Bejelentkezés Regisztráció

Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969)


971 smaragd 2017-08-06 22:24:54 [Válasz erre: 965 smaragd 2017-07-31 15:17:31]
[url]https://youtu.be/V5Sx12Y0ca0;Anna Maria Guglielmetti - "Sovra il sen"[/url]

970 smaragd 2017-08-06 10:30:38 [Válasz erre: 967 smaragd 2017-08-01 18:05:12]
A Magyar Rádió Vonós Tánczenekarára hangszerelt Kemény Egon-táncslágert hallhattuk,  Bolba Lajos vezényelt. Ritka életutat mutatott be ezen a héten is Nagy Ibolya műsorvezető-szerkesztő, és maga a meghívott vendég, amint a vele megtörtént színházi és privát esetekről mesélt "Tarrmari Mária", akit még ezzel a névvel is említettek, mert a lenézett színházi súgó szakmát olyan kiválóan művelte, hogy szinte fogalom lett s eljutott a 'súgólyuktól a szószékig', amint önálló estjeire és a színésztörténetekre emlékezve sikereit felelevenítette. Mindenkinek ilyen életet kíván, amely neki megadatott, öröm volt minden perce és nyugalom, ahogy ma hallhattuk. Tarr Mária a színpadra szeretett volna kerülni,  de "úrilány ne legyen színésznő" indoklással elutasították, mégis a hét folyamán megbizonyosodhattunk róla, hogy a színház egyik csillaga lett!

969 smaragd 2017-08-05 14:31:12 [Válasz erre: 968 smaragd 2017-08-03 17:01:24]
[url]https://youtu.be/ro9nlfj4z5o;KEMÉNY EGON-Halász Rudolf: "Bocsánatot kérek""Fekete liliom"[/url] (1946) Nagyoperett 3 felvonásban Fővárosi Operettszínház Főszerepben: Karády Katalin

968 smaragd 2017-08-03 17:01:24
[url]https://youtu.be/bKpAdc3Lv70;KEMÉNY EGON-Halász Rudolf: "Ma éjjel"[/url] "Fekete liliom" (1946) Romantikus nagyoperett 3 felvonásban Fővárosi Operettszínház Főszerepben: Karády Katalin

967 smaragd 2017-08-01 18:05:12 [Válasz erre: 966 smaragd 2017-08-01 09:07:44]
Szórakoztató, könnyed, de szép emlékeket felsorakoztató műsor  mai, Tarr Mari öniróniával mesél  színházi súgói pályájáról. Viszonthallásra, mondja a műsor végén Nagy Ibolya, részemről biztos a dolog...

966 smaragd 2017-08-01 09:07:44
MOST! Dankó Rádió, NAGY IBOLYA műsora KEMÉNY EGON: "Ritka madár a szerelem" (1935)

965 smaragd 2017-07-31 15:17:31 [Válasz erre: 962 Ardelao 2017-07-28 10:12:55]
[url]https://youtu.be/cu_d9zo0ZTk;Anna Maria Guglielmetti énekel[/url], a videó rövid leírást is ad énekesi pályájáról.

964 smaragd 2017-07-30 09:57:39 [Válasz erre: 959 smaragd 2017-07-23 17:06:15]
[url]http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__valahol_delen/ratonyi_robert__ha_az_este_leszall_valahol_delen;KEMÉNY EGON: "Ha az este leszáll"[/url] "Valahol Délen" Nagyoperett 3 felvonásban Fővárosi Operettszínház 1956, 1957 Rádiófelvétel, Magyar Rádió

963 smaragd 2017-07-29 10:18:47 [Válasz erre: 962 Ardelao 2017-07-28 10:12:55]
KEMÉNY EGON:"Schönbrunni orgonák" Ehhez  különleges és szép darabhoz most csak annyit fűzök hozzá, hogy ez volt az első zenés hangjáték a magyar rádiózás történetében, egyben az 1945 utáni  új műfaj - a rádióoperett,  Kemény Egon: " Májusfa" (1949) - előfutára.

962 Ardelao 2017-07-28 10:12:55
Korabeli hírek: [u] Budapesti Hírlap, 1938. június 10. [/u] „ (A Schönbrunni orgonák a rádióban.) A rádió július elsején előadja Kulinyi Ernő és Kemény Egon Schönbrunni orgonák című zenés hangjátékát, amely Ferenc József életének egy nevezetes napját viszi mikrofon elé. Az előadást Barsi Ödön rendezi.” [u] Budapesti Hírlap, 1937. augusztus 8. [/u] „ Guglielmetti — magyarul énekel A minap búcsúzott el Budapesttől Anna Mária Guglielmetti, a világhírű olasz koloratúr-énekesnő, aki ismételten vendégszerepeit már nálunk és nagyon megszerette Magyarországot. A kiváló énekesnő ősszel visszatér Budapestre, a Városi Színházban fog vendégszerepelni és ez alkalommal kedves meglepetésben részesíti a magyar zenéi közönséget: A Sevillai borbély előadásán, a második felvonás zenelecke jelenetében a betétdalok során egy új magyar kompozíciót is elénekel és pedig — magyar szöveggel. Guglielmetti Mária mostani búcsúfellépése előtt az egyik nagy zeneműkiadó cégnél kottákat vásárolt és véletlenül kezébe került Kemény Egon, a kitűnő fiatal magyar zeneszerző három új hangversenydala, amelyet Kulinyi Ernő verseire írt. Lapozgatott a füzetben és az egyik, dal, a Pacsirtadal című koloratúr-keringő annyira megnyerte tetszését, hogy felvette műsorába. Olasz szöveget íratott a dalhoz, de a magyar szöveget is magával vitte, sőt külön magyar nyelvmestert szerződtet, mert magyarul akarja elénekelni a keringőt a Városi Színház színpadán, így akarja meghálálni a magyar közönségnek azt a szeretetteljes fogadtatást, amelyben eddig minden budapesti és vidéki vendégszereplése alkalmával része volt. Guglielmetti egyébként gramofonba is beénekli a magyar szerzők művét, legközelebbi gramofonműsorának felvételei során.”

961 smaragd 2017-07-27 06:33:08 [Válasz erre: 960 smaragd 2017-07-25 01:49:31]
KEMÉNY EGON-Erdődy János: "Krisztina kisasszony" (1959) Zenés játék 2 részben, rádióoperett Magyar Rádió [url]http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__krisztina_kisasszony/kovecses_bela_petress_zsuzsa__krisztina_kisasszony;Záporeső[/url] - kettős, Petress Zsuzsa, Kövecses Béla

960 smaragd 2017-07-25 01:49:31 [Válasz erre: 938 smaragd 2017-07-04 09:03:17]
KEMÉNY EGON: "Krisztina kisasszony" (1959) Rádióoperett 2 részben Magyar Rádió Az egész estét betöltő színpadi változatot a Miskolci Nemzeti Színház mutatta be 1961-ben, lsd. 487-490 bejegyzések. [url]https://youtu.be/F3goVp3_4EY;"Ha madárka dalol az ágon"[/url] - Petress Zsuzsa (Krisztina kiasasszony)

959 smaragd 2017-07-23 17:06:15 [Válasz erre: 957 smaragd 2017-07-23 09:32:40]
Kemény Egon váratlan, korainak vélt halála  megdöbbenést keltett 48 évvel ezelőtt. Elsőként  régi barátja, pálya- és szerzőtársa,  Kristóf Károly adta közre a gyászhírt, az akkori lehetőségek szerint a leggyorsabban: az Esti Hírlap c. délután megjelenő napilapban búcsúztatta a könnyűzene egyik kiváló mesterét, majd minden bizonnyal a Magyar Rádió is bemondta... Este a Magyar Televízió a Híradó műsorában közölte. Általános volt az a vélemény, hogy Kemény Egont korán ragadta el -  még  alkotóereje teljében, ahogy Ruitner Sándor dramaturg, zenei rendező évtizedekkel később emlékműsorában fogalmazott  - közülünk sorsa. Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző óriási életművet alkotott, négy évtizeden átívelő zeneszerzői munkásságában előadott műveinek száma több, mint háromszáz kompozíció, amelyek tekintélyes része a Magyar Rádióhoz (1934 -1968) kötődik. Élete utolsó hónapjaiban Szlovák László az Operettszínház akkori igazgatója új nagyoperett zeneszerzőjének kérte fel, már folytak az előkészületek, szerzőtársai ismét Romhányi József és  Erdődy János lettek volna. A Magyar Rádióban egykor két fiatal, majd hamarosan jelentős zenei sikereket elért munkatárs dolgozott, Tamássy Zdenkó zeneszerző, szerkesztő és Ruitner Sándor dramaturg, zenei rendező. Mindketten már szinte  barátinak mondható munkakapcsolatban álltak  a szerénységéről is ismert sikeres zeneszerzővel, Kemény Egonnal. Tamássy Zdenkó 1985-ben "Minden hangra emlékezem" címmel adássorozatban elevenítette fel rádiós munkáit, ezek egyikében hangzottak el az alábbiak, ezt a részletet a mai évfordulóhoz emelem ki: "És most szeretnék Kemény Egonra emlékezni, akinek immár tizenhat éve érzem a hiányát a rádióműsorban, a zeneéletben és baráti körömben. Ez a muzsikájában és az életben is oly finom lelkű, halk szavú komponista sajátos, egyéni hangot képviselt  a magyar könnyűzenében. A felszabadulás utáni rádiózás egyik meghatározó egyénisége volt, bár szervezetileg sohasem tartozott a rádió dolgozói közé, én mégis úgy emlékezem rá, mint első számú munkatársunkra. Minden reggel, mikor a rádiósok megérkeztek ő már ott ült a 6-os stúdió előtt, majd később, amikor megépült, a Pagodában, és a táskájában ott sorakoztak az éjszaka folyamán teleírt kottalapok. Mindig rendelésre írt és mindig v o l t rendelése, mert pontos volt, megbízható és főleg mindig jót adott. Nagyon tehetséges ember, nagyon tudta a mesterséget.  A szerkesztők szívesen dolgoztak vele, éppen ezért." ( A műsorban hét részlet hangzott el Kemény Egon 1945 utáni  műveiből  kezdve a "Májusfa"-'val, az első rádióoperettel, a felvételekhez Tamássy Zdenkó emlékező szavait fűzte.) Ruitner Sándor egy bő évtizeden át volt dramaturgja és zenei rendezője  Kemény Egon műveinek, erre a viszonylag rövid, de sikerekben bővelkedő, nagyszerű rádiós időszakra, zenei munkáikra és barátságukra élete végig szeretettel emlékezett, Kemény Egon zeneszerző emlékének fényét nem hagyta kihunyni, zenei értékeit műsoraiban sok műrészlettel emelte ki és mutatta be. Ma a Dankó Rádióban Nagy Ibolya műsorvezető-szerkesztő négy felvételből  összeállítva emlékezett meg Kemény Egonról, akiről már 2013-ban és 2014-ben is életrajzi évfordulóihoz kapcsolva emlékhetet és emléknapot készített  "Túl az Óperencián" című műsorában. Lehet-e tiszteletteljesebb egy megemlékezés, annál, mint amikor a zeneszerző művei hangzanak fel? A ma délelőtti adás ismétlése 18.04 kor kezdődik, benne KEMÉNY EGON-Raics István:  "Szerencsés utazás" (1955) Rádióoperett Magyar Rádió "Nézd, hogy ragyog ránk a fény" - kettős, Gyurkovics Mária, Szabó Miklós A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte KEMÉNY EGON-Tabi László-ErdődyJános: "Valahol Délen"(1956) Nagyoperett 3 felvonásban Fővárosi Operettszínház Rádiófelvételek: " Még nincsen senkim sem "   - foxtrot, Gyenes Magda, Rátonyi Róbert "Egy szót se szólj" - dal és lassú fox, kettős, Petress Zsuzsa, Melis György "Ha az este leszáll" (Kandur-szerenád) - foxtrot, Rátonyi Róbert A Fővárosi Operettszínház zenekarát Bródy Tamás vezényelte

958 Ardelao 2017-07-23 15:14:25 [Válasz erre: 956 Ardelao 2017-07-21 20:09:03]
[u] Budapesti Hírlap, 1929. április 27. [/u] „Vidám vendéglő, ahol nem szolgálják ki a vendégeket Éjfél felé járt az idő, mikorra a Kikelet utca 3. házi főpróbája véget ért. Pedig fél-kilenckor kezdték meg. Persze a szünetek hosszabbak voltak, mint a nyilvános főpróbán. Derű, jókedv volt a jelenlévők arcán. A vendégekéé azért, mert szórakoztak, a színházhoz tartozók arcán meg azért, mert a vendégek arcán levő mosolyt — joggal — a siker jelének tulajdonították. ★ Egy, csak egy ember volt komoly a vidéken. A zeneszerző: Kemény Egon. Éppen ő, akinek legtöbb oka van az örömre. Miért? Huszonhárom éves fiatalember. Nemrég hagyta el a zeneiskolát és máris háromfelvonásos operettel léphet a közönség elé. Még az a hír sem varázsolt mosolyt arcára, pedig nagyon örült neki, hogy kassai barátai szám szerint negyvenen tegnap vonatra ültek, hogy jelen lehessenek barátjuk premierjén. Szóval, Kemény Egon komoly. Drukkol. ★ Az első felvonás a Kikelet-utca 3. számú házban lévő vendéglőben játszódik le. Kitűnően lehet itt mulatni, hiszen a vendéglős: Kabos Gyula és leánya: Somogyi Erzsi. Nem csoda, ha grófok is járnak ebbe a kis vendéglőbe. Szám szerint ketten. És az egyik, a Laci beleszeret a kis lányba. El is jegyzi. Az eljegyzés estéjén senki „nem lesz kiszolgálva“. Az eljegyzési lakoma végén az egész társaság felkerekedik s mulatni indul egy bárba. Senki sem marad otthon, csupán két kis gyerek. De ők sem maradnak ott, ahová fektették őket, az ágyba, hanem kijönnek az udvarra és eléneklik, meg eltáncolják a felvonás egyik slágerét. Tánc után visszabújnak az ágyba. Az éppen becsukódó ajtóra hiába teszi mancsát bebocsátást kérőn a ház egyetlen és négylábú őrzője, az ajtó nem nyílik ki. És a szép farkaskutya végighasal a küszöbön, őrizni a gyerekek álmát... ★ — Egész kis Blaháné! — így szólt előttünk egy nagybajuszú öreg úr. A sötét nézőtéren nem ismerjük fel arcát, de hangjáról felismerjük Szirmai Imrét — Hallottuk, hogy nagyon szép szerepe van. — Igen! Örülök neki — feleli és máris feláll, mert jelenése következik. — Megvárják a harmadik felvonást is? kérdezi elmenőben. ★ Ebben a felvonásban civilruhában van. Ä harmadikban tábornoki díszben. A kövér vendéglősnében egykori szerelmét, a cirkuszcsillagot ismeri fel. Természetesen a felismerés öröméből duett lesz. Alig kezd bele, félbehagyja. Valaki beszélget a nézőtéren. — Kérem, így nem tudok énekelni, — szól le a színpadról szerényen. Csend lesz, az éneket újra kezdi. Igaza volt. Kár lett volna, ha beszélgetéssel — bennünket zavarlak volna. Az ifjúságról, a régen elszállott ifjúságról énekel bensőséggel. De hangja egyszerre pattogó lesz, úgy érzi, nem lett még vén az öreg katona. Lendületes valcerbe kezd. De hirtelen abba hagyja. Térdében megmozdult a — reuma. Lemondó kézmozdulat, halvány, mélabús mosoly. Éppen olyan szívbe nyilaló, mint a keringő zenéje. A házipróbán senki sem kapott nagyobb tapsot, mint Szirmai, ez után a jelenet után. Örültünk, hogy megvártuk a harmadik felvonást. ★ Majd elfelejtettük. A zeneszerzőről, — kiszámították, hogy az ötvenedik előadáson lesz nagykorú.”

957 smaragd 2017-07-23 09:32:40
Most! Dankó Rádió Kemény Egon emlékére NAGY IBOLYA műsora

956 Ardelao 2017-07-21 20:09:03 [Válasz erre: 554 smaragd 2016-12-02 11:23:44]
[u] 8 Órai Ujság, 1929.14.25., 93 szám, 10. oldal [/u] „SZÍNHÁZ Házi főpróba: Kikelet ucca 3 — Fővárosi Operettszínház. — Szabolcs Ernő rekedt, mint az ágyú; Harmath Imre rekedt, mint a törött fazék; Ábrahám Pál rekedt, mint egy turnézó tenorista. Szerencsére: nem nekik kell énekelniük sem ma, sem a premieren. Ők csak itt tesznek-vesznek, ágálnak-dirigálnak, veszekednek — licitálnak ... az utolsó simításokat végzik a Kikelet ucca 3. című pesti operetten. Faludi Sándor mosolyogva ül a földszint utolsó sorában; Kemény Egon, a komponista — istenkém, még nem is nagykorú! — sápadtan jár-kel. Fejes Teri meg is szólítja: Egonka, olyan fehér vagy, mint a hó. Mi lesz veled a premieren?! Mi azt reméltük, hogy a publikum azt mondja majd, amikor kitapsol: „tyűh, de szép fiú ez a zeneszerző!...“ és te így festel!? … Apropos, erről jut eszembe: ki fogunk festeni a premierre … És a zeneszerző még sápadtabb lesz egy árnyalattal! * Kerpely Jenő, a világhírű gordonkaművész, Ábrahám Pálnak testi-lelki jóbarátja. Bejött hát egy próbára, megnézni, mit csinál a Pali és úgy megtetszett neki egy szám, hogy beült a zenekarba és — azóta is ott ül és ő kíséri Kabos Gyulát, amikor a hangulatos, szép keringőt énekli: — Szeavasz Strausz, bist wiada z’haus ... A régi valcerről énekel és — a régi Pestről. Újháziról, Blahánéról, Gromon Dezsőről ... a régi jó idők legendás alakjairól. Akik itt vannak a házi főpróbán: könnyes szemmel hallgatják és olyan halálos csöndben, hogy a sóhajtásokat is meg lehet hallani. Kabos Gyula pedig kitárja a szívét és minden melegségét, érzését, humorát, hangulatát beleplántálja a dalba: — Szeávász Strauss!... Somogyi Bogyó, hogy úgy mondjam: karikatúrát ad. Kikarikírozza az operettet, az operettprimadonnákat és a bonvivánokat. Groteszk és kedves s amikor egyik jelenetben becsípve énekel és táncol, — megakad a próba néhány percre: mindenki, aki itt van, zajosan tapsol. Még Szabolcs Ernő is felszól a színpadra: — Bravó! ... Menjünk tovább!... * És tovább mennek; tovább folyik a próba. Kertész Dezső énekel. Aszongya, hogy aszongya: — Nekem, nem kell szerelem!... Elhinni nem fogja ezt neki senki... de a játék így kívánja, hát így mondja... aszongya, hogy aszongya! ... Az este még mint bostoni diákot láttam; most mint fiatal pesti gróf fiút... Igazán az. Olyan finom, decens és kedves, mintha már a pólyáján is kilencágú grófi korona pompázott volna. Csak azt nem hiszem, hogy — neki nem kell szerelem! ... * Vitéz László, alias Paprika Jancsi úr is itt van. Két bábúval szerepel a grófi ifjú bárjában. Ez a két bábú: Fejes Teri és Halmay Tibor. Mintha csak a ligeti vurstliból kerültek volna ide. Kacagtatóan kedves szám; mulatságos, vidám játék; groteszk tánc; pompás kuplé. Hol Van még egy ilyen táncos pár a világon! Fejes Teri, — hogy is szokták mondani, ilyenkor? — ilyen táncos pár a világon! Fejes Teri, — hogy is szokták mondani, ilyenkor? — felülmúlja önmagát; Halmay Tibor pedig — annyira Halmay Tibor megint, amennyire nem volt évek óta. A nézőtérről persze megint taps és gratuláció és ütemben hangzik a két név: — Teri!... Tibi!... Teri!... Tibi!... * Scenírozott kuplé: Konstantinápoly. Szokolay Olly és Sadé Sándor. Nevetőgörcsöket kap a nyájas néző, amint hallgatja és nézi őket. A fejükbe kis piros fezt nyomnak és — egyszerre csak fez van az Ábrahám Pali és a zenekar minden tagjának a fején. De ez még nem minden. Mert most meg azon vesszük észre magunkat, hogy mi is fezeket kapunk... Ez aztán a mulatság... jókedvtől, nevetéstől, nótától hangos az egész színház! * Szirmai Imre lovassági tábornoka: egy darab régi Pest. És a nótája: Mire vársz vén huszár!? egy szempillantás alatt visszavarázsolja a régi jó időket! ... Helfgott bácsi, a ligeti gyorsfényképész: Sarkadi Aladár és van itt még százegy figura: kikiáltó, tűzoltó, kimenős cselédlány, rendőr, virágáruslány, kéményseprő, pékmester... Egészen bizonyos, hogy itt lesz a Siker is! F. J.” Ugyanezen újság ugyanezen oldalán még a következő tudósítás áll: „Kikelet ucca 3 ének- és táncszámai A Fővárosi Operettszínház szombaton este mutatja be Bródy István és Harmath Imre KIKELET UCCA 3 című új operettjét. Ennek az operettnek, amely a vidámság remeke, zenéjét Kemény Egon komponálta, aki meglepő tehetségének egész erejével, akkora mélódikus frisseséggel és bőséggel mutatkozik be a Kikelet ucca 3-ban, hogy ez öröm és szenzáció lesz mindenki számára. Ennek az új és oly eredeti magyar tehetségnek ragyogó ének- és táncszámai élménnyé teszik az új operettet. A főbb számok ezek: Gömbölyű a föld... — Somogyi Erzsi. Szeavasz Strauss — Kabos Gyula. Cinkotán, a Nagyitcén is túl — Fejes Teri — Halmay Tibor. Feketeszemű kis párom — Somogyi Erzsi — Kertész Dezső. Mire vársz vén huszár — Szirmay Imre — Felhő Rózsi. Konstantinápoly — Szokolay Olly — Radó Sándor. Nekem nem kell szerelem — Kertész Dezső. Hej Kikelet ucca 3 — Fejes Teri — Halmay Tibor. Csak egyszer, ha grófnő lehetnék — Somogyi Erzsi — Kertész Dezső. Sánikám sánir di nett — Kabos Gyula — Felhő Rózsi. Egész Budapest ezeket a dalokat fogja énekelni. Egész Budapest erre a muzsikára fog táncolni.”

955 smaragd 2017-07-21 17:41:34 [Válasz erre: 951 smaragd 2017-07-17 16:51:43]
A napi műsor közlésének hiánya rámutat arra, hogy mennyire el vagyunk kényeztetve a teljes műsoridő pontos ismertetésével, amely Nagy Ibolya szerkesztésének egyik jellegzetessége. Olyan érzést kelt, mint a régi rádióújságok arculata, de még annál is részletesebb. Köszönöm, hogy fáradtál és az előző bejegyzésben tájékoztattad olvasóinkat, mindjárt kezdődik az ismétlés. MA!     Dankó Rádió: 18 - 19 óráig, az ismétlésben is: KEMÉNY EGON-Ignácz Rózsa-Soós László-Ambrózy Ágoston : "Hatvani diákjai" (1955) Daljáték Magyar Rádió Megkérdeztem a madártól - Petress Zsuzsa, Bessenyei Ferenc Dal a bontonról - Mezey Mária, Tompa Sándor [url]https://youtu.be/1P4uIucI_xM;Bule Lajos dala[/url] - Gózon Gyula Jó dolga van  a diáknak - Földényi férfikórus "Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió

954 Búbánat 2017-07-21 10:33:42
Mivel továbbra sincs fent a Dankó Rádió Túl az Óperencián adásának műsortartalma a megszokott, Facebook oldalán, megint ideírom, mit hallhattunk a mai operettadásban: Huszka Jenő- Martos Ferenc: Bob herceg – részletek Km. Balczó Péter, Clementis Tamás, Dancs Annamari, Fischl Mónika, Boncsér Gergely, az MRT Szimfonikusok, vezényel: Kovács János (a Rádió 2014-es stúdiófelvételéről: "Huszka operettjeiből") Ugyancsak nem először hangzottak el most részletek Kemény Egon–Ambrózy Ágoston-Ignácz Rózsa–Soós László Hatvani diákjai c. művéből. Bemutatója 1955. január 23-án volt a Kossuth Rádióban. A hegedűszólót Ramor Ervin adta elő. Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus (Karigazgató: Földényi János). Vezényel: Lehel György. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc - Amálka és Hatvani professzor kettőse: „Szép is vagyok jó is, mégis árva vagyok…/Megkérdeztem a madártól, a fecskétől, a gólyától…” (Petress Zsuzsa, Bessenyei Ferenc) – ezt a kettőst később Melis Györggyel újra felvették. - Elmira és Fodoríto kettőse a bon-tonról: „A bon-ton roppant fontos” (Mezei Mária, Tompa Sándor) - Bule Lajos „pityókás” dala (Gózon Gyula) - Kórusjelenet: „Jó dolga van a diáknak” (Földényi-kórus Férfikara) Kocsák Tibor–Móricz Zsigmond–Miklós Tibor: Légy jó mindhalálig - a musical részleteiben mások mellett Kautczky Armand énekel. A délelőtti operettműsor – melyben Kocsis Judit színésznővel beszélget Nagy Ibolya Suppé Fatinitza című operettjének nyitányával zárult (km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Sándor János) A várható ismétlés: ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádió elérhetőségein újra meghallgatható lesz az adás.

953 smaragd 2017-07-20 18:51:09 [Válasz erre: 952 smaragd 2017-07-19 11:30:54]
KEMÉNY EGON-Erdődy János: "Csillebérci fák alatt" (1962) Szvit gyermekkarra kamarazenei kísérettel Magyar Rádió I.   Csillebérci fák alatt II.  Virágoskert III. Kukták dala IV. A tábor őzikéje V.  Úttörővasút VI. Finale A Magyar Rádió Gyermekkórusát és a Magyar Rádió (29 tagú) Kamarazenekarát Csányi László vezényelte IV. A tábor őzikéje Káldy Rita, Kincses Veronika ének Kincses Veronika opera-énekesnő lett, nagyívű és sikeres karriert ért el. Minden szépet és jót kívánok a művésznőnek, talán olvas minket...:-) és talán emlékezik erre a felvételre is.

952 smaragd 2017-07-19 11:30:54
KEMÉNY EGON-Erdődy János: "Csillebérci fák alatt" (1962) Szvit gyermekkarra kamarazenei kísérettel Magyar Rádió I.   Csillebérci fák alatt II.  Virágoskert III. Kukták dala IV. A tábor őzikéje V.  Úttörővasút VI. Finale A Magyar Rádió Gyermekkórusát és a Magyar Rádió (29 tagú) Kamarazenekarát Csányi László vezényelte [url]https://youtu.be/y9zMFfGsVqQ;Kukták dala[/url]

951 smaragd 2017-07-17 16:51:43 [Válasz erre: 836 smaragd 2017-04-02 10:02:05]
KEMÉNY EGON-Soós László-Ignácz Rózsa-Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai" (1955) Daljáték Magyar Rádió [url]https://youtu.be/tXzzb_K3xCc;"Még azt mondják, nem illik..."[/url]

950 smaragd 2017-07-16 10:19:39 [Válasz erre: 869 smaragd 2017-05-03 07:06:20]
KEMÉNY EGON-Vitányi János-Erdődy János: "A messzetűnt kedves" (1965) Történelmi daljáték Magyar Rádió [url]http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok/laszlo_margit_simandy_jozsef__a_messzetunt_kedves__rozsadal;László Margit és Simándy József énekel: "Rózsa-dal"[/url]

949 smaragd 2017-07-16 10:17:23
A német naptár szerint július 15-én van az Egon férfinév nevenapja, eredetileg így vették át a magyar naptárak is. Kemény Egon zeneszerző vezeti a "Híres Egonok" címszót:[url]https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Egon;Egon,Wikipedia[/url]

948 smaragd 2017-07-14 20:59:52
KEMÉNY EGON: "Szerencsés utazás" (1950) Rádióoperett[url]http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok/szerencses_utazas__elojatek;előjáték[/url] Magyar Rádió A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

947 smaragd 2017-07-14 07:39:11 [Válasz erre: 946 smaragd 2017-07-13 06:20:18]
Andor Ilona zenei munkásságáról a Zeneakadémia honlapján is megemlékeznek. [url]http://lfze.hu/nagy-elodok/-/asset_publisher/HVHn5fqOrfp7/content/andor-ilona/10192;jsessionid=959D2FF8618F295C46ADF5BA662E0422;Andor Ilona, Nagy elődök[/url]

946 smaragd 2017-07-13 06:20:18 [Válasz erre: 902 smaragd 2017-05-27 09:18:03]
KEMÉNY EGON-Erdődy János: "Sétarepülés" (1965) Szvit gyermekkarra, 12 tagú kamarazenekari kísérettel, 20' Magyar Rádió Erdődy János: Dal a hazáról Amerre szállunk, amerre járunk, Amerre nézünk, amerre látunk, ezen a földön, amelyre lépünk Itt él a népünk. Gyümölcsös dombok, mosolygó rétek, Növekvő falvak, szolgáló gépek: Miénk itt minden, mindez csak értünk,- Itt él a népünk. Ki innen elmegy örökre árva, Sosem lesz nyugta, mert nincs hazája; Új lelket más föld nem adhat nékünk,- Itt él a népünk. Akármi vár ránk, viseljük bátran, Örömben-bajban, de csak hazánkban. Ha jó, ha rossz is az osztályrészünk: Itt él a népünk. Ezen a földön, itt él a népünk, Szívünk parancsa, amíg csak élünk: Szeretni, forrón édesanyánkat; Édes hazánkat! Az egyes számokat összekötő átvezetőzene alatt egy-két mondat mesélés  - Örkényi Éva hangja szólaltatta meg - arról, hogy most merre repülünk.

945 smaragd 2017-07-12 05:04:28 [Válasz erre: 944 Ardelao 2017-07-11 21:57:59]
Köszönöm, hogy bejegyezted ezt a munkát a fórumba. Korábban az egyik operett-topic bejegyzéseiben már írtunk róla úgy tudom, hogy azóta új változatát is megjelentette a szerző, ezt még nem találtam meg a neten. Viszzatérek majd erre a forrásmunkára, megtaláltam azokat a részeket, amik eddig csak itt bukkantak fel.

944 Ardelao 2017-07-11 21:57:59
Talán hasznos lehet: [url] http://www.zti.hu/mza/docs/Egyeb_publikaciok/Operett-forraskatalogus_BozoPeter.pdf; Operett Magyarországon 1860-1958 – forráskatalógus [/url] A Kemény Egonnal kapcsolatos adatokat a fenti katalógus 23. és 94. oldalán olvashatjuk.

943 smaragd 2017-07-11 17:10:08 [Válasz erre: 941 smaragd 2017-07-08 15:59:27]
"A kassai zeneiskola 1800-ban alakult." - Szőnyiné Szerző Katalin: Adatok Kassa zenetörténetéhez című dolgozata az internetről letölthető. "Kassa a 14. század elejétől gyorsan fejlődő, iparosodó, nemzetközi jellegű városaink közé tartozik"....a fejezetekben Kassai graduál, Tinódi kora, XVII. század, XVIII. század, XVIII-XIX.század. A verbunkos mesterei, Zeneoktatás, XIX.század, Operajáték, 1833-as hírek,  a régi rezidenciális zenélés kiemelések köré fonta munkáját.

942 smaragd 2017-07-09 20:15:52
Komlóssy Erzsébet énekművész születésének mai évfordulója emlékére idézem fel az alábbi rádiófelvételt: KEMÉNY EGON: "Lassú  víz"  (1963) Dal alt-hangra, 3'20" Komlóssy Erzsébet - ének Módos énekegyüttes MR esztrádzenekara

941 smaragd 2017-07-08 15:59:27 [Válasz erre: 940 smaragd 2017-07-07 14:49:57]
A Kassai Zeneiskola fennállásának 180. évfordulója alkalmából készített áttekintést olvashatjuk alább. Igazgatói közül Kövér Dezső (vitéz Rétháti Kövér Dezső) 1918-1933 majd halála után Paulus Ákos gordonkaművész  kapcsolódnak Kemény Egon zeneszerző kasssai tanulmányi éveihez. A cikkben olvasható forgalmas Leninova az egykor Fő-utca volt, ma ismét csendes, elegáns sétalóutca az Óvárosban. [url]http://www.parlando.hu/1964/1964-5/1964-5-08-Meglatogattuk_Kassa.htm;Parlando,1964[/url]

940 smaragd 2017-07-07 14:49:57 [Válasz erre: 937 smaragd 2017-07-03 09:39:59]
KASSAI MAGYAROK BUDAPESTEN, a XX. században A 917 számú bejegyzésre visszatérve, az 1921. július 2-án megrendezett irodalmi esten Schalkház Sára elbeszélései is szerepeltek a műsoron. Kemény Egon 1923-ban ismét Bécsben élt, egyetemi éveit kezdte meg. Azidőtájt Schalkház Sára Budapestre költözött, ahol nemes és hősies életutat járt be. [url]https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Salkah%C3%A1zi_S%C3%A1ra;Boldog Salkaházi Sára[/url]

939 smaragd 2017-07-05 13:32:12 [Válasz erre: 838 smaragd 2017-04-04 14:52:55]
Melis György operaénekes július 2-i  születésnapjának évfordulójára emlékezem most. Kemény Egon  zeneszerző művei közül dalait énekelte a Magyar Rádióban, a legismertebb felvétele a "Valahol Délen" (1956, Fővárosi Operettszínház) című Kemény Egon-Tabi László-Erdődy János 3 felvonásos nagyoperettjének címadó dala. Az operett Kemény Egon legsikeresebb színpadi műveként is ismert. Melis György színpadon nem énekelte, az óriási közönségsiker hatására örökítette meg a dalt Melis György hangjával, előadásában rádiófelvételen a Magyar Rádió, amelyet Nagy Ibolya műsorában, a "Túl az Óperencián" c. programban gyakorta hallhatunk a Dankó Rádióban. Korábban - évtizedeken át - a rádió operettműsoraiban és Kemény Egon műveiből válogatott összeállításokban hallhattuk. Személyes emlékeimet Melis Györgyről szeretettel őrzöm.

938 smaragd 2017-07-04 09:03:17 [Válasz erre: 927 smaragd 2017-06-20 07:27:24]
MA!   Dankó Rádió:    09.53    ismétlés 18.53 KEMÉNY EGON: "Krisztina kisasszony" (1959) Rádióoperett 2 részben Magyar Rádió A színpadi változatot 1961-ben mutatta be a Miskolci Nemzeti Színház. Ma a rádiófelvételen a Nyitányt hallgathatjuk meg. A műsorhét vendége Gór Nagy Mária "Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió

937 smaragd 2017-07-03 09:39:59 [Válasz erre: 936 smaragd 2017-07-01 09:23:17]
Vécsey Zoltán premontrei rendi tanár, író és szakíró  életéről, munkásságáról és főbb műveiről olvashatunk [url]https://hu.m.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9csey_Zolt%C3%A1n;Wikipedia[/url] oldalán.

936 smaragd 2017-07-01 09:23:17 [Válasz erre: 917 Ardelao 2017-06-13 20:22:13]
A 96 évvel ezelőtti irodalmi esten Kassán Kemény Egon zeneszámai is felhangzottak, amint ezt a 917 számú bejegyzésben is olvashatjuk. Az 1921 előtti évekről [url]http://felvidek.ma/2012/04/vecsey-zoltana-siro-varos/;Vécsey Zoltán[/url] írt könyvet, a linken tájékoztató olvasható, a könyv fő témája az 1918-1919 időszak körül forog.

935 smaragd 2017-06-29 12:26:22
KEMÉNY EGON-Tabi László-Erdődy János: "Valahol Délen" (1956) Nagyoperett 3 felvonásban Fővárosi Operettszínház [url]https://youtu.be/NkPaQWR3OEY;Lolita boleroja:"A vágyakozás"[/url] A szerepben 1956-ban Mezey Mária tündökölt, énekelt és táncolt.

934 smaragd 2017-06-27 13:26:24 [Válasz erre: 905 smaragd 2017-05-31 09:48:14]
Ruitner Sándor szavait idézem, amelyeket most Bende Zsolt (1926 - 1998) operaénekes halálozási évfordulója alkalmából elevenítek fel. Bende Zsolt a férfi főszerepet (András) énekelte - próza: Benkő Gyula -, a női főszerepben Sándor Judit (Glória) - próza: Bánki Zsuzsa - a "Szabad szívek" című regényes rádiódaljátékban, amelyet részben már korábban is ismertettünk. Debrecenben játszódik. " 1960-ban a Rádió valamennyi részlege részt kellett hogy vegyen abban az ünnepi műsorsorozatban, amit a Felszabadulás negyedszázados évfordulójára tervezett a legfőbb szerkesztőség. Jómagam azidőtájt kezdtem önálló dramaturgi munkámat. ... A dramaturgiának nem kis fejtörést okozott a zeneszerző-partner kiválasztása, Békés Pista bácsi ugyanis azt szerette volna elérni, hogy a pokoli harcokat átélt városnak elsősorban ne a szenvedő arculatát jelenítse meg a muzsika, hanem azokat a lírai pillanatokat, amelyek abban az infernóban is megjelentek az emberek életében. ... A komponista felkérésénél ezért csak hosszas fejtörés után kötöttünk ki Kemény Egonnál, mert jóformán még be sem fejeződtek a "Krisztina kissszony" stúdiómunkái." Ruitner Sándor: "Művészportrék a Rádió Dalszínházának emlékkönyvéből - KEMÉNY EGON (II. rész)", Magyar Rádió, 2005

933 smaragd 2017-06-26 12:59:24 [Válasz erre: 920 smaragd 2017-06-16 06:13:06]
KEMÉNY EGON:"Fűszer és csemege"(1939) Magyar hangosfilm, filmzene Irodalmi mű filmváltozata A bemutatóhoz meghívó készült, ennek szövege: Jávor Pál, Szörényi Èva, Somlay Artur, Vizváry Mariska meghívják Csathó Kálmán: Fűszer és csemege üzletének megnyitójára 1940. január 29-én, hétfőn délelőtt 1/2 12 órakor  a Décsi Filmszínházban Kiszolgálnak még:  Hidvéghy Valéria, Dénes György, Pethő, Bihary, Tompa, Földényi, Kőműves, Simon Marcsa, Mester Ilona, Berczy. LÉVAY BÉLA megbízásából az üzletet rendezte: RÁTHONYI ÁKOS A vásárló közönséget KEMÉNY EGON zenéje szórakoztatja. - Képben megörökítette: VASS KÁROLY. - Az üzlet berendezését a Hunnia Filmgyárban KOKAS KLÁRA készítette. Az üzleti megnyitóra szóló jegyeket kizárólag a címzett veheti át a LÉVAY FILM irodájában Erzsébet-körút 8, III. emelet. Telefon:422-

932 smaragd 2017-06-24 14:53:25 [Válasz erre: 931 smaragd 2017-06-24 08:35:21]
Gyurkovics Zsuzsa megélte a 20. században a magyarországi sanzon előadóművészet fénykorát, emlékeit megosztja velünk. Így hallhatunk tanárairól is, nagy művészekről, Neményi Liliről, Mezey Máriáról, Kiss Manyiról és Cziffra Györgyről, a "Kedves" presszóról... Köszönöm, hogy mindezt ma elmondta és jó egészséget kívánok!

931 smaragd 2017-06-24 08:35:21
MA!  Dankó Rádió      9.52    ismétlés :18.52 KEMÉNY EGON- Gál Zuzsa: "Ha visszanézek" (1957) Chanson, 4' A mai műsorban az eredeti rádiófelvételt hallhatjuk természetesen már digitalizálva,rádiós hangminőségben! (Korábbi linkeken a YT videón jegyeztük be.) Kemény Egon sanzonját Mezey Mária adta elő, a Magyar Rádió Esztrádzenekarát Kerekes János vezényelte. Gyurkovics Zsuzsa művésznő - aki sanzonénekesnőként is szívesen fellépett és nevett szerzett magának  - már az első adásnapon is megemlítette a műfaj egyik jellegzetességét. Ez pedig az a művészi bravúr, amely egy egész életet sűrít 3 percbe, a zene, a vers és az előadó megformálásában. "Túl az Óperencián" - NAGY  IBOLYA műsora - Dankó Rádió

930 smaragd 2017-06-23 18:16:42 [Válasz erre: 929 smaragd 2017-06-22 20:41:11]
KEMÉNY EGON- Boccaccio-Bihari Klára-Romhányi József: " Az elrabolt asszony" (1957) Zenés rádiójáték, 60' A zene összideje: 21'50" Magyar Rádió "A novellát Kemény Egon muzsikája színesítette" (Ruitner S.) - a zenék részletezése: Előjáték és fonódal (26 tagú kamarazenekar, Földényi kórus) Bianca dala a hűséges szolgálóról ( Petress Zsuzsa) Tofano dala és aláfestőzene (Réti József) Átkötőzene és Bianca dala (Petress Zsuzsa) Dal a bátor halászról ( Petress Zsuzsa ) Álomzene ( kamarazenekar) Evezősök kara (Földényi kórus ) Átkötőzene (kamrazenekar) Zárókórus (Földényi kórus )

929 smaragd 2017-06-22 20:41:11 [Válasz erre: 928 smaragd 2017-06-21 14:16:36]
KEMÉNY EGON-Boccaccio-Bihari Klára-Romhányi József: "Az elrabolt  asszony" (1957) Rádiójáték, 60' A zene összideje: 21'50" Magyar Rádió Járfás Tamás zenei rendezőre  - lsd. még "Operett a magyar rádióban (1949-1990)" fórum 2143, 2144, 2145, 2146 számú bejegyzések - emlékezve idéztem fel ezt az értékes rádiós művet, a már ismertetett alkotók és előadók mellett feltétlenül megemlítendő Szendrey Karper László gitárművész, a Földényi kórus és a rendező Rácz György neve.

928 smaragd 2017-06-21 14:16:36
Pantheon fórum 2000 számú bejegyzéséhez: Nagyra értékelem Járfás Tamás zenei rendezőről írt összeállításodat. A teljességhez hozzáteszek még egy művet, amely a Rádió Dalszínháza műhelyében készült, zenei rendezőjéről, Járfás Tamásról Ruitner Sándor egyik műsorában megemlékezett: "Művészporték: KEMÉNY EGON, I-II." című műsorában ezt mondta: "A Rádiózenekaron és Lehel Györgyön kívül azonban van még egy olyan munkatárs, aki éteri zenés színházunkhoz tartozott: felejthetetlen zenei rendező kollégánk, Járfás Tamás." Kemény Egon - Bocaccio - Bihari Klára - Romhányi József: "Az elrabolt asszony" (1957) Rádiójáték, 60' A zenék összideje: 21'50" Magyar Rádió A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. Énekelt: Petress Zsuzsa és Réti József Zenei rendező: Járfás Tamás

927 smaragd 2017-06-20 07:27:24 [Válasz erre: 846 smaragd 2017-04-14 08:34:16]
Ma Dankó Rádió  9.55 ismétlés 18.55 KEMÉNY EGON: "Krisztina kisasszony"(1959) A mai műsort a Nyitány zárja, a hét vendége Gyurkovics Zsuzsa színművésznő. "Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA MŰSORA - Dankó Rádió

926 smaragd 2017-06-19 21:58:40
Gyurkovics Mária koloratúrszoprán operaénekesnő születésnapja mai évfordulóján azokat a rádiófelvételeket idézem fel, amelyeken Kemény Egon nagyszerű keringőit énekelte. Az emlékezetesen nagy sikert aratott Májusfa-keringő, majd a Hópehely-keringő  az első két rádióoperettben (1949) hangzott el. Ezt követte a Szerencsés utazás-keringő (1950) és továbbiak. "A tavasz a télben" dalciklus (1952) Hóvirág-dalában is csodálhattuk gyönyörű énekét és művészetét. [url]http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok/gyurkovics_maria__szerencses_utazas;Gyurkovics Mária énekel[/url]

925 smaragd 2017-06-18 20:30:45 [Válasz erre: 924 smaragd 2017-06-18 20:26:45]
[url]http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok/hazy_erzsebetilosfalvy_robert__az_elso_reggel__komaromi_farsang;"Az első reggel"[/url]

924 smaragd 2017-06-18 20:26:45 [Válasz erre: 890 smaragd 2017-05-16 08:48:18]
Ilosfalvy Róbert  operaénekes 30 éves volt, amikor Kemény Egon-Gál György Sándor-Erdődy János: "Komáromi farsang " című 60 évvel ezelőtt (1957) bemutatott 2 részes daljátékéban a férfi főszerepet - Csokonai Vitéz Mihály - énekelte. Ma, születése 90. évfordulóján, emlékére idézem fel az híres-nevezetessé vált kettőst "Lilla" női főszerepében Házy Erzsébet operaénekesnővel...és szeretettel emlékezem mindannyiukra, akik már nincsenek közöttünk, de velünk maradtak a "Komáromi farsang" felvételei által, amelynek zenei rendezője a nemrég elhunyt Ruitner Sándor volt. [url]http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok/hazy_erzsebetilosfalvy_robert__az_elso_reggel__komaromi_farsang"Az első reggel"[/url]

923 smaragd 2017-06-17 13:40:05 [Válasz erre: 922 Búbánat 2017-06-17 10:48:41]
Manapság a Wikipédia létjogosultsága már nem vitatott, én az első szerkesztőnek mondok köszönetet. Ő volt az, aki már akkor felismerte az internet jelentőségét és a Magyar Életrajzi Lexikon szócikkével elindítottá Kemény Egon zeneszerző Wikipédia oldalát. Hálás vagyok annak a csodálatos személynek, aki ebben a lépésében ihletője lehetett, talán Szigligeten, az Alkotóházban...talán olvas minket...

922 Búbánat 2017-06-17 10:48:41 [Válasz erre: 921 Ardelao 2017-06-17 09:57:53]
Mindketten sejthetjük ki áll a tényleg alapos tájékoztató-összeállítás mögött. Dicséret illeti érte!





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.