vissza a cimoldalra
2018-10-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61178)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4071)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

Lisztről emelkedetten (930)
Kiss B. Atilla (188)
Operett, mint színpadi műfaj (3732)
Kimernya? (2772)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2936)
Kolonits Klára (1078)
Élő közvetítések (7462)
Zenetörténet (243)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1124)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1507)
Franz Schmidt (3200)
Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? (289)
A hangszerek csodálatos világa (183)
Giacomo Meyerbeer (653)
Jonas Kaufmann (2276)
Opernglas, avagy operai távcső... (20149)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

355   smaragd • előzmény354 2016-10-23 06:08:35
Nagy örömmel olvastam gondolatébresztő írásodat, a bejegyzett műveket és egyúttal köszönöm fáradozásodat, mert nem is olyan egyszerű, könnyű mindez sok évtized távlatából: visszatekinteni Kemény Egon zeneszerző életművére, amely már csak sokszínűsége miatt is, feltételezhetően éppen ezért a hallgatóságnak, közönségnek mindig egy bizonyos rétégét célozta meg, azt viszont "telibe találta"!

Kemény Egon műveit siker kísérte, ami a zenét illeti.
Erről nemcsak a jelenleg az interneten még digitális feldolgozás alatt levő, de elérhető adattárak, újságcikkek tudósítottak, hanem a zenei szaklapok kritikái is.
Korábban már leírtam, de meg lehet ismételni, mert igaz, hogy műveinek bemutatóit úgy a zenei szakma mind a közönség felfokozott várakozással, nagy érdeklődéssel várta, mert mindig valamilyen meglepően új zenei megoldás szépsége bontakozott ki műveiben.
Ezek nem az én szavaim, korabeli rádióműsorokban hangzott el írásaim tartalmának nagy része.

Előfordult, éppen a most bejegyzett "Talán a  csillagok" esetében, hogy a "Májusfa" sikerkeringője,  a "Májusfa-keringő" miatt folytatást írtak, ebből lett a "Hópehely-keringő" - mindkettőt Gyurkovics Mária énekelte -  ugyanis a rádió zenei vezetése a közönséggel egyetemben "kikövetelte" azt.
Ezekből a művekből mára már csak  a zenei betétek maradtak meg, ezeket néha még hallhatjuk.

Érthető módon, az adott  történelmi korhoz igazodott némely rádiós megrendelés,  érdekes lenne "mai ésszel" újra meghallgatni, ha még meglennének, mert a zene úgy követte az irodalmi művek tartalmát, hogy az méltó módon épülhessen be Kemény Egon életművébe.

A Magyar Rádió annak idején, hosszú évtizedeken át folyamatosan  sugározta Kemény Egon műveit, mindegyik zenei műfajt, amelyben alkotott.
Ezzel lehetővé tette, hogy az akkori rádióhallgató generációk megismerjék, hallják operettjeit, daljátékait, sanzonjait,  dalait, gyermekeknek valamint felnőtteknek írt dalciklusait, ugyancsak a  rádiójátékokhoz komponált zenéit,  tömegdalait, szimfonikus könnyűzenéjének többféle zenekari művét, szvitjeit és nem utolsó sorban különlegesen szép keringőit.
354   Ardelao • előzmény350 2016-10-23 03:19:35

A Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárának a jegyzékében 40 Kemény Egon szerzemény szerepel (operett, dal, táncdal, stb.). E jegyzék azonban igencsak hiányos. Ha végignézzük a korabeli rádióműsorokat, Kemény Egon nevével gyakran találkozunk, mivel – egyebek között – számos felnőttekhez vagy gyermekekhez szóló rádióadáshoz írt kísérő zenét.

A régi szép időkben, amikor a legtöbb magyar családban még nem volt televízió, a rádió igen nagy szerepet játszott. A negyvenes évek végén és az ötvenes években, de még később is, a rádiójátékok igazi „fényt” hoztak sok család életébe. Természetesen e rádiójátékok témáinak többnyire igazodniuk kellett az adott kor ideológiai követelményeihez, ám naiv feltételezés az, hogy e téren azóta bárhol, bármi is változott volna. A „kultúra” alakítása (építése és rombolása!) minden korban irányított volt, és lesz. De ez a téma nem tartozik ide. Csupán azért teszek említést erről, mert Kemény Egon zenéje több olyan darabhoz kapcsolódik, amely témáját tekintve aktualitását vesztette. Ezért hallhatjuk viszonylag ritkán a szerzeményeit, és talán ezért hiányzik tekintélyes részük a Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárának a jegyzékéből. Ám azok a dalok, zenei részletek, amelyeket módunkban áll meghallgatni, bizonyságot tesznek Kemény Egon nem mindennapi és sokoldalú tehetségéről. Az általa írt melódiákból rengeteg érzelem, finomság, kedvesség, játékosság árad, de egyes dalaiból nem lehet nem „meghallani” a méltósággal viselt fájdalmat, szomorúságot sem, amelynek a zene nyelvén történő, hiteles kifejezéséhez a szerző éppoly tehetséggel bírt.

Íme, néhány szemelvény a korabeli rádióműsorokból:

Dunántúli Napló, 1949. április 9., 83. szám

1949. 04. 13.: PETŐFI RÁDIÓ
21.35; „ Állatkerti séta. “ Írta Devecseri Gábor. Zenéjét szerzette: Kemény Egon.
(Megj.: Más lapokban „Álomkerti séta” szerepel. Az „Állatkerti séta” a helyes.)

Dunántúli Napló, 1949. április 23., 93. szám

1949. április 29.: PETŐFI RÁDIÓ
19.00: Dzsomárt szőnyege. Mesejáték. Írta G. Rosa és A. Tazsibajev. Zenéjét szerzette: Kemény Egon.
(A darab szereplői neves színészek voltak, mint pl. Szabó Sándor, Szörényi Éva, Berky Lili, Ferrari Violetta, Tőkés Anna, stb.)

Dunántúli Napló, 1949. november 12., 263. szám

1949. november 20.: KOSSUTH RÁDIÓ
20:55: Vidám Rádiószínház: A hazug. Goldoni vígjátékát Radó Antal fordítása nyomán rádióra alkalmazta Nádor Tamás. Zenéjét: Romhányi József verseire Kemény Egon szerzette.

Részlet az MTI külföldi és belföldi híreiből

Az ócska, mechanikus írógéppel lejegyzett, feltehetően diktált szöveg a következő:

„MTI Belföldi hírek
B. 3. kiadás 1949. december 30. 6 óra 10 perc

/A Magyar Rádió hírei ….. folyt./ Jk/So/So Ks

A Rádió Szilvesztere

December 31-én a vidám szórakozás és a könnyű zene jegyében közvetíti műsorát mind a Kossuth, mind a Petőfi rádió. A kiemelkedőbb szilveszteri műsorszámok:
Dzsomárt szőnyege. A Petőfi rádió 16 órakor közvetíti az Ifjúsági Színházból a nagysikerű szovjet mesejátékot.
Szilveszter a szövetkezetben. A Falurádió szombati műsora 18.05-kor a Kossuth adón a falusi hallgatók számára egy szövetkezet vidám, nótás Szilveszteréről ad közvetítést.
Talán a csillagok. Vidám szilveszteri játékot mutat be a Petőfi rádió 19 órakor. Az operett a rádió és egy nagyüzem dolgozóinak vidám szilveszteri kalandjairól szól és több mint 100 szereplője lesz. Kemény Egon zenéje számos új táncszámmal ismerteti meg a hallgatókat.”

Dunántúli Napló, 1950. 09. 09-i, 210. szám

1950. szeptember 12.: KOSSUTH RÁDIÓ
20:40: Krasznodoni hősök. Részlet Fagyéjev: Ifjú gárda c. regényéből, kísérőzenéjét szerzette: Kemény Egon. Vezényel: Török Emil.
350   smaragd • előzmény310 2016-10-22 15:23:36

Az hiszem,  hogy  az Előzmény  310-ben használt "puzzle rakosgatás " elég találó szóhasználat Kemény Egon zeneszerző életművének internetes fórumbeli gyűjtőmunkánk jellemzésére, talán sikerül majd  átfogó képet adnunk a magyar zene egyik jelentős és fontos szerzőjéről, aki sok tekintetben új megoldásokkal gazdagította a klasszikus zenei műfajok némelyikét is.
310   Ardelao 2016-10-19 09:21:39

Gyűjtögetem a puzzle darabjait:

Petőfi Népe, 1960. 01. 09., 7. szám

Rádióműsor:
1960.09.13., szerda

KOSSUTH-RÁDIÓ

14.00 h Kemény Egon: Őszi séta
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Doktorandusz koncertek 1.
HAYDN: 26. (fisz-moll) zongoratrió, Hob. XV:26
HAYDN: 24. (D-dúr) zongoratrió, Hob. XV:24
Miranda Liu (hegedű), Kiss Gergely (gordonka), Nagy Míra (zongora)
BEETHOVEN: 3. (Esz-dúr) hegedű-zongora szonáta, op. 12/3
LUTOSŁAWSKI: Subito
Miranda Liu (hegedű), Szalai Éva (zongora)
CHOPIN: Prelűdök, op. 28 (részletek)
CHOPIN: Variációk Mozart „Là ci darem la mano” kezdetű duettjére a Don Giovanni c. operából, op. 2
GERSHWIN: Három prelűd
Szalai Éva (zongora)

19:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Szabó Balázs, Pálúr János, Ruppert István, Fassang László (orgona)
A Zeneakadémia Alma Mater Kórusa (karigazgató: Somos Csaba)
A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Madaras Gergely, Somos Csaba
Moderátor: Bősze Ádám
Orgonaavató koncert
ERKEL: Himnusz
LISZT: Prelúdium és fúga a B-A-C-H motívumra
KODÁLY: Laudes organi
R. STRAUSS-REGER: Feierlicher Einzug der Ritter des Johanniterordens
SZATHMÁRY ZSIGMOND: Orgonaverseny

19:30 : Budapest
Nádor Terem

Melódia női kar, Fülek (SK)
Bálint János (fuvola), Hadady László (oboa), Baráth Bálint (zongora), Tóth Rita Zsófia (orgona)
Academia Hungarica Kamarazenekar
Vezényel: Makainé Simon Katalin és Alpaslan Ertüngealp
KODÁLY: Magyar népdalok
SZIGETI ISTVÁN: Rapszódia (Hommage a Kodály) - ősbemutató
CSEMICZKY MIKLÓS: Zelené hory (Zöld erdők) női karra, szlovák népdalokra - ősbemutató
PINTÉR GYULA: Rózsaszín lángharangok
SZIGETI ISTVÁN: Libera me - ősbemutató
WEINER LEÓ: I. Divertimento
18:00 : Sopron
Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ

Villányi Dániel (zongora)
Ünnepi koncert Liszt Ferenc születésnapján

19:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély

Bogányi Gergely, Mocsári Károly, Serene (zongora)
Concerto Budapest zenekar
vezényel: Keller András
LISZT: Harmonies du soir
LISZT: Esz-dúr zongoraverseny
RACHMANINOV: II. zongoraverseny
A mai nap
történt:
1883 • Megnyílt a New York-i Metropolitan Opera House
született:
1811 • Liszt Ferenc, zeneszerző († 1886)
1832 • Leopold Damrosch, karmester († 1885)
elhunyt:
1764 • Jean Marie Leclair, zeneszerző (sz. 1697)
1859 • Ludwig Spohr, zeneszerző (sz. 1784)
1973 • Pablo Casals, csellista (sz. 1876)
1979 • Nadia Boulanger, zenepedagógus (sz. 1887)