készültsége is megfelel a kényes igényeknek, az a színbeli eltérés ami az alsó és felső regiszter között mutatkozik, nem csökkentheti Szánthó Enid művészi énekének értékét. Előadása is példás, sőt példaadó, ízlés, nagyvilági elegancia jellemzi.

A főiskolai növendékből művész lett, mire hazaérkezett. A probléma ma már csak annyi, vajjon a technikai felszabadulás után bekövetkezhetik-e a korlátlan lelki szabadság ideje is Szánthó Enidnél? Magáévá tette az ének törvényeit és ezzel úr lett a törvényeken, de megvan-e a lehetőség arra, hogy az előadó, a modelláló, a maga egyéniségét mintázó művész jusson el önmaga felismeréséhez énekében, már csak ennyi, illetve még ennyi a probléma. Szánthó Enid műsora egy síkon épül fel, dalmegkonstruálásának egy hangerősség az alapja. Schubert, Brahms dalain, Händel, Saint-Saëns, Kienzl áriáin egy ugyanazon Szánthó Enid tükröződött, de nem az egyéniség ezerszínű tüzében, nem az asszonyi élet meggyőző furcsaságaiban, hanem a nagyvilági énekes tartózkodó, artisztikus semlegességében. Hallgatóságát, önmagát kímélte-e a művésznő, vagy a túlzott szemérem megnyilatkozása ez a tudatos szürkítés...

A mindent egyformává szelídítő elegáns formaművészet tiszteletet érdemel, de csatát nyerni vele nem lehet. Szánthó Enid hangja élő hang, gyönyörű hang, legszebb hang, éles ellentétben áll hangjának karakterével előadásának állandóan ismétlődő kereksége. Szánthó Enidnek, a művésznek, meg kell találnia az igazi eleven kapcsolatot saját hangjával. Külsőleg ugyan ura a hangnak, szigorú törvényekkel irányítja, de a megfélemlített, technikai határok közé szorított hanggal fel kell kutatnia még azt a szellemet, mely egyéni, elevenítő erőt, asszonyi intenzitást adhat előadásának. A közönséget a formaművész Szánthó Enid tökéletesen meghódította, lelkes tapssal hálálta meg a művésznő értékes, szép produkcióját.

Kv.“

550   Ardelao • előzmény548 2018-01-30 08:15:25

AZ UJSÁG, 1935.07.03.:

Hilgermann Laura beszél emlékeiről

(Részlet)

„[…]
— Sokszor felszólítottak még, hogy legalább vendégszerepeljek, de nem akartam visszatérni a világot jelentő deszkákra. Ezentúl már kizárólag növendékeimmel és az énektanítással foglalkoztam. Nagy Margit, Gere Lola, Szánthó Enid, Huszita Rózsi, a mostaniak közül pedig Hablitz Alma és Slowasser Irén mind az én növendékeim voltak, hogy a többieket ne is említsem. Tanárnői munkásságomért nagyon szerettek a növendékeim. Ebből az időből egy kedves epizódot kell megemlítenem. Szánthó Enid, aki vezetésem mellett végezte énektanulmányait, egész sereg új dalt tanult meg és a lakásomon átvettem vele valamennyit. Közben szólt a csengő, de bizony mi csak dolgoztunk tovább. Egyszerre bejön a lány és hozza Schalk névjegyét. Kimegyek hozzá a fogadószobába, mire ő azzal támad rám: „Ki ez a gyönyörű hangú nő, aki most magánál énekel?“ Megmondtam neki, hogy Szánthó Enid. Kért, hogy hadd hallhasson tőle még néhány dalt. Bevezettem a dolgozószobába, bemutattam neki a kislányt — hiszen Szánthó Enid akkor legfeljebb ha tizenkilenc éves volt — és elénekeltettem vele még néhány dalt. Schalk figyelmesen hallgatta és a dalok végén mindjárt szerződési ajánlattal kínálta meg. Szánthó Enid kiskorú lévén, de szüleinek a beleegyezése nélkül, amúgy sem határozhatott volna, így hát együttesen nyomban felkerestük édesatyját, aki akkor talán még aktív miniszteri tanácsos volt és azonnal megkötötték a szerződést. Így kezdődött el Szánthó Enid diadalmas bécsi pályafutása.

[…]“

548   Ardelao • előzmény547 2018-01-29 09:08:49

PESTI NAPLÓ, 1933. 07. 05.:

Magyar énekesnő sikeres beugrása Drezdában.

Drezdából jelentik:

Szánthó Enid, a bécsi Operaház kiváló magyar alténekesnője hétfőn nagy sikerrel vendégszerepelt Drezdában. A vendégszereplés érdekes körülmények között jött létre. A drezdai Operában kitűzték az ünnepi hetek egyik díszelőadásának programjára Strauss Richárd Egyiptomi Heléna című operáját a zeneszerző személyes vezényletével. A Kagyló szereplője délelőtt lemondott és így az előadás veszélyben forgott. Strauss Richárdnak ekkor eszébe jutott, hogy a bécsi Operaháznak van egy kiváló magyar származású énekesnője, Szánthó Enid, aki nagy sikerrel énekelte ezt a szerepet a bécsi Operában. Mintán Szánthó Enid Bayreuthban tartózkodott, hogy az ottani ünnepi játékokon énekeljen, azonnal telefonértesítés ment Bayreuthba, hogy az énekesnő utazzon Drezdába. Így is történt és Szánthó Enid még az este minden próba nélkül elénekelte a nagy szerepet. A díszes közönség lelkesen ünnepelte a kiváló magyar művésznőt és Szánthó Enidnek, valamint Strauss Richárdnak számtalanszor kellett megjelennie a lámpák előtt.“

Szánthó Enid emléktáblája Bayreuthban:

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/37/Gedenktafel_f%C3%BCr_Enid_Szantho_in_Bayreuth.jpg

547   Ardelao 2018-01-28 13:58:52

Képtalálat a következőre: „szánthó enid”

SZÁNTHÓ ENID

Szánthó Enid, alt, * 1907 Budapest† ?; Képesítését Budapesten, a Királyi Zeneakadémián szerezte. 1928-ban debütált a bécsi Állami Operaházban, amelynek 1939-ig volt tagja, és ahol 1934-ben Julius Bittner »Az ibolya« c. operájának ősbemutatóján lépett fel. Mindenekelőtt Wagner interpretátoraként vált ismertté; A Bayreuthi Ünnepi Játékok alkalmával, 1930-37 között Erdát és Waltrautét énekelte a Ring-ciklusban. Már 1928-ban közreműködött a Salzburgi Ünnepi Játékokon a »Varázsfuvola« egy kis részében. 1935-től kezdve sikeres koncerteket adott Észak-Amerikában. 1936-ban a londoni Covent Garden Operában Erdaként (debütált), A Nibelung gyűrűjében pedig Frickaként vendégszerepelt. A New York-i Metropolitan Operában 1937-38-ban, Frickaként történt debütálása után a »Tristan”-ban Brangenet és R. Strauss »Elektrá«-jában Klytemnestrát is énekelte. 1937-38-ban a New Yorki-i Metropolitan Operához kötötte szerződés (A »Walkür”-ben Frickaként lépett fel). Vendégszerepelt és koncertezett az amerikai zenélet központjaiban. Átfogó repertoárral rendelkező koncert- és oratóriuménekesnőként tisztelték (szóló J. S. Bach Mátyás passiójában). 1938-ban Bécsben Franz Schmidt „A hétpecsétes könyv” c. oratóriumának ősbemutatóján, Bécsben az alt szólót énekelte. Nagy sikereket ért el koncertszólistaként (1935-ben) a firenzei Maggio musicale-ban, (1936-ban) Berlinben és (1937-ben) Párizsban. 1946-ban a New York-i City Centre Opera együttesével a Párizsi Opéra Comique-ban „A bolygó hollandi”-ban Maryként volt hallható. Később énektanárként élt New Yorkban.  – Nagy kifejező erejű, drámai alt hangja volt.”

Ormándy Jenő vezényletével: Beethoven IX. szimfóniája (hanglemez) – Kontraalt: Szánthó Enid

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Elek Szilvia (csembaló)
J.S. BACH: Esz-dúr szvit, BWV 819
BARTÓK: Mikrokozmosz, 5. füzet (részletek)
ELEK SZILVIA: Metopé kertje – három tétel csembalóra
HUSZÁR LAJOS: Szonáta csembalóra – második változat
COUPERIN: Pièces de clavecin (Csembalóművek), 1. kötet – 5. ordre (részletek)
FRANCAIX: Két darab csembalóra

11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Kupolaterem

Simon Izabella (zongora), Vigh Andrea (hárfa), Andrea Hallam (hegedű), Szappanos Edit (szoprán), Blahunka Flóra, Borka Ráhel, Aranyos János (cselló)
Meseillusztrátor: Kőszeghy Csilla
kamara.hu - A Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja
Aranyhúrocska és a három cselló

17:00 : Budapest
Zeneakadémia, Kupolaterem

Reto Bieri (klarinét), Alexander Janiczek (hegedű), Várjon Dénes (zongora)
Merel Quartet: Mary Ellen Woodside, Edouard Mätzener (hegedű), Alessandro D’Amico (brácsa), Rafael Rosenfeld (cselló)
kamara.hu - A Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja
Üveggyöngyjáték
HELENA WINKELMAN: Az óra
MESSIAEN: Kvartett az idők végezetére

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Józan Vivien (szoprán)
Szalai Lotti, Tokárszky Máté (gitár), Kalocsai András (brácsa), Németh Zoltán, Gulyás Gergely, Dankó Richárd (zongora)
Hangulatkoncert
DANKÓ RICHÁRD: Két kép
VARGA ABIGÉL: Vail - for solo guitar
GULYÁS GERGELY: Dalok zongorára
JÓZSA TAMÁS: Három barokk tétel
NÉMETH ZOLTÁN: Mixage

18:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

Classicus Quartet:
Rácz József, Baksai Réka (hegedű), Tornyai Péter (brácsa), Zétényi Tamás (cselló)
Das Wohltemperierte Streichquartett 4. – 'D'
HAYDN: d-moll vonósnégyes, op.76, no.2. ('Quintenquartett')
BOROGYIN: D-dúr vonósnégyes
KEDVES CSANÁD: Új mű
SCHUBERT: d-moll vonósnégyes ('Halál és a lányka')

18:30 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

Diana Cohen (hegedű), Roman Rabinovich (zongora)
kamara.hu - A Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja
Roman Rabinovich műsora – zene és vizualitás

19:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály Templom

Organ & Choir

19:00 : Budapest
Budavári Városháza

Miki Hayashi, Alisa Katroshi, Yuliia Keikieva, Molnár Eszter, Varga Anna, Vámosi Katalin (ének)
Harazdy Miklós (zongora)
Sass Sylvia mesterkurzusának záró koncertje
Részletek Mozart, Donizetti, Verdi, Puccini operáiból

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Balogh Eszter (mezzoszoprán)
Balogh Vera (fuvola), Kállay Katalin (furulya), Kallai Nóra (viola da gamba), Várallyay Ágnes (csembaló)
Savaria Barokk Zenekar
Vezényel: Németh Pál
JOHANN GOTTLIEB GRAUN: Concerto grosso in G
JOHANN GOTTLIEB GRAUN: C-dúr kettősverseny furulyára és hegedűre
JOHANN GOTTLIEB GRAUN: F-dúr concerto viola da gambára
JOHANN GOTTLIEB GRAUN: Apollo, amante di Dafne – kantáta
JOHANN GOTTLIEB GRAUN: c-moll csembalóverseny
JOHANN JOACHIM QUANTZ: G-dúr fuvolaverseny
CARL PHILIPP EMANUEL BACH: D-dúr szimfónia Wq 183/1

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Alexander Janiczek, Anthony Marwood (hegedű), Jürg Dähler (brácsa), Christoph Richter, Rohmann Ditta (cselló), Heinz Holliger (oboa, angolkürt), Roman Rabinovich, Simon Izabella, Várjon Dénes (zongora)
Merel Quartet: Mary Ellen Woodside, Edouard Mätzener (hegedű), Alessandro D’Amico (brácsa), Rafael Rosenfeld (cselló)
A Zeneakadémia Vonószenekara
Vezényel: Heinz Holliger
kamara.hu - A Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja
HAYDN: 33. (g-moll) vonósnégyes, Hob. III:33
VERESS: Hommage à Paul Klee
BEETHOVEN: G-dúr variációk Wenzel Müller „Ich bin der Schneider Kakadu” című témájára, op. 121a
HEINZ HOLLIGER: 2 Albumblätter, getuscht (Ilse von Alpenheimnek) (ősbemutató)
KURTÁG: Jelek, játékok, üzenetek – In Nomine - all'ongherese; Einen Augenblick lang; ...ein Brief aus der Ferne an Ursula
SCHUMANN: Esz-dúr zongoranégyes, op. 47

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Vadim Gluzman (hegedű)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Hamar Zsolt
Lukács Ervin-bérlet 2.
SCHUBERT: Rosamunda - nyitány
CSAJKOVSZKIJ: D-dúr hegedűverseny, op. 35
BEETHOVEN: VII. szimfónia (A-dúr), op. 92

19:30 : Budapest
MTA Díszterem

BOCCHERINI: d-moll szimfónia (Az ördög háza) G. 506
BOCCHERINI: B-dúr csellóverseny G. 482
SZENTPÁLI ROLAND - SZY KATALIN: Éva – ősbemutató
közreműködik: Tompos Kátya
SZENTPÁLI ROLAND: Chill Fantasy – magyarországi bemutató
közreműködik: Révész Richárd – zongora; Weisz Nándor – wawe drums
vezényel: Cser Ádám, koncertmester: Pilz János, művészeti vezető: Botvay Károly

20:00 : Budapest
Mátyás-templom

Magyar Virtuózok Kamarazenekar
19:00 : Zalaegerszeg
Ady Art Mozi

Operát az Operából! – Belföldi turné
Klasszikus és modern Balett-est

19:00 : Gödöllő
Művészetek Háza

Gödöllői Szimfonikus Zenekar
vezényel és a műsort vezeti: Horváth Károly
DUKAS: A bűvészinas
RÓZSA PÁL: Kilenc szimfónia és postludium egy tételben
DVOŘÁK: VIII. G-dúr szimfónia op.88.
A mai nap
született:
1923 • Eősze László, zenetörténész
1925 • Charles Mackerras, karmester († 2010)
elhunyt:
1959 • Heitor Villa-Lobos, zeneszerző (sz. 1887)