A Debreceni Református Kollégium történetét mutatja be népszerű formában ez a videó: https://youtu.be/sKax-2moGCkdebr

itt pedig napjainkban, 2000 után, sok régi érdekességet is felvonultatva: https://youtu.be/UR5JnPuKMgY

Kemény Egon tehetségének értékét, rangját mélységes szerénysége fémjelezte, ahogy azt Gál György Sándor - Somogyi Vilmos: Operettek könyvében olvashatjuk. 

Hozzáteszem, hogy minden zenedarabjához művészi színvonalban hozzá méltó szerzőtársat talált (ami nem mindig volt egyszerű dolog ...) illetve kapott, amikor  a Fővárosi Operettszínházban és a Magyar Rádióban választották ki őket részére a felkérések előtt a legkiválóbb előadókkal bemutatott műveihez. Ugyanígy a a Fűszer és csemege című hangosfilm esetében is.

Itt a fórumon Ardelao a "Fekete liliom" társszerzőit a  1416 bejegyzésben mutatta be röviden, én Harmath Imréről 1328 és Kótzián Katalinról 1543 számúakban írtam. Van még tehát teendő  Kemény Egon szerzőtársai bemutatása terén is.

Most nagy örömmel olvastam Ignácz Rózsáról, köszönöm szépen a bejegyzést.

A napokban én is elkezdtem keresni a neten a szerzőtársakról készült fotókat és írásokat. Sajnos nemigen találni, de Wikipédiaoldaluk van.

Így a Magyar Idők megemlékezése ebből a szempontból is fontos és értékes tudósítás Ignácz Rózsa életműve örzőiről és pályájáról. Egy régi rádiófelvételem van róla, hamarosan újra meghallgatom és bejegyzem.

A kedves és boldogságot sugárzó képen látható Ádám úrfiból Prof. Dr. Makkai Ádám lett.

Csodálatos tehetségét épp a napokban ismertem meg a YT videókon, ezek közül a kedvencem a Galagonya: https://youtu.be/bWCOhMcpA_k

pályája, élete: https://youtu.be/TtGukep-Xmg  https://youtu.be/JuQT8_0H0VE   https://youtu.be/gnob5w19ShQ

A Hatvani diákjai bemutatója szinte egy napra esett Ignácz Rózsa születésnapjával, akkor 46 éves volt. 

2019 - Kemény Egon halálának 50., Ignácz Rózsa születésének 110. és halálának 40. évfordulója.

Ignácz Rózsa

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai”

Magyar Rádió, 1955, rádiódaljáték

SZÁZTÍZ ÉVE SZÜLETETT IGNÁCZ RÓZSA SZÍNÉSZNŐ, ÍRÓ, MŰFORDÍTÓ

2019. JANUÁR 25. PÉNTEK 12:19

Magyar Idők

"AKI NEM HUNYÁSZKODOTT MEG"

A Szegedi Nemzeti Színház és a budapesti Nemzeti Színház tagja (1931–1939), a budapesti Színházi Magazin párizsi tudósítója (1939–1940), majd fővárosi napilapok esszéistája, riportere és a Fővárosi Kiadó lektora (1945–1947). A Református Élet szerkesztője. Ignácz Rózsa színésznő, író, műfordító 110 éve született.

„Telt házas érdeklődés övezte a kovásznai művelődési házban megrendezett tisztelgést, amit Ignácz Rózsa születésének 110. évfordulója alkalmából szervezett az írónő nevével fémjelzett irodalmi klub, valamint a Kőrösi Csoma Sándor Egyesület. A rendezvényen Szebeni Zsuzsa színháztörténész, a sepsiszentgyörgyi Balassi Intézet Magyar Kulturális Központjának igazgatója tartott vetítéssel egybekötött előadást a kovásznai írónő életpályájáról” – olvashatjuk az erdélyi sajtóban.

[…]

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai”

Magyar Rádió, 1955, rádiódaljáték

Pálóczi Horváth Ádám szerepében prózai és ének kettős szereposztásban:

SINKOVITS IMRE                                                           BENDE ZSOLT

"....De ott volt a kórusban Bende Zsolt, aki egy pillanat alatt megtanulta, sőt szinte lapról olvasva a kottaképet úgy ugrott be Imre helyett...."  (idézet Ruitner Sándortól, a sorozat 10. bejegyzésében)

Előzmény 1515 /  Pálóczi Horváth Ádámról olvashatunk.

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő: Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból 

29.

"Már csak egyetlen jelenetet szeretnék felidézni a Hatvani diákjai című daljátékból: a darab Fináléját, amely tulajdonképpen az a nyilvános tárgyalás, amit hosszú és szisztematikus manőverrel, az Elmira vezette trupp szervezett a professzor ellen….Előtte azonban engedjenek meg egy rövidke zárszót:

Említettem, hogy Kemény Egon neve nem található a ma használatos zenei lexikonokban. Viszont mai és a következő vasárnap estéken – amennyiben hallgatták és hallgatni fogják a Rádió Dalszínházának műsorait – meggyőződhetnek arról, hogy milyen érdemtelenül felejtődött el ilyen rövid idő alatt ennek a szín- és melódiagazdag palettával rendelkező komponistának a neve. 

...

...

S ahogy a darabbeli Hatvani professzor perbe száll a haladásért, úgy perelek én – ezt a műsort is felhasználva – egy tiszta szívű „dalnok” életműve feledésbe merülése ellen!"

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő: Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból 

28.

“Eddig nem idéztük egyik jelenetét sem, de a játékban időről-időre feltűnik az iszákos Bule Lajos, a kollégium valamikori pedellusa…

… Nos, ezen az állandóan kapatos Bule Lajoson most – úgy tetszik – beteljesedik a végzet….

A zseniális  Gózon Gyula megformálta Bule  ebben a kocsmajelenetben eszméletlenül esik össze….

….Mindenki azt hiszi, hogy meghalt, csak a belépő Hatvani nem, aki azonnal hozzálát, hogy életre keltse.

A manőver közepette törnek rá a társaságra a hatóság emberei, hangoztatva, hogy titkos praktikáinak egyikén kapták rajta a professzort. Ennek a részletnek a centrumában szólal meg az a kis dalocska, amit a felejthetlen  Gózon Gyula egyik emlékezetes alakításaként őrzök a szívem mélyén….

(Bejátszás: Bule Lajos dala – Gózon Gyula)"

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból

27.

"A professzor diákjai kocsmai kirándulásra indulnak, s erre építik az összeesküvők a maguk tervét. Tudják, ha Hatvani értesül diákjai kocsmázásáról, biztosan elmegy, hogy felősségre vonja őket. A hatósági személyek segítségével ekkor lephetik meg a társaságot. A cselekmény menetében most ott tartunk, hogy a kocsmában a Pálóczi-Horváth Ádám vezette kompánia éppen az előre küldött hatósági spiclit táncoltatja."

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból

26.

"Amikor -  immár a Rádió Dalszínházának dramaturgjaként – ennek a darabnak a megzenésítésével „megkínáltam”  Kemény Egont, azt mondta: „ Tudod, milyen régen várok erre?! Végre meglesz a harmadik debreceni téma…ami a Hatvanival kezdődött…„

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból

25.

“A forradalom idején játszódó darabban Fazekas Mihály, a Debreceni Kollégium valamikori lázadó diákja, az osztrák hadsereg tisztjeként kénytelen francia földre lépni, de ott, egy kisvárosban, a hadsereg esztelen dúlását látva végleg szakít dicstelen hivatásával. A főszerepnek ezúttal csak énekes szerepét vállalta fel Simándy József, a prózai szövegrészeket Darvas Iván tolmácsolta; s hogy ez ne legyen feltűnő, így tettünk a többi szereplő esetében is.”

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból

24.

"Ezt követte a hatvanas évek elején az a zenés játék, amelynek főhőse Fazekas Mihály volt. Vitányi János korábban megjelent ifjúsági regénye, a Főhadnagy Fazekas képezte a libretto alapját, s a cselekmény menetébe szépen épültek be az Erdődy János verseinek ihletéséből született zeneszámok; egyetlen kivétellel: a darab végkifejlete felé az Amelie-hez írt gyönyörű Fazekas-versre írt dalt Kemény Egon… "   

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból

23.

"A darab címe „Komáromi farsang” volt és a Lilla - Csokonai szerepkettős énekszólamait a felejthetetlen  sztár-kettős, Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert tolmácsolta…."

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

22.

"A Hatvani diákjai csak az első lépést jelentette Kemény Egon szerzeményi között és rádiós tevékenysége során a híres Debreceni Kollégum felé vezető úton. A darab sikere után elmondta, hogy szívéhez nagyon közel áll az a világ, amely abból a légkörből, azoknak a történelmi személyiségeknek, főleg irodalmároknak a szelleméből áradt. Talán ennek a kijelentésének köszönhető, hogy az operettszínházi Valahol délen közjáték után, nekiveselkedett egy Csokonai-daljáték megírásának, Erdődy János társaságában."

(Megjegyzés: A "Valahol Délen" bemutatója és kasszasikere után (1956) 1957-ben felújításban került újra a Fővárosi Operettszínház színpadára. A Csokonai darab a "Komáromi farsang" (1957), amely színpadi műnek indult, de végül a magas művészi színvonal eléréséhez a Magyar Rádió tudott lehetőséget adni, rádiódaljáték formájában./ smaragd)

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

21.

"Feltétlenül szükségesnek érzem megemlíteni, hogy Bessenyei Ferenc ekkortájt ismerkedett és barátkozott meg a zenés műfaj rejtelmeivel. Éppen ezért feltűnő volt, hogy ez a fantasztikus indulatokkal és hallható energia-felesleggel rendelkező művész szinte félénk kis nyuszivá változott abban a pillanatban, amikor a szimfonikus zenekar előtt kellett énekelnie az imént hallott kettőst….

Volt olyan pillanat is, amikor azt kérte, hogy – csakúgy mint Sinkovits – ő is kapjon énekes dublőrt, akadt olyan momentum, amikor egyszerűen ki akart rohanni a stúdióból, de közben a szerep, amit felvállalt, percről percre, szinte láthatóan, érezhetően vált sajátjává…"

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

20.

"Fodorító Amálka az éj leple alatt felkeresi Hatvani professzort, hogy értesítse az ellene szőtt összeesküvésről, amit Kristóf amúgy udvarlás közben fecsegett ki…Bessenyei Ferencet szerepei –abban az időszakban – kemény, vagy még keményebb vonások felöltésére kényszerítették. Akkor éppen így skatulyázták be. Amikor ennek az összeállításnak tervezgetésekor visszahallgattam a következő részletet, meg kell mondanom, most először lepett meg az a puha, szeretetteljes hang, ami itt megszólal:..."

(Amálka-Hatvani kettőse: "Megkérdeztem a madártól..." YT

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

19.

“A Hatvani diákjaiból Mezey és Petress neve is ott ékeskedett a Valahol délen plakátján, s a zeneszerző ott is két külön zenei világot teremtett számukra, hogy tökéletesen érvényre juthassanak művészi habitusuk legvonzóbb vonásai.

…

 Amire korábban nem volt példa, a Valahol délen szinte hónapokkal a pesti bemutató után megjelent előbb Moszkvában; ezt követően pedig a hatalmas ország különböző városaiban, szinte megszámlálhatatlan bemutatót ért meg a darab.”

PÁLÓCZI HORVÁTH ÁDÁM

1773-tól a Debreceni Református Kollégiumban tanult logikát és retorikát. 1775. április 27-én togátus lett; azonban szenvedélyes, nyugtalan természete és a diákélet korhely mulatságaiban való részvétele miatt sok nézeteltérése volt elöljáróival. Ezért a teológiai tanulmányoktól elidegenedvén, a debreceni iskolától 1780-ban önként megvált. A nagyhírű Hatvani István tanártól matematikai képzettségéről jó bizonyítványt kapott és ez segítette a mérnöki hivatalhoz.  

https://hu.m.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1l%C3%B3czi_Horv%C3%A1th_%C3%81d%C3%A1m

PÁLÓCZI HORVÁTH ÁDÁM (1760–1820) ÉS A KORABELI ÉNEKGYŰJTÉS

http://mek.oszk.hu/02200/02228/html/03/74.html

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

18.

“Mezey Máriáról óhatatlanul eszébe jut az embernek az operettszínházi siker, amit Kemény Egon a Valahol délennel végre magáének mondhatott.

…

Egon ebben a színpadi játékban a délamerikai dallam és ritmusvilágot olyan szerencsésen ötvözte a magyar érzésvilágból táplálkozó muzsikával, hogy az ember szinte mindkettőt magáénak szerette volna vallani.”

(Hozzáteszem: Kemény Egon 1929-ben és 1946-ban bemutatott operettszínházi nagyoperettjei is sikeresek voltak. Ruitner Sándor itt minden bizonnyal a Valahol délen kasszasikerére utalt.)

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

17.

Elmira haditervében – a következő lépésben – a leánykérés szerepel. Leánynézőbe indul tehát unokaöccsével Fodorító uram házába. A látogatás furcsa eredménnyel zárul, …

Kemény Egon a jelenetet egy olyan kettőssel zárja, amely alkalmat ad egy téma kettős arculatának bemutatására. Elmira kioktatja Fodorító uramat a társasági viselkedés szabályaira, hangulatos dalt énekelve a bontonról, s ezt a mester  a maga tenyeres talpas  modorában próbálja  leckeként megismételni.

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

16.

“ S hogy miért volt a kétely? Nos, nem sokkal a Hatvani előtt vettük fel Simándyval itt a stúdióban azt a nagyszerű Carment, ...

…

Jóska és Szecsődy Irénke megszólalásaiból csak úgy árad a tisztaság, amely ennek a két figurának a megformálásához elengedhetetlenül szükséges.

…

Amikor a szünetben Jóskának is elmondtuk, miről beszélgettünk, nevetve tiltakozott:

"Isten mentsen tőle! Még hogy én és a próza?! Olyan messze vagyunk egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől!..Hiszen Te tudod a legjobban, …a Fidelióban is milyen nehezen birkóztam meg azzal a pici szöveggel! Pontosan azért nem vállalnék semmi pénzért operettet; arra  hál’ Istennek ott van Sárdy Jancsi, meg Udvardy Tibor, akik kitünően csinálják…” Nos, ilyen előzmények után azt kellett tapasztalnom, hogy Simándy nemcsak elénekli, de a prózai részt is eljátsza barátja, Kemény Egon kedvéért.”

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

15.

…”Kerekes Máté szerepét Kemény Egon eleve Simándy József hangalkatára komponálta, mint ahogy Elmiraként is csak Mezey Máriát tudta elképzelni…Amikor azt hallottam, hogy Simándy lesz Máté szerepének megalkotója, csodálkoztam és hitetlenkedtem, de azután valaki - talán éppen Egon volt az - elmondta, milyen szoros barátság fűzi őket össze, s ekkor már nem kételkedhettem tovább.”…

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

14.

"Operettet említettem, merthogy ez az a bizonyos harmadik hang, amelyről korábban szó volt. És ez az operett-hang idézzen bár verseiben historikus eseményt, huszadik századi megnyilvánulás a javából…Bár lehet, hogy az előadástól válik igazán azzá…

Mezey partnere a jelenetben az a Horváth Tivadar, aki színészként és rendezőként gyakori közreműködője volt a Rádió Dalszínháza produkcióinak. Ezúttal egy olyan debreceni kollégistát alakít,  akinek a butaságánál csak rangjával való kérkedése ellenszenvesebb…"

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

13.

..."Kemény Egon zeneszerzői palettáján már a kezdetek óta, tehát a harmincas évektől, előkelő helyet foglaltak el a dalok, a sanzonok, s csak félve merem kimondani a szót: a slágerek. Ez utóbbival kapcsolatosan sürgősen hozzá kell tennem: soha nem írt egyetlen számot sem azzal a kifejezett szándékkal, hogy az sláger legyen. Annak a jelenetnek a végén, amelynek bevezetését az imént hallhatták, kifejezetten Mezey számára írt Egon egy sanzont, ami látszólag ezzel a céllal íródott. De csak látszólag, hiszen a dal hangulatával, mondanivalójával törésmentesen illeszkedik a mesefolyamatba és szinte észre sem vesszük, hogy melyik pillanatban szólalt meg, úgy simul bele a prózai szövegbe. Az pedig már kifejezetten Kemény Egon érdeme, hogy a dalt úgy szabta rá Mezey Mária hangalkatára, ahogy az a legelegánsabb operett-divatlapok szerint írva vagyon."

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

12.

„Az elhangzott részletben a zenei anyagra jellemző két koloritot ismerhettek meg: egyrészt az egészséges romantikát kifejező lírát, másrészt azt a diákosan vidám hangot, amely a pillanat tört része alatt képes lenne feloldani bármilyen drámai feszültséget.”…

lsd.1505

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

11.

"Érzésem szerint ez a kettős hatás érződik azon a jeleneten is, amit most felidézni kívánok. S mivel ez a részlet közvetlenül a nyitányhoz csatlakozik, tehát a darab kezdete, szinte előre vetíti a játék egészének hangulatát. Hosszú lenne a teljes közreműködő-listát felolvasni, éppen ezért csak az együttesbe kiválóan beilleszkedő Simándy Józsefre szeretném felhívni a figyelmet, akinek prózai és énekes megszólalása a jelenetben különös értéket képvisel."

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

10.

"De ott volt a kórusban Bende Zsolt, akik egy pillanat alatt megtanulta, sőt szinte lapról olvasva a kottaképet úgy ugrott be Imre helyett, hogy az a felvétel végén – tőle megszokott mókás kedvvel – így fordult a többi színész felé: „Na, mit szóltok ehhez?! Nem kéne ennek a Sinkovitsnak az Operában énekelni?!”… Az ezt követő nevetés - azt hiszem - híven jellemezte azt az általános jókedvet, ami az egész felvétel alatt uralkodott; de ehhez nagyon nagy mértékben hozzájárult a darab alapanyaga is."

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

9.

"Így volt ez a Hatvani diákjai felvételén is, amikor pl. kiderült, hogy Simándy gyönyörű tenorja mellett a Pálóczi Horváth Ádám szerepét megformáló Sinkovits Imre énekhangja és melódiaépítő készsége – enyhén szólva – nem válna az anyag zenei összképének dicsőségére…"

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

8.

"A másik együttes, amelyről feltétlenül szólnom kell: a Földényi kórus, Földényi János, az együttes vezetője régi „motoros” volt a kórus-szakmában. nem véletlenül lett a Rádió énekkarának alapító tagja. Már ennek előtte is volt egy kamarakórusa, amit nagyszerű tagokból toborzott. Rutinos öregek és akadémiai ösztöndíjukat ezzel a keresettel kiegészítő fiatalok pompás elegye volt ez a társaság, amelyből bármelyik pillanatban kóristából – szólistává avanzsálhattak az olyan fiatalok, mint Réti Jóska, Bende Zsolt, vagy Molnár Miklós…de a névsort még sokáig folytathatnám…"

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

7.

"Az már a próbák során eldőlt, hogy a szereplők tetszését egy pillanat alatt megnyerte Kemény Egon muzsikája, amelynek diákdalaiból pl. kiérződött a kutató munka is, amit a komponista a régmúlt időkből ránk maradt könyvek és kották folytatott azért, hogy a darab zenei nyelvezetét mennél hitelesebbé tegye. Az egyéni szereplőkről később szólok majd részletesebben, most hadd említsem csak az együtteseket: mindenek előtt a Rádió Szimfónikus Zenekarát és annak élén Lehel Györgyöt, aki már ekkor is szívügyének tekintette a magyar „ügyek” szolgálatát, legyenek azok szimfonikus alkotások, operák, vagy – mint jelen esetben is – operettek, illetve daljátékok. Régi, rutinos rádiós lévén  Lehel pontosan tudta, mit miért kérünk, sőt időnként ő javasolt bizonyos új megoldásokat. Munkánkat nagyban megkönnyítette az is, hogy a zenekar szívesen dolgozott vele…"

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

6.

"Vagy gondolj bele (folytatta Kemény Egon – megjegyzés: smaragd): a kedvemért, a barátságunkért Simándy Jóska hajlandó volt elvállalni élete első  – és sokáig egyetlen – operettszerepét. Belemenve abba a szinte elképesztő játékba, hogy mikrofon elé álljon egy olyan prózai hátizsákkal, amit vele szemben olyanok viseltek, mint Bessenyei, Mezey Mária, Sinkovits….és a hozzájuk hasonló óriások…Arról már nem is szólva, hogy itt a Rádióban én is visszatérhettem ahhoz a magyar zenei világhoz, amely nem a kodályi gyökerekből sarjadt ugyan, de nekem mindig itt volt a szívem csücskében…”

Bejátszás: Még azt mondják,nem illik...

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

5.

„Egyszer mosolyogva így emlékezett /Kemény Egon - megjegyzés:smaragd/  erre:

„Micsoda boldogság volt az első rádióoperett főszerepében Gyurkovics Mária számára egyáltalán papírra vetni a koloraturák kottaképét…Aztán szinte a fellegekben járva, a felvételt visszahallgatni. Mert lehet, hogy egy olyan nagy színházi siker, amit pl. a Valahol délennel megértem, egy operettszerző számára a felejthetetlenül elegáns estélyi ruhát jelenti, de ezen a bizonyos frakkon vagy szmokingon a legszebb dísz az a briliánsokkal kirakott nyakkendőtű, vagy mandzsettagomb, amit egy ilyen rádiós darab énekes remeklése nyújt. Nem ezért a kevés pénzért, hanem ezért a hihetetlen szépségért érdemes csinálni!...”

„És ez volt az a pillanat, amikor a szép melódiák, valamint az ezeket megszólaltató szép hangok szerelmese elérhette végre régi – még Bécsből eredeztethető – vágyát, hogy vokális kompozíciói a legmagasabb rendű művészetekhez szokott közönség zenei igényei szerint szólaljanak meg.”- írta Ruitner Sándor Kemény Egonról a „Májusfa-’val induló új, magyar rádióoperett és -daljáték műfajra vonatkoztatva.

Hozzáteszem, mint ahogyan itt a fórumon is részben bemutattuk, 1940-től a Magyar Rádió (korábban Rádió Budapest I.) irodalmi műsoraiban is megjelentek Kemény Egon kompozíciói: magyar, angol, amerikai költők verseit zenésítette meg. Előadóik kiváló operaénekesek voltak:  Anday Piroska, Ányos Irén, Báthy Anna, Basilides Mária, Warga Lívia, Neményi Lili, Székely Mihály, Rösler Endre, Koréh Endre.

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

4.

„A Molnár-féle lexikon arról is tudósít, hogy Kemény Egon 1935-ben már tagja a Magyar Zeneszerzők Szövetségének, sőt a Színpadi Szerzők Egyesületének is. Teljes joggal, hiszen ekkor már túl van első operettpremierjén.

….

1929-ben a Fővárosi Operettszínház mutatta be Egon Kikelet utca 3 című darabját, amely a szakmai sikert meghozta ugyan, de ennek nem volt anyagi vonzata, vagyis elmaradt a nagyon várt kasszasiker…Csaknem 15 esztendős színházi „szünet”, valamint a II. világháború vérzivatara  után,  Fényes Szabolcs első igazgatóság idején mutatták be következő operettjét, a Fekete liliomot, amelynek főszerepét Karády Katalin játszotta – nagy sikerrel – Az ezt követő években indult be teljes gőzzel a rádiós operett-műhely.

…

És ez volt az a pillanat, amikor a szép melódiák, valamint az ezeket megszólaltató szép hangok szerelmese elérhette végre régi – még Bécsből eredeztethető – vágyát, hogy vokális kompozíciói a legmagasabb rendű művészetekhez szokott közönség zenei igényei szerint szólaljanak meg.”

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

3. 

"Birtokomban van egy tanulmánykötet, amely a Magyar Muzsika Könyve címmel 1935-ben jelent meg – dr. Molnár Imre szerkesztésében -, s ennek a vaskos kötetnek az utolsó fejezete, közel 300 oldal, ezt az alcímet kapta: A 20. század zenélő Magyarországa. Nos, ennek a 300 oldalnak lexikális részében és arcképcsarnokában is helyett kapott az akkor 30 esztendős fiatalember, aki már abban az időben is – ismétlem 1935-ben! – gyakran foglalkoztatott szerzője volt a Magyar Rádiónak. S ehhez az adathoz szorosan kötődik az a meglepő kiegészítés, hogy a Bécsben végzett komponista darabjai ilyesfajta címeket viseltek: 4 tételes magyar szvit; Hullámzó Balaton /magyar népdalfeldolgozás/; vagy az idegenesen csengő, de mindenképpen hazai származásra utaló Népdal-potpourri…És még egyszer hadd emeljem ki: mindez a hazai rádiózás legkorábbi periódusában."

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Irta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

2.

"Mielőtt erről részletesebben beszélnék, engedtessék meg, hogy magáról a komponistáról szóljak néhány szót: Kemény Egon manapság pontosan olyan idős, azaz kilencvenkét éves lenne, mint a magyar zeneszerzők doyenje, Farkas Ferenc, ha megérhette volna ezt a szép kort. Ugyanakkor még azt is félve kell mondanom, hogy a nevét az ifjabb hallgatói nemzedék legfeljebb zenetörténeti adatként ismeri, hiszen a forgalomban levő zenei lexikonok szerkesztői egyszerűen tudomást sem vettek arról, hogy a komponista élt és évtizedeken át az egyik legnemesebb eszközökkel élő szerzője volt zenei életünknek… Kemény Egon – mint említettem – nem magyar földön született, hanem a császárvárosban és zenei bölcsője sem idehaza ringott, hanem ugyanott, a bécsi főiskolán, ahol Franz Schmidt volt a mestere…"

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Irta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

1.

Bejátszás: a Nyitány részlete

Az elhangzott dallamidézet félreérthetetlenül tanuskodik arról, hogy szerzője nemcsak ismeri, de lelke mélyéig magáénak is vallja azt a zenei világot, amely erre a kis népre jellemző. Az elmondottak Kemény Egonra vonatkoztatva azért bírnak különös jelentőséggel, mert külföldi születés és tanulmányok, majd divatos könnyűzenei tevékenység után, csaknem 50 évesen kezdett újra ismerkedni ezzel a különös szépségű művészi kolorittal; s ehhez a kapcsolathoz az első lépéseket pontosan az imént hallott daljáték-téma megzenésítésével tette meg.

http://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

Mindjárt kezdődik a délelőtti  adás ismétlése, Nagy Ibolya felelős szerkesztő-műsorvezető rövid műismertetőjével elhangzott archív felvételek:

-    Kapocs dala  (Pálóczi Horváth Ádám verseiből Kemény Egon állította össze): „Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak!...” ,Hadics László, valamint a Földényi Férfikórus

 -  Jó dolga van a diáknak..."Jó dolga van a diáknak, tekintélye van" , Földényi Férfikórus

-   Bule Lajos, az öreg pedellus dala: „Aki felönt a garatra...” , Gózon Gyula

-   "Oh, miért vagy olyan édes, kedves..." Amálka és Máté kettőse , Petress Zsuzsa és Simándy József

-    Elmira és Fodorító kettőse a bontonról (Mezei Mária, Tompa Sándor)

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) 

Rádiódaljáték 

Főszerepben:

Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc

Kerekes Máté – Simándy József

Amálka - Petress Zsuzsa

továbbá: Mezey Mária, Tompa Sándor, Hadics László

A Magyar Rádió  64 tagú Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi kórus 40 tagú férfikara. 

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

A DEBRECENI KOLLÉGIUM

Dankó Rádió     mai ismétlés,  cca: 18:10

KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai" (1955)

Daljáték

Magyar Rádió

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston "Hatvani diákjai"

című daljátékából csendültek fel zeneszámok.

Rádióbemutató: 1955. április 9., szombat, 20:30-21:59,  22:15-23:08

Közreműködik a Földényi-kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara, vezényel: Lehel György

- Bule Lajos, az öreg pedellus dala: „Aki felönt a garatra...” (Gózon Gyula)

- Elmira és Fodorító kettőse a bontonról (Mezei Mária, Tompa Sándor)

- Kapocs dala  (Pálóczi Horváth Ádám verseiből Kemény Egon állította össze): „Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak!...” (Hadics László, valamint a férfikar)

- Jó dolga van a diáknak..."Jó dolga van a diáknak, tekintélye van" (Földényi Férfikórus)

- Amálka és Máté kettőse: „Jaj, Istenkém, engedj el már, sietek, éjfél van, az idő úgy szalad…- Ne haragudj rám, én arról nem tehetek, hogy megcsókoltalak. Ó, mért vagy olyan édes, kedves? Oly szép veled az édes kettes…/ Nincsen messzebb ez az utca az ég csillagától, mint a szegény szolgadiák a gazdag leánytól…”  (Petress Zsuzsa, Simándy József)

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo -

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

Petress Zsuzsa és Simándy József emlékére... 

Ez a szerepe volt az első, amelyet Simándy József  a Magyar Rádióban, daljátékban énekelt, 1955-ben.

KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai " ( 1955 )

Szerenád - Petress Zsuzsa és Simándy József televízió-felvételen

Dankó Rádió, ma     ismétlés: 18:40

KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai " ( 1955 )

Az ismétlésben újra elhangzik/https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

"Aki felönt a garatra..." - Bule Lajos, az öreg pedellus dala,  Gózon Gyula

"Oh miért vagy ilyen édes-kedves..." - kettős,  Petress Zsuzsa (Amálka) és Simándy József (Máté) 

"Még azt mondják nem illik, a tánc a magyarnak..." - Kapocs dala, Hadics László és a Földényi kórus férfikara

"Hatvani diákjai"

Daljáték

Szövegét írta: Ambrózy Ágoston, Ignácz Rózsa és Soós László

Zenéjét szerezte: Kemény Egon

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendezte: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc

A szereposztásból: 

Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc

Bankós professzor – Kovács Károly

Domokos professzor – Bárdi Ödön

Varja rektor – Kővári Gyula

diákok: 

Kerekes Máté – Simándy József

Pálóczi Horvát Ádám – Sinkovits Imre

Naszályossy – Zenthe Ferenc

Kapocs – Hadics László

Csukás – Suka Sándor

Szilvássi – Dékány László

Füzéressy Kristóf – Horváth Tivadar

Kocsondi – Lázár Gida

Reszegi pedellus – Csákányi László

Bule, volt pedellus – Gózon Gyula

Fodorító – Tompa Sándor

Amálka, a leánya – Petress Zsuzsa

Czibljavzek – Dénes György

Elmira – Mezei Mária, 

Pfutsch – Pethes Sándor

Közreműködik a Magyar Rádió szimfonikus zenekara, Lehel György vezényletével és a Földényi-kórus, Földényi János vezényletével A hegedűszólót Ramor Ervin adja elő.

Magyar Rádió, Kossuth Rádió

1955. április 9., szombat, 20:30-21:59, 22:15-23:08 (közben: hírek, időjárás-jelentés)

Ismétlés:1956. febr. 9., 16:10, Petőfi (143 perc)

http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=Hatvani_di%C3%A1kjai -

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

A tegnapi adásban - a december 22-én 6. évébe lépett "Túl az Óperencián" c. programban -, Szenteste napján, Karácsony ünnepének előestéjén Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető Kemény Egon-zeneművet választott  az operettműfaj képviselőjének. 

Bevezetőjében elmondta: 

"Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző daljátékával a "Hatvani diákjai"-val megyünk máris tovább.

Kemény Egon egészen fiatalon, alig 22 évesen már zeneszerzőszámba ment. Önálló munkái és ezek színvonala  meglepte a komolyzenei szakmát és a kritikusokat egyaránt.

Így írtak róla:

'Nagyon erős, kiforrott tehetség, megfelelő rutinnal. Zenéje líra, végtelen kifinomodott líra. Nagyon belülrő fakad művészete, átélt és átérzett valóságként olvadnak ki a zenéjéből témái. Nem jajgatnak, nem tolakodnak, egyszerűen, minden póz nelkül siklanak a hallgatóba.'

Romantikus operettjei közül most a "Hatvani diákjai"-ból csendülnek fel dallamok."

Ismeretes, hogy az első rádióoperett Kemény Egon kompozíciója ("Májusfa", 1949 ), az új, magyar rádiósműfaj zenei alapítója.

A Hatvani diákjai című daljáték e műfaj egyik remeke. 

Híressé és sikeressé a zenéje, szövegkönyve, versei, a rádiós alkotóműhely kiemelkedően tehetséges tagjai, a főszereplő, Hatvani István debreceni professzor személye, az őt énekhangjával is megformáló Bessenyei Ferenc valamint itt, első rádiós daljátékbeli szerepében (1955) -  a teljes prózai szerepben is -, tündöklő Simándy József tette.

Ma, Dankó Rádió  ismétlés: 18.10

KEMÉNY EGON- Ignácz Rózsa- Soós László- Ambrózy Ágoston: " Hatvani diákjai" (1955)

A mai műsorban elhangzott:

- Nyitány

- Ha majd a fény...( Felhőcske száll a Hold előtt...) - Petress Zsuzsa és Simándy József

- Kapocs dala (Még azt mondják, nem illik...) - Hadics László

Pálóczi Horváth Ádám verseiből Kemény Egon állította össze.

A Magyar Rádió Szimfónikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi férfikórus.

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió

Szeretetben teljes Karácsonyt kívánok olvasóinknak!

HATVANI

Hatvani István professzor emlékére

születésnapja évfordulóján

KEMÉNY EGON-Ignácz Rózsa-Soós László-Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai"( 1955)

Daljáték

Magyar Rádió ( szerzők, rádiós alkotók, szerepek es szereplők)

"...hogy új és hazánkban született eredményekkel ajándékozzuk meg a tudomány birodalmát: ez itt a munka, ez a feladat" (Dr. Hatvani István professzor)

Gyarmati Borbála képes összeállítása Hatvani István debreceni professzorról.

Dr. HATVANI I. 1718 - 1786

DEBRECENI COLLEGIUM 1538-1938

- bélyeg - 

"Hatvani István (1718 - 86) : legendás hírű magyar polihisztor. Debrecenben, majd Baselben tanult, ahol 1747-ben a teológia és az orvostudományok doktora lett. A heidelbergi, marburgi és leideni egyetemek hívták meg professzornak, ő azonban visszatért Debrecenbe, és a kollégium matematika-fizika- és kémiatanára lett. Több latin nyelvű tudományos művet írt, orvosi magángyakorlatot folytatott, a felvilágosodás eszméit hirdette. Debrecen földrajzi helyzetének csillagászati meghatározása is tőle származik. Személyéről a debreceni diákok adomái nyomán ördöngős mondák terjedtek el, amelyek a "magyar Faust" hírébe hozták. - Lósy-Schmidt E.: H.I élete és művei. 1931; Molnár Á.: Debreceni arcok a felvilágosodás századából. 1939."

ÚJ MAGYAR LEXIKON, AKADÉMIA KIADÓ, 1962

KEMÉNY EGON-Ignácz Rózsa-Soós László-Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai"( 1955)

Daljáték

Magyar Rádió

Hatvani professzor mellett a másik férfi főszereplő:

Kerekes Máté, Hatvani professzor famulusa, debreceni diák...Simándy József

Simándy József újra "megszólal"...

A kötetet összeállította es szerkesztette: Simándi Péter

"Magyar Rádió, 1955. január 24.

Hatvani diákja: Simándy József

A Rádióban szinte bevett szokás, hogy az operák felvétele általában a VI-os stúdióban,  a legnagyobb rádiójátékoké, operetteké pedig az I.-es stúdióban történik. A minap mégis azt láttuk, hogy Simándy József, az Operaház Kossuth-díjas művésze a VI-oshoz vezető megszokott úttól hirtelen elkanyarodott az  I-es felé...

Az okot az olvasó már tudja is talán, hisz a múlt héten közöltük, hogy Kemény Egon 23-án, vasárnap bemutatandó daljátéka, a "Hatvani diákjai" egyik főszerepét Simándy József játssza. Erről a szokatlan "kirándulásáról" beszélgettünk vele.

- Nagyon lelkiismeretesen készülök első daljáték-szerepemre, melyben nemcsak énekelek, de prózában is helyt kell állnom. Legnagyobb "prózai" szerepem - Fidelióban elmondott három-négy mondat - után Kerekes Máté szerepe az első komoly próbatétel a fiatalkorombeli operettszerepléseket kivéve. Ezek még huszonnégy éves korombeli emlékek...

Azóta az opera jelentette művészi fejlődésem állomásait. Az első igazi, és egyben legemlékezetesebb operai élmény napján, 1946. március 12., amikor beugrásképpen először énekeltem a Szegedi Nemzeti Színházban a Carmenben Don Josét. Voltak, akik nem hitték, hogy végig bírom. De az előadás végén felcsattanó taps kárpótolt mindenért. Egyébként számomra minden szerep és előadás külön művészi élményt jelent. Szeretem a közönséget és ezért a művészetemnek száz százalékát igyekszem minden előadáson nyújtani. Ezért olvastam el még aznap éjjel, amikor megkaptam a "Hatvani diákjai" szövegkönyvét is. Hatvani, az ördöngős debreceni professzor famulusa, Kerekes Máté szolgadiák, aki szorgalmával és hűségével mintaképe lesz a kollégium minden egyes diákjának. Színes , érdekes alakja ő a daljátéknak. Azért is szeretettel foglalkozom ezzel az alakítással, mert különbözik operai hivatásomtól, de főképpen mégis az a döntő, hogy megtetszett az a fiatalos lendület, az a hazafias, a magyar tudomány szeretetét bizonyító lelkesedés, amellyel Hatvani diákjai kiállnak tanítómesterük mellett.

A közönség kiváncsian várja Simándy kirándulását. Mi is szívesen talákoznánk vele többször is az I.-es stúdió tájékán...

A riport szerzője: Haán Endre"

Bízom benne, hogy Simándi Pétert - akárcsak engem -  öröm tölti el, hogy könyve alapján Kemény Egon és Simándy József barátságát és a nagy sikerű, sok szempontból kivételes újdonságokat hozó daljátékot,  a  "Hatvani diákjai"-t Hatvani István professzor születésnapjának holnapi évfordulója alkalmából internetes komolyzenei napilapunk fórumán felidézhettük.

PETRESS  ZSUZSA

KEMÉNY EGON-Ignácz Rózsa-Soós László-Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai"( 1955)

Daljáték

Magyar Rádió

"Megkérdeztem a madártól...- Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc

A Magyar Rádió 64 tagú Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

A női főszerepben:

Amálka, Fodorító csizmadiamester leánya....Petress Zuzsa

 "Egy nagy prózai színész működött az énekes szerepben és teljes helytállással. Bessenyei ritka orgánuma énekhangjában is szépen zeng, ami ennél több, énekelve is kifejező, akárcsak élőszóval."

(Részlet, Színház- és Filmművészet, CS. P.,1955/ 830 számú bejegyzés)

BESSENYEI  FERENC

KEMÉNY EGON-Ignácz Rózsa-Soós László-Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai"( 1955)

Daljáték

Magyar Rádió

A főszerepben:

Hatvani professzor....Bessenyei Ferenc

 "A "Hatvani diákjai" bemutatója alapján most már joggal várjuk Kemény Egon további, hasonló törekvésű műveit, amelyekre igen nagy szükség van könnyűzenénk mai stíluszavarában."

(Részlet, Új Zenei Szemle, Tamássy Zdenkó,1955/ 406 számú bejegyzés)

Hatvani István professzorra emlékezve, halála napja évfordulóján

Hatvani professzor

történeti személy, Hatvani István (1718. november 21 - 1786. november 16.) debreceni tanár, ref. lelkész, orvos és természetbúvár.

Alakja köré tanítványai, a debreceni kollégium, diákjai eredetileg csipkelődve, humorral és babonaellenes éllel csoportosították a közszájon forgó, régi korok bűbájosainak történetéből kölcsönzött mondákat.

Előadják mint varázsolt vizet a Fehér-szálló tánctermének padlójára, hogy a szoknyájukat kapkodó asszonyoknak bebizonyítsa, hogy bizonyos esetekben tisztességes asszonyoknak is pirulniuk kell.

Fenti mondatokat a Néprajzi lexikon szócikkéből ragadtam ki, a "Hatvani diákjai" kedvéért, ahol Elmira sanzonjában hallhatjuk a történetet.

KEMÉNY EGON: "Elmira sanzonja" - Mezey Mária énekel

Hatvani professzor, Néprajzi Lexikon

Hatvani István rövid életrajza

"Hatvani diákjai"

Ma  van Hatvani István debreceni tudósprofesszor születésének évfordulója, az ő munkássága körül forog KEMÉNY EGON: " Hatvani diákjai" című daljátéka (1955).