vissza a cimoldalra
2018-10-24
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61190)
Kedvenc felvételek (149)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4071)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1125)
Kimernya? (2775)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2937)
Zenetörténet (244)
Kiss B. Atilla (191)
Operett, mint színpadi műfaj (3734)
Lisztről emelkedetten (931)
Kolonits Klára (1078)
Élő közvetítések (7462)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1507)
Franz Schmidt (3200)
Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? (289)
A hangszerek csodálatos világa (183)
Giacomo Meyerbeer (653)
Jonas Kaufmann (2276)
Opernglas, avagy operai távcső... (20149)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

1097   Ardelao • előzmény1068 2018-10-10 00:23:45

 Sándor Emma után már egyre több női zeneszerzővel találkozunk a magyar művészek sorában. Róluk a neten megfelelő információt találunk, és tőlük már elegendő hanganyag is rendelkezésre áll, élőben vagy éppen a YouTube-on meghallgatható. Ők tehát már semmiképpen sem sorolhatók az elfeledettek vagy kevésbé ismertek közé.

Ezért inkább tennék még egy rövid sétát visszafelé az időben, mert bár Zathureczky Bertát a zeneszerzés terén úttörőnek neveztem, állításomat némileg módosítanom kell:

A Nagy Magyarország létezésekor és az Osztrák-Magyar Monarchia idejében – mint tudjuk - a lakosság összetétele igen vegyes volt. Valójában az volt magyar, aki magyarnak vallotta magát. A nevekből azonban ezt nehezen lehetett megállapítani. (Persze, ez ma is így van, csak kevesen vállalják nyíltan az identitásukat.) A külföldi történetíróknak mindenesetre nagy fejtörést okozhat ennek és főként a monarchiabeli időszaknak a feldolgozása. Minthogy e topik elsősorban magyar művészekről szól, szükséges volt ezt előrebocsátanom.

Arthur Elson: Woman's Work in Music c., 1908-ban a harmadik és azóta több kiadásban is megjelent könyében ugyanis a „magyar” zeneszerzőnőkről a következőket írja:

„[…] A magyar zeneszerzők között Ludmilla Gizycka, aki most Bécs mellett él, számos sikeres dalt és zongoradarabot publikált, köztük egy lengyel dalok alkotta, érdekes feldolgozást. Egy másik zongoraművész-zeneszerző, Koháry Mária, egy sor szonátát és különböző egyéb zongoraművet írt. Mme. D'Hovorst egy két zongorára komponált szonátát és különböző más műveket publikált.  Henrietta Vorwerk sok dicséretet kapott zongoradarabjaiért és dalaiért, míg ugyanezen a területen a másik termékeny alkotó Anna Zichy Stubenberg. […]”

Utánanéztem, ki volt e zeneszerzőnők közül valóban magyar, és mi tudható róluk. A következőkben e nyomozás eredményét ismertetem.

1068   Ardelao 2018-09-23 10:01:32

EGY KIS KITÉRŐ …         

Az e topikban általam felsorakoztatott, eleddig 157 művész között találunk énekeseket és énekesnőket, hegedű- vagy zongoraművészeket és –művésznőket, továbbá jó néhány zeneszerzőt is, de még egyetlen zeneszerzőnőről (sőt, karmesternőről) sem esett szó. Úgy vélem, nemcsak bennem vetődik fel a kérdés, miért választotta oly kevés nő hivatásául a zeneszerzést (vagy éppen a karmesterséget), és miért vált közülük oly kevés híressé az idők folyamán.

          Erre próbál hétköznapi magyarázatot adni A nő, ha zeneszerző” c. cikk írója, amelyből egyetlen - Czeizel Endre kutatásain alapuló  - megállapítást emelnék ki, amely mellett, természetesen, még számos egyéb érvet is fel lehet sorolni. Czeizel Endre szerinta férfiak és nők értelmi színvonala egyforma, s megcáfolták azt a tézist is, hogy a férfiak szellemi fölénye agyuk nagyobb súlyából ered. Mentális képességekben vannak eltérések, a nők beszéd- és nyelvtanulási készsége jobb, míg a férfiaknak a térlátása, térérzékelése, mely kapcsolatban van a matematikai gondolkodással, ami a zeneszerzéshez szükséges”.

          Papp Gábor énektanár, karnagy, zeneszerző és rockzenész doktori disszertációját egy új tudományág, a neuromuzikológia kutatási eredményeiről írta, és a vele készített interjút tette közzé Maczák Ibolya NEUROMUZIKOLÓGIA - Tudományosan a zenéről címmel. Ebből idézem az alábbi, figyelemre méltó részt:

          Papp Gábor „– Vizsgálataiban kitér a férfi és női zeneszerzők kérdésére is… – A férfi- és a női agy különbségeit vizsgálva arra következtethetünk, hogy míg az előbbi valamivel nagyobb térfogatú, addig az utóbbi esetében fejlettebb a limbikus rendszer, komplexebbek a szinapszisok, élesebb a hallás, a látás (például színek, arcok, sötétben a tárgyak felismerése). A két agyféltekét összekötő corpus callosum, mely elsődlegesen a bal félteke beszédközpontját köti össze az ellenkező oldal homológ területével, a nőknél közel kétmillióval több axont tartalmaz. Ezért erősebbek a verbális produkcióban, viszont ez a terület a férfiak agyában a helymeghatározás központja, ezért jobbak ők a térbeli tájékozódásban. A női agy két verbális központja is oka lehet annak – a különböző társadalmi szokások és az évszázados gyakorlat mellett –, hogy kevesebb női zeneszerzőt ismerünk. A partitúra áttekintése ugyanis komoly térlátást igényel. Természetesen ez nem megoldhatatlan feladat nők számára sem (mint ahogyan léteznek női taxisofőrök is), de jelenlétük mégis ritkább a zeneszerzők körében, noha a kottaolvasásban többnyire a nők jeleskednek.”

          De mit állít Susanne Rode-Breymann, aki kevésbé tudományosan közelíti meg ezt kérdést? Idézet a Tudnak-e a nők zenét szerezni? c. írásból:

          „[…] Susanne Rode-Breyman, német zenetörténész rendszeresen végez amolyan vakteszteket kollégái és tanítványai körében. Nem árulja el, mely zeneszerzők műveit hallják, egyszerűen csak azt kéri, mondják meg, melyiket tartják jobbnak. Ha például Alma Mahler és Zemlinsky dalai kerülnek mérlegre, az esetek túlnyomó többségében a hozzáértő (és ezúttal elfogulatlan) hallgatók Alma darabjaira adják voksukat. De ilyen módon más női zeneszerzők is gyakran lekörözik elismert férfi társaikat.

Az elfogultság a zenetörténész szerint nem kizárólag a nők társadalmilag hátrányos megkülönböztetéséből fakad, hanem abból a módból, ahogyan kulturális ítéleteinket alkotjuk. A kulturális értékek mindig egy bizonyos közegben születnek, válnak mértékadóvá. A zene területén ezt a közeget a múltban kizárólag férfi zeneszerzők alkották, amit a társadalmi adottságok mellett a zsenikultusz is támogatott. Így tehát kulturális emlékezetünkben egyszerűen nem létezik a női zeneszerző fogalma.[…]” 

Ezek után mi sem természetesebb, megnéztem, találok-e valahol összesítést a világ női zeneszerzőiről, és – mert találtam – kiemeltem közülük hazánk „leányait”. Íme:

Női zeneszerzők (csupán a neten található lista alapján, amely – bármennyire is szűkén vagyunk a női zeneszerzőknek - természetesen nem teljes):

Kelemen Lajosné Zathureczky Berta (1855-1924), székely író, költő, zeneszerző.

Kodály Zoltánné Sándor Emma (1863-1958), zeneszerző, műfordító.

Szőnyi Erzsébet  (1924-), magyar zeneszerző, karvezető, tanár.

Kistétényi Melinda (1926-1999), magyar orgonaművész, tanár, zeneszerző.

Pócs Katalin (1963-), zeneszerző.

Tallér Zsófia (1970-), zeneszerző.

Csató Mónika (1971-), zeneszerző.

Megyeri Krisztina (1974-), zeneszerző, korrepetitor.

Elek Szilvia, magyar zongora-, csembalóművész, zeneszerző.

Úgy érzem, tartozom azzal, hogy a következőkben egy-két elfeledett vagy kevésbé ismert magyar női zeneszerzőről is bővebben szóljak.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Tóth-Vajna Zsombor (csembaló, orgona), Tóth-Vajna Gergely (csembaló)
"Hangulat Extra"
J.C. BACH: A-dúr szonáta négy kézre, op. 18
HÄNDEL: a-moll fúga, HWV 411
HÄNDEL: Vízi zene - Air négy kézre
HÄNDEL: Darabok zenélő órára
HÄNDEL: d-moll szvit csembalóra, HWV 437
STANLEY: a-moll voluntary, op. 6, No. 8
J.C. BACH: F-dúr szonáta négy kézre

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

A Bartók Konzi kamarazenekara
Vezényel: Tuska Zoltán
Pódiumon a Bartók konzi vonós tanszaka
A mai nap
született:
1913 • Tito Gobbi, énekes († 1984)
1925 • Luciano Berio, zeneszerző († 2003)
1931 • Szofia Gubajdulina, zeneszerző
1935 • Malcolm Bilson, zongorista
elhunyt:
1725 • Alessandro Scarlatti, zeneszerző (sz. 1660)
1799 • Karl Ditters von Dittersdorf, zeneszerző (sz. 1739)
1974 • David Ojsztrah, hegedűs (sz. 1908)