Bejelentkezés Regisztráció

Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969)


415 Búbánat 2016-11-05 10:30:33 [Válasz erre: 414 smaragd 2016-11-05 09:11:53]
A Valahol Délen-ből ezek a részletek voltak hallhatók a Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában: - Jutka és Rodrigo duettje: „Ha meggondolnád mégis a dolgot…/Még nincsen senkim sem…” (Gyenes Magda, Rátonyi Róbert) - Lolita bolerója „Fekete az ég” (Mezey Mária) - Kettős: „- Nézd, hogy ragyog ránk a rét és a vadvirág! - Csupa fény, csupa csillogás ez a nagyvilág!...” (Gyurkovics Mária, Szabó Miklós) - Rodrigo dala – Kandúr-szerenád: „Ha az este leszáll…” (Rátonyi Róbert)

414 smaragd 2016-11-05 09:11:53
Mindjárt kezdődik! A Dankó Rádión, a "Túl az Óperencián" műsorában, 09:34-től négy részlet csendül fel Nagy Ibolya szerkesztésében és műsorvezetésével, KEMÉNY EGON: "Valahol Délen" c. nagyoperettjéből. A mai műsort majd később bejegyzem. Ez az igazi, amikor a rádióból hallhatjuk, tisztán a felvételeket! Nagy előadók műsorát, Kemény Egon zenéjét, Erdődy János verseivel élvezhetjük.

413 smaragd 2016-11-04 20:41:02 [Válasz erre: 406 Ardelao 2016-11-02 18:14:10]
KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai" (1955) Daljáték, rádióoperett "Még azt mondják, nem illik" Pálóczi Horváth Ádám eredeti verseiből állította össze a zeneszerző (242. bejegyzés) a dal sorait. Most a YT-on a frissen megjelent videón hallgathatjuk meg a rádiófelvételt, a képen: Hadics László színművész. [url]https://youtu.be/tXzzb_K3xCc;Még azt mondják nem illik[/url]

412 smaragd 2016-11-04 09:35:14 [Válasz erre: 408 Ardelao 2016-11-04 05:06:16]
Örültem a fotónak, eddig még nem láttam, mintha  a fórum részére bukkant volna fel...! KEMÉNY EGON: "Fekete liliom" Részlet, 1946 "Faragó Baba ujévi divatlevele  Elbúcsúzván az Ó-évtől a divatrovat is megfogadja, hogy "másképp lesz", új ötletekkel, új rovatokkal lepi meg az olvasót. De először búcsúzzunk el 1946-tól: utolsó színpadi ruhái között szenzációsak Bajor Gizi "Cleopatra " ruhái... ... A modern színpadi ruháktól a "Fekete liliom" toalettjével búcsúzunk. Karády Katalin az első felvonásban fehér kabátban jelenik meg, mely alatt remek szabású csau színű angol ruhát visel. A ruha bubigallérját két nagy aranyrózsaklipsz díszíti, azt hisszük, nem csalódunk abban, hogy Karády új divatot teremtett a klipszekkel díszített bubigallérral. Zöld kesztyűt, zöld sapkát és vajszínű pántos szandált hord a ruhához. A fehér kabátot a ruha színével egyező csau színnel bélelték. Két estélyi ruhája közül a barackvirágszínű tüll tetszett jobban, hosszú újjal, különleges kivágással és rózsaszínű gyöngyökkel hímzett fehér mattselyem felsőrésszel. A második felvonás Párizsban játszódik, és ez a ruha tényleg olyan, mintha Párizsban készült volna. Másik estélyi ruhája fekete tüllel borított lila szoknya, payettel hímzett türkiszzöld-fekete összeállítású derékkal. Karády kedvenc ruhája a "Fekete liliom"-ban - saját bevallása szerint a harmadik felvonásbeli fehér burberry-nadrág, tengerkék blúzzal és kénsárga ővvel."

411 smaragd 2016-11-04 09:11:41 [Válasz erre: 410 smaragd 2016-11-04 08:52:08]
Természetesen itt is versekről van szó,ami a mai dalszöveg akkori formája és tartalma volt.

410 smaragd 2016-11-04 08:52:08 [Válasz erre: 409 joska141 2016-11-04 08:27:13]
Köszönöm szépen! Érdemes lesz most ezt a filmdrámát abból a szempontból is megtekinteni, hogy bemutatásakor nézőrekordot döntött az érdeklődés iránta. A teljes zenei anyag mellett ebben a filmben a betétdalok szövegét is Kemény Egon írta. [url]http://1.bp.blogspot.com/-XSmmdrFV-W4/VMdJwZc7tKI/AAAAAAAACso/hYGblX_IbkQ/s1600/fortepan_18368%2B(1).jpg;"Fűszer és csemege",a férfi főszereplő: Jávor Pál(foto)[/url]

409 joska141 2016-11-04 08:27:13
A Duna World televíziós csatorna 2016.november 07-én 11:35-kor sugározza a Fűszer és csemege című 1939-ben készült magyar filmet. Főszerepben Szörényi Éva és Jávor Pál. Zeneszerző: Kemény Egon

408 Ardelao 2016-11-04 05:06:16 [Válasz erre: 407 smaragd 2016-11-03 11:15:51]
[url] https://szinhaziintezet.culturalspot.org/asset-viewer/keme%CC%81ny-egon-fekete-liliom/NQHuDY1J0brxxg?hl=hu; Fotó Kemény Egon: Fekete liliom c. operettjének a bemutatójáról (1946. december 20.): [/url] Zentay Ferenc (Lucien), Karády Katalin (Zia), Nagy István (André)

407 smaragd 2016-11-03 11:15:51 [Válasz erre: 404 smaragd 2016-11-02 17:24:53]
KEMÉNY EGON-Nóti Károly-Földes Imre-Halász Rudolf: "Fekete liliom " (1946) A nagyoperett sikere többszörösen  túlszárnyalta Fényes Szabolcs igazgató reményeit, aki a színház érdekében már 25 előadással is megelégedett volna... K.N. részlet, 1946, a bemutató előtt: A FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZRÓL, melyet talán nem tesznek tönkre a sztárok Az emberek szabadulni akarnak  súlyos problémáiktól és egy kis időre jókedvet, zenét, táncot, illúziót keresnek. Beülnek a színház nézőterére, így hallgatják a pattogó muzsikát s elszórakoztatja őket a dal és a színpadi vidámság. Bámulják a sztár pazar kosztümjeit és nem is sejtik, milyen megfeszített küzdelem folyik a kulisszák mögött a napi bevételért, a publikum kegyeiért, a legalább hatvan százalékos házért. Minden megtartott előadás a mai színházi dekonjunktúrában felér egy megnyert csatával, melyet a színház naponta újból és újból megvív, hogy kenyeret tudjon adni a maga ötszáz emberének. A közönség csak a plakáton látja a lázas reklámot, mely az új operettet beharangozza, de mi van mögötte? Fényes Szabolcs, a Fővárosi Operettszínház igazgatója  elmondja: mit jelentett például a "Fekete liliom" előadássorozat anyagilag és erkölcsileg a színház számára. Honnan veszi a mai nehéz színházi válságban a pénzt a díszletekhez, a kosztümökhöz, a darab egész kiállításához? - A kiadások oly aránytalanul nagyok, hogy a színház ma nem üzlet...- mondja Fényes Szabolcs. - Szuggerálni kell a sikert, mert egyetlen bukás már megrendíti egész gazdasági struktúránkat. Én tudom, mit kellene hozni! Megcsinálnám a "Szép Heléná"-t  új rendezésben. Hoznám a "Planquette"-et , jó muzsikát, nagyszerű hangokat, remek táncosokat, mert ez az operett igazi terréniuma. Ilyen tökéletesen kiállított operetthez egymillió forint kellene! Ha megbukik a darab, mindennek vége és 500 ember elveszti a kenyerét! - Tehát sikerre vagyunk ítélve! Mi nem kísérletezhetünk, nekünk nincs pénzemberünk. Bennünket a közönség finanszíroz, nálunk mindenki pontosan megkapja a fizetését, fizetjük a közterheket. -A  színház eltartja magát. Ez a legtöbb, amit ma magánszínház igazgatója elmondhat.Persze óvatosnak kell lennünk. Csak biztosra mehetünk. Tartalék tőkénk nincs. - Miből fedezik akkor az újdonság előkészítéséhez szükséges kiadásokat? - kérdezzük az igazgatót. - Hitelünk van - mondja Fényes Szabolcs. - Ha nem bukik meg a darab, 25 házra való törzsközönséggel elszámolhatunk. Az előadások jövedelméből azonnal törlesztünk, hogy a legközelebbi alkalommal ismét igénybe vehessük a hitelt. Fényes Szabolcs igazgató megmutatja kis noteszét, a "Fekete liliom" bejegyzést. Íme, egy esti kiadásunk. Nem  mondhatok mást, "kasszasikert" kell hozni. Már próbálkoztam mással is. Hoztam a "Florentin kalap"-ot, ezt a furcsa, franciás műfajú operettet. Megbuktunk. A "Csicsóné " százszor ment. Még ma is abból élünk. Most itt az "Okos mama"; szombat, vasárnap három táblás ház, pótszékekkel. Ha kísérletezem, 500 ember nem kapja meg a gázsiját. Én nem vehetem a kalapomat, itthagyva az adósságaimat, azzal, hogy utazom Romániába, ahogyan egyesek megtették. - Háromszázhúsz forintot kap Honthy és kétszázötven forintot Ajtay az "Okos mama" két főszereplője. - Én nem tartom méltánytalannak ezeket az összegeket. A publikum szempontjából ezek a nevek döntő súllyal esnek latba. Majd ha kialakul az egybehangolt ensemble játék, talán majd másképp lesz. Szerintem az operett jövőjét a zeneszerző, a muzsika fogja eldönteni. De egyelőre felszínen kell tartani magunkat: 50-60 előadás mellett megél  a darab és a színház. -A mai helyzetben a százezer forintos díszletek helyett kopott díszleteinket alakítgatjuk, 10-15 000 forintos költséggel. Üzemi tőkénk nincsen, a tető, a kazán kijavítása, új reflektor...csak álom. Egyetlen szerencsés befektetést tudtunk tavaly eszközölni. Még júniusban megvettük a fűtőanyagot... (A "Fekete liliom" 25- 50 előadás plakátja a 370 bejegyzés linkjén látható,  50-75 előadásé interneten még nem elérhető.)

406 Ardelao 2016-11-02 18:14:10 [Válasz erre: 246 smaragd 2016-10-05 05:43:57]
Smaragd fórumtárs a sok értékes, és mostanság nehezen megtalálható információ mellett, 246. sz. bejegyzésében Tamássy Zdenkó egyik cikkéből idézett egy részletet, amely Kemény Egon: Hatvani diákjai c. operettjéről szól. Álljon itt Tamássy Zdenkó másik írása is erről az operettről: ÚJ ZENEI SZEMLE, 1955. május, VI. évfolyam, 5. szám, 22. oldal KEMÉNY EGON: HATVANI DIÁKJAI „Emlékezünk még arra az időszakra, amikor a rádió nagy lendülettel kísérletezni kezdett a magyar operett megteremtése érdekében. Ekkortájt jelentek meg, szinte hétről hétre, az új rádió-operettek, és ezek zenéje elözönlötte a rádióműsorokat. Ilyen nagy mennyiségű „termelés“ során persze igen sok vitatható értékű zene is felszínre került. Mégis hasznosnak mondható ez az időszak, mert bebizonyította, hogy az operett-műfaj alkalmas arra, hogy a mai életet vigye zenés színpadra, és vannak olyan hagyományai, amelyekhez kapcsolódni lehet. Képet adott ez az „operett-kampány“ arról is, hogy kik azok a zeneszerzők, akikre ezen a területen számíthatunk. Ezek között jelentkezett Kemény Egon is, aki operettjeinek muzsikájával rövid idő alatt igen népszerű lett. Kemény azóta sok keringővel, dallal, tömegdallal, tánczenével és kisebb-nagyobb ciklikus művel gazdagította a szórakoztató zenei irodalmat, és eközben kialakította a maga jellegzetes stílusát. Ez a stílus a bécsi klasszikusok nyomán kialakult könnyű zenével tart közeli intonációs rokonságot. Talán éppen a dallamformálás és a harmonizálás problémamentes egyszerűsége tette Kemény zenéjét olyan népszerűvé a mai túlkomplikált melodikájú és túlzsúfolt harmonizálású könnyűzene-áradat közepette. Mindezek ellenére mégsem lehetett eddig Kemény muzsikáját minden szempontból teljesen kielégítőnek mondani, mivel az új magyar szórakoztatózenével szemben felállított jogos követelményeink egyik alapja, az intonáció magyarsága, szinte teljesen hiányzott belőle. Kemény zenéje kétségtelenül „bécsi levegőt“ árasztott. (Ezért még csak nem is lehetett elmarasztalni egy olyan zeneszerzőt, aki Bécsben született, és ott végezte zenei tanulmányait.) Mindamellett Kemény zenéjének megvolt a létjogosultsága és helye mai könnyűzenénkben. Annál nagyobb öröm volt számunkra legújabb művének – a „Hatvani diákjai“ című rádió-operettnek – bemutatója, mert megállapíthattuk, hogy Kemény jelentős lépést tett muzsikájában a magyar hangvétel felé. A darab Debrecenben játszódik a XVIII. században, diákok között. A zeneszerző hitelesen és erőteljesen tudta a kort és helyet megfesteni, zenéje valóban korabeli, kollégiumi levegőt áraszt. Különösen szerencsésnek mondható ebből a szempontból az első lírai duett („Édes lányka, szép Amálka“), a „Jó dolga van a diáknak“ kezdetű jelenet és Pálóczi Horváth Ádám dala („Még azt mondják“). Ezekben a számokban jelentkezik legerősebben Kemény muzsikájának új oldala. Mivel érte el a szerző stílusának ezt a jelentős gazdagodását? Amint azt már tőle megszoktuk: a legegyszerűbb eszközökkel. Ízlésesen alkalmazza a verbunkos ritmikáját, néhány jellegzetes népdal-dallamfordulatot, és mindezt egybeolvasztja régi stílusának legjobb elemeivel. Ennek eredményeként ismét a jól ismert és általánosan kedvelt Kemény-muzsikát hallhatjuk, amely azonban egyúttal őszinte magyarsággal is beszél, és így még közelebb tud férkőzni a zenekedvelő és a zenével most ismerkedő új közönség szívéhez. Kemény ebben a művében zenei humorát is megcsillogtatja, amit elsősorban a „magyar“ és a „bécsi“ muzsika intonációs váltogatásával ér el. Szinte úgy tűnik, mintha új hangjában megerősödve, helyenkint saját régebbi stílusát persziflálná. A „Hatvani diákja“ bemutatója alapján most már joggal várjuk Kemény Egon további hasonlótörekvésű műveit, amelyekre igen nagy szükség van könnyűzenénk mai stílus-zavarában. E helyt kell megemlékeznünk az előadókról, akik lelkesen vitték sikerre az új magyar művet. A darab énekes szereplői mellett ki kell emelnünk a Földényi -kórus produkcióját. Ez az igen jóhangú, rendkívül fegyelmezett együttes – amelynek az új magyar rádió-operettek népszerűsítése terén komoly érdemei vannak – ezúttal is színvonalasan szólaltatta meg az igényes kórusrészleteket. A kitűnő Rádiózenekar Lehel György vezénylete alatt a színes partitúra minden lehetőségét kiaknázta.“

405 smaragd 2016-11-02 17:25:30 [Válasz erre: 404 smaragd 2016-11-02 17:24:53]
Miskolci Hírlap, 1947 részlet Ma, pénteken este és  a következő napokon a Fővárosi Operettszínház nagysikerű, látványos operettújdonságát , a "Fekete liliom"- ot mutatja be a színház Sugár Baba - Rudas fivérek a budapesti Fővárosi Operettszínház táncattrakciójának vendégfelléptével.

404 smaragd 2016-11-02 17:24:53 [Válasz erre: 403 smaragd 2016-11-02 17:23:56]
Relle Pál: Színházi őrjárat 1947, részlet, 2. A Fővárosi Operettszínház mindenesetre gondos rendezéssel, jó előadással, gazdag díszletekkel támogatja a magyar szerzők munkáját. A legnehezebb szerep Karády Kataliné.A szerzők őrá hárítják a   "közeledés" kétes értékű feladatát, amit a népszerű és egyre komolyabb irányba fejlődő művésznő finom tapintattal tud operetti mértékre  - leszállítani. Sajnos Latabár Kálmán annyira berekedt a bemutatón, - róla, mint néma szereplőről a kritika is csak hallgatással számolhat be. A többiek viszont: Fejes Teri, Gombaszögi Emma, Somogyi Nusi, Nagy István és Gozmány György , valamint a kitűnő táncegyüttes mindent megadnak az operettnek, ami az operetté és a szórakozásra vágyó közönségnek kell.

403 smaragd 2016-11-02 17:23:56 [Válasz erre: 402 smaragd 2016-11-02 17:22:59]
Relle Pál: Színházi őrjárat 1947, részlet, 1. A magyar darabok meddő sürgetése közben azonban már az is holmi elégtétel érzését kelti, hogy pesti színpadon, legalább  az operettben szóhoz jutnak magyar szerzők is. ...A "Fekete liliom" szerzői: Nóti Károly és Földes Imre a szövegírók és Kemény Egon, a zeneszerző is, mintha jószándékkal akarnák elkerülni a kitaposott utakat és szövegben, zenében is keresnek valamit, ami közelebb férkőzhet az új közönség új érdeklődéséhez. A közeledés egyelőre még nagyon is egyoldalú, önkényes és frivol találkozás a demokráciával, dehát  -  valljuk be, - a komoly irodalmi találkozást korunk és a színház között elsősorban mégsem az operettől várjuk.

402 smaragd 2016-11-02 17:22:59 [Válasz erre: 401 smaragd 2016-11-02 12:18:12]
Rádióműsor, 1947 "20.20: Zenés részletek Kemény Egon - Nóti Károly - Földes Imre: "Fekete liliom" c. operettjéből. Közreműködik: Karády Katalin, Fejes Teri, Nagy István, Latabár Kálmán és Zentai Ferenc. Karnagy: Endre Emil. Az összekötőszöveget írta és elmondja: Kovách Aladár."

401 smaragd 2016-11-02 12:18:12 [Válasz erre: 400 smaragd 2016-11-02 07:23:37]
"Heti színházi tipp "Fekete liliom" Fővárosi Operettszínház Kemény-Földes-Nóti operettje az első előadásokon  nem talált túlságosan kedvező fogadtatásra, mert a főszereplő Latabár Kálmán beteg volt. Most, hogy a 75 előadása felé fut a darab, zsúfolt házak előtt, (Latabár fellép, Karádyval,  Gombaszögi Ellával, Fejes Terivel együtt) kiderült: siker van, mégpedig komoly, nagy operettsiker."

400 smaragd 2016-11-02 07:23:37 [Válasz erre: 399 smaragd 2016-11-02 07:22:03]
KEMÉNY EGON-Nóti Károly-Földes Imre-Halász Rudolf: "Fekete liliom "(1946) Nagyoperett 3  felvonásban KEMÉNY EGON zeneszerző gondolatai az operettről, 1947-ben, a "Fekete liliom" bemutatója után, idézet a sajtóban megjelent cikkből: "A Fővárosi Operettszínház új operettjét, a "Fekete liliom "-ot a kritika kedvezőtlen fogadtatásban részesítette. Elhangzott olyan vélemény is, amely a darab azonnali betiltását követelte. Maga a rádió is csak zenés részleteket közvetített a darabból, s ezzel szintén kritikát gyakorolt a szövegkönyv fölött. Egyben azonban a kritikusok egyetértettek, a muzsika, Kemény Egon munkája, sokkal különb szövegkönyvet igényelt volna. Kemény Egonnak elsősorban azt a kérdést tesszük fel, hogy jó operettnek tartja-e a "Fekete liliom "-ot? - Nekem, mint zeneszerzőnek hálás és jó téma volt. A miliő számtalanszor változik, úgyhogy zeneileg kitűnően ki lehetett használni. A spanyol kisváros mulatójának , az előkelő párizsi estélynek vagy a tengerparti üdülőnek színhelyei a keringőtől a tangóig a könnyűzene minden változatára inspirált.Olyan melódiákat szereztem, amelyek nemcsak a közönség fülét bizsergetik meg, hanem a szívét és érzéseit is. - Jól tudjuk, hogy librettószegénység van és nemigen lehet válogatni. Nem gondolja, hogy ez a műfaj haldoklik? - Az operettet sokan bántják. Alkalmi Cassandrák naponta megjósolják halálát, pedig nincs igazuk. Ahányszor jó operett kerül a színpadra, a műfaj mindig feltámad. Hogy mi a jó operett? Erre könnyű válaszolni. Fordulat, változatosság, humor és szív vegyüléke. Ehhez adjunk hozzá egy kitűnő primadonnát, egy népszerű táncoskomikust, néhány szép görlt, öntsük le jó muzsikával és íme máris kész a jó operett. Hozzá kell fűznöm azonban, hogy az operett sohasem kíván irodalmi ízlést kielégíteni. Pusztán és kizárólag csak azt, hogy szórakoztasson. Aki tehát beül egy operettelőadás nézőterére, hagyja kint a ruhatárban minden magasabb rendű igényét és főleg higyjen annak a kedves, semmitmondó történetnek és könnyű muzsikának, amelyben a szerzők, akik az operett múzsájának parfümös oltárán áldoznak, szintén hisznek."

399 smaragd 2016-11-02 07:22:03 [Válasz erre: 398 smaragd 2016-11-02 07:20:42]
KEMÉNY EGON-Halász Rudolf: "Ma éjjel" Tangodal, 1946 Kemény Egon- Földes Imre-Nóti Károly-Halász Rudolf: "Fekete liliom " című nagyoperettjének duettjét Kemény Egon 1946-ban 10 tagú zenekarra hangszerelte, Durium gramofonfelvételhez: [url]https://youtu.be/bKpAdc3Lv70;Karády Katalin énekel:"Ma éjjel"[/url]

398 smaragd 2016-11-02 07:20:42 [Válasz erre: 397 smaragd 2016-11-02 07:19:56]
KEMÉNY EGON: " Fekete liliom " (1946) Nagyoperett 3 felvonásban Fővárosi Operettszínház Bemutató:1946. december 20. Korabeli újságcikk, 4. Miről szól a "Fekete liliom", az új Karády operett? Karády Katalin szerepe körül - érdekes újszerűség az operettirodalomban - három bonvivánszerep is van. Ezt a három szerepet Nagy István, a meglepetést ígérő Szakáll Ferenc és Gozmány György játsza. Latabár Kálmán amerikai riportert alakít, aki őrmesterként harcol a nemzetközi brigádban. A nők közül Fejes Terinek és Gombaszögi Ellának van hálás szerepe.

397 smaragd 2016-11-02 07:19:56 [Válasz erre: 396 smaragd 2016-11-02 07:19:00]
KEMÉNY EGON: "Fekete liliom" (1946) Nagyoperett 3 felvonásban Fővárosi Operettszínház Bemutató: 1946. december 20. Korabeli újságcikk, 3. Miről szól a "Fekete liliom", az új Karády operett? Miről szól az új Karády operett, mit jelent a "Fekete liliom",  amely az operett címét viseli? A darab a spanyol polgárháború legforróbb napjaiban játszódik. Az első felvonás színhelye egy kis városka, a spanyol-francia határ közelében. A harc javában dúl.A lakosság menekül a polgárháború vihara elől. A nemzetközi brigád, amelynek sorában angolok, amerikaiak, oroszok, franciák harcolnak a szabadságért elfoglalja a kis várost. Itt élt egy grófi család, amely az elsők között menekült el, hogy mentse a bőrét, a gyámleányuk azonban a városkában rekedt. Reggel akar átbújni a franci határon, éjszakára a városka zenés lebujában rejtik el.Itt talál rá az egyik katona. Egyetlen forró éjszakára találkoznak, reggel a katonák mind továbbmennek, de hadnagy elviszi magával az ismeretlen lány édes emlékét... A második felvonás Párizsban játszódik. Már vége a polgárháborúnak. A kis spanyol városka ismeretlen leánya itt van  és - az eljegyzését ünneplik.Várják a vőlegény legjobb barátját is, aki ott harcolt Spanyolországban a szabadságért. És amikor betoppan  - felvillan előttük a régi éjszaka emléke...A hadnagy tért vissza. Itt következik a daljáték nagy drámai fordulata, amely azután a harmadik felvonásban  - amely egy kis francia fürdőhelyen játszódik - jut el a megnyugtató megoldásig...

396 smaragd 2016-11-02 07:19:00 [Válasz erre: 395 smaragd 2016-11-02 07:18:04]
KEMÉNY EGON:" Fekete liliom " (1946) Nagyoperett 3 felvonásban Fővárosi Operettszinház Bemutató, 1946. december 20. Korabeli újságcikk, 2. Miről szól a "Fekete liliom", az új Karády operett? Az új operett zenéjét Kemény Egon szerezte. Volt már néhány operettsikere, de tulajdonképpen ez az első, igazi nagy munkája.A daljáték kiemelkedő száma a "Madonnám" kezdetű fandangó, amelyet Karády Katalin énekel, a "Ma éjjel " kezdetű tangó, amelyet Karády és Nagy István ad elő, s végül Latabár, Gombaszögi Ella és Fejes Teri tercettje, az Őrmester úr...kezdetű vidám dal. Van az operettben egy nagyszabású, látványos balett is... A próbák már igen előrehaladott tempóban folynak és  - sikerszag úszik a levegőben...

395 smaragd 2016-11-02 07:18:04 [Válasz erre: 382 smaragd 2016-10-29 16:33:30]
KEMÉNY EGON: "Fekete liliom" (1946) Nagyoperett 3 felvonásban Fővárosi Operettszínház Bemutató: 1946. december 20. közel 70 évvel ezelőtt... Korabeli újságcikk, 1. Miről szól a "Fekete liliom ", az új Karády  operett? Kivételes érdeklődés előzi meg a Fővárosi Operettszínház soron következő operettjét, amelynek főszerepét Karády Katalin, a magyar színházi és moziközönség régen becsült színésznője játsza. Az Operettszínház nagy gonddal készül a bemutatóra, amely ezúttal nem felszínes operettecskét, hanem komoly, drámai hatásokkal teli daljátékot jelent.Két szerzője Földes Imre és Nóri Károly sok sikerre tekinthet vissza. Földes Imre egyike a színpadi hatások legjobb ismerőjének, kitűnő meseszövő-készsége van, s ezt nemcsak számos drámai és vígjátéki sikerével bizonyította be, hanem operettlibrettóival is. Mert Földes Imrének nem ez az első kirándulása az operett területére, Ábrahám Pál két világsikerének  Hawai rózsájának és a Viktóriának is ő volt a szerzője. Nóti Károlyt is jól ismeri és becsüli a közönség, egyike a legjobb mulattatóknak, humora szívből jövő és mindig ízléses. Földes Imre drámai ereje és Nóti Károly vidámsága ízes egyveleggé keveredik az új magyar operettben, amelynek az első címe: Casa Rosella, a második: A vörös angyal, a harmadik végleges pedig Fekete liliom volt, illetve - maradt!

394 smaragd 2016-11-02 06:54:04 [Válasz erre: 391 smaragd 2016-11-01 19:50:04]
Basilides Mária operaénekesnő  130 évvel ezelőtt született és 70 évvel ezelőtt, 1946. szeptember 26-án hunyt el. Emlékét az interneten jelenleg a legrészletesebben a wikipedia oldal őrzi... Életművének része volt Kemény Egon dalainak kiváló előadása is, amelyről a zeneszerző 1947-ben megemlékezett - 386. bejegyzés. [url]https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Basilides_M%C3%A1ria;Basilides Mária[/url]

393 Ardelao 2016-11-01 23:34:57 [Válasz erre: 385 Ardelao 2016-10-31 05:04:35]
Falu Tamás: Kacagtál Kacagtál, mikor én kacagtam, Sírtál, ha lelkem könnyezett. A kacagást rég elfeledtük, De őrizzük a könnyeket. Már nem vehet el tőlem senki, Se föld alatt, se föld fölött, Nincs lánc, mely oly széttéphetetlen, Mint akit két könny összeköt.

392 Ardelao 2016-11-01 23:23:31 [Válasz erre: 391 smaragd 2016-11-01 19:50:04]
Kosztolányi Dezső A holtak vonatja Láttátok-e már a holtak vonatját? Az éji rónán nesztelen suhan, vas-házait halállovak vonatják, lámpáiban lidérctűz ég busan. Előtte a kietlen puszta hallgat. az éj ijedve, sírva fölriad, kísértetképpen tűnnek el a falvak, s az ismeretlen, mennydörgő hidak. Egyetlenegyszer látod, sose máskor, avarzugáskor, varjukárogáskor halált sivítva, rémülten zörög. Hasítja a párás, lila ködöt, bámulsz utána, amint elhalad, s egyszer megáll az ablakod alatt.

391 smaragd 2016-11-01 19:50:04 [Válasz erre: 386 smaragd 2016-10-31 16:08:50]
Basilides Mária életének utolsó fellépése -Előzmény 386 - ez a rádiófelvétel volt: KEMÉNY EGON-Kosztolányi Dezső: "A holtak vonatja " Dal, 2' I. előadás: 1946. május 21-én, a budapesti rádióban. Énekelte: Basilides Mária Zongorán kísérte: Petri Endre Megjelent: 1946. március a "Kemény Egon dalok " c. füzetben, Rózsavölgyi és Társa

390 smaragd 2016-11-01 19:44:04 [Válasz erre: 389 zenebaratmonika 2016-11-01 18:19:54]
389. bejegyzéshez: Hogy mi a sok és mi nem, azt majd a magad életén fogod érezni, mint mindenki.

389 zenebaratmonika 2016-11-01 18:19:54 [Válasz erre: 387 Ardelao 2016-11-01 06:17:10]
64 évet élt, ez nem sok, miben halt meg?

388 smaragd 2016-11-01 09:37:18
Őseinkre és elhunyt szeretetteinkre emlékezünk ezen a napon. Ezt a felvételt a 2012 decemberében indult Dankó Rádió is többször sugározta már, Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető "Túl az Óperencián " című műsorában: KEMÉNY EGON-Kótzián Katalin: "Édesanyám " (1963) Dal baritonszólóra, vegyeskarra, nagyzenekari kísérettel, 6' A rádiófelvételen a baritonszólót Melis György énekelte, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Breitner Tamás vezényelte.

387 Ardelao 2016-11-01 06:17:10 [Válasz erre: 386 smaragd 2016-10-31 16:08:50]
Ilyen csodálatosan megfogalmazni egy adott művészeti ág lényegét, és az azt képviselő művészben rejlő értékeket csak egy másik művész képes. Nagy kár, hogy Kemény Egonnak a benne rejlő, Isten ajándékozta, sokoldalú tehetség kibontakoztatásához viszonylag rövid élet adatott. Meg vagyok győződve arról, hogy íróként, költőként is nagyszerű műveket írt volna. Hiszen a zene is költészet, és a költészet, a tiszta emberi gondolatok és érzelmek hiteles szavakba öntése is zene, amelytől éppúgy megborzongunk, mint a legnagyszerűbb szimfóniától.

386 smaragd 2016-10-31 16:08:50 [Válasz erre: 385 Ardelao 2016-10-31 05:04:35]
A "Fekete liliom" bemutatóját követően  a zeneszerzővel 1947 januárjában készült beszélgetésből most még nem az operettel kapcsolatos részt, hanem az előző bejegyzésben olvasható műveihez kapcsolódó mondatokat idézem: " -  Mint zeneszerzőt  kielégíti egy-egy operettpartitura? -  Természetesen nem. Sőt igen sok komoly, művészi muzsikát szereztem. Különösen klasszikus és modern költők verseit zenésítettem meg. Őszintén bevallom, hogy ezek állnak szívemhez a legközelebb. - Miképpen választja ki a megzenésítésre kerülő verseket? - Az igazi vers mindig maga a költő. Hogy egy-egy példát említsek, minden Kosztolányi-költemény maga a mosolygó, bölcs poéta.A muzsikus csak akkor tud felolvadni a versben, ha ezt az egyéniséget megőrzi és egy kissé magáénak is vallja" ............."....ha ez sikerül, akkor a vers és a zene csodálatos ötvözetté formálódik. - Végezetül meg kell még emlékeznem zeneszerzői pályafutásom legmeghatóbb és legemlékezetesebb állomásáról. Büszke vagyok arra, hogy Basilides Mária, ez a kiváló magyar énekesnő 1946 májusában az én dalaimat énekelte halála előtt utolsó hangversenyképpen a rádióban.Ez az ízig-vérig művész ekkor már talán tudatában volt betegsége tragikumának és ha visszagondolok, most eszmélek rá, ezért volt előadásában olyan megindítóan tiszta, megnyugvó egyszerűség."

385 Ardelao 2016-10-31 05:04:35 [Válasz erre: 384 Ardelao 2016-10-31 04:54:12]
További megzenésített versek: [url] https://library.hungaricana.hu/hu/view/UjSzo_1949_10/?query=Kem%C3%A9ny%20Egon&pg=19&layout=s;ÚJ SZÓ, 1949. OKTÓBER 4. [/url] Rádióműsor 1949. október 6. 15.00: ……. 3. Kemény Egon-Kosztolányi: Mélyek a kutak. 4. Kemény Egon-Falu Tamás: Kacagtál. ... Kosztolányi Dezső: Mélyek a kutak Mi lett belőle, istenem, mi lett? Én nem tudom. Hiába kérditek. Csak azt tudom, hogy fújnak a szelek, órák peregnek, erdők zengenek. Csak azt tudom, hogy mint a gondolat, vágtatnak az örök kerékfogak. Csak azt tudom, hogy tisztult árnya mély, s rengő öbölbe zeng és sir a szél. Csak azt tudom, hogy busak az utak, és mély az élet, mélyek a kutak.

384 Ardelao 2016-10-31 04:54:12 [Válasz erre: 79 smaragd 2016-09-17 06:32:10]
[url] https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_CSON_EK_1972_73_1/?query=Kem%C3%A9ny%20Egon&pg=218&layout=s; A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1972—73/1 (Részlet) [/url] 209. old.: „MEGZENÉSÍTETT JUHÁSZ GYULA-VERSEK SONKOLY ISTVÁN (Debrecen) ,,………… Juhász Gyula……. Dallamos versei olvasva is zenébe kívánkoznak. ……. számos költeményében régi népdalritmus emléke él rejtve-lappangva. ……… Nemcsak magyar, hanem nyugati táncritmusok is beáramlanak lírájába. Tiszta gagliarde-lebegésű pl. a sok közül a Szeged, kurtított gagliarde-ritmusú: Köszönöm néked, és a Sorsom. ……… Nem hiányzik a zongorakíséretes műdal sem a csoportból, mind a kabarédalok, mind a hangverseny-előadás célját szolgáló műdalok literatúráját növeli a költő ösztönző lírája. Tévednők, ha azt gondolnók, hogy a kabarédalok szövegei könnyebb fajsúlyúak. Juhász mély érzésű lírája, egyes szövegei mintegy meszalianszra jutottak a zenével. Hatásuk így sem csökkent, eljutott olyan környezetbe is költészete, mely addig kevésbé érdeklődött iránta. …………… Ezeknek javához tartozik Buday Dénes néhány sanszonja. Buday nem műkedvelő, mint a kabarészámok munkatársainak javarésze. Ő elvégezte a zeneszerzési szakot is Koessler irányításával a Zeneművészeti Főiskolán ………….. Kemény Egon Bécsben végzett Schmidtnél, s az osztrák zenei atmoszféra éreztette hatását nála. Sok a melodramatikus elem darabjaiban. …….” 217. old.: „ A tápai Krisztus 1. Kemény Egon (én. zg.) Rózsavölgyi 1940. 2. uő. (fkar.) uo. Rádió sugározta.” 221. old.: „ Milyen volt szőkesége... 1. Kemény Egon (én. zg.) „6 dal" с. füzetben, Rózsavölgyi 1940.” 222. old.: „ Szerelem ……………………………………….. 2. Kemény Egon (én. zg. Kéz.) Tápai lagzi Kemény Egon (én. zg.) ,,6 dal" c. füzetben, Rózsavölgyi, 1940.

383 smaragd 2016-10-30 22:49:47 [Válasz erre: 377 smaragd 2016-10-28 05:15:39]
KEMÉNY EGON - Juhász Gyula - Sőtér István: "Vízimalom" ( 1947) Rádiójáték, 80' Magyar Rádió Húsvéti szám Budapesti Műsor, Hétfő, 1947. április 7. "VÍZIMALOM " Rádiójáték Juhász Gyula emlékezetére Írta: Sőtér István. Zenéjét szerzette: Kemény Egon. Közreműködik: Warga Lívia, Rösler Endre és a házi-együttes Rendező: Kiszely Gyula. Személyek: Író - Várkonyi Zoltán Anna - Sennyei Vera Karinthy - Kőváry Gyula Kosztolányi - Vándory Gusztáv Somlyó Zoltán  - Lázár Tihamér Osvárh Ernő  - Gellért Lajos Főúr  - Tassy András Két ápolónő - Orbán Viola - Haraszti Mici Házfőnök - Pataky József Főhadnagy - Pálóczy László Öltöztetőnő - Oláh Böske Anya - Gazdy Aranka Ifjú költő - Takács Miklós Rövid tartalom: A súlyos lelkibeteg költőt szanatóriumban ápolják. Ápolónői állandóan figyelik a beteg embert, aki napjait az intézet kertjében, magányosan tölti. Itt, e magános séták alatt az író látszólag tétlen, pedig képzeletében folyton a múltjával, régi ismerőseivel s elérhetetlen szerelmével, Annával társalog.  

382 smaragd 2016-10-29 16:33:30 [Válasz erre: 370 smaragd 2016-10-26 19:29:12]
KEMÉNY EGON-Nóti Károly-Földes Imre-Halász Rudolf: "Fekete liliom"(1946) Romantikus nagyoperett 3 felvonásban Szereposztás a bemutató plakátján: Zia - KARÁDY KATALIN Inez - FEJES TERI Saint-Pauly grófnő - SOMOGYI NUSI André -  NAGY ISTVÁN Roger  - GOZMÁNY GYÖRGY Lucien - ZENTAY FERENC Jim - LATABÁR KÁLMÁN Dubois - BALÁZS ISTVÁN Violetta - GOMBASZÖGI ELLA Mateo, főkomornyik - PÁRTOS GUSZTÁV Lisabetta, kulcsárnő - PAPP MARGIT Rosina, komorna - TEMESSY HÉDY Francisko -  BOZSÓ FERENC Alonso - HORVÁTH PÁL Titkár - SZODORAY JÓZSEF Polgármester - id. LATABÁR ÁRPÁD Charlotte, szobalány - MEZEI IRÉN Conchita, énekesnő - NÉMETH MARICA Sanchez, káplár - RASSY TIBOR Portás - DÉRY HUGÓ Anette -  MÁTYÁS JOLÁN Katrine - TIHANYI MÁRTA Ninone - HÁMORY ERZSÉBET Risette - KALOCSAY KLÁRA Paulette - ZSOLNAY HÉDI Gaby - FORGÁCS BORISKA Elly - DEÁK KLÁRA José, polgárőr - VÁNDORY GUSZTÁV Pedro, öreg paraszt - KŐSZEGI GÉZA Vadász - BÓDY LÁSZLÓ Egy vendég - SEBESTYÉN JENŐ Egy úr - SZEGŐ TAMÁS Annina, szobalány - SCHILLING BABA Pincér  - PÉTER ISTVÁN Első katona - RUSZKAY JÁNOS Második katona - VARGA JÓZSEF Judita - PETRESS ZSUZSA Carmen - CSIKÓS ELLA Nemzetközi brigád katonái. Polgárőrök, katonák, lányok a lokálban. Cselédség. Vendégek. Történik a spanyol polgárháború idején. Az I.felvonás 1. kép egy grófi kastélyban, a 2. kép a Fekete liliom szalónjában, a 3. kép a Fekete liliom egyik szobájában, a 4. kép a szalónban. A II. felvonás Párizsban, Saint-Pauly grófnő palotájában, a III. felvonás egy tengerparti hotelben. Díszlet: BERCSÉNYI TIBOR                            Táncok: HORVÁTH MARGIT -  RUDAS FIVÉREK A darabban előforduló táncbetéteket táncolja: RUDAS TÁNCCSOPORT, SUGÁR BABA- RUDAS IKREK, Csikós Eszter, Ireghy Ica, Ákos Klári, Téry Tibor, Mikola Pál, Barsi Imre, Papp Cornél. Revü koreográfia: RUDAS FIVÉREK Karády Katalin, Fejes Teri és Gombaszögi Ella ruháit szállította a SZITANÁGAY-szalón. Nagy István ruháit szállította KOMLÓS SÁNDOR (Andrássy-út 5.) cég.

381 smaragd 2016-10-29 05:02:51 [Válasz erre: 380 Ardelao 2016-10-28 18:14:54]
KEMÉNY EGON: "Eső és napsütés" (1958) Hangulatkép szimfonikus zenekarra, 4' A Magyar Rádió felvételén a Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. A 380. bejegyzésben olvasható napi programban Kemény Egon kompozícióját tették műsorcímmé, más szerzők műveivel együtt könnyűzenét sugároztak.

380 Ardelao 2016-10-28 18:14:54 [Válasz erre: 378 smaragd 2016-10-28 05:20:54]
[url] https://library.hungaricana.hu/en/view/SomogyMegyeiHirlap_1961_09/?query=Es%C5%91%20%C3%A9s%20naps%C3%BCt%C3%A9s&pg=86&layout=s; A SOMOGYI NÉPLAP RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ MŰSORA [/url] „1961. szeptember 23., szombat Petőfi-Rádió 14:15 h Eső és napsütés … Könnyűzene“ Sajnos, a szerző, Kemény Egon neve itt is lemaradt. Örülök viszont a 378. sz. bejegyzésben közölt információnak. Így lassacskán sikerül az utókor számára is egymáshoz rendelni a szerzőt és szerzeményét. (Jó lenne, persze, meghallgatni ezt a művet is, vajon mennyire lehetett "könnyű" ez a könnyűzene...)

379 smaragd 2016-10-28 12:23:35
Gyurkovics Máriára emlékezem elhunyta napján(1973), KEMÉNY EGON-Raics István: "Szerencsés utazás" (1950) rádióoperett, Gyurkovics Mária énekel: [url]http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok/gyurkovics_maria__szerencses_utazas;Szerencsés utazás, bécsi keringő[/url]

378 smaragd 2016-10-28 05:20:54 [Válasz erre: 371 Ardelao 2016-10-27 08:55:50]
Kemény Egon zeneszerző  nevét és zenéjét nem lehetett  nem ismerni azokban az években, évtizedekben. Kérdőjeles vélelmed tehát igaz. A Magyar Rádió folyamatosan műsoron tartotta műveit, és a sikerekre való tekintettel újak és újak komponálására kérte fel. 1955-ben kapott Erkel díjat a "Hatvani diákjai"- ra, ugyanabban az évben még egy máig ismert, emlékezetes  és nagy sikerű daljátékát mutatta be a Magyar Rádió : "Komáromi farsang " (1955), a rádióoperett műfajban készültek. 1956-ban robbant be a budapesti színpadra " a "Valahol Délen", Fővárosi Operettszínház, amelynek kasszasikerét a szövegkönyv egy része törte meg, amikor még abban az évben levették a műsorról... - ezt követően a szöveg egy részét aktualizálták -, ettől függetlenül a rádiófelvételeken a betétdalokat továbbra is sugározták, mindenkihez eljuthatott. KEMÉNY EGON: "Valahol Délen" c. nagyoperettje szovjetunióbeli diadalútjáról - mert az volt -, rendszeresen tudósítottak a zenei lapok és a napilapok egyaránt. (Azt máig nem érti senki, hogy színházi érdeklődés ellenére miért nem engedték más irányba eljutni ezt a sikerdarabot.) Mindeközben újabb műveit is játszotta a Magyar Rádió,  néhányat kiemelek :  "A tavaszhoz" (1957) rapszódia zongorára és szimfonikus zenekarra , "Budapesti képek"(1956) dalciklus, "Eső és napsütés"(1958) hangulatkép nagyzenekarra, rádiójátékokhoz írt zenéi, dalok és keringők (1957, 1958 ) hosszú sora.

377 smaragd 2016-10-28 05:15:39 [Válasz erre: 373 smaragd 2016-10-27 18:33:20]
1.leadás: 1947.aug.12. 19.00-20.30 2.leadás: 1947.okt.7.  19.00-20.50 Magyar Rádió, műsorújság: BÉKEBELI PRIMADONNA Zenés vígjáték. Írta: Thurzó Gábor. Zenéjét Kovách Aladár verseire szerzette: Kemény Egon. Közreműködik Somló Sándor "Melódia"- szalonegyüttese. Rendező: Fábry Zoltán SZEMÉLYEK: A Fabriczkiak: Beléndeki Hanna, a békebeli primadonna - Neményi Lili Ómama - Vízváry Mariska Karolin, huga - Keresztessy Mária Szefi, leánya - Pártos Erzsi Jóska bácsi, fia - Bilicsi Tivadar Annus, unokája - Németh Marika A többiek: Kemenes Laci, Annus szerelmese - Zentai Ferenc A "portói nő" c. fűszerüzlet tulajdonosa - Rátonyi Róbert Vandrikné - Oláh Bözske Nagysága a szomszédból - Hajnóczy Lívia Rövid tartalom: A Fabriczkiak régi, kereskedőfamíliájában Ómama a családfő. Vaskézzel tart fegyelmet a család tagjai között. Nővérét, Hannát, akiből operettszínésznő lett kitagadta s a család tagjainak megtiltotta, hogy érintkezzenek vele. A család legifjabb tagja, Annuska azonban fellázad Ómama ellen. Megszökik szerelmével, s nénjéhez, Hannához költözik.A szökevényt a család többi tagjai is követik, akik eddig is titokban helyeselték Beléndeki Hanna életét.Ómama először tartja magát a lázadókkal szemben, de végül is beadja a derekát; visszafogadja Hannát, Annuskát pedig odaadja szerelmes vőlegényének.

376 smaragd 2016-10-28 05:12:10 [Válasz erre: 374 zenebaratmonika 2016-10-27 18:41:35]
374. bejegyzésre válaszolva: Ismétlem: a 369. bejegyzésben egyértelműen a műfajról írtam, természetesen majd én is utánanézek a témának a szakirodalomban. Az operett műfajon belül talán stílusnak nevezhető megjelölés - "pesti operette" - itt olvasható, a Fővárosi Operettszínház műsorfüzetében (1929): (1. oldal, címlap) FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ Kép: hangulatos zöldvendéglő grafikája Kikelet-ucca 3. (3. oldal) KIKELET UCCA 3. Pesti operette 3 felvonásban Írta: BRÓDY ISTVÁN  és HARMATH IMRE Zenéjét szerzette: Portréfotó, nagyalakú, alatta: KEMÉNY EGON Rendező: SZABOLCS ERNŐ Karmester: ÁBRAHÁM PÁL A táncokat betanította: ROTT FERENC Díszlettervező: GARA ZOLTÁN Ruhatervező: VÁRADI TIHAMÉR

375 Ardelao 2016-10-27 18:56:50 [Válasz erre: 168 Ardelao 2016-09-25 10:11:14]
[url] http://epa.oszk.hu/00800/00895/00010/pdf/00010.pdf; Hírünk a világban – I. évf. 12. szám – 1951. december [/url] „ZENEI HÉT/XI.17-24/ zajlott le Budapesten. Az új magyar zeneművek bemutatása mellett a programm az "intonáció" és "a zene programmszerűsége" feletti vita volt. A vita alapgondolata: "A zenetörténet nagyjainak példái megmutatják,hogyan kell az osztályharcban az elnyomottak eszme- és érzelemvilágát, programmját zenében kifejezni, hogyan kell harcaikat zenével elősegíteni." A KÖVETKEZŐ SZERZŐK darabjait adták elő a Zenei Hét során: Ádám Jenő, Bárdos Lajos, Behár György, Bródy Tamás, Dávid Gyula, Farkas Ferenc, Gaál Jenő, Gulyás László, Gyöngy Pál, Halász Kálmán, Halmos László, Járdányi Pál, Kadosa Pál, Kemény Egon, Kerekes János, Kodály Zoltán, Kókai Rezső, Komjáti Károly,Lajtha László, Lányi Viktor, Ligeti György, Maros Rudolf, Polgár Tibor, Ránki György, Romhányi József, Sárközi István, Sugár Rezső, Szabó Ferenc, Székely Endre, Szorvánszky Endre, Szőllősy András,Tardos Béla, Vass Lajos, Vásárhelyi Zoltán, Vetési György, Vincze Imre, Vincze Ottó, Viski János.” Az a korosztály, amelynek nincs fogalma arról, hogy a zenetörténet nagyjainak az 1950-es években milyen körülmények között kellett alkotniuk, és milyen „értő” kritikusok elvárásaival kellett konfrontálódniuk, ebből az egyetlen kiemelt mondatból messzemenő következtetéseket vonhat le.

374 zenebaratmonika 2016-10-27 18:41:35 [Válasz erre: 369 smaragd 2016-10-26 05:39:58]
Pesti Operett. Ezt Kero említette, talán olyasvalakik akik Budapesten népszerűek de Európa és a világ számára ismeretlenek pl. Eisemann Mihály és Zerkovitz Béla. Őket egy nemzetközi operettlexikon se jegyzi, mindenesetre a budapesti kabarékba is előszeretettel alkottak. Kemény Egont nem tudom jegyzik e nemzetközileg, mindenesetre Bécsban tanult, de ő is Pesten alkotott főként.

373 smaragd 2016-10-27 18:33:20 [Válasz erre: 372 Ardelao 2016-10-27 18:08:10]
További adatok: "Békebeli primadonna" Zenés vígjáték 3 felvonásban Zenéjét Kovách  Aladár verseire szerzette: KEMÉNY EGON Közreműködött: Somló Sándor Melódia szalón-együttese, Somló Sándor vezényelt, Kemény Egon zongorázott a zenekarban. Időtartam: 90' Próbák: 1947. aug. 6-11. Az énekpróbákat Kemény Egon vezette. Az előadást viaszlemezre vették fel.

372 Ardelao 2016-10-27 18:08:10 [Válasz erre: 359 Ardelao 2016-10-24 10:24:29]
[url] http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=B%C3%A9kebeli_primadonna;Békebeli primadonna [/url] Zenés vígjáték. (Az „Előadás a stúdióban” sorozat része) Írta: Thurzó Gábor Zenét szerezte: Kemény Egon Közreműködik: Somló Sándor szalonegyüttese Rendező: Fábry Zoltán Szereposztás: Baléndeki Hanna, békebeli primadonna: Neményi Lili Ómama: Vízváry Mariska Karolina, húga: Keresztessy Mária Szefi. Leánya: Pártos Erzsi Jóska bácsi, fia: Bilicsi Tivadar Annus, unokája: Németh Marika Annus szerelme, Laci: Zentai Ferenc Fűszerüzlet tulajdonosa: Rátonyi Róbert Vandrákné: Oláh Böske Nagysága a szomszédból: Hajnóczy Lívia Elhangzás ideje: 1947.október 7. 19:00 h Helye: Budapest I. Hossz: 60 perc

371 Ardelao 2016-10-27 08:55:50 [Válasz erre: 240 Ardelao 2016-10-03 00:35:21]
[url] http://epa.oszk.hu/02800/02851/00335/pdf/EPA02851_heti_hirado_19580402-2-14.pdf; HETI HÍRADÓ, A BELÜGYMINISZTÉRIUM BV. ORSZÁGOS PARANCSNOKSÁG KIADVÁNYA, 1958. április 2. [/url] 6. oldal, HÍREK „A VALAHOL DÉLEN című magyar operettet a szverdlovszki színház bemutatta a moszkvai színházi fesztiválon. A zsűri a darab rendezőjét, Szinetár Miklóst és díszlettervezőjét, Fülöp Zoltánt oklevéllel tüntette ki.” E szűkszavú hír bája az, hogy az operett szerzőjének a nevét elfelejtették kiírni. Bár lehet, hogy Kemény Egon neve és munkássága abban az időben annyira ismert volt, hogy nem tartották szükségesnek feltüntetni(?)

370 smaragd 2016-10-26 19:29:12
[url]https://www.europeana.eu/portal/hu/record/2022111/urn_axmedis_00000_obj_e3653a4d_8190_427f_9fef_ef050472c359.html;KEMÉNY EGON:"Fekete liliom"[/url] FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ VI., Nagymező-utca 17. 1946. december 20-án,pénteken este 7 órakor BEMUTATÓ ELŐADÁS és minden este 7 órakor, vasár és ünnepnapokon du.1/2 4 órakor is           KARÁDY KATALIN GOMBASZÖGI ELLA     FEJES TERI           LATABÁR KÁLMÁN NAGY ISTVÁN                 SOMOGYI NUSI GOZMÁNY GYÖRGY      ZENTAY FERENC BALÁZS ISTVÁN, ID. LATABÁR ÁRPÁD, NÉMETH MARICA,PÁRTOS GUSZTÁV,VÁNDORY GUSZTÁV, PAPP MARGIT felléptével FEKETE LILIOM Nagyoperett 3 felvonásban, 6 képben. Írták: NÓTI KÁROLY ÉS FÖLDES IMRE. Zenéjét HALÁSZ RUDOLF  verseire szerzette: KEMÉNY EGON. Rendező:TIHANYI VILMOS         Karnagy: ENDRE EMIL

369 smaragd 2016-10-26 05:39:58 [Válasz erre: 366 Ardelao 2016-10-25 17:09:20]
Amint a 366. bejegyzésben áll: "Kemény Egon, a zeneszerző új ember. A házhoz ő szállította az anyagot, amely olyan, hogy nyugodtan lehet rá építeni." Ezt az emberi tulajdonságát és művészi beállítottságát - amely Kemény Egon egész életét végigkísérte  -, már itt, első operettjénél kiemelték és leírták (1929). Őmaga csak pár évvel korábban költözött Budapestre, tehetségének egyik jele, hogy ez idő során zeneszerzőként be tudta mutatni a "pesti operett" műfajban komponált akkori, sokszínű Ferencvárost és  jellegzetes hétköznapi alakjait is. A "pesti operett" műfajáról keveset tudok, van-e előzménye illetve, hogy a "Kikelet ucca 3" (eredeti cím) maradt-e az egyetlen képviselője. Eggerth Mártáról itt nem olvashatunk, biztosan fel fog még bukkanni olyan kritika is, ahol az akkor 17 éves művésznő alakítását is megemlítik ebben az operettben.

368 smaragd 2016-10-26 05:37:41 [Válasz erre: 367 Ardelao 2016-10-25 20:33:45]
A 367. bejegyzés meglátását osztva hozzáteszem, hogy itt az eredeti szövegben  "alapos" szedési hibáról lehet szó. Nem csak a szerzőpáros helyét cserélték meg, hanem az író nevét pontatlanul  a zeneszerzőt pedig tévesen adták meg. Ennek a darabnak a zeneszerzője Tamássy Zdenkó.

367 Ardelao 2016-10-25 20:33:45 [Válasz erre: 354 Ardelao 2016-10-23 03:19:35]
Amikor a médiumok még nem erőszakot, durvaságot, mosdatlan beszédet és egyéb lélekromboló “szórakoztató” műsort sugároztak az ifjú közönségnek [url] https://library.hungaricana.hu/en/view/HevesMegyeiNepujsag_1971_06/?query=Kem%C3%A9ny%20Egon&pg=73&layout=s; Népújság, 1971. 06. 10-i szám [/url] [url] “Rádióműsorok vakációzó fiataloknak [/url] Színes, érdekes műsorokat ígér a rádió a nyári hónapokra a vakációzó fiataloknak. Ekkor kezdődik meg a „Senki szigeti nagy kaland” című tízrészes rádiójáték sugárzása. A húszrészes „Peti kalandjai” című fordulatos, derűs csehszlovák rádiójáték a tíz éven aluli gyerekek számára nyújt majd szórakozást. „Régi hangszerek világa” címmel Knill svájci zenetudós tízrészes, egyenként húszperces adásból álló sorozatát is a következő hetekben sugározzák. Dr. Balogh János akadémikus 12 részes „Hangos” jegyzőkönyvvel jelentkezik a nyár folyamán, „Magnóval a világ körül” című műsorában Latin-Amerikába, Afrikába és Távol-Keletre kalauzolja a gyerekeket. Valószínűleg a felnőtt közönség is szívesen hallgatja majd Babai József—Kemény Egon „Három szegény szabólegény” című ifjúsági rádiójátékát , s Vadász Gyula —Papp Zoltán nyolc folytatásban elhangzó Dumas- adaptációját, a „Három testőrt”. A vakáció idején egyébként megváltozik a gyerek- és az ifjúsági adások műsorrendje: a következő időszakban ugyanis szombaton és csütörtökön délelőttönként is jelentkeznek az ifjú nemzedékhez szóló műsorok.”

366 Ardelao 2016-10-25 17:09:20 [Válasz erre: 365 Ardelao 2016-10-25 15:00:49]
[url] http://epa.oszk.hu/02300/02343/00769/pdf/EPA02343_szinhazi_elet_1929_19.pdf; Színházi Élet, 1929., 19. szám (1929. május 5.-11.), 33.-35. oldal [/url] „Londonban hej, van sok számos utca ... de Kikelet-utca csak a Franzstadtban van A Kikelet-utca 3. számú házat hárman építették: Bródy István, Harmath Imre és Kemény Egon. Bródy és Harmath régi építészek, akikről köztudomású, hogy jó házakat szoktak csinálni. Kemény Egon, a zeneszerző, új ember. A házhoz ő szállította az anyagot, amely olyan, hogy nyugodtan lehet rá é p í t e n i . .. * A mi kedves Krúdy Gyula bátyánk, holdfényes éjszakákon de sokszor taposta az ódon, pesti utcák szürke flaszterét, hogy szemével végigsimogassa azokat a repedezett falú, kopott vakolatú régi házakat, amelyek olyan szépeket tudnak mesélni a régmúlt időkről. A Kikelet-utca 3. is ilyen ház, amely visszaringat bennünket a boldog békeidőkbe, amikor még két krajcárba került egy vizeszsemlye, de három krajcárért már két zsemlyét lehetett kapni, amikor a hopps-polka járta és a Strauss-valcer hozta össze a fiatalok szívét, a Helfgott bácsinál viziteltünk — vizit képekért, schramli-zenekart hallgatunk a fröccs mellett a franzstadti kiskocsmában és . . . és az ember nem hallja, hogy odakint motorciklik puffognak, elfelejti, hogy Zeppelin szállítja az uta-sokat a feje felett, és könnyezni kezd, mikor a daliás Szentirmay gróf kijelenti, hogy az ő Laci fia nem veheti el feleségül egy közönséges pesti polgár leányát. Pedig Laci gróf azon a szép május elsejei reggelen nagyon rajtafelejtette a szemét a kis Preslmayer Annuskán és bárzongoristának adta ki magát, hogy könnyebben beférkőzzék az egyszerű polgári társaságba... De végül is meglágyul az öreg gróf szíve, eszébe jut, hogy ő is volt egyszer fiatal és éppen Annuska mamájának, a Wulff cir-kusz molett kötéltáncos-nőjének csapta a szelet és személyesen kéri meg fia számára a kislány kezét. * De nem csoda, hogy a néző így vissza tud szállni abba a gondtalan béke-világba, hiszen, hogy másról ne is beszéljünk, Szent irmay gróf alakítója, az egyre fiatalabb és déélcegebb Szirmay Imre elárulja, hogy: — Ez a szürke cilinder, meg ez az elefántcsontfejű bot báró Gromon Dezsőé volt valamikor. A ruhámat viszont huszonkét évvel ezelőtt viseltem utoljára, mikor a Dorian Gray-ben a herceget játszottam ... * Annuskát Somogyi Erzsi játssza, akinek ez az első kiruccanása az operett-színpadra. — Mindig az volt a vágyam. — mondja Somogyi Bogyó — hogy egyszer operettet játsszak. Most teljesült az óhajom. De úgy látszik nekem semmi sem elég. Mert most már újabb kívánságom van: szeretném megnézni magam, hogy festek mint primadonna? Azt hiszem, ez már nehezebben fog menni. * Kabos Gyula, a mulatságos Preslmayer svábos dialektusából itt egy kis szemelvény : — Nagysád, de gyönyörű gizella lába van ... — És ez a garázs derék... — Most jön az est klubja... — Ma este kihámunk a rugból... — Éjjel rettenetes vízilóim voltak... — Hordd el innen az irkádat... — Ha nem hallgatsz, mindjárt kinn fogod magad tálalni... — Igazi békabeli tábornok ... Fejes Teri és Halmay Tibor boszorkányos táncaik mellett állandóan viccekkel traktálják a publikumot. A viccekből itt egy díszpéldány: Fejes: Vigyázz, mert mindjárt fasírthúst csinálok belőled... Halmay: Miért pont belőlem ? Fejes: Mert fasírtot csak marhahúsból lehet csinálni. * Sarkadi Aladár játssza Helfgott bácsit. Kuncsaftjait kívánatra a kék tenger partján, az északi sarkon, a velencei tavon vagy az «Ájfel» torony előtt fotografálja. Utóbbival azonban megjárta. A tűzoltó úr megkérdezte tőle: — Mondja Helfgott bácsi, miért mondja, hogy Ájfel, hiszen áll... A Kikelet-utca 3. számú ház lakói közül meg kell még említenünk Szokolay Ollyt és Radó Sándort, akiknek szabad tíz óra után is énekelniök és táncolniok, tekintettel arra a nagyszerű varieté-számra, amelyet valóságos akrobatatrükkökkel adnak elő. A többi lakó: Kertész Dezső, az elegáns Laci gróf, Felhő Rózsi, Peti Sándor, Fenyő Aladár és Tary Gizella. A házmester bizonyára Ábrahám Pál, mert úgy láttuk, hogy ebben a házban ő dirigál. A háziúr: Szabolcs Ernő. Az egyetlen háziúr, akivel mindenki meg van elégedve. * Az előjelek szerint a Kikelet-utca 3. számú házból a Fővárosi Operettszínház sok házat fog csinálni.” Fotók: 1. Halmay Tibor 2. Helfgott bácsi műtermében a Vustliban. Sarkadi Aladár, Tary Gizella és Peti Sándor. Fővárosi Operettszínház: (Kikelet utca 3. /Seidner felv.) 3. Gróf Szentirmay tábornok. Szirmay Imre, Fővárosi Operettszínház: «Kikelet utca 3.» 4. «Egy kis doppingot» Halmay Tibor és Somogyi Erzsi. Fővárost Operettszínház: «Kikelet-utca 3.» (Seidner felv.) A 35. oldalon található Seidner-fotók az előadás szereplőiről: Fenn: Kertész Dezső és Somogyi Ernő Jobbra: Szokolay Olly és Radó Sándor Balra: Halmay Tibor és Fejes Teri





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.