vissza a cimoldalra
2019-03-25
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11326)
A csapos közbeszól (95)

Momus-játék (5618)
Kimernya? (2987)
Balett-, és Táncművészet (5756)
Milyen zenét hallgatsz most? (25010)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3189)
Társművészetek (1298)
Erkel Színház (9809)
Bartók Béla szellemisége (278)
Bartók Béla (1881-1945) (209)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4466)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1618)
Franz Schmidt (3297)
Fiatal művészeink hazai és nemzetközi sikerei (329)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61589)
Pitti Katalin (824)
Melis György (254)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

1163   Ardelao • előzmény1160 2018-11-22 08:05:19

Az utolsó mondatba becsúszott egy "sajtóhiba": helyesen "sajátunk". 

1160   Ardelao • előzmény1159 2018-11-19 08:35:57

1939-től Bokor Margitról a hírek már Amerikából érkeznek:

UJSÁG, 1939.09.19.:

Magyar ünnepségek Rio de Janeiróban.
Rio de Janeiróból jelentik: […] Augusztus végén a riói Magyar-Brazil Egyesület bált rendezett az olasz ház nagytermében. A bálon megjelent ifj. Horthy Miklós magyar követ, Francisco Campos, Brazília belügyminisztere és a brazíliai olasz nagykövet is. Az estély előtt műsor volt, amelyen Hilvert Béláné, továbbá Laczó István, Bokor Margit és Svéd Sándor operaénekesek szerepeltek nagy sikerrel.”

UJSÁG, 1940.09.27.:

Zenevilág

[…] Bokor Margit és Alváry Lőrinc magyar operaénekesek Los Angelesben Mozart »Don Juan« operájának ünnepi előadásán léptek fel nagy sikerrel. […]”

UJSÁG, 1940.12.06.:

Zenevilág

[…] Bokor Margit és Alváry Lőrinc magyar operaénekesek a san-franciscoi operai előadásokban nagy sikerrel szerepeltek.”

Majd egy igen érdekes cikk, amelyben nemcsak Bokor Margit, hanem a többi, Amerikába emigrált művész sorsáról is olvashatunk:

FILM SZÍNHÁZ IRODALOM, 1941.03.28.:

AMERIKA A ZONGORA MELLŐL …

Irta: dr. Herz Ottó

(A budapesti hangversenypódiumról jól ismert, kiváló zongoraművész: dr. Hercz Ottó küldte New-Yorkból ezt a tudósítást a Film-Színház-Irodalom szerkesztőségének.)

New-York, február vége.

          Közel ötnegyed év óta vagyok az Egyesült Államokban, s ez alatt az idő alatt minden Amerikában tartózkodó magyar művésszel találkoztam, s tudom, hogy kinek mi a sorsa. Ami a zongorakísérés mesterségét illeti, itt sok jó zongorista van, noha a többség gyalázatosan rossz. A sok művész túlnyomó többsége ismeretlen zongoristát vesz, akivel hónapokon át naponként bemagolja a műsort ... Az első művész, akivel találkoztam. Virovay Róbert volt, igen nagy sikerei vannak. Rendkívül örültünk Svéd Sándor óriási sikerének a Metropolitanban. Már a megnyitó előadáson ő volt a legnagyobb sztár az Álarcosbál René szerepében. Most én vagyok a zongorakísérője Svédnek és Kiepurának is. Kiepurával bejártuk egész Amerikát repülőgépen, és mindennap más városban hangversenyeztünk. A legnagyobb Kiepura-hangversenyünk a Baldorf Astoria-hotelben volt.

          Mi újság a magyarokkal? Szánthó Enid rengeteget koncertezik. Legutóbb Clevelandban és Csikágóban énekelt. Hajós Magda Philadelphiában tanít, és hangversenyezik. Déri Ottó szólógordonkás Columbiában. […] Nagyon jó sora van Antalffy Zsíros Dezsőnek, Alváry Lőrinc Sanfranciscóban, Los Angelesben és Csikágóban énekel, nagyon jó kritikákat kapott. Forró László operaénekes Cincinnattiban énekel. Balogh Ernőnek szépen sikerült hangversenyei voltak. Salgó Alice remek házasságáról sokat beszéltek. Egy milliomos vette feleségül. Mindenkinél nagyobb megbecsülés központjában áll Bartók Béla. Világhírű zeneszerzőnket Schulhoff Endre menedzseli nagyon eredményesen. Varró Margit Csikágó legnagyobb Iskolájában tanít zongorát. Flesch Ellának és Bokor Margitnak január végén nagysikerű amerikai hangversenyei voltak. A newyorki Town Hallban énekeltek, és én kísértem őket zongorán. Sándor Árpád a tavaly feltűnt és most nagyon népszerű néger Dorothy Maynor kísérője.
          Jan Kiepura Eggert Mártával és Eggert Márta édesanyjával Hollywoodba utazott. Szigeti József itt a legelső hegedűművész. Földes Bandinak gyönyörű sikerei vannak, most Szigeti zongorakísérője, de szóló-hangversenyeket is ad. Bíró Sári newyorki koncertje után szenzációs kritikákat kapott, és azóta híres zongoraművésznő. Kovács István zongoraművész különböző átiratait az Egyesült Államok legtöbb rádiójában játsszák és anyagi szempontból most kezd rendbejönni. Meisner Lujzi, a kis zongoraművésznő már kisasszony lett. Két hangversenye volt. A soproni származású Scholtz János Princestownban tanár. Ugyanott tanár Antal Ferenc hegedűművész. Róth Ferencnek igen nagy sikerei vannak és rengeteg gramofónlemezt játszott. Vonósnégyesét átalakította: a volt Manhattan-kvartett három tagjával.
          […] Zádor Jenő Hollywoodban él. A Metro szerződtette és sok szerzeményét felhasználják a filmeken. Sebestyén György, Sebestyén Károly karmester fia, filharmonikus zenekart, alakított Scrantonban. Doráthy Antal az orosz balett karmestere. Halász László a St. Louisi Operaház zenei vezetője és karmestere. Kuttner Mihály Trentonban dirigál. Rejtő Gáborról legutóbb azt a hírt hallom, hogy Havannában tartózkodik és ott nagysikerű hangversenyt rendezett.

          […]

          Bevonultunk új lakásunkba és megnyitottam az iskolámat. Amióta itt vagyok, egyetlen centet sem adtam ki sem hirdetésre, sem nyomtatványokra. És már megrendeztem növendékeim első sikeres hangversenyét …”

Hát, így lett és lesz (!) az idegen föld gazdagabbá, a sajtunk pedig egyre szegényebbé …

1159   Ardelao • előzmény1158 2018-11-17 12:22:20

Még néhány rövidhír 1937-ből, a művésznő Bécsből, majd Európából való távozása előtti utolsó esztendőből:

ESTI KURIR, 1937.02.06.:

Három magyar a Staatsoper újdonságában
A bécsi Staatsoper most készül a Madonna ékszere című operára. A darabot Knappertschbusch tanítja be. A szereposztásnak nem kevesebb, mint három tagja magyar. A főszerepeket Bokor Margit, Anday Piroska és Végh Sándor éneklik.

PESTI NAPLÓ, 1937.03.05.:

Bokor Margit felbontotta szerződését a Vígszínházzal.

A szezón elején szerződtette a Vígszínház Bokor Margitot, a bécsi Staatsoper kiváló művésznőjét Kálmán Imre operettjének, a Josephine-nek címszerepére. A szerződés aláírásakor még úgy volt, hogy az operett a Vígszínházban kerül színre, későbben arról volt szó, hogy az operettet a Vígszínház együtt fogja színrehozni a Városi Színházzal a Városi Színház színpadán. Ez a kombináció is meghiúsult, azért, mert a Városi Színház színrehozza ugyan a Joséphine-t, azonban nem a Vígszínházzal együtt és a címszerepet nem Bokor Margit, hanem Németh Mária fogja énekelni. Ezek után Bokor Margit felbontotta a szerződést, amely a Vígszínházhoz kötötte. A jövő szezonban feltétlenül fellép Budapesten, de ma még bizonytalan, hogy melyik színházban és melyik darabban.”

8 ÓRAI ÚJSÁG, 1937.12.21.:

LEHÁR FERENC LEGELSŐ MŰVE: A »TATJÁNA« új átdolgozásban december 26-án a bécsi rádió előadásában kerül színre, és ebben az előadásban Bokor Margit és Sallaba Richárd éneklik a főszerepeket. A „Tatjána" bemutatója 1895-ben volt Lipcsében, és a budapesti Operaház »Kukuska« címen játszotta.”

Bokor Margit ebből az időből fennmaradt hangfelvétele:

R. Strauss - Der Rosenkavalier - Presentation of the rose - Schumann, Bokor - Knappertsbusch (1937)

Képtalálat a következőre: „Margit Bokor”

Bokor Margit mint Sophie a „A rózsalovagban”

1158   Ardelao • előzmény1157 2018-11-16 09:36:02

Mellesleg a havi 240 pengő tartásdíj 1938-ban nem is volt csekély összeg, különösen akkor nem, ha figyelembe vesszük az egyéb juttatásokat is, amelyekben Bokor Margit a gyermekét részesítette. Mert hogyan is szól a dal az 1936-ban készült filmben? "Havi kétszáz pengő fixszel ma az ember könnyen viccel ..."

Az állandó anyai gondoskodás és mindkét szülő önzetlen szeretetének az értékét, persze, nem lehet pénzben meghatározni.

Noha Bokor Margit életrajza erről nem szól, de végül a leány mégis az édesanyjához kerülhetett, mert Bokor Vera Amerikában ment férjhez, egy amerikaihoz. Ezt bizonyítják a Bokor Margit családfájával kapcsolatos amerikai bejegyzések:

Bokor Vera (Louis Halpern felesége)

Halpern, Louis married a bride named VERA BOKOR in the year 1965 on license number 5925 issued in Manhattan, New York City, New York, U.S.A. 

1157   Ardelao • előzmény1156 2018-11-16 08:08:53

PESTI NAPLÓ, 1936.04.22.:

Bokor Margitot, a bécsi Opera magyar művésznőjét gyermektartásért perli leánya - A magyar árvaszék dönt a 15 éves Bokor Veronika sorsáról

Bécs, április 22.
(A Pesti Napló tudósítójától.)

         A bécsi társadalmi és művészeti életben nagy érdeklődéssel kísérik azt a gyermektartási pert, amelyet Bokor Margit, a bécsi Opera kitűnő magyar művésznője ellen a 15 éves Bokor Veronika, apja intencióinak megfelelően indított. A perben Bokor Veronika havi 500 pengő gyermektartási díjat követel anyjától.
          A különös perben a bécsi bíróság már több tárgyalást tartott. A hétfői tárgyaláson valósággal drámai jelenetek játszódtak le. Az előző tárgyalásokon a következők derültek ki: A perirat szerint Bokor Margit havi jövedelme négyezer schilling. Ugyanakkor Bokor Veronika apja, aki állásnélküli budapesti gyógyszerész, nem tudja eltartani a leányt. Bokor Margit ügyvédje, dr. Wachsberg kijelentette, hogy Bokor Margit Veronikára havonta 430 schillinget költ anélkül, hogy erre jogilag kötelezve lenne. Bokor Margit nettó keresete 2500 schilling. Különben Bokor Margit hajlandó leányát bármelyik elsőrangú leánynevelő intézetben neveltetni.
          A hétfői tárgyaláson a bíró azt ajánlotta, hogy Veronikát egy budapesti leánynevelőintézetben helyezzék el. Mire Veronika ügyvédje így szólt:
          — Ez lehetetlenség. Különben megkérdezhetjük magát Veronikát, mi a kívánsága, odakinn vár a folyosón.
          Bokor Margitot ez a bejelentés igen kellemetlenül lepte meg. Így szólt:
          — Tehát mégis! A szegény gyermeket belevonják ebbe a dologba.
          Veronika ügyvédje:
          — Veronika nagy és okos leány, tudja, hogy mit akar.
          Veronika belép. Nagy jelenet anya és leánya között. Megindultan átkarolják egymást, csókolódznak. Veronika nagyon szép leány, erősen hasonlít édesanyjához. Bokor Margit büszkén nézi végig tetőtől talpig virágzó leányát.
          A bíró most Veronikához szól:
          — Jó lenne, ha távol a családi veszekedéstől, egy intézetben nevelkedne. Nem gondolja?
          Veronika (felcsattan): Nem akarok intézetbe menni. Nem akarom apust otthagyni.
          A bíró: De hiszen jól érezné magát egy intézetben.
          Veronika: Szó sincs róla, erre nem vagyok képes. Már különben is rémes nekem, hogy apus és anyus nem élnek együtt, most aztán apus egészen egyedül maradjon? Ez nem lehet. Aztán meg már túlságosan felnőttnek érzem magam ahhoz, hogy intézetben nevelkedjem.
          Bokor Margit: De kisleányom, ez lenne a legjobb.
          Veronika: Nem akarom! Nem akarom!
          Bokor Margit: Legszívesebben elválnék, hogy a gyerek helyzete ne legyen ilyen.
          A bíró (a férjhez): Elvben beleegyeznék a válásba?
          A férj: Szó sincs róla.
          A bíró: Miért?
          A férj: Ezt itt nem mondhatom meg.
          Bokor Margit a továbbiakban kijelentette, hogy 25.000 schillinget ajánlott fel férjének, akitől el akart válni, de a tárgyalások megszakadtak. A bíróság kedden ítéletet hirdetett, amelyben a 15 éves Veronika kérését elutasította azzal az indoklással, hogy a perben a magyar árvaszék illetékes. Minthogy a magyar árvaszék döntése osztrák területen is érvényes, a perben a magyar árvaszék dönt.

ESTI KURIR, 1937.02.23.:

Bokor Margit megnyerte tartásdíjperét
Bécsben most dőlt el az a per, amelyet Bokor Margit, a Staatsoper nagyhírű magyar énekesnője ellen indított leánya, Bokor Veronika. Bokor Margitot ötszáz pengő tartásdijért perelte a leánya. Bokor Margit bebizonyította, hogy havonként mintegy kétszáznegyven pengőt költ a leányára, havonta százhat schillinget fizet életbiztosításáért, a gyermeket nyaraltatja és ruházza. A bíróság Bokor Margit érvelésének adott helyet és a tartásdij összegét kétszáznegyven pengőre mérsékelte.

Az ügy folytatásáról többek között a MAGYARORSZÁG, 1937.02.25. és 1937.06.01. számában olvashatunk, majd ugyanebben a lapban, 1937.07.03-án, a jogerős ítéletről is:

„[…] a legfelsőbb bíróság meghozta ítéletét, amelyben az első bíróság ítéletét jóváhagyta, és az apa fellebbezését végérvényesen elutasította. A legfelsőbb bíróság ítélete több igen érdekes indokolást tartalmaz, így megállapítja az indokolás, hogy egy énekesnő anyagi teljesítményét nem szabad a legnagyobb sikerei szerint megítélni s ezen az alapon nem lehet kötelezni Bokor Margitot sem arra, hogy sikerei tetőpontján jövedelmével arányos tartásdíjat adjon leányának.
Másik érdekes pontja az indokolásnak az, hogy egy polgári család leánykáját nem szabad magas luxusigényekkel felnevelni, mert egy napon hirtelen arra ébredhet, hogy a fényűzés elmúlt, és az igényeit nem tudja kielégíteni. ........... Remélhető, hogy a legfelsőbb bíróság ítéletével ez a kínos családi ügy, amely éveken át foglalkoztatta a bécsi nyilvánosságot, egyszer s mindenkorra lekerül a napirendről.”

8 ÓRAI UJSÁG, 1938.02.15.:

Bokor Margit pere
a leányáért

— A 8 Órai Újság tudósítása —
Bokor
Margit, a bécsi Operaház híres magyar énekesnője és férje, Bokor Sándor budapesti gyógyszerész között régi pereskedés folyik. Bokor Margitot a bécsi bíróság 200 pengő tartásdíjra ítélte férje javára, 17 éves leányuk, a feltűnően szép Bokor Vera nevelési költségeihez való hozzájárulás címén. Bokor Margit az árvaszéktől magának követelte a leányt, akit előkelő nevelőintézetbe akart küldeni, de az árvaszék ilyen értelmű döntését a gyámügyi bizottság megváltoztatta, mert nem talált okot arra, hogy a leányt akarata ellenére elvonják apja gondozása alól. Bokor Margit e döntés miatt felülvizsgálati kérelemmel fordult a belügyminiszterhez, aki azonban elutasította a művésznő kérését, mert az alsóbb hatóságok részéről semmiféle jogsértés nem történt, már pedig csak ez esetben lehetne szó felülvizsgálatról. Bokor Vera tehát végleg apjánál marad. A házastársak között egyébként most indult meg a válóper a budapesti törvényszéken.

1156   Ardelao • előzmény1155 2018-11-16 08:06:36

Viszonylag ritkán esik szó arról, hogy a művészek családjában miként viselik a gyermekek a szülők vagy csak az egyik szülő művész voltából fakadó „megpróbáltatásokat”. Hiszen – aligha tagadható – a művészember életformája nem kedvez a gyermek által igényelt biztonságtudatnak, állandóságérzetnek és az oly fontos „minőségi időnek”, amikor a szülő a külvilág kizárásával csakis a gyermekére összpontosít. Kivételek – mint mindig - természetesen a művészcsaládok esetében is akadnak, de Bokor Margité nem tartozott e szerencsések közé. 1936 és 1938 között - a művésznő fellépéseiről és sikereiről szóló tudósításokkal párhuzamosan - folyamatosan jelennek meg a sajtóban az új és újabb fejlemények az énekesnő ellen indított gyermektartási perrel kapcsolatosan is. E kínos – ám reklámértékű - ügy rezüméje a következő bejegyzésben olvasható.

1155   Ardelao • előzmény1154 2018-11-14 10:27:28

Szemelvények 1935-ből és 1936-ból, avagy: Értékesebb a magyarnak a magyar, ha importból származik?

AZ EST, 1935.01.26.:

Bokor Margit első szereplése* Magyarországon
Amióta elkerült Magyarországról, a budapesti Zeneakadémiáról, nagy karriert futott be Bokor Margit, a bécsi állami operaház művésznője, aki legutóbb Monte Carloban aratott nagy sikereket. A kiváló művésznő szülei Budapesten laknak, fivére, Vahl, Párizsban élő magyar rajzoló. A magyar közönség eddig csak az osztrák rádióállomáson keresztül hallhatta a gyönyörű szopránhangot, amelyet annakidején igen olcsón meg lehetett volna szerezni az Operaház számára is, Bokor Margit első budapesti szereplése hétfőn, február 18-án lesz. A budapesti rádióval is megállapodott egy hangversenyre.”

*Bokor Margitnak több alkalommal beharangozott „első szereplése” volt Magyarországon, amelyet – a művésznő külföldön vállalt kötelezettségei miatt - többször is elnapoltak. Ennek az 1935.02.18-i szereplésnek sem találtam a sajtóban nyomát.

PESTI NAPLÓ, 1935.03.15.:

A Bécsi Rádió március 18-i műsorából:

„9.15: Európai hangverseny, tarka zenés est. Közreműködik Bokor Margit szoprán, Borsos Ferenc tenor, Rawicz—Landauer-zongorakettős, a Boheme-négyes, a Schubert-szövetség kamarakara és a rádiózenekar.”

MAGYARORSZÁG, 1935.09.04.:

Bokor Margit és Svéd Sándor a Bellini-ünnep rádióközvetítésén

A bécsi rádió szeptember 20-án a stúdióból Kabasta vezényletével Bellini-ünnepet rendez. Előadják a »Puritánok« című operát. Ezt az ünnepséget, mint teljes műsorszámot, a magyar rádió is átveszi.
Bennünket csak büszkeséggel tölthet el, hogy a Bellini-opera főszerepeiben Bokor Margit, a Staatsoper kiváló művésznője és Svéd Sándor lép fel. […].”

AZ EST, 1935.10.09.:

A bécsi operaház első újdonságának magyar szereplői. A bécsi Staatsoper első újdonsága, mint már hírül adtuk, Salmhofer és Decsey »Az álombeli hölgy« című operája lesz, amelynek címszerepében Schwarz Vera fog vendégszerepelni Az újdonság többi főszerepét, mint Bécsből jelentik, magyarok fogják énekelni: a tenor-szerepet a felvidéki származású Godin Imre, a baritont Svéd Sándor és a dalmű szubrett-szerepét Bokor Margit.”

8 ÓRAI ÚJSÁG, 1936.01.24.:

Bokor Margit, a bécsi Staatsoper magyar énekesnője, nem játszik az idén operettet Budapesten. A már kész megállapodás kedden este felborult, mert a művésznő kevesli az időt arra, hogy a „Dzsaina" szerepével elkészüljön. Impresszáriója most arról értesít bennünket, hogy Bokor Margit operett-bemutatkozása őszre marad.”

A tényleges első szereplés Budapesten:

PESTI NAPLÓ, 1936.07.07.:

Bokor Margit a Cigánybáróban. Hétfőn este kosztümös előadás volt az Állatkertben. A Cigánybáró került színre, amelynek Saffi szerepét , Bokor Margit, a bécsi Staatsoper magyar származású, kiváló énekesnője játszotta és énekelte. Bokor Margit ezúttal lépett fel először Budapesten. A művésznő annakidején Szabados Béla növendéke volt, tanulmányainak befejezése után a lipcsei Operaház tagja lett, majd Fritz Busch igazgatása alatt álló drezdai operaházban énekelt, azután
Clemens Kraus meghívására a bécsi Staatsoperhez került, ahol most Weingartner igazgató újabb három évre szerződtette. - Hétfő esti szereplésekor Bokor Margit nagy sikert aratott. A művésznő gyönyörűen énekelt. Bámulatos könnyedséggel szárnyal a hangja. Tiszta és nemes ez a hang, amely csupa tűz, érzéki forróság, erő és megvesztegető lágyság. A közönség megismételtette Bokor Margit legtöbb dalát. A hétfői est Bokor Margit személyében ismét elénk hozott egy értékes magyar művésznőt, akinek távolléte a magyar színjátszás és énekművészet érzékeny vesztesége. A közönség tapsaiból bőven kijutott Bokor Margit partnereinek is. Darvas Ibolyának, a gyönyörű hangú Rácz Hildának, dr. Szedő Miklósnak éa Fekete Pálnak. Az előadást Faragó Ödön rendezte és a Budapesti Hangverseny Zenekart Komor Vilmos vezényelte tökéletes művészettel. Hétfőn este nagy siker volt az Állatkertben. (f. i.)”

1154   Ardelao • előzmény1153 2018-11-13 10:42:32

Az 1934. év „terméséből”:

UJSÁG, 1934.01.04.

Bokor Margit Londonban. Több ízben beszámoltunk már Bokor Margitnak, a gyorsan világhírűvé vált fiatal magyar énekesnőnek a sikereiről. Külföldi lapok most azt a hírt hozzák, hogy a londoni Covent Garden-operaház legközelebb be fogja mutatni Strauss Richard Arabelláját Bokor Margittal és Ursuleac-kal a női főszerepekben. Ez a hír azt jelenti, hogy a kitűnő magyar énekesnő előtt immár London is nyitva áll Németországi és bécsi sikerei után igen gyorsan jut el Bokor Margit a szigetország fővárosába, ahová a kontinensről csak a legkiválóbb énekeseket hívják meg.”

A ZENE, 1934/1.-2. SZÁM:

Hét magyar művész énekel a most induló évadban a bécsi állami operaházban: Anday Piroska, Angerer Margit, Bokor Margit, Németh Mária, Pataky Kálmán, Svéd Sándor és Szánthó Enid. Ez az egyszerű adat sok gondolatot kelthet bennünk a budapesti operaház igazgatásával kapcsolatosan.”

A ZENE, 1934/9. SZÁM:

„A »Giuditta«, Lehár legújabb operettje a bécsi operában került bemutatóra. Novotna Jarmila, Tauber Richárd és Bokor Margit osztoztak a világhírű komponista ünnepeltetésében.”

És egy kedves, beállítatalan fotó:

Anday Piroska (Rosette Anday) (mezzoszoprán) és Bokor Margit (szoprán) a Salzburgi Ünnepi Játékok Háza előtt, az 1930-as években, talán éppen 1934-ben (?):

File:Rosette Anday (1903–1977) und Margit Bokor (1903–1949) © Wilhelm Willinger (1879–1943) OeNB 8075049.jpg

1153   Ardelao • előzmény1151 2018-11-12 09:36:32

A főiskolai évekből, amikor Bokor Margit neve először jelenik meg a sajtóban:

BUDAPESTI HÍRLAP, 1927.11.16.:

„(Az ingyenes olasz nyelvtanfolyam megnyitó ünnepsége.) Kedden este […] a Zeneakadémia dísztermében.[…]

Az olasz nyelven mondott beszédet Békey dr. professzor tolmácsolta magyarul, mire megkezdődött a Zeneművészeti Főiskola növendékei által rendezett hangverseny. A hangversenyen nagy sikerrel működtek közre: Svéd Sándor, Nánási Erzsi, Kovács Boriska, Szarvas Klári, Bokor Margit és Szollás Magda.”

Majd egy Németországból érkezett hír, miután Bokor Margitot „a magyar Operaház vezetősége arra sem tartotta érdemesnek, hogy ösztöndíjasként szerepeltesse”:

UJSÁG, 1933.07.08.:

Strauss Richard Arabellája. Megemlékeztünk már az Ujság hasábjain Strauss Richard új operájának, az Arabellá-nak a drezdai bemutatójáról. A lapok ideérkezett kritikáiból látható csak igazán, hogy milyen óriási lelkesültséggel fogadta a közönség a nagy német zeneszerzőnek ezt az új vígoperáját, amely a bírálatok nyomán valószínűleg a Rózsalovag párja lesz művészi érték és siker szempontjából egyaránt. Hoffmansthal Hugó szövegkönyvét ismét zseniálisan, érdekesen és minden részletében megragadóan zenésítette meg Strauss Richard. A muzsikát gyönyörű magyar és szláv motívumokkal tűzdelte meg a szerző, s azonkívül egy tipikus csárdást is szerepeltet zenéjében. Ezzel akarja ugyanis jellemezni a darab egyik alakját, aki egy magyar főúr. A két női főszerepet Ursulcac Viorica és Bokor Margit játszották. Mind a ketten nagy sikert arattak. Bokor Margit, a kiváló magyar énekesnő Zdenka szerepét alakította, aki az első két felvonásban fiúnak öltözik a darab szerint. A kritika a legnagyobb elragadtatással ír a kitűnő művésznő gyönyörű hangjáról, természetes parlandójáról, elragadó énekéről és pompás játékáról. Megállapítják a lapok, hogy Bokor Margit és Ursuleac Viorica kettőse az előadás egyik fénypontja volt. Utána elemi erővel zúgott fel a tapsvihar, amely hosszú időre megakasztotta, az előadást. Mint külön érdekességet kell a drezdai bemutatóval kapcsolatban megemlíteni, hogy az előadást vezénylő Clemens Krauss már az első felvonás végén bement Bokor Margit öltözőjébe, aki ezzel az alakításával művészi pályájának talán egyik legnagyobb és döntő sikerét aratta, s kitűnő szerződtetési ajánlatot tett neki a bécsi állami operaház nevében. Bokor Margit feltételesen el is fogadta az ajánlatot, s most már minden csak attól függött, hogy a drezdai és a berlini operaházak hajlandók-e feloldani a kitűnő magyar művésznőt a még egy évig fennálló szerződése alól. Bokor Margit kérését természetesen Krauss igazgató is nagyon melegen pártolta s ennek köszönhető, hogy a drezdaiak sajnálkozva bár, de elengedték a kiváló magyar énekesnőt, aki ősztől kezdve immár a bécsi operaház tagja lesz. Krauss igazgató igen előkelő szerepkört biztosított neki, s az Arabella őszi bemutatóján valószínűleg szintén ő fogja Zdenka szerepét alakítani.”

Viorica Ursuleac and Margit Bokor in Arabella "Aber der Richtige..."

1151   Ardelao • előzmény1150 2018-11-11 08:35:56

Némi kiegészítés Bokor Margit életrajzához:

ESTI KURIR, 1934.10.04.:

film SZÍNHÁZ társaság

jobb Közép 1

— Maga biztosan tegnap is ott ült az Operaház nézőterén, a jobb középen, a sor szélén, ahol már húsz esztendő óta. Milyen volt az előadás?
= Nem volt jubiláris előadás, nem volt díszelőadás, csak olyan hétköznapi, tehát kitűnően sikerült. Senki sem volt berekedve, frissen, kipihenten, kedvvel énekelt mindenki. A pesti Lohengrin-előadásoknak különben az a sajátosságuk, hogy az előadás hőse rendszerint nem a Grál-lovag, hanem Telramund grófja. Legalább is olyankor, ha ezt a hálátlannak tartott szerepet Svéd Sándor énekli.
— És a többiek?
= Báthy Anna brabanti királykisasszonya: tiszta költészet, Sebeők Sári mint Ortrud: ma is démoni. De maga miért nem volt ott tegnap este?
Én a bécsi rádió Lehár-estjét hallgattam, amelyet Budapest is közvetített. És nem Taubertől voltam legjobban elragadtatva, hanem egy Bokor Margit nevű énekesnőtől, akiről eleinte azt hittem, hogy csak a neve magyar. Később kiderült, hogy magyarul is tud, még pedig mintaszerűen, mert magyarul énekelte a „Ha megversz is, imádlak én ...“ kezdetű, híres Lehár-dalt. Nem emlékszem, hogy valaha is fellépett volna az Operaházban. Nem tudná megmondani: kicsoda?
= Már hogyne tudnám! Losonci lány, de az édesapja: Wahl Géza hosszú időn át a Nyugati pályaudvar állomásfőnöke volt. A családjukból nem ő az első, aki európai hírnévre tett szert, mert Bródy Sándor és Biró Lajos is rokona. Bokor Margit Szabados Bélától és Vadnai Fricitől tanult énekelni. Amikor a Főiskolán megkapta a diplomát és az Operaház vezetősége még arra sem tartotta érdemesnek, hogy ösztöndíjasként szerepeltesse, kiutazott Németországba, ahol egy csapásra primadonna lett. Először a lipcsei zenei főigazgató szerződtette, majd Drezdába került, ott volt három esztendeig — Fritz Busch állt akkor a drezdai operaház élén! — most a bécsi Staatsoper tagja. Művészetének azonban nemcsak Lipcse, Drezda és Bécs közönsége tapsolt eddig, hanem Berlin, London, Amsterdam, Velence, Salzburg, Paris és Kopenhága is ünnepelte a fiatal művésznőt, aki nemcsak hibátlan zenei érzékű, gyönyörű hangú, kulturált ízlésű énekesnő, hanem feltűnő szépség is. Szereplését mindenütt nagy érdeklődés előzi meg, csak a budapesti Operaház vezetősége nem kíváncsi rá.

1150   Ardelao 2018-11-10 09:33:10

           Sohasem tudhatjuk, hogy életünk valamely szerencsés fordulata nem válik-e később szerencsétlenségünk forrásává. Tüneményes szopránjára egy helyi dalárdában Losonczy Schweitzer Oszkár lett figyelmes. Az ő tanácsára iratkozott be a budapesti Zeneakadémiára, amelynek elvégzése után szakított megszokott, polgári életével és gyógyszerész férjével, majd egyetlen gyermekével is megszűnt bensőséges kapcsolata.

          Nem volt ötven éves, amikor távoznia kellett az élők sorából. A sikerek ingatag ladikján szállt szembe a könnyek és megpróbáltatások óceánjának hullámaival, és e küzdelmes, ám fényes győzelmet ígérő kaland ára minden bizonnyal viszonylag rövidre szabott élete volt. Hangját ma mindössze két-három felvétel őrzi.

http://holocaustmusic.ort.org/fileadmin/_processed_/csm_margit_bokor_597134969f.jpg

BOKOR (leánykori nevén: WAHL) MARGIT operaénekesnő

(Losonc, 1905.06.01.-1949.11.09.)

           Bokor Margit, a kiváló énekesnő,  az 1930-as években európai vezető szopránjai közé tartozott.

           Életrajzi adatai hiányosak. A különböző források születésének dátumát, de még a helyét is különféleképpen tüntetik fel (1900., 1903., 1905. április 1. vagy június 1., Losonc, de néhol Budapest). (Mellesleg a losonci anyakönyvi hivatal bejegyzéseiben Wahl Margit nevű újszülött az említett években nem szerepel.)

           Ifjúkoráról keveset tudunk. 28 éves volt, amikor diplomát szerzett a budapesti Zeneakadémián, de a Bécsi Zenei Főiskolán is folytatott tanulmányokat. Első szerződése Lipcséhez kötötte; itt 1928 és 1930 között lépett fel, és Beethoven Fidelio c. operájának címszerepében debütált. 1930-ban Berlinben vendégszerepelt, Verdi Trubadúr c. operájában.

          Ezt követően a Drezdai Állami Operához szerződött, amelynek 1930.08.01-től 1933.07.31-ig volt tagja és szólistája. Itt 42 kisebb és nagyobb szerepet énekelt Weber, Verdi, Bizet, Mozart, Richard Strauss, Johann Strauss, Wagner, Offenbach és mások műveiben. Fellépéseit a sajtó kedvezően fogadta. Még 1933. július 1-jén nagy sikerrel elénekelte Zdenka szerepét Richard Strauss Arabella c. operájának ősbemutatóján. Nem sokkal ezután azonban az énekesnőnek el kellett hagynia Drezdát, mivel – bár hite szerint katolikus volt - zsidó felmenőkkel rendelkezett, és a náci törvény az állami intézményekben, mint amilyen a drezdai operaház is volt, megtiltotta a zsidók alkalmazását.

          1933. szeptember 1-től már Bécsben lakott, ahol Zdenkaként immár a Bécsi Állami Opera zenekarával lépett fel, és e zenekarral adott elő részleteket R. Strauss Az egyiptomi Heléna c. operájából is, amelyben Aithera szerepét énekelte. 1934-ben Lehár Ferenc Giudittájában Anita szerepét kapta, majd újabb főszerepeket osztottak rá. Richard Strauss A rózsalovag c. zenés játékában Octaviant, Weber Oberonjában a címszerepet énekelte. 1934-től 1938-ig maradhatott a Bécsi Állami Opera tagja. Ez idő alatt többször vendégszerepelt Olaszországban, és a londoni Covent Garden operaházban ő énekelte Zdenka szerepét az Arabella angliai premierjén. 1935-től fellépett a Salzburgi Ünnepi Játékokon (Octavian- vagy Zerlinaként). Bécsben és Salzburgban olyan neves karmesterekkel dolgozott, mint Bruno Walter és Felix Weingartner, és fellépéseit a Bécsi Rádió is közvetítette. Erre az időszakra esik első fellépése a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színházban: 1936-ban ifj. Johann Straussnak „A  cigánybáró”-jában, 1937-ben Otto Nicolainak „A windsori víg nők” c. operájában.

          1938 márciusában, tíz nappal az Anschluss után, a Bécsi Állami Operánál betöltött állásából „felmentették”, hivatkozva a már említett zsidóellenes törvényre. A Szövetségi Oktatásügyi Minisztérium elrendelte az énekesnő nyugdíjbefizetéseinek, 3.999 birodalmi márkának a visszafizetését, 1938. június 30-tól pedig beszüntették havi illetményének a folyósítását. Bokor Margit 1938 nyarán elhagyta Bécset.

      Párizsba költözése előtt azonban még fellépett Amsterdamban, Mozart Figaro házasságában, Susannaként, vendégszerepelt Brüsszelben és Antwerpenben is. 1938 végétől már Párizsban lakott, 1939 elején pedig azt tervezte, hogy Susannaként Cannes-ban lép fel, Párizsban pedig dalestet ad. Párizsból kérvényezte meg az Amerikai Egyesült Államokba történő beutazásának az engedélyezését.

     1939-ben már Rio de Janeiroban lépett fel. Hamarosan szerződtették a Chicagói és a San Franciscói Operaházhoz. 1942-ben New York-ban, „A cigánybáró” angol bemutatóján énekelt. Ugyanitt lépett fel A denevér c. operettben is. Énekelt továbbá a New York-i Metropolitanben is. 1947-ben a New York-i Városi Operához szerződött, ahol Richard Strauss „Ariadne Naxos szigetén” c. operájában a zeneszerző szerepét nagy sikerrel énekelte.

     Sajnos nem sokkal ezután súlyosan megbetegedett, és 1949. november 9-én elhunyt. New Yorkban temették el (Calvary Cemetery, Queens, NY). Emlékére barátai rákkutatási alapítványt hoztak létre a Columbia Egyetemen.

Források:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Bokor_Margit

http://holocaustmusic.ort.org/resistance-and-exile/bokor-margit/

https://www.lexm.uni-hamburg.de/object/lexm_lexmperson_00002790

https://books.google.hu/books?id=eLWao2lIGTEC&pg=PA502&dq=Bokor+Margit&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwiOyLnj3cDeAhXEE5AKHZxKDvQQ6AEIWDAI#v=onepage&q=Bokor%20Margit&f=false

P. S.: A titok, amely máig megfejtetlen: Bokor (Wahl) Margitnak az USÁ-ban bejegyzett születési és elhalálozási adatai, sírhelye, egy közös síremlék és annak felirata

Hírek
• A Bartók-Pásztory Díj idei kitüntetettjei
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

18:00 : Budapest
Bartók Béla Emlékház

Falvay Attila (hegedű), Fülei Balázs (zongora)
BEETHOVEN: A-dúr szonáta hegedűre és zongorára, Op. 47 "Kreutzer szonáta"
BARTÓK: 1. rapszódia hegedűre és zongorára (1928)
DEBUSSY: Szonáta hegedűre és zongorára (1917)
BARTÓK: 2. szonáta hegedűre és zongorára (1922)

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

„Tavaszi hangok”
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem japán és magyar hallgatóinak kamaraestje
MENDELSSOHN: 1. (d-moll) zongoratrió, op. 49 – 1. Molto Allegro ed agitato
Hagiwara Riku (cselló), Dósa Csenge (hegedű), Yamane Yui (zongora)
SÁNDOR LÁSZLÓ: Ha folyóvíz...
Goto Shuntaro (brácsa)
RACHMANINOV: a-moll étude-tableau, op. 39/6
CHOPIN: F-dúr etűd, op. 10/8
Yamane Yui (zongora)
FRANCK: A-dúr hegedű-zongora szonáta – 2. Allegro
Kondorosi Karolina (hegedű), Matsunaga Minami (zongora)
SOSZTAKOVICS: 2. (e-moll) zongoratrió, op. 67 – 2. Allegro con brio
Kono Saki (zongora), Mevsim Engin (hegedű), Blaskovics Bence (cselló)
GODARD: Suite de trois morceaux, op. 116 – 1. Allegretto, 3. Valse
Iwashita Haruka (fuvola), Kawamura Asuka (zongora)
LIGETI: Csellószonáta – 1. Dialogo. Adagio, rubato, cantabile, 2. Capriccio. Presto con slancio
Shimizu Yosuke (cselló)
LISZT: Traszcendens etűdök – 8. Wilde Jagd
BARTÓK: Szonatina, BB 69
Nashimoto Takumi (zongora)
TAKEMITSU: Small sky (chiisana-sora)
NAKADA: Sakura alley (sakura yoko-cho)
TAKATOMI NOBUNAGA: Smile (hoho-emi)
KÁLMÁN IMRE: Csárdáskirálynő – Szilvia belépője
Katoh Hiroko (ének), Yamagami Souhei (zongora)
MENDELSSOHN: 1. (d-moll) zongoratrió, op. 49 – 2. Andante con moto tranquillo, 3. Scherzo. Leggiero e vivace
Szabadi Vilmos (hegedű), Onczay Csaba (cselló), Falvai Sándor (zongora)
Művészeti vezető: Onczay Csaba, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professzor emeritusa
Felkészítő tanárok: Bársony Péter, Dráfi Kálmán, Fülei Balázs, Kováts Péter, Meláth Andrea, Onczay Csaba, Sebők Erika

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ALFANO: Zilah hercege
ELMARAD!

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Ivanyickaja Irina (zongora), Danyílova Galina (hegedű), Bartos Csaba (gordonka), Király Tibor, Winkler Balázs (trombita), Tóth Balázs (kürt), Király Boldizsár (harsona), Adamik Gábor (tuba)
Az est házigazdája: Tóth Endre zenetörténész
A verseket válogatta és előadja: Formán Bálint színművész
"Tavasz van gyönyörű! - Kamarakoncert József Attila verseivel"
HAYDN: g-moll trió, Hob. XV:1 (1766)
CSAJKOVSZKIJ: Nocturne gordonkára és zongorára
HÄNDEL: Tűzijáték szvit, HWV 351 – Nyitány
PURCELL: Szvit-összeállítás a szerző legismertebb műveiből
CSAJKOVSZKIJ: Az évszakok, op. 37/b, részletek - A. Goedicke átirata zongorástrióra - február (Karnevál), március (Csalogány), április (Hóvirág)
GRIEG: Szvit
GERSHWIN: 3 prelűd

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Louisa Staples (hegedű)
Horti Lilla (szoprán), Schöck Atala (alt), Boncsér Gergely (tenor), Hámori Szabolcs (basszus)
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bartók Béla Énekkara és Egyetemi Koncertzenekara
Hangképző: Juhász Bence
Koncertmester: Dúlfalvy Éva
Vezényel: Kovács László
"Az ELTE Zenei Együtteseinek ünnepi hangversenye"
Kovács László karmester 10 éve az együttes élén
CSAJKOVSZKIJ: D-dúr hegedűverseny, op. 35
ROSSINI: Stabat Mater

19:30 : Budapest
Nádor Terem

EAR Együttes
Gulyás Nagy György (brácsa), Kántor Balázs (gordonka), Klenyán Csaba (klarinét), Faragó Béla (szintetizátor)
Hangmérnök: Horváth István
Művészeti vezető: Sugár Miklós
LÁNG ISTVÁN: Cello sms
DECSÉNYI JÁNOS: Hazatérés
FARAGÓ BÉLA: Négyszólamú invenció
PINTÉR GYULA: Mandala Irregular II.
OLSVAY ENDRE: Hic et nunc
SZIGETI ISTVÁN: Tücsök Úrfi (2008)
SUGÁR MIKLÓS: Disclaryon
19:00 : Eger
Gárdonyi Géza Színház

Operát az Operából! – Belföldi turné
"Puccini Itáliája" operagála

19:00 : Szatmárnémeti
Északi Színház

Operát az Operából! – Turné
PUCCINI: Bohémélet
A mai nap
született:
1699 • Johann Adolph Hasse, zeneszerző († 1783)
1867 • Arturo Toscanini, karmester († 1957)
1881 • Bartók Béla, zeneszerző, népzenekutató († 1945)
1910 • Magda Olivero, énekes († 2014)
elhunyt:
1918 • Claude Debussy, zeneszerző (sz. 1862)