vissza a cimoldalra
2020-08-04
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11547)
A csapos közbeszól (95)

A MET felvételei (876)
Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (137)
Jonas Kaufmann (2486)
Kimernya? (3737)
Franz Schmidt (3656)
Régizene (3530)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (625)
Momus-játék (5871)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4023)
A nap képe (2224)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2809)
Pantheon (2711)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4881)
Operett, mint színpadi műfaj (4414)
Pitti Katalin (841)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2007)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

2005   Búbánat • előzmény2002 2020-07-26 08:23:03

"Ilyen lesz az új operett"

  • Képes Figyelő, 1950. január 27.

1949 május elsejére született meg az első korszerű operett »Májusfa« címmel. Ez volt a rádió első kísérlete, hogy az operettet mai tartalommal töltse meg. — mondja Lehel György, a Rádió karmestere. — Első kísérletünkben sokat tévedtünk, mert a feladat oly nagy volt és a tapasztalat olyan csekély, hogy nem is lehetett hiba nélkül megoldani.

De a kísérlet nem bizonyult hiábavalónak, azóta a Népművelési Minisztérium és a Rádió életre hívott egy munkaközösséget, amely most már minden héten új operettel, vagy zenés vígjátékkal lép a mikrofon elé.  [...]

— Hogyan oldják meg a korszerűsített operett feladatát a munkaközösségben?
— A feladat az, hogy a zenés drámai műfajnak is a mi életünk harcos lendületét, mindent betöltő optimizmusát kell kivetítenie. Szórakoztasson, neveljen és segítse a dolgozó népet a szocializmusért vívott nagy harcban."

2002   Búbánat • előzmény2001 2020-07-25 23:14:57

Új magyar operett bemutatója a rádió május 1-i műsortervében

  • Szabad Nép, 1949. április 27.

Este új magyar operett kerül első ízben a mikrofon elé: a „Májusfa“. Kemény Egon zenéjével, Mesterházi Lajos és Szász Péter szövegével.

Bár a szerzők „nagyoperett”-ként jelölik, a darab teljesen elüt ennek a műfajnak eddigi sablonjaitól. A szereplők — a magyar operett történetében talán első ízben — nem hercegnők, grófkisasszonyok, bárók és katonatisztek, hanem egyszerű, mai emberek. A cselekmény is a dolgozók mindennapjairól szól, s Pesten, Óbudán, Csillebércen a gyermekvasúton bonyolódik. A „színlapon” szövőnők, ifjúmunkások, üb-elnök, párttitkár, népi kollégisták szerepelnek.

2001   Búbánat • előzmény1999 2020-07-25 23:14:13

ÚJSZERŰ OPERETT A RÁDIÓBAN MÁJUS 1-ÉN

  • Szabad Szó, 1949. április 24.

Békésen építő hazánk, szabadon dolgozó népünk már készül a munkásság május 1-i ünnepének megülésére. Az ünneplésekből a Rádió is kiveszi a részét.

Az Irodalmi osztály május 1-én mutatja be új operettjét,  a „Májusfát“. A szöveget Mesterházi Lajos és Szász Péter írta, zenéjét Kemény Egon szerzetté és az operett versbetéteit egyik fiatal költőnk írta. Miről szól ez az operett? Erről beszélgetünk.

— Ez az újszerű operett, — mondja informátorunk, — egy nagyüzem ifjúságáról szól. Központi problémája egy munkásleány karrierje, történetesen az, hogy a munkásból lett operetténekesnő elszakad-e osztályától, vagy nem. Természetesen a darabban kiderül, hogy nem szakad el, mert hiszen a művész ma éppen olyan dolgozó, mint bármelyik munkástársa. Az operett különböző részei gyárban, üzemi étkezdében, balatoni üdülőben, Budán játszódnak le.
—- Ezzel az operettel az volt a célunk, hogy megteremtsük az új magyar realista könnyű operettet. A május 1-i adást hanglemezre vettük és kivisszük az üzemekbe is, ahol lepergetjük a dolgozóknak. A szerzők, a szereplők és a dolgozók közös vitájából szűrődik majd le, hogy jó úton járunk-e.
— Az operettben két új tömegdal is születik. A két dalnak, reméljük, igen nagy sikere lesz.
A Rádió május 1-i új operettje csak az első lépés afelé, hogy a huszárkapitányos, csókos, uraskodó régi sablonoperettektől elfordulva új utakon keressük a könnyű szórakozás lehetőségeit. Reméljük, ezen az úton elindulva, még sok új operettet hallunk majd a rádióban.

1999   Búbánat • előzmény1996 2020-07-25 16:41:06

A felvételen elhangzott az "Ötéves-terv" kantáta:

Éjszakai hangfelvétel a STUDIÓ-ban

  • Világosság, 1949. december 30.

— Csendet kérek! Hangfelvétel!
A zaj, amely megüli a XI. számú rádió-stúdiót, a kemény rendezői vezényszóra hirtelen elcsendesedik. Több mint harminc színész, szereppel kezében gyorsan elfoglalja helyét, az emelvényen készen áll a zenekar és a titokzatos üvegkamra mögött egy fehérköpenyes férfi helyezkedik el Rácz György rendező mellett. Éjféli hangfelvétel a rádióban. A szilveszteri műsor nagy operettjének ősbemutatója ez, melyet ezúttal — ritka alkalom! — az üvegkamra mögül, műszerek, órák és mikrofonok között hallgatunk meg. Olyan az üvegfal, mint egy vetítő- vászon, látjuk a szereplőket, de hangjukat csak a mikrofonon keresztül hallhatjuk.
Megkezdődik az adás. Címe: Talán a csillagok …” Kissé furcsa így nézni a mikrofon előtt beszélő színészeket. Középen egy barna fiatalember sürög- forog, mint kiderül, kellékes, aki a későbbiek során a „zörejeket“ produkálja.  Az első percekben furcsán hat, hogy Rácz György rendező az üvegfal mögül felemeli mutatóujját és abban a pillanatban előlép egy színész a csoportból és beszélni kezd a mikrofonba. Az is furcsa, hogy a műszaki rendező pillanatok alatt élethű harangzúgást imitál, az egész olyan, mint egy üvegfal mögül nézett különös kosztüm nélküli színpadi próba.
Amikor azonban felcsattan az első nevetés, már meg is szokjuk azt, hogy voltaképpen televíziórendszerű előadást látunk s egy egészséges humorú, jómuzsikájú — Kemény Egon szerzeménye —mulatságos operettet, melynek üzemi dolgozók a hősei és szerzője Szász Péter, eredményesen próbálta  meg az újfajta öröm élethű ábrázolását
Száz szereplő dolgozik a felvételnél, hol az emelvényen hangzik fel énekhang, hol közel érezzük, hol pedig távol a színészek hangját: mindezt az üvegfal mögül, némán, „beintéssel” irányítja a rendező. Múlik az idő, egy óra, két óra, egyre emelkedik az operett, a szorongó arcok kipirulnak, mindenki érzi, hogy a hosszú munkának eredménye lesz Szilveszter éjszakáján. Derű és optimizmus árad a kitűnően rendezett darabból, vidámak a dalok, a jelenetek.
Pontosan két óra, amikor a sikerült operett befejeződik. Suttogva jegyzi meg valaki: 
— Nem is olyan könnyű a „könnyű műfaj".  De azt hisszük, sikerült....
Erőteljes kórus hangzik fel: az  „Ötéves terv kantáta", melynek szövegét Kemény Egon zenéjére Hegedűs Zoltán írta. Közel tizenöt percig zeng a kantáta dallama, hirdeti, hogy az adás pillanatában, Szilveszterkor, éjfél után kezdi meg népünk az új, hatalmas munkát, az ötéves tervet...
Az éjszakai adás véget ért a Stúdióban. Vidáman, jó munka tudatában készülődnek hazafelé a színészek. Szilveszterkor ők is meghallgatják a vidám, zenés vígjátékot a rádióban. Mindenkinek figyelmébe ajánljuk. Érdemes meghallgatni.

 

1996   smaragd • előzmény1994 2020-07-25 16:16:52

Az "Ötéves-terv" kantátát, úgy emlékszem Rácz György említi könyvében, végül nem kellett előadni... 

Óriási sikert aratott a "Májusfa" és a "Talán a csillagok" is!

1994   Búbánat • előzmény1993 2020-07-25 16:02:58

„Talán a csillagok…” színlapja (hiányos; részben énekhangok, kórus, zenekar megnevezése…? -  a korabeli rádióújságból másoltam át):

Rádióbemutató: 1949. december 31., Petőfi Rádió, 19.00 – 21.15

Vidám zenés szilveszteri játék

Írta: Szász Péter

Zenéjét Romhányi József szövegére szerzette Kemény Egon

Az ötéves terv”-kantáta Hegedűs Zoltán költeménye.

Közreműködik: Rafael Márta, Feleki Rezső és Mindszenti Ödön dr.

Vezényel: Lehel György

Rendező: Rácz György

Személyek:

Szélvész elvtárs – Pándy Lajos

A Colortex-gyáriak:

Balázs Eszter – Petress Zsuzsa

Fikusz Panna – Kiss Manyi

Kovács Ica – Gyurkovics Zsuzsa

Táncos Mihály – Gálcsiki János

Fakó Ferdinánd – Tompa Sándor

Lalkovics  - Keleti László

Gléda – Rozsos István

Vállalatvezető – Peéri Piri

Portás – Bársony István

Kabátné – Soltész Annie

Egy lány – Szitányi Gabriella

A Thelmus-gyáriak:

Galamb Irma – Romváry Gertrúd

Ammondó Pál – Soós Lajos

Koncsák Miklós – Bilicsi Tivadar

Klári – Lórán Lenke

Manyi – Táncsics Mária

A Hóvirág üdülőből:

Lajos, a főpincér – Keleti László

Jani – Pongrácz Imre

Eta – Balogh Erzsi

Utasok a Hóvirág üdülőben:

Dorner Felicián – Komlós Vilmos

Ágh Krisztina – Lukács Margit

Varsa Károly – Bárdi György

A rádió munkatársai:

Telepes Béla rendező – Ráthonyi Róbert

Réz Teréz, rendezőgyakornok – Ruttkai Éva

Főrendező – Horváth Jenő

Slégek, hanglemezforgató – Hlatky László

Szigetvári bácsi – Justh Gyula

Ákos, technikus – Győző László

Rajtuk kívül:

  1. detektív – Bodó György
  2. detektív – Barlay Gusztáv

Soffőr – Árossy Aladár

Úttörő – Kardos Jóska

Anyóka – Zala Karola

Férfihang – Sárosi Mihály

Női hang – Surányi Magda

1993   Búbánat 2020-07-25 15:58:07

A „Májusfa" színlapja (hiányos; énekhangok, zenekar megnevezése…? -  a korabeli rádióújságból másoltam át):

1949. május 1.,  Kossuth Rádió, 20.50 – 22.00

"Előadás a stúdióban"

„Rádiót a dolgozóknak”

MÁJUSFA

Mesterházy Lajos és Szász Péter nagyoperettje

Zenéjét szerzette: Kemény Egon

Vezényel: Majorossy Aladár

Közreműködik a Földényi-kórus

Rendező: Rácz György

Személyek:

Kálló Marika, a Technotex szövőnője – Ferrari Violetta

Gyurik Péter, Pokics Pál, Szuh Ferenc és Huszár Jóska ifjúmunkások – Horváth Tivadar, Dékány László, Rátonyi Róbert és Kárpáti Zoltán

Panda Antal, szakács – Bilicsi Tivadar

Studla bácsi - üb. elnök – Szigeti Jenő

Baksa, párttitkár – Szakáts Miklós

Tavi János, Szög Panni, Mikola Mici és Dósa Sári, népi kollégisták – Pálos György, Kardos Magda, Hlatky Edit és Parragh Éva

Konok Teri, műegyetemista – Ruttkay Éva

Samu, kukta – Fehéregyházi Tibor

Bradács, házmester – Baló Elemér

Újságíró – Győző László

„Ez az első, mai valóságoperett, amely a dolgozók életéről és problémáiról szól. Pesten, Óbudán, Csillebércen, a gyermekvasúton történik és mindenütt, ahol a mai ember él és megfordul.”

legújabb:
Pál Tamás - 2020-07-28
Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1901 • Louis Armstrong, jazz-muzsikus († 1971)