vissza a cimoldalra
2019-03-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61568)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2319)
Társművészetek (1297)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4257)
Milyen zenét hallgatsz most? (25009)
Haladjunk tovább... (230)
Kedvenc előadók (2833)
Momus társalgó (6353)
Kedvenc felvételek (150)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11323)
A csapos közbeszól (95)

Operett, mint színpadi műfaj (3870)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1616)
musical (185)
Simándy József - az örök tenor (588)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4463)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3180)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (596)
Balett-, és Táncművészet (5720)
Franz Schmidt (3295)
Belcanto (920)
Jonas Kaufmann (2367)
Pantheon (2327)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1284)
László Margit (160)
Kossuth-díj (1426)
Erkel Színház (9788)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

28   Búbánat • előzmény27 2016-09-13 10:52:54
Áthozom az alábbi beírásokat innen:
Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)

825 • smaragd
Előzmény 824
2015-01-30 03:50:22
Ebben az évben születésének 110. évfordulója lesz...

824 • smaragd
Előzmény 822
2015-01-30 03:47:01
Kemény Egon (Wien, 1905 - Budapest 1969) kétszeres Erkel-díjas zeneszerző közel négy évtizedes aktív zenei munkássága alatt végig nagy idegi megterhelés alatt állt a határidők pontos betartása miatt- egész életét a zene töltötte be.
Szelíd, kedves, finom úriember volt, (nagypolgári származását, kifogástalan némettudását 1945 után titkolni kellett) késői családalapítása után visszavonultan élt és alkotott.

Mindenki ismerte őt a zenei, színházi és filmes pályán. Sajnos mára már kevesen vannak közöttünk.

Ezért is olyan fontos a visszaemlékezés, Nagy Ibolya áldásos tevékenysége a Dankó Rádióban!
mediaklikk. hu oldalán a Kemény Egon zeneszerző pontos szakmai életrajza olvasható.
(A wikipédia pontatlan)

A hiányérzet főleg a színpadi művek újrajátszásában mutatkozik.
Egyrészt valamennyi rádióoperettje színpadi műként is előadható, másrészt a "Valahol Délen"c. nagyoperett közönség és kasszasiker sorozata is elakadt az Operettszínházban.A 1956 tavaszi bemutatót követően, amit a Rádió teljes egészében sugárzott, novemberig tartó előadássorozat követett.

Ez a darab fergeteges sikert aratott Moszkvában, Leningrádban, Kijevben, Odesszában és számtalan más színpadon, még évtizedekkel később is!

A Kossuth-díj nem a legfontosabb, de illene legalább utólag odaítélni Kemény Egonnak.

Ebben az évben lenne születésnek 110. évfordulója lesz, talán ezért is került mostanában többször előtérbe neve és zenéje.
823 • Búbánat
Előzmény 822
2015-01-29 12:27:25
Annyi pontosítást: hogy a felsorolt művek – a Valahol délen (1957) kivételével – mind rádióoperettnek készültek.
822 • Búbánat
Előzmény 821
2015-01-29 12:07:22
Nem árt azt sem tudatosítani: Kemény Egon Ábrahám Pál testi-lelki jóbarátja, műveinek hangszerelője volt. Minderről a Túl az Óperencián című műsorban sok szó esett, amikor édesapjára emlékezett leánya a Dankó Rádió stúdiójában, Nagy Ibolya mikrofonja előtt. Jó volt hallgatni a bejátszott sok szép Kemény Egon-melódiát is – köztük a „Hópehely-keringő”-t Gyurkovics Mária ihletett tolmácsolásában. Tudomásom szerint ezt a dalt Gencsy Sári is felénekelte a rádióban (vagy a hanglemezgyár stúdiójában?), vele is szívesen újrahallgatnám ezt a gyönyörű dalt!
A Májusfa és a Talán a csillagok mint első rádióoperettek (ami „hungaricum” is lehetne) méltán válthatnak ki 66 év után ma is érdeklődést a rádióhallgatóból – ha egy-egy daluk felcsendül az „éter hullámhosszán”! Mindazonáltal számomra – talán nem véletlenül – a Csokonai és Lilla szerelmét megörökítő-megzenésítő Komáromi farsang című színpadi alkotása az, ami első számú kedvencemmé vált, amihez kellett Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert álomszép éneklése is a rádió 1958-as stúdiófelvételén. De említhetem Kemény Egon Valahol délen, Hatvani diákjai, Krisztina kisasszony című operettjeit vagy egyik utolsó, a Messzetűnt kedves című, történelmi hangulatot keltő, érzelmes dalművét; szerencsénkre ezek rádiófelvételei nem vesztek el az idők során: időnként részleteket halhatunk belőlük a Dankó Rádió operett műsorában.

Azt se bánnám, ha egy – akár tematikus - válogatás jelenne meg CD-n Kemény Egon szerzeményeiből! Ehhez meg kellene állapodni a jogörökösöknek a Magyar Rádióval és a Kiadóval. Kezdeményezésen semmi nem - vagy sok minden? - múlhat…












27   Búbánat • előzmény26 2016-09-13 10:50:38
Áthozom az alábbi beírásokat innen:
Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)

821 • smaragd
Előzmény 819
2015-01-29 04:28:10
Kedves Búbánat!

Nagy örömmel tettem, úgy veszem észre, hogy Kemény Egon zenei életműve ezen a fórumon tőled hozzám vándorolt át :-), valahogy átvándoroltattad...:-)

Célom az volt, hogy röviden bemutassam azaz érzékeltessem az akkori rádiósok - beleértve Kemény Egon munkásságát, aki önálló zeneszerzőként tevékenykedett - művészi hozzáállását, abban a nehéz időszakban is szellemi összetartásban, magas szintű zenei és színházi célokat követve.

A "Hópely-keringő" verse minden bizonnyal olyan szöveges alap volt, amelyet Kemény Egon állandóan keresett, amire az általa megkomponált zene biztos és támogató alapokon nyugszik, szép és hangulatos.

A "Hópehely-keringő" még nagyobb siker lett, mint a "Májusfa-keringő"!

A "Hópehely-keringő" Nagy Ibolya műsorában, a "Túl az Óperencián" címűben is többször felhangzott már, Gyurkovics Mária hasonlíthatatlanul szép koloratur szoprán énekével.

A "MÁJUSFA" és a "TALÁN A CSILLAGOK" keringőit és dalait a műszaki fejlődést követve később magnóra vették a Rádióban, ezeket hallhatjuk a Dankó Rádió műsorában.

819 • Búbánat
Előzmény 814
2015-01-28 21:18:17
Kedves Smaragd!

Köszönöm a Májusfa illetve a Talán a csillagok c. Kemény Egon- rádióoperettek témakörben írt hozzászólásaidat!

Mivel szóba került, előkerestem az utóbb említett operett Hópehely-keringő címen ismertté vált dalának versszövegét, melyet idemásolok:

Hópehely-keringő

Dalszöveg: Romhányi József

Hópelyhek, hópelyhek, csillámló jókedvet,
víg táncot hintsetek a hegyre szaporán!
Hullass csak hólabdát, a fáknak hósapkát,
s a földre szőnyeget, hogy csússzon a szán.
Az ég most nem ragyog, talán a csillagok
hullnak le hozzád, te álomtanyánk.
Hópelyhek, hópelyhek, csillámló jókedvet,
a tiszta, szép örömet hintsétek ránk!

Hófedett hegytetőn, szép lankás lejtőn
siklik a sí, és csúszik a szán.
Át minden árkon, át minden erdőn
ijedten szökken a mókus a fán.
Száguldunk versenyt, új erőre serkent,
ki lesz az első majd a völgybe’ lent.
Csillogó szemmel a hó is csillagtenger,
s egy fényes csillag itt a melleden.

Hópelyhek, hópelyhek… (Refr.)


816 • smaragd
Előzmény 813
2015-01-28 06:33:24
" TALÁN A CSILLAGOK "

...avval a feltétellel, hogy...
815 • smaragd
2015-01-28 04:42:09
Ami a Kossuth-díj odaítélését illeti, azt Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző zenei életművével már régen kiérdemelte.
Egyrészt sokoldalú, minden új iránt fogékony rendkívüli zenei tehetségével valamint zeneműveivel,amelynek egyik zenei irányvonala a régi magyar zenei motívumok megőrzése és beépítése volt zenedarabjaiba - korai műveitől kezdve utolsó daljátékáig.
Másrészt önzetlen szervező munkájával, amelyet zeneművész pályatársaiért tett az egykori szerzői jogvédelem terén és a Magyar Zeneszerzők Szövetsége alapító tagjaként.

Vajon, van-e napjainkban valaki, van-e olyan intézmény, színház, aki felterjeszti Kemény Egon zeneszerzőt - most már posztumusz - az őt megillető magas kitüntetésre?

814 • smaragd
2015-01-28 04:32:17
"MÁJUSFA" - rádióoperett

Zene: Kemény Egon
Írta: Mesterházi Lajos és Szász Péter
Versek: Romhányi József

Dalok és keringők:
Májusfa-keringő
Balaton-keringő
Sör-dal
Konty-dal
Kirándulók-dala
Szövőgép-dal

"TALÁN A CSILLAGOK" - rádióoperett

Zene: Kemény Egon
Írta: Szász Péter
Versek: Romhányi József

Dalok és keringők:
Hópehely-keringő
Hóvirág-keringő
Mackó-tánc
Szélvész-dala
813 • smaragd
2015-01-28 04:25:58
"TALÁN A CSILAGOK"

A Rádió elnöksége a "Májusfa" c. nagyoperettet slágerkeringője és más kedvelt zenei részletek miatt, a hallgatóközönség elismerésére való tekintettel 1949. Szilveszterén újra sugározni szándékozzott.
A májusi téma miatt azonban mégis új rádióoperettet rendeltek meg Kemény Egon zeneszerzőtől, avval a felvétellel, hogy a "Májusfa-keringőt" beleírja.
Ezért a szövegkönyvírók a fenti slágerkeringő köré írtak egy új, szilveszteri témájú szövegkönyvet, így született meg a "Talán a csillagok" c. rádióoperett, a "Májusfa-keringő"-ből "Hópehely-keringő" lett.
Szilveszterkor sugározták, az akkori időkben az egyik leghallgatottabb műsoridőben.
812 • smaragd
2015-01-28 04:17:22
"MÁJUSFA"
Gyors tempóban készült ezért minden, a szövegkönyv, a muzsika.
Kemény Egon bravúrja, hogy a rövid határidő ellenére megírta a "Májusfa-keringő"-t, amelynek dallama már a bemutató előtt szárnyra kelt a Rádióban, mindenki az fütyülte, dúdolta.
"Májusfa, májusfa,
de szép vagy májusba'"
A szerzők boldogan vállalták később az általuk megteremtett új zenei műfaj első darabjának hiányosságait, amelyek a műszaki és egyéb korabeli adottságokból adódtak.

Új rádiós műfaj jött létre: a rádióoperett.
A "Májusfa" című nagyoperett - minden bizonnyal - a világon az első rádióoperett.

A rádióoperett valószínűleg magyarországi műfaj maradt, nincs adat arról, hogy más országok átvették volna a Magyar Rádió új műfaját.
811 • smaragd
2015-01-28 04:07:19
"MÁJUSFA"
Az első rádióoperett létrejöttének körülményei,
rádiótörténeti esemény.

1949-ben (4 évvel a II. világháború vége után) a Magyar Rádió eszmeileg elkötelezett vezetősége meglepő módon május elsejére nem szokványos, hanem -a fiatalok boldogságát hazánkban- bemutató vidám témájú, szórakoztató műsor készítésével bízta meg Mesterházi Lajost, Szász Pétert, Lehel Györgyöt, Dr. Rácz Györgyöt és Tamássy Zdenkót.
Dr. Rácz György dramaturg, főrendező ötletére nagyoperett írásába fogtak. Mesterházi Lajos - ahogy Tamássy Zdenkó emlékezett - teljesen természetesen Kemény Egonhoz fordult a zene megkomponálásához.
A verseket Romhányi József írta.
Minden előzmény és tapasztalat nélkül, gőzerővel folyt a munka - énekesek, színészek, énekkar, zenekar - hogy május 1-én, este a rádió mellett a közönség (akkor még szinte az egész ország a rádió mellett ült) meghallgathassa az első saját készítésű operettet, innen ered a mű címe is.
810 • smaragd
2015-01-28 03:53:52
"MÁJUSFA"

806 • smaragd
Előzmény 803
2015-01-25 17:40:01
Köszönöm szépen!
Szerdától lesz időm, addig csak olvasni tudok - esetleg...:-)
Ami a "Májusfa" sikerét illeti,Tamássy Zdenkó az óriási sikerről beszélt, főleg ami a "Májusfa" keringőt illeti, ebből lett a "Hópehely"-keringő a "Talán a csillagokban", ez valóban zeneileg megegyezik, nagyon sokszor játszotta a rádió, és Nagy Ibolya is, sőt az internetes MR7 is...
805 • Búbánat
Előzmény 803
2015-01-25 17:22:53
Kemény Egon – Szász Péter: Talán a csillagok - rádióoperett

Rádió Dalszínházának bemutatója:1949. december 31.

Km.: Bán Klári, Gyenes Magda, Gyurkovics Mária, Pogány Margit, Rafael Márta, Hadics László, Mindszenti Ödön, Rátonyi Róbert, valamint az MR Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus

Rendező: Rácz György

Vezényel: Lehel György

A darab egyik ismert részlete az Ún. "Sördal", melyet a Dankó Rádió operettműsorában meghallgathattuk, a korabeli felvételen Mindszenti Ödön és Rátonyi Róbert énekelnek.
804 • Búbánat
Előzmény 803
2015-01-25 17:20:20
A szereplők között volt a felsoroltakon kívül: Pogány Margit, Bilicsi Tivadar, Hlatky László és Mindszenti Ödön is.
803 • Búbánat
Előzmény 801
2015-01-25 17:19:22
Kedves "smaragd"!

Reagálva erre a hozzászólásodra, hivatkozom a következő linkre:

Az első rádióoperett, a Májusfa bemutatója a rádióban – 1949. május 1.

Azt is írtam, hogy a Májusfa nem aratott igazán sikert, „aminek oka nem a zenéjében rejlett, hanem a szövegkönyv és a versek sutaságaiban keresendő; pár hónappal később (1949. december 31.) a rádióban felcsendült Kemény Egon neve alatt a „Talán a csillagok” című új operett, ami nem is új, mert a zene a régi volt: a Májusfáé. S ezáltal mondhatni annak „ikertestvére”, slágerszámait gyakran sugározta a rádió. A rádiós produkció létrehozói elvetették a Májusfa nem teljességgel tökéletes szövegkönyvét, hiszen kiderült: a zene időtálló; a zeneszámokhoz új szöveget írattak, új librettó került a számok köré. A „Talán a csillagok” tehát tulajdonképpen nem volt egyéb, mint a „Májusfa” zenéje, más, megfelelőbb tálalásban.”
802 • smaragd
2015-01-25 15:52:19
Kedves Búbánat!
Köszönöm megértésedet, halaszthatatlan dolgaim vannak, mihelyt lehet folytatjuk, :-)

Az alábbi 'kisérleti' szó természetesen nem a zenére vonatkozott, hanem az új műfaj izgalmas kezdetére.
Mondhatjuk úttörőnek is, utat vágott, helyet csinált sok szép új műnek.
801 • smaragd
Előzmény 799
2015-01-25 14:53:42
Köszönöm válaszodat, a rádióoperett műfajának, ill. magyar egyediségének, hungarikum voltának témájában is.
Alaposan át fogom olvasni ezeket a fontos bejegyzéseidet, mihelyt lesz egy kis időm!

Kemény Egonról Nagy Ibolya a kétszeres Erkel-díjas zeneszerző halálának 45. évfordulóján, ez év júliusában egész napos (1 óra) műsorral is megemlékezett.
Ebben a műsorban Tamássy Zdenkó hangfelvételen emlékezett vissza az első rádióoperettre (Májusfa), annak óriási sikerére és 'közkívánatra való' szilveszteri átírására, a második rádióoperettre a "Talán a csillagokra".
Úgy tudom, hogy a "Májusfa" és a "Talán a csillagok" később felvételre kerültek, de már nincsenek meg a szalagok.
Mindez 1949-ben volt.
Ez a topic 1950-nel kezdődik.

A első és a második - szinte "kísérleti" rádióoperetteket számtalan újabb mű követte.

(Elnézést kérek, ha esetleg ismétlés van az általad írtakkal az én szövegemben, majd visszatérünk erre, engem most leginkább az érdekel, hogy hungarikum-e ez az új - 1949 - rádiós műfaj.
Azt hiszem, ez a téma is nagyon fontos az "Operett Rádió" :-) indításához)
800 • Búbánat
Előzmény 799
2015-01-25 13:34:14
Az idézett beszélgetésben említett Májusfa- rádióoperett születésének negyedszázados évfordulóján, 1974. december 14-én, a Kossuth adón 20.25 és 22.00 óra között hangzott el a rádióban a Májusfá-val kezdődött... című adás, melyben Rácz György főrendező idézte fel – sok zenei emlékkel illusztrálva – „történelmi visszaemlékezéseit” a műfaj születésétől és annak olyan csúcsteljesítményeiről, mint pl. a Kossuth-díjjal jutalmazott „Csínom Palkó”.

A zenei illusztrációk egy részét archívumból,pincéből, magángyűjteményből előkotort felvételekről játszotta be az adás szerkesztője, amelyeken ének- és színművészeink színe-java szerepelt hangjukkal:

Bende Zsolt, Bilicsi Tivadar, Gáti József, Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Horváth Tivadar, Kövecses Béla, Körmendy László, Külkey László, Lukács Margit, Medgyaszay Vilma, Mindszenti Ödön dr., Neményi Lili, Petress Zsuzsa, Raffael Márta, Rátonyi Róbert, Sárdy János, Szabó Miklós, Tompa Sándor, valamint az Állami Hangversenyzenekar, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, a Forrai- és a Földényi Kórus.
Vezényel: Bródy Tamás, Breitner Tamás, Fischer Sándor, Gyulai Gaál Ferenc, Kerekes János, Lehel György és Polgár Tibor.

Zenei munkatárs: Palásti Tibor
Adásrendező: Bodnár István
Szerkesztő: László György

799 • Búbánat
Előzmény 798
2015-01-25 13:14:29
A rádiózenekar kiváló karmestere halála előtt a „rádióoperettek” keletkezésének körülményeiről is érdekes történeti adalékokkal szolgált: „Számvetés Lehel Györggyel”

B.É. - Ön is tagja volt annak a csoportnak, amelynek az volt a feladata, hogy szinte futószalagon
gyártsa a zenés darabokat. Ezért is nevezték a Rádiót akkor „operettgyár”-nak.

L.GY. - 1949-50-ben rendkívül nagy politikai súlyt kezdtek fordítani a rádióműsor népszerűsítésére, hogy minél populárisabb, minél szórakoztatóbb legyen. Hiszen az életszínvonal romlott, a politika egyre keményebb lett, szükség volt valami ellensúlyozásra.
Akkor jött létre egy brigád, egy társaság, akik a Rádióoperettet gyártották. Ma már szinte hihetetlen, hogy hetenként egy új operettet produkáltunk, hosszú időn keresztül. Ennek a teamnek a vezéralakjai voltak: Rácz György rendező, Szász Péter dramaturg. A darabok legtöbbjét pedig én dirigáltam. Az operett bemutatók általában szombatonként, a 10-es stúdióból mentek élő adásokban. Ez a stúdió akkor épült fel, tehát még új volt. A zenekar rendszerint az erkélyszerű kiképzésen, a galérián volt elhelyezve, a színészek és az énekesek pedig a földszinten voltak. Nyugodtan mondom, hogy nehezebb volt az akkori körülmények között egy operett előadást létrehozni, mint ma mondjuk a szimfonikus koncertet vezényelni.
Mindenesetre nekem – egészen fiatal emberként – jó karmesteri gyakorlatot jelentett. Ma már hálás vagyok a sorsnak, amiért ebben részt vettem, hiszen olyan szakmai gyakorlatnak felelt meg, amit más kollégák színházi szerződéssel szereznek meg, azzal a plusszal, hogy itt nem sorozatban mentek az előadások, hanem csak bemutatók voltak. A darabok között, amit hetenként vagy kéthetenként produkáltunk, persze sok volt a selejt. Ilyen rövid periódusokban nem lehet csupa jót alkotni. Azért egy-két maradandó mű is van ezek között.
Az első rádióoperett Kemény Egon „Májusfa” című operettje volt. Erre azért emlékeszem, mert a „Keringője” ma is él és megy néha a Rádió műsorában. Farkas Ferenc „Csínom Palkó” című daljátéka rögtön a bemutató után rendkívüli sikert aratott és nagyon népszerű lett. A zeneszerző Kossuth-díjat kapott érte.
26   Búbánat • előzmény25 2016-09-13 10:47:44
Áthozom az alábbi beírásokat innen:
Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)

700 • Búbánat
Előzmény 699
2014-11-27 23:01:58
Valóban, ezt a szép kettőst nem említettem meg. (Főleg Lehárra koncentráltam...)
Köszönöm, hogy pótoltad. Meglátjuk, mit hoz a holnap? Fagyot csak nem? Ez amúgy sem jellemző a Dankó Rádió műsoraira...
699 • smaragd
2014-11-27 15:58:33
Kemény Egon szép dalát, amelyet Sándor Judit és Rösler Endre énekelt,a Magyar Rádió szimfonikus Zenekara kísért, Nagy Ibolya a már említett Lehár és Kodály művek közé szerkesztette. Úgy, ahogy a mai műsorelőzetesben is szerepel :-)
Kemény Egon-Dalos László: Őszi séta. Ezzel a hangulatos művel búcsúzhatunk is az idei ősztől.

637 • smaragd
2014-10-20 04:51:21
Az elmúlt héten a nagy művészekre való visszaemlékezések sora Kemény Egon születésnapján, október 13-án, hétfőn
Kemény Egon-Erdődy János-Gál György Sándor: Komáromi farsang című
daljátékával (rádióoperett formában felvéve, 1957)indult.
Elhangzott:
"Az első reggel..." Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert
"A nápolyi király dala" Fekete Pál
"Lilla románca" Házy Erzsébet
"Kraxelstumpf szerenádja" Bilicsi Tivadar
Ebből az operettből a Rátonyi Róbert emlékhéten Nagy Ibolya szerkesztésében Gózon Gyulát is hallhattuk, aki a "Korcsmáros dala" (Kelemen) c. részletet énekelte.Közreműködött a Magyar Rádió Szimf.zenekara, vez. Lehel György és a Földényi kórus. Zenei rendező: Ruitner Sándor.
25   Búbánat • előzmény24 2016-09-13 10:46:59
Áthozom az alábbi beírásokat innen:
Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990)
(Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)

634 • Búbánat
2014-10-07 12:19:13
A Dankó Rádió mai operettműsorában részletek hangzottak el az első, úgynevezett „rádióoperettből”, melyet Rácz György rendezett, és 1949. május elsején volt a bemutatója a rádióban:

Kemény Egon - Százs Péter/Mesterházi Lajos: Májusfa

A stúdiófelvételen közreműködött Bán Klári, Gyenes Magda, Gyurkovics Mária, Petress Zsuzsa, Pogány Margit, Vámos Ágnes, Bilicsi Tivadar, Hlatky László, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla, Lendvay Andor, Mindszenti Ödön és Rátonyi Róbert, valamint az MR szimfonikus zenekara-
Vezényelt: Lehel György

A mai adásban az alábbi részletek csendültek fel a Májusfából:

- Konty-kettős (Gyenes Magda és Rátonyi Róbert)
- Balaton-keringő (Gyurkovics Mária és a Földényi Kórus)
- Kiránduló dal (Bán Klári, Gyenes Magda, Pogány Margit, Bilicsi Tivadar, Hlatky László, Mindszenti Ödön)
- Sördal (Mindszenti Ödön és Rátonyi Róbert)

A műsorban részleteket hallhattunk még Kemény Egon másik darabjából, a Komáromi farsang című daljátékból (Gózon Gyula) és Eisemann Mihály műveiből (Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Ajtay Andor, Bende Zsolt, Rátonyi Róbert).
)
NAGY IBOLYA/
KEMÉNY EGON zeneszerzőre emlékezünk, aki 45 éve hunyt el.
TÚL AZ ÓPERENCIÁN 11 és 17 órakor.
----------------------------------------------------------------------------------
Kemény Egon (Bécs, 1905.október 13.-Budapest, 1969. július 23.) kétszeres Erkel-díjas zeneszerző. Édesapja Bécsben nagyra becsült sebész főorvos volt. Visszaköltözve a szülői házba Kassára, tanulmányait a kassai Zeneiskolában kezdte. Hat éves volt, amikor zeneértő édesapja felismerte fia abszolút hallását.
Kassai nevelkedése, miskolci érettségi után a bécsi Zeneművészeti Főiskolát végezte el, tanára Franz Schmidt volt.
A könnyűzene felé fordulva, önálló zenei pályája kezdeti sikereit divatos táncslágereivel (charleston, foxtrot, tango, keringő - szalon-jazzorchesterre) aratta.
Színpadi műveit a Fővárosi Operettszínház mutatta be: első nagyoperettje a „Kikelet utca 3” 1929, (Eggerth Márta, Kabos Gyula), „Fekete Liliom” 1946, (Karády Katalin, Latabár Kálmán), „Valahol Délen” 1956, (Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert).
1929-től hat és fél éven át Ábrahám Pál munkatársa volt Budapesten és Berlinben. 1933-ban tért haza Budapestre. A Magyar Rádió 1934-ben sugározta először kompozícióját: „Fantázia a Hullámzó Balaton c. népdalból”. Sokszínű zenei munkakapcsolata a Magyar Rádióval élete végéig tartott. 1949-ben rádiótörténeti jelentőségű felkérést kapott az első rádióoperett, a „Májusfa” zeneszerzésére. A „Májusfa-keringő” óriási sikert aratott.
Kemény Egont az egész zenei szakma ismerte, kiváló hangszerelőként is szerette, tisztelte.
Tehetsége és önzetlen szorgalma pályatársai darabjainak sikerre vitelében is szerepet játszott.
A „Fűszer és Csemege” című hangosfilmje 1940, (Szörényi Éva, Jávor Pál) addig nem látott nézőrekordot ért el.
Gyermekeknek írt kórusműveit (Erkel-díj, 1953) generációk kedvelik, éneklik „Kinyílott a pitypang” „Kukták dala”, „Úttörővasút”.
Rádióoperettjeit a Rádió Dalszínháza mutatta be „Talán a csillagok” 1949, „Hatvani diákjai” Erkel-díj, 1955, „Komáromi farsang” 1957, „Krisztina kisasszony” 1959, „A messzetűnt kedves” 1965. Főszerepekben: Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Petress Zsuzsa, Bessenyei Ferenc, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Simándy józsef. Helyszínek: Debrecen, Győr, Komárom.
Kemény Egon élete végéig örült annak, hogy sikerült hazánkban a szimfonikus könnyűzenét meghonosítania, „Schönbrunni orgonák” 1937.
Özvegye Kemény Egonné Mária, gyermekeik: Annamária és Egon.
Kemény Egon zenei pályáját lánya Kemény Annamária nagy szeretettel gondozza.
24   Búbánat • előzmény22 2016-09-13 10:46:23

Áthozom az alábbi beírásokat innen:
Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)

613 • Búbánat
2014-07-22 19:14:24
Ennyi olvasható az internetes Wikipédián, röviden, Kemény Egonról:

„ (Bécs, 1905. október 13. – Budapest, 1969. július 23.) Erkel Ferenc-díjas (1953) zeneszerző. Tanulmányait a bécsi Hochschule für Musik-on végezte, tanára Franz Schmidt volt. A harmincas évek közepétől Magyarországon élt. Elsősorban könnyűzenét és operetteket írt, de daljátékokat, dalokat, kórusműveket is. Szerzeményeiben gondosan ápolta az osztrák és német zenei hagyományokat. Egyik alapítója volt a Magyar Zeneművészek Szövetségének. Legnagyobb sikerű operettje: Valahol délen (1956).
A Színházi Adattárban négy bemutatóját rögzítették (Fekete liliom, Valahol délen, Krisztina kisasszony).
Érdekesség, hogy világhírű zeneszerző társa, Ábrahám Pál minden darabját ő hangszerelte
(Dankó Rádió) 2014. március 13.)”

Mivel holnap a Dankó Rádió külön műsort szentel a napra pontosan 45 évvel ezelőtt elhunyt zeneszerző emlékének (2014. július 23. de, 11.00 – 12.00 óra és ismétlése: 17.00 – 18.00 óra), fontosnak tartom az adatokat kiegészíteni és teljessé tenni a többi Kemény Egon- bemutatóval is:

1928 – Kikelet utca 3.
1946 – Fekete Liliom
1949 – Talán a csillagok
1955 – Hatvani diákjai
1957 - Valahol délen
1957 – Komáromi farsang
1961 – Krisztina kisasszony
1965 – Messzetűnt kedves

De ezeken a zenés darabokon kívül írt még szimfonikus könnyűzenei műveket, dalokat, kórusműveket, gyermekkarokat, úttörődalokat és sok-sok zenés hangjátékot is.

Az említett zenés darabok némelyike az ötvenes-hatvanas években az Operettszínház repertoárján folyamatosan jelen volt.

A fent felsorolt operettek, daljátékok mind szerepeltek a rádió Dalszínháza sorozatában bemutatott rádiófelvételeken, a kor hazai énekes-kiválóságainak közreműködésével.

Számomra kiemelt fontosságú a Komáromi farsang című Kemény Egon- operett és annak rádiós feldolgozása, mivel Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert alakították benne a két főhőst: Lillát és Csokonait. Erről a stúdiófelvételről a Házy-topicban többször is szót ejtettem.
Onnan idézem most az 524. számú bejegyzésemet, melynek sorait a holnapi emlékműsor kapcsán talán nem érdemtelen újra elővenni és olvasni:

„A Komáromi farsang Csokonai és Lilla szerelméről szól.
A Rádiózenekart és a Földényi Kórust Lehel György vezényelte.
Rendező: László Endre volt.

Ilosfalvy Róbertnek és Házy Erzsébetnek a Rádió Dalszínháza égisze alatt, 1958-ban, ez volt az első közös stúdiófelvételük.

A 196. szám alatt idéztem a zenei rendező, Ruitner Sándor visszaemlékező szavait:

...A dalműben hallható szerelmi kettős talán azért is hat olyan élethűnek, mert a két művész életútja ekkor kötődött össze s szerelmük legalább olyan tűzzel lobbant fel, mint a darabbeli Csokonaié és Lilláé…

Gál György Sándor és Somogyi Vilmos, az Operettek könyve társszerzői így emlékszenek vissza a felvétel körülményeire:

E könyv szerzői jelen voltak a Komáromi farsang rádiófelvételénél. A szöveget ugyanis, Erdődy János társaságában, Gál György Sándor írta. A felvételt a Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara kísérte. Lehel György vezényelt, s a zene a két főhősnek (Csokonai – Ilosfalvy Róbert, Lilla – Házy Erzsébet) olyan hátteret biztosított, hogy az komolyságban, drámai feszültségben az opera színvonalát közelítette meg. A gratulációkból és szerencsekívánatokból mindenkinek jutott. Szövegíróknak, karmesternek, szólistáknak, zenekarnak és énekkarnak egyaránt. Csak Kemény Egonnak nem lehetett további jószerencsét kívánni, mert úgy elbújt, hogy az ügyelők sem tudták megtalálni. Tehetségének értékét, rangját ez a mélységes szerénység jellemezte. Korán, idő előtt távozott.”
22   Búbánat • előzmény21 2016-09-13 10:45:33
Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)

576 • Búbánat
2014-01-19 13:20:39
A Dankó Rádió műsorának délelőtti operett-összeállításában régi rádiófelvételekről, neves magyar énekművészek előadásában hallgathattunk meg - többségében kevésbé ismert – operettrészleteket. Ezek a hangfelvételek nagyon ritkán kerülnek be valamelyik zenei műsorblokkba sugárzásra, ezért is tartom fontosnak megemlíteni és felsorolni azokat, melyeket elhangzottak a mai adásban:
„- Kemény Egon-dal: ’Szél, könnyű szél…’ (Gencsy Sári Km. a Földényi Kórus és a Stúdiózenekar)”

541 • Búbánat
2013-07-22 13:45:44
Ezen a héten Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző emlékműsora hallható minden nap a Dankó Rádió operettműsorában: délelőtt 11 órakor, és a délután ötórai ismétlésekor.

Kemény Egon Bécsben született József Attilával egyazon évben (1905), de a harmincas évek közepétől Magyarországon élt. Elsősorban könnyűzenét és operetteket írt, de daljátékokat, dalokat, kórusműveket is. Szerzeményeiben gondosan ápolta az osztrák és német zenei hagyományokat. Egyik alapítója volt a Magyar Zeneművészek Szövetségének. Legnagyobb sikerű műve, a Valahol délen című operett (1956). Ezen kívül szintén a kedvelt alkotások között említhetjük: a Kikelet utca 3. (1928), Fekete Liliom (1946), Talán a csillagok (1949), Hatvani diákjai (1955), Komáromi farsang (1961) – a rádiófelvételén Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert éneklik Lilla és Csokonai szerepét. További ismert darabjai voltak még: Krisztina kisasszony (1961), Messze tűnt kedves (1965).
Sajnos korán, 1969-ben elhunyt.

Az emlékműsorban a neves komponistára lánya, Kemény Annamária emlékezik, kinek beszélgető partnere ezúttal is a műsor szerkesztő-műsorvezetője: Nagy Ibolya.
A mai első adásban Kemény Annamária nagy szeretettel emlékezett vissza édesapjára, a budai szülői házra, ahol gyermekkorát töltötte, és arra a zenei miliőre, mely mindkét szülője részéről őt és öccsét körülvette.

Természetesen sok szép zenei részlet is felcsendült az adásban édesapja szerzeményeiből, de Eisemann Mihály, Polgár Tibor daljátékaiból is hallhattunk részleteket a rádió archív stúdiófelvételeiről.

Áthozom az alábbi beírásokat innen:
Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)

521 • Búbánat
Előzmény 15
2011-12-30 15:46:47
Kiegészítés

A 15. sorszám alatt hoztam:

Kemény Egon – Ambrózy Ágoston - Ignácz Rózsa – Soós László: Hatvani diákjai (daljáték)

Rádió Dalszínháza bemutató két részben

A hegedűszólót Ramor Ervin adja elő.

1955. április 9., szombat, 20:30-21:59, 22:15-23:08 Kossuth Rádió
15 • Búbánat
2008-03-06 23:21:26
14.) Kemény Egon – Ambrózy Ágoston - Ignácz Rózsa – Soós László: Hatvani diákjai (daljáték)

Rádió Dalszínháza bemutató: 1955

Vezényel: Lehel György
Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus (Karigazgató: Földényi János)

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc

Szereposztás:

Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc
Bankós professzor –Kovács Károly
Domokos professzor – Bárdy György
Kerekes Máté – Simándy József
Pálóczi Horváth Ádám – Sinkovits Imre
Naszályossy – Zenthe Ferenc
Kapocs – Hadics László
Csukás – Suka Sándor
Füzesséry Kristóf – Horváth Tivadar
Kocsondi – Lázár Gedeon
Reszegi pedellus – Csákányi László
Bule, volt pedellus – Gózon Gyula
Fodorito, csizmadiamester – Tompa Sándor
Amálka, a leánya – Petress Zsuzsa
Czibljavzek, császári biztos – Dénes György
Elmira – Mezei Mária
Pfutscher – Pethes Sándor


432 • Búbánat
Előzmény 431
2008-07-18 23:36:31
Kiegészítés

Kemény Egon – Szász Péter: Májusfa

A szereplők között volt a felsoroltakon kívül: Pogány Margit, Bilicsi Tivadar, Hlatky László és Mindszenti Ödön is.
431 • Búbánat
2008-07-16 21:01:59
1949 tavaszán Révai József, ekkoriban a közhangulat javítása érdekében proponál-
ta, hogy a rádió karolja fel az operettet mint műfajt, és szülessenek úgy-
nevezett rádióoperettek.

Az Irodalmi Osztály két frissen belépett ifjú munkatársa, Mesterházy Lajos és Szász Péter készítette el Kemény Egon
zenéjével az első rádióoperettet Májusfa címmel, s ezzel megindították
a korszak új rádiós műfaját. Művek egész sora született így, és a rádió-
operettekből nem egy később színházi produkció is lett.

364.) Rádiós bemutató: 1949. május 1.

Szövegkönyv: Szász Péter

Vezényel: Lehel György

Rendező: Rácz György

Km.: Bán Klári, Gyenes Magda, Gyurkovics Mária, Petress Zsuzsa, Vámos Ágnes, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla, Lendvay Andor, Rátonyi Róbert, valamint az MR szimfonikus zenekara és

egy akkor, alkalmilag verbuvált ifjúsági énekkar, melyet Forrai Miklós szervezett kifejezetten a rádióban bemutatandó zenés játékokhoz -, s mely egy évvel később már hivatalosan is a Magyar Rádió Énekkara lett, de még hosszú évekig a Forrai-kórus néven is működött.

Érdekesség, hogy az új, fiatal énekkar vezető baritonistája a TV későbbi főrendezője, Horváth Ádám volt, s mellette a dallamokat az akkor még zeneakadémiai énektanulmányait folytató Kibédy Ervin fújta, és olyan, idővel híres zenepedagógusok és zenetudósok álltak a kórus soraiban, mint Forrai Katalin, Csík Miklós és Vikár László.

Még egy érdekesség: ez a rádióoperett nem aratott igazán sikert, aminek oka nem a zenéjében rejlett, hanem a szövegkönyv és a versek sutaságaiban keresendő; pár hónappal később (1949. december 31.) a rádióban felcsendült Kemény Egon neve alatt a „Talán a csillagok” című új operett, ami nem is új, mert a zene a régi volt: a Májusfáé. S ezáltal mondhatni annak „ikertestvére”, slágerszámait gyakran sugározta a rádió. A rádiós produkció létrehozói elvetették a Májusfa nem teljességgel tökéletes szövegkönyvét, hiszen kiderült: a zene időtálló; a zeneszámokhoz új szöveget írattak, új librettó került a számok köré. A „Talán a csillagok” tehát tulajdonképpen nem volt egyéb, mint a „Májusfa” zenéje, más, megfelelőbb tálalásban.

430 • Búbánat
Előzmény 429
2008-07-16 20:29:57
Ha már alább megemlítésre került a „Májusi fény” c. rádióoperett, további kiegészítő adatok erről a különlegességről:

Zeneszerző: Farkas Ferenc

Szöveg: Dékány András

Rendező: Rácz György

Rádiós bemutató: 1951. május 1.

A Farkas Ferenc-mű az akkoriban divatozó „belép-e vagy miért nem lép be” falusi, szövetkezeti témát variálta. A darab érdekessége a zenés műfajban szokatlanul sok prózai szerep volt, viszont amelyek eljátszására olyan nagy színészóriásokat sikerült a rádió rovatának megnyernie, mint Uray Tivadar, Lehotay Árpád és Tompa Sándor. De az énekes főszereplő is kiválóság volt: Sárdy János (a szoprán partner: Rafael Márta), aki akkor – mint később még sok alkalommal – dalait Dalos László költői fogantatású rímeire komponáltan adta elő. (Közreműködött az MR szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus, Lehel György vezényletével.)
429 • Búbánat
2008-07-16 19:04:51
Áthozom ide „Végveszélyben a komolyzene a Magyar Rádióban?” c. topicból az operettel kapcsolatos adatokat, melyeket a neten találtam.

A Magyar Rádió átmeneti korszaka (1950–1956); a Magyar Rádió 1956-tól


“1950-ben a magyar operett új alkotással gazdagodott, Farkas Ferenc Csínom Palkó c. történelmi darabjával. Ez a darab is a Rádióban hangzott el elsőként. Az 1950-es évek elején folyt a régi, klasszikus operettek kiirtása a Rádióból. Révai {III-396.} József többségüket burzsoá, káros produktumnak nyilvánította. Parancsára 1950–1951-ben elkezdődött az akkori életet tükröző zenés játékok, operettek gyártása. A magyar szerzőkön kívül eredeti szovjet operetteket, filmforgatókönyvből írt átdolgozásokat is műsorra tűztek. Miljutyin Sztálin-díjas nagyoperettje, a Nyugtalan boldogság szövegkönyve a Szibériai rapszódia c. filmből készült. Vajda István írta a magyar rádióváltozatot. A darabot két szereposztásban, operett és prózai színészek előadásában mutatták be. Ezenkívül 200 statiszta mozgott a mikrofon előtt. 1951-ben számos ilyen típusú produkció került a hallgatók elé. (Fekete csillagok, Ambrózy Ágoston és Fényes Szabolcs kisoperettje; A legszebb lány a kolhozban. Kisoperett a Turr fivérek ötlete nyomán, a zenéjét Zoltán Pál verseire Pálos György szerezte; Vidám brigádok. Kisoperett. Írta: Bokor István és Kerekes Imre. Zene: Országh György és Müller György; Vidám vásár. Rádióoperett. Kővári György átdolgozása.) Az operettek, zenés játékok mind túlzott hurráoptimizmust sugároztak, de sok baj volt a figurák megformálásával is. 1951-ben különösen ezen a téren érték bírálatok a magyar operetteket. Részlet egy kritikából: „A májusi fény c. operett, amely a falu és város találkozásának egy kis epizódját meséli el, megpróbálkozott ugyan az osztályellenség leleplezésével, de sikertelenül. A nagyképű színész és a dagadt kulákok, akiket Dékány András, a jókedvű, harcos traktorista fiúval szembeállít, korántsem leküzdeni való gyűlöletes ellenségek, hanem vicclapból ollózott pojácák. Szó sincs arról, hogy A májusi fény politikailag káros darab lett volna, de most fejlődésünk új szakaszában markánsabban kellett volna ábrázolni ezeket a figurákat.”
1954-től a színházakból és a rádióból is kiszorultak az új zenés játékok, a megrendelésre írt operettek, és elfoglalták helyüket a kedvelt, örökbecsű klasszikus operettek.

Az idősebb rádióhallgatóknak szóló műsor volt az Operettkedvelőknek (1981–1991) Bitó Pál, majd az Operettparádé (1991 óta) Schubert Ferenc szerkesztésében.”
21   Búbánat 2016-09-13 10:44:00
Áthozom az alábbi beírásokat innen:
Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)


390 • Búbánat
2008-06-22 14:29:43
333.) Kemény Egon – Raics István: Szerencsés utazás

Rádiós bemutató: 1950-es évek vége

Részletek: Gyurkovics Mária, Szabó Miklós, valamint az MRT szimfonikus zenekara

Vezényel: Lehel György

375 • Búbánat
2008-06-22 14:21:14
318.) Kemény Egon – Kótzián Katalin: Mindenki tanul

Rádiós bemutató: 1970-es évek eleje

Km.: Radnay György, valamint az MRT szimfonikus zenekara
Vezényel: Breitner Tamás

232 • Búbánat
2008-04-28 00:26:15
193.) Kemény Egon – Szász Péter: Talán a csillagok

Rádió Dalszínházának bemutatója: az 1950-es évek vége

Km.: Bán Klári, Gyenes Magda, Gyurkovics Mária, Pogány Margit, Rafael Márta, Hadics László, Mindszenti Ödön, Rátonyi Róbert, valamint az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus

Rendező: Rácz György

Vezényel: Lehel György

227 • Búbánat
2008-04-28 00:21:06
188.) Kemény Egon – Dalos László: Tavasz a télben

A rádiós bemutató: az 1950-es évek vége

Km.: Gyurkovics Mária, Pogány László, valamint az MRT szimfonikus zenekara, a Földényi-kórus és az Andor Ilona Gyermekkórusa

Vezényel: Polgár Tibor

145.) Kemény Egon – Erdődy János: Krisztina kisasszony (zenés játék)

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965., ismétlés 1966. március 2. Petőfi adó 14.00

Vezényel: Lehel György
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szereposztás:

Krisztina kisasszony – Petress Zsuzsa
Balogh István – Kövecses Béla (Bitskey Tibor)
Brunner Joachim – Bilicsi Tivadar
Puchmann, karmester – Pethes Sándor
Kőrösi úr – Sugár Mihály
Patkóné asszonyság – Somogyi Nusi
Napóleon – Ungvári László
Eugene de Beauharnais – Rátonyi Róbert
Madame Blanche – Gyenes Magda
Szárnysegédek – Szatmári István, Mezei Lajos
Polgármester – Sugár Lajos
Tanácsos – Baló Elemér
Porkoláb – Gonda György
Máticsné – Dajbukát Ilona
Csaplárosné – Nádori Margit
Betyárok – Deák Sándor, Varga András, Balázs István,
Szomszédasszonyok – Seress Erzsi, Szatmári Margit, Csatay Ibolya

160 • Búbánat
2008-04-13 00:47:10
185.) Kemény Egon – Erdődy János: Komáromi farsang

Rádiós bemutató: 1958
Szereplők:

Csokonai – Ilosfalvy Róbert
Lilla – Házy Erzsébet

Továbbá: Lehoczky Éva, Bilicsi Tivadar, Fekete Pál, Gózon Gyula, Göndöcs József, Hlatky László, Kibédi Ervin, Kishegyi Árpád, Molnár Miklós, Szabó Ernő

Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus
Vezényel: Lehel György

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: László Endre

Részleteket sugárzott a rádió többször is a darabból, így 1974. június 21-én, a Petőfi adón 22.30-kor.

Házy Erzsébet-topicban az 525-ös sorszám alatt foglalkoztam ezzel a művel


138 • Búbánat
Előzmény 34
2008-04-10 00:28:37
Kiegészítés:

33.) Kemény Egon- Vitányi János – Erdődy János: A messzetűnt kedves
(Történelmi daljáték)

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. május 22., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00
34 • Búbánat
2008-03-09 18:34:32
33.) Kemény Egon- Vitányi János – Erdődy János: A messzetűnt kedves
(Történelmi daljáték)

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965., ismétlése, 1971. szeptember 19, Petőfi Rádió

Vezényel: Bródy Tamás
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: László Endre

Szereposztás:

Fazekas Mihály – Simándy József (Darvas Iván)
Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László (láng József)
Amelie – László Margit (Domján Edit)
Julika – Andor Éva (Örkényi Éva)
Polgármester – Várhelyi Endre (Basilides Zoltán)
Carpentier – Szőnyi Ferenc (Benkp Gyula)
Kovács strázsamester – Domahidy László (Farkas Antal)
Werdemühl lovag – Külkey László (Lázár Gedeon)
Öreg fazekas – Márkus Ferenc
Mme Garron – Gáborjáni Klára
Schatten gróf – Velenczei István
De Breuil márki – Ujlaky László
Rektor – Katona Lajos

130 • Búbánat
2008-04-08 00:40:40
116.) Kemény Egon – Békés István: Szabad szívek /Regényes daljáték/

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1960. március 26., Kossuth Rádió 18.45 – 21.40

Vezényel: Lehel György
Km.: az MR szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Cserés Miklós dr.


Szereposztás:

Glória – Sándor Judit (Bánki Zuzsa)
András – Bende Zsolt (Benkő Gyula)
Sári – Zentay Anna
Gyuri: Bikády György
Gabi – Rafael Márta
Tapsi – Horváth Tivadar
Juliska néni – Fónay Márta
Gavril Mihajlovics – Horváth Jenő
Ványa – Agárdy Gábor
Dagi – Suka Sándor
Öreg Bige – Gonda György
Csige Bálint – Makláry János
Két katona – Tarsoly Elemér és Horváth József
Két munkás – Beszterczey Pál és Ambrus András
Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

"Losonci Luca fagott diplomakoncertje"
C.P.E. BACH: B-dúr csellóverseny, H. 436
Koncertmester: G. Horváth László
A hallgató barátaiból alakult zenekar
FARAGÓ BÉLA: Tánczrend - 1. Zirkus Waltz, 2. Lassú Csárdás, 3. Passepied
SCHUMANN: Fantáziadarabok, op. 73
Kerek Erzsébet (zongora)
MILHAUD: René király kandallója, op. 205
Tóth Ágnes (fuvola), Adorjáni Csenge (oboa), Katrin Mátyás (klarinét), Südi Bálint (kürt)
Losonci Luca (fagott)

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Tóth-Vajna Zsombor (csembaló)
"A holdfény és Bach"
Bach Mindenkinek Fesztivál
FROBERGER: C-dúr toccata
BUXTEHUDE: Auf meinen lieben Gott - szvit
FRESCOBALDI: Toccata settima (Libro II)
KERLL: Canzona quarta
PACHELBEL: D-dúr fantázia
BUXTEHUDE: Nun lob, mein Seel', den Herren
FISCHER: Chaconne
ZACHOW: Nun komm der Heiden Heiland - partita
J.S. BACH: F-dúr partita

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Söndörgő:
Eredics Áron (prímtambura, tambura szamica, darbuka, ének), Eredics Benjámin (brácstambura, trombita, ének), Eredics Dávid (klarinét, szaxofon, kaval, prímtambura, basszprím-tambura, ének), Eredics Salamon (harmonika, furulya, hulusi, basszprím-tambura), Buzás Attila (tamburabőgő, csellótambura, tapan, ének)

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Wiedemann Bernadett (ének)
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Magyar Rádió Énekkara (karigazgató Pad Zoltán)
Magyar Rádió Gyermekkórusa (karigazgató Dinyés Soma)
Vezényel: Vajda Gergely
MAHLER: III. (d-moll) szimfónia

19:30 : Budapest
Óbudai Társaskör

Karl Lorenz (hegedű), Dobozy Borbála (csembaló)
Liszt Ferenc Kamarazenekar hangversenye
Koncertmester: Tfirst Péter
VIVALDI: Arsilda, regina di Ponto (Arsilda, Pontusz királynője), RV 700
SCHUBERT: A-dúr rondó, D.438
VIVALDI: F-dúr concerto három hegedűre, RV 551
HIDAS FRIGYES: Csembalóverseny
HÄNDEL: B-dúr concerto grosso, Op.6/7
19:00 : Pécs
Kodály Központ

Kuti Ágnes, Megyesi Schwartz Lúcia, Horváth István, Bognár Szabolcs (ének)
Dr. Fodor Gabriella (zongora, orgona), Bajic Ágnes (zongora), Murin Jaroslav (mélyhegedű)
Szászi János (házigazda)
Pécsi Kamarakórus (karig.: Tillai Aurél)
Pécsi Egyetemi Kórus (karig.: dr. Lakner Tamás)
Pannon Filharmonikusok
vezényel: Tillai Aurél
"60 éves a Pécsi Kamarakórus"
VECCHI: Jó ez a fény
MONTEVERDI: Cor mio
SCHÜTZ: Ich bin eine rufende Stimme
JOHANN CHRISTOPH BACH: Ich lasse Dich nicht
ROSSINI: Salve o Vergine Maria
GRIEG: Ave maris stella
BRAHMS: Liebeslieder Walzer (részletek)
VIC NEES: Nuestra senora della soledade
JOHN RUTTER: Candlelight Carol
TILLAI AURÉL: Missa secunda – ősbemutató
KODÁLY: Budavári Te Deum
A mai nap
született:
1890 • Beniamino Gigli, énekes († 1957)
1890 • Lauritz Melchior, énekes († 1973)
1915 • Carelli (Krausz) Gábor, énekes († 1999)
1915 • Szvjatoszlav Richter, zongorista († 1997)