vissza a cimoldalra
2019-12-10
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11455)
A csapos közbeszól (95)

Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62010)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2988)
Haspók (1260)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3532)
Pantheon (2462)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4625)
A díjakról általában (1078)
Erkel Színház (10391)
Élő közvetítések (8273)
Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (124)
Verdi-felvételek (553)
Társművészetek (1534)
Mi újság a debreceni Csokonai Színházban? (108)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1820)
Franz Schmidt (3475)
Kedvenc magyar operaelőadók (1151)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

1700   smaragd • előzmény1455 2019-07-22 08:11:53

 

DANKÓ RÁDIÓ 

Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján

2019. július 22 - 28.  30. hét

naponta 9:04 - 10:00-ig és ismétlés 18:04 - 19:00

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

A tegnapi műsor végén hangzott el Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető ajánlása:

Kedves Hallgatóink!

Jövő héten a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőre, Kemény Egonra, emlékezünk – halálának 50. évfordulója tiszteletére.

Segítségemre lánya, Kemény Anna Mária lesz. Várunk mindenkit, nagy-nagy szeretettel minden nap délelőtt 9-kor és az ismétlésben délután 6 órakor, az Óperencián innen és túl egyaránt.

„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

1455   smaragd • előzmény1452 2018-07-28 20:40:15

 

Franz Schmidt híres szivarozó portréja a lemezborítón

 

"Leírhatatlan az öröm pesti zenei és színházi körökben. Kemény Egonban kiapadhatatlan melódiaforrást éreznek meg a legjobb szemű színházi rókák. Pár hét alatt rádió és gramofon kapja szárnyra a kassai fiút..." 

"Istenadta zenei tehetsége" szószerint így jellemezte Ruitner Sándor zenei rendező is beszélgetesünkben 2000 körül Kemény Egon adottságait.

A Prágai Magyar Hírlap, 1929 cikkéből idéztem - 1444  számú bejegyzés - dúskál az érdekesebbnél érdekesebb részletekben is. Néhány ezek közül, amelyek korábbi bejegyzéseinkre utalnak :

Itt Franz Schmidt rektor, professzor és magyar tanítványa, Kemény Egon első személyes találkozásáról - 1923 - olvashatunk, hiteles forrásból, aprólékosan lejegyezve (ami egyedülálló, máshol nem található) sőt a portréról ismert szivarozás már-már megelevenedett életképként is említésre került... 

A hivatalos fölvételi vizsga nehézségét Rajter Lajos professzor, pályatárs, karmester, aki Kemény-művet is vezényelt, elbeszéléséből ismerjük, a Franz Schmidt fórumban található a vele készült teljes interjú.

Dr. Kövér Dezső a Kassai Zeneiskola igazgatója volt.

Küry Klára visszatérése a színpadra a "Kikelet ucca 3" bemutatójára volt tervezve, ezek szerint a próbákat el is kezdte. Nem tudjuk, hogy végül  miért nem ő játszotta el a szerepet, az életkorát biztosan palástolni tudta volna. Kedves lehetett neki ez a szerep, annnál is inkább, mert a Franzstadt (lsd 724 számú bejegyzés) kedvelt lakóhelye volt.

Nem tudtam, hogy az Operettszínházban vették fel  gramofonra a "Kikelet ucca 3" slágerszámait:  "a zenetermekben a „His Masters Voice”, a legnagyobb londoni gramofon-cég veszi föl az operett nyolc legszebb slágerszámát, hogy megossza a hasznot és dicsőséget berlini, bécsi és pesti vállalatokkal is."

 

1452   Ardelao • előzmény1451 2018-07-25 21:31:36

Kedves Smaragd!

Nagyon örültem, amikor rábukkantam az említett újságcikkre. Szerencsére Kemény Egont fórumának megnyitásával sikerült újra ismertté tenned, hiszen az ifjabb generáció bizonyára már nem vagy nem sokat hallott róla. Ám rövid idő alatt annyi értékes anyag gyűlt össze ebben a témakörben – elsősorban a Te munkád eredményeként -, hogy  már alig volt lehetséges újdonságot találni. Nem tudom, hogy ez  a prágai cikk szerepelt-e korábban a neten. Bizonyára nem, hiszen akkor aligha kerüli el a figyelmemet. Meg vagyok győződve arról, hogy magasabb erők közreműködtek abban, hogy az idézett írás pontosan a zeneszerző halálának évfordulóján vonta magára a figyelmemet. E cikk tartalma a megszokottnál sokkal személyesebb, sokkal bensőségesebb, szeretetteljesebb, és minden más írásnál jobban alátámasztja azt, hogy Kemény Egon született zseni volt. 

1451   smaragd • előzmény1444 2018-07-25 17:55:58

 

Mindjárt kezdődik a mai műsor ismétlésében Kemény Egon művének részlete, előtte még van idő az előzményben Ardelao bejegyzését elolvasni, a zeneszerző pályájának indulásáról...

Kedves Ardelao, köszönöm szépen.

1444   Ardelao 2018-07-23 11:21:38

Kemény Egonra emlékezve, halálának 49. évfordulóján

Prágai Magyar Hírlap, 1929.02.22.:

KIKELET UCCA 3 
Kemény Egon csodálatos karrierje Kassától, Bécsen át Pestig „Egy új Jacoby született“ — A magyar operett új csillaga
Kassa, február 21. (Saját tudósítónktól.) A napokban közölték a pesti lapok, hogy a „Fővárosi Operettszínház" megkezdte a Kikelet ucca 3 c. új operett próbáit, melynek szövegét Harmath Imre írta, zenéjét Kemény Egon szerezte. A színház tavaszi slágernek szánta a darabot, de a színház meteorológusai azt jövendölgetik, hogy a jövő szezon elejére is el vannak látva ezzel a darabbal. 
Kemény Egon kassai fiú. Paulusz mestertől hallottam a nevét többször, mint kedvenc tanítványáét, évekkel ezelőtt jósolgatta, hogy ebből a fiúból lesz valami. Az idő csalékonyan rohan manapság, a gyerekek nyakunkra nőnek, mégsem lehet több az Egon gyerek 22—23 évesnél. Ha csakugyan „befutott”, valami egészen különös és szokatlan előretörésről lehet szó, járjunk a végére. 
Igy tudtam meg kedves fogorvosomtól, Kemény Albert dr.-tól ennek a mesébe illő karriérnek a históriáját, érdemes megírni, muszáj is, hiszen erre minálunk úgy is az a nagy hiba, hogy a saját értékeinket soha nem becsüljük meg, csak akkor csóváljuk a fejünket: „Hát mégis?!“ — mikor magasra lendültek — másutt. 
Kemény Egon Bécsben született, 1905 okt. 13-án. Kassán végezte el a gimnáziumot s mellette Paulusz Ákos vezetése mellett hegedűt, Kövér Dezsőtől zongorát és zeneszerzést tanult. Istenadta zenei tehetsége nagyon korán megnyilatkozott, ötéves kora óta élte a maga külön, második életét a zongora mellett s ha elvégezte a napi gyakorlás penzumát, színes zeneálmok keltek ujjai alól a fehér -feket billentyűkből. 
A családi hagyomány az orvosi pályára vitte, apja is az volt, Kemény Dezső dr., bátyja is az. Egon beiratkozott a bécsi egyetemre, elvégzett négy félévet, kitüntetéssel letett hat szigorlatot. A bizonyítvánnyal hazajön édesapjához és kijelenti, hogy semmi kedve az orvosi pályához, kéri, hogy engedjék muzsikussá lenni. És az áldott lelkű, ma már csak áldott emlékű apa, gyermekeinek megértő jóbarátja, nem ellenkezik. Másnap már viszi a vonat vissza Bécsbe, egyenesen a zeneakadémia rektorához, Schmidt professzorhoz, adja meg ő a feleletet Kemény Egon nagy kérdőjelére. 
Itt történt Kemény Egon életében az első csoda. A hivatalos „fölvételi“ tananyagon egy félóra alatt átesik. Jön az örök zene örök Rubikonja, a kontrapunkt, a zenei tudomány logaritmusa. Schmidt rektor úr rágyújt egy szivarra. Akik ismerik, azt mondják, hogy nála ez a legnagyobb megelégedés jele. Végtelen jóindulattal megkérdezi, szokott-e komponálni. Féltízkor hangzik el a kérdés, lesz tíz, tizenegy és Kemény Egon magafeledten még mindig játszik, egyik zenekölteményt a másik után. Schmidt professzor úr, akinek valószínűleg a könyökén jön ki minden muzsika, hallgatja mosolyogva. Déli harangszóra tér magához a két rokonlélek s könnyesen megszorítja egymás kezét. A nagy zeneoroszlán melegen gratulál a fiatal zseninek és kijelenti: 
— Uram, ön elvégezte ez idő alatt a négy zeneakadémiai évet és a kétévi mesteriskolát. Ezt írásban adom. Hivatalos bizonyítványt, sajnos, nem adhatok, mert törvényeink írják elő, hogy legalább egy teljes évet hallgatnia kellene érte az akadémián, arra meg önnek nincs ideje. Menjen, az élet hívja. 
A kassai meleg családi körben nagy a boldogság, — de csak rövid időre, mert árnyba borítja a jó édesapa hirtelen-váratlan halála. 
„Az élet. várja” — de hol keresse meg a hozzávezető utat szegényen, apátlan-árván? Egyetlen támasza a bátyja, aki az apa helyettesítésére vállalkozik ugyanolyan megértő szeretettel, mint az „öregúr”. 
Egy félévig álmodozik Egon, végre, valószínűleg sok gyötrődés után, elébe áll a jó bátyának: 
— A fejem tele van melódiákkal, nincs szövegem. 
Arra a kérdésre, hogy (kitől szeretne szöveget kapni, hosszas habozás után egy nevet mond ki: 
— Harmath Imre. 
Talán elérhetetlen vágynak gondolta, ábrándnak, ami soha meg nem valósulhat és valósággá vált a második csoda. Egy levélre két nap múlva megérkezik egy tangószöveg a világ egyik legmelegebb szívű poétájától. Reggel nyolckor jön a levél és Kemény Egon délután háromkor kiröppen a családi meleg fészekből, egyetlen látható vagyona a megzenésített Harmath Imre-dal. Szállt, mint egy sasfiók, neki az ismeretlennek, a megtáruló messzeségnek. 
Harmath Imre hűvös udvariassággal fogadja, de amikor zongorához ül az ismeretlen fiatalember, megismétlődik a Schmidt rektor esete. A vége az, hogy a poéta megöleli az új csillagot, autóba kapja s akinek minden órája ezreket jelent pengőben, maga alkudozik a kiadóval s atyailag gondoskodik arról, hogy ennek a gordiusi csomónak fölvágásából megmaradt szálak ne kössék meg a fiatal muzsikust. Igy született az első Harmath-Kemény-dal, a „Szerettelek” c. tangó. Leírhatatlan az öröm pesti zenei és színházi körökben. Kemény Egonban kiapadhatatlan melódiaforrást éreznek meg a legjobb szemű színházi rókák. Pár hét alatt rádió és gramofon kapja szárnyra a kassai fiút, aki Rózsavölgyiék próbatermének állandó vendége, az üzletvezető, Alberty előtt játsza az új slágereket s maga Harmath Imre énekli hozzá a szöveget. Egyszer Márkus Alfrédet is oda viszi a véletlen s ahogy hallgatja az újszerű, mégis fülbemászó melódiákat, meghatottan jelenti ki: 
— Nyugodtan halok meg, fiam, mert van utódom! 
Kemény Egont fölkapják Pesten. Jön a „Kövessi-Vár”, a Newyork művészasztala, melynél disztaggá avatják, a Fővárosi Operettszínház — egyelőre kenyeret ad neki, a színház első korrepetitora és III. karmestere lesz, hogy egy rövid év leforgása alatt beltaggá fogadja Szabolcs Ernő. Harmath Imre egy szép napon kijelenti, hogy csak Kemény Egonnal akar ezentúl operettet írni s egy félév múlva kitűzik a „Kikelet-ucca 3“ c. első Harmath—Kemény-operett próbáit. A legjobb magyar operettegyüttes szívvel-lélekkel készül a sikerre, mert hogy az lesz a vége, senki nem kételkedik benne. 
Kemény Egon a színház dédelgetett kedvence, mert a hirtelen hírnév sem kapatja el. Igénytelen, szerény, munkás ember, szótlan, mosoly nem játszik az ajkán. Mindenütt ott van, mindent tud, de mintha szellem volna, sehol se látják, semmit el nem árul. Ruhája egyszerű, mindig sötét, mégis kifogástalan eleganciájú. Pontos, mint az óra, gyors, mint a villám. 
El lehet képzelni, milyen lázasan s milyen szeretettel készül a színház, Szabolcs, Faludi igazgatókon kezdve, át a rendezőkön, a színészeken (Gaál Franci, Fejes Teri, Szokolay Oly, Dobos Annus, Fried Böske, Küry Klára, Sarkady Aladár, Kertész Dezső, Kabos Gyula, Szirmay Imre) a kulisszafestőkig, muzsikusokig a dédelgetett kedvenc nagy sikerére. 
— Megmutatjuk a mi kedves Egonunknak — adta ki a programot Szabolcs igazgató —, mit tudunk nyújtani annak az embernek, aki a legtöbbet alkotta a színház érdekében. 
Sok megható részlete van ennek a belsőséges életnek, — mely jóformán oázis a színházi üzlet-világban, — hosszú lenne mind elmondani. Az operett már sajtó alatt van s amíg a színpadon folynak a próbák, a festőtermekben festik a ragyogó díszleteket, írják a zenekar részére a szólamokat a partitúrából, szóval a munka lázában ég minden ember, — a zenetermekben a „His Masters Voice”, a legnagyobb londoni gramofon-cég veszi föl az operett nyolc legszebb slágerszámát, hogy megossza a hasznot és dicsőséget berlini, bécsi és pesti vállalatokkal is. 
Mesébe illő ez a lendület, operettben szoktak teljesedni így az álmok. Egy huszonhároméves kassai fiú csodás karriérjéről talán érdemes volt — egyelőre — ezzel a pár szóval megemlékezni. Szinte idekívánkozik a végére: „Folytatása következik”.

 

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

George Stoffan (klarinét), Kurgyis András (brácsa), Yamagami Souhei (zongora)
George Stoffan Fulbright professzor koncertje
KURTÁG GYÖRGY: Hommage à R. Sch., op. 15d
SCHUMANN: Märchenerzählungen, op. 132
MOZART: Esz-dúr (”Kegelstatt”) trió, K. 498
ERIC EWAZEN: Kürttrió

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: Bohémélet 2.0

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Csáki András, Girán Péter,
Tátrai Farkas, Tóth Krisztián, Michelisz Norman (gitár)
Boross Szilvia (zongora)
"Koncert Joaquin Rodrigo halálának 20. évfordulójára"
J. RODRIGO: Concierto de Aranjuez
J. RODRIGO: Concierto Madrigal
J. RODRIGO: Concierto Andaluz

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Oláh Vilmos (hegedű)
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Vásáry Tamás
SCHUMANN: Manfréd, op. 115 – Nyitány
SCHUMANN: d-moll hegedűverseny, WoO 23
SCHUMANN: 1. (B-dúr) szimfónia, op. 38 („Tavaszi”)

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Daniel Zaretzky
Szentpétervári Koncertkórus
Vezényel: Vlagyimir Beglecov
"Ortodox karácsony"
RACHMANINOV: Aranyszájú Szent János liturgiája, op. 31 - részletek
MUSEL: Toccata
KUSNARJOV: Passacaglia
Orosz és ukrán karácsonyi énekek
GRUBER: Csendes éj
Scsedrik - ukrán karácsonyi ének
GAVRILIN: Harangjáték - Esti zene a Kórusszimfóniából
Régi orosz románc (F. Kozlov feldolgozásában): Találkoztam önnel
Lefelé a pétervári úton - orosz népdal
GRECSANYINOV: Tu es Petrus, op. 155, No. 4
J.S. BACH: G-dúr concerto, BWV 592
GIGOUT: Minuetto és Toccata
DUBOIS: Toccata
GRECSANYINOV: Ünnepi mise kórusra és orgonára
19:00 : Veszprém
Hangvilla

Northwest University Puk choir
Veszprém Város Vegyeskara
"Greetings from South-Africa"
A mai nap
született:
1822 • César Franck, zeneszerző († 1890)
1908 • Olivier Messiaen, zeneszerző († 1992)
1913 • Takács Paula, énekes († 2003)
1913 • Morton Gould, zeneszerző († 1996)
1938 • Jurij Tyemirkanov, karmester
1980 • Sarah Chang, hegedűs
elhunyt:
1987 • Jascha Heifetz, hegedűs (sz. 1901)