vissza a cimoldalra
2018-12-15
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Haladjunk tovább... (217)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61410)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4125)
Társművészetek (1283)
Kedvenc előadók (2825)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11296)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (9496)
Jonas Kaufmann (2316)
Gioacchino Rossini (1023)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1194)
MET-es operaelőadások moziban (623)
Diana Damrau (428)
Juan Diego Flórez (725)
Élő közvetítések (7602)
Edita Gruberova (3065)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4393)
Zenei események (995)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1548)
modern eszement rendezesek (215)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3026)
Callas (443)
Franz Schmidt (3242)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

1097   Ardelao • előzmény1068 2018-10-10 00:23:45

 Sándor Emma után már egyre több női zeneszerzővel találkozunk a magyar művészek sorában. Róluk a neten megfelelő információt találunk, és tőlük már elegendő hanganyag is rendelkezésre áll, élőben vagy éppen a YouTube-on meghallgatható. Ők tehát már semmiképpen sem sorolhatók az elfeledettek vagy kevésbé ismertek közé.

Ezért inkább tennék még egy rövid sétát visszafelé az időben, mert bár Zathureczky Bertát a zeneszerzés terén úttörőnek neveztem, állításomat némileg módosítanom kell:

A Nagy Magyarország létezésekor és az Osztrák-Magyar Monarchia idejében – mint tudjuk - a lakosság összetétele igen vegyes volt. Valójában az volt magyar, aki magyarnak vallotta magát. A nevekből azonban ezt nehezen lehetett megállapítani. (Persze, ez ma is így van, csak kevesen vállalják nyíltan az identitásukat.) A külföldi történetíróknak mindenesetre nagy fejtörést okozhat ennek és főként a monarchiabeli időszaknak a feldolgozása. Minthogy e topik elsősorban magyar művészekről szól, szükséges volt ezt előrebocsátanom.

Arthur Elson: Woman's Work in Music c., 1908-ban a harmadik és azóta több kiadásban is megjelent könyében ugyanis a „magyar” zeneszerzőnőkről a következőket írja:

„[…] A magyar zeneszerzők között Ludmilla Gizycka, aki most Bécs mellett él, számos sikeres dalt és zongoradarabot publikált, köztük egy lengyel dalok alkotta, érdekes feldolgozást. Egy másik zongoraművész-zeneszerző, Koháry Mária, egy sor szonátát és különböző egyéb zongoraművet írt. Mme. D'Hovorst egy két zongorára komponált szonátát és különböző más műveket publikált.  Henrietta Vorwerk sok dicséretet kapott zongoradarabjaiért és dalaiért, míg ugyanezen a területen a másik termékeny alkotó Anna Zichy Stubenberg. […]”

Utánanéztem, ki volt e zeneszerzőnők közül valóban magyar, és mi tudható róluk. A következőkben e nyomozás eredményét ismertetem.

1068   Ardelao 2018-09-23 10:01:32

EGY KIS KITÉRŐ …         

Az e topikban általam felsorakoztatott, eleddig 157 művész között találunk énekeseket és énekesnőket, hegedű- vagy zongoraművészeket és –művésznőket, továbbá jó néhány zeneszerzőt is, de még egyetlen zeneszerzőnőről (sőt, karmesternőről) sem esett szó. Úgy vélem, nemcsak bennem vetődik fel a kérdés, miért választotta oly kevés nő hivatásául a zeneszerzést (vagy éppen a karmesterséget), és miért vált közülük oly kevés híressé az idők folyamán.

          Erre próbál hétköznapi magyarázatot adni A nő, ha zeneszerző” c. cikk írója, amelyből egyetlen - Czeizel Endre kutatásain alapuló  - megállapítást emelnék ki, amely mellett, természetesen, még számos egyéb érvet is fel lehet sorolni. Czeizel Endre szerinta férfiak és nők értelmi színvonala egyforma, s megcáfolták azt a tézist is, hogy a férfiak szellemi fölénye agyuk nagyobb súlyából ered. Mentális képességekben vannak eltérések, a nők beszéd- és nyelvtanulási készsége jobb, míg a férfiaknak a térlátása, térérzékelése, mely kapcsolatban van a matematikai gondolkodással, ami a zeneszerzéshez szükséges”.

          Papp Gábor énektanár, karnagy, zeneszerző és rockzenész doktori disszertációját egy új tudományág, a neuromuzikológia kutatási eredményeiről írta, és a vele készített interjút tette közzé Maczák Ibolya NEUROMUZIKOLÓGIA - Tudományosan a zenéről címmel. Ebből idézem az alábbi, figyelemre méltó részt:

          Papp Gábor „– Vizsgálataiban kitér a férfi és női zeneszerzők kérdésére is… – A férfi- és a női agy különbségeit vizsgálva arra következtethetünk, hogy míg az előbbi valamivel nagyobb térfogatú, addig az utóbbi esetében fejlettebb a limbikus rendszer, komplexebbek a szinapszisok, élesebb a hallás, a látás (például színek, arcok, sötétben a tárgyak felismerése). A két agyféltekét összekötő corpus callosum, mely elsődlegesen a bal félteke beszédközpontját köti össze az ellenkező oldal homológ területével, a nőknél közel kétmillióval több axont tartalmaz. Ezért erősebbek a verbális produkcióban, viszont ez a terület a férfiak agyában a helymeghatározás központja, ezért jobbak ők a térbeli tájékozódásban. A női agy két verbális központja is oka lehet annak – a különböző társadalmi szokások és az évszázados gyakorlat mellett –, hogy kevesebb női zeneszerzőt ismerünk. A partitúra áttekintése ugyanis komoly térlátást igényel. Természetesen ez nem megoldhatatlan feladat nők számára sem (mint ahogyan léteznek női taxisofőrök is), de jelenlétük mégis ritkább a zeneszerzők körében, noha a kottaolvasásban többnyire a nők jeleskednek.”

          De mit állít Susanne Rode-Breymann, aki kevésbé tudományosan közelíti meg ezt kérdést? Idézet a Tudnak-e a nők zenét szerezni? c. írásból:

          „[…] Susanne Rode-Breyman, német zenetörténész rendszeresen végez amolyan vakteszteket kollégái és tanítványai körében. Nem árulja el, mely zeneszerzők műveit hallják, egyszerűen csak azt kéri, mondják meg, melyiket tartják jobbnak. Ha például Alma Mahler és Zemlinsky dalai kerülnek mérlegre, az esetek túlnyomó többségében a hozzáértő (és ezúttal elfogulatlan) hallgatók Alma darabjaira adják voksukat. De ilyen módon más női zeneszerzők is gyakran lekörözik elismert férfi társaikat.

Az elfogultság a zenetörténész szerint nem kizárólag a nők társadalmilag hátrányos megkülönböztetéséből fakad, hanem abból a módból, ahogyan kulturális ítéleteinket alkotjuk. A kulturális értékek mindig egy bizonyos közegben születnek, válnak mértékadóvá. A zene területén ezt a közeget a múltban kizárólag férfi zeneszerzők alkották, amit a társadalmi adottságok mellett a zsenikultusz is támogatott. Így tehát kulturális emlékezetünkben egyszerűen nem létezik a női zeneszerző fogalma.[…]” 

Ezek után mi sem természetesebb, megnéztem, találok-e valahol összesítést a világ női zeneszerzőiről, és – mert találtam – kiemeltem közülük hazánk „leányait”. Íme:

Női zeneszerzők (csupán a neten található lista alapján, amely – bármennyire is szűkén vagyunk a női zeneszerzőknek - természetesen nem teljes):

Kelemen Lajosné Zathureczky Berta (1855-1924), székely író, költő, zeneszerző.

Kodály Zoltánné Sándor Emma (1863-1958), zeneszerző, műfordító.

Szőnyi Erzsébet  (1924-), magyar zeneszerző, karvezető, tanár.

Kistétényi Melinda (1926-1999), magyar orgonaművész, tanár, zeneszerző.

Pócs Katalin (1963-), zeneszerző.

Tallér Zsófia (1970-), zeneszerző.

Csató Mónika (1971-), zeneszerző.

Megyeri Krisztina (1974-), zeneszerző, korrepetitor.

Elek Szilvia, magyar zongora-, csembalóművész, zeneszerző.

Úgy érzem, tartozom azzal, hogy a következőkben egy-két elfeledett vagy kevésbé ismert magyar női zeneszerzőről is bővebben szóljak.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

Liszt-kukacok Akadémiája

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Asztalos Bence (hegedű), Gábos Judit (zongora), Kertész György (cselló)
CSAJKOVSZKIJ: Évszakok, op. 37b (átirat zongoratrióra)

11:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: Bohémélet

15:00 : Budapest
Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központ

Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor
Csajkovszkij: A diótörő - szvit

17:00 : Budapest
Pesti Vigadó

Vámosi Katalin, Simon Krisztina, Megyesi Zoltán, Najbauer Lóránt
Bajor Filharmonikusok Ifjúsági Zenekarának fúvósai
Vezényel: Mark Mast
J.S. BACH: Karácsonyi Oratórium BWV 248 I., II., III. kantáta

18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Karvezetés vizsgakoncert
Sweelinck: Angelus ad pastores ait – motetta
Bruckner: Pange lingua – himnusz
Vezényel: Varga Áron
Croce: Triaca musicale – Mascheratta de' gratiani
Rheinberger: Waldblumen, op. 124 – 1. Abend am Meer
Kodály: Adventi ének
M. Haydn: Missa Tempore Quadragesimae – 2. Credo
Közreműködik: Sárosi Dávid (orgona)
Vezényel: Gerály Anna Borbála
Hauptmann: Du bist ja doch der Herr, op. 42/4
Liszt: Ave Maria
Közreműködik: Sárosi Dávid (orgona)
Vezényel: Schnell Máté
Willaert: Vecchie letrose non valete niente – canzona
Haydn: Abendlied zu Gott, Hob. XXVc:9
Stanford: O living Will, that shalt endure
Kodály: Szép könyörgés
Közreműködik: Magyar Valentin (zongora)
Vezényel: Zsíros Levente
A koncerten közreműködik a Zeneakadémia hallgatóiból alakult kórus.

18:00 : Budapest
Erkel Színház

CSAJKOVSZKIJ: Diótörő - balett

18:00 : Budapest
Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium Díszterme

Budapesti Vonósok
vezényel: Kovács Zoltán
koncertmester: Soltész Ágnes
művészeti vezető: Botvay Károly
Karácsonyi koncert a Weiner Konzervatórium ifjú szólistáival
J.S. BACH: IV. Brandenburgi verseny I. tétel
Seres Barbara, Boros Adrienn (fuvola)
ALBINONI: d-moll Concerto II-I. tétel
Pávási Nikolett (oboa)
HAYDN: C-dúr gordonka verseny III. tétel
Bognár Domonkos (gordonka)
MOZART: Don Ottavio „Dalla sua pace” áriája (Don Giovanni)
Papp Viktor (ének)
VIVALDI: C-dúr concerto-t (RV444) II. I. tétel
Lajkó Ivett (blockflöte)
QUANTZ: G-dúr fuvolaverseny I. tétel
Kurcsák Viktória (fuvola)
LALO: Spanyol szimfónia I. tétel
Mákszem Fanni (hegedű)
TELEMANN: e-moll Concerto I-II. tétel
Drahos Balázs (trombita)

18:00 : Budapest
MOM Kulturális Központ

Csala Éva (gordonka), Vimláti Judit (fuvola), Tarnai Dávid (ének)
Ad Libitum Gitáregyüttes
konferál: Bárkányi Judit
Klasszikus gitárzene a reneszánsztól a XXI. század zenéjéig.

18:55 : Budapest
Müpa, Fesztiválszínház

Metropolitan-operaközvetítések a Müpában
VERDI: Traviata

19:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály Templom

Organ & Choir

19:00 : Budapest
Pozsonyi úti Református Templom

Sümegi Eszter, Pataki Adorján , Fellegi Balázs
Haydn Filharmónia
A. Vivaldi, G.F. Händel, J. S. Bach, J, Haydn , W. A. Mozart , R. Strauss művei

19:30 : Budapest
Olasz Kultúrintézet

Bódi Zsófia, Wittinger Gertrúd, Megyesi-Schwartz Lúcia, Horváth István, Sándor Csaba
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Bizják Dóra, József Ács, Zentai Károly (zongora)
Vezényel: Janos Acs
ROSSINI: Korinthosz ostroma – Pamira áriája
ROSSINI: Mózes – jelenet az I. felvonásból, Mózes imája
SCHUBERT: Mirjam győzelmi dala
ROSSINI: Kis ünnepi mise

19:45 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Yeree Suh (szoprán), Fulvio Bettini (bariton)
Budapesti Fesztiválzenekar
Művészeti vezető és koncertmester: Midori Seiler
Barokk gesztika: Sigrid T’Hooft
GEMINIANI: 12. (d-moll) concerto grosso („La Follia”)
HASSE: Larinda e Vanesio – intermezzo (1. rész)
TORELLI: g-moll („Karácsonyi”) concerto grosso, op. 8/6
HASSE: Larinda e Vanesio – intermezzo (2. rész)
VIVALDI: Esz-dúr triószonáta, RV 65 – 2. Allemanda, 3. Sarabanda
HASSE: Larinda e Vanesio – intermezzo (3. rész)
19:00 : Veszprém
Hangvilla

Kuti László (klarinét)
Győri Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Gilbert Varga
HAYDN: C-dúr szimfónia No. 9, Hob. I:9
MOZART: A-dúr klarinétverseny, KV 622
MUSZORGSZKIJ-RAVEL: Egy kiállítás képei
A mai nap
született:
1873 • Kacsóh Pongrác, zeneszerző († 1923)
1905 • Farkas Ferenc, zeneszerző († 2000)
1917 • Hilde Zadek, énekesnő
1939 • Andor Éva, énekművész († 2014)
1943 • Perényi Eszter, hegedűs
elhunyt:
1792 • Joseph Martin Kraus, zeneszerző (sz. 1756)
1909 • Francisco Tárrega, zeneszerző, gitáros (sz. 1852)
1984 • Jan Peerce, énekes (sz. 1904)