vissza a cimoldalra
2019-05-25
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11348)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (10117)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4492)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6717)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1319)
Lisztről emelkedetten (952)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3254)
Élő közvetítések (7877)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1666)
Franz Schmidt (3337)
Kimernya? (3067)
Elena Mosuc-drámai koloratúra (901)
Jonas Kaufmann (2385)
Birgit Nilsson (41)
Operett, mint színpadi műfaj (3917)
Bende Zsolt (153)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61688)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

1220   Ardelao • előzmény1219 2019-01-01 12:31:52

És ami még a zeneszerző halála után történt, illetve nyomok, amelyek fennmaradt zeneművei felkutatásában segíthetnek.

MAGYAR NEMZET, 1970.01.07.:

A magyar orgonazene című sorozat harmadik kötete. Gergely Ferenc gondozásában, most jelent meg a Zeneműkiadónál. A kötet Perényi Géza, Gárdonyi Zoltán, Huzella Elek, Kapi-Králik Jenő, Lisznyay-Szabó Gábor, Koloss István és Sulyok Imre műveit tartalmazza.”

ÚJ EMBER, 2005.03.20.:

A budapesti Szent István bazilika énekkara márc. 20-án 10 órától a következő műveket adja elő: […] Perényi Géza: Alleluja, […].

ZIRCI APÁTSÁGI BAZILIKA, 2012.:

Orgonahangversenyeink: 

Augusztus 26. vasárnap 16 óra - Rostetter Szilveszter orgonaművész

Pikéthy Tibor, Bakfark Bálint, Brassai Croner Dávid, Wolmuth János, Nowotny Ferenc Miklós, Liszt Ferenc, Antalffy-Zsíros Dezső, Kapi-Králik Jenő, Huzella Elek, Lisznyai Szabó Gábor, Rostetter Szilveszter, Perényi Géza műveiből.”

Zenei kéziratok jegyzéke, II. kötet, 144. old. (1923)

„Perényi Géza: Ballada nagy zenekarra. Op. 13. Eredeti kéziratos vkönyv. 18 lev. 2 r.”

A Petőfi Irodalmi Múzeum évkönyve, 1959

129. oldal:

"[…] Perényi Géza      Én. zg. op. 66. Szerző k. 1931. […]”

133. oldal:

"[…] Az Értől az Óceánig

1. Perényi Géza    Én. zg. op. 68. Szerző k. előkészítve. […]”

Az Országos Széchenyi Könyvtár évkönyve, 1979:

„[…] A Zeneműtár kiemelésre méltó új szerzeményei egy eddig ismeretlen, kiadatlan Dittersdorf-szinfónia eredeti kéziratos partitúrája, továbbá huszadik századi magyar zeneszerzők (Farkas Ferenc, Kardos István, Kiszely Gyula, Kósa György, Perényi Géza, Soproni József) zeneművei eredeti kéziratai. […]”

1219   Ardelao • előzmény1218 2019-01-01 12:11:16

Perényi Gézának az 50-es évek kemény időszakában bekövetkezett haláláról mindössze egyetlen írást találtam:

EVANGÉLIKUS ÉLET, 1954.04.04.:

"MEGHALT PERÉNYI GÉZA

E kiváló zeneszerzőnk nem a mi egyházunk tagja volt, hanem a római katolikusé. Egyházunkkal mégis oly szoros kapcsolatot tartott szelleme és művészete által, hogy távozása fölött nem térhetünk napirendre anélkül, hogy le ne tegyük a hála és kegyelet koszorúját elé. Perényi Géza állandóan lapozgatta a Dunántúli Énekeskönyvünket, s a korálszövegek közül nem egy ihlette meg teremtő lelkét. A korálok dallamait e búcsúsorok írója ismertette meg vele. S ekkor egy csodálatos dallamvilág tárult fel előtte, amely fogvatartotta őt egészen halála napjáig. Hasonló eset történt az elmúlt száz év egyik legnagyobb német zeneszerzőjével, Max Regerrel is, akinek híressé lett e mondása: »A protestánsok nem is tudják, mekkora kincsük van a koráljaikban.« Hát Perényi Géza tudta, mert miként Regert, őt is ugyanoly módon megihlették a mi korálszövegeink és koráldallamaink. Tanúság erre, hogy miként a római katolikus Reger, úgy a római katolikus Perényi Géza is egész sorozat gyönyörű evangélikus korálelőjátékot komponált orgonára. Említsük itt meg a Perényi Géza által feldolgozottakat: Térj magadhoz, drága Sión — Krisztus, aki boldogít (Christus, der uns selig macht) — Ne csüggedj el, kicsiny sereg — Az én időm, mint a szép nyár — Dicsőült helyeken — Jézus, ki bűnös lelkemet — Én Istenem, én bűnös ember — Hirdetek tinéktek — Jézus, Istennek Báránya — Mely igen jó az Úristent dicsérni — Krisztus, Te vagy életem (2 drb) — Mily nagy az Úr kegyelmessége (2 drb).
Perényi Géza 1877-ben született, a Zeneakadémia elvégzése után fiatalkorában külföldön karmesterkedett. A fent felsorolt evangélikus orgonazenén kívül írt operát, miséket, kantátákat, szimfóniákat, s különféle összeállítású kamarazenét. Két kompozíciójával elnyerte a Zichy Géza-díjat és a Reményi-díjat. Mi, evangélikusok, gondoljunk hálásan drága halott barátunkra, s kegyeletünk adóját rójjuk le akképpen, hogy a részünkre komponált evangélikus orgonazenét minél gyakrabban szólaltassuk meg az Úr dicsőségére.

Zalánfy Aladár”

1218   Ardelao • előzmény1217 2018-12-31 09:10:08

1935-től 1939 közepéiig Perényi Gézáról már csak a rádióban hallhatunk. Zalánfy Aladár orgonaművész (ugyancsak Koessler-tanítvány, aki maga is játszott Perényi-műveket) 1937-ben még hosszabb cikket ír róla a Protestáns Szemlében, de egyetlen forrásból sem derül ki, hogy 1939 után miként alakult e zeneszerzőnk sorsa.

KIS UJSÁG, 1936.05.28.:

Rádióműsor, hétfő, június 1., Budapest II:

„[…] 6.40—7.10: Ifj. Toronyi Gyula énekel (zongorakísérettel). … 7. Perényi Géza: Ád az Isten. […]”

Rádióműsor, hétfő, június 2., Budapest II:

„[…] 1.00—-2.20: A rádió szalonzenekara. […] 3. Perényi Géza : Dal szöveg nélkül. […]”

DUNÁNTÚL, 1937.08.07., rádióműsor, 08.09., kedd, Budapest I:

„[…] 18.30 A rádió szalonzenekara. […] 3. Perényi Géza: Bál után. […]”

NÉPSZAVA, 1937.09.18.:

Rádióműsor, 09.23., Budapest I:

„[…] 21.00: Új magyar zeneművek. Előadja az Operaház tagjaiból alakult zenekar. Vezényel Rajter Lajos. Közreműködik Takács Jenő (zongora). 1. Perényi Géza: G-dúr szimfónia (második). […]”

Rádióműsor, 09.24., Budapest I:

„[…] 17.25: A rádió szalonzenekara. […] 5. Perényi Géza: Bölcsődal; b) Kis történet, gavotte. […]”

PROTESTÁNS SZEMLE, 1937, 383. oldal:

Magyar zeneszerző koráljátékai.

          Perényi Géza kiváló zeneköltőnk tollából most hagyta el a sajtót 10 orgonakorálelőjáték, melynek nagyobb része főleg magyar dallamok fölötti kompozíció. A korálelőjáték irodalmát főleg német zeneszerzők művelték már 400 év óta. Ez a magyarázata annak, hogy speciális magyar koráldallamaink fölött eddigelé még nem jelentek meg korálelőjátékok. Ha komponált is egy-két magyar zeneszerző néhány korálelőjátékot, az az evangélikus orgonások részére hozzáférhetetlen volt, mert ezek ezideig csak kéziratban vannak meg. Annál nagyobb örömmel kell hát üdvözölnünk Perényi Géza most megjelent korálelőjátékait, mert így ezentúl hazánk összes evangélikus templomaiban is be lehet vezetni a gyülekezet magyar koráléneklését hozzáillő és azon felépülő művészi értékű, stílusos és egyházi szellemben írt korálelőjátékokkal.
          A zenei világban járatosabbak előtt nem ismeretlen a szerző neve. Zenekari hangversenyeken több művét, valamint Budapest katholikus templomaiban néhány gyönyörű miséjét is hallottuk, melyeket a rádió is közvetített. Mindezen műveken átvonuló előkelő ízlés, nagyvonalúság, biztos ellenpontozó művészet s tematikai invenció arra predesztinálja Perényi összes orgonaműveit, hogy azok a mi evangélikus templomainkban is felcsendüljenek Isten dicsőítésére. Ezért hívjuk fel evangélikus orgonásaink szíves figyelmét a most megjelent 10 korálelőjátékra, melyek egyenkint is kaphatók a Rózsavölgyi és Tsa cégnél (Budapest, IV., Szervita-tér 5.).

 Zalánfy Aladár

10 choralvorspiele für Orgel

https://antikva.hu/zene/10-choralvorspiele-fur-orgel

NÉPSZAVA, 1938.01.15., rádióműsor 01.21-én, Budapest II:

„[…] 20.25: A rádió szalózenekara. […] 9. Perényi Géza: Bál után. […].”

NÉPSZAVA, 1938.05.14., rádióműsor 05.17-én, Budapest I:

„[…] 21.15: Beszkárt-zenekar. Vezényel: Müller Károly. 1. Perényi Géza: Ünnepi hangok, nyitány. […]”

NÉPSZAVA, 1938.09.17., rádióműsor 09.18-án, Budapest I:

„[…] 11.20: Ilniczky László szalonzenekara. […] 4. Perényi Géza: Csikósnóta. […]”

NÉPSZAVA, 1939.07.22., rádióműsor 07.25-én, Budapest I:

„[…] 17.10: Jakab Terka zenekara. […] 6. Perényi Géza: Csikósnóta. […]”

1217   Ardelao • előzmény1216 2018-12-30 08:20:24

1933-tól 1936-ig:

Dr. Molnár Imre: A MAGYAR MUZSIKA KÖNYVE, Sztára Sándor: KÓRUSMŰVÉSZET (154. oldal):

„[…] A legutóbbi, XXIII. (budapesti) országos verseny az 1933 július két első napján lefolyt dalünneppel volt kapcsolatos. Részt vett rajta 162 dalárda. […] — Perényi Géza „Szól a kakas már" kezdetű pályadíjnyertes nehezebb népdalegyvelegével bronzérmesek lettek a Debreceni Harmónia Dal és Sportegyesülete (Forray István) és a Fővárosi Altisztek Dalkara (Ujj József dr.). […]”

A ZENE, 1933/5.-6. SZÁM, 62. OLDAL:

Budapest székesfőváros népművelési bizottsága hangversenyei a Székesfővárosi Zenekar közreműködésével

Nyolcadik hangverseny — 1933 december 3-án — Karnagy: Bor Dezső vasárnap délután 5 órakor —  A bérlet.

Közreműködnek: Domány Sári operaénekesnő és Mykyscha Taras zongoraművész.

1. Perényi Géza (1877 Budapest—): Ünnepi nyitány. (1926.)
Nagy zenekari nyitányát Perényi az Orsz. Postás Zene- és Kultúregyesület zenei szakosztálya 30 éves fennállásának ünnepségére írta. Lassú bevezetés készíti elő várakozásteljesen az Allegro-részt, melynek főtémája jellegzetes kvartlépéssel indul. Nagyon eredeti és magyaros az oboában intonált melléktéma, melynek dallamát a hegedűk és gordonkák szövik tovább. Élénk zárótémával végződik az expozíció. Rövid visszavezető rész után újra megszólal a főtéma kezdő kvartlépése. A melléktémát most a klarinét kezdi. Határos crescendo-val készíti elő a komponista a zárótémába torkolló kódát, — a fúvók koráltémáját a basszusok nyolcadmozgású ellenpontozása támogatja — majd a diadalmas tutti-befejezést, melynek tomboló erejét ünnepélyesen kimért lassítással fokozza. […]”

VISSZA A MÚLTBA - Részletek Weiner László zenei jegyzeteibõl ((Közreadja Kovács Ilona)

„[…] 1934. február 19. — Filharmónikus hangverseny — Fischer Annie

[…] Magyar újdonság Perényi „Duhajzó”-ja. A legény dévaj mulatozása elsõsorban a nagyszerű hangszerelésben nyer kifejezést. Kétségkívül ügyes munka. […]”

KIS UJSÁG, 1935.09.06.:

A KIS UJSÁG RÁDIÓJA - Csütörtök, szeptember 12:

[…] 12.05: Weidinger Ede szalónzenekara. […] 7. Perényi Géza: Fegyvertánc; […]”

A ZENE, 1935/5.-6. SZÁM:

Tizenegyedik hangverseny — 1933 december 17-én vasárnap d. u. ½ 6 órakor ORGONAHANGVERSENY a Zeneművészeti Főiskola nagytermében […]

[…] 7. Perényi Géza (1877 Budapest —): Pastorale Angelica.
Perényi a Zeneakadémián Koessler János növendéke volt. Orgonakompozíciói a hangszer szeretetéből és alapos ismeretéből fakadnak. E művében a pasztorális hangulatot a témának érdekes szövésmódjával és a kísérő staccato-figura ügyes alkalmazásával éri el. Nagyon szép a középtétel ostinato-témája —- egy dallam, mely ugyanabban a szólamban ismétlődik, állandóan — igen sikerültén támasztja alá a pasztorális tónust. […].”

1216   Ardelao • előzmény1215 2018-12-29 10:03:28

Néhány sajtóhír az 1928-tól 1933-ig terjedő időszakból:

MAGYARSÁG, 1928.05.04.:

Az Országos Postás Zene- és Kultúregyesület hangversenye most zajlott le a Zeneművészeti Főiskola nagytermében nagy sikerrel. A műsort Mozart Jupiter-szimfóniája nyitotta meg, melyet az egyesület szimfonikus zenekara adott elő nagy lendülettel, majd a zenekarra és férfikarra írt Strauss Bordal fejezte be. A kitűnő előadást Perényi Géza karnagy energikus keze vezette. […].”

A ZENE, 1928/6. SZÁM, 109. old. (Ebben a számban találjuk meg Perényi Géza - úgy tűnik - egyetlen fotóját.):

Hangversenyműsoraink ismertetése

 […]

4. Dvorzsák A. : op. 76. Harmadik szinfónia, F-dúr. (1888.)

[…]
A szláv est műsorát Perényi Géza zeneszerző és karmester, Koessler-mester egykori jeles növendéke vezényli, aki ezúttal először szerepel zenekarunk élén. Mint komponista három vonósnégyesével, egy zongorakvintettel, két trióval, két szextettel, két zenekari suite-tel, két szinfóniával, két nagy misével (vegyeskar-zenekarral), három nyitánnyal és „Salgó“ című Petőfi-operájával vonta magára a figyelmet. Éveken át az időközben megszűnt Mozart-zenekart vezényelte, ezidőszerint egy zeneiskola igazgató-tanára. […]”

ESTI KURIR, 1932.07.23.,rádióműsor, hétfő, július 25.:

„Budapest

9.15 […] 3. Perényi Géza: Lassú és Kónyi verbunkos

BUDAPESTI HÍRLAP, 1932.08.26., rádióműsor aug. 28-tól szept. 3-ig:

Ebben az időintervallumban – különböző időpontokban - Perényi Gézától az alábbi szerzemények hangzottak el a Budapest adón:

Fegyvertánc, Keringő, Ünnepi nyitány, Balett szvit.

KIS UJSÁG, 1932.09.23., rádióműsor, szerda, 09.28.:

„[…] 7.45: A Mándits szalonzenekar hangversenye. […] 3. Perényi Géza: Intermezzo. […]”

1215   Ardelao • előzmény1214 2018-12-28 10:11:27

1926-1927:

VILÁG, 1926.02.28.:

Az Ügyvédotthon hangversenye. Az Országos Ügyvédotthon Egyesület tegnapi hangversenyén […] A Budapesti Mozart-Egyesület zenekara Perényi Géza karnagy vezényletével Mozart Bastien-nyitányát és Händel Suitjét adta elő. […].”

Az alábbi cikkben a jelen topikban már említett művészekről is szó esik:

A ZENE, 1926/3. SZÁM:

„Váradi Miklós: Salzburg zenei ünnepségei - 1926. augusztus

[…]

A salzburgi erkölcsi sikernek tetemes része a választékos műsoré, valóban nagy művészeket megszólaltató hangversenyeknek köszönhető. A „Wiener Männergesangverein“ két hangversenyéből, négy filharmonikus- és nyolc kamarazeneestből állott ez a sorozat, amelyen klasszikus, romantikus és modern zeneszerzők, közöttük két magyar: Kodály és Perényi művei szerepeltek. A bécsi dalárda két hangversenyén Anday Piroska Bruckner „Altrapszódiáit“ és Strauss dalokat énekelt. […] Itt játszotta Koncz János Mozart: „G-dúr versenyművét. Walter finom kísérete és a magyar művész sokszor fuvola-édességű kantilénája az első taktustól kezdve lebilincselő, örömteljes összhangban szálltak fel a Festspielhaus zsúfolt termében. Koncz hatalmas sikert aratott önálló estélyén is, ahol Mozart: „А-dúr szonátáját“ játszotta Bruno Martiggal, továbbá Nardini verseny- művét, Paganini Campanelláját és néhány apróságát. A filharmonikus hangversenyek másik magyar szólistája Várady Rózsi Haydn: „C-dúr gordonkaversenyét“ játszotta Clemens Krauss vezénylete alatt. Önálló estjén egyebek között Mozart egyedüli cselló és zongorára írt „Andantino“-ját és két magyar szerzeményt, Kodály Zoltán és Perényi Géza egy-egy darabját adta elő. Kodály „Magyar táncai” geniális ritmusokkal, színes harmonizációjukkal arattak nagy sikert. Perényi „Csikósnótájá“-ban XVI. századbeli magyar motívumokat dolgozott fel. Mélyen érző, borongós melankóliájú, szépvonalú témái hálás feladatot rónak az instrumentalista számára, de elgondolkodásra késztetik a zenészt is. A jelenlevő szerző rendkívül meleg ünneplésben részesült.

A ZENE, 1927/16. SZÁM:

Egyházzenei hírek. Zalánfy Aladár ev. főorgonista a Deák-téri ev. templomban az elmúlt vasárnapokon a következő orgonaműveket adta elő: Május 1-én 11 órakor. Bach J. S. : „Mi Atyánk, ki vagy mennyekben“ korálelőjáték az Orgelbüchleinből, Bach: Praeludium és fúga (d), Perényi Géza: Sortie (d) és Sortie (g). Május 8-án 11 órakor. Reger Max: „Eljött hozzánk az üdvösség“ korálelőjáték a 135. op.-ból, Perényi G. : „Jézus, ki bűnös lelkemet“ korálelőjáték (kézirat, először), […]

A ZENE, 1927/7. SZÁM, 135. old.:

„[…] 
Zenekari hangversenyt rendezett az Orsz. Postás Zene- és Kultúr egyesület a Zeneakadémia nagytermében, fennállásának 30 éves jubileuma alkalmával. A hangversenyt Perényi Géza egyesületi karnagy és zeneszerzőnek ez alkalomra írt magyar vonatkozású „Ünnepi nyitány“-a vezette be, amely magyaros allúzióival, a „Boldogasszony anyánk“ ősi egyházi népének majesztétikus feldolgozásával és a kódában alkalmazott harangjátékkal lenyűgöző hatást keltett. […]” 

A ZENE, 1927/5. SZÁM, 101. oldal:

„Hangversenyek

[…]
Riegler Ernő, a bazilika kitűnő orgonaművésze önálló hangversenyén ismét nagy érdeklődést keltett. Plasztikus melódiavezetése, választékos regisztrálása, mely főleg a fúvóregiszterekhez vonzódik, bizonyos epikai szélességgel, nyugodtsággal egyesül. Rheinbergernek Budapesten először hallott szonátáját és Bach, Dubois, Liszt, Busoni-művek közt Perényi Géza szerzeményeit hallottuk. Perényi értékét növeli, hogy a magyar szerzők között ő az egyetlen, aki kiváló orgonaműveket ír. Iránya eredeti, egyetlen magyar szerzőhöz sem hasonlítható. A két magyar újdonság a műsor egyik legjobban sikerült száma volt. Riegler művészetét a részletek pontos felrajzolása és az egységesen átfogott koncepció jellemzi. (S—oly) […]”

1214   Ardelao • előzmény1212 2018-12-27 11:51:37

1925:

Az alábbi újságcikk szintén egy pályadíj-nyertes Perényi műről szól. Ez az egyetlen elmarasztaló kritika, amely a zeneszerző kompozíciójáról megjelent. Minthogy a szakemberek díjazták a művet, elképzelhető, hogy az újságíró nem többek, hanem csak a személyes véleményét fogalmazta meg. Sajnos, nem áll módunkban eldönteni, igaza volt-e.

PESTI HÍRLAP, 1925.12.10.:

„ (Budai dalárda díszhangversenye) Kedd este nagy számú, előkelő közönséget szólított a Vigadóba. Bemutatták a Budai dalárda hatvanéves jubileumára készült két pályadíjnyertes művet: König Péternek Himnuszát Budavárához és Perényi Gézának A magyar költő című művét. — A két pályanyertes magyar kompozíció közül kétségkívül a König Péteré a jobbik. Nagy tudással, lendületesen fölépített mű. Kevésbbé mondhatjuk ezt Perényi Géza kórusáról. Erőszakos és mesterkélt effektusaival sem tudja feledtetni a kompozíció — sivárságát. Egyike azon műveknek, amelyek után az egész zeneművészet irányában támadnak kételkedő gondolatok. Perényi művében elénk állított kérdőjelre ezúttal megkaptuk a méltó választ — még pedig a műsor következő számában Koessler Himnusz a szépséghez című művében. A Perényi művében tobzódó asszimetriákkal és természetellenesekkel szemben meggyőzően bizonyítja ez a Himnusz, hogy a zene sohasem vonatkozhat el teljesen a szabályostól, szimetrikustól és a természetestől . . Már tanítványainak is így tanította ezt mindig a mester. — Természetes formákhoz és szabályokhoz ragaszkodni sohasem akadémikus vaskalaposság. Nézzétek meg magát a „Természetet", az is ezt az elvet követi,mikor alkot! Az embernek az arcán két szem és két fül van, de csak egy száj és egy orr. Az egyik szem és száj a fő és melléktéma — az orr és száj a feldolgozás, — a másik szem és száj a visszatérés. Az ember arca olyan, mint egy — szonáta szerkezete. Már pedig természetes, az, amit maga a „Természet" is követ. — És még egy dolog volt, amit különösen akart tanítványai lelkébe oltani: a „szép"-re való mindenkor és minden áron való törekvést... Kedd este bemutatott kompozíciója is hirdetője és megvalósítója ennek a két elvnek; a formai tökélyt adja a konstrukció és a „szépet" a tartalom; — sőt maga a mű eszmei tartalma is nem más, mint ennek a gondolatnak a dicsőítése. A vonásokon szélesen elfektetett melódiák testesítik meg a szépet, — majd a hatalmasan és hullámosan fölépített emelkedések festik ennek küzdelmeit, amíg végül kitartott tiszta harmóniák jelzik a gondolat győzelmét. Csupa szín és hangulat ez a mű; még a legbonyolultabb polifóniájában is mindig egyszerű és világos. […]”

Isoz Kálmán zenetörténész viszont így ír a zeneszerzőről:

PROTESTÁNS SZEMLE, 1925:

„[…] E gigászi nagyságok után még egy szerény, halkszavú hazai zeneszerzőről, Perényi Gézáról kell megemlékeznünk, ki — ha nem csalódunk — először jelent meg a filharmonikusok műsorán Szimfonikus nyitány"-ával. (Op. 44.) E műve, melyet a közönség igen melegen fogadott, a nagy dologbeli készségről s a hangszerelés összes rejtekeinek ismeretéről tesz tanúságot.

1212   Ardelao • előzmény1207 2018-12-24 12:40:46

Perényi Géza zeneszerzői tevékenységéről 1914 és 1924 között:

A ZENE, 1914/3. SZÁM:

Bemutatták Perényi Gézának, a kiváló magyar komponistának Arany János szövegéhez írt Az árva fiú című zenekari balladáját, amely már több sikert ért meg Budapesten. Perényi a modern magyar zeneszerzők legjavából való. Gazdag invenciója, brilliáns hangszerelőképessége, nagyvonalú koncepciója már számos művel gazdagították irodalmunkat.”

PESTI HÍRLAP, 1917.09.17.:

A gróf Zichy Géza-féle pályázat nyertese.

A Nemzeti Zenede pályaműbíráló bizottsága Gobbi Alajos igazgató elnöklete alatt megtartott ülésén a gróf Zichy Géza-féle hangszerelési pályázatra beadott művek közül a 200 korona díjat Perényi Géza „Kantate” című pályaművének ítélte oda. Komoly figyelmet érdemlő munka, zenei struktúrája kifogástalan, stílusa előkelően magyaros, hangszerelése színes, kifejező. A bizottság a „Serenade” szerzőjét tetszetős és zeneileg kifogástalan munkálatáért dicséretben részesíti.”

SZÓZAT, 1924.10.31.:

Egyházi mise a Belvárosi templomban. Mindenszentek napján és vasárnap, november 2-án 10 órakor ünnepi misére Perényi Géza új kórus- és zenekarra írt F-dúr miséje kerül előadásra. Vezényel Harmat Arthur, a Belvárosi templom karnagya.”

1207   Ardelao • előzmény1206 2018-12-23 11:48:58

Perényi Géza fő írásművéről:

A ZENE, 1913/10. SZÁM:

Perényi Géza: Beethoven kilenc szinfoniája. (Zenetudományi könyvtár
5. sz.[…]) Szerző kiterjedt széleskörű tanulmány alapján tárgyalja és dolgozza fel a kimeríthetetlennek tetsző anyagot. A munkának legerősebb és legjelentékenyebb oldala a legapróbb részletekre is kiterjedő, pontos analízis. Az a művészi készség, amellyel a kitűnő esztétikus a Beethoven-szinfoniáknak legklasszikusabb, leghatalmasabb értékét: a formát tárgyalja, már egyedül is biztosítja a könyv maradandó becsét. Az egyes művek poétikus tartalmának magyarázata és ismertetése kissé háttérbe került a fentemlített kimerítő részletmunkával szemben, de a közhelyek elől ízléssel kitérve írja le benyomásait erről is. Külön említésre méltó az, amit a szinfoniák hangszereléséről, harmóniáiról mond. Perényi olyan könyvet ad kezünkbe, mely a zenekedvelőkön és hivatásos zenészeken kívül a kulturtörténész számára is épen annyi érdekességet kínál, mint a szinfoniák hallgatóinak, a hangversenylátogatóknak. Mint a legjobb, legmegbízhatóbb vezetőt melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe. Az egyes szinfoniák külön füzetekben is kaphatók […].

E könyv füzetek formájában egyes antikváriumokban vagy a Vaterán még ma is kapható:

https://www.libri.hu/konyv/Beethoven-szimfoniai-I-VIII-Zenetudomanyi-konyvtar-5-a-5-h.html

https://www.lira.hu/hu/antikvar/szolfezs-zeneelmelet/szolfezs-zeneelm-vegyes/beethoven-kilencedik-szimfoniaja-antikvar

1206   Ardelao • előzmény1205 2018-12-22 16:10:25

Noha a Magyar Életrajzi Lexikonban Perényi Géza neve nem szerepel, az amerikai Corliss Richard Arnold könyvében (Organ Literature, A Comprehensive Survey, Volume I, Historical Survey) megtaláljuk, ami bizonyíték arra, hogy Perényi Géza az orgonairodalom említésre érdemes szereplője volt.

Ez első magyarországi újsághír:

NÉPSZAVA, 1909.03.30.:

Szimfonikus hangverseny. Az új zeneakadémia hangverseny-termében vasárnap este Schubert H-moll szimfóniájának első tétele után viharosan tapsolt a közönség. A taps nemcsak a nagy mester szellemének, hanem épp úgy az előadó művészeknek s első sorban Kun Lászlónak, a kiváló dirigensnek szólt. […] Újdonság kettő volt: Perényi Géza magyar zeneszerző Scherzinója és Mac Dowell Indián-szvitje. Perényi műve jeles, invenciózus munka, sokat ígérő tehetség műve, szép harmóniai és orchestrális hatásokkal. […]”

1205   Ardelao 2018-12-21 06:35:20

PERÉNYI GÉZA zeneszerző, karmester, tanár, zenei író, zenekritikus

(Budapest, 1877 /a pontos dátum nem ismert/ – Budapest, 1954.03.18.)

Nevét a Magyar Életrajzi Lexikon nem említi. Információt a Wikipédiában sem találunk róla. Márpedig az, aki nem szerepel a Wikipédiában – idestova olybá tűnik – nem is létezik az utókor számára. Pedig orgonaműveit templomainkban itt-ott még ma is előadják, neve orgonaművészeink számára nem ismeretlen.

Életéről, munkásságáról a korábbi lexikonokban fellelhető, töredékes információk alapján a következőket tudhatjuk meg:

Perényi Géza – Koessler növendékeként – a budapesti Zeneakadémián szerzett diplomát 1907-ben. Ezt követően Németországban és Belgiumban működött karmesterként. 1914-ben visszatért Budapestre, és a Somogyi Mór-féle konzervatóriumban (VII. Erzsébet körút 44.), valamint a VIII. kerület, József körút 69. sz. alatt működő Zenekonzervatóriumban kapott tanári állást. 1924 és 1930 között az Országos Postás Zene- és Kultúregyesület és áll. eng. magán Zeneiskola igazgatója és az egyesület ének- és zenekarának karnagya volt; nevéhez fűződik a tanári kar átszervezése és ezzel az iskola színvonalának az emelése. Termékeny zeneszerző volt. Számos művével nyert pályadíjat, így például 1933-ban megnyerte az Országos Magyar Dalosszövetség férfikar-pályadíját, 1934-ben pedig dalciklusa a Brunswick Teréz-pályázaton nyert díjat. Zeneirodalmi munkásságáról is ismert volt. A zenei szaklapokban számos cikke, kritikája jelent meg.

Zeneművei:

Salgó c. operája Petőfi költeménye nyomán), misék (pl. Szent István-mise), szimfóniák, Duhajzó (szimf. költemény, 1934), férfikarok, nyitányok (pl. Ünnepi nyitány), számos kamarazenemű, orgona-kompozíciók (pl. 18 zsoltár-preludium orgonára) stb.  

Néhány írásműve:

Beethoven kilenc szinfoniája - 5a-5i füzet (1912) -, de könyv alakban is megjelent; Gessler Ödön új zongoraművei (A Zene, 1913/10. szám); Koessler János, a pedagógus és zeneszerző. (A Zene, 1926/4. szám); Csajkovszky (A Zene, 1927/3. szám).

 

Forrás: Magyarország tiszti cím- és névtára, 33. évf., 1914; Tolnai Új Világlexikona, 1929; Révai Nagy Lexikona, 1935; Dr. Molnár Imre: A magyar muzsika könyve, 1936; A Pesti Hírlap Lexikona, 1937; Új Idők Lexikona, 1941; http://www.parlando.hu/2017/2017-5/2017-es_szuletesnaposok.pdf

 

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: Manon Lescaut

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Liszt Múzeum

Xuesha Hu (zongora)
LISZT: 11. magyar rapszódia, S. 244/11
LISZT: Spanyol rapszódia, S. 254
LISZT: Obermann völgye, Zarándokévek I., Svájc, S. 160
LISZT: Dante szonáta, Zarándokévek II., Itália, S. 161

14:00 : Budapest
Olasz Kultúrintézet

Katayama Dozan (Shakuhachi)
Koto-Shakuhachi együttes
Anima Musicae Kamarazenekar
vez.: Antal Mátyás
DOZAN KATAYAMA: Sakura Quartet
DOZAN KATAYAMA: Kokiriko no Kaze
DOHNÁNYI - SITKOVETSKY: Szerenád
MICHIO MIYAGI: - Haru No Umi (Spring Sea)
MINORU MIKI: Lotus Concert
DOPPLER:Hungarian Pastorale Fantasie op.26

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Juniki Anna (szoprán), Katona Ágnes Ariadné (fuvola), Boldog-Nagy Zsófia (csembaló)
Bartha Lóránd (próza)
"Hangulatkoncert"
Pengető billentyűk - Vibe a 17-18. századból
J.S. BACH: D-dúr toccata, BWV 912
A. SCARLATTI: Ardo e' ver per te d'amore
SIRET: Második szvit
STORACE: Passacaglia
TAKEMITSU: Rain Dreaming

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, XXIII. terem

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Mező Péter tanítványai
Kamarahangversenyek 2018/2019 tavasz
HAYDN: 59. (g-moll) vonósnégyes, Hob. III:74 („Lovas”)
Meier Eveline, Agárdi Anette (hegedű), Lakatos Vivien (brácsa), Nagy Róbert (cselló)
MOZART: 19. (C-dúr) vonósnégyes, K. 465 („Disszonancia”)
Eveline Meier, Hoang Ho Khanh Van (hegedű), Li Ke (brácsa), Kristina Vocetková (cselló)
RACHMANINOV: 2. (d-moll) zongoratrió, op. 9 („Elégikus”)
Matous Peruska (hegedű), Kristina Vocetkova (cselló), Jan Vojtek (zongora)

18:00 : Budapest
Nádor Terem

Ittzés Gergely (fuvola), Monostori Gábor (zongora), Zétényi Tamás (cselló)
A darabról bevezető előadást tart: Sándor László
SÁNDOR LÁSZLÓ: Korálfantázia virágokkal

18:00 : Budapest
Szent Imre Gimnázium Díszterme

A Budapesti Vonósok és a Weiner Leó Konzervatórium ifjú szólistáinak közös koncertje
Műsor:
MARCELLO: d-moll Concerto II-I. tétel
Holes Éva – oboa
MOZART: A-dúr hegedűverseny K. 219, I.tétel
Réthy Lilla – hegedű
CASTELNUOVO TEDESCO: D-dúr Cocerto op.99, III. tétel
Csíki Janka – gitár
HIDAS FRIGYES: Florida Concerto I-II. tétel, Versenymű két harsonára
Ruzsányi István és Nok Roland – harsona
HAYDN: C-dúr oboaverseny Hob.VIIg:C1 I. tétel
Ozsváth Dorottya – oboa
PONCE: Concerto del Sur III. tétel
Riesz Péter - gitár
WIENIAWSKI: D - dúr Polonéz op. 4, I. tétel
Szabó Gergely – hegedű
TELEMANN: D-dúr szonáta -koncert
Pusztaszegi Ákos, Huszti Boldizsár – trombita
Felkészítő tanárok: Kerényi Judit, Fejérváriné Németh Zsuzsa, Kató Árpád, Foltyn Péter, Monoki Attila, Kis András

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Ando Yuki (ének)
Gaján Evelin (oboa), Kitatani Mariko (hegedű), Holló Mariann (zongora, orgona)
Ando Yuki ének diplomakoncertje
J.S. BACH: Magnificat, BWV 243 – Quia respexit
GRIEG: A szív melódiái, op. 5 – 3. Ich liebe dich
GRIEG: Hat dal, op. 48 – 3. Lauf der Welt, 6. Ein Traum
LISZT: Kling leise, mein Lied
LISZT: Oh, quand je dors
LISZT: Benedetto sia'l giorno (47. Petrarca-szonett)
R. STRAUSS: Nyolc költemény Hermann von Gilm verseire az Utolsó levelekből, op. 10 – 3. Die Nacht
R. STRAUSS: Öt kis dal, op. 69 – 5. Schlechtes Wetter
R. STRAUSS: Das Rosenband
R. STRAUSS: Négy dal, op. 27 – 4. Morgen
R. STRAUSS: Hat dal, op. 17 – 2. Ständchen
ELGAR: „The sun goeth down” – ária A királyság című oratóriumból

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Veronika Eberle (hegedű), Tabea Zimmermann (brácsa), Christoph Richter (cselló), Zempléni Szabolcs (kürt), Simon Izabella, Várjon Dénes (zongora)
"Összkiadás élőben"
Schumann zongorás kamarazenéja/5
SCHUMANN: Meseképek, op. 113
SCHUMANN: 3. (a-moll) hegedű-zongora szonáta, WoO27
SCHUMANN: Adagio és Allegro, op. 70
SCHUMANN: Esz-dúr zongoranégyes, op. 47

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: Pillangókisasszony

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Frankó Tünde, Kun Ágnes Anna, Gulyásik Attila (ének)
Kassai Franciska előadóművész
Neumark Zoltán (zongora)
Szerkesztő, műsorvezető: Baranyi Ferenc
"Mediterrán május"
Olasz, francia, spanyol áriák, operettdalok, mindenféle énekek

19:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály Templom

"Organ & Choir"

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Agata Szymczewska (hegedű)
Liszt Ferenc Kamarazenekar (koncertmester: Tfirst Péter)
WEINER: Pasztorál, fantázia és fúga
GÓRECKI: Concerto - Notturno hegedűre és vonószenekarra
LISZT: 2. magyar rapszódia
DEBUSSY: Vonósnégyes – vonószenekari változat
18:00 : Pécs
Kodály Központ

Nika Gorič (szoprán)
Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Bogányi Tibor
VILLA-LOBOS: I. Sinfonietta(A memória de Mozart)
MOZART: “Pupilleamate“ - Cecilius áriája (Lucio Silla)„Schon lacht der holde Frühling“– koncertária, K.580
VILLA-LOBOS: Bachianas brasileiras No.5
STRAVINSKY: Tűzmadár-szvit (1919)
A mai nap
született:
1928 • Hidas Frigyes, zeneszerző († 2007)
1929 • Beverly Sills, énekes († 2007)
elhunyt:
1934 • Gustav Holst, zeneszerző (sz. 1874)