vissza a cimoldalra
2020-07-11
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11532)
A csapos közbeszól (95)

A MET felvételei (691)
Kortárs zene (101)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3968)
Lehár Ferenc (713)
Kimernya? (3703)
Franz Schmidt (3639)
Dalolj nekem! - szappanopera (656)
Jazz (78)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4862)
Radnai György művészete (58)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (863)
Operett, mint színpadi műfaj (4379)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1977)
Zenetörténet (290)
Antonin Dvorak (198)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (1016)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

1165   Ardelao • előzmény1164 2018-11-23 08:36:46

Felix Weingartner esetében a neten – szerencsére, mindenki számára elérhetően - rengeteg információ és hanganyag áll rendelkezésre mind magyar, mind idegen nyelven. Az időrend szem előtt tartásával a magyar sajtóban megjelent cikkekből idézek, a teljességre törekvés szándéka nélkül. 

Amikor Weingartner Félix nálunk még Weingartner Bódog volt:

FŐVÁROSI LAPOK, 1889.03.21.:

A zenekedvelők tegnapi hangversenye

[…]
A tegnapi hangversenyben az egyleti zenekar egész függetlenül működött az egyleti énekkartól. Megfelezték a programmot. A vonós-zenekar a bécsi Weingartner Bódog négy tételű szerenádjával kezdte meg az előadásokat. Fuchs a Volkmann utánzója, Weingartner a Fuchs követője. Csinos gondolatokat ügyesen variál, nem egészen új, nem egészen eredeti, de azokból, miket előzőitől ellesett, tud tetszetős egészet alkotni. Az egyleti zenészek szabatosan játszottak, Bellovics Imre igazgató gonddal vezényelt, taps volt elég.”

Weingartner: Serenade for String Orchestra

ALKOTMÁNY, 1905.01.24.:

Filharmónia. A hetedik filharmóniai hangverseny* szerdán, január 25-én lesz Kerner István vezetése alatt. Busoni Feruccio zongoraművész közreműködésével. Műsora: 1. Glück «Alceste», nyitány Weingartner Bódog záradékával (először); […]”

*a Pesti Vigadóban

Hogy azért ne maradjon ki egy rövid életrajz ismertetése sem:

PESTI HÍRLAP, 1907.08.27.:

„(Weingartner Bódog), a bécsi udv. operaház új igazgatója, még aránylag fiatal ember, 1863. június 2-ikán született Zárában. Jóllehet Dalmáciában született, mégis német származású, mert atyja bécsi, anyja szicíliai s összes elődei németek voltak. Atyja, aki Grácban államhivatalnok volt, saját kérelmére Zárába helyezték át. Meghalt, amikor fia még csak négy éves volt, s erre özvegye a kisfiúval Grácba költözött. Itt volt része Weingartner Félixnek az első iskolai oktatásban. Zenére, illetőleg zongorára művelt anyja oktatta, s neki köszönhette további kiképzését is. Tanulmányainak elvégeztével dr. Meyer Vilmos, stájer karmester vette át további kiképzését. Tehetsége oly gyorsan fejlődött, hogy már 1879-ben a nagy nyilvánosság elé léphetett zongoradarabjaival. Gimnáziumi tanulmányainak befejeztével, 1881-ben Lipcsébe ment, s az ottani konzervatóriumban tanult, s egyszersmind filozófiát is hallgatott. Itt Reinecke, Jadassohn és Oscar Paul voltak a tanárai. Liszt Ferenc bátorította a fiatal művészt s bíztatta, hogy maradjon Weimarban. Weingartner 1883-ban elfogadta a meghívást, miután a lipcsei konzervatóriumot a Mozart-díjjal abszolválta. Karmesteri tűzpróbája Beethoveni második szimfóniájának dirigálása volt. Már 20 éves korában feltűnt mint hangversenyszólista. 1884. március 23-án Liszt közbenjárására előadták Weingartner első nagyobb operáját, a Sakuntalát a weimari színházban; 1886-ban második operája, a Malavika került színre a müncheni operában. Ekkor a hamburgi városi színház karmestere lett, s itt 1889-ig működött. Feleségül vette Juillerat Máriát, de ettől egy év múlva elvált. Berlinben karmestereskedett ezután, s ekkor, 1897-ben adták elő harmadik operáját, a Genesiust. 1897-ben Weingartner Münchenbe költözött, s ott átvette a Kim-zenekar vezetését. Itt kötötte második házasságát báró Dreifus Fedorával 1903. június 17-én. Zeneírói tevékenysége az utóbbi években hatalmasan föllendült. Három vonós-négyest írt s egy zongora sextettet. Irodalmilag is működött. Nemrégiben írta ismert munkáit: „Über das Dirigieren“, „Bayreuth“ és a „Die Lehre von der Wiedergeburt und das musikalische Drama“.

Beethoven - Symphony n°2 - LSO / Weingartner

1164   Ardelao • előzmény1150 2018-11-22 09:56:19

Képtalálat a következőre: „Felix Weingartner”

Weingartner Bódog avagy Dr. Paul Felix Weingartner karmester, zeneszerző, zongoraművész és író

(1863.06.02., Zára, Horvátország -1942.05.07., Winterthur, Svájc)

Az ő személyére Heiner doktor hívta fel a figyelmemet Anday (alias Andauer) Piroska kapcsán, aki – saját állítása szerint – távoli rokonságban állt Felix Weingartnerral. Weingartner nem volt magyar, de még az Osztrák-Magyar Monarchiában született, nagyon sokszor járt Magyarországon, szerződésben állt a Városi Színházzal, kedvelte és külföldön előszeretettel foglalkoztatta a magyar művészeket. Zeneakadémiánk tiszteletbeli tanárává választotta, munkásságáért megkapta a Magyar Érdemrend csillaggal ellátott Középkeresztjét, stb.

A Café Momusban 2010.03.05-én, az „Esszék és tanulmányok” között, „Karmesterportrék III. – Felix Weingartner” címmel már megjelent egy írás, amelyben Balázs Miklós részletesen ismertette nevezett pályafutását, ill. életművét. A jelen topikban – a topik jellegéből adódóan - elsősorban Felix Weingartner életének magyar vonatkozású részeire fogok kitérni.

1150   Ardelao 2018-11-10 09:33:10

           Sohasem tudhatjuk, hogy életünk valamely szerencsés fordulata nem válik-e később szerencsétlenségünk forrásává. Tüneményes szopránjára egy helyi dalárdában Losonczy Schweitzer Oszkár lett figyelmes. Az ő tanácsára iratkozott be a budapesti Zeneakadémiára, amelynek elvégzése után szakított megszokott, polgári életével és gyógyszerész férjével, majd egyetlen gyermekével is megszűnt bensőséges kapcsolata.

          Nem volt ötven éves, amikor távoznia kellett az élők sorából. A sikerek ingatag ladikján szállt szembe a könnyek és megpróbáltatások óceánjának hullámaival, és e küzdelmes, ám fényes győzelmet ígérő kaland ára minden bizonnyal viszonylag rövidre szabott élete volt. Hangját ma mindössze két-három felvétel őrzi.

http://holocaustmusic.ort.org/fileadmin/_processed_/csm_margit_bokor_597134969f.jpg

BOKOR (leánykori nevén: WAHL) MARGIT operaénekesnő

(Losonc, 1905.06.01.-1949.11.09.)

           Bokor Margit, a kiváló énekesnő,  az 1930-as években európai vezető szopránjai közé tartozott.

           Életrajzi adatai hiányosak. A különböző források születésének dátumát, de még a helyét is különféleképpen tüntetik fel (1900., 1903., 1905. április 1. vagy június 1., Losonc, de néhol Budapest). (Mellesleg a losonci anyakönyvi hivatal bejegyzéseiben Wahl Margit nevű újszülött az említett években nem szerepel.)

           Ifjúkoráról keveset tudunk. 28 éves volt, amikor diplomát szerzett a budapesti Zeneakadémián, de a Bécsi Zenei Főiskolán is folytatott tanulmányokat. Első szerződése Lipcséhez kötötte; itt 1928 és 1930 között lépett fel, és Beethoven Fidelio c. operájának címszerepében debütált. 1930-ban Berlinben vendégszerepelt, Verdi Trubadúr c. operájában.

          Ezt követően a Drezdai Állami Operához szerződött, amelynek 1930.08.01-től 1933.07.31-ig volt tagja és szólistája. Itt 42 kisebb és nagyobb szerepet énekelt Weber, Verdi, Bizet, Mozart, Richard Strauss, Johann Strauss, Wagner, Offenbach és mások műveiben. Fellépéseit a sajtó kedvezően fogadta. Még 1933. július 1-jén nagy sikerrel elénekelte Zdenka szerepét Richard Strauss Arabella c. operájának ősbemutatóján. Nem sokkal ezután azonban az énekesnőnek el kellett hagynia Drezdát, mivel – bár hite szerint katolikus volt - zsidó felmenőkkel rendelkezett, és a náci törvény az állami intézményekben, mint amilyen a drezdai operaház is volt, megtiltotta a zsidók alkalmazását.

          1933. szeptember 1-től már Bécsben lakott, ahol Zdenkaként immár a Bécsi Állami Opera zenekarával lépett fel, és e zenekarral adott elő részleteket R. Strauss Az egyiptomi Heléna c. operájából is, amelyben Aithera szerepét énekelte. 1934-ben Lehár Ferenc Giudittájában Anita szerepét kapta, majd újabb főszerepeket osztottak rá. Richard Strauss A rózsalovag c. zenés játékában Octaviant, Weber Oberonjában a címszerepet énekelte. 1934-től 1938-ig maradhatott a Bécsi Állami Opera tagja. Ez idő alatt többször vendégszerepelt Olaszországban, és a londoni Covent Garden operaházban ő énekelte Zdenka szerepét az Arabella angliai premierjén. 1935-től fellépett a Salzburgi Ünnepi Játékokon (Octavian- vagy Zerlinaként). Bécsben és Salzburgban olyan neves karmesterekkel dolgozott, mint Bruno Walter és Felix Weingartner, és fellépéseit a Bécsi Rádió is közvetítette. Erre az időszakra esik első fellépése a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színházban: 1936-ban ifj. Johann Straussnak „A  cigánybáró”-jában, 1937-ben Otto Nicolainak „A windsori víg nők” c. operájában.

          1938 márciusában, tíz nappal az Anschluss után, a Bécsi Állami Operánál betöltött állásából „felmentették”, hivatkozva a már említett zsidóellenes törvényre. A Szövetségi Oktatásügyi Minisztérium elrendelte az énekesnő nyugdíjbefizetéseinek, 3.999 birodalmi márkának a visszafizetését, 1938. június 30-tól pedig beszüntették havi illetményének a folyósítását. Bokor Margit 1938 nyarán elhagyta Bécset.

      Párizsba költözése előtt azonban még fellépett Amsterdamban, Mozart Figaro házasságában, Susannaként, vendégszerepelt Brüsszelben és Antwerpenben is. 1938 végétől már Párizsban lakott, 1939 elején pedig azt tervezte, hogy Susannaként Cannes-ban lép fel, Párizsban pedig dalestet ad. Párizsból kérvényezte meg az Amerikai Egyesült Államokba történő beutazásának az engedélyezését.

     1939-ben már Rio de Janeiroban lépett fel. Hamarosan szerződtették a Chicagói és a San Franciscói Operaházhoz. 1942-ben New York-ban, „A cigánybáró” angol bemutatóján énekelt. Ugyanitt lépett fel A denevér c. operettben is. Énekelt továbbá a New York-i Metropolitanben is. 1947-ben a New York-i Városi Operához szerződött, ahol Richard Strauss „Ariadne Naxos szigetén” c. operájában a zeneszerző szerepét nagy sikerrel énekelte.

     Sajnos nem sokkal ezután súlyosan megbetegedett, és 1949. november 9-én elhunyt. New Yorkban temették el (Calvary Cemetery, Queens, NY). Emlékére barátai rákkutatási alapítványt hoztak létre a Columbia Egyetemen.

Források:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Bokor_Margit

http://holocaustmusic.ort.org/resistance-and-exile/bokor-margit/

https://www.lexm.uni-hamburg.de/object/lexm_lexmperson_00002790

https://books.google.hu/books?id=eLWao2lIGTEC&pg=PA502&dq=Bokor+Margit&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwiOyLnj3cDeAhXEE5AKHZxKDvQQ6AEIWDAI#v=onepage&q=Bokor%20Margit&f=false

P. S.: A titok, amely máig megfejtetlen: Bokor (Wahl) Margitnak az USÁ-ban bejegyzett születési és elhalálozási adatai, sírhelye, egy közös síremlék és annak felirata

Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1925 • Nicolai Gedda, énekes († 2017)
1929 • Hermann Prey, énekes († 1998)
elhunyt:
1937 • George Gershwin, zeneszerző (sz. 1898)