vissza a cimoldalra
2020-07-10
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11532)
A csapos közbeszól (95)

A nap képe (2212)
Kortárs zene (97)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3967)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (859)
Lehár Ferenc (709)
Momus-játék (5863)
Kimernya? (3699)
Mozartról magasabban (698)
A MET felvételei (675)
Társművészetek (1808)
Operett, mint színpadi műfaj (4378)
Pantheon (2691)
Komlóssy Erzsébet (46)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1976)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62189)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2802)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

1221   Ardelao • előzmény1210 2019-01-01 23:53:55

          Ígéretemhez híven visszatérek még kobzos55 Fórumtársam jogosan felvetett kérdésére: Helyesek-e a Perényi Géza nevéhez rendelt születési, ill. elhalálozási adatok? Fórumtársam kérdésére nem találtam megnyugtató választ. A Magyar Családtörténet-kutató Egyesület által rögzített információk elsősorban azokra a személyekre vonatkoznak, akiknek a származása iránt valaki már jelezte érdeklődését. Elképzelhető, hogy Perényi Géza zeneszerző nem tartozott ezek közé. De tegyük fel, mégis felmerült az információigény, és megindult a nyomozás az ő személyét illetően is.

          Pinkász Sándor – Perényi Géza feltételezett édesapja – mérnökember volt, a Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönye 6. évfolyamának 1872. évi 4. számában u.i. az alábbi címmel jelent meg egy dolgozata:

          „VI. A gőzgép jelzett munkája (VIII. tábla) Pinkász Sándortól […]”.

          Egy évvel zeneszerzőnk állítólagos születési éve után pedig A HON c. lap 1878.01.22-i számában ezt olvashatjuk:

           „Névváltoztatások: […] …………. Pinkász Sándor (helyesebben Sámuel) fővárosi lakos saját, valamint József és Géza nevű kiskorú gyermekei »Perényi«-re […] átváltoztatá vezetéknevét, belügyminisztériumi engedelemmel.”

          Ha Perényi Géza születési évszáma helyes, akkor zeneakadémiai tanulmányait zeneszerzőnk csak 30 éves korában (1907-ben) fejezte be. Első diplomára ritkán tesz szert az ember 30 évesen. Elképzelhető, hogy Perényi Géza először -  apja foglalkozását követve és a biztos egzisztencia megteremtése érdekében - először gépészmérnöki diplomát szerezett. Külföldről – ahol karmesterként vált ismertté - 1914-ben tért haza. Minthogy zeneművészként Magyarországon gyakorlatilag az első világháborúnak, az 1919. évi zavaros időszaknak és hazánk kétharmada tragikus elvesztésének az idején kellett megalapoznia egzisztenciáját, elképzelhető, hogy ez idő alatt ésszerűbbnek látta visszatérni (feltételezett) polgári foglalkozásához, és mérnökként valóban vasgyári felügyelői beosztásban dolgozott.

          Ez az okfejtés talán elfogadható is lenne, csakhogy felvetődik még egy zavaró kérdés: Ha Pinkász Sándor eredetileg még Sámuel! is volt, akkor ki volt „Pinkász Sámuelné, sz. Handelszmann Háni, porczelán- és könyvkereskedő Beregszászon”, aki a Központi Értesítő 1880.11.28-i, 95. számában van bejegyezve (Beregszászi Törvényszék, 1880. nov. 4., 280./1.)? E bejegyzés szerint az őt alkalmazó cég vezetője: Pinkász Sámuel. (Ők lehettek Perényi Géza nagyszülei, minthogy Perényi Géza apja, mint Pinkászék elsőszülött fia, örökölte apja keresztnevét?)

          Ha így van, akkor hogyan értelmezzük Perényi Géza mély katolikusságát? A feltételezett nagyszülők, a feltételezett apa, anya és a zeneszerző feleségeinek állítólagos neveiből ítélve Perényi Géza zsidó származású lehetett. E tény, persze nem zárja ki a katolikus hitet, de magyarázatot ad arra, hogy 1939 után miért nem hallunk Perényi Gézáról. Az ötvenes években pedig a zeneszerző már amúgy is előrehaladott korú volt, így azután az utókor annak rendje-módja szerint megfeledkezett róla.

         A zenetörténészek feladata kideríteni az igazságot. E néhány mondat szerepe csupán gondolatébresztésül szolgál.

1210   kobzos55 • előzmény1209 2018-12-24 08:27:20

Kedves Ardelao!

Egy kicsit alaposabban körülnézve a következőket találtam: az 1954-ben elhunyt Perényi Géza halálakor készült anyakönyvi bejegyzés szerint a szülei Perényi Sándor és Fischer Berta voltak (egyébként a VIII. ker. Tavaszmező utcában lakott, de a III. ker. Margit kórházban hunyt el). Felesége (illetve akkor már özvegye): Grósz Magdolna, akivel 1941-ben kötött házasságot. Viszont: a MACSE és a FamilySearch adatbázisok alapján megtaláltam az 1877 júliusi születésű PG (szülők: Pinkász Sándor(!) és Fischer Berta) házasságának bejegyzését (1919. febr. 5-én, Lang Erzsébettel). Eme bejegyzéskor PG "állami vasgyári tisztviselő", római katolikus). Sőt, PG nevénél szerepel az "özvegy" megjelölés, tehát ez (legalább) a második házassága, és a jelek szerint 1941-ben harmadszor is nősült.

Ezek szerint három eset lehetséges:

(1) Ez a PG nem a zeneszerző PG, akkor nagy valószínűséggel az általad idézett forrás nem nézett körül eléggé, s amikor talált egy PG-t, annak az anyakönyvi adatait vélte a zeneszerző adatainak.

(2) Egy napon hunyt el két PG, akik ráadásul ugyanazon évben születtek is - no ez nem túl valószínű, de nem zárható ki.

(3) PG-nek volt egy "tisztes" polgári foglalkozása (amit az anyakönyvvezetők respektáltak) és "csak" hobbi orgonaművész volt (ilyen volt a közelmúltban Heller László műegyetemi professzor is), aki komponált is.

További jó fejtörést és nyomozást!

 

1209   Ardelao • előzmény1208 2018-12-24 00:14:27

Kedves kobzos55!

Köszönöm észrevételedet. Én is kutattam Perényi Géza családja után, de nem jártam sikerrel. Perényi Géza szüleiről, származásáról nem találtam adatot. Elképzelhető, hogy apja vezetékneve eredetileg Pinkász volt, és nevének megváltoztatásával fia is a Perényi nevet kapta. De ez csak feltételezés. Mindenesetre megpróbálok ezen a nyomon is elindulni. Érdekes lenne pl. a Pinkász vezetéknevű atya keresztneve, foglalkozása és gyermekeinek a száma (születési éve) is. Mert, ha Perényi Géza elsőszülött gyermek volt, akkor – régi szokás szerint - az apa is feltehetően a Géza keresztnevet viselte. Emellett – ha az apa foglalkozása is ismert -, kiderülhet, volt-e köze legalább e szülői oldalnak a zenéhez. Ha igen, megnőne a valószínűsége annak, hogy a mi Perényi Gézánk a Pinkász családhoz tartozik.   

A beírt dátumokat a "Források"-ban feltüntetett anyagokból vettem. Utaltam is arra, hogy nagyon kevés a Perényi Géza személyéről fellelhető információ.

Perényi Gézától és műveiről azonban viszonylag sok írás jelent meg a sajtóban, szerzeményeit a rádióban is játszották. Tehát, a zenei élet ismert és elismert szereplője volt. Ezért is találom különösnek, hogy 1938 után a „híráradatnak” vége szakad, és Perényi Gézáról, zeneszerzői tevékenységéről már csak egy 1954-ben megjelent nekrológban olvashatunk. (Később majd idézem.) 1938 után persze viharos évek következtek, dúlt a háború, és szedte áldozatait a háború utáni, nem kevésbé küzdelmes időszak. Perényi pedig elsősorban egyházi műveket komponált, és e tevékenységét az ötvenes években nem díjazhatta túlzottan a kultúrát is irányító hatalom. Ezért nagyon is reálisnak tűnik, hogy megélhetésének biztosítása végett zeneszerzőnk az ötvenes években gyári munkásként volt kénytelen dolgozni.

Izgalmas kérdést vetettél fel. Most törhetem a fejem … : )

1208   kobzos55 • előzmény1205 2018-12-23 15:02:45

Kedves Ardelao!

Biztos, hogy jók ezek a dátumok? A MACSE (Magyar Családtörténet-kutató Egyesület; macse.hu) keresője, illetve a Family Search adatbázisában nyilvántartott és behívható Bp. III. ker. halotti anyakönyvben szerepel egy Perényi Géza, aki éppen 1954. 03. 18-án hunyt el, és 1877-ben született (az anyakönyv szerint júl. 17-én), de ő gépgyári felügyelő volt... Nem zárható ki, hogy aznap két P.G. is meghalt (sőt, még az is lehet, hogy 1954-ben egy orgonaművész éppen gépgyári felügyelőként tengette napjait!), de azért egy kissé gyanús.

Egyébként ugyancsak a MACSE adatbázisa szerint, volt egy 1877-ben született Géza gyermek, aki egyéves korában Pinkász-ról névváltoztatott Perényire (nyilván az apa névváltoztatásával szinkronban).

Ha van kedved tovább nyomozni, talán éredekes lehet a fenti adalék.

1205   Ardelao 2018-12-21 06:35:20

PERÉNYI GÉZA zeneszerző, karmester, tanár, zenei író, zenekritikus

(Budapest, 1877 /a pontos dátum nem ismert/ – Budapest, 1954.03.18.)

Nevét a Magyar Életrajzi Lexikon nem említi. Információt a Wikipédiában sem találunk róla. Márpedig az, aki nem szerepel a Wikipédiában – idestova olybá tűnik – nem is létezik az utókor számára. Pedig orgonaműveit templomainkban itt-ott még ma is előadják, neve orgonaművészeink számára nem ismeretlen.

Életéről, munkásságáról a korábbi lexikonokban fellelhető, töredékes információk alapján a következőket tudhatjuk meg:

Perényi Géza – Koessler növendékeként – a budapesti Zeneakadémián szerzett diplomát 1907-ben. Ezt követően Németországban és Belgiumban működött karmesterként. 1914-ben visszatért Budapestre, és a Somogyi Mór-féle konzervatóriumban (VII. Erzsébet körút 44.), valamint a VIII. kerület, József körút 69. sz. alatt működő Zenekonzervatóriumban kapott tanári állást. 1924 és 1930 között az Országos Postás Zene- és Kultúregyesület és áll. eng. magán Zeneiskola igazgatója és az egyesület ének- és zenekarának karnagya volt; nevéhez fűződik a tanári kar átszervezése és ezzel az iskola színvonalának az emelése. Termékeny zeneszerző volt. Számos művével nyert pályadíjat, így például 1933-ban megnyerte az Országos Magyar Dalosszövetség férfikar-pályadíját, 1934-ben pedig dalciklusa a Brunswick Teréz-pályázaton nyert díjat. Zeneirodalmi munkásságáról is ismert volt. A zenei szaklapokban számos cikke, kritikája jelent meg.

Zeneművei:

Salgó c. operája Petőfi költeménye nyomán), misék (pl. Szent István-mise), szimfóniák, Duhajzó (szimf. költemény, 1934), férfikarok, nyitányok (pl. Ünnepi nyitány), számos kamarazenemű, orgona-kompozíciók (pl. 18 zsoltár-preludium orgonára) stb.  

Néhány írásműve:

Beethoven kilenc szinfoniája - 5a-5i füzet (1912) -, de könyv alakban is megjelent; Gessler Ödön új zongoraművei (A Zene, 1913/10. szám); Koessler János, a pedagógus és zeneszerző. (A Zene, 1926/4. szám); Csajkovszky (A Zene, 1927/3. szám).

 

Forrás: Magyarország tiszti cím- és névtára, 33. évf., 1914; Tolnai Új Világlexikona, 1929; Révai Nagy Lexikona, 1935; Dr. Molnár Imre: A magyar muzsika könyve, 1936; A Pesti Hírlap Lexikona, 1937; Új Idők Lexikona, 1941; http://www.parlando.hu/2017/2017-5/2017-es_szuletesnaposok.pdf

 

Műsorajánló
Mai ajánlat:
21:00 : Budapest

A tamburáját! - Vujicsics/Söndörgő és vendégeik
A mai nap
született:
1895 • Carl Orff, zeneszerző († 1982)
1940 • Helen Donath, énekes
1969 • Jonas Kaufmann, énekes
elhunyt:
2015 • Jon Vickers, énekes (sz. 1926)