vissza a cimoldalra
2018-05-26
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60801)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3983)
Társművészetek (1254)
Momus társalgó (6334)
Milyen zenét hallgatsz most? (24996)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11275)
A csapos közbeszól (95)

Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2529)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (713)
Élő közvetítések (7196)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (580)
A nap képe (2056)
Momus-játék (5490)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2732)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (844)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1407)
Franz Schmidt (3127)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4274)
Simándy József - az örök tenor (536)
Kolonits Klára (1066)
Jonas Kaufmann (2255)
Operett, mint színpadi műfaj (3604)
Udvardy Tibor (185)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

555   Ardelao • előzmény554 2018-02-01 09:08:47

Majd Amerika:

NÉPSZAVA, 1941. 01. 08.:

Szánthó Enid, a kiváló énekművésznő sorozatos sikereket arat Amerikában. Nemrég heteket töltött Filadelfiában, ahol Mahler „Gyermekhalál"-ciklusát énekelte zenekari kísérettel, majd Waltraute szerepében lépett föl Wagner „Istenek alkonya" operaházi előadásában. Utoljára a „Tristan és Isolde" női címszerepét alakította Szánthó Enid a csikágói operaházban.“

554   Ardelao • előzmény553 2018-02-01 09:05:55

Majd jött a változás:

KIS ÚJSÁG, 1938.03. 23.:

A bécsi színlapokról majdnem teljesen letűntek a magyar nevek. Az egyetlen az Operaház, amelynek e heti műsorán két magyar művész lép fel: Svéd Sándor és Szánthó Enid. — A német birodalom ismert színészei egymásután kapnak vendégszereplési ajánlatokat Bécsből. Legközelebb Jannings megy hosszabb vendégszereplésre a Deutsches Volktheaterhez. — Az új rezsim a bécsi színészek szociális helyzetén is igyekszik segíteni. A magánszínházaknál eddig nyolc, legfeljebb kilenc hónapos szerződések voltak, ezeket valamennyit tizenkéthónapos szerződésre fogják felváltani. Ugyanakkor az eddigieknél jóval nagyobb törzstársulatok tartására kötelezik a színházakat.“

553   Ardelao • előzmény552 2018-02-01 08:27:32

AZ UJSÁG, 1935. 10. 17.:

Szánthó Enid

Az Operaház szerda esti Troubadour előadásának Szánthó Enid vendégfellépése kölcsönzött különösebb jelentőséget. A kiváló művésznő a bécsi állami Operaház tagja, és szerdán énekelt színpadon először Budapesten. Pedig hát itt született és tanulmányait is a Zeneművészeti Főiskolán végezte, Hilgermann Lauránál. Már növendék korában feltűnt szép alt hangjával és nem közönséges képességeivel. Tehetsége Bécsben a maga teljességében bontakozott ki. Gyönyörű hangja melegen, de érces erővel zeng a mélyben és a középen s a magasságban sem válik élessé vagy erőltetetté. Nagyszerű énektudása semmi kívánnivalót nem hagy hátra. Hajlékonyan engedelmeskedik ez a hang a művésznő minden gondolatának, minden elképzelésének.

Szánthó Enidnél azonban nem a hang és az énektudás a fődolog, hanem az a rendkívül mélyről fakadó muzikalitás, amely minden zenét tökéletesen tud kifejezni, a nagy intelligencia, szárnyaló képzelet és tökéletes stílusosság. Hangversenyteremben és operaszínpadon egyaránt nagy értékét jelentenek ezek a tulajdonságok. Szánthó Enid Azucénája egyike a legjobbaknak, amelyeket operánk színpadán hallottunk. Első áriája alatt még némi elfogódottsággal küzdött és azért ez az ária nem is sikerűit olyan tökéletesen, mint a rákövetkező kettős, vagy szerepének többi része. Később azonban annál inkább elragadott és meggyőződött arról, hogy igazi nagy művésznő. Minden tekintetben kiváló alakítása hosszú időre emlékezetes élvezetet szerzett a hallgatóknak.

 (g.i.)”

Kapcsolódó kép

Hilgermann Laura, Szánthó Enid tanára, Brangäne szerepében.

552   Ardelao • előzmény551 2018-01-31 08:01:21

AZ EST, 1934. 11. 16.:

Beszélgetés
Szánthó Eniddel budapesti hangversenye előtt

Bécs, november 15.

(Az Est bécsi szerkesztőségétől)

A bécsi operaház egyik legnagyobb sikerű, legtekintélyesebb tagja Szánthó Enid, aki első sorában áll annak a kis csoportnak, amely a bécsi operaház színpadáról szerez megbecsülést és dicsőséget a nagy magyar zenekultúrának. Legutóbb is őt választotta ki Toscanini a Kilencedik Szimfónia alt-szólamára és vele énekeltette a mű bécsi és budapesti előadásán.

Szánthó Enid, aki nagy sikerei és nemzetközi híre ellenére olyan szerény, mint egy kis kezdő konzervatóriumi növendék, holnap önálló dalestén fogja bemutatni nagy művészi fejlődését a budapesti közönségnek. Ebből az alkalomból beszélgettünk vele.

— Nem is tudom kifejezni, — mondotta a művésznő — mennyire örülök, hogy ismét a budapesti közönség elé léphetek. Csak ez az egy estém szabad, azután sietnem kell vissza Bécsbe, mert másnap már az operaházban éneklem »A bibliás ember« Magdalénáját. Igazi szabadságra csak januárban mehetek: Hollandiába szerződtem hangversenykörútra, azután Dániába megyek, ahol először Kopenhágában adok dalestét. A szezón második felében Amerikába megyek körútra. Amerikába egyelőre hangversenyekre szerződtem. E koncerteken mindenütt bőségesen énekelek majd magyar dalokat is: Kodály, Hubay, Zádor és Lányi szerzeményeit. A bécsi operaházban az idén még két új szerep vár rám két újdonságban és így igazán elmondhatom, hogy sokat dolgozom. És ezért örülök, hogy, ha rövid időre is, visszatérhetek Budapestre; mert a budapesti közönség előtt énekelni nem munka, hanem öröm.“

551   Ardelao • előzmény550 2018-01-30 17:40:07

Lehet, hogy a Pesti Napló kritikusa jobbhoz szokott? Mindenesetre ez a recenzió is azt bizonyítja, hogy mindig is túlságosan bővelked(t)ünk tehetségekben .....

PESTI NAPLÓ, 1934. 02. 07.:

Szánthó Enid ária- és dalestje

Szántó Enid legifjabb tagja annak a pompás, külföldön élő művészcsoportnak, mely az utóbbi években komoly megbecsülést szerzett a magyar énekművészetnek. Kedd esti hangversenyének különös érdekessége, hogy a külföldön igen népszerű énekesnő (a Staatsoper tagja, a bayreuthi Festspielek vendége) ezúttal először énekel Budapesten nyilvánosság előtt. Szánthó Enidet, a Zeneművészeti Főiskola növendékét ugyanis valósággal átszöktették a bécsi Staatsoperbe. Budapest zeneértő közönsége nem ellenőrizhette a kétségtelenül nagy, meggyőző tehetség érdekes és tanulságos fejlődését. Szép, nemes hang a Szánthó Enidé, akadnak rajongók, akik Európa egyik legszebb altját tisztelik benne. Nem tévednek, a hang tiszta, költői zengésű. Technikai készültsége is megfelel a kényes igényeknek, az a színbeli eltérés ami az alsó és felső regiszter között mutatkozik, nem csökkentheti Szánthó Enid művészi énekének értékét. Előadása is példás, sőt példaadó, ízlés, nagyvilági elegancia jellemzi.

A főiskolai növendékből művész lett, mire hazaérkezett. A probléma ma már csak annyi, vajjon a technikai felszabadulás után bekövetkezhetik-e a korlátlan lelki szabadság ideje is Szánthó Enidnél? Magáévá tette az ének törvényeit és ezzel úr lett a törvényeken, de megvan-e a lehetőség arra, hogy az előadó, a modelláló, a maga egyéniségét mintázó művész jusson el önmaga felismeréséhez énekében, már csak ennyi, illetve még ennyi a probléma. Szánthó Enid műsora egy síkon épül fel, dalmegkonstruálásának egy hangerősség az alapja. Schubert, Brahms dalain, Händel, Saint-Saëns, Kienzl áriáin egy ugyanazon Szánthó Enid tükröződött, de nem az egyéniség ezerszínű tüzében, nem az asszonyi élet meggyőző furcsaságaiban, hanem a nagyvilági énekes tartózkodó, artisztikus semlegességében. Hallgatóságát, önmagát kímélte-e a művésznő, vagy a túlzott szemérem megnyilatkozása ez a tudatos szürkítés...

A mindent egyformává szelídítő elegáns formaművészet tiszteletet érdemel, de csatát nyerni vele nem lehet. Szánthó Enid hangja élő hang, gyönyörű hang, legszebb hang, éles ellentétben áll hangjának karakterével előadásának állandóan ismétlődő kereksége. Szánthó Enidnek, a művésznek, meg kell találnia az igazi eleven kapcsolatot saját hangjával. Külsőleg ugyan ura a hangnak, szigorú törvényekkel irányítja, de a megfélemlített, technikai határok közé szorított hanggal fel kell kutatnia még azt a szellemet, mely egyéni, elevenítő erőt, asszonyi intenzitást adhat előadásának. A közönséget a formaművész Szánthó Enid tökéletesen meghódította, lelkes tapssal hálálta meg a művésznő értékes, szép produkcióját.

Kv.“

550   Ardelao • előzmény548 2018-01-30 08:15:25

AZ UJSÁG, 1935.07.03.:

Hilgermann Laura beszél emlékeiről

(Részlet)

„[…]
— Sokszor felszólítottak még, hogy legalább vendégszerepeljek, de nem akartam visszatérni a világot jelentő deszkákra. Ezentúl már kizárólag növendékeimmel és az énektanítással foglalkoztam. Nagy Margit, Gere Lola, Szánthó Enid, Huszita Rózsi, a mostaniak közül pedig Hablitz Alma és Slowasser Irén mind az én növendékeim voltak, hogy a többieket ne is említsem. Tanárnői munkásságomért nagyon szerettek a növendékeim. Ebből az időből egy kedves epizódot kell megemlítenem. Szánthó Enid, aki vezetésem mellett végezte énektanulmányait, egész sereg új dalt tanult meg és a lakásomon átvettem vele valamennyit. Közben szólt a csengő, de bizony mi csak dolgoztunk tovább. Egyszerre bejön a lány és hozza Schalk névjegyét. Kimegyek hozzá a fogadószobába, mire ő azzal támad rám: „Ki ez a gyönyörű hangú nő, aki most magánál énekel?“ Megmondtam neki, hogy Szánthó Enid. Kért, hogy hadd hallhasson tőle még néhány dalt. Bevezettem a dolgozószobába, bemutattam neki a kislányt — hiszen Szánthó Enid akkor legfeljebb ha tizenkilenc éves volt — és elénekeltettem vele még néhány dalt. Schalk figyelmesen hallgatta és a dalok végén mindjárt szerződési ajánlattal kínálta meg. Szánthó Enid kiskorú lévén, de szüleinek a beleegyezése nélkül, amúgy sem határozhatott volna, így hát együttesen nyomban felkerestük édesatyját, aki akkor talán még aktív miniszteri tanácsos volt és azonnal megkötötték a szerződést. Így kezdődött el Szánthó Enid diadalmas bécsi pályafutása.

[…]“

548   Ardelao • előzmény547 2018-01-29 09:08:49

PESTI NAPLÓ, 1933. 07. 05.:

Magyar énekesnő sikeres beugrása Drezdában.

Drezdából jelentik:

Szánthó Enid, a bécsi Operaház kiváló magyar alténekesnője hétfőn nagy sikerrel vendégszerepelt Drezdában. A vendégszereplés érdekes körülmények között jött létre. A drezdai Operában kitűzték az ünnepi hetek egyik díszelőadásának programjára Strauss Richárd Egyiptomi Heléna című operáját a zeneszerző személyes vezényletével. A Kagyló szereplője délelőtt lemondott és így az előadás veszélyben forgott. Strauss Richárdnak ekkor eszébe jutott, hogy a bécsi Operaháznak van egy kiváló magyar származású énekesnője, Szánthó Enid, aki nagy sikerrel énekelte ezt a szerepet a bécsi Operában. Mintán Szánthó Enid Bayreuthban tartózkodott, hogy az ottani ünnepi játékokon énekeljen, azonnal telefonértesítés ment Bayreuthba, hogy az énekesnő utazzon Drezdába. Így is történt és Szánthó Enid még az este minden próba nélkül elénekelte a nagy szerepet. A díszes közönség lelkesen ünnepelte a kiváló magyar művésznőt és Szánthó Enidnek, valamint Strauss Richárdnak számtalanszor kellett megjelennie a lámpák előtt.“

Szánthó Enid emléktáblája Bayreuthban:

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/37/Gedenktafel_f%C3%BCr_Enid_Szantho_in_Bayreuth.jpg

547   Ardelao 2018-01-28 13:58:52

Képtalálat a következőre: „szánthó enid”

SZÁNTHÓ ENID

Szánthó Enid, alt, * 1907 Budapest† ?; Képesítését Budapesten, a Királyi Zeneakadémián szerezte. 1928-ban debütált a bécsi Állami Operaházban, amelynek 1939-ig volt tagja, és ahol 1934-ben Julius Bittner »Az ibolya« c. operájának ősbemutatóján lépett fel. Mindenekelőtt Wagner interpretátoraként vált ismertté; A Bayreuthi Ünnepi Játékok alkalmával, 1930-37 között Erdát és Waltrautét énekelte a Ring-ciklusban. Már 1928-ban közreműködött a Salzburgi Ünnepi Játékokon a »Varázsfuvola« egy kis részében. 1935-től kezdve sikeres koncerteket adott Észak-Amerikában. 1936-ban a londoni Covent Garden Operában Erdaként (debütált), A Nibelung gyűrűjében pedig Frickaként vendégszerepelt. A New York-i Metropolitan Operában 1937-38-ban, Frickaként történt debütálása után a »Tristan”-ban Brangenet és R. Strauss »Elektrá«-jában Klytemnestrát is énekelte. 1937-38-ban a New Yorki-i Metropolitan Operához kötötte szerződés (A »Walkür”-ben Frickaként lépett fel). Vendégszerepelt és koncertezett az amerikai zenélet központjaiban. Átfogó repertoárral rendelkező koncert- és oratóriuménekesnőként tisztelték (szóló J. S. Bach Mátyás passiójában). 1938-ban Bécsben Franz Schmidt „A hétpecsétes könyv” c. oratóriumának ősbemutatóján, Bécsben az alt szólót énekelte. Nagy sikereket ért el koncertszólistaként (1935-ben) a firenzei Maggio musicale-ban, (1936-ban) Berlinben és (1937-ben) Párizsban. 1946-ban a New York-i City Centre Opera együttesével a Párizsi Opéra Comique-ban „A bolygó hollandi”-ban Maryként volt hallható. Később énektanárként élt New Yorkban.  – Nagy kifejező erejű, drámai alt hangja volt.”

Ormándy Jenő vezényletével: Beethoven IX. szimfóniája (hanglemez) – Kontraalt: Szánthó Enid

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Mikolaj Warszynski (zongora)
LISZT: Zarándokévek, 2. év (Itália) – 2. Il Penseroso
LISZT: Három koncertetűd – 3. Un sospiro
LSIZT: Két koncertetűd – 2. Gnomenreigen
LISZT: Liebesträume (Három noktürn) – 3. Oh Lieb, so lang du lieben kannst
LISZT: 2. ballada
LISZT: Zarándokévek, 2. év (Itália) – 6. 123. Petrarca-szonett
LISZT: 10. magyar rapszódia
LISZT: 1. legenda – Assisi Szent Ferenc a madaraknak prédikál
LISZT: 12. magyar rapszódia

11:00 : Budapest
Olasz Kultúrintézet

MÁV Szimfonikus Zenekar
Közreműködik és vezényel: Baráti Kristóf
BEETHOVEN: Hegedűverseny
DVOŘÁK: VIII. szimfónia

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Drahos Evelin (ének)
Harazdy Miklós (zongora)
J.S. BACH: Ich folge dir gleichfalls - ária a János passióból, BWV 245
HÄNDEL: Tornami a vagheggiar - részlet az Alcina című operából
PURCELL: Hark, the Ech'ing Air - részlet a Tündérkirálynő című operából
MOZART: Exultate, jubilate, K. 165 - Alleluja!
LISZT: In Liebeslust, S. 318
KODÁLY: Várj meg madaram, Op.14, No.3
PUCCINI: Quando m'en vo' soletta - részlet a Bohémélet című operából
DONIZETTI: Regnava nel silenzio - részlet a Lammermoori Lucia című operából

17:00 : Budapest
Olasz Kultúrintézet

MÁV Szimfonikus Zenekar művészei
BOISMORTIER: Szonáta Op. 40 No. 5
MENDELSSOHN: Oktett Op. 20
BOISMORTIER: Szonáta Op. 40 No. 6
MENDELSSOHN: C-dúr szimfónia No. 13

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, XXIII. terem

Kruppa Bálint tanítványai
"Házimuzsika a Zeneakadémián"

18:30 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

Az Indiana University rézfúvós kvintettje és a Zeneakadémia diákjai
DUKAS: La Péri - Fanfár
ROLAND BARETT: Three Frames
ANTHONY PLOG: 2. Mozaik rézfúvós kvintettre
DUKE ELLINGTON: It Don’t Mean A Thing If It Ain’t Got That Swing (David Kosmyna átirata)
HIDAS: Signal

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Artemis Quartett:
Vineta Sareika, Anthea Kreston (hegedű), Gregor Sigl (brácsa), Eckart Runge (cselló)
MENDELSSOHN: 3. (D-dúr) vonósnégyes, Op.44/1
SOSZTAKOVICS: 5. (B-dúr) vonósnégyes, Op.92
SCHUMANN: A-dúr vonósnégyes, Op.41/3

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Kölcsey Kórus
Arte Semplice Kamarakórus
Vezényel: Duffek Ildikó
"Duffek Ildikó karvezetés DLA zárókoncertje"
WEELKES: The Nightingale, the Organ of Delight
WILBYE: Come Shepheard Swaynes
WEELKES: On the Plaines Fairie Traines
FARMER: Faire Phyllis I saw sitting all alone
BENNET: Weepe O Mine Eyes
MORLEY: April is in My Mistris Face
ORBÁN GYÖRGY: Come Away
JEAN BELMONT: The Passionate Shepherd to His Love
BRITTEN: Öt virágének, Op.47 – 4. The Evening Primrose
ARCADELT: Il bianco e dolce cigno
MONTEVERDI: Cor mio, mentre vi miro (a 4. madrigálkötetből)
CLAUSETTI: L’ombra dei boschi d’Aser
CLAUSETTI: Saltavan ninfe
KODÁLY: Négy olasz madrigál – 1. Chi vuol veder, 2. Fior scoloriti, 3. Chi d’amor sente
KOCSÁR MIKLÓS: Négy madrigál – 1. Alkonyi dal, 2. Elfojtódás
VAJDA JÁNOS: Álmok – 1. Álom pávákkal, 2. Szélnóta
PETROVICS: Hervadáskor
TÓTH PÉTER: Magyar madrigálok – 9. Elmehetsz már, 10. Magas hegyről foly le a víz, 12. Bordal (asszonycsúfoló)

19:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály Templom

"Organ & Choir"
A mai nap
született:
1926 • Miles Davis, jazz-muzsikus († 1991)
1938 • Teresa Stratas, énekes
elhunyt:
1999 • Paul Sacher, karmester (sz. 1906)