vissza a cimoldalra
2018-12-15
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Haladjunk tovább... (217)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61410)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4125)
Társművészetek (1283)
Kedvenc előadók (2825)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11296)
A csapos közbeszól (95)

Gioacchino Rossini (1023)
Jonas Kaufmann (2315)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1194)
MET-es operaelőadások moziban (623)
Diana Damrau (428)
Juan Diego Flórez (725)
Élő közvetítések (7602)
Edita Gruberova (3065)
Erkel Színház (9495)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4393)
Zenei események (995)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1548)
modern eszement rendezesek (215)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3026)
Callas (443)
Franz Schmidt (3242)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

1094   Ardelao • előzmény1090 2018-10-08 05:43:12

Egy pár bejegyzés erejéig visszatérnék még Kodályné Sándor Emma témájára, nevezetesen az „EMMA KODÁLY Songs & Piano Pieces” címmel megjelent Hungaroton lemezre.

 -zéta- 2005.03.24-én nagyszerű ismertetőt írt e felvételről „Feljegyzések a szalonból - Kodály Emma dalai és zongoradarabjai” címmel. Szívem szerint az egész írást beilleszteném ide, de az abban foglalt legfontosabb megállapításoknak mégis az alábbiakat tartom:

„[…] A német nyelven íródott dalok bensőséges hangulatú alkotások. Leginkább első mesterére, Dohnányira emlékeztetnek, annak minden "dohnányis" jellegzetességével: olykor Brahms, Schubert, Schumann, sőt, Wagner hangján szólnak hozzánk, de a saját hang nem alakult (még) ki. Ugyanakkor nem tekinthetők "tanulóműveknek" sem, annál sokkalta érzékenyebbek, mélyebbek és finomabb szellemiséget sugallnak.

[…]

[…] A CD-n megszólaló három korai és rövidebb darab (Berceuse, Gavotte, Scherzo) még iskolai tanulmánynak fogható fel, de a tíz variációból és tekintélyes zárófúgából álló Variációk zongorára már komoly szerzői attitűdöt tartalmazó, szenvedélyes és főleg virtuóz alkotás. […]

[…]

A lemez csúcsa Gruber Emma Bécsi keringők elnevezésű sorozata. Ha lehet egy művet tökéletesen kiforrottnak nevezni, e héttételes remekmű az. Hihetetlenül dallamgazdag alkotás, mely a bécsi valcer minden csínját-bínját pontosan ismerő és alkalmazó szerző virtuóz produkciója.

[…]”

Kérdés tehát: Vajon hová fejlődött volna Kodály Zoltánné, sz. Schlesinger Emma művészete a zeneszerzés terén, ha történetesen nem nőnek születik, ha alkotóerejét – csaknem kizárólag - nem férje munkásságának önzetlen szolgálatába állítja?

1090   Ardelao • előzmény1089 2018-10-06 08:52:58

MUZSIKA, 2006.05.00 / 5. SZÁM:

Hans Koessler, Moór Emánuel és Kodály Emma művei

[…]

          Eddig is köztudott volt, hogy Kodály Zoltán felesége, Schlesinger Emma (1863-1958) Dohnányitól, Bartóktól és későbbi férjétől tanult komponálni, s hogy elsősorban dalokból, zongoradarabokból álló, kisebb életművet hagyott hátra. A műveknek azonban - nagyrészt kiadások hiányában - mindeddig csak elenyésző töredékét lehetett megismerni. Éppen ezért úttörő jelentőségű Prunyi Ilona, Cserna Ildikó és Gál Erika új lemeze, amely olyan kivételes zeneszerző-személyiséget mutat be, aki pályájuk indulásától kezdve a magyar zenetörténet három legnagyobb alakjának közvetlen közelében tevékenykedett, s múzsaként, a szívügyek bizalmasaként, intellektuális-érzelmi forrásként mindhármukra hatást is gyakorolt. Kodály Emma zenéjét hallgatva egyfelől arra keresünk választ, milyen viszonyban áll zeneszerzői világa az őt körülvevő nagyokéval, másfelől pedig arra, miféle önkifejezési formát jelenthetett a komponálás a 19-20. század fordulóján egy nő számára.
          Emma asszony dalai egyértelműen Schumann példáját követik: sem harmóniailag, sem formailag nem lépik túl a 19. század közepének ideáljait - annak ellenére, hogy kompozíciói Richárd Strauss, Hans Pfitzner, Hugó Wolf és Franz Schrecker Liedjeinek kortársai. A Schumann-modell jelentőségét támasztja alá az is, hogy a feltűnően hibátlan prozódiájú dalok egy része Heine-versekre készült. Kodály Emma jól ismeri a 19. századi Lied-hagyományt: dalai között található ballada (Jung Niklas), lírai hangvételű szerelmes dal (Ich lieb' eine Blume; Dass du mich liebst; Ohne Liebe; All' meine Herzgedanken), természetkép (Gekommen ist der Maie), vándordal (Wandl' ich in dem Wald), vagy éppen népies hangú ének (Röslein). A dalok jelentős része úgy hat, mintha Schumann dalciklusából, az Asszonyszerelem, asszonysorsból lépne elénk, s ez rávilágít arra is, mi a funkciója e daraboknak a zeneszerzőnő életében: olyan művészi formát nyújtanak számára, amely utat nyit személyes érzelmei megfogalmazásának. Éppen ezért a dalírás középpontjában nem az eredetiség, az újdonság keresésének igénye áll, hanem a hagyomány keretein belül való megnyilvánulás eszménye.
          Sokkal több egyéni vonással rendelkeznek Kodály Emma zongoradarabjai. Habár a zongorára írott Variációk (1907) szintén Schumann világából indulnak ki, a kromatika iránti érdeklődés, a záró fúga, a komplex zongoratechnika és a téma számos archaikus vonása saját korának zenei ideáljaihoz közelíti a kompozíciót. A variációk során - a tematikus kohézióban, a karakterek megmunkálásában, az ellenpontozó belső szólamokban — megmutatkozik Kodály Emma zeneszerzői leleményessége is, mégpedig férfiasan intellektuális viszonyulása a komponáláshoz. A részletek kidolgozásának öröme tükröződik a Valse viennoises játékos sorozatában is: erre utal a sok kromatikus átvezető szólam, a tematikus megmunkálás és a variációs elv állandó, ám burkolt jelenléte. A Berceuse, a Gavotte és a Scherzo elsősorban derűs játékosságra hajló hangütéseivel emelkedik ki.
         Prunyi Ilona régóta elhivatott tolmácsolója a magyar zenetörténeti múlt ritkaságainak. A szóló zongoraművek interpretációjakor érzékletesen mutatja be Kodály Emma zeneszerzői személyiségének vonásait: elsősorban a nőiesség mögött rejtőző férfias gesztusokat. Számomra még nagyobb élményt jelentett azonban az, ahogyan Prunyi a dalokban az alaphangulatot megragadva, a legapróbb gesztusokra-megmozdulásokra is érzékenyen kísér. Sajnos Cserna Ildikó nem bizonyul méltó partnernek: habár jól ismeri a dalokat, s hangja is szép, előadásából hiányzik a daléneklés kultúrája, elsősorban a kisformákban való önkifejezés, a belehelyezkedés képessége. Ráadásul magas hangjai feszítettek, s német artikulációja is, különösen a kétféle ch-betű kiejtése kívánnivalót hagy maga után. A két duettben Gál Erika felejthető teljesítményt nyújt.

DALOS ANNA”

Kodály Emma: SONGS & PIANO PIECES (ITT tekinthető meg a lemezen szereplő összes dal és zongoradarab jegyzéke, ahol mindegyik szerzeménybe bele is hallgathatunk.

1089   Ardelao • előzmény1088 2018-10-05 08:40:33

MUZSIKA 2004. május, 47. évfolyam, 5. szám, 15. oldal:

Dalos Anna:

»Maga az őstermészet«

Kiállítás és hangverseny Kodály Zoltánné Gruber Emma születésnapján

(Részlet)

        „[…] Kodály […] finom-érzékeny leírást adott a rajongásig tisztelt asszony személyiségéről: "E[mma] maga az őstermészet. [...]. Sokat gondolkoztam, mért nem látszik meg ez a levelein; [...] még beszédén is csak akkor, mikor az ideái kezdenek kidomborodni. Azért tán, mert nincs eléggé hatalmában egyik nyelv se. De nála még a konvenciós beszéd-formák mögött is sajátos, eredeti képzetek vannak. Nyelvalakító képessége kicsiny, azért öltözteti ezeket a megtanult formákba. Csak ha mögé lát az ember ennek a nyelvnek, úgy látja meg. Az eredetisége tehát inkább az egész természetében, lényében olyan módon van elosztva, hogy nem a beszédében fejeződik ki a legjobban."

          Kodály e jegyzetében Emma eredetiségét, természeti lényét állítja szembe önkifejezési képességének szűkösségével. Habár értelmezése kizárólag a beszéd, a társalgás vagy éppen a levélírás területét érinti, mégis meglepően pontos jellemzése Emma zeneszerzői habitusának is. […] Emma a zenét olyan nyelvként fogta fel, amelynek konvencionális, megtanulható formái az önkifejezés biztonságos keretéül szolgálnak. […] kompozíciói - kizárólag dalok és táncok - a német romantikára épülő Osztrák-Magyar Monarchia-beli hagyományból táplálkoznak. […]

          A dalok, duettek (Négy dal Heinrich Heine verseire, Két duett, Három dal) biztosan mozognak egy adott stílus, egy választott nyelv keretei között. Emma sosem lépi túl zeneszerzői kompetenciáját - ez lehet a magyarázata annak, hogy kizárólag a kisformák világában érzi magát otthonosan. […]

         A romantikus hagyományhoz való kötődésben látja okát Batta András annak is, Emma miért nem tárta nyilvánosság elé kompozícióit. Úgy érezhette, az új magyar zene úttörői mellett nem publikálhatja németes stílusú darabjait. (*) Viszont a hangversenyen megszólaltatott Székely népi tánc bizonyítja, hogy egy magyar stílusú, Bartók és Kodály hangszeres népzene-feldolgozásainak jegyében fogant mű megalkotására is kísérletet tett. […]”

(*) „[…] Kodály Zoltánné Péczely Sarolta, a mester második felesége nem tartja elképzelhetetlennek Batta András interpretációját, de hozzáteszi, hogy Bartók a Gyermekeknek darabjai közé Emma asszony két zongoradarabját, Kodály pedig a tizenegy kötetes Magyar Népzene darabjaiba két népdalfeldolgozását foglalta bele, ami azt bizonyítja, hogy mindketten modernnek gondolták (Kodály Emma) zeneszerzői munkásságát. Az életmű sem volt annyira ismeretlen, mint néhányan feltételezik, hiszen több darabja is megjelent és maga Kodály egy évforduló alkalmából kiadatta a bécsi valcereket és korai variációs művét. Kodály Emma életműve „önmagáért beszél” – véli Kodály Zoltán özvegye. „Az egész életút és az egész életmű rendkívül izgalmas és rendkívül sokrétű.” (Forrás: MAGYAR ZSIDÓ KULTÚRA NAPJA – TISZTELGÉS KODÁLY MÚZSÁJA ELŐTT, 2007.10.15.)

Kodály Emma: Két duett (Ohne Liebe; Betrogen)

1088   Ardelao • előzmény1087 2018-10-04 22:15:11

Nagyjából a Bónis Ferenc által Emma asszonyról leírtakat foglalja össze az alábbi, értékes képanyagot bemutató videó is:

Kodály, Emma asszony

1087   Ardelao • előzmény1086 2018-10-04 08:16:24

Bónis Ferenc

ÉLET-PÁLYA:

KODÁLY ZOLTÁN

(Részlet 2.)

          „Csendes, munkás évek következnek Kodály életében: tanít, folytatja gyűjtőútjait, és készül első zeneszerzõi megmérettetésére. Ez utóbbira 1910 márciusában kerül sor, amikor Kodály is, Bartók is szerzői estet rendez a Royal szálló dísztermében. […]

          […] a budapesti Kodály-est március 17-i dátuma nem véletlen műve. Ez a

nap Emma születésnapja. A további években Kodály sok új művét ismerheti meg március 17-én a főváros közönsége. Az I.vonósnégyesnek egyébként „csendes-társ-szerzõje” van: az egykori tanítvány. Gruber Emma, még a kvartett hosszú előkészületi idejében, zongoraváltozatokat komponált a finale témájára; ezek egyikét Kodály átírja vonósnégyesre és beilleszti a zárótétel variációi közé.

          A „tanítványt” utoljára említettük itt Gruber néven, július 16-án elvált férjétől és augusztus 3-án feleségül ment Kodályhoz. (Gruber Henrik, akivel a továbbiakban szívélyes kapcsolatban maradtak, 1927. július 18-án halt meg.) Az esküvõre szép nászajándékot kaptak Bartóktól: Vázlatok című zongoraciklusa Lentójának kéziratát, „Emmának, Zoltánnak” szóló ajánlással. 1958 novemberéig, Emma haláláig éltek együtt szeretetben és szolidaritásban; az asszony, saját művészi terveit feladva, múzsa, lektor, korrepetitor és titkárnõ, kedves vendégek jó háziasszonya, betolakodni szándékozók mumusa volt ura mellett, biztosítva számára az otthon meghittségét, az alkotáshoz szükséges nyugalmat.

          Szellemes társalgó volt: központja a társaságnak, melyben Kodály többnyire nagyokat hallgatott. Társaság pedig mindig volt Emma otthonában, mindkét házassága idején. Háztartási naplóiban, a napi bevásárlási adatok mellett, pontosan feltüntette vendégeinek névsorát; azt is, hogy közülük ki ebédelt, „uzsonyázott” vagy vacsorázott náluk. E naplónak köszönhetjük Kodály életének számos, más forrásból nem meríthető adatát. Mint már Kodály felesége: Emma megsemmisítette elsõ házasságának minden dokumentumát, csak az 1905/6-os háztartási könyvnek kegyelmezett meg. Talán azért, mert az rögzítette a pillanatot, melyben Kodály alakja megjelent életében.

            Naplófeljegyzései azt is elmondják, hogy milyen vendégjárás volt a Gruber-házban. Csak a nevesebb látogatókat soroljuk fel, a látogatások gyakoriságát említetlen hagyva: Baré Emil hegedűművész, Bartók Béla, Bauer Herbert (vagyis Balázs Béla), Bródy Sándor, Buttykay Ákos zeneszerzõ, Deutsch Sándor hegedűművész és felesége (Doráti Antal karmester szülei), Dohnányi Ernő és neje, Fényes Adolf festőművész, Freund Etelka zongoraművésznő (Bartók másik bizalmasa), Herzfeld Viktor zeneakadémiai tanár, Jurkovics Irmy (Bartók híve), Kerner Istvánné, a Filharmonikusok elnök-karnagyának felesége, Kerpely Jenő gordonkaművész, Kodály, Kohner Adolf földbirtokos és felesége, König Péter szegedi zeneiskolai igazgató, Lichtenberg Emil karnagy, a budapesti oratórium-kultusz élharcosa, Mihalovich Ödön, a Zeneakadémia igazgatója, Moravcsik Géza akadémiai titkár, Popper Dávid gordonkaművész és felesége, Popper Leó filozófus, Rékai Nándor (a Háry János bemutatójának leendő karmestere), Schiffer Adolf gordonkaművész, Székely Arnold zongoramûvész, Thomán István (Bartók zeneakadémiai zongoratanára) és neje, verebi Végh János (Liszt mellett a Zeneakadémia alelnöke). Budapest zeneéletének legalább a fele megfordult tehát Gruber Emma vendégszeretõ házában, több-kevesebb rendszerességgel. Egyfajta „kulisszák mögötti” régiója lehetett ez az otthon a fõváros zenei életének, amelyben – íme a bizonyság – szinte mindenki ismert szinte mindenkit. Maga Kodály sem csupán tanári minőségében jelent meg az Andrássy út 41. számú házban. A háztartási napló bejegyzései szerint 1905/6-ban 72 alkalommal ebédelt, huszonháromszor uzsonnázott, tizenötször vacsorázott Gruberéknál; négy ízben – többnyire közös kirándulások előtt – reggelijét is ott költötte el. Hogy miképp folytatódott a vendégjárás Emma második házasságkötése után, arra a kezdeti időkből – amikor az ifjú pár a zugligeti Kecskehegyen lakott – nincs adatunk; az 1912-es könyvecske azt mutatja, hogy a vendégek száma csökkent, családtagokra és közeli barátokra korlátozódott. A Kodály házaspár ekkor már a Rózsadombon lakott, az Áldás utca 11. számú házban. Itt Bartók és családtagjai voltak a leggyakoribb látogatók: a zeneszerzõ, felesége Márta – de kétéves kisfiúk és Bartók édesanyja is. Kodály szülei – akiket alkalmasint meglepett idősebbik fiúk konvencionálisnak nem mondható párválasztása – időnként szintén megjelentek az Áldás utcában; 1912-ben két teljes napot töltöttek ott. Gyakori vendég volt Emma három testvére: Sándor Pál kormánypárti országgyűlési képviselő, Minus (Hermina) és Kornel (Kornélia), rajtuk kívül Balázs Béla és Hajós Edith, Freund Etelka és nõvére Irma, jóval idõsebb bátyjuk, Freund Róbert („Liszt szabadságharcának öreg katonája” – írja róla késõbb Tóth Aladár), Herzfeld Viktor és neje, Lajtha László, Lichtenberg Emil, Molnár Antal, Popper Dávid, Szabolcsi Bence, verebi Végh János. A barátok, közeli ismerősök névsora sokban megegyezik a Bartók környezetében megfordulókéval. […]”

Képtalálat a következőre: „Andrássy út 41.” Budapest, VI., Andrássy út 41.

Képtalálat a következőre: „Áldás u. 11.” Budapest, II., Áldás u. 11.

1086   Ardelao • előzmény1085 2018-10-03 08:13:29

Bónis Ferencnek a neten is megtalálható, nagyszerű írása Kodály Zoltán életpályájáról részletesen kitér a zeneszerző Emma asszonnyal való megismerkedésére, illetve kettejük kapcsolatára is. E témáról azért kell szólni, mert ennek alapján értjük csak meg Sándor Emma zeneszerzői pályájának az alakulását. Minthogy az itt említett írás meglehetősen hosszú, kiemeltem azt a részt, amely Sándor (első férje nevén: Gruber, sz. Schlesinger) Emmával kapcsolatos.

Bónis Ferenc

ÉLET-PÁLYA: KODÁLY ZOLTÁN

(Részlet 1.)

Kodály Zoltán „[…] Élete folyásának új medret szabó eseménye […] az 1905-ös évhez és abban egy új tanítványának megismeréséhez fűződött. Ez az új tanítvány tüneményes, érett asszony, Gruber Henrik kereskedő felesége, Emma. Gruberné Schlesinger Emma otthona az akkori Budapest zenei életének egyik híres központja: a háziasszony remek zongorista, tehetséges zeneszerző, és sok nyelven beszélő, sziporkázóan szellemes, elbűvölő személyiség, aki mágneses erővel vonzza a házukba a jelentősnél jelentősebb vendégeket. Ő maga nem volt szépnek mondható, de lényének sugárzása érdekessé és ellenállhatatlanná tette. Bartók 1901 májusában kereste fel először akkori ideálja, Fábián Felicie társaságában. Erről az első látogatásról Bartók így számolt be édesanyjának: »Gruber Emma igen kedves, művelt, nagyon muzsikális, nagyon szókimondó, félig idős úrnő, a ki bennünket máskorra is meghívott (főleg ha lesz valami előjátszani való).« Ám bármilyen kedves és művelt volt: adott esetben elégedetlenségének is hangot adott, hangfogó nélkül. „A G. E.-nél nem játszhattam egyebet elő annál a régi Albumblattnál” – idézzük Bartók beszámolóját első látogatásáról – „erre ő így szólt harapósan (= bissig): »Ha nem léteznek kompozíciók, hát hol van akkor a tehetség?«” Utóbb jó barátok lettek. Bartók több művét is Gruberné otthonában mutatta meg először a nyilvánosságnak; neki ajánlotta I. Ábrándját és opus primumát, a Rapszódiát. 1902 novemberétől 1903-ig pedig, amíg nem számolta fel budapesti lakását, ellenpontra tanította Grubernét.

          1905 elején a zeneszerző asszonynak nem volt tanára. Állandó látogatóinak egyike, Herzfeld Viktor zeneakadémiai tanár, nagytudású, komoly fiatalembert ajánlott Bartók utódául: Kodály Zoltánt. Ő 1905. február 25-én kereste fel először Grubernét, hogy megállapodjanak a feltételekről. 28-án megtartották az első órát, március 3-án a másodikat, 13-án a harmadikat, 18-án pedig a negyediket. Ez utóbb említett napon Bartók ott ebédelt Grubernénál, a két férfi akkor és ott: 1905. március 18-án, szombaton, az Andrássy út 41. számú bérpalota I. emeleti lakásában kötött személyes ismeretséget. Sokat beszélni egyikük sem szeretett, de akadt egy kimeríthetetlennek látszó közös témájuk: a népdal, a népdalgyűjtés.

          […] Kodály 1905 tavaszán és nyarán megy első gyűjtőútjaira; […] Legközelebb május 26-án, majd júniusban három ízben, 1906. január 4-én, február 2-án, június folyamán kétszer és szeptember 11-én találkoznak Gruberné otthonában. Közös tervet formálnak: füzetenként kiadják, saját zongorakíséretükkel, a magyar népzene színejavát. Találkoznának gyakrabban is, de Bartók akkoriban ritka vendég Budapesten. […]

          Kodály és Gruberné kapcsolata eközben fokozatosan átalakul: a tárgyszerű tanári-tanítványi nexus meghittebbé, személyesebbé válik. Az órákat, általában kedden és pénteken, rendszeresen megtartják: mulasztás nincs, a netán elmaradó alkalmakat utólag pótolják. Kodály eleinte 3 koronát kap óránként, melyet tíz-tíz lecke után fizet a tanítvány. Ez az óradíj csakhamar 5 koronára emelkedik; a „hivatalos” együttléteket pedig egyre gyakrabban egészítik ki ebéd-, uzsonna- vagy vacsorameghívások.

          1905 februárjától 1906 júniusáig, a hosszú nyári szünet megszakításával, mintegy 100 óra és 500 korona tiszteletdíj szerepel Emma háztartási naplóiban. Ez után, noha Kodály neve mind gyakrabban megjelenik, nincs több „óra” és nincs szó honoráriumról. A külsõ látszatra ügyelnek, miközben viszolyognak az álszent konvenciótól. Kettejük nem csekély korkülönbsége azonban épp oly kevéssé jelent számukra akadályt, mint származásuk-neveltetésük-vagyoni helyzetük különbözõsége. […] 1906 decemberére – Kodály már elindult barátjával, Balázs Bélával, ifjúsága leghosszabb külföldi tanulmányútjára. Az út meghirdetett célja a német és francia új zene, festészet, irodalom, színházművészet és zenetanítás sajátosságainak tanulmányozása. Elhallgatott, alkalmasint csak Emmával közölt célja pedig: személyes találkozás nélkül próbára tenni érzelmeik tartósságát.

          Az Emmának írt Kodály-levelek hangja eleinte tartózkodó, utóbb egyre szenvedélyesebb. Eleinte magázva szólítják meg a címzettet, majd keverik a magázást és a tegezést. A távollét kétségkívül hozzájárul érzelmeik tisztázásához. Kodály 1907 márciusában arról ír Emmának, hogy nem tudná tovább nem tegezni: arra kéri tehát az asszonyt, hogy tegeződjék Bartókkal – akkor, hazatérése után, ők ketten is feltűnés nélkül tegezhetnék egymást. […]”

(Folyt. köv.)

1085   Ardelao 2018-10-03 07:31:00

Képtalálat a következőre: „Sándor Emma”

SÁNDOR (SCHLESINGER) EMMA zeneszerző, műfordító

Baja, 1863.03.17.-Budapest, 1958.11.22.

Neve nem ismeretlen. Kodály Emmaként semmiképp, és ha kultúránk (merész feltételezéssel) még legalább 100 évig megmarad európainak, akkor őt még legalább 100 évig ismerni is fogják: Kodály Zoltán első feleségeként, akivel a zeneszerző 48 csodálatos évet élt le - a nagy korkülönbség ellenére vagy éppen azért - csodálatos harmóniában. De vajon ismeri-e mindenki az áldozatos, jó feleségben a zeneszerzőt, aki - háttérbe szorítva személyes ambícióit - önként vállalt, teljes odaadással szolgálta hites ura karrierjét?

Ő lesz tehát a harmadik női zeneszerző, akiről megemlékezem.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

Liszt-kukacok Akadémiája

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Asztalos Bence (hegedű), Gábos Judit (zongora), Kertész György (cselló)
CSAJKOVSZKIJ: Évszakok, op. 37b (átirat zongoratrióra)

11:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: Bohémélet

15:00 : Budapest
Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központ

Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor
Csajkovszkij: A diótörő - szvit

17:00 : Budapest
Pesti Vigadó

Vámosi Katalin, Simon Krisztina, Megyesi Zoltán, Najbauer Lóránt
Bajor Filharmonikusok Ifjúsági Zenekarának fúvósai
Vezényel: Mark Mast
J.S. BACH: Karácsonyi Oratórium BWV 248 I., II., III. kantáta

18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Karvezetés vizsgakoncert
Sweelinck: Angelus ad pastores ait – motetta
Bruckner: Pange lingua – himnusz
Vezényel: Varga Áron
Croce: Triaca musicale – Mascheratta de' gratiani
Rheinberger: Waldblumen, op. 124 – 1. Abend am Meer
Kodály: Adventi ének
M. Haydn: Missa Tempore Quadragesimae – 2. Credo
Közreműködik: Sárosi Dávid (orgona)
Vezényel: Gerály Anna Borbála
Hauptmann: Du bist ja doch der Herr, op. 42/4
Liszt: Ave Maria
Közreműködik: Sárosi Dávid (orgona)
Vezényel: Schnell Máté
Willaert: Vecchie letrose non valete niente – canzona
Haydn: Abendlied zu Gott, Hob. XXVc:9
Stanford: O living Will, that shalt endure
Kodály: Szép könyörgés
Közreműködik: Magyar Valentin (zongora)
Vezényel: Zsíros Levente
A koncerten közreműködik a Zeneakadémia hallgatóiból alakult kórus.

18:00 : Budapest
Erkel Színház

CSAJKOVSZKIJ: Diótörő - balett

18:00 : Budapest
Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium Díszterme

Budapesti Vonósok
vezényel: Kovács Zoltán
koncertmester: Soltész Ágnes
művészeti vezető: Botvay Károly
Karácsonyi koncert a Weiner Konzervatórium ifjú szólistáival
J.S. BACH: IV. Brandenburgi verseny I. tétel
Seres Barbara, Boros Adrienn (fuvola)
ALBINONI: d-moll Concerto II-I. tétel
Pávási Nikolett (oboa)
HAYDN: C-dúr gordonka verseny III. tétel
Bognár Domonkos (gordonka)
MOZART: Don Ottavio „Dalla sua pace” áriája (Don Giovanni)
Papp Viktor (ének)
VIVALDI: C-dúr concerto-t (RV444) II. I. tétel
Lajkó Ivett (blockflöte)
QUANTZ: G-dúr fuvolaverseny I. tétel
Kurcsák Viktória (fuvola)
LALO: Spanyol szimfónia I. tétel
Mákszem Fanni (hegedű)
TELEMANN: e-moll Concerto I-II. tétel
Drahos Balázs (trombita)

18:00 : Budapest
MOM Kulturális Központ

Csala Éva (gordonka), Vimláti Judit (fuvola), Tarnai Dávid (ének)
Ad Libitum Gitáregyüttes
konferál: Bárkányi Judit
Klasszikus gitárzene a reneszánsztól a XXI. század zenéjéig.

18:55 : Budapest
Müpa, Fesztiválszínház

Metropolitan-operaközvetítések a Müpában
VERDI: Traviata

19:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály Templom

Organ & Choir

19:00 : Budapest
Pozsonyi úti Református Templom

Sümegi Eszter, Pataki Adorján , Fellegi Balázs
Haydn Filharmónia
A. Vivaldi, G.F. Händel, J. S. Bach, J, Haydn , W. A. Mozart , R. Strauss művei

19:30 : Budapest
Olasz Kultúrintézet

Bódi Zsófia, Wittinger Gertrúd, Megyesi-Schwartz Lúcia, Horváth István, Sándor Csaba
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Bizják Dóra, József Ács, Zentai Károly (zongora)
Vezényel: Janos Acs
ROSSINI: Korinthosz ostroma – Pamira áriája
ROSSINI: Mózes – jelenet az I. felvonásból, Mózes imája
SCHUBERT: Mirjam győzelmi dala
ROSSINI: Kis ünnepi mise

19:45 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Yeree Suh (szoprán), Fulvio Bettini (bariton)
Budapesti Fesztiválzenekar
Művészeti vezető és koncertmester: Midori Seiler
Barokk gesztika: Sigrid T’Hooft
GEMINIANI: 12. (d-moll) concerto grosso („La Follia”)
HASSE: Larinda e Vanesio – intermezzo (1. rész)
TORELLI: g-moll („Karácsonyi”) concerto grosso, op. 8/6
HASSE: Larinda e Vanesio – intermezzo (2. rész)
VIVALDI: Esz-dúr triószonáta, RV 65 – 2. Allemanda, 3. Sarabanda
HASSE: Larinda e Vanesio – intermezzo (3. rész)
19:00 : Veszprém
Hangvilla

Kuti László (klarinét)
Győri Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Gilbert Varga
HAYDN: C-dúr szimfónia No. 9, Hob. I:9
MOZART: A-dúr klarinétverseny, KV 622
MUSZORGSZKIJ-RAVEL: Egy kiállítás képei
A mai nap
született:
1873 • Kacsóh Pongrác, zeneszerző († 1923)
1905 • Farkas Ferenc, zeneszerző († 2000)
1917 • Hilde Zadek, énekesnő
1939 • Andor Éva, énekművész († 2014)
1943 • Perényi Eszter, hegedűs
elhunyt:
1792 • Joseph Martin Kraus, zeneszerző (sz. 1756)
1909 • Francisco Tárrega, zeneszerző, gitáros (sz. 1852)
1984 • Jan Peerce, énekes (sz. 1904)