vissza a cimoldalra
2019-08-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11433)
A csapos közbeszól (95)

Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1330)
Operett, mint színpadi műfaj (4044)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4550)
Simándy József - az örök tenor (621)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3393)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61858)
Miklósa Erika (1238)
Lisztről emelkedetten (959)
Kedvenc magyar operaelőadók (1140)
Társművészetek (1343)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1741)
Franz Schmidt (3409)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (986)
Cziffra György (109)
Kortárs zene (67)
Használ-e az operának a kortárs feldolgozás? (107)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

34   Búbánat • előzmény33 2016-09-13 10:59:36

Áthozom az alábbi beírásokat innen:
Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)

1292 • Búbánat
Előzmény 1289
2015-07-09 12:29:48
Érdemes ideírni újra a teljes szereposztást:

Kemény Egon – Ambrózy Ágoston - Ignácz Rózsa – Soós László: Hatvani diákjai (daljáték)

Rádió Dalszínháza bemutató két részben:

1955. április 9., szombat, 20:30-21:59 és 22:15-23:08 Kossuth Rádió

Ismétlés:1956. febr. 9., 16:10, Petőfi

(143 perc)

Vezényel: Lehel György

A hegedűszólót Ramor Ervin adja elő.

Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus (Karigazgató: Földényi János)

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc

Szereposztás:

Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc
Bankós professzor –Kovács Károly
Domokos professzor – Bárdi Ödön
Kerekes Máté – Simándy József
Pálóczi Horváth Ádám – Sinkovits Imre
Naszályossy – Zenthe Ferenc
Kapocs – Hadics László
Csukás – Suka Sándor
Szilvássi – Dékány László
Füzéressy Kristóf – Horváth Tivadar
Kocsondi – Lázár Gedeon
Reszegi pedellus – Csákányi László
Bule, volt pedellus – Gózon Gyula
Fodorito, csizmadiamester – Tompa Sándor
Amálka, a leánya – Petress Zsuzsa
Czibljavzek, császári biztos – Dénes György
Elmira – Mezei Mária
Pfutscher – Pethes Sándor
1291 • Búbánat
Előzmény 1290
2015-07-09 12:25:37
Köszi.
1290 • smaragd
Előzmény 1289
2015-07-09 12:20:19
"Megkérdeztem a madártól..."

(nem baj,nehéz ma koncentrálni...nekem is alig sikerül)
1289 • Búbánat
Előzmény 1284
2015-07-09 11:12:50
Az alábbi részletek hangzottak el a Hatvani diákjai című Kemény Egon. rádióoperettből:

- Kórusjelenet (Földényi Kórus)
- Kettős (Petress Zsuzsa és Melis György
- Kapocs dala (Hadics László, km. a Földényi Kórus Férfikara)
- Kettős: „Megkérdeztem a mamától…” (Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc)
- Bule Lajos dala (Gózon Gyula)
- Amálka és Máté kettőse (Petress Zsuzsa és Simándy József)

Azok kedvéért írtam ide ezt, akik nem hallgatták a rádió délelőtti operettműsorát, és a Dankó Rádió Facebook oldalát nem érik el a szereposztásért; akik szívesen meghallgatnák ezt a zenei blokkot, akár még egyszer, mert szeretik Kemény muzsikáját, vagy kíváncsiak rá.
1288 • smaragd
Előzmény 1285
2015-07-09 10:58:28
A híres-hírhedt debreceni Hatvani professzor nevét sajnos az alábbi bejegyzésben helytelenül írtam, itt most javítom elnézést kérek.
1287 • smaragd
2015-07-09 10:53:42
Hamari Júlia művésznő a hét eddigi adásaiban többször említette erős kötődését hazájához, szüleihez, és a döntés körülményeit, ami miatt külföldre utazott.

Nagyon szépen emlékezett a régi nagyokról, karmesterekről, énekesekről, Failloni Nelly (néniről,ahogy említette ) különleges operai kapcsolatairól.

A magyar hazához való hűség köti a "Hatvani diákjai"-t az e heti műsorban elhangzottakhoz.
1286 • smaragd
2015-07-09 10:42:28
Kemény Egon: Hatvani diákjai c. művében -amelyről ezen a fórumon már sokszor írtunk - fordult elő először, hogy prózai színész énekelt is, Bessenyei Ferenc hosszas rábeszélésre elvállalta ezt a "kísérletet", akárcsak az operaénekes, aki pályája során először ezen a rádiófelvételen prózát is mondott, Simándy József.
Ez a kísérlet, mint tudjuk mindkettőjük szakmai életútját új és nagyon sikeres irányba fordította.
1285 • smaragd
2015-07-09 10:36:37
Kemény Egon, aki Bécsben született és ott lett Franz Schmidt tanítványa, Budapesten alkotta műveit, magyar hazájához mindvégig hű maradt.

(Franz Schmidt életútja magyar földről vezetett Bécsbe, ahol élete végéig alkotott.)

"A hatvani diákjai" rádióoperettnek íródott, és mindmáig az is maradt.
Színpadon még nem adták elő.
Ennek a daljátéknak a muzsikája zenei szakmai körökben és a rádióhallgató közönségében is óriási, lelkesült sikert aratott.
Az első rádióoperett zeneszerzőjének, Kemény Egonnak a bemutató után nemsokkal Erkel-díjat hozott.
1284 • Búbánat
2015-07-09 10:15:45
Kemény Egon Hatvani diákjai című operettjének szép dallamai is felcsendültek a Dankó Rádió délelőtti adásának második részében; a mintegy húszpercnyi zenében hat dalbetétet kaptunk a szerkesztő, Nagy Ibolya jóvoltából. Az igazi ritkaságnak számító rádiófelvételről elhangzott részletekben hallhattuk énekelni Petress Zsuzsát, Bessenyei Ferencet, Gózon Gyulát, Hadics Lászlót, Melis Györgyöt és Simándy Györgyöt és a Földényi-kórust. A felvételen km, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Vezényel Lehel György.
A mai műsorban még Offenbach ugyancsak ritkán hallható Varázshegedűjéből is felhangzott három részlet László Margit, Bende Zsolt és Réti József előadásában.
Megemlítem még a műsorvezető Nagy Ibolya telefoninterjúját Hamari Júliával, aki Stuttgartból mesélt sok érdekeset művészi-énekesi pályája újabb állomásairól, Carlos Kleiber és Alberto Erede karmesterekkel való munkakapcsolatáról, elismerésükről.
Érdemes újra bekapcsolni a rádiót a 18 órakor kezdődő ismétlőadásra, ami az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
33   Búbánat • előzmény32 2016-09-13 10:58:49
Áthozom az alábbi beírásokat innen:
Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)

1197 • smaragd
Előzmény 1196
2015-06-14 14:09:25
Kis hiányérzetem azért maradt.
Ezen a fórumon mi saját körben írunk, olvasóink is vannak. Fórumbeli 1114, 1115, 1187-es bejegyzéseinkre utalok elsősorban ezzel a bejegyzésemmel, aminek témaköre a mai adással lezárult.

Sem Nagy Ibolyától, sem Szinetár Miklóstól nem várhatjuk el, hogy olvassa írásainkat és kívánságainkat teljesítse (ámbár örültünk volna neki :-)).
Kemény Egon: Valahol Délen c. nagyoperettjéről van szó, amelyre a műsor vendége a hét folyamán nem tért ki.
A fiatal rendező,Szinetár Miklós, és a már pályája delén levő, magának nevet szerzett Kemény Egon zeneszerző közös munkájáról és óriási sikeréről a Szovjetunióban.
A kétszeres Erkel-díjas Kemény Egon születésének 110. évfordulóján, ez év októberében lesz, meglátásom szerint a Dankó Rádió hallgatói is örültek volna annak, hogyha az e darabból sokszor hallott rádiófelvételek mellé, a kortárs Szinetár Miklós rövid visszaemlékezését is hallhatták volna.
Ezzel a darabbal kapcsolatos Gáspár Margit és Sennyei Vera neve,a Fővárosi Operettszínház, az oroszországi és német színpadi operettjátszás jelentősége, amelyek a műsorhéten más összefüggésben megemlítésre kerültek, valamint tegnap hallhattuk a Krisztina kisasszony c. Kemény Egon mű nyitányát.
Mintha a "Valahol Délen" és Kemény Egon személye itt-ott körüllengte volna a műsort...


1193 • Búbánat
Előzmény 1192
2015-06-13 12:57:02
Az előbbi bejegyzésemhez kívánkozik még.

A Dankó Rádió az operettadásaiban - örvendetes módon - Kemény Egon operettjeinek rádiófelvételeit is műsorán tartja – részleteket szólaltat meg azokból. Ugyanakkor meg kell jegyeznem, hogy az egyik kedvencem, a Krisztina kisasszony című „rádióoperett” nyitányán kívül a darab más részlete emlékeim szerint még nem került itt az adásba. Természetesen örülök annak, hogy a gyönyörű darab igazán szép, hatásos bevezető zenéje újra és újra felcsendül itt a rádióban - sajnos, inkább töredékében, mert általában az adás legvégén szokott elhangzani záró számként: és akkor is többnyire nem a felvétel elejétől kezdve.
Örömmel venném, s azt hiszem, ezzel nem vagyok egyedül, ha e zenekari részlet mellett az operett kedves, énekbetét számai - dalok, kettősök, jelenetek - is helyet kapnának a műsorban! Szerintem, sokunk örömére szolgálna.
Kemény Egon rádióoperettjének teljes stúdiófelvétele az idők folyamán - a Kossuth Rádió 1959. augusztus 22-i bemutatóját követően - többször adásba került: úgy tudom, utoljára 1981. szeptember 15-én 21.01 órai kezdettel hangzott el a rádióban a teljes operett. De ha az egész darab sugárzását nem várhatjuk is, miért nem jutunk hozzá az operett sok szép részletéhez? A Krisztina kisasszonynak a nagyszerű zenekari előjátékán túl ragyogó vokális részletei is vannak! Kemény Egon melodikus dallamai igazán megérdemelnék, hogy több évtized után ismét eljussanak a rádióhallgatókhoz! Vélhetően, csakis a Dankó Rádió szerkesztőjén múlik ez a óhaj: a kívánságunk teljesítése.


Egyszer már leírtam, most újra ideírom a rádiófelvétel színlapját:

Kemény Egon – Erdődy János: Krisztina kisasszony (zenés játék)

Rádió Dalszínháza bemutatója: Kossuth Rádió, 1959. augusztus 22., 20:25 óra

Vezényel: Lehel György

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szereposztás:

Krisztina kisasszony – Petress Zsuzsa
Balogh István – Kövecses Béla (Bitskey Tibor)
Brunner Joachim – Bilicsi Tivadar
Puchmann, karmester – Pethes Sándor
Kőrösi úr – Sugár Mihály
Patkóné asszonyság – Somogyi Nusi
Napóleon – Ungvári László
Eugene de Beauharnais – Rátonyi Róbert
Madame Blanche – Gyenes Magda
Szárnysegédek – Szatmári István, Mezei Lajos
Polgármester – Sugár Lajos
Tanácsos – Baló Elemér
Porkoláb – Gonda György
Máticsné – Dajbukát Ilona
Csaplárosné – Nádori Margit
Betyárok – Deák Sándor, Varga András, Balázs István,
Szomszédasszonyok – Seress Erzsi, Szatmári Margit, Csatay Ibolya


Érdemes azt is megemlíteni újra, hogy valamivel több mint másfél évvel a rádióbemutató után, 1961-ben, a színpadon is láthatta a közönség a Krisztina kisasszonyt: a Miskolci Nemzeti Színház előadásról kritikát közölt az Északmagyarország lap (17. évf. 86. sz. 4. p. , 1961.) Jó lenne tudni, készült-e hangfelvétel, és ha létezik ilyen, hol, kinél lappanghat…
32   Búbánat • előzmény31 2016-09-13 10:58:03
Áthozom az alábbi beírásokat innen:
Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)

1187 • Búbánat
Előzmény 1185
2015-06-09 10:18:10
Igen, itt az alkalom, hogy a Valahol délen /Délen/ operett szovjetunióbeli sikertörténetére is kitérjen Szinetár Miklós a rádióműsorban. Talán Nagy Ibolya "rákérdez"... Meglátjuk - meghalljuk.
1186 • Búbánat
Előzmény 1183
2015-06-09 10:14:53
Az a jó ezekben a zenékben, hogy ki-ki saját szubjektumából fakadóan tud belőlük következtetésekre jutni: érzelmeket, hangulatokat, dallamokat, zenei motívumokat, kottajegyeket stb. illetően.
1185 • smaragd
Előzmény 1182
2015-06-09 03:46:30
Érdemes elolvasni újra 1115. bejegyzésedet, alig egy hónapra rá valóra vált...
Minden bizonnyal akkor már szervezés alatt lehetett az eheti program, ez is különös gondolati egybeesés...

Abban írsz a "Valahol Délen" szovjetunióbeli útjáról.
Talán ezen a nagyoperetten keresztül tényleg hallhatjuk a héten Kemény Egon zenéjét.
1184 • smaragd

Előzmény 1183
2015-06-09 03:35:42
(A két utolsó sor nem tartozik írásomhoz.)
1183 • smaragd
Előzmény 1181
2015-06-09 03:32:37
Döbbenetes volt, ez az eset.
A bemondás után, ahogy a 1148-ban idéztem, megtörtént velünk is, " a néző ott ül és várja a füle". Kemény Egon muzsikáját vártuk.
Ez a pszichológiában a beállítódás esete, amikor az vártuk, amit mondtak nekünk és abban kerestük a zeneszerzőt. Erre voltunk beállítva.
Én azonnal felismertem, hogy ezt a művét még nem hallottam. Mint kiderült, nem is az övé.
Döbbenetes az is, hogy sem te sem én nem tudtuk az ismétlésben újra meghallgatni...
Döbbenetes az is, hogy Nagy Ibolya, aki a műsorzáró darabokat csak néha szólaltatja meg végig, itt teret adott a muzsikának, és hosszan hallhattuk a zenét, amit csak a zeneszerző (téves) megjelölésével tört meg, a zenedarab címét nem mondta be (úgy emlékszem), mert azután én is újra megnéztem a műsort, és ismét megdöbbentem.
"Mintha kihallanék a két zeneszerzőből valami közöset" - írod, ezt pontosan akkor tudnánk megállapítani, ha Kéler Béla műveit ismernénk, csak ezt az egy nyitányát hallottuk.
Ami közös, az szerintem az erős bécsi zenei hatás és a felvidéki magyar származás finom, zenei megvalósítása.
Dallamviláguk azonban eltérő volt.



31   Búbánat • előzmény30 2016-09-13 10:56:55
Áthozom az alábbi beírásokat innen:
Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)


1116 • smaragd
Előzmény 1115
2015-05-11 12:52:43
Ez is érdekes dolog, az egykori és a mai helyesírás címekben. A Kemény Egonra emlékezünk műsor ismertetőjében is olvasható első nagyoperettje -"pesti operett"- címe: Kikelet utca 3.
Eredetileg (1929): "Kikelet ucca 3".
Amikor a régi címet olvassuk, azonnal a múltban érezhetjük magunkat.
1115 • Búbánat
Előzmény 1114
2015-05-11 09:40:23
Igazad lehet, én is találkoztam a címben a nagybetűs égtájjal. Ugyanakkor itthon szinte mindenhol kis betűvel írják: maga Rátonyi Róbert is - aki szerepelt a darabban - könyvében kis betűvel hozza; ahogy a színházi adattárban is így van írva. Úgyhogy én kis betűvel szoktam; de nincs "nemecsek"- komplexusom... Bizony Szinetár Miklós további érdekes, "színes" történeteket tudna mesélni a "Valahol délen" rendezésének szovjetunióbeli sikertörténetéről. Kemény Egonhoz fűződött művészi kapcsolatára is igen kíváncsi volnék! Talán meghallgatja Nagy Ibolya óhajunkat, és egyszer "mikrofonvégre" kapja Szinetár Miklóst! Nem esik messze a Dalszínház utca a Nagymező utcától...
1114 • smaragd
Előzmény 1113
2015-05-11 06:35:14
A "Valahol Délen" (annak idején az égtájak nevét nagybetűvel írták, ez az eredeti cím) nagyoperett kikerült a Szovjetunióba.
Ott már a fiatal rendező, Szinetár Miklós vitte színre.
Egy korabeli újságcikkben olvastam régebben, hogy Kemény Egon Valahol Délen c. nagyoperettje Kálmán és Lehár operettjei mellett a moszkvai színház legnagyobb sikere.
Úgy tudom, hogy a zeneszerzők mindig vágyódtak a moszkvai közönség előtti bemutatkozásra, ennek rangja volt.
Kemény Egon zeneművét kivitték.

Szinetár Miklós sokat tudna mesélni nekünk a "Valahol Délen" nagyoperett bemutatóiról, a fogadtatásról, az akkori szovjet zenei világról, Kemény Egon zeneszerzőhöz fűződő művészi kapcsolatáról.
Jó lenne visszaemlékezéseit hallani, kiváló lehetőség lenne erre Nagy Ibolya Túl az Óperencián c. műsora.
1113 • Búbánat
Előzmény 1112
2015-05-10 15:00:53
Szinetár Miklós említi egy interjújában, hogy 1957 végén tartottak egy zenés színházi versenyt Szverdlovszkban: a Szovjetunió valamennyi színházának zenés darabjával lehetett nevezni. Ő Kemény Egon Valahol délen című – saját rendezésű - operettjét vitte ki (orosz nyelvre fordítva játszották), amivel végül elnyerte az első díjat!! (Szinetár még hozzáteszi: Szerdlovszkban volt a Szovjetunió legjobb zenés színháza. Azt is említi, a kapott gázsiból vett magának Moszkvában egy vadonatúj Moszkvicsot – de ehhez kellettek Kremlbeli kapcsolatai…
1112 • smaragd
Előzmény 1110
2015-05-10 06:56:41
A "Valahol Délen" -t a bemutató után, amelyet a Magyar Rádió közvetített, még 1956-ban több, mint 50 előadás után kényszerült levenni a műsorról az Operettszínház.
"Szerencsés utazás"-a....a Szovjetúnióba és az akkori kelet-európai országokba - szintén kiemelkedően nagy sikerrel - ezután kezdődött.


1110 • Búbánat
Előzmény 1107
2015-05-09 19:43:39
"A váratlan politikai helyzet miatt különös utat futott be."

- A Valahol délen sikeres bemutató előadásról is, sok érdekeset lehet olvasni Rátonyi Róbert Operett könyvében - maga is szerepelt a darabban, így el nem halványuló személyes (szerep)élményét is megosztja az olvasóval; mint "szem- és fültanú", részletesen mesél a cselekményről, a történet szálairól, idéz előadáskritikákból is.
Rátonyi írja: „Bródy Tamás vezényelte Kemény Egon csodálatosan szép muzsikáját, vérforraló spanyol ritmusait, szép magyar dalait, melyeket Erdődy János verseire írt. […] A Valahol délen… számomra azért volt különleges élmény, mert három csodálatos partnerem volt: Mezei Mária, Sennyei Vera és Gaál Éva. Ez utóbbi az Operaház legkitűnőbb táncosnőjeként vállalta a szubrett szerepet és kitűnt kedves játékával és őszinte humorával is. Mezeivel egy tangót, Sennyeivel egy bolerót táncoltam. Gyorsan és kitűnően megtanulták a legbonyolultabb lépéseket, ugyanakkor játékban, arckifejezésben olyan többletet adtak táncukhoz, mely önmagában is tapsra ragadtatta a közönséget. Gáspár Margit érdeme volt, hogy ezeket a nagyszerű prózai színésznőket rávette ezekre a szerepekre, szereplésükkel különleges rangot adva a műfajnak.”

(A bemutatót követő évben pedig máris elkészül a új Kemény Egon-operett főbb zenei betétszámainak felvétele a rádió stúdiójában.)


1108 • Búbánat
Előzmény 1107
2015-05-09 16:54:30
Lásd az 1106 sorszámnál a linkre kattintva: Lolita bolerója Mezey Mária tolmácsolásában. Pezseg az ember vére tőle...
1107 • smaragd
2015-05-09 05:47:21
Köszönöm a linket. Ízelítő a Venezuelában játszódó nagyoperettből.
Ezt a darabot 1956-ban mutatta be a Fővárosi Operettszínház - ahogy már korábban is írtam - kasszasikerrel. A váratlan politikai helyzet miatt különös utat futott be.
"Mai darab"-nak íródott, hangulatos magyar elemek, déli ritmusok és revü különlegesen jól sikerült kompozíciója.
A "Túl az Óperencián" c. műsor indulásának legelején
egyszer csak újra hallhattuk a "Kandúr-dalt" Nagy Ibolya szerkesztésében, a Dankó Rádióban.
1106 • Búbánat
Előzmény 230
2015-05-08 14:44:42
Kiegészítés a 230. sz. beíráshoz:

Kemény Egon – Erdődy János: Valahol Délen

Rádió Dalszínházának bemutatója: 1957

Km.: Gyenes Magda, Mezey Mária, Petress Zsuzsa, Melis György, Rátonyi Róbert, valamint a Fővárosi Operettszínház zenekara és énekkara

Vezényel: Bródy Tamás

A rádió nem a teljes operettet vette fel, hanem - keresztmetszetszerűen -a főbb részletekből állított össze stúdiófelvételt.

Ezek a részletek a következők:

- Operett előjátéka
- Lolita bolerója „Fekete az ég” (Mezey Mária)
- Kandúr-szerenád „Ha az este leszáll” (Rátonyi Róbert)
- Péteri dala „Valahol délen” (Melis György)
- Anna és Bodzás kettőse „Csendesen vártam…/Egy szót se szólj…” (Petress Zsuzsa, Melis György)
- Anna és Péteri kettőse „Árván vártam” (Petress Zsuzsa, Melis György)
- Jutka és Rodrigo duettje: „Ha meggondolnád mégis a dolgot…/Még nincsen senkim sem..” (Gyenes Magda, Rátonyi Róbert)

Ennek a stúdiófelvételnek az az érdekessége, hogy Melis György két szerep szólamát is felénekelte: Péteriét és Bodzásét!
Az 1956. március 30-i operettszínházi bemutatón: Péterit Borvető János - később Homm Pál is - alakította, míg Bodzást egyedül Hadics László formálta meg. Jutka szerepében pedig nem a rádiófelvételen hallható Gyenes Magda, hanem vendégként Gaál Éva lépett fel.
(Mezey Mária, Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert a darab színházi bemutatóján és a rádiófelvételen egyaránt saját szerepét énekelte.)

A Dankó Rádióban ebből a Kemény Egon-operettből is időnként megszólal egy-két dal, kettős - de a felsorolt betétszámokat együtt még nem hallottam felcsendülni a rádióban.
1105 • Búbánat
2015-05-07 11:19:50
A mai operettműsorban gyakorlatilag semmi "igazi" operett nem volt hallható; a Dankó Rádió műsorán ezúttal sanzonok (Géczy Dorottya felvételéről - a művész e heti vendége a Dankó Rádió Nagymező utcai stúdiójának), slágeregyvelegek (Bilicsi Tivadar és Csákányi László; Tolnay Klári és Mensáros László) kaptak helyett. Hogy az operettbarátok szája íze ne legyen annyira keserű, a Dankó Rádió operettműsorának mai „búcsúzenéjeként” Lehár Luxemburg grófjából hangzott el – megint csak – egy egyveleg-összeállítás röpke részlete. Ez kevés.
1104 • Búbánat
Előzmény 1101
2015-05-07 11:08:57
Precedensek voltak, tehát van mire hivatkozni.
1103 • Búbánat
Előzmény 1102
2015-05-07 11:07:06
Hátha olvassa ezt egy filmes szakmabeli, és megragadja ötleted!
1102 • smaragd
Előzmény 1086
2015-05-07 06:51:24
Ábrahám Pál és Kemény Egon barátsága régóta foglalkoztat engem.Kettejük zeneszerzői pályája hat és fél évre összefonódott. Ezt követően Ábrahám sikersorozata megtört, életútja csak nagy vonalakban ismert.
A nála tíz évvel fiatalabb Kemény Egon Budapesten folytatta több évtizedes, sikeres, önálló zeneszerzői munkásságát, valamint hangszerelésekhez továbbra is gyakran felkérték.

A két zeneszerző barátsága, az együtt megélt hatalmas sikerek, az átélt politikai viszontagságok szerintem olyan sok érdekességet és művészi megjelenítési lehetőséget kínálnak,- a múlt század 20-as éveinek végétől a 30-as évek elejéig - ami filmre kívánkozik.
1101 • smaragd
Előzmény 1096
2015-05-07 06:33:09
Kár, de még most sem késő "felfedezni"!

Petress Zsuzsa emlékműsorában hallhattunk néhány részletet ebből a rádióoperettből is.
Kemény Egon zenéje, Erdődy János szövegkönyve és versei a "franciás" könnyedséget, frivolságot idézik meg, felhőtlen szórakozást nyújtva.
Sajnos Petress Zsuzsa az Operettszínházban nem énekelhette el, ki tudja miért.

Szerintem ez a darab kifejezetten alkalmas a mai kerettörténetes - amennyiben ez a divattrend tovább tart - színrevitelre is, feltéve, ha megtartják az eredeti zenei kompozíciót és a hangszerelést, továbbá, ha van hozzávaló énekhang.
Kosztümös darab, én óriási közönségsikert érzek benne.

A rádióoperettek csodája volt, hogy a hallgató színpadi előadásként élvezhette a stúdió-felvételeket,
ennek alapján a fentieket bátran állíthatom.


1098 • Búbánat
Előzmény 1085
2015-05-07 00:02:44
Még adós vagyok Kemény Egon - Erdődy János Krisztina kisasszony c. rádióoperettje bemutatójának pontos dátumával: Kossuth Rádió, 1959. augusztus 22., 20:25 óra

A már jelzett, 1966. március 2. Petőfi adó, 14.00 órai ismétlés mellett még számon tartom az 1978. június 22., 21:32 - 23:31, Petőfi adó és az 1981. szeptember 15., 21:01 óra kezdési időpontokat is.
Előzmény 1095
2015-05-06 23:56:16
1096 • Búbánat
Előzmény 1084
2015-05-06 23:54:32
Kár, hogy az Operettszínház - a Miskolci Nemzeti Színházzal ellentétben - nem vállalkozott a bemutatására; rádióoperettként indult, és színpadra került; lehet, hogy a szerzői jogok kizárólagosan a miskolci produkció létrehozására irányultak?
Előzmény 1085
2015-05-06 13:21:54
Előzmény 1091
2015-05-06 13:15:30
1093 • smaragd
Előzmény 1086
2015-05-06 13:11:38
Sajnos ma nem hallottam a műsornak ezt a részét, ezért is köszönöm, hogy részletezted, emlegetted :-), este talán meg tudom hallgatni az ismétlést.

Kevesen tudják, azt ami nagyon régen a Kemény Egon szerzői estben (azért "a", mert nem volt hajlandó magáról nyilatkozni. A "riporter" Ráday Imre volt...Magyar Rádió, 1960 körül) elhangzott, hogy a máig népszerű "32-es baka vagyok én" hangszerelője is ő volt, stb., stb., stb., stb.....
2015-05-06 12:55:42
1086 • Búbánat
Előzmény 1084
2015-05-06 11:28:34
És ha már Kemény Egont emlegetted újra: neve ma is elhangzott a Dankó Rádió délelőtti operett adásában, abban az összefüggésben, hogy 1929-től hat és fél éven át Ábrahám Pál munkatársa volt Budapesten és Berlinben; ő hangszerelte a zeneszerző legjelentősebb műveit, operettjeit, így a Hawaii rózsáját is, melyből most dalok csendültek fel Petress Zsuzsa, Zentai Anna, Melis György, Radnay György és Rátonyi Róbert énekével. (A Magyar Rádió a hatvanas évek közepén készült keresztmetszet-stúdiófelvételéről.)


1085 • Búbánat
Előzmény 1084
2015-05-06 10:32:15
Legyen akkor itt a teljes szereposztása - a korabeli műsorújságból:

Kemény Egon – Erdődy János: Krisztina kisasszony (zenés játék)

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959., egy ismétlése: 1966. március 2. Petőfi adó 14.00

Vezényel: Lehel György

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szereposztás:

Krisztina kisasszony – Petress Zsuzsa
Balogh István – Kövecses Béla (Bitskey Tibor)
Brunner Joachim – Bilicsi Tivadar
Puchmann, karmester – Pethes Sándor
Kőrösi úr – Sugár Mihály
Patkóné asszonyság – Somogyi Nusi
Napóleon – Ungvári László
Eugene de Beauharnais – Rátonyi Róbert
Madame Blanche – Gyenes Magda
Szárnysegédek – Szatmári István, Mezei Lajos
Polgármester – Sugár Lajos
Tanácsos – Baló Elemér
Porkoláb – Gonda György
Máticsné – Dajbukát Ilona
Csaplárosné – Nádori Margit
Betyárok – Deák Sándor, Varga András, Balázs István,
Szomszédasszonyok – Seress Erzsi, Szatmári Margit, Csatay Ibolya
1084 • smaragd
Előzmény 1077
2015-05-06 05:59:08
Mivel a "búcsúzenéket" - amelyek a műsor szerkezetéből adódóan többnyire csak részletek - nem mindig sorolod fel, megemlítem, hogy a 1047 alatti -ahogy írtad: gyönyörű - előjátékot tegnap a nyitózene (szimfonikus kompozíció) rövid részlete követte
Kemény Egon-Erdődy János: Krisztina kisasszony c. zenés játékából, amely a rádióoperettek sorában készült el 1959-ben.
Zenei rendezője Ruitner Sándor, rendezője Cserés Miklós dr. volt.

Ezt a darabot a Miskolci Nemzeti Színház is bemutatta, 1961. április 7-én.
30   Búbánat • előzmény29 2016-09-13 10:55:37

Áthozom az alábbi beírásokat innen:
Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)

1066 • smaragd
Előzmény 1065
2015-05-01 20:03:00
Csodállak...:-)és köszönöm.
Itt a helye ennek az ismertetőnek is.
1065 • Búbánat
Előzmény 1063
2015-05-01 18:54:36
AZ RTV Műsorújság 1974. 49. száma
(1974. december 9-15.)
Ebben a cikkben olvashatjuk az alábbiakat:

„A Májusfával kezdődött…”

A negyedszázados rádióoperett születésének és első adásainak története sok dallal és muzsikával.

Rácz György műsora

Közreműködik:

Bende Zsolt, Bilicsi Tivadar, Gáti József, Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Horváth Tivadar, Kövecses Béla, Körmendy László, Külkey László, Lukács Margit, Medgyaszay Vilma, Mindszenti Ödön dr., Neményi Lili, Petress Zsuzsa, Rafael Márta, Rátonyi Róbert, Sárdy János, Szabó Miklós, Tompa Sándor,
valamint az ÁHZ és az MRT szimfonikus zenekara, a Forrai- és a Földényi kórus.

Vezényel: Bródy Tamás, Breitner Tamás, Fischer Sándor, Gyulai Gaál Ferenc, Kerekes János, Lehel György, Polgár Tibor

Zenei munkatárs: Palásti Pál
Adásrendező: Bodnár István
Szerkesztő: László György

A most negyedszázados rádióoperett műfajának nem két, hanem egyszerre négy életre hozó szülője is volt: a rádió akkori dramaturgja: Szász Péter, Zenei szerkesztője: Tamássy Zdenkó, karmestere: Lehel György és akkori főrendezője: Rácz György.
Ez utóbbi idézi most fel – sok zenei emlékkel illusztrálva – ’történelmi visszaemlékezéseit’ a műfaj születésétől és annak olyan csúcsteljesítményeiről, mint pl. a Kossuth-díjjal jutalmazott ’Csínom Palkó’. A zenei illusztrációk legnagyobb részét immár halott művészek éneklik, archívumból, pincéből, magángyűjteményből előkotort felvételekről…”

1974. december 14., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00:
(Megismételve: 1974. december 31., 3. Műsor 12.23 – 13.57)

A rádióműsor elsősorban Kemény Egon és Farkas Ferenc rádióoperettjeit, a művek létrejöttének érdekességeit, keletkezésük történetét idézte meg sok muzsikával. Így megszólaltak benne Gyurkovics Mária felvételéről a "Májusfa-keringő" és a "Balaton-keringő" is.
1064 • Búbánat
Előzmény 1063
2015-05-01 18:21:25
Meglesz!
1063 • smaragd
Előzmény 1062
2015-05-01 18:18:40
Engem érdekel, kérlek tájékoztass az "irodalmi" nyom lelőhelyéről, előre is köszönöm.
1062 • Búbánat
Előzmény 1060
2015-05-01 18:05:02
Ezt a műsort anno felvettem magnókazettára; de akit érdekel, ennek van "irodalmi" nyoma is, ami elolvasható nyomtatott vagy elektronikus formátumban.
1061 • smaragd
2015-05-01 16:36:37
"...májusba'..."
1060 • smaragd
2015-05-01 12:20:44
"Májusfa, májusfa
de szép vagy májusba'"

Kemény Egon-Mesterházi Lajos-Szász Péter-Romhányi József: Májusfa c. rádióoperettje nyitott meg egy új rádiótörténeti korszakot. Ezután számtalan sikeres mű született ebben a műfajban is, amelyeknek részleteit szinte naponta hallhatjuk a "Túl az Óperencián" c. műsorban.

A " Májusfa" bemutatója 1949. május 1-én volt a Magyar Rádióban.
Legsikeresebb dala, amelyet Gyurkovics Mária énekelt a "Májusfa-keringő" igazi operettsláger lett, a "Balaton-keringő" is számtalan ismétlést, lemezfelvételt és kottakiadványt ért meg.

Jó lett volna ma is hallani a " Májusfa-keringőt", az akkori rádiósok,közreműködők, a hallgatóság idősebb korosztálya minden bizonnyal örömmel vette volna.
Nagy Ibolya szerkesztésében 2014. július 23-án hallhattunk a "Májusfa" c. rádióoperett keletkezéséről is.
Ezen a műsornapon "Kemény Egonra emlékezünk" címmel a kétszeres Erkel-díjas zeneszerző életpályáját idézte fel Nagy Ibolya műsorvezető. A "Májusfa" c. rádióoperettről Tamássy Zdenkó visszaemlékezéseit sugározta újra a Dankó Rádió. Kemény Egon zeneszerző hasonlóan nagy sikerű rádiófelvételeiből is válogatott Nagy Ibolya műsorvezető.

Áthozom az alábbi beírásokat innen:
Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)
933 • Búbánat
Előzmény 932
2015-03-09 12:34:37
Legyen úgy!!!...
932 • smaragd
Előzmény 931
2015-03-09 04:13:20
Talán csoda történik, és Kemény Egon idei 110. születésnapja alkalmából újra ismétli "" A Hatvani""-t a Rádió.
931 • Búbánat
2015-03-08 11:12:42
Miután a Dankó Rádió Túl az Óperencián című adásában - a héten másodszor is - most délelőtt lejátszásra kerül Kemény Egon Hatvani diákjai című operettjéből a szerelmi kettős (Petress Zsuzsa és Simándy József tolmácsolásában), érdemesnek tartom ide leírni azt a cikket, amit Schubert Ferenc rádiós szerkesztő jegyzett le még 2005-ben, amikor az év október 19-én, 15.10 -17.35 óra között a rádió a teljes operettet sugározta a zeneszerző születésének 100. évfordulója alkalmából:

„’Bevezetés Kemény Egon: Hatvani diákjai c. rádió-operett ismétléséhez”

„Kettős ünnepet köszönhetünk a Rádió Dalszínházának következő műsorával: a Hatvani diákjai című – születésekor úgy nevezték – rádió-operett zeneszerzője – ha megérhette volna – ezekben a napokban, pontosan október 13-án lenne száz esztendős, az általunk készített ’születésnapi torta’, azaz az ebből az alkalomból műsorra tűzött darab pedig ötven évvel ezelőtt szólalt meg először az éteri színházunkban. Amikor ennek az egyéni hangú rádiós remekműnek a készítésekor együtt dolgozhattam, majd együtt izgulhattam a sikerért azzal a fantasztikusan szerény és mindig halk szavú Kemény Egonnal, aki később a barátságával is megajándékozott, nem gondolhattam arra, hogy életútját sajnálatosan rövidre szabja a sors. De velem együtt hálás lehet a rádiós műhely azért, mert a ’Hatvani’ bemutatóját követő alig másfél évtized alatt, még számos ehhez hasonlóan költőien szép, ugyanakkor nemesen szórakoztató alkotással gazdagította a Könnyű Múzsa magyar zenei arculatát.

Az ezt megelőző két héten Kemény Egon 100. születésnapját kétrészes művészportré sugárzásával is köszöntöttük, ezekben részletesen szóltunk életének és művészpályájának alakulásáról. Most elégedjenek meg hallgatóink azzal, ha csak annyit jegyzek meg, hogy a bécsi születésű és neveltetésű, majd világhírű operett-szerzőnk, Ábrahám Pál közvetlen munkatársaként munkálkodó komponista a rádiós műhelynek köszönhetően, pontosan a Hatvani diákjai munkálkodása során találta meg azt a ’magyar hangot’, amely ezt követően, meghatározó módon színesítette műveinek muzsikáját. Ehhez természetesen szüksége volt olyan librettisták segítségére, mint Ambrózy Ágoston és Sós László, akik a ’Hatvani’ esetében Ignácz Rózsa debreceni, közelebbről: kollégiumi témájából építettek drámai cselekményt, vagy a későbbiek során Erdődy János, aki különös szépségű és történelmileg hiteles légkört árasztó szövegkönyveivel teremtett lehetőséget arra, hogy ez a bizonyos Kemény Egon-féle magyar zenei motívika megszólalhasson. A komponistáról ezúttal is el kell mondanom, hogy kicsit a mi, rádiós gyermekünk volt. Éteri színpadunkon szárnyalhatott a fantáziája, műhelyünkben megtalálta a lehetőséget, hogy szabadon kísérletezhessen a Könnyű Múzsa kínálta, legváltozatosabb zenei formákkal. Mindenek előtt a zenés játékokkal, amelyeknek műfaji meghatározásakor nyugodt szívvel vállalta fel az ’operettet’, hiszen teljes felépítésükön érezni lehetett azt a míves zenei munkát, amit a műfaj nagyjaitól örökölt. Soha nem akart ’modernkedni’, a szépség, a melódia, a szép hangok és a szép hangzás szerelmese volt. S mindez megteremtődött abban a pillanatban, amikor partitúráinak kottafejei testet öltöttek az énekesek és a zenekar megszólalásakor.

Azt voltam bátor mondani, hogy kicsit a mi rádiós gyermekünk volt és ez akkor is így igaz,ha – emlékezetem szerint – mindössze három színházi bemutatóját említem. Ezek közül az első, a Kikelet utca 3. – születésem idején – 1929-ben csak az erkölcsi elismerést hozta meg számára, az igazgatók számára döntően fontos kasszasiker elmaradt. Nem véletlen tehát, hogy csak 18 év múlva követte a második, a Fekete liliom, ugyancsak az Operettszínházban. Az igazi, a nagy színházi ünnepet – nemcsak itthon, de külföldön is – 1956-ban, a Valahol délen bemutatója jelentette Kemény Egon számára, s amikor ezt említem, akkor feltétlenül fel kell hívnom a figyelmüket arra, hogy ennek bemutatóját mindössze egyetlen esztendő választotta el a most is sugárzásra kerülő ’Hatvani diákjai’ premierjétől. Az könnyed váltás, ahogy Kemény Egon zenéje egyetlen esztendő alatt tökéletesen átlényegült a debreceni kollégium és a cívis-város 18. századi világának zenés ábrázolásáról a 20. század dél-amerikai és magyar ’hangulatára’, kompozíciós fantáziájának gazdagságát jelzi. Mi azonban most ne váltsunk, maradjunk az ördöngösnek kikiáltott Hatvani professzornál és diákjainál! Csendüljenek fel a nyitány hangjai, majd kezdődjék a játék, melyhez jó szórakozást kívánok!”

Zenei rendező: Ruitner Sándor

"Szerkesztő: Schubert Ferenc (Petőfi Rádió / Zenevilág / Operett
A Rádió Dalszínháza, 2005. október 18., kedd 9:16
(Adás: 2005. október 19., 15.10 – 17.35)"


Dankó Rádióban és az internetes oldalán is, most 11:22 órától és délután 17:22 órától hallgatható meg a szerelmi kettős Petress Zsuzsa és Simándy József felvételéről.
29   Búbánat • előzmény28 2016-09-13 10:54:38
Áthozom az alábbi beírásokat innen:
Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)

923 • smaragd
2015-03-05 13:51:08
A délelőtti műsorban, "Túl az Óperencián" elhangzott a "Hópehely-keringő" és a "Hóvirág-keringő" - búcsúztava a telet és köszöntve a tavaszt! (Ez csak az én megjegyzésem).

A műsorban Petress Zsuzsa emlékezett Kemény Egon: "Talán a csillagok" c. rádióoperettjére,(bemutató:1949. december 31.) első rádiós nagy alakítására és Gyurkovics Máriára, akivel akkor együtt énekelt ebben az operettben.
A "Hópehely-keringő" kitörő sikere szinte Kemény Egon rádiós "névjegye" lett azokban az időkben.
Ennek a résznek az ismétlése ma du. kb. 17:35-től kezdődik.

Nekem a mai műsor is egy teljs boldog órát szerzett a sok szórakoztató muzsikával és a régi, nagyszerű előadókkal, felvételekkel!
922 • smaragd
Előzmény 920
2015-03-05 13:03:34
Köszönöm szépen.
Ezt a forráskatalógust én is ismerem. A művet nem.
Talán Kemény Egon volt a hangszerelő és kiírták a nevét?
Kemény Egon szövegíróként nem alkotott (csak itt-ott szépített...).
921 • Búbánat
Előzmény 920
2015-03-05 12:25:08
Elírtam a dátumot, helyesen: 1929. december 7.
920 • Búbánat
Előzmény 918
2015-03-05 12:17:56
Említettem „A Fővárosi Operettszínház műsora 1923-1973. Színháztörténeti füzetek 55. szám, Magyar Színházi Intézet, Budapest, 1973.” Kiadványt. A Zenetudományi Intézet közrebocsátotta „Operett Magyarországon, 1860–1958 forráskatalógus” ugyancsak tartalmazza illetve jelöli a társszerzőséget:

Beretvás Károly – Kemény Egon: A HÁROM JÓMADÁR.
Operett 3 felvonásban. Rendező: Beretvás Károly.
Bemutató: 1929. március 5. Fővárosi Operettszínház
919 • Búbánat
Előzmény 918
2015-03-05 11:32:54
Hát akkor feltett kérdésemre vonatkozóan, látom, Te sem tudsz többet, mint én...Felvettem magnókazettára. A műsorvezetőtől elhangzik ugyanaz a mondat, utalva a Hatvani diákjai rádiós bemutatójára, amit Ruitner Sándor cikkéből idéztem: "Ez az operett aztán az Operett Színházban folytatta útját." Az is lehet, hogy a rádióújságba írt cikk szerzője mást adott Ruitner "szájába", és az a téves mondat aztán "keringeni" kezdett, ami, lám, máig tart... Ha Ruitner Sándor olvassa a Momust s benne ezt a topicot, úgy megtalálja módját, hogy megerősítse vagy megcáfolja a neki tulajdonított szavakat.

Úgyhogy, végül is megerősíted kételyemet e mondat valóságtartalmáról. Én is csak erről a három Kemény Egon operettről tudok, amit Te is említettél, az Operettszínház számára komponáltakat.
918 • smaragd
Előzmény 915
2015-03-05 04:38:27
Kedves "Búbánat" !

Kemény Egon zeneszerző 3 nagyoperettet komponált a Fővárosi Operett Színház részére (korabeli helyesírás szerint:)

"Kikelet ucca 3."

"Fekete liliom"

"Valahol Délen"

Ruitner Sándor említett írását nem ismerem.
Érdekes, hogy a tegnapi műsorban sem halottam ezt a mondatot, miszerint a "Hatvani diákjai"-t a Operettszínház játszotta.

Amit hallottam, azt helyesen mondta be Nagy Ibolya, a fenti 3 nagyoperettet említette, évszámmal és főszereplőkel, úgy ahogy a mediaklikken olvasható, a 2014. július 23-án sugárzott "Kemény Egonra emlékezünk" műsorának ismertetőjében szerepel.

A "Hatvani diákjai"-t (még...) nem játszotta az Operettszínház. Talán egykor szó volt róla, azt nem tudom.

Máshol is olvastam a Beretvás Károly-féle utalásról. Ez a darab Kemény Egon művei között nem szerepel.
Nem ismerem, azt hiszem, hogy itt valamilyen tévedésről van szó.

Kemény Egon kiváló és elismert hangszerelő is volt.
Világhírűvé vált kortársai zenéjét is hangszerelte, amelynek egy részének titokban kellett maradnia, más része nyílt titok volt, egy része pedig megjelent a nyomtatott kottafüzetek bal felső sarkában: "Kemény Egon hangszerelése".
Ami titok volt, az is maradt...ő nem árulta el senkinek.
917 • smaragd
Előzmény 910
2015-03-05 03:54:58
Javítás: "Búbánat"
Elnézést kérek :-)
916 • Búbánat
Előzmény 915
2015-03-04 20:56:01
"Hatvani diákjai"
915 • Búbánat
2015-03-04 20:47:58
Kedves Smaragd!

Talán tudsz segítségemre lenni abban, vagy esetleg rámutatni olyan forrásra, ami választ adhat kételyemre, mely a következőkből fakad:

Ruitner Sándor írta a „Volt egyszer Dalszínház” címmel megjelent cikkben (ami a rádióújságban volt egykor olvasható), hogy a rádióban bemutatott Hatvani diákok című daljáték „aztán az Operett Színházban folytatta útját, 1955-ben.” Gondolom, ezt az információt vette át Nagy Ibolya is, amikor a mai operettműsorban szólt a rádiós daljáték „utóéletéről”.

Megpróbáltam utána nézni ennek, de sehol nem találtam nyomát, hogy még a rádióbemutató évében (1955) vagy később, játszotta volna az Operett Színház a darabot. Nincs benne Rátonyi Róbert Operett könyvében sem, pedig ő rendkívül alaposan, kronológiát tekintve évről-évre sorra veszi az operett-újdonságokat, -bemutatókat – és nemcsak az Operett Színházét. Nem említi.
Ahogyan nincs ennek nyoma Gál György Sándor-Somogyi Vilmos Operettek könyvében és Németh Amadénak a Magyar Operett történetéről írt munkájában sem. Megnéztem az interneten hozzáférhető Színházak adattárát, ott sem hozzák ezt.
A kételyemet tovább erősíti, hogy elővettem az antikváriumban vásárolt kiadványt: „A Fővárosi Operettszínház műsora 1923-1973. Színháztörténeti füzetek 55. szám, Magyar Színházi Intézet, Budapest, 1973. Összeállította Koch Lajos.” Elvileg ennek a kiadványnak az összes, 1923 és 1973 között a Fővárosi Operettszínházban bemutatott operettcímet és adatait (szerző, cím, átdolgozó-fordító, díszlettervező, jelmeztervező, koreográfus, rendező neve, a bemutató ideje – év, hó, nap; jelöli azt is, hogy új bemutató, felújítás vagy új betanulás) tartalmaznia kell.
Fellapoztam az 1955. évet. Abban az évben – a kiadvány szerint – mindössze egy bemutatót tartott a teátrum:

1955. április 1. Huszka Jenő: Szabadság, szerelem. Rátonyi is csak ezt hozza könyvében operett újdonságként.

Viszont Kemény Egon új operettjét, amit a Hatvani diákjai után komponált, a Valahol délen-t, már a következő évben (1956. március 30.) bemutatta az Operettszínház.

Ez a színháztörténeti füzet még említi a Kemény Egon-bemutatók között a Fekete Liliom (1946. december 20.), A három jómadár (1929. december 7. ; zenéjét részben Beretvás Károly szerezte) és a Kikelet utca 3. (1929. április 27.) darabokat.

Persze, elő kellene venni a korabeli Színház és Mozi műsorokat is, hogy utána nézhessek, ami kérdés felmerült bennem.

Esetleg, tudnál számomra olyan forrásadatra rámutatni, ami megnyugtathat; hitelesen tanúsítja, hogy tényleg játszotta 1955-ben (vagy később) a Hatvani diákjai című operettet a Fővárosi Operettszínház?

Köszönöm előre is fáradozásodat.

914 • smaragd
Előzmény 912
2015-03-04 18:17:50
Bocsánatot kérek!

Engem a tegnapi és mai műsor nagyszerűsége igen felkavart. A remek összeállítások szerkesztése Nagy Ibolya érdeme!

Amikor ma délután bejegyzéseimet -sajnos több elütéssel és 2 tárgyi elírással megírtam - azon drukkoltam, hogy elérjem a 17 órás ismétlést.
Közben eszembe villantak a hibák és 6 után szerettem volna kijavítani őket.

Hálásan köszönöm, hogy még melegében megtetted helyettem :-) !

Ráadásul arra is emlékszem, családom szomorúságára is, amikor a rádió Simándy halálhírét bemondta.

Nekem

Simándy József - az örök tenor.
913 • Búbánat
Előzmény 910
2015-03-04 17:44:44
Biztosan azt akartad írni: a beszélgetés 26 évvel ezelőtt készült (1989)...
912 • Búbánat
Előzmény 910
2015-03-04 17:29:06
Kicsit pontosítalak:

- Simándy József és Petress Zsuzsa is egyaránt, március 4-én hagyott itt bennünket (1997 és 2001)

- A bejátszott rádiós riportban elhangzik, hogy "már 34 éve annak”, hogy a három művész Kemény Egon daljátékának felvételén közreműködött: tudjuk, a bemutató éve 1955 volt. Ennek ismeretében a beszélgetés nem készülhetett 26 évvel később. A hallott riportbejátszás felvételének ideje 1989 év. (Az év februárjában volt Bessenyei Ferenc 70 éves, az előző év decemberében töltötte be Petress Zsuzsa a 60-at - lehet, véletlen összejátszása is, vagy apropója a beszélgetés időzítésének akkoriban.)

(Simándy József 1916-ban született, jövőre ünnepeljük születésének 100. évfordulóját!)
911 • smaragd
Előzmény 910
2015-03-04 16:42:29
"Simándy József - az örök tenor"
910 • smaragd
2015-03-04 16:40:52
A mai műsorról "búbánat" a Simándy - az örök topicban ír.
Én is hozzáfűztem egy rövid bejegyzést.

Kemény Egon és szerzőtársai: "Hatvani diákjai" című daljátéka - amely a rádióoperettek sorában készült el - a mai műsor egyik alapműve, szinte köré fonta Nagy Ibolya mindazt a kedvességet és szeretetet, amely Petress Zsuzsa, Bessenyei Ferenc és Simándy József iránt érez és érzett a közönség és a szerkesztő-műsorvezető maga is...

Olyan érdekes és kellemes, oldott légkörű összeállítás volt, ami feledtette bánatunkat, az azóta elhunyt művészek hiányát.
Petress Zsuzsa elhunytának napja a mai, márc. 4., Simándy Józsefé néhány nap múlva lesz.
Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző - akinek tehetségét a résztvevők visszaemlékezve rá méltatták -1969-ben hunyt el, a beszélgetés 26 évvel később készült.

A részletes mai program a facebook oldalon, Dankó Rádió olvasható.
28   Búbánat • előzmény27 2016-09-13 10:52:54
Áthozom az alábbi beírásokat innen:
Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)

825 • smaragd
Előzmény 824
2015-01-30 03:50:22
Ebben az évben születésének 110. évfordulója lesz...

824 • smaragd
Előzmény 822
2015-01-30 03:47:01
Kemény Egon (Wien, 1905 - Budapest 1969) kétszeres Erkel-díjas zeneszerző közel négy évtizedes aktív zenei munkássága alatt végig nagy idegi megterhelés alatt állt a határidők pontos betartása miatt- egész életét a zene töltötte be.
Szelíd, kedves, finom úriember volt, (nagypolgári származását, kifogástalan némettudását 1945 után titkolni kellett) késői családalapítása után visszavonultan élt és alkotott.

Mindenki ismerte őt a zenei, színházi és filmes pályán. Sajnos mára már kevesen vannak közöttünk.

Ezért is olyan fontos a visszaemlékezés, Nagy Ibolya áldásos tevékenysége a Dankó Rádióban!
mediaklikk. hu oldalán a Kemény Egon zeneszerző pontos szakmai életrajza olvasható.
(A wikipédia pontatlan)

A hiányérzet főleg a színpadi művek újrajátszásában mutatkozik.
Egyrészt valamennyi rádióoperettje színpadi műként is előadható, másrészt a "Valahol Délen"c. nagyoperett közönség és kasszasiker sorozata is elakadt az Operettszínházban.A 1956 tavaszi bemutatót követően, amit a Rádió teljes egészében sugárzott, novemberig tartó előadássorozat követett.

Ez a darab fergeteges sikert aratott Moszkvában, Leningrádban, Kijevben, Odesszában és számtalan más színpadon, még évtizedekkel később is!

A Kossuth-díj nem a legfontosabb, de illene legalább utólag odaítélni Kemény Egonnak.

Ebben az évben lenne születésnek 110. évfordulója lesz, talán ezért is került mostanában többször előtérbe neve és zenéje.
823 • Búbánat
Előzmény 822
2015-01-29 12:27:25
Annyi pontosítást: hogy a felsorolt művek – a Valahol délen (1957) kivételével – mind rádióoperettnek készültek.
822 • Búbánat
Előzmény 821
2015-01-29 12:07:22
Nem árt azt sem tudatosítani: Kemény Egon Ábrahám Pál testi-lelki jóbarátja, műveinek hangszerelője volt. Minderről a Túl az Óperencián című műsorban sok szó esett, amikor édesapjára emlékezett leánya a Dankó Rádió stúdiójában, Nagy Ibolya mikrofonja előtt. Jó volt hallgatni a bejátszott sok szép Kemény Egon-melódiát is – köztük a „Hópehely-keringő”-t Gyurkovics Mária ihletett tolmácsolásában. Tudomásom szerint ezt a dalt Gencsy Sári is felénekelte a rádióban (vagy a hanglemezgyár stúdiójában?), vele is szívesen újrahallgatnám ezt a gyönyörű dalt!
A Májusfa és a Talán a csillagok mint első rádióoperettek (ami „hungaricum” is lehetne) méltán válthatnak ki 66 év után ma is érdeklődést a rádióhallgatóból – ha egy-egy daluk felcsendül az „éter hullámhosszán”! Mindazonáltal számomra – talán nem véletlenül – a Csokonai és Lilla szerelmét megörökítő-megzenésítő Komáromi farsang című színpadi alkotása az, ami első számú kedvencemmé vált, amihez kellett Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert álomszép éneklése is a rádió 1958-as stúdiófelvételén. De említhetem Kemény Egon Valahol délen, Hatvani diákjai, Krisztina kisasszony című operettjeit vagy egyik utolsó, a Messzetűnt kedves című, történelmi hangulatot keltő, érzelmes dalművét; szerencsénkre ezek rádiófelvételei nem vesztek el az idők során: időnként részleteket halhatunk belőlük a Dankó Rádió operett műsorában.

Azt se bánnám, ha egy – akár tematikus - válogatás jelenne meg CD-n Kemény Egon szerzeményeiből! Ehhez meg kellene állapodni a jogörökösöknek a Magyar Rádióval és a Kiadóval. Kezdeményezésen semmi nem - vagy sok minden? - múlhat…












27   Búbánat • előzmény26 2016-09-13 10:50:38
Áthozom az alábbi beírásokat innen:
Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)

821 • smaragd
Előzmény 819
2015-01-29 04:28:10
Kedves Búbánat!

Nagy örömmel tettem, úgy veszem észre, hogy Kemény Egon zenei életműve ezen a fórumon tőled hozzám vándorolt át :-), valahogy átvándoroltattad...:-)

Célom az volt, hogy röviden bemutassam azaz érzékeltessem az akkori rádiósok - beleértve Kemény Egon munkásságát, aki önálló zeneszerzőként tevékenykedett - művészi hozzáállását, abban a nehéz időszakban is szellemi összetartásban, magas szintű zenei és színházi célokat követve.

A "Hópely-keringő" verse minden bizonnyal olyan szöveges alap volt, amelyet Kemény Egon állandóan keresett, amire az általa megkomponált zene biztos és támogató alapokon nyugszik, szép és hangulatos.

A "Hópehely-keringő" még nagyobb siker lett, mint a "Májusfa-keringő"!

A "Hópehely-keringő" Nagy Ibolya műsorában, a "Túl az Óperencián" címűben is többször felhangzott már, Gyurkovics Mária hasonlíthatatlanul szép koloratur szoprán énekével.

A "MÁJUSFA" és a "TALÁN A CSILLAGOK" keringőit és dalait a műszaki fejlődést követve később magnóra vették a Rádióban, ezeket hallhatjuk a Dankó Rádió műsorában.

819 • Búbánat
Előzmény 814
2015-01-28 21:18:17
Kedves Smaragd!

Köszönöm a Májusfa illetve a Talán a csillagok c. Kemény Egon- rádióoperettek témakörben írt hozzászólásaidat!

Mivel szóba került, előkerestem az utóbb említett operett Hópehely-keringő címen ismertté vált dalának versszövegét, melyet idemásolok:

Hópehely-keringő

Dalszöveg: Romhányi József

Hópelyhek, hópelyhek, csillámló jókedvet,
víg táncot hintsetek a hegyre szaporán!
Hullass csak hólabdát, a fáknak hósapkát,
s a földre szőnyeget, hogy csússzon a szán.
Az ég most nem ragyog, talán a csillagok
hullnak le hozzád, te álomtanyánk.
Hópelyhek, hópelyhek, csillámló jókedvet,
a tiszta, szép örömet hintsétek ránk!

Hófedett hegytetőn, szép lankás lejtőn
siklik a sí, és csúszik a szán.
Át minden árkon, át minden erdőn
ijedten szökken a mókus a fán.
Száguldunk versenyt, új erőre serkent,
ki lesz az első majd a völgybe’ lent.
Csillogó szemmel a hó is csillagtenger,
s egy fényes csillag itt a melleden.

Hópelyhek, hópelyhek… (Refr.)


816 • smaragd
Előzmény 813
2015-01-28 06:33:24
" TALÁN A CSILLAGOK "

...avval a feltétellel, hogy...
815 • smaragd
2015-01-28 04:42:09
Ami a Kossuth-díj odaítélését illeti, azt Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző zenei életművével már régen kiérdemelte.
Egyrészt sokoldalú, minden új iránt fogékony rendkívüli zenei tehetségével valamint zeneműveivel,amelynek egyik zenei irányvonala a régi magyar zenei motívumok megőrzése és beépítése volt zenedarabjaiba - korai műveitől kezdve utolsó daljátékáig.
Másrészt önzetlen szervező munkájával, amelyet zeneművész pályatársaiért tett az egykori szerzői jogvédelem terén és a Magyar Zeneszerzők Szövetsége alapító tagjaként.

Vajon, van-e napjainkban valaki, van-e olyan intézmény, színház, aki felterjeszti Kemény Egon zeneszerzőt - most már posztumusz - az őt megillető magas kitüntetésre?

814 • smaragd
2015-01-28 04:32:17
"MÁJUSFA" - rádióoperett

Zene: Kemény Egon
Írta: Mesterházi Lajos és Szász Péter
Versek: Romhányi József

Dalok és keringők:
Májusfa-keringő
Balaton-keringő
Sör-dal
Konty-dal
Kirándulók-dala
Szövőgép-dal

"TALÁN A CSILLAGOK" - rádióoperett

Zene: Kemény Egon
Írta: Szász Péter
Versek: Romhányi József

Dalok és keringők:
Hópehely-keringő
Hóvirág-keringő
Mackó-tánc
Szélvész-dala
813 • smaragd
2015-01-28 04:25:58
"TALÁN A CSILAGOK"

A Rádió elnöksége a "Májusfa" c. nagyoperettet slágerkeringője és más kedvelt zenei részletek miatt, a hallgatóközönség elismerésére való tekintettel 1949. Szilveszterén újra sugározni szándékozzott.
A májusi téma miatt azonban mégis új rádióoperettet rendeltek meg Kemény Egon zeneszerzőtől, avval a felvétellel, hogy a "Májusfa-keringőt" beleírja.
Ezért a szövegkönyvírók a fenti slágerkeringő köré írtak egy új, szilveszteri témájú szövegkönyvet, így született meg a "Talán a csillagok" c. rádióoperett, a "Májusfa-keringő"-ből "Hópehely-keringő" lett.
Szilveszterkor sugározták, az akkori időkben az egyik leghallgatottabb műsoridőben.
812 • smaragd
2015-01-28 04:17:22
"MÁJUSFA"
Gyors tempóban készült ezért minden, a szövegkönyv, a muzsika.
Kemény Egon bravúrja, hogy a rövid határidő ellenére megírta a "Májusfa-keringő"-t, amelynek dallama már a bemutató előtt szárnyra kelt a Rádióban, mindenki az fütyülte, dúdolta.
"Májusfa, májusfa,
de szép vagy májusba'"
A szerzők boldogan vállalták később az általuk megteremtett új zenei műfaj első darabjának hiányosságait, amelyek a műszaki és egyéb korabeli adottságokból adódtak.

Új rádiós műfaj jött létre: a rádióoperett.
A "Májusfa" című nagyoperett - minden bizonnyal - a világon az első rádióoperett.

A rádióoperett valószínűleg magyarországi műfaj maradt, nincs adat arról, hogy más országok átvették volna a Magyar Rádió új műfaját.
811 • smaragd
2015-01-28 04:07:19
"MÁJUSFA"
Az első rádióoperett létrejöttének körülményei,
rádiótörténeti esemény.

1949-ben (4 évvel a II. világháború vége után) a Magyar Rádió eszmeileg elkötelezett vezetősége meglepő módon május elsejére nem szokványos, hanem -a fiatalok boldogságát hazánkban- bemutató vidám témájú, szórakoztató műsor készítésével bízta meg Mesterházi Lajost, Szász Pétert, Lehel Györgyöt, Dr. Rácz Györgyöt és Tamássy Zdenkót.
Dr. Rácz György dramaturg, főrendező ötletére nagyoperett írásába fogtak. Mesterházi Lajos - ahogy Tamássy Zdenkó emlékezett - teljesen természetesen Kemény Egonhoz fordult a zene megkomponálásához.
A verseket Romhányi József írta.
Minden előzmény és tapasztalat nélkül, gőzerővel folyt a munka - énekesek, színészek, énekkar, zenekar - hogy május 1-én, este a rádió mellett a közönség (akkor még szinte az egész ország a rádió mellett ült) meghallgathassa az első saját készítésű operettet, innen ered a mű címe is.
810 • smaragd
2015-01-28 03:53:52
"MÁJUSFA"

806 • smaragd
Előzmény 803
2015-01-25 17:40:01
Köszönöm szépen!
Szerdától lesz időm, addig csak olvasni tudok - esetleg...:-)
Ami a "Májusfa" sikerét illeti,Tamássy Zdenkó az óriási sikerről beszélt, főleg ami a "Májusfa" keringőt illeti, ebből lett a "Hópehely"-keringő a "Talán a csillagokban", ez valóban zeneileg megegyezik, nagyon sokszor játszotta a rádió, és Nagy Ibolya is, sőt az internetes MR7 is...
805 • Búbánat
Előzmény 803
2015-01-25 17:22:53
Kemény Egon – Szász Péter: Talán a csillagok - rádióoperett

Rádió Dalszínházának bemutatója:1949. december 31.

Km.: Bán Klári, Gyenes Magda, Gyurkovics Mária, Pogány Margit, Rafael Márta, Hadics László, Mindszenti Ödön, Rátonyi Róbert, valamint az MR Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus

Rendező: Rácz György

Vezényel: Lehel György

A darab egyik ismert részlete az Ún. "Sördal", melyet a Dankó Rádió operettműsorában meghallgathattuk, a korabeli felvételen Mindszenti Ödön és Rátonyi Róbert énekelnek.
804 • Búbánat
Előzmény 803
2015-01-25 17:20:20
A szereplők között volt a felsoroltakon kívül: Pogány Margit, Bilicsi Tivadar, Hlatky László és Mindszenti Ödön is.
803 • Búbánat
Előzmény 801
2015-01-25 17:19:22
Kedves "smaragd"!

Reagálva erre a hozzászólásodra, hivatkozom a következő linkre:

Az első rádióoperett, a Májusfa bemutatója a rádióban – 1949. május 1.

Azt is írtam, hogy a Májusfa nem aratott igazán sikert, „aminek oka nem a zenéjében rejlett, hanem a szövegkönyv és a versek sutaságaiban keresendő; pár hónappal később (1949. december 31.) a rádióban felcsendült Kemény Egon neve alatt a „Talán a csillagok” című új operett, ami nem is új, mert a zene a régi volt: a Májusfáé. S ezáltal mondhatni annak „ikertestvére”, slágerszámait gyakran sugározta a rádió. A rádiós produkció létrehozói elvetették a Májusfa nem teljességgel tökéletes szövegkönyvét, hiszen kiderült: a zene időtálló; a zeneszámokhoz új szöveget írattak, új librettó került a számok köré. A „Talán a csillagok” tehát tulajdonképpen nem volt egyéb, mint a „Májusfa” zenéje, más, megfelelőbb tálalásban.”
802 • smaragd
2015-01-25 15:52:19
Kedves Búbánat!
Köszönöm megértésedet, halaszthatatlan dolgaim vannak, mihelyt lehet folytatjuk, :-)

Az alábbi 'kisérleti' szó természetesen nem a zenére vonatkozott, hanem az új műfaj izgalmas kezdetére.
Mondhatjuk úttörőnek is, utat vágott, helyet csinált sok szép új műnek.
801 • smaragd
Előzmény 799
2015-01-25 14:53:42
Köszönöm válaszodat, a rádióoperett műfajának, ill. magyar egyediségének, hungarikum voltának témájában is.
Alaposan át fogom olvasni ezeket a fontos bejegyzéseidet, mihelyt lesz egy kis időm!

Kemény Egonról Nagy Ibolya a kétszeres Erkel-díjas zeneszerző halálának 45. évfordulóján, ez év júliusában egész napos (1 óra) műsorral is megemlékezett.
Ebben a műsorban Tamássy Zdenkó hangfelvételen emlékezett vissza az első rádióoperettre (Májusfa), annak óriási sikerére és 'közkívánatra való' szilveszteri átírására, a második rádióoperettre a "Talán a csillagokra".
Úgy tudom, hogy a "Májusfa" és a "Talán a csillagok" később felvételre kerültek, de már nincsenek meg a szalagok.
Mindez 1949-ben volt.
Ez a topic 1950-nel kezdődik.

A első és a második - szinte "kísérleti" rádióoperetteket számtalan újabb mű követte.

(Elnézést kérek, ha esetleg ismétlés van az általad írtakkal az én szövegemben, majd visszatérünk erre, engem most leginkább az érdekel, hogy hungarikum-e ez az új - 1949 - rádiós műfaj.
Azt hiszem, ez a téma is nagyon fontos az "Operett Rádió" :-) indításához)
800 • Búbánat
Előzmény 799
2015-01-25 13:34:14
Az idézett beszélgetésben említett Májusfa- rádióoperett születésének negyedszázados évfordulóján, 1974. december 14-én, a Kossuth adón 20.25 és 22.00 óra között hangzott el a rádióban a Májusfá-val kezdődött... című adás, melyben Rácz György főrendező idézte fel – sok zenei emlékkel illusztrálva – „történelmi visszaemlékezéseit” a műfaj születésétől és annak olyan csúcsteljesítményeiről, mint pl. a Kossuth-díjjal jutalmazott „Csínom Palkó”.

A zenei illusztrációk egy részét archívumból,pincéből, magángyűjteményből előkotort felvételekről játszotta be az adás szerkesztője, amelyeken ének- és színművészeink színe-java szerepelt hangjukkal:

Bende Zsolt, Bilicsi Tivadar, Gáti József, Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Horváth Tivadar, Kövecses Béla, Körmendy László, Külkey László, Lukács Margit, Medgyaszay Vilma, Mindszenti Ödön dr., Neményi Lili, Petress Zsuzsa, Raffael Márta, Rátonyi Róbert, Sárdy János, Szabó Miklós, Tompa Sándor, valamint az Állami Hangversenyzenekar, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, a Forrai- és a Földényi Kórus.
Vezényel: Bródy Tamás, Breitner Tamás, Fischer Sándor, Gyulai Gaál Ferenc, Kerekes János, Lehel György és Polgár Tibor.

Zenei munkatárs: Palásti Tibor
Adásrendező: Bodnár István
Szerkesztő: László György

799 • Búbánat
Előzmény 798
2015-01-25 13:14:29
A rádiózenekar kiváló karmestere halála előtt a „rádióoperettek” keletkezésének körülményeiről is érdekes történeti adalékokkal szolgált: „Számvetés Lehel Györggyel”

B.É. - Ön is tagja volt annak a csoportnak, amelynek az volt a feladata, hogy szinte futószalagon
gyártsa a zenés darabokat. Ezért is nevezték a Rádiót akkor „operettgyár”-nak.

L.GY. - 1949-50-ben rendkívül nagy politikai súlyt kezdtek fordítani a rádióműsor népszerűsítésére, hogy minél populárisabb, minél szórakoztatóbb legyen. Hiszen az életszínvonal romlott, a politika egyre keményebb lett, szükség volt valami ellensúlyozásra.
Akkor jött létre egy brigád, egy társaság, akik a Rádióoperettet gyártották. Ma már szinte hihetetlen, hogy hetenként egy új operettet produkáltunk, hosszú időn keresztül. Ennek a teamnek a vezéralakjai voltak: Rácz György rendező, Szász Péter dramaturg. A darabok legtöbbjét pedig én dirigáltam. Az operett bemutatók általában szombatonként, a 10-es stúdióból mentek élő adásokban. Ez a stúdió akkor épült fel, tehát még új volt. A zenekar rendszerint az erkélyszerű kiképzésen, a galérián volt elhelyezve, a színészek és az énekesek pedig a földszinten voltak. Nyugodtan mondom, hogy nehezebb volt az akkori körülmények között egy operett előadást létrehozni, mint ma mondjuk a szimfonikus koncertet vezényelni.
Mindenesetre nekem – egészen fiatal emberként – jó karmesteri gyakorlatot jelentett. Ma már hálás vagyok a sorsnak, amiért ebben részt vettem, hiszen olyan szakmai gyakorlatnak felelt meg, amit más kollégák színházi szerződéssel szereznek meg, azzal a plusszal, hogy itt nem sorozatban mentek az előadások, hanem csak bemutatók voltak. A darabok között, amit hetenként vagy kéthetenként produkáltunk, persze sok volt a selejt. Ilyen rövid periódusokban nem lehet csupa jót alkotni. Azért egy-két maradandó mű is van ezek között.
Az első rádióoperett Kemény Egon „Májusfa” című operettje volt. Erre azért emlékeszem, mert a „Keringője” ma is él és megy néha a Rádió műsorában. Farkas Ferenc „Csínom Palkó” című daljátéka rögtön a bemutató után rendkívüli sikert aratott és nagyon népszerű lett. A zeneszerző Kossuth-díjat kapott érte.
26   Búbánat • előzmény25 2016-09-13 10:47:44
Áthozom az alábbi beírásokat innen:
Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)

700 • Búbánat
Előzmény 699
2014-11-27 23:01:58
Valóban, ezt a szép kettőst nem említettem meg. (Főleg Lehárra koncentráltam...)
Köszönöm, hogy pótoltad. Meglátjuk, mit hoz a holnap? Fagyot csak nem? Ez amúgy sem jellemző a Dankó Rádió műsoraira...
699 • smaragd
2014-11-27 15:58:33
Kemény Egon szép dalát, amelyet Sándor Judit és Rösler Endre énekelt,a Magyar Rádió szimfonikus Zenekara kísért, Nagy Ibolya a már említett Lehár és Kodály művek közé szerkesztette. Úgy, ahogy a mai műsorelőzetesben is szerepel :-)
Kemény Egon-Dalos László: Őszi séta. Ezzel a hangulatos művel búcsúzhatunk is az idei ősztől.

637 • smaragd
2014-10-20 04:51:21
Az elmúlt héten a nagy művészekre való visszaemlékezések sora Kemény Egon születésnapján, október 13-án, hétfőn
Kemény Egon-Erdődy János-Gál György Sándor: Komáromi farsang című
daljátékával (rádióoperett formában felvéve, 1957)indult.
Elhangzott:
"Az első reggel..." Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert
"A nápolyi király dala" Fekete Pál
"Lilla románca" Házy Erzsébet
"Kraxelstumpf szerenádja" Bilicsi Tivadar
Ebből az operettből a Rátonyi Róbert emlékhéten Nagy Ibolya szerkesztésében Gózon Gyulát is hallhattuk, aki a "Korcsmáros dala" (Kelemen) c. részletet énekelte.Közreműködött a Magyar Rádió Szimf.zenekara, vez. Lehel György és a Földényi kórus. Zenei rendező: Ruitner Sándor.
25   Búbánat • előzmény24 2016-09-13 10:46:59
Áthozom az alábbi beírásokat innen:
Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990)
(Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)

634 • Búbánat
2014-10-07 12:19:13
A Dankó Rádió mai operettműsorában részletek hangzottak el az első, úgynevezett „rádióoperettből”, melyet Rácz György rendezett, és 1949. május elsején volt a bemutatója a rádióban:

Kemény Egon - Százs Péter/Mesterházi Lajos: Májusfa

A stúdiófelvételen közreműködött Bán Klári, Gyenes Magda, Gyurkovics Mária, Petress Zsuzsa, Pogány Margit, Vámos Ágnes, Bilicsi Tivadar, Hlatky László, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla, Lendvay Andor, Mindszenti Ödön és Rátonyi Róbert, valamint az MR szimfonikus zenekara-
Vezényelt: Lehel György

A mai adásban az alábbi részletek csendültek fel a Májusfából:

- Konty-kettős (Gyenes Magda és Rátonyi Róbert)
- Balaton-keringő (Gyurkovics Mária és a Földényi Kórus)
- Kiránduló dal (Bán Klári, Gyenes Magda, Pogány Margit, Bilicsi Tivadar, Hlatky László, Mindszenti Ödön)
- Sördal (Mindszenti Ödön és Rátonyi Róbert)

A műsorban részleteket hallhattunk még Kemény Egon másik darabjából, a Komáromi farsang című daljátékból (Gózon Gyula) és Eisemann Mihály műveiből (Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Ajtay Andor, Bende Zsolt, Rátonyi Róbert).
)
NAGY IBOLYA/
KEMÉNY EGON zeneszerzőre emlékezünk, aki 45 éve hunyt el.
TÚL AZ ÓPERENCIÁN 11 és 17 órakor.
----------------------------------------------------------------------------------
Kemény Egon (Bécs, 1905.október 13.-Budapest, 1969. július 23.) kétszeres Erkel-díjas zeneszerző. Édesapja Bécsben nagyra becsült sebész főorvos volt. Visszaköltözve a szülői házba Kassára, tanulmányait a kassai Zeneiskolában kezdte. Hat éves volt, amikor zeneértő édesapja felismerte fia abszolút hallását.
Kassai nevelkedése, miskolci érettségi után a bécsi Zeneművészeti Főiskolát végezte el, tanára Franz Schmidt volt.
A könnyűzene felé fordulva, önálló zenei pályája kezdeti sikereit divatos táncslágereivel (charleston, foxtrot, tango, keringő - szalon-jazzorchesterre) aratta.
Színpadi műveit a Fővárosi Operettszínház mutatta be: első nagyoperettje a „Kikelet utca 3” 1929, (Eggerth Márta, Kabos Gyula), „Fekete Liliom” 1946, (Karády Katalin, Latabár Kálmán), „Valahol Délen” 1956, (Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert).
1929-től hat és fél éven át Ábrahám Pál munkatársa volt Budapesten és Berlinben. 1933-ban tért haza Budapestre. A Magyar Rádió 1934-ben sugározta először kompozícióját: „Fantázia a Hullámzó Balaton c. népdalból”. Sokszínű zenei munkakapcsolata a Magyar Rádióval élete végéig tartott. 1949-ben rádiótörténeti jelentőségű felkérést kapott az első rádióoperett, a „Májusfa” zeneszerzésére. A „Májusfa-keringő” óriási sikert aratott.
Kemény Egont az egész zenei szakma ismerte, kiváló hangszerelőként is szerette, tisztelte.
Tehetsége és önzetlen szorgalma pályatársai darabjainak sikerre vitelében is szerepet játszott.
A „Fűszer és Csemege” című hangosfilmje 1940, (Szörényi Éva, Jávor Pál) addig nem látott nézőrekordot ért el.
Gyermekeknek írt kórusműveit (Erkel-díj, 1953) generációk kedvelik, éneklik „Kinyílott a pitypang” „Kukták dala”, „Úttörővasút”.
Rádióoperettjeit a Rádió Dalszínháza mutatta be „Talán a csillagok” 1949, „Hatvani diákjai” Erkel-díj, 1955, „Komáromi farsang” 1957, „Krisztina kisasszony” 1959, „A messzetűnt kedves” 1965. Főszerepekben: Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Petress Zsuzsa, Bessenyei Ferenc, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Simándy józsef. Helyszínek: Debrecen, Győr, Komárom.
Kemény Egon élete végéig örült annak, hogy sikerült hazánkban a szimfonikus könnyűzenét meghonosítania, „Schönbrunni orgonák” 1937.
Özvegye Kemény Egonné Mária, gyermekeik: Annamária és Egon.
Kemény Egon zenei pályáját lánya Kemény Annamária nagy szeretettel gondozza.
24   Búbánat • előzmény22 2016-09-13 10:46:23

Áthozom az alábbi beírásokat innen:
Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)

613 • Búbánat
2014-07-22 19:14:24
Ennyi olvasható az internetes Wikipédián, röviden, Kemény Egonról:

„ (Bécs, 1905. október 13. – Budapest, 1969. július 23.) Erkel Ferenc-díjas (1953) zeneszerző. Tanulmányait a bécsi Hochschule für Musik-on végezte, tanára Franz Schmidt volt. A harmincas évek közepétől Magyarországon élt. Elsősorban könnyűzenét és operetteket írt, de daljátékokat, dalokat, kórusműveket is. Szerzeményeiben gondosan ápolta az osztrák és német zenei hagyományokat. Egyik alapítója volt a Magyar Zeneművészek Szövetségének. Legnagyobb sikerű operettje: Valahol délen (1956).
A Színházi Adattárban négy bemutatóját rögzítették (Fekete liliom, Valahol délen, Krisztina kisasszony).
Érdekesség, hogy világhírű zeneszerző társa, Ábrahám Pál minden darabját ő hangszerelte
(Dankó Rádió) 2014. március 13.)”

Mivel holnap a Dankó Rádió külön műsort szentel a napra pontosan 45 évvel ezelőtt elhunyt zeneszerző emlékének (2014. július 23. de, 11.00 – 12.00 óra és ismétlése: 17.00 – 18.00 óra), fontosnak tartom az adatokat kiegészíteni és teljessé tenni a többi Kemény Egon- bemutatóval is:

1928 – Kikelet utca 3.
1946 – Fekete Liliom
1949 – Talán a csillagok
1955 – Hatvani diákjai
1957 - Valahol délen
1957 – Komáromi farsang
1961 – Krisztina kisasszony
1965 – Messzetűnt kedves

De ezeken a zenés darabokon kívül írt még szimfonikus könnyűzenei műveket, dalokat, kórusműveket, gyermekkarokat, úttörődalokat és sok-sok zenés hangjátékot is.

Az említett zenés darabok némelyike az ötvenes-hatvanas években az Operettszínház repertoárján folyamatosan jelen volt.

A fent felsorolt operettek, daljátékok mind szerepeltek a rádió Dalszínháza sorozatában bemutatott rádiófelvételeken, a kor hazai énekes-kiválóságainak közreműködésével.

Számomra kiemelt fontosságú a Komáromi farsang című Kemény Egon- operett és annak rádiós feldolgozása, mivel Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert alakították benne a két főhőst: Lillát és Csokonait. Erről a stúdiófelvételről a Házy-topicban többször is szót ejtettem.
Onnan idézem most az 524. számú bejegyzésemet, melynek sorait a holnapi emlékműsor kapcsán talán nem érdemtelen újra elővenni és olvasni:

„A Komáromi farsang Csokonai és Lilla szerelméről szól.
A Rádiózenekart és a Földényi Kórust Lehel György vezényelte.
Rendező: László Endre volt.

Ilosfalvy Róbertnek és Házy Erzsébetnek a Rádió Dalszínháza égisze alatt, 1958-ban, ez volt az első közös stúdiófelvételük.

A 196. szám alatt idéztem a zenei rendező, Ruitner Sándor visszaemlékező szavait:

...A dalműben hallható szerelmi kettős talán azért is hat olyan élethűnek, mert a két művész életútja ekkor kötődött össze s szerelmük legalább olyan tűzzel lobbant fel, mint a darabbeli Csokonaié és Lilláé…

Gál György Sándor és Somogyi Vilmos, az Operettek könyve társszerzői így emlékszenek vissza a felvétel körülményeire:

E könyv szerzői jelen voltak a Komáromi farsang rádiófelvételénél. A szöveget ugyanis, Erdődy János társaságában, Gál György Sándor írta. A felvételt a Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara kísérte. Lehel György vezényelt, s a zene a két főhősnek (Csokonai – Ilosfalvy Róbert, Lilla – Házy Erzsébet) olyan hátteret biztosított, hogy az komolyságban, drámai feszültségben az opera színvonalát közelítette meg. A gratulációkból és szerencsekívánatokból mindenkinek jutott. Szövegíróknak, karmesternek, szólistáknak, zenekarnak és énekkarnak egyaránt. Csak Kemény Egonnak nem lehetett további jószerencsét kívánni, mert úgy elbújt, hogy az ügyelők sem tudták megtalálni. Tehetségének értékét, rangját ez a mélységes szerénység jellemezte. Korán, idő előtt távozott.”
22   Búbánat • előzmény21 2016-09-13 10:45:33
Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)

576 • Búbánat
2014-01-19 13:20:39
A Dankó Rádió műsorának délelőtti operett-összeállításában régi rádiófelvételekről, neves magyar énekművészek előadásában hallgathattunk meg - többségében kevésbé ismert – operettrészleteket. Ezek a hangfelvételek nagyon ritkán kerülnek be valamelyik zenei műsorblokkba sugárzásra, ezért is tartom fontosnak megemlíteni és felsorolni azokat, melyeket elhangzottak a mai adásban:
„- Kemény Egon-dal: ’Szél, könnyű szél…’ (Gencsy Sári Km. a Földényi Kórus és a Stúdiózenekar)”

541 • Búbánat
2013-07-22 13:45:44
Ezen a héten Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző emlékműsora hallható minden nap a Dankó Rádió operettműsorában: délelőtt 11 órakor, és a délután ötórai ismétlésekor.

Kemény Egon Bécsben született József Attilával egyazon évben (1905), de a harmincas évek közepétől Magyarországon élt. Elsősorban könnyűzenét és operetteket írt, de daljátékokat, dalokat, kórusműveket is. Szerzeményeiben gondosan ápolta az osztrák és német zenei hagyományokat. Egyik alapítója volt a Magyar Zeneművészek Szövetségének. Legnagyobb sikerű műve, a Valahol délen című operett (1956). Ezen kívül szintén a kedvelt alkotások között említhetjük: a Kikelet utca 3. (1928), Fekete Liliom (1946), Talán a csillagok (1949), Hatvani diákjai (1955), Komáromi farsang (1961) – a rádiófelvételén Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert éneklik Lilla és Csokonai szerepét. További ismert darabjai voltak még: Krisztina kisasszony (1961), Messze tűnt kedves (1965).
Sajnos korán, 1969-ben elhunyt.

Az emlékműsorban a neves komponistára lánya, Kemény Annamária emlékezik, kinek beszélgető partnere ezúttal is a műsor szerkesztő-műsorvezetője: Nagy Ibolya.
A mai első adásban Kemény Annamária nagy szeretettel emlékezett vissza édesapjára, a budai szülői házra, ahol gyermekkorát töltötte, és arra a zenei miliőre, mely mindkét szülője részéről őt és öccsét körülvette.

Természetesen sok szép zenei részlet is felcsendült az adásban édesapja szerzeményeiből, de Eisemann Mihály, Polgár Tibor daljátékaiból is hallhattunk részleteket a rádió archív stúdiófelvételeiről.

Áthozom az alábbi beírásokat innen:
Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)

521 • Búbánat
Előzmény 15
2011-12-30 15:46:47
Kiegészítés

A 15. sorszám alatt hoztam:

Kemény Egon – Ambrózy Ágoston - Ignácz Rózsa – Soós László: Hatvani diákjai (daljáték)

Rádió Dalszínháza bemutató két részben

A hegedűszólót Ramor Ervin adja elő.

1955. április 9., szombat, 20:30-21:59, 22:15-23:08 Kossuth Rádió
15 • Búbánat
2008-03-06 23:21:26
14.) Kemény Egon – Ambrózy Ágoston - Ignácz Rózsa – Soós László: Hatvani diákjai (daljáték)

Rádió Dalszínháza bemutató: 1955

Vezényel: Lehel György
Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus (Karigazgató: Földényi János)

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc

Szereposztás:

Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc
Bankós professzor –Kovács Károly
Domokos professzor – Bárdy György
Kerekes Máté – Simándy József
Pálóczi Horváth Ádám – Sinkovits Imre
Naszályossy – Zenthe Ferenc
Kapocs – Hadics László
Csukás – Suka Sándor
Füzesséry Kristóf – Horváth Tivadar
Kocsondi – Lázár Gedeon
Reszegi pedellus – Csákányi László
Bule, volt pedellus – Gózon Gyula
Fodorito, csizmadiamester – Tompa Sándor
Amálka, a leánya – Petress Zsuzsa
Czibljavzek, császári biztos – Dénes György
Elmira – Mezei Mária
Pfutscher – Pethes Sándor


432 • Búbánat
Előzmény 431
2008-07-18 23:36:31
Kiegészítés

Kemény Egon – Szász Péter: Májusfa

A szereplők között volt a felsoroltakon kívül: Pogány Margit, Bilicsi Tivadar, Hlatky László és Mindszenti Ödön is.
431 • Búbánat
2008-07-16 21:01:59
1949 tavaszán Révai József, ekkoriban a közhangulat javítása érdekében proponál-
ta, hogy a rádió karolja fel az operettet mint műfajt, és szülessenek úgy-
nevezett rádióoperettek.

Az Irodalmi Osztály két frissen belépett ifjú munkatársa, Mesterházy Lajos és Szász Péter készítette el Kemény Egon
zenéjével az első rádióoperettet Májusfa címmel, s ezzel megindították
a korszak új rádiós műfaját. Művek egész sora született így, és a rádió-
operettekből nem egy később színházi produkció is lett.

364.) Rádiós bemutató: 1949. május 1.

Szövegkönyv: Szász Péter

Vezényel: Lehel György

Rendező: Rácz György

Km.: Bán Klári, Gyenes Magda, Gyurkovics Mária, Petress Zsuzsa, Vámos Ágnes, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla, Lendvay Andor, Rátonyi Róbert, valamint az MR szimfonikus zenekara és

egy akkor, alkalmilag verbuvált ifjúsági énekkar, melyet Forrai Miklós szervezett kifejezetten a rádióban bemutatandó zenés játékokhoz -, s mely egy évvel később már hivatalosan is a Magyar Rádió Énekkara lett, de még hosszú évekig a Forrai-kórus néven is működött.

Érdekesség, hogy az új, fiatal énekkar vezető baritonistája a TV későbbi főrendezője, Horváth Ádám volt, s mellette a dallamokat az akkor még zeneakadémiai énektanulmányait folytató Kibédy Ervin fújta, és olyan, idővel híres zenepedagógusok és zenetudósok álltak a kórus soraiban, mint Forrai Katalin, Csík Miklós és Vikár László.

Még egy érdekesség: ez a rádióoperett nem aratott igazán sikert, aminek oka nem a zenéjében rejlett, hanem a szövegkönyv és a versek sutaságaiban keresendő; pár hónappal később (1949. december 31.) a rádióban felcsendült Kemény Egon neve alatt a „Talán a csillagok” című új operett, ami nem is új, mert a zene a régi volt: a Májusfáé. S ezáltal mondhatni annak „ikertestvére”, slágerszámait gyakran sugározta a rádió. A rádiós produkció létrehozói elvetették a Májusfa nem teljességgel tökéletes szövegkönyvét, hiszen kiderült: a zene időtálló; a zeneszámokhoz új szöveget írattak, új librettó került a számok köré. A „Talán a csillagok” tehát tulajdonképpen nem volt egyéb, mint a „Májusfa” zenéje, más, megfelelőbb tálalásban.

430 • Búbánat
Előzmény 429
2008-07-16 20:29:57
Ha már alább megemlítésre került a „Májusi fény” c. rádióoperett, további kiegészítő adatok erről a különlegességről:

Zeneszerző: Farkas Ferenc

Szöveg: Dékány András

Rendező: Rácz György

Rádiós bemutató: 1951. május 1.

A Farkas Ferenc-mű az akkoriban divatozó „belép-e vagy miért nem lép be” falusi, szövetkezeti témát variálta. A darab érdekessége a zenés műfajban szokatlanul sok prózai szerep volt, viszont amelyek eljátszására olyan nagy színészóriásokat sikerült a rádió rovatának megnyernie, mint Uray Tivadar, Lehotay Árpád és Tompa Sándor. De az énekes főszereplő is kiválóság volt: Sárdy János (a szoprán partner: Rafael Márta), aki akkor – mint később még sok alkalommal – dalait Dalos László költői fogantatású rímeire komponáltan adta elő. (Közreműködött az MR szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus, Lehel György vezényletével.)
429 • Búbánat
2008-07-16 19:04:51
Áthozom ide „Végveszélyben a komolyzene a Magyar Rádióban?” c. topicból az operettel kapcsolatos adatokat, melyeket a neten találtam.

A Magyar Rádió átmeneti korszaka (1950–1956); a Magyar Rádió 1956-tól


“1950-ben a magyar operett új alkotással gazdagodott, Farkas Ferenc Csínom Palkó c. történelmi darabjával. Ez a darab is a Rádióban hangzott el elsőként. Az 1950-es évek elején folyt a régi, klasszikus operettek kiirtása a Rádióból. Révai {III-396.} József többségüket burzsoá, káros produktumnak nyilvánította. Parancsára 1950–1951-ben elkezdődött az akkori életet tükröző zenés játékok, operettek gyártása. A magyar szerzőkön kívül eredeti szovjet operetteket, filmforgatókönyvből írt átdolgozásokat is műsorra tűztek. Miljutyin Sztálin-díjas nagyoperettje, a Nyugtalan boldogság szövegkönyve a Szibériai rapszódia c. filmből készült. Vajda István írta a magyar rádióváltozatot. A darabot két szereposztásban, operett és prózai színészek előadásában mutatták be. Ezenkívül 200 statiszta mozgott a mikrofon előtt. 1951-ben számos ilyen típusú produkció került a hallgatók elé. (Fekete csillagok, Ambrózy Ágoston és Fényes Szabolcs kisoperettje; A legszebb lány a kolhozban. Kisoperett a Turr fivérek ötlete nyomán, a zenéjét Zoltán Pál verseire Pálos György szerezte; Vidám brigádok. Kisoperett. Írta: Bokor István és Kerekes Imre. Zene: Országh György és Müller György; Vidám vásár. Rádióoperett. Kővári György átdolgozása.) Az operettek, zenés játékok mind túlzott hurráoptimizmust sugároztak, de sok baj volt a figurák megformálásával is. 1951-ben különösen ezen a téren érték bírálatok a magyar operetteket. Részlet egy kritikából: „A májusi fény c. operett, amely a falu és város találkozásának egy kis epizódját meséli el, megpróbálkozott ugyan az osztályellenség leleplezésével, de sikertelenül. A nagyképű színész és a dagadt kulákok, akiket Dékány András, a jókedvű, harcos traktorista fiúval szembeállít, korántsem leküzdeni való gyűlöletes ellenségek, hanem vicclapból ollózott pojácák. Szó sincs arról, hogy A májusi fény politikailag káros darab lett volna, de most fejlődésünk új szakaszában markánsabban kellett volna ábrázolni ezeket a figurákat.”
1954-től a színházakból és a rádióból is kiszorultak az új zenés játékok, a megrendelésre írt operettek, és elfoglalták helyüket a kedvelt, örökbecsű klasszikus operettek.

Az idősebb rádióhallgatóknak szóló műsor volt az Operettkedvelőknek (1981–1991) Bitó Pál, majd az Operettparádé (1991 óta) Schubert Ferenc szerkesztésében.”
21   Búbánat 2016-09-13 10:44:00
Áthozom az alábbi beírásokat innen:
Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)


390 • Búbánat
2008-06-22 14:29:43
333.) Kemény Egon – Raics István: Szerencsés utazás

Rádiós bemutató: 1950-es évek vége

Részletek: Gyurkovics Mária, Szabó Miklós, valamint az MRT szimfonikus zenekara

Vezényel: Lehel György

375 • Búbánat
2008-06-22 14:21:14
318.) Kemény Egon – Kótzián Katalin: Mindenki tanul

Rádiós bemutató: 1970-es évek eleje

Km.: Radnay György, valamint az MRT szimfonikus zenekara
Vezényel: Breitner Tamás

232 • Búbánat
2008-04-28 00:26:15
193.) Kemény Egon – Szász Péter: Talán a csillagok

Rádió Dalszínházának bemutatója: az 1950-es évek vége

Km.: Bán Klári, Gyenes Magda, Gyurkovics Mária, Pogány Margit, Rafael Márta, Hadics László, Mindszenti Ödön, Rátonyi Róbert, valamint az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus

Rendező: Rácz György

Vezényel: Lehel György

227 • Búbánat
2008-04-28 00:21:06
188.) Kemény Egon – Dalos László: Tavasz a télben

A rádiós bemutató: az 1950-es évek vége

Km.: Gyurkovics Mária, Pogány László, valamint az MRT szimfonikus zenekara, a Földényi-kórus és az Andor Ilona Gyermekkórusa

Vezényel: Polgár Tibor

145.) Kemény Egon – Erdődy János: Krisztina kisasszony (zenés játék)

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965., ismétlés 1966. március 2. Petőfi adó 14.00

Vezényel: Lehel György
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szereposztás:

Krisztina kisasszony – Petress Zsuzsa
Balogh István – Kövecses Béla (Bitskey Tibor)
Brunner Joachim – Bilicsi Tivadar
Puchmann, karmester – Pethes Sándor
Kőrösi úr – Sugár Mihály
Patkóné asszonyság – Somogyi Nusi
Napóleon – Ungvári László
Eugene de Beauharnais – Rátonyi Róbert
Madame Blanche – Gyenes Magda
Szárnysegédek – Szatmári István, Mezei Lajos
Polgármester – Sugár Lajos
Tanácsos – Baló Elemér
Porkoláb – Gonda György
Máticsné – Dajbukát Ilona
Csaplárosné – Nádori Margit
Betyárok – Deák Sándor, Varga András, Balázs István,
Szomszédasszonyok – Seress Erzsi, Szatmári Margit, Csatay Ibolya

160 • Búbánat
2008-04-13 00:47:10
185.) Kemény Egon – Erdődy János: Komáromi farsang

Rádiós bemutató: 1958
Szereplők:

Csokonai – Ilosfalvy Róbert
Lilla – Házy Erzsébet

Továbbá: Lehoczky Éva, Bilicsi Tivadar, Fekete Pál, Gózon Gyula, Göndöcs József, Hlatky László, Kibédi Ervin, Kishegyi Árpád, Molnár Miklós, Szabó Ernő

Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus
Vezényel: Lehel György

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: László Endre

Részleteket sugárzott a rádió többször is a darabból, így 1974. június 21-én, a Petőfi adón 22.30-kor.

Házy Erzsébet-topicban az 525-ös sorszám alatt foglalkoztam ezzel a művel


138 • Búbánat
Előzmény 34
2008-04-10 00:28:37
Kiegészítés:

33.) Kemény Egon- Vitányi János – Erdődy János: A messzetűnt kedves
(Történelmi daljáték)

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. május 22., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00
34 • Búbánat
2008-03-09 18:34:32
33.) Kemény Egon- Vitányi János – Erdődy János: A messzetűnt kedves
(Történelmi daljáték)

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965., ismétlése, 1971. szeptember 19, Petőfi Rádió

Vezényel: Bródy Tamás
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: László Endre

Szereposztás:

Fazekas Mihály – Simándy József (Darvas Iván)
Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László (láng József)
Amelie – László Margit (Domján Edit)
Julika – Andor Éva (Örkényi Éva)
Polgármester – Várhelyi Endre (Basilides Zoltán)
Carpentier – Szőnyi Ferenc (Benkp Gyula)
Kovács strázsamester – Domahidy László (Farkas Antal)
Werdemühl lovag – Külkey László (Lázár Gedeon)
Öreg fazekas – Márkus Ferenc
Mme Garron – Gáborjáni Klára
Schatten gróf – Velenczei István
De Breuil márki – Ujlaky László
Rektor – Katona Lajos

130 • Búbánat
2008-04-08 00:40:40
116.) Kemény Egon – Békés István: Szabad szívek /Regényes daljáték/

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1960. március 26., Kossuth Rádió 18.45 – 21.40

Vezényel: Lehel György
Km.: az MR szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Cserés Miklós dr.


Szereposztás:

Glória – Sándor Judit (Bánki Zuzsa)
András – Bende Zsolt (Benkő Gyula)
Sári – Zentay Anna
Gyuri: Bikády György
Gabi – Rafael Márta
Tapsi – Horváth Tivadar
Juliska néni – Fónay Márta
Gavril Mihajlovics – Horváth Jenő
Ványa – Agárdy Gábor
Dagi – Suka Sándor
Öreg Bige – Gonda György
Csige Bálint – Makláry János
Két katona – Tarsoly Elemér és Horváth József
Két munkás – Beszterczey Pál és Ambrus András
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Pesti Vigadó

Nemzeti Ifjúsági Kórus
Vez.: Erdei Péter, Nemes László Norbert
BÁRDOS LAJOS: Este van már
KODÁLY: Székely keserves
BARTÓK: Magyar népdalok 2 és 3
VARGA JUDIT: Night (A Nemzeti Ifjúsági Kórus számára írt mű)
BELLA MÁTÉ: Béke
KOCSÁR MIKLÓS: Májusi kétségbeesés
ORBÁN GYÖRGY: Orfeusz lanthúrja szólt
Come away
O mistress mine
CSEMICZKY MIKLÓS: Húnyt szemmel
VAJDA JÁNOS: Kolinda

19:30 : Budapest
BMC, Koncertterem

Hungarian Trombone Connection:
Kiss Zoltán, Sütő András, Stürzenbaum Róbert, Pálinkás Péter , Szabó Zsolt (harsona), Galla Ákos, Veér Mátyás, Wagner Csaba (basszusharsona)
ROSSINI: A sevillai borbély - nyitány
LISZT: 2. magyar rapszódia
CSAJKOVSZKIJ: 1812 nyitány
LEONHARD: Hungarian Schnapsody
MÁSIK JÁNOS: Délibanya
A mai nap
született:
1933 • Janet Baker, énekes