vissza a cimoldalra
2018-10-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61133)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4069)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7452)
Balett-, és Táncművészet (5560)
Pantheon (2263)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1503)
Franz Schmidt (3197)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2930)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1112)
Momus-játék (5543)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4355)
Ilosfalvy Róbert (816)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2606)
Lehár Ferenc (641)
Opernglas, avagy operai távcső... (20144)
Erkel Színház (9460)
Jonas Kaufmann (2275)
Franz Schubert (308)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

551   Ardelao • előzmény550 2018-01-30 17:40:07

Lehet, hogy a Pesti Napló kritikusa jobbhoz szokott? Mindenesetre ez a recenzió is azt bizonyítja, hogy mindig is túlságosan bővelked(t)ünk tehetségekben .....

PESTI NAPLÓ, 1934. 02. 07.:

Szánthó Enid ária- és dalestje

Szántó Enid legifjabb tagja annak a pompás, külföldön élő művészcsoportnak, mely az utóbbi években komoly megbecsülést szerzett a magyar énekművészetnek. Kedd esti hangversenyének különös érdekessége, hogy a külföldön igen népszerű énekesnő (a Staatsoper tagja, a bayreuthi Festspielek vendége) ezúttal először énekel Budapesten nyilvánosság előtt. Szánthó Enidet, a Zeneművészeti Főiskola növendékét ugyanis valósággal átszöktették a bécsi Staatsoperbe. Budapest zeneértő közönsége nem ellenőrizhette a kétségtelenül nagy, meggyőző tehetség érdekes és tanulságos fejlődését. Szép, nemes hang a Szánthó Enidé, akadnak rajongók, akik Európa egyik legszebb altját tisztelik benne. Nem tévednek, a hang tiszta, költői zengésű. Technikai készültsége is megfelel a kényes igényeknek, az a színbeli eltérés ami az alsó és felső regiszter között mutatkozik, nem csökkentheti Szánthó Enid művészi énekének értékét. Előadása is példás, sőt példaadó, ízlés, nagyvilági elegancia jellemzi.

A főiskolai növendékből művész lett, mire hazaérkezett. A probléma ma már csak annyi, vajjon a technikai felszabadulás után bekövetkezhetik-e a korlátlan lelki szabadság ideje is Szánthó Enidnél? Magáévá tette az ének törvényeit és ezzel úr lett a törvényeken, de megvan-e a lehetőség arra, hogy az előadó, a modelláló, a maga egyéniségét mintázó művész jusson el önmaga felismeréséhez énekében, már csak ennyi, illetve még ennyi a probléma. Szánthó Enid műsora egy síkon épül fel, dalmegkonstruálásának egy hangerősség az alapja. Schubert, Brahms dalain, Händel, Saint-Saëns, Kienzl áriáin egy ugyanazon Szánthó Enid tükröződött, de nem az egyéniség ezerszínű tüzében, nem az asszonyi élet meggyőző furcsaságaiban, hanem a nagyvilági énekes tartózkodó, artisztikus semlegességében. Hallgatóságát, önmagát kímélte-e a művésznő, vagy a túlzott szemérem megnyilatkozása ez a tudatos szürkítés...

A mindent egyformává szelídítő elegáns formaművészet tiszteletet érdemel, de csatát nyerni vele nem lehet. Szánthó Enid hangja élő hang, gyönyörű hang, legszebb hang, éles ellentétben áll hangjának karakterével előadásának állandóan ismétlődő kereksége. Szánthó Enidnek, a művésznek, meg kell találnia az igazi eleven kapcsolatot saját hangjával. Külsőleg ugyan ura a hangnak, szigorú törvényekkel irányítja, de a megfélemlített, technikai határok közé szorított hanggal fel kell kutatnia még azt a szellemet, mely egyéni, elevenítő erőt, asszonyi intenzitást adhat előadásának. A közönséget a formaművész Szánthó Enid tökéletesen meghódította, lelkes tapssal hálálta meg a művésznő értékes, szép produkcióját.

Kv.“

550   Ardelao • előzmény548 2018-01-30 08:15:25

AZ UJSÁG, 1935.07.03.:

Hilgermann Laura beszél emlékeiről

(Részlet)

„[…]
— Sokszor felszólítottak még, hogy legalább vendégszerepeljek, de nem akartam visszatérni a világot jelentő deszkákra. Ezentúl már kizárólag növendékeimmel és az énektanítással foglalkoztam. Nagy Margit, Gere Lola, Szánthó Enid, Huszita Rózsi, a mostaniak közül pedig Hablitz Alma és Slowasser Irén mind az én növendékeim voltak, hogy a többieket ne is említsem. Tanárnői munkásságomért nagyon szerettek a növendékeim. Ebből az időből egy kedves epizódot kell megemlítenem. Szánthó Enid, aki vezetésem mellett végezte énektanulmányait, egész sereg új dalt tanult meg és a lakásomon átvettem vele valamennyit. Közben szólt a csengő, de bizony mi csak dolgoztunk tovább. Egyszerre bejön a lány és hozza Schalk névjegyét. Kimegyek hozzá a fogadószobába, mire ő azzal támad rám: „Ki ez a gyönyörű hangú nő, aki most magánál énekel?“ Megmondtam neki, hogy Szánthó Enid. Kért, hogy hadd hallhasson tőle még néhány dalt. Bevezettem a dolgozószobába, bemutattam neki a kislányt — hiszen Szánthó Enid akkor legfeljebb ha tizenkilenc éves volt — és elénekeltettem vele még néhány dalt. Schalk figyelmesen hallgatta és a dalok végén mindjárt szerződési ajánlattal kínálta meg. Szánthó Enid kiskorú lévén, de szüleinek a beleegyezése nélkül, amúgy sem határozhatott volna, így hát együttesen nyomban felkerestük édesatyját, aki akkor talán még aktív miniszteri tanácsos volt és azonnal megkötötték a szerződést. Így kezdődött el Szánthó Enid diadalmas bécsi pályafutása.

[…]“

548   Ardelao • előzmény547 2018-01-29 09:08:49

PESTI NAPLÓ, 1933. 07. 05.:

Magyar énekesnő sikeres beugrása Drezdában.

Drezdából jelentik:

Szánthó Enid, a bécsi Operaház kiváló magyar alténekesnője hétfőn nagy sikerrel vendégszerepelt Drezdában. A vendégszereplés érdekes körülmények között jött létre. A drezdai Operában kitűzték az ünnepi hetek egyik díszelőadásának programjára Strauss Richárd Egyiptomi Heléna című operáját a zeneszerző személyes vezényletével. A Kagyló szereplője délelőtt lemondott és így az előadás veszélyben forgott. Strauss Richárdnak ekkor eszébe jutott, hogy a bécsi Operaháznak van egy kiváló magyar származású énekesnője, Szánthó Enid, aki nagy sikerrel énekelte ezt a szerepet a bécsi Operában. Mintán Szánthó Enid Bayreuthban tartózkodott, hogy az ottani ünnepi játékokon énekeljen, azonnal telefonértesítés ment Bayreuthba, hogy az énekesnő utazzon Drezdába. Így is történt és Szánthó Enid még az este minden próba nélkül elénekelte a nagy szerepet. A díszes közönség lelkesen ünnepelte a kiváló magyar művésznőt és Szánthó Enidnek, valamint Strauss Richárdnak számtalanszor kellett megjelennie a lámpák előtt.“

Szánthó Enid emléktáblája Bayreuthban:

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/37/Gedenktafel_f%C3%BCr_Enid_Szantho_in_Bayreuth.jpg

547   Ardelao 2018-01-28 13:58:52

Képtalálat a következőre: „szánthó enid”

SZÁNTHÓ ENID

Szánthó Enid, alt, * 1907 Budapest† ?; Képesítését Budapesten, a Királyi Zeneakadémián szerezte. 1928-ban debütált a bécsi Állami Operaházban, amelynek 1939-ig volt tagja, és ahol 1934-ben Julius Bittner »Az ibolya« c. operájának ősbemutatóján lépett fel. Mindenekelőtt Wagner interpretátoraként vált ismertté; A Bayreuthi Ünnepi Játékok alkalmával, 1930-37 között Erdát és Waltrautét énekelte a Ring-ciklusban. Már 1928-ban közreműködött a Salzburgi Ünnepi Játékokon a »Varázsfuvola« egy kis részében. 1935-től kezdve sikeres koncerteket adott Észak-Amerikában. 1936-ban a londoni Covent Garden Operában Erdaként (debütált), A Nibelung gyűrűjében pedig Frickaként vendégszerepelt. A New York-i Metropolitan Operában 1937-38-ban, Frickaként történt debütálása után a »Tristan”-ban Brangenet és R. Strauss »Elektrá«-jában Klytemnestrát is énekelte. 1937-38-ban a New Yorki-i Metropolitan Operához kötötte szerződés (A »Walkür”-ben Frickaként lépett fel). Vendégszerepelt és koncertezett az amerikai zenélet központjaiban. Átfogó repertoárral rendelkező koncert- és oratóriuménekesnőként tisztelték (szóló J. S. Bach Mátyás passiójában). 1938-ban Bécsben Franz Schmidt „A hétpecsétes könyv” c. oratóriumának ősbemutatóján, Bécsben az alt szólót énekelte. Nagy sikereket ért el koncertszólistaként (1935-ben) a firenzei Maggio musicale-ban, (1936-ban) Berlinben és (1937-ben) Párizsban. 1946-ban a New York-i City Centre Opera együttesével a Párizsi Opéra Comique-ban „A bolygó hollandi”-ban Maryként volt hallható. Később énektanárként élt New Yorkban.  – Nagy kifejező erejű, drámai alt hangja volt.”

Ormándy Jenő vezényletével: Beethoven IX. szimfóniája (hanglemez) – Kontraalt: Szánthó Enid

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Miranda Liu (hegedű), Kiss Gergely (gordonka), Kiss Gyula, Nagy Míra (
zongora)
"Hangulatkoncert"
HAYDN: D-dúr gordonkaverseny, Hob. VIIb:2 - I. tétel
HAYDN: fisz-moll zongoratrió, Hob. XV:26
HAYDN: D-dúr zongoratrió, Hob. XV:24

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Soltész Ágnes, Kovács Judit, Fahidi Patrícia (hegedű), Rácz János, Kunszeri Márta (fuvola), Kökényessy Zoltán (brácsa), Magyar Gábor (cselló), Váray Rita (zongora)
Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara
Az est házigazdája: Tóth Endre, zenetörténész
KOVÁCS ZOLTÁN: Amisz és Amil – két fuvolára
SCHUMANN: Gyermekjelenetek (Benjamin Godard átirata) Op. 15.
SCHNITTKE: Moz-Art duó 2 hegedűre
VAJDA JÁNOS: Musica sull’ acqua – zongoraötös (2015)
MOZART: D-dúr fuvolanégyes

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Vigh Andrea (hárfa)
Budapesti Vonósok (koncertmester: Pilz János, művészeti vezető: Botvay Károly)
Fuvolán közreműködik és vezényel: Drahos Béla
MOZART: 1. (G-dúr) fuvolaverseny, K. 313
MOZART: 2. (D-dúr) fuvolaverseny, K. 314
MOZART: C-dúr fuvola-hárfa kettősverseny, K. 299
MOZART: C-dúr andante, K. 315

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Rohmann Ditta (cselló), Binder Károly (zongora)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor
a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói
koreográfus: Feledi János
CAFe Budapest
VAJDA JÁNOS: Csellóverseny
SZENTPÁLI ROLAND: Orfeusz-balett - ősbemutató
BINDER KÁROLY: Zongoraverseny - ősbemutató
A mai nap
elhunyt:
1837 • Johann Nepomuk Hummel, zeneszerző (sz. 1778)
1849 • Frédéric Chopin, zeneszerző (sz. 1810)