vissza a cimoldalra
2018-10-24
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61190)
Kedvenc felvételek (149)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4071)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1125)
Kimernya? (2775)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2937)
Zenetörténet (244)
Kiss B. Atilla (191)
Operett, mint színpadi műfaj (3734)
Lisztről emelkedetten (931)
Kolonits Klára (1078)
Élő közvetítések (7462)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1507)
Franz Schmidt (3200)
Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? (289)
A hangszerek csodálatos világa (183)
Giacomo Meyerbeer (653)
Jonas Kaufmann (2276)
Opernglas, avagy operai távcső... (20149)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

1093   Ardelao • előzmény1092 2018-10-08 05:29:54

Képtalálat a következőre: „Aggházy Károly”

"Aggházy Károly 
(1855-1918)

1918. október 8-án, délután 3 órakor Jendrassik tanár klinikáján meghalt Liszt Ferenc legkedvesebb személyes tanítványainak egyike, a kiváló magyar zongoraművész, zeneköltő és tanár, Aggházy Károly.

Baja voltaképpen a „tábesz dorzális” (hátgerinc-sorvadás, megj., A.) volt, azonban emiatt még évekig élhetett volna, a halálos döfést nemzetét imádó szívének a háborús idők izgalmai adták meg. Egyénileg is volt érdekelve a háborúban: legidősebb fia, Aggházy Kamill honvédszázados, a szerbiai nagy visszavonulás hősi fedezője nyolc sebből vérezve esett az ellenség kezébe, s onnan akkor szabadult ki, midőn a szerb állam összeomlott, — veje, Ivády még most is orosz fogságban van, és bizonytalan a sorsa. Nem csoda, ha Aggházy Károly nem nézhette közömbösen az ügyek fordulatait: élete nemzetének sorsával, művészete a magyar néplélekkel forrt teljesen össze.

Kevés magyar zeneszerző indult oly szép reményekkel pályájának, mint Aggházy Károly. Zongora-kiképzését Bécsben nyerte, hol nagy aranyérmeket vitt el kollegái elől.

Az Országos Zeneakadémia megnyitásával Liszt Ferenc tanítványa lett Juhász Aladárral és Szabados Károllyal, s a nagymester igen sokat tartott róla. Finom és mélyen ható magyarázású játéka megragadott minden hozzáértőt, csak fizikumának gyöngesége gátolta abban, hogy nagy hangversenyeket egyedül végig játsszék.

Korán társult Hubay Jenővel, kinek nagy nevével összeforrott az övé. A nyolcvanas évek elején, Magyarországon nagy hangverseny-körutakat végeztek együtt, majd Párisba mentek, hol Aggházy Saint-Saëns mester kiváló tanítványa lett. Ugyanott a Cirque d’Hiverben, Pasdeloup vezénylete mellett, hatezer néző jelenlétében léptek föl, s arattak fényes diadalokat.

Hubayt hajlama Vieuxtempshoz vonzotta, s a két művész néhány hónapot töltött a nagy hegedűsnél Algírban, majd visszajövén Budapestre, az itteni zeneéletben vettek előkelő részt, mindkettő nemcsak hangszerével, hanem tollával is irányító szerepet vitt. Mint magyar dalszerzők kezdettek feltűnni: Hubay kiadta Petőfi albumát, 18 kompozíciójával, Aggházy néhány népszínműhöz írt zenét, élénken részt vettek a „Harmónia” zenetársulat ugyanolyan című lapjának szerkesztésében is.

Útjuk ezen túl kétfelé vált, Hubay elfogadta a brüsszeli zeneakadémia meghívását, s elfoglalta Vieuxtemps katedráját. Aggházy itthon maradt, és a Zenedében lett tanár. Igen rövid ideig Berlinben volt tanár, de újra visszatért, a honvágy visszahozta, Ezentúl itthon komponált, hangversenyezett, és tanított: finom hangulatú dalai, «Maritta» című dalműve, melyet az Operaház mutatott be, néhány vallásos tárgyú nagyobb műve és zongora-darabjai szép nevet biztosítottak neki úgy itt, mint a külföldön, de termékenységének útjába állott szkeptikus lelke és erős önbírálata, mely miatt aránylag keveset dolgozott.

Utóbb már csak a zenedei tanárságának élt, mint a kiművelési osztály vezető tanára, sok kiváló növendéket képezve ki. Halála előkelő és kiterjedt rokonságot  borít gyászba, mely benne a szeretetreméltó művészt és jellemes férfit egyaránt gyászolja. 

(K. G.)"

MAGYARORSZÁG, 1918. október10. (25. Évfolyam, 237. szám)

1092   Ardelao 2018-10-08 00:46:54

 100 évvel ezelőtt, ezen a napon hunyt el AGGHÁZY KÁROLY a világhírű magyar zongoraművész, zeneszerző és a Nemzeti Zenede egykori jeles tanára.
 

Aggházy Károly zeneszerző és zongoraművész, Liszt Ferenc és Volkmann Róbert egykori tanítványa, a magyar muzsika méltatlanul elfeledett mesterei közül való.  

Aggházy a Liszt utáni s Bartók előtti magyar romantikus zenének volt nagyjelentőségű képviselője. 1855. október 30-án, Pesten született. Tizenkét-éves korától a Nemzeti Zenede növendéke volt s 1869/70-i tanév berekesztésével — Mátray Gábor igazgató szerint — „a kitűnő jelesek érdemjegyre lőn méltatva.”

Három évig Bécsben tanult ezután, majd hazajött s Erkel Ferenc ajánlatára állami ösztöndíjat kapott. Itthon Liszt növendékeként elvégezte a Zeneakadémiát. 1878 őszén — mestere ajánlólevelével — Párizsba ment. Itt kötött barátságot Hubay Jenővel. Számos hangversenyt adtak együtt Párizsban, Londonban, Brüsszelben — még Algírban is.

Aggházy utóbb a Nemzeti Zenede tanára lett — hatévi berlini tanárkodásának idejét leszámítva — haláláig meg is maradt ebben az állásban. Mint zeneszerző, két úton járt. Egyfelől a német romantikusokhoz kapcsolódott közvetlenül — e téren azonban sok új mondanivalója aligha lehetett. Sokkal jelentősebbek magyar hangú művei: itt azzal kísérletezett, hogy a romantika vívmányait magyar népies dallam- és formavilággal egyesítve, korszerű és nemzeti szellemű zeneműveket alkosson. Két operát írt, számos finomhangú dalt, zongora- és kamara-zeneműveket, kórusokat és zenekari alkotásokat.

1918. október 8-án hunyt el egy budapesti kórházban. Halála a magyar zene romantikus századának is végső búcsúja volt; azé a századé, amelyet a zenében Bihari és Csermák, Liszt és Erkel, Mosonyi s a Kossuth-szimfóniát író fiatal Bartók neve fémjelzett 

(B.F.) FILM, SZÍNHÁZ, MUZSIKA, 1958.
 

Hiv. sz.: 11., 154., 331., 1060.

 

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Tóth-Vajna Zsombor (csembaló, orgona), Tóth-Vajna Gergely (csembaló)
"Hangulat Extra"
J.C. BACH: A-dúr szonáta négy kézre, op. 18
HÄNDEL: a-moll fúga, HWV 411
HÄNDEL: Vízi zene - Air négy kézre
HÄNDEL: Darabok zenélő órára
HÄNDEL: d-moll szvit csembalóra, HWV 437
STANLEY: a-moll voluntary, op. 6, No. 8
J.C. BACH: F-dúr szonáta négy kézre

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

A Bartók Konzi kamarazenekara
Vezényel: Tuska Zoltán
Pódiumon a Bartók konzi vonós tanszaka
A mai nap
született:
1913 • Tito Gobbi, énekes († 1984)
1925 • Luciano Berio, zeneszerző († 2003)
1931 • Szofia Gubajdulina, zeneszerző
1935 • Malcolm Bilson, zongorista
elhunyt:
1725 • Alessandro Scarlatti, zeneszerző (sz. 1660)
1799 • Karl Ditters von Dittersdorf, zeneszerző (sz. 1739)
1974 • David Ojsztrah, hegedűs (sz. 1908)