Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

15.

…”Kerekes Máté szerepét Kemény Egon eleve Simándy József hangalkatára komponálta, mint ahogy Elmiraként is csak Mezey Máriát tudta elképzelni…Amikor azt hallottam, hogy Simándy lesz Máté szerepének megalkotója, csodálkoztam és hitetlenkedtem, de azután valaki - talán éppen Egon volt az - elmondta, milyen szoros barátság fűzi őket össze, s ekkor már nem kételkedhettem tovább.”…

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

14.

"Operettet említettem, merthogy ez az a bizonyos harmadik hang, amelyről korábban szó volt. És ez az operett-hang idézzen bár verseiben historikus eseményt, huszadik századi megnyilvánulás a javából…Bár lehet, hogy az előadástól válik igazán azzá…

Mezey partnere a jelenetben az a Horváth Tivadar, aki színészként és rendezőként gyakori közreműködője volt a Rádió Dalszínháza produkcióinak. Ezúttal egy olyan debreceni kollégistát alakít,  akinek a butaságánál csak rangjával való kérkedése ellenszenvesebb…"

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

13.

..."Kemény Egon zeneszerzői palettáján már a kezdetek óta, tehát a harmincas évektől, előkelő helyet foglaltak el a dalok, a sanzonok, s csak félve merem kimondani a szót: a slágerek. Ez utóbbival kapcsolatosan sürgősen hozzá kell tennem: soha nem írt egyetlen számot sem azzal a kifejezett szándékkal, hogy az sláger legyen. Annak a jelenetnek a végén, amelynek bevezetését az imént hallhatták, kifejezetten Mezey számára írt Egon egy sanzont, ami látszólag ezzel a céllal íródott. De csak látszólag, hiszen a dal hangulatával, mondanivalójával törésmentesen illeszkedik a mesefolyamatba és szinte észre sem vesszük, hogy melyik pillanatban szólalt meg, úgy simul bele a prózai szövegbe. Az pedig már kifejezetten Kemény Egon érdeme, hogy a dalt úgy szabta rá Mezey Mária hangalkatára, ahogy az a legelegánsabb operett-divatlapok szerint írva vagyon."

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

12.

„Az elhangzott részletben a zenei anyagra jellemző két koloritot ismerhettek meg: egyrészt az egészséges romantikát kifejező lírát, másrészt azt a diákosan vidám hangot, amely a pillanat tört része alatt képes lenne feloldani bármilyen drámai feszültséget.”…

lsd.1505

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

11.

"Érzésem szerint ez a kettős hatás érződik azon a jeleneten is, amit most felidézni kívánok. S mivel ez a részlet közvetlenül a nyitányhoz csatlakozik, tehát a darab kezdete, szinte előre vetíti a játék egészének hangulatát. Hosszú lenne a teljes közreműködő-listát felolvasni, éppen ezért csak az együttesbe kiválóan beilleszkedő Simándy Józsefre szeretném felhívni a figyelmet, akinek prózai és énekes megszólalása a jelenetben különös értéket képvisel."

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

10.

"De ott volt a kórusban Bende Zsolt, akik egy pillanat alatt megtanulta, sőt szinte lapról olvasva a kottaképet úgy ugrott be Imre helyett, hogy az a felvétel végén – tőle megszokott mókás kedvvel – így fordult a többi színész felé: „Na, mit szóltok ehhez?! Nem kéne ennek a Sinkovitsnak az Operában énekelni?!”… Az ezt követő nevetés - azt hiszem - híven jellemezte azt az általános jókedvet, ami az egész felvétel alatt uralkodott; de ehhez nagyon nagy mértékben hozzájárult a darab alapanyaga is."

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

9.

"Így volt ez a Hatvani diákjai felvételén is, amikor pl. kiderült, hogy Simándy gyönyörű tenorja mellett a Pálóczi Horváth Ádám szerepét megformáló Sinkovits Imre énekhangja és melódiaépítő készsége – enyhén szólva – nem válna az anyag zenei összképének dicsőségére…"

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

8.

"A másik együttes, amelyről feltétlenül szólnom kell: a Földényi kórus, Földényi János, az együttes vezetője régi „motoros” volt a kórus-szakmában. nem véletlenül lett a Rádió énekkarának alapító tagja. Már ennek előtte is volt egy kamarakórusa, amit nagyszerű tagokból toborzott. Rutinos öregek és akadémiai ösztöndíjukat ezzel a keresettel kiegészítő fiatalok pompás elegye volt ez a társaság, amelyből bármelyik pillanatban kóristából – szólistává avanzsálhattak az olyan fiatalok, mint Réti Jóska, Bende Zsolt, vagy Molnár Miklós…de a névsort még sokáig folytathatnám…"

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

7.

"Az már a próbák során eldőlt, hogy a szereplők tetszését egy pillanat alatt megnyerte Kemény Egon muzsikája, amelynek diákdalaiból pl. kiérződött a kutató munka is, amit a komponista a régmúlt időkből ránk maradt könyvek és kották folytatott azért, hogy a darab zenei nyelvezetét mennél hitelesebbé tegye. Az egyéni szereplőkről később szólok majd részletesebben, most hadd említsem csak az együtteseket: mindenek előtt a Rádió Szimfónikus Zenekarát és annak élén Lehel Györgyöt, aki már ekkor is szívügyének tekintette a magyar „ügyek” szolgálatát, legyenek azok szimfonikus alkotások, operák, vagy – mint jelen esetben is – operettek, illetve daljátékok. Régi, rutinos rádiós lévén  Lehel pontosan tudta, mit miért kérünk, sőt időnként ő javasolt bizonyos új megoldásokat. Munkánkat nagyban megkönnyítette az is, hogy a zenekar szívesen dolgozott vele…"

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

6.

"Vagy gondolj bele (folytatta Kemény Egon – megjegyzés: smaragd): a kedvemért, a barátságunkért Simándy Jóska hajlandó volt elvállalni élete első  – és sokáig egyetlen – operettszerepét. Belemenve abba a szinte elképesztő játékba, hogy mikrofon elé álljon egy olyan prózai hátizsákkal, amit vele szemben olyanok viseltek, mint Bessenyei, Mezey Mária, Sinkovits….és a hozzájuk hasonló óriások…Arról már nem is szólva, hogy itt a Rádióban én is visszatérhettem ahhoz a magyar zenei világhoz, amely nem a kodályi gyökerekből sarjadt ugyan, de nekem mindig itt volt a szívem csücskében…”

Bejátszás: Még azt mondják,nem illik...

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

5.

„Egyszer mosolyogva így emlékezett /Kemény Egon - megjegyzés:smaragd/  erre:

„Micsoda boldogság volt az első rádióoperett főszerepében Gyurkovics Mária számára egyáltalán papírra vetni a koloraturák kottaképét…Aztán szinte a fellegekben járva, a felvételt visszahallgatni. Mert lehet, hogy egy olyan nagy színházi siker, amit pl. a Valahol délennel megértem, egy operettszerző számára a felejthetetlenül elegáns estélyi ruhát jelenti, de ezen a bizonyos frakkon vagy szmokingon a legszebb dísz az a briliánsokkal kirakott nyakkendőtű, vagy mandzsettagomb, amit egy ilyen rádiós darab énekes remeklése nyújt. Nem ezért a kevés pénzért, hanem ezért a hihetetlen szépségért érdemes csinálni!...”

„És ez volt az a pillanat, amikor a szép melódiák, valamint az ezeket megszólaltató szép hangok szerelmese elérhette végre régi – még Bécsből eredeztethető – vágyát, hogy vokális kompozíciói a legmagasabb rendű művészetekhez szokott közönség zenei igényei szerint szólaljanak meg.”- írta Ruitner Sándor Kemény Egonról a „Májusfa-’val induló új, magyar rádióoperett és -daljáték műfajra vonatkoztatva.

Hozzáteszem, mint ahogyan itt a fórumon is részben bemutattuk, 1940-től a Magyar Rádió (korábban Rádió Budapest I.) irodalmi műsoraiban is megjelentek Kemény Egon kompozíciói: magyar, angol, amerikai költők verseit zenésítette meg. Előadóik kiváló operaénekesek voltak:  Anday Piroska, Ányos Irén, Báthy Anna, Basilides Mária, Warga Lívia, Neményi Lili, Székely Mihály, Rösler Endre, Koréh Endre.

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

4.

„A Molnár-féle lexikon arról is tudósít, hogy Kemény Egon 1935-ben már tagja a Magyar Zeneszerzők Szövetségének, sőt a Színpadi Szerzők Egyesületének is. Teljes joggal, hiszen ekkor már túl van első operettpremierjén.

….

1929-ben a Fővárosi Operettszínház mutatta be Egon Kikelet utca 3 című darabját, amely a szakmai sikert meghozta ugyan, de ennek nem volt anyagi vonzata, vagyis elmaradt a nagyon várt kasszasiker…Csaknem 15 esztendős színházi „szünet”, valamint a II. világháború vérzivatara  után,  Fényes Szabolcs első igazgatóság idején mutatták be következő operettjét, a Fekete liliomot, amelynek főszerepét Karády Katalin játszotta – nagy sikerrel – Az ezt követő években indult be teljes gőzzel a rádiós operett-műhely.

…

És ez volt az a pillanat, amikor a szép melódiák, valamint az ezeket megszólaltató szép hangok szerelmese elérhette végre régi – még Bécsből eredeztethető – vágyát, hogy vokális kompozíciói a legmagasabb rendű művészetekhez szokott közönség zenei igényei szerint szólaljanak meg.”

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

3. 

"Birtokomban van egy tanulmánykötet, amely a Magyar Muzsika Könyve címmel 1935-ben jelent meg – dr. Molnár Imre szerkesztésében -, s ennek a vaskos kötetnek az utolsó fejezete, közel 300 oldal, ezt az alcímet kapta: A 20. század zenélő Magyarországa. Nos, ennek a 300 oldalnak lexikális részében és arcképcsarnokában is helyett kapott az akkor 30 esztendős fiatalember, aki már abban az időben is – ismétlem 1935-ben! – gyakran foglalkoztatott szerzője volt a Magyar Rádiónak. S ehhez az adathoz szorosan kötődik az a meglepő kiegészítés, hogy a Bécsben végzett komponista darabjai ilyesfajta címeket viseltek: 4 tételes magyar szvit; Hullámzó Balaton /magyar népdalfeldolgozás/; vagy az idegenesen csengő, de mindenképpen hazai származásra utaló Népdal-potpourri…És még egyszer hadd emeljem ki: mindez a hazai rádiózás legkorábbi periódusában."

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Irta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

2.

"Mielőtt erről részletesebben beszélnék, engedtessék meg, hogy magáról a komponistáról szóljak néhány szót: Kemény Egon manapság pontosan olyan idős, azaz kilencvenkét éves lenne, mint a magyar zeneszerzők doyenje, Farkas Ferenc, ha megérhette volna ezt a szép kort. Ugyanakkor még azt is félve kell mondanom, hogy a nevét az ifjabb hallgatói nemzedék legfeljebb zenetörténeti adatként ismeri, hiszen a forgalomban levő zenei lexikonok szerkesztői egyszerűen tudomást sem vettek arról, hogy a komponista élt és évtizedeken át az egyik legnemesebb eszközökkel élő szerzője volt zenei életünknek… Kemény Egon – mint említettem – nem magyar földön született, hanem a császárvárosban és zenei bölcsője sem idehaza ringott, hanem ugyanott, a bécsi főiskolán, ahol Franz Schmidt volt a mestere…"

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Irta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

1.

Bejátszás: a Nyitány részlete

Az elhangzott dallamidézet félreérthetetlenül tanuskodik arról, hogy szerzője nemcsak ismeri, de lelke mélyéig magáénak is vallja azt a zenei világot, amely erre a kis népre jellemző. Az elmondottak Kemény Egonra vonatkoztatva azért bírnak különös jelentőséggel, mert külföldi születés és tanulmányok, majd divatos könnyűzenei tevékenység után, csaknem 50 évesen kezdett újra ismerkedni ezzel a különös szépségű művészi kolorittal; s ehhez a kapcsolathoz az első lépéseket pontosan az imént hallott daljáték-téma megzenésítésével tette meg.

http://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

Mindjárt kezdődik a délelőtti  adás ismétlése, Nagy Ibolya felelős szerkesztő-műsorvezető rövid műismertetőjével elhangzott archív felvételek:

-    Kapocs dala  (Pálóczi Horváth Ádám verseiből Kemény Egon állította össze): „Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak!...” ,Hadics László, valamint a Földényi Férfikórus

 -  Jó dolga van a diáknak..."Jó dolga van a diáknak, tekintélye van" , Földényi Férfikórus

-   Bule Lajos, az öreg pedellus dala: „Aki felönt a garatra...” , Gózon Gyula

-   "Oh, miért vagy olyan édes, kedves..." Amálka és Máté kettőse , Petress Zsuzsa és Simándy József

-    Elmira és Fodorító kettőse a bontonról (Mezei Mária, Tompa Sándor)

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) 

Rádiódaljáték 

Főszerepben:

Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc

Kerekes Máté – Simándy József

Amálka - Petress Zsuzsa

továbbá: Mezey Mária, Tompa Sándor, Hadics László

A Magyar Rádió  64 tagú Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi kórus 40 tagú férfikara. 

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

A DEBRECENI KOLLÉGIUM

Dankó Rádió     mai ismétlés,  cca: 18:10

KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai" (1955)

Daljáték

Magyar Rádió

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston "Hatvani diákjai"

című daljátékából csendültek fel zeneszámok.

Rádióbemutató: 1955. április 9., szombat, 20:30-21:59,  22:15-23:08

Közreműködik a Földényi-kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara, vezényel: Lehel György

- Bule Lajos, az öreg pedellus dala: „Aki felönt a garatra...” (Gózon Gyula)

- Elmira és Fodorító kettőse a bontonról (Mezei Mária, Tompa Sándor)

- Kapocs dala  (Pálóczi Horváth Ádám verseiből Kemény Egon állította össze): „Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak!...” (Hadics László, valamint a férfikar)

- Jó dolga van a diáknak..."Jó dolga van a diáknak, tekintélye van" (Földényi Férfikórus)

- Amálka és Máté kettőse: „Jaj, Istenkém, engedj el már, sietek, éjfél van, az idő úgy szalad…- Ne haragudj rám, én arról nem tehetek, hogy megcsókoltalak. Ó, mért vagy olyan édes, kedves? Oly szép veled az édes kettes…/ Nincsen messzebb ez az utca az ég csillagától, mint a szegény szolgadiák a gazdag leánytól…”  (Petress Zsuzsa, Simándy József)

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo -

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

Petress Zsuzsa és Simándy József emlékére... 

Ez a szerepe volt az első, amelyet Simándy József  a Magyar Rádióban, daljátékban énekelt, 1955-ben.

KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai " ( 1955 )

Szerenád - Petress Zsuzsa és Simándy József televízió-felvételen

Dankó Rádió, ma     ismétlés: 18:40

KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai " ( 1955 )

Az ismétlésben újra elhangzik/https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

"Aki felönt a garatra..." - Bule Lajos, az öreg pedellus dala,  Gózon Gyula

"Oh miért vagy ilyen édes-kedves..." - kettős,  Petress Zsuzsa (Amálka) és Simándy József (Máté) 

"Még azt mondják nem illik, a tánc a magyarnak..." - Kapocs dala, Hadics László és a Földényi kórus férfikara

"Hatvani diákjai"

Daljáték

Szövegét írta: Ambrózy Ágoston, Ignácz Rózsa és Soós László

Zenéjét szerezte: Kemény Egon

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendezte: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc

A szereposztásból: 

Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc

Bankós professzor – Kovács Károly

Domokos professzor – Bárdi Ödön

Varja rektor – Kővári Gyula

diákok: 

Kerekes Máté – Simándy József

Pálóczi Horvát Ádám – Sinkovits Imre

Naszályossy – Zenthe Ferenc

Kapocs – Hadics László

Csukás – Suka Sándor

Szilvássi – Dékány László

Füzéressy Kristóf – Horváth Tivadar

Kocsondi – Lázár Gida

Reszegi pedellus – Csákányi László

Bule, volt pedellus – Gózon Gyula

Fodorító – Tompa Sándor

Amálka, a leánya – Petress Zsuzsa

Czibljavzek – Dénes György

Elmira – Mezei Mária, 

Pfutsch – Pethes Sándor

Közreműködik a Magyar Rádió szimfonikus zenekara, Lehel György vezényletével és a Földényi-kórus, Földényi János vezényletével A hegedűszólót Ramor Ervin adja elő.

Magyar Rádió, Kossuth Rádió

1955. április 9., szombat, 20:30-21:59, 22:15-23:08 (közben: hírek, időjárás-jelentés)

Ismétlés:1956. febr. 9., 16:10, Petőfi (143 perc)

http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=Hatvani_di%C3%A1kjai -

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

A tegnapi adásban - a december 22-én 6. évébe lépett "Túl az Óperencián" c. programban -, Szenteste napján, Karácsony ünnepének előestéjén Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető Kemény Egon-zeneművet választott  az operettműfaj képviselőjének. 

Bevezetőjében elmondta: 

"Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző daljátékával a "Hatvani diákjai"-val megyünk máris tovább.

Kemény Egon egészen fiatalon, alig 22 évesen már zeneszerzőszámba ment. Önálló munkái és ezek színvonala  meglepte a komolyzenei szakmát és a kritikusokat egyaránt.

Így írtak róla:

'Nagyon erős, kiforrott tehetség, megfelelő rutinnal. Zenéje líra, végtelen kifinomodott líra. Nagyon belülrő fakad művészete, átélt és átérzett valóságként olvadnak ki a zenéjéből témái. Nem jajgatnak, nem tolakodnak, egyszerűen, minden póz nelkül siklanak a hallgatóba.'

Romantikus operettjei közül most a "Hatvani diákjai"-ból csendülnek fel dallamok."

Ismeretes, hogy az első rádióoperett Kemény Egon kompozíciója ("Májusfa", 1949 ), az új, magyar rádiósműfaj zenei alapítója.

A Hatvani diákjai című daljáték e műfaj egyik remeke. 

Híressé és sikeressé a zenéje, szövegkönyve, versei, a rádiós alkotóműhely kiemelkedően tehetséges tagjai, a főszereplő, Hatvani István debreceni professzor személye, az őt énekhangjával is megformáló Bessenyei Ferenc valamint itt, első rádiós daljátékbeli szerepében (1955) -  a teljes prózai szerepben is -, tündöklő Simándy József tette.

Ma, Dankó Rádió  ismétlés: 18.10

KEMÉNY EGON- Ignácz Rózsa- Soós László- Ambrózy Ágoston: " Hatvani diákjai" (1955)

A mai műsorban elhangzott:

- Nyitány

- Ha majd a fény...( Felhőcske száll a Hold előtt...) - Petress Zsuzsa és Simándy József

- Kapocs dala (Még azt mondják, nem illik...) - Hadics László

Pálóczi Horváth Ádám verseiből Kemény Egon állította össze.

A Magyar Rádió Szimfónikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi férfikórus.

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió

Szeretetben teljes Karácsonyt kívánok olvasóinknak!

HATVANI

Hatvani István professzor emlékére

születésnapja évfordulóján

KEMÉNY EGON-Ignácz Rózsa-Soós László-Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai"( 1955)

Daljáték

Magyar Rádió ( szerzők, rádiós alkotók, szerepek es szereplők)

"...hogy új és hazánkban született eredményekkel ajándékozzuk meg a tudomány birodalmát: ez itt a munka, ez a feladat" (Dr. Hatvani István professzor)

Gyarmati Borbála képes összeállítása Hatvani István debreceni professzorról.

Dr. HATVANI I. 1718 - 1786

DEBRECENI COLLEGIUM 1538-1938

- bélyeg - 

"Hatvani István (1718 - 86) : legendás hírű magyar polihisztor. Debrecenben, majd Baselben tanult, ahol 1747-ben a teológia és az orvostudományok doktora lett. A heidelbergi, marburgi és leideni egyetemek hívták meg professzornak, ő azonban visszatért Debrecenbe, és a kollégium matematika-fizika- és kémiatanára lett. Több latin nyelvű tudományos művet írt, orvosi magángyakorlatot folytatott, a felvilágosodás eszméit hirdette. Debrecen földrajzi helyzetének csillagászati meghatározása is tőle származik. Személyéről a debreceni diákok adomái nyomán ördöngős mondák terjedtek el, amelyek a "magyar Faust" hírébe hozták. - Lósy-Schmidt E.: H.I élete és művei. 1931; Molnár Á.: Debreceni arcok a felvilágosodás századából. 1939."

ÚJ MAGYAR LEXIKON, AKADÉMIA KIADÓ, 1962

KEMÉNY EGON-Ignácz Rózsa-Soós László-Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai"( 1955)

Daljáték

Magyar Rádió

Hatvani professzor mellett a másik férfi főszereplő:

Kerekes Máté, Hatvani professzor famulusa, debreceni diák...Simándy József

Simándy József újra "megszólal"...

A kötetet összeállította es szerkesztette: Simándi Péter

"Magyar Rádió, 1955. január 24.

Hatvani diákja: Simándy József

A Rádióban szinte bevett szokás, hogy az operák felvétele általában a VI-os stúdióban,  a legnagyobb rádiójátékoké, operetteké pedig az I.-es stúdióban történik. A minap mégis azt láttuk, hogy Simándy József, az Operaház Kossuth-díjas művésze a VI-oshoz vezető megszokott úttól hirtelen elkanyarodott az  I-es felé...

Az okot az olvasó már tudja is talán, hisz a múlt héten közöltük, hogy Kemény Egon 23-án, vasárnap bemutatandó daljátéka, a "Hatvani diákjai" egyik főszerepét Simándy József játssza. Erről a szokatlan "kirándulásáról" beszélgettünk vele.

- Nagyon lelkiismeretesen készülök első daljáték-szerepemre, melyben nemcsak énekelek, de prózában is helyt kell állnom. Legnagyobb "prózai" szerepem - Fidelióban elmondott három-négy mondat - után Kerekes Máté szerepe az első komoly próbatétel a fiatalkorombeli operettszerepléseket kivéve. Ezek még huszonnégy éves korombeli emlékek...

Azóta az opera jelentette művészi fejlődésem állomásait. Az első igazi, és egyben legemlékezetesebb operai élmény napján, 1946. március 12., amikor beugrásképpen először énekeltem a Szegedi Nemzeti Színházban a Carmenben Don Josét. Voltak, akik nem hitték, hogy végig bírom. De az előadás végén felcsattanó taps kárpótolt mindenért. Egyébként számomra minden szerep és előadás külön művészi élményt jelent. Szeretem a közönséget és ezért a művészetemnek száz százalékát igyekszem minden előadáson nyújtani. Ezért olvastam el még aznap éjjel, amikor megkaptam a "Hatvani diákjai" szövegkönyvét is. Hatvani, az ördöngős debreceni professzor famulusa, Kerekes Máté szolgadiák, aki szorgalmával és hűségével mintaképe lesz a kollégium minden egyes diákjának. Színes , érdekes alakja ő a daljátéknak. Azért is szeretettel foglalkozom ezzel az alakítással, mert különbözik operai hivatásomtól, de főképpen mégis az a döntő, hogy megtetszett az a fiatalos lendület, az a hazafias, a magyar tudomány szeretetét bizonyító lelkesedés, amellyel Hatvani diákjai kiállnak tanítómesterük mellett.

A közönség kiváncsian várja Simándy kirándulását. Mi is szívesen talákoznánk vele többször is az I.-es stúdió tájékán...

A riport szerzője: Haán Endre"

Bízom benne, hogy Simándi Pétert - akárcsak engem -  öröm tölti el, hogy könyve alapján Kemény Egon és Simándy József barátságát és a nagy sikerű, sok szempontból kivételes újdonságokat hozó daljátékot,  a  "Hatvani diákjai"-t Hatvani István professzor születésnapjának holnapi évfordulója alkalmából internetes komolyzenei napilapunk fórumán felidézhettük.

PETRESS  ZSUZSA

KEMÉNY EGON-Ignácz Rózsa-Soós László-Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai"( 1955)

Daljáték

Magyar Rádió

"Megkérdeztem a madártól...- Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc

A Magyar Rádió 64 tagú Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

A női főszerepben:

Amálka, Fodorító csizmadiamester leánya....Petress Zuzsa

 "Egy nagy prózai színész működött az énekes szerepben és teljes helytállással. Bessenyei ritka orgánuma énekhangjában is szépen zeng, ami ennél több, énekelve is kifejező, akárcsak élőszóval."

(Részlet, Színház- és Filmművészet, CS. P.,1955/ 830 számú bejegyzés)

BESSENYEI  FERENC

KEMÉNY EGON-Ignácz Rózsa-Soós László-Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai"( 1955)

Daljáték

Magyar Rádió

A főszerepben:

Hatvani professzor....Bessenyei Ferenc

 "A "Hatvani diákjai" bemutatója alapján most már joggal várjuk Kemény Egon további, hasonló törekvésű műveit, amelyekre igen nagy szükség van könnyűzenénk mai stíluszavarában."

(Részlet, Új Zenei Szemle, Tamássy Zdenkó,1955/ 406 számú bejegyzés)

Hatvani István professzorra emlékezve, halála napja évfordulóján

Hatvani professzor

történeti személy, Hatvani István (1718. november 21 - 1786. november 16.) debreceni tanár, ref. lelkész, orvos és természetbúvár.

Alakja köré tanítványai, a debreceni kollégium, diákjai eredetileg csipkelődve, humorral és babonaellenes éllel csoportosították a közszájon forgó, régi korok bűbájosainak történetéből kölcsönzött mondákat.

Előadják mint varázsolt vizet a Fehér-szálló tánctermének padlójára, hogy a szoknyájukat kapkodó asszonyoknak bebizonyítsa, hogy bizonyos esetekben tisztességes asszonyoknak is pirulniuk kell.

Fenti mondatokat a Néprajzi lexikon szócikkéből ragadtam ki, a "Hatvani diákjai" kedvéért, ahol Elmira sanzonjában hallhatjuk a történetet.

KEMÉNY EGON: "Elmira sanzonja" - Mezey Mária énekel

Hatvani professzor, Néprajzi Lexikon

Hatvani István rövid életrajza

"Hatvani diákjai"

Ma  van Hatvani István debreceni tudósprofesszor születésének évfordulója, az ő munkássága körül forog KEMÉNY EGON: " Hatvani diákjai" című daljátéka (1955).