vissza a cimoldalra
2018-12-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Társművészetek (1284)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4126)
Haladjunk tovább... (217)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61410)
Kedvenc előadók (2825)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11296)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (9503)
Lehár Ferenc (649)
Balett-, és Táncművészet (5586)
Momus-játék (5565)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1200)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3031)
A nap képe (2113)
Opernglas, avagy operai távcső... (20169)
Jonas Kaufmann (2319)
Diana Damrau (437)
Élő közvetítések (7609)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1551)
Franz Schmidt (3244)
Operett, mint színpadi műfaj (3781)
Pantheon (2286)
Edita Gruberova (3066)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

1449   smaragd • előzmény1448 2018-07-24 05:09:10
  • Magyar Nemzet, 1999. május 8.

Nem hal meg, kire emlékeznek...”

Kemény Egon jubileumai


Emlékszem erre az egész oldalas cikkre, a Magyar Nemzet hétvégi száma Színház rovatában jelent meg. Nemrég az egyik színházi közgyűjteményben is megtaláltam.

Erénye és jelentősége, hogy első alkalommal kapott a nagyközönség megközelítőleg átfogó képet Kemény Egon zeneszerző zenei pályaívéről.

Zeneszerzői munkássága és azon belül hangszerelői felkérései (1927-1947) korunk igényei szerint az interneten – részletesebb, pontosabb műadatokkal, képekkel - már megjelentek lsd. Kemény Egon Wikipédia  és a Café Momus fórumai.

Fontos a cikkben pontatlanul szereplő életrajzi adat javítása és magyarázata:

Lipcse és Berlin Kemény Egon életében kizárólag Ábrahám Pálhoz fűződik, aki legjobb barátját – aki akkor 23 évesen, zenei pályáját a Fővárosi Operett Színház másodkarmestere és korrepetítóraként, a „Kikelet ucca 3” című nagyoperett szerzőjeként indította – előbb titkárának majd 1930-1933 között állandó zenekari hangszerelőjének kérte fel. A fiatal zeneszerző elvállalta ezt a feladatot, ennek egyik oka a művészbarátság mellett a nagy gazdasági világválság lehetett. A bécsi Zeneakadémiát végzett Kemény Egon zeneszerző ez idő alatt minden alkotóerejét hangszerelőként és karnagyként Ábrahám Pál műveinek szentelte.

1448   Búbánat 2018-07-23 19:39:18
  • Magyar Nemzet, 1999. május 8.

„Nem hal meg, kire emlékeznek...”

Kemény Egon jubileumai

Egyszerre több apropója is van annak, hogy Kemény Egon zeneszerző életművére emlékezünk. A dátumok feledésbe mentek volna, ha a komponista lánya, Kemény Annamária nem hívja fel a figyelmet a jubileumokra: első operettjét, a Kikelet ucca 3. címűt 1929 áprilisában mutatták be, s harminc éve, 1969-ben halt meg a szerző.

A budai villa sajátos atmoszférájú lakásában a kerek asztal üveglapján megelevenedik a múlt. Régi színlapok, a Színház és Mozi korabeli borítója, kották, fotók idézik a szerzőt és műveit. Kemény Egon Bécsben született dr. Kemény Dezső főorvos fiaként a századelőn, 1905-ben. A szülők azt szerették volna, ha az édesapa hivatását választja, ezért az engedelmes fiatalember természetesen medikus lett. Két évig bírta, aztán átiratkozott a Zeneművészeti Főiskolára. Mestere Franz Schmidt volt. Huszonhárom évesen, 1929 áprilisában a Fővárosi Operettszínház bemutatta első operettjét.

A Kikelet ucca 3. szövegét a kor elismert és közkedvelt szövegírója, Bródy István és Harmath Imre írta. A történet főhőse egy bájos ferencvárosi kislány, Preselmayer Annuska, aki a városligetben megismerkedik egy valódi gróffal. A mese szinte kiszámítható: az össze nem illő fiatalok egymásba szeretnek, és sok bonyodalom után egy pár lesznek.
A női főszerepet nem kisebb egyéniség alakította, mint Somogyi Erzsi (Bogyó), a Nemzeti Színház naivája, aki ebben a darabban mutatta meg először szubretti képességeit. Játszott benne Fejes Teri, sőt Kabos Gyula is, aki egy kocsmárost kelt életre. A rendező neve már a feledés homályába merült, a színlap tanúsága szerint Szabolcs Ernőnek hívták. A karmester nevét azonban ma is gyakran emlegetik mint a század nagy komponistájáét: Ábrahám Pálról van szó.

A Kassai Napló 1928-ban hatalmas betűkkel tudatta az olvasókkal, hogy a Fővárosi Operettszínház állandó karmesterének szerződtette Kemény Egont, aki két hónap alatt a legfélelmetesebb kritikusokat is meghódította. A felvidéki lap azért volt ilyen lelkes, mert időközben saját polgárának ismerhette az odatelepült zeneszerzőt. A hangosfilm a kezdetben beszélő film jelzőt kapott. Az újságcikkek között akad  olyan, amely egy filmkabaréra hívja fel a figyelmet, ahol Kellér Dezső neve mellett szerepel Kemény Egoné is.

Lapozgatunk Kemény Annamáriával, a szerző lányával, és örömmel bukkanunk a dokumentumokra, amelyekből kiderül: a komponista több műfajban is otthonosan mozgott. Újsághír adja tudtul, hogy „Kemény Egon, a jeles zeneszerző megzenésítette Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula és Falu Tamás hat költeményét. A szerző hat dala értékes nyeresége az új magyar dalirodalomnak.” Az előadók között világhírű operaénekesek
voltak, mint például Basilides Mária, Anday Piroska, Gyurkovics Mária, Székely Mihály, Rösler Endre, Melis György és Simándy József.
A sokoldalú művész szívesen foglalkozott az újabb műfajokkal, így a filmzenével is. Csathó Kálmán színdarabját, a Fűszer és csemege címűt 1940- ben filmesítették meg Ráthonyi Ákos rendezésében, aki egyébként Tolnay Klári első férje volt civilben. A mozi főszereplője Jávor Pál volt, partnerei között láthatták a nézők Somlay Artúrt, Vízváry Mariskát, sőt Szörényi Évát is.

A zeneszerző a kor szokása szerint több európai nagyvárosban próbált szerencsét, sikerrel. Élt egy ideig Lipcsében, Berlinben, majd főként hangszereléssel foglalkozott. Termékeny korszaka következett a háború után. Hazatért, és 1946-ban bemutatta a Fővárosi Operettszínház a Fekete liliom című operettjét. A premiert a kritika nem fogadta egyértelmű elragadtatással. A darab ezzel együtt 75 előadást ért meg. A háromfelvonásos nagyoperettet Nóti Károly és Földes Imre írta. A főbb szerepekben a közönség Karády Katalint, Gombaszögi Ellát, Fejes Terit, Somogyi Nusit, Latabár Kálmánt és egy kisebb szerepben Petress Zsuzsát is láthatta. A színlapon érdekes módon feltűnik a korabeli szponzor is, hiszen a szövegben a következő olvasható „Karády Katalin, Fejes Teri és Gömbaszögi Ella ruháit szállította a Szitanágay szalon.”

Az új idők úgy hozzák, hogy a szerzőnek egyre kevesebb a színházi megbízatása. Ezért is kezd mind több művet komponálni a Magyar Rádió számára. A Májusfa című rádióoperett új műfaj az életében, és szakmai siker. A művet éppen ötven esztendeje, 1949. május elsején tűzte műsorára a rádió. Ebben az évben még egy hasonló darabja született, a Talán a csillagok című, mely éppúgy azon a Bösendorfer zongorán csendült fel először, mint a korábbi, a Rózsadomb tetején lévő Kapy utcai családi villában, ahol a família élt.

Kemény Egon második házassága gyermekáldást hozott, elsőnek Annamária született meg, őt az ifjabb Egon követte. Míg a hatalom engedte, ott élt a család, pompás kert vette körül a házat. A növények szépsége a komponista és felesége, Mária keze munkáját dicsérte. Ma csak a zongora emlékeztet a régi időkre, a mostani másik budai lakásban.

A zeneszerző aláfestő zenéket, gyermekdalokat és indulókat írt. Szimfonikus könnyűzenéit a rádió továbbra is bemutatta. A sokféleség jellemezte ezt a korszakot, hiszen írt rapszódiát, szvitet és kompozíciókat vonósokra, fúvósokra. Tör ténelmi időket jelez az Úttörővasút című zenedarab 1958- ból, elismert alkotása lett az Eső és napsütés s a Különös dallam című.

Gyermekdalaiért 1953- ban Erkel-díjat kapott, s ez a rangos szakmai elismerés megismétlődött a Hatvani diákjai című rádiódaljátékáért, 1955 ben.

Egy komponista életében a várva várt siker mégiscsak színházi produkció képében érkezik el. A forradalom előtt 1956-ban, április 27-én mutatta be a Fővárosi Operettszínház a Valahol délen című nagyoperettet. A főszerepet Mezey Mária és Petress Zsuzsa alakította. A darabot elvitték a következő évben az akkori Szovjetunióba. 1958- ban Moszkvában és Leningrád- ban is sikert aratott a latin ritmusokkal tarkított operettmuzsika.
Az ötvenes évek végén és a hatvanas években dalciklusok születtek, kifejező címekkel: Játszótéren, Csillebérci fák alatt, Sétarepülés.

Azokban az esztendőkben még sok rádiódaljáték készült, mint például a Komáromi farsang 1957-ben, a Krisztina kisasszony 1961-ben, vagy a Messzetűnt kedves 1966-ban. Több színházi bemutatkozásra nem volt lehetősége a komponistának.

Rá és életművére kétrészes, zenés műsorban emlékezett a Magyar Rádió egyénisége, zenei rendezője, Ruitner Sándor.

/Várhegyi Andrea/

 

A jubileumi cikkhez fotók is tartoznak:

Családi felvételek:

- A Kapy utcai villa nappalijában a zongoránál Kemény Egon és Simándy József

- Kemény Egon portréja

-Kemény Annamária

A Rózsavölgyi hirdette a sikeres tangószerenádot (plakáton olvasható: „Ma éjjel úgy zokog a gitárom” olasz tangószerenád. Zenéjét szerezte Kemény Egon  Rózsavölgyi Orchester sorozat

Mezey Mária és Petress Zsuzsa a Valahol Délen előadásában (Színház és Mozi  címlapján – 1956. április 27.)

Az első operett plakátja („Kikelet ucca 3.”)

Halmai Tibor és Somogyi Erzsi a Kikelet ucca 3.-ban

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:30 : Budapest
Zeneakadémia, XXIII. terem

Takács-Nagy Gábor Kamarazene Kurzusa

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

Pálfalvi Tamás (kornett), Lukács Gergely (szerpent, basszus szaxkürt), Stürzenbaum Róbert (sackbut, ventil harsona), Szepesi Bence (alt szaxofon); Dévényi Gábor (nagybőgő); Szelcsányi Ágnes (csembaló, zongora); Szabó Zsolt (viola da gamba), Magyar Bálint (ének)
Szentpáli Roland tuba DLA zárókoncert
PALAZOTTI: Montechiaro
PALAZOTTI: Vallone secco
ZUCCARO: Ricercar
FARNABY: The Old Spagnoletta
FARNABY: A Toy
FARNABY: The New Sa-hoo
DESVIGNES: Antiennes du jour des Morts
DE FESCH: B-dúr szonáta, op. 4/6
VEIT: Romance
CORBIN: Teutatès – Fantasie mystique
DEMERSSEMAN: Ave Maria
PILATI: Le serpent de village

18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Fülei Balázs tanítványai
Házimuzsika a Zeneakadémián

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Horváth Ágnes (brácsa)
G. Horváth László, Kiss Enikő (hegedű), Kónya Attila (cselló)
Zuglói Filharmónia
Vezényel: Ménesi Gergely
Horváth Ágnes brácsa diplomakoncertje
J.S. BACH: 1. (g-moll) hegedűszonáta, BWV 1001 - 1. Adagio, 2. Fúga
BARTÓK-SERLY: Brácsaverseny, BB 128
SOSZTAKOVICS: 8. (c-moll) vonósnégyes, Op.110

19:00 : Budapest
Erkel Színház

CSAJKOVSZKIJ: A diótörő - balett
19:30 : Debrecen
Kölcsey Központ

Jónás Krisztina, Bakos Kornélia, Szerekován János, Jekl László
Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó Sipos Máté)
Savaria Barokk Zenekar korhű hangszereken
Vezényel: Németh Pál
MICHAEL HAYDN: Te Deum MH 28
MICHAEL HAYDN: d-moll szimfónia MH 393
JOSEPH HAYDN: Nelson-mise, Hob. XXII/11
A mai nap
történt:
1892 • a szentpétervári Marinszkij színházban bemutatják Csajkovszkij Diótörőjét
született:
1786 • Carl Maria von Weber, zeneszerző († 1826)
1890 • Sergio Failoni, karmester († 1948)
elhunyt:
1737 • Antonio Stradivari, hegedűkészítő (sz. kb. 1644)
1869 • Louis Moreau Gottschalk, zongorista, zeneszerző (sz. 1829)
1990 • Paul Tortelier, csellista, zeneszerző (sz. 1914)