vissza a cimoldalra
2019-11-15
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11449)
A csapos közbeszól (95)

Kedvenc magyar operaelőadók (1148)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3503)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1801)
Franz Schmidt (3454)
Erkel Színház (10352)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4457)
Kimernya? (3281)
Simándy József - az örök tenor (633)
Pantheon (2445)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2944)
Plácido Domingo (919)
Balett-, és Táncművészet (5939)
Élő közvetítések (8237)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4607)
Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? (300)
Giuseppe Verdi (1394)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

24   Búbánat • előzmény22 2016-09-13 10:46:23

Áthozom az alábbi beírásokat innen:
Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)

613 • Búbánat
2014-07-22 19:14:24
Ennyi olvasható az internetes Wikipédián, röviden, Kemény Egonról:

„ (Bécs, 1905. október 13. – Budapest, 1969. július 23.) Erkel Ferenc-díjas (1953) zeneszerző. Tanulmányait a bécsi Hochschule für Musik-on végezte, tanára Franz Schmidt volt. A harmincas évek közepétől Magyarországon élt. Elsősorban könnyűzenét és operetteket írt, de daljátékokat, dalokat, kórusműveket is. Szerzeményeiben gondosan ápolta az osztrák és német zenei hagyományokat. Egyik alapítója volt a Magyar Zeneművészek Szövetségének. Legnagyobb sikerű operettje: Valahol délen (1956).
A Színházi Adattárban négy bemutatóját rögzítették (Fekete liliom, Valahol délen, Krisztina kisasszony).
Érdekesség, hogy világhírű zeneszerző társa, Ábrahám Pál minden darabját ő hangszerelte
(Dankó Rádió) 2014. március 13.)”

Mivel holnap a Dankó Rádió külön műsort szentel a napra pontosan 45 évvel ezelőtt elhunyt zeneszerző emlékének (2014. július 23. de, 11.00 – 12.00 óra és ismétlése: 17.00 – 18.00 óra), fontosnak tartom az adatokat kiegészíteni és teljessé tenni a többi Kemény Egon- bemutatóval is:

1928 – Kikelet utca 3.
1946 – Fekete Liliom
1949 – Talán a csillagok
1955 – Hatvani diákjai
1957 - Valahol délen
1957 – Komáromi farsang
1961 – Krisztina kisasszony
1965 – Messzetűnt kedves

De ezeken a zenés darabokon kívül írt még szimfonikus könnyűzenei műveket, dalokat, kórusműveket, gyermekkarokat, úttörődalokat és sok-sok zenés hangjátékot is.

Az említett zenés darabok némelyike az ötvenes-hatvanas években az Operettszínház repertoárján folyamatosan jelen volt.

A fent felsorolt operettek, daljátékok mind szerepeltek a rádió Dalszínháza sorozatában bemutatott rádiófelvételeken, a kor hazai énekes-kiválóságainak közreműködésével.

Számomra kiemelt fontosságú a Komáromi farsang című Kemény Egon- operett és annak rádiós feldolgozása, mivel Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert alakították benne a két főhőst: Lillát és Csokonait. Erről a stúdiófelvételről a Házy-topicban többször is szót ejtettem.
Onnan idézem most az 524. számú bejegyzésemet, melynek sorait a holnapi emlékműsor kapcsán talán nem érdemtelen újra elővenni és olvasni:

„A Komáromi farsang Csokonai és Lilla szerelméről szól.
A Rádiózenekart és a Földényi Kórust Lehel György vezényelte.
Rendező: László Endre volt.

Ilosfalvy Róbertnek és Házy Erzsébetnek a Rádió Dalszínháza égisze alatt, 1958-ban, ez volt az első közös stúdiófelvételük.

A 196. szám alatt idéztem a zenei rendező, Ruitner Sándor visszaemlékező szavait:

...A dalműben hallható szerelmi kettős talán azért is hat olyan élethűnek, mert a két művész életútja ekkor kötődött össze s szerelmük legalább olyan tűzzel lobbant fel, mint a darabbeli Csokonaié és Lilláé…

Gál György Sándor és Somogyi Vilmos, az Operettek könyve társszerzői így emlékszenek vissza a felvétel körülményeire:

E könyv szerzői jelen voltak a Komáromi farsang rádiófelvételénél. A szöveget ugyanis, Erdődy János társaságában, Gál György Sándor írta. A felvételt a Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara kísérte. Lehel György vezényelt, s a zene a két főhősnek (Csokonai – Ilosfalvy Róbert, Lilla – Házy Erzsébet) olyan hátteret biztosított, hogy az komolyságban, drámai feszültségben az opera színvonalát közelítette meg. A gratulációkból és szerencsekívánatokból mindenkinek jutott. Szövegíróknak, karmesternek, szólistáknak, zenekarnak és énekkarnak egyaránt. Csak Kemény Egonnak nem lehetett további jószerencsét kívánni, mert úgy elbújt, hogy az ügyelők sem tudták megtalálni. Tehetségének értékét, rangját ez a mélységes szerénység jellemezte. Korán, idő előtt távozott.”
22   Búbánat • előzmény21 2016-09-13 10:45:33
Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)

576 • Búbánat
2014-01-19 13:20:39
A Dankó Rádió műsorának délelőtti operett-összeállításában régi rádiófelvételekről, neves magyar énekművészek előadásában hallgathattunk meg - többségében kevésbé ismert – operettrészleteket. Ezek a hangfelvételek nagyon ritkán kerülnek be valamelyik zenei műsorblokkba sugárzásra, ezért is tartom fontosnak megemlíteni és felsorolni azokat, melyeket elhangzottak a mai adásban:
„- Kemény Egon-dal: ’Szél, könnyű szél…’ (Gencsy Sári Km. a Földényi Kórus és a Stúdiózenekar)”

541 • Búbánat
2013-07-22 13:45:44
Ezen a héten Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző emlékműsora hallható minden nap a Dankó Rádió operettműsorában: délelőtt 11 órakor, és a délután ötórai ismétlésekor.

Kemény Egon Bécsben született József Attilával egyazon évben (1905), de a harmincas évek közepétől Magyarországon élt. Elsősorban könnyűzenét és operetteket írt, de daljátékokat, dalokat, kórusműveket is. Szerzeményeiben gondosan ápolta az osztrák és német zenei hagyományokat. Egyik alapítója volt a Magyar Zeneművészek Szövetségének. Legnagyobb sikerű műve, a Valahol délen című operett (1956). Ezen kívül szintén a kedvelt alkotások között említhetjük: a Kikelet utca 3. (1928), Fekete Liliom (1946), Talán a csillagok (1949), Hatvani diákjai (1955), Komáromi farsang (1961) – a rádiófelvételén Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert éneklik Lilla és Csokonai szerepét. További ismert darabjai voltak még: Krisztina kisasszony (1961), Messze tűnt kedves (1965).
Sajnos korán, 1969-ben elhunyt.

Az emlékműsorban a neves komponistára lánya, Kemény Annamária emlékezik, kinek beszélgető partnere ezúttal is a műsor szerkesztő-műsorvezetője: Nagy Ibolya.
A mai első adásban Kemény Annamária nagy szeretettel emlékezett vissza édesapjára, a budai szülői házra, ahol gyermekkorát töltötte, és arra a zenei miliőre, mely mindkét szülője részéről őt és öccsét körülvette.

Természetesen sok szép zenei részlet is felcsendült az adásban édesapja szerzeményeiből, de Eisemann Mihály, Polgár Tibor daljátékaiból is hallhattunk részleteket a rádió archív stúdiófelvételeiről.

Áthozom az alábbi beírásokat innen:
Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)

521 • Búbánat
Előzmény 15
2011-12-30 15:46:47
Kiegészítés

A 15. sorszám alatt hoztam:

Kemény Egon – Ambrózy Ágoston - Ignácz Rózsa – Soós László: Hatvani diákjai (daljáték)

Rádió Dalszínháza bemutató két részben

A hegedűszólót Ramor Ervin adja elő.

1955. április 9., szombat, 20:30-21:59, 22:15-23:08 Kossuth Rádió
15 • Búbánat
2008-03-06 23:21:26
14.) Kemény Egon – Ambrózy Ágoston - Ignácz Rózsa – Soós László: Hatvani diákjai (daljáték)

Rádió Dalszínháza bemutató: 1955

Vezényel: Lehel György
Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus (Karigazgató: Földényi János)

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc

Szereposztás:

Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc
Bankós professzor –Kovács Károly
Domokos professzor – Bárdy György
Kerekes Máté – Simándy József
Pálóczi Horváth Ádám – Sinkovits Imre
Naszályossy – Zenthe Ferenc
Kapocs – Hadics László
Csukás – Suka Sándor
Füzesséry Kristóf – Horváth Tivadar
Kocsondi – Lázár Gedeon
Reszegi pedellus – Csákányi László
Bule, volt pedellus – Gózon Gyula
Fodorito, csizmadiamester – Tompa Sándor
Amálka, a leánya – Petress Zsuzsa
Czibljavzek, császári biztos – Dénes György
Elmira – Mezei Mária
Pfutscher – Pethes Sándor


432 • Búbánat
Előzmény 431
2008-07-18 23:36:31
Kiegészítés

Kemény Egon – Szász Péter: Májusfa

A szereplők között volt a felsoroltakon kívül: Pogány Margit, Bilicsi Tivadar, Hlatky László és Mindszenti Ödön is.
431 • Búbánat
2008-07-16 21:01:59
1949 tavaszán Révai József, ekkoriban a közhangulat javítása érdekében proponál-
ta, hogy a rádió karolja fel az operettet mint műfajt, és szülessenek úgy-
nevezett rádióoperettek.

Az Irodalmi Osztály két frissen belépett ifjú munkatársa, Mesterházy Lajos és Szász Péter készítette el Kemény Egon
zenéjével az első rádióoperettet Májusfa címmel, s ezzel megindították
a korszak új rádiós műfaját. Művek egész sora született így, és a rádió-
operettekből nem egy később színházi produkció is lett.

364.) Rádiós bemutató: 1949. május 1.

Szövegkönyv: Szász Péter

Vezényel: Lehel György

Rendező: Rácz György

Km.: Bán Klári, Gyenes Magda, Gyurkovics Mária, Petress Zsuzsa, Vámos Ágnes, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla, Lendvay Andor, Rátonyi Róbert, valamint az MR szimfonikus zenekara és

egy akkor, alkalmilag verbuvált ifjúsági énekkar, melyet Forrai Miklós szervezett kifejezetten a rádióban bemutatandó zenés játékokhoz -, s mely egy évvel később már hivatalosan is a Magyar Rádió Énekkara lett, de még hosszú évekig a Forrai-kórus néven is működött.

Érdekesség, hogy az új, fiatal énekkar vezető baritonistája a TV későbbi főrendezője, Horváth Ádám volt, s mellette a dallamokat az akkor még zeneakadémiai énektanulmányait folytató Kibédy Ervin fújta, és olyan, idővel híres zenepedagógusok és zenetudósok álltak a kórus soraiban, mint Forrai Katalin, Csík Miklós és Vikár László.

Még egy érdekesség: ez a rádióoperett nem aratott igazán sikert, aminek oka nem a zenéjében rejlett, hanem a szövegkönyv és a versek sutaságaiban keresendő; pár hónappal később (1949. december 31.) a rádióban felcsendült Kemény Egon neve alatt a „Talán a csillagok” című új operett, ami nem is új, mert a zene a régi volt: a Májusfáé. S ezáltal mondhatni annak „ikertestvére”, slágerszámait gyakran sugározta a rádió. A rádiós produkció létrehozói elvetették a Májusfa nem teljességgel tökéletes szövegkönyvét, hiszen kiderült: a zene időtálló; a zeneszámokhoz új szöveget írattak, új librettó került a számok köré. A „Talán a csillagok” tehát tulajdonképpen nem volt egyéb, mint a „Májusfa” zenéje, más, megfelelőbb tálalásban.

430 • Búbánat
Előzmény 429
2008-07-16 20:29:57
Ha már alább megemlítésre került a „Májusi fény” c. rádióoperett, további kiegészítő adatok erről a különlegességről:

Zeneszerző: Farkas Ferenc

Szöveg: Dékány András

Rendező: Rácz György

Rádiós bemutató: 1951. május 1.

A Farkas Ferenc-mű az akkoriban divatozó „belép-e vagy miért nem lép be” falusi, szövetkezeti témát variálta. A darab érdekessége a zenés műfajban szokatlanul sok prózai szerep volt, viszont amelyek eljátszására olyan nagy színészóriásokat sikerült a rádió rovatának megnyernie, mint Uray Tivadar, Lehotay Árpád és Tompa Sándor. De az énekes főszereplő is kiválóság volt: Sárdy János (a szoprán partner: Rafael Márta), aki akkor – mint később még sok alkalommal – dalait Dalos László költői fogantatású rímeire komponáltan adta elő. (Közreműködött az MR szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus, Lehel György vezényletével.)
429 • Búbánat
2008-07-16 19:04:51
Áthozom ide „Végveszélyben a komolyzene a Magyar Rádióban?” c. topicból az operettel kapcsolatos adatokat, melyeket a neten találtam.

A Magyar Rádió átmeneti korszaka (1950–1956); a Magyar Rádió 1956-tól


“1950-ben a magyar operett új alkotással gazdagodott, Farkas Ferenc Csínom Palkó c. történelmi darabjával. Ez a darab is a Rádióban hangzott el elsőként. Az 1950-es évek elején folyt a régi, klasszikus operettek kiirtása a Rádióból. Révai {III-396.} József többségüket burzsoá, káros produktumnak nyilvánította. Parancsára 1950–1951-ben elkezdődött az akkori életet tükröző zenés játékok, operettek gyártása. A magyar szerzőkön kívül eredeti szovjet operetteket, filmforgatókönyvből írt átdolgozásokat is műsorra tűztek. Miljutyin Sztálin-díjas nagyoperettje, a Nyugtalan boldogság szövegkönyve a Szibériai rapszódia c. filmből készült. Vajda István írta a magyar rádióváltozatot. A darabot két szereposztásban, operett és prózai színészek előadásában mutatták be. Ezenkívül 200 statiszta mozgott a mikrofon előtt. 1951-ben számos ilyen típusú produkció került a hallgatók elé. (Fekete csillagok, Ambrózy Ágoston és Fényes Szabolcs kisoperettje; A legszebb lány a kolhozban. Kisoperett a Turr fivérek ötlete nyomán, a zenéjét Zoltán Pál verseire Pálos György szerezte; Vidám brigádok. Kisoperett. Írta: Bokor István és Kerekes Imre. Zene: Országh György és Müller György; Vidám vásár. Rádióoperett. Kővári György átdolgozása.) Az operettek, zenés játékok mind túlzott hurráoptimizmust sugároztak, de sok baj volt a figurák megformálásával is. 1951-ben különösen ezen a téren érték bírálatok a magyar operetteket. Részlet egy kritikából: „A májusi fény c. operett, amely a falu és város találkozásának egy kis epizódját meséli el, megpróbálkozott ugyan az osztályellenség leleplezésével, de sikertelenül. A nagyképű színész és a dagadt kulákok, akiket Dékány András, a jókedvű, harcos traktorista fiúval szembeállít, korántsem leküzdeni való gyűlöletes ellenségek, hanem vicclapból ollózott pojácák. Szó sincs arról, hogy A májusi fény politikailag káros darab lett volna, de most fejlődésünk új szakaszában markánsabban kellett volna ábrázolni ezeket a figurákat.”
1954-től a színházakból és a rádióból is kiszorultak az új zenés játékok, a megrendelésre írt operettek, és elfoglalták helyüket a kedvelt, örökbecsű klasszikus operettek.

Az idősebb rádióhallgatóknak szóló műsor volt az Operettkedvelőknek (1981–1991) Bitó Pál, majd az Operettparádé (1991 óta) Schubert Ferenc szerkesztésében.”
21   Búbánat 2016-09-13 10:44:00
Áthozom az alábbi beírásokat innen:
Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)


390 • Búbánat
2008-06-22 14:29:43
333.) Kemény Egon – Raics István: Szerencsés utazás

Rádiós bemutató: 1950-es évek vége

Részletek: Gyurkovics Mária, Szabó Miklós, valamint az MRT szimfonikus zenekara

Vezényel: Lehel György

375 • Búbánat
2008-06-22 14:21:14
318.) Kemény Egon – Kótzián Katalin: Mindenki tanul

Rádiós bemutató: 1970-es évek eleje

Km.: Radnay György, valamint az MRT szimfonikus zenekara
Vezényel: Breitner Tamás

232 • Búbánat
2008-04-28 00:26:15
193.) Kemény Egon – Szász Péter: Talán a csillagok

Rádió Dalszínházának bemutatója: az 1950-es évek vége

Km.: Bán Klári, Gyenes Magda, Gyurkovics Mária, Pogány Margit, Rafael Márta, Hadics László, Mindszenti Ödön, Rátonyi Róbert, valamint az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus

Rendező: Rácz György

Vezényel: Lehel György

227 • Búbánat
2008-04-28 00:21:06
188.) Kemény Egon – Dalos László: Tavasz a télben

A rádiós bemutató: az 1950-es évek vége

Km.: Gyurkovics Mária, Pogány László, valamint az MRT szimfonikus zenekara, a Földényi-kórus és az Andor Ilona Gyermekkórusa

Vezényel: Polgár Tibor

145.) Kemény Egon – Erdődy János: Krisztina kisasszony (zenés játék)

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965., ismétlés 1966. március 2. Petőfi adó 14.00

Vezényel: Lehel György
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szereposztás:

Krisztina kisasszony – Petress Zsuzsa
Balogh István – Kövecses Béla (Bitskey Tibor)
Brunner Joachim – Bilicsi Tivadar
Puchmann, karmester – Pethes Sándor
Kőrösi úr – Sugár Mihály
Patkóné asszonyság – Somogyi Nusi
Napóleon – Ungvári László
Eugene de Beauharnais – Rátonyi Róbert
Madame Blanche – Gyenes Magda
Szárnysegédek – Szatmári István, Mezei Lajos
Polgármester – Sugár Lajos
Tanácsos – Baló Elemér
Porkoláb – Gonda György
Máticsné – Dajbukát Ilona
Csaplárosné – Nádori Margit
Betyárok – Deák Sándor, Varga András, Balázs István,
Szomszédasszonyok – Seress Erzsi, Szatmári Margit, Csatay Ibolya

160 • Búbánat
2008-04-13 00:47:10
185.) Kemény Egon – Erdődy János: Komáromi farsang

Rádiós bemutató: 1958
Szereplők:

Csokonai – Ilosfalvy Róbert
Lilla – Házy Erzsébet

Továbbá: Lehoczky Éva, Bilicsi Tivadar, Fekete Pál, Gózon Gyula, Göndöcs József, Hlatky László, Kibédi Ervin, Kishegyi Árpád, Molnár Miklós, Szabó Ernő

Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus
Vezényel: Lehel György

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: László Endre

Részleteket sugárzott a rádió többször is a darabból, így 1974. június 21-én, a Petőfi adón 22.30-kor.

Házy Erzsébet-topicban az 525-ös sorszám alatt foglalkoztam ezzel a művel


138 • Búbánat
Előzmény 34
2008-04-10 00:28:37
Kiegészítés:

33.) Kemény Egon- Vitányi János – Erdődy János: A messzetűnt kedves
(Történelmi daljáték)

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. május 22., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00
34 • Búbánat
2008-03-09 18:34:32
33.) Kemény Egon- Vitányi János – Erdődy János: A messzetűnt kedves
(Történelmi daljáték)

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965., ismétlése, 1971. szeptember 19, Petőfi Rádió

Vezényel: Bródy Tamás
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: László Endre

Szereposztás:

Fazekas Mihály – Simándy József (Darvas Iván)
Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László (láng József)
Amelie – László Margit (Domján Edit)
Julika – Andor Éva (Örkényi Éva)
Polgármester – Várhelyi Endre (Basilides Zoltán)
Carpentier – Szőnyi Ferenc (Benkp Gyula)
Kovács strázsamester – Domahidy László (Farkas Antal)
Werdemühl lovag – Külkey László (Lázár Gedeon)
Öreg fazekas – Márkus Ferenc
Mme Garron – Gáborjáni Klára
Schatten gróf – Velenczei István
De Breuil márki – Ujlaky László
Rektor – Katona Lajos

130 • Búbánat
2008-04-08 00:40:40
116.) Kemény Egon – Békés István: Szabad szívek /Regényes daljáték/

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1960. március 26., Kossuth Rádió 18.45 – 21.40

Vezényel: Lehel György
Km.: az MR szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Cserés Miklós dr.


Szereposztás:

Glória – Sándor Judit (Bánki Zuzsa)
András – Bende Zsolt (Benkő Gyula)
Sári – Zentay Anna
Gyuri: Bikády György
Gabi – Rafael Márta
Tapsi – Horváth Tivadar
Juliska néni – Fónay Márta
Gavril Mihajlovics – Horváth Jenő
Ványa – Agárdy Gábor
Dagi – Suka Sándor
Öreg Bige – Gonda György
Csige Bálint – Makláry János
Két katona – Tarsoly Elemér és Horváth József
Két munkás – Beszterczey Pál és Ambrus András
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Japán - Dél-Koreai - Magyar kamaraest
CSAJKOVSZKIJ: Az évszakok, op. 37a – 11. November: Trojka
Kim Min-Ji (zongora)
BARTÓK: Román népi táncok, BB 68 (Székely Zoltán átirata)
Park Eun-Kyung (hegedű), Kim Min-Ji (zongora)
KODÁLY: Szonatina csellóra és zongorára, op. 4
Balázs Emma (cselló), Kovács Kálmán (zongora)
LISZT: Szerelmi álmok – 3. O lieb, o lieb, so lang du lieben kannst (Mark Skalmer átirata)
Kwoun Hyun-Jin (cselló), Kim Min-Ji (zongora)
DOHNÁNYI: C-dúr rapszódia, op. 11/3
Kiss Petra (zongora)
CHOI SUNG-HWAN: Arirang Fantasy (átirata zongoratrióra)
Park Eun-Kyung (hegedű), Kwoun Hyun-Jin (cselló), Kim Min-Ji (zongora)
Koreai népzene – Sangryeongsan
Kang Seuk-Ju (Pee-Ree)
POPPER: Requiem, op. 66
Balázs Emma, Kwoun Hyun-Jin, Mizuno Yuya (cselló), Kikuchi Reiko (zongora)
J.W. LEE: Koreai népdal szvit
Kang Seuk-Ju (Pee-Ree), Park Eun-Kyung (hegedű), Kwon Hyun-Jin (cselló), Kim Min-Ji (zongora)
MENDELSSOHN: Dal szöveg nélkül, op. 109
Balázs Emma (cselló), Kikuchi Reiko (zongora)
RAHMANYINOV: Keringő és Románc
Kikuchi Reiko, Kiss Petra, Lee Sang-Cheol (zongora)
BARTÓK: Zongoraötös, BB 33 – 4. Poco a poco più vivace
Park Eun-Kyung, Molnár Zsuzsanna (hegedű), Kökényessy Zoltán (brácsa), Mizuno Yuya (cselló), Kim Min-Ji (zongora)

18:00 : Budapest
Bartók Emlékház

Kállai Ernő (hegedű), Varga István (cselló), Csalog Gábor(zongora)
"Beethoven összes zongoratriója 1."
Esz-dúr trió, op. 1/1
B-dúr trió klarinétra, csellóra és zongorára, op. 11
D-dúr („Geister”) trió, op. 70/1

19:00 : Budapest
ERöMŰVHÁZ

Baráti Kristóf (hegedű)
Camerata Pelsonore Kamarazenekar
RAMEAU: Platée szvit
MENDELSSOHN: d-moll hegedűverseny
JANÁČEK: Idyll

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Henning Kraggerud (hegedű), Jean-Guihen Queyras, Perényi Miklós (cselló), Várjon Dénes, Simon Izabella (zongora), Vigh Andrea (hárfa), Kolonits Klára (ének)
Kuss Quartet: Jana Kuss, Oliver Wille (hegedű), William Coleman (brácsa), Mikayel Hakhnazaryan (cselló)
kamara.hu – Utas és holdvilág
kamara.hu/2 – éjszaka
A Zeneakadémia kamarazenei fesztiválja
BELLINI: Tizenöt dal – 6. Torna, vezzosa Fillide, 14. Per pietà bell'idol mio, 15. Ma rendi pur contento
CHOPIN: cisz-moll noktürn, op. posth (Henning Kraggerud hegedű-zongoraátirata)
DONIZETTI-ZABEL: Szóló a Lammermoori Lucia című operából
CHOPIN: g-moll cselló-zongora szonáta, op. 65
SCHUBERT: C-dúr vonósötös, D. 956

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: A nyugat lánya

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Ránki Dezső (zongora)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Rajna Martin
SCHUMANN: Bevezetés és allegro appassionato, op. 92
HAYDN: D-dúr zongoraverseny, Hob. XVIII:11
BEETHOVEN: 2. (D-dúr) szimfónia, op. 36

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Orgonaestek Virágh Andrással (operaénekesekkel és hangszeres művészekkel)
A mai nap
született:
1942 • Daniel Barenboim, karmester, zongorista
elhunyt:
1787 • Christoph Willibald Gluck, zeneszerző (sz. 1714)
1963 • Reiner Frigyes, karmester (sz. 1888)