vissza a cimoldalra
2018-01-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Társművészetek (1228)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60404)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3889)
Milyen zenét hallgatsz most? (24992)
Kedvenc előadók (2815)
Haladjunk tovább... (207)
Momus társalgó (6308)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11213)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (8775)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2563)
Operett, mint színpadi műfaj (3464)
A Porgy és Bess Magyarországon (226)
musical (174)
Kolonits Klára (1029)
Bretz Gábor (119)
Operamúzeum (912)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1284)
Franz Schmidt (3024)
Bánk bán (2941)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4150)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (533)
Abbado – az ember (146)
Bartók Béla (1881-1945) (200)
Bartók Béla szellemisége (264)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

357   smaragd • előzmény355 2016-10-24 05:17:15
Érdekes ez is, hogy egyes adattárak jegyzéke nemcsak hiányos, hanem ugyanakkor látszólag saját profiljába nem  illő darabokat is tartalmaz, szerencsére!
Itt valószínűleg nem a zeneszerző zenés rádiójátékait listázták és digitalizálták, hanem valamennyiben a kiváló színésznők és színészek rádiós szereplése volt a fő szempont és ez esett egybe Kemény Egon műveivel.
Ezeket a felvételeket, más szerzőkével együtt, egy korábbi rádióvezetés ideje alatt már évtizedekkel ezelőtt megsemmisítették..., azaz nem lehet őket ismételni, műsorra tűzni.

Az Előzmény 354-ben kiemelt darabokhoz néhány további adatot szeretnék ismertetni:

A két mű címe esetében nem elírásról van szó, hanem némi hasonlóságról, a szerzőpáros - és egykori barát - két különböző műve, pontosan:

KEMÉNY EGON-Devecseri Gábor: "Állatkerti séta" (1948)
Rádiójáték, 40'

ezt követte a zenei rész feldolgozása önálló művé:

KEMÉNY EGON: "Állatkerti séta" (1949)
Szvit nagyzenekarra és 4 énekhangra, 30'

KEMÉNY EGON-Devecseri Gábor: "Álomkerti séta" (1950)
Zenés mesejáték, 75'

KEMÉNY EGON-Rozal Tazsibajev-Végh György:"Dzsomárt szőnyege" (1949)
Mesejáték

KEMÉNY EGON-Goldoni-Romhányi József: "A hazug"(1949 )
Vígjáték, 60'

KEMÉNY EGON-Fagyajev-Rácz György: "Krasznodoni hősök"
("Ifjú Gárda" I-II.) Rádiójáték, 25'
Más forrásból idézek: "A kísérőzenének, de a darabnak is átütő sikere volt"

Zenéje önálló műként feldolgozva:

KEMÉNY EGON: "Krasznodoni hősök"
Zenekari fantázia, 23'

A felsoroltakról rádiófelvételeket készítettek.

Feltételezhető az is, hogy a Magyar Rádió Irodalmi Osztályán alkotott zenés rádiójátékok sikere volt az az indító ok, amely Kemény Egon zeneszerző  - számos korábbi, szintén  irodalmi  szövegen nyugvó kompozíciója alapján is - felkéréséhez majd megbízásához vezetett, az első rádióoperett - a "Májusfa" , mint önálló és egyedi rádiós műfaj létrehozásánál, bemutató: 1949. május 1.

A sokasodó rádiós zenés művek nyomán a  Magyar Rádió Zenei Osztálya 1956-ban alakult meg.

Írógépről eddig nem ejtettünk szót...fontos,amit leírtak vele.
A központi híradás már előre felhívta a figyelmet Kemény Egon új  rádióoperettjére, amely szám szerint a második volt, ezzel elindult a sorozat és évtizedeken át virágzott ez a műfaj!
355   smaragd • előzmény354 2016-10-23 06:08:35
Nagy örömmel olvastam gondolatébresztő írásodat, a bejegyzett műveket és egyúttal köszönöm fáradozásodat, mert nem is olyan egyszerű, könnyű mindez sok évtized távlatából: visszatekinteni Kemény Egon zeneszerző életművére, amely már csak sokszínűsége miatt is, feltételezhetően éppen ezért a hallgatóságnak, közönségnek mindig egy bizonyos rétégét célozta meg, azt viszont "telibe találta"!

Kemény Egon műveit siker kísérte, ami a zenét illeti.
Erről nemcsak a jelenleg az interneten még digitális feldolgozás alatt levő, de elérhető adattárak, újságcikkek tudósítottak, hanem a zenei szaklapok kritikái is.
Korábban már leírtam, de meg lehet ismételni, mert igaz, hogy műveinek bemutatóit úgy a zenei szakma mind a közönség felfokozott várakozással, nagy érdeklődéssel várta, mert mindig valamilyen meglepően új zenei megoldás szépsége bontakozott ki műveiben.
Ezek nem az én szavaim, korabeli rádióműsorokban hangzott el írásaim tartalmának nagy része.

Előfordult, éppen a most bejegyzett "Talán a  csillagok" esetében, hogy a "Májusfa" sikerkeringője,  a "Májusfa-keringő" miatt folytatást írtak, ebből lett a "Hópehely-keringő" - mindkettőt Gyurkovics Mária énekelte -  ugyanis a rádió zenei vezetése a közönséggel egyetemben "kikövetelte" azt.
Ezekből a művekből mára már csak  a zenei betétek maradtak meg, ezeket néha még hallhatjuk.

Érthető módon, az adott  történelmi korhoz igazodott némely rádiós megrendelés,  érdekes lenne "mai ésszel" újra meghallgatni, ha még meglennének, mert a zene úgy követte az irodalmi művek tartalmát, hogy az méltó módon épülhessen be Kemény Egon életművébe.

A Magyar Rádió annak idején, hosszú évtizedeken át folyamatosan  sugározta Kemény Egon műveit, mindegyik zenei műfajt, amelyben alkotott.
Ezzel lehetővé tette, hogy az akkori rádióhallgató generációk megismerjék, hallják operettjeit, daljátékait, sanzonjait,  dalait, gyermekeknek valamint felnőtteknek írt dalciklusait, ugyancsak a  rádiójátékokhoz komponált zenéit,  tömegdalait, szimfonikus könnyűzenéjének többféle zenekari művét, szvitjeit és nem utolsó sorban különlegesen szép keringőit.
354   Ardelao • előzmény350 2016-10-23 03:19:35

A Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárának a jegyzékében 40 Kemény Egon szerzemény szerepel (operett, dal, táncdal, stb.). E jegyzék azonban igencsak hiányos. Ha végignézzük a korabeli rádióműsorokat, Kemény Egon nevével gyakran találkozunk, mivel – egyebek között – számos felnőttekhez vagy gyermekekhez szóló rádióadáshoz írt kísérő zenét.

A régi szép időkben, amikor a legtöbb magyar családban még nem volt televízió, a rádió igen nagy szerepet játszott. A negyvenes évek végén és az ötvenes években, de még később is, a rádiójátékok igazi „fényt” hoztak sok család életébe. Természetesen e rádiójátékok témáinak többnyire igazodniuk kellett az adott kor ideológiai követelményeihez, ám naiv feltételezés az, hogy e téren azóta bárhol, bármi is változott volna. A „kultúra” alakítása (építése és rombolása!) minden korban irányított volt, és lesz. De ez a téma nem tartozik ide. Csupán azért teszek említést erről, mert Kemény Egon zenéje több olyan darabhoz kapcsolódik, amely témáját tekintve aktualitását vesztette. Ezért hallhatjuk viszonylag ritkán a szerzeményeit, és talán ezért hiányzik tekintélyes részük a Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárának a jegyzékéből. Ám azok a dalok, zenei részletek, amelyeket módunkban áll meghallgatni, bizonyságot tesznek Kemény Egon nem mindennapi és sokoldalú tehetségéről. Az általa írt melódiákból rengeteg érzelem, finomság, kedvesség, játékosság árad, de egyes dalaiból nem lehet nem „meghallani” a méltósággal viselt fájdalmat, szomorúságot sem, amelynek a zene nyelvén történő, hiteles kifejezéséhez a szerző éppoly tehetséggel bírt.

Íme, néhány szemelvény a korabeli rádióműsorokból:

Dunántúli Napló, 1949. április 9., 83. szám

1949. 04. 13.: PETŐFI RÁDIÓ
21.35; „ Állatkerti séta. “ Írta Devecseri Gábor. Zenéjét szerzette: Kemény Egon.
(Megj.: Más lapokban „Álomkerti séta” szerepel. Az „Állatkerti séta” a helyes.)

Dunántúli Napló, 1949. április 23., 93. szám

1949. április 29.: PETŐFI RÁDIÓ
19.00: Dzsomárt szőnyege. Mesejáték. Írta G. Rosa és A. Tazsibajev. Zenéjét szerzette: Kemény Egon.
(A darab szereplői neves színészek voltak, mint pl. Szabó Sándor, Szörényi Éva, Berky Lili, Ferrari Violetta, Tőkés Anna, stb.)

Dunántúli Napló, 1949. november 12., 263. szám

1949. november 20.: KOSSUTH RÁDIÓ
20:55: Vidám Rádiószínház: A hazug. Goldoni vígjátékát Radó Antal fordítása nyomán rádióra alkalmazta Nádor Tamás. Zenéjét: Romhányi József verseire Kemény Egon szerzette.

Részlet az MTI külföldi és belföldi híreiből

Az ócska, mechanikus írógéppel lejegyzett, feltehetően diktált szöveg a következő:

„MTI Belföldi hírek
B. 3. kiadás 1949. december 30. 6 óra 10 perc

/A Magyar Rádió hírei ….. folyt./ Jk/So/So Ks

A Rádió Szilvesztere

December 31-én a vidám szórakozás és a könnyű zene jegyében közvetíti műsorát mind a Kossuth, mind a Petőfi rádió. A kiemelkedőbb szilveszteri műsorszámok:
Dzsomárt szőnyege. A Petőfi rádió 16 órakor közvetíti az Ifjúsági Színházból a nagysikerű szovjet mesejátékot.
Szilveszter a szövetkezetben. A Falurádió szombati műsora 18.05-kor a Kossuth adón a falusi hallgatók számára egy szövetkezet vidám, nótás Szilveszteréről ad közvetítést.
Talán a csillagok. Vidám szilveszteri játékot mutat be a Petőfi rádió 19 órakor. Az operett a rádió és egy nagyüzem dolgozóinak vidám szilveszteri kalandjairól szól és több mint 100 szereplője lesz. Kemény Egon zenéje számos új táncszámmal ismerteti meg a hallgatókat.”

Dunántúli Napló, 1950. 09. 09-i, 210. szám

1950. szeptember 12.: KOSSUTH RÁDIÓ
20:40: Krasznodoni hősök. Részlet Fagyéjev: Ifjú gárda c. regényéből, kísérőzenéjét szerzette: Kemény Egon. Vezényel: Török Emil.
350   smaragd • előzmény310 2016-10-22 15:23:36

Az hiszem,  hogy  az Előzmény  310-ben használt "puzzle rakosgatás " elég találó szóhasználat Kemény Egon zeneszerző életművének internetes fórumbeli gyűjtőmunkánk jellemzésére, talán sikerül majd  átfogó képet adnunk a magyar zene egyik jelentős és fontos szerzőjéről, aki sok tekintetben új megoldásokkal gazdagította a klasszikus zenei műfajok némelyikét is.
310   Ardelao 2016-10-19 09:21:39

Gyűjtögetem a puzzle darabjait:

Petőfi Népe, 1960. 01. 09., 7. szám

Rádióműsor:
1960.09.13., szerda

KOSSUTH-RÁDIÓ

14.00 h Kemény Egon: Őszi séta
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Déri György (cselló), Kemenes András (zongora)
A:N:S Chorus
Vezényel és mesél: Bali János
"Liszt-Kukacok Akadémiája"
A „felesleges” kotta
Alleluja. Non vos relinquam orphanos – gregorián
Alleluja. Non vos relinquam orphanos – organum duplum
Viderunt omnes – organum quadruplum (részlet)
SCHUBERT: Die Advokaten (Az ügyvédek), D. 37
WEBERN: Drei kleine Stücke (Három kis darab), Op. 11
KURTÁG: Jelek, játékok és üzenetek – Message-consolation á Christian Sutter
KURTÁG:Játékok (részletek)

11:00 : Budapest
MűPa, Fesztiválszínház

LOL
Balett-est két részben

11:00 : Budapest
Erkel Színház

RÁNKI GYÖRGY: Pomádé király új ruhája

18:00 : Budapest
Kassák Múzeum

Traverata - korhű hangszereken:
Balogh Vera (fuvola), Feltein Attila (hegedű), Móré László (brácsa), Maróth Bálint (cselló)
MOZART: Kontratáncok K.609
JOHANN NEPOMUK WENDT: A-dúr kvartett nr.3
MOZART - WENDT: A varázsfuvola [K.620]

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Tímár Sára (ének)
Sebő Ferenc, Dúcz Erzsébet, Enyedi Ágnes, Égető Emese, Horváth Sára, Orbán Johanna, Paár Julianna, Soós Réka (ének)
Kalász Máté, Mihó Attila (hegedű)
Fekete Márton (brácsa), Lelkes András (bőgő), Szabó Dániel (cimbalom, ének), Juhász Zoltán (furulya), Halászi Lehel (furulya, kaval, tánc), András Orsolya (ütőgardon, ének)
Tázló együttes:
Draskóczi Lídia (hegedű), Sófalvi Kiss Csaba (furulya), Németh László (koboz), Benke Félix (dob)
Tímár Sára lemezbemutató koncertje
"Minek nevezzelek…"

19:00 : Budapest
MűPa, Fesztiválszínház

LOL
Balett-est két részben

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: Tosca

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Radu Lupu (zongora)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
J.S. BACH: II. (h-moll) szvit, BWV 1067
SCHUMANN: a-moll zongoraverseny, Op.54
RACHMANINOV: II. (e-moll) szimfónia, Op.27
19:00 : Veszprém
Hangvilla

Szokolay Balázs (zongora)
Győri Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Berkes Kálmán
CSAJKOVSZKIJ: b-moll zongoraverseny, Op.23
FRANCK: d-moll szimfónia, FWV 48
A mai nap
született:
1848 • Henri Duparc, zeneszerző († 1933)
1941 • Plácido Domingo, énekes
1945 • Peter Konwitschny, operarendező
1947 • Matuz István, fuvolista
elhunyt:
1851 • Albert Lortzing, zeneszerző (sz. 1801)
1948 • Ermanno Wolf-Ferrari, zeneszerző (sz. 1876)
1973 • Szabolcsi Bence, zenetörténész (sz. 1899)