vissza a cimoldalra
2019-06-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11348)
A csapos közbeszól (95)

Házy Erzsébet művészete és pályája (4506)
Operett, mint színpadi műfaj (3941)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61829)
Kiss B. Atilla (199)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1681)
Franz Schmidt (3352)
Erkel Színház (10240)
Élő közvetítések (7918)
Ilosfalvy Róbert (848)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3273)
Pantheon (2356)
Opernglas, avagy operai távcső... (20233)
Jacques Offenbach (477)
Palcsó Sándor (244)
Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (72)
Simándy József - az örök tenor (606)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

1407   smaragd • előzmény1384 2018-05-25 05:28:27

 

Kemény Egon - nyugodtan kijelenthetjük – abszolút egyedi hangot és formát teremtve dolgozta fel a különböző történelmi korok kínálta magyar témákat.

Érdekes módon, most így utólag vizsgálva a válogatást, az is kiderül, hogy mindig a Debreceni Kollégium hőskorát körüljárva válogatta meg hőseit: a híres Hatvani professzortól és diákjaitól a „Komáromi farsang” Csokonai-kalandjáig vagy „A messzetűnt kedves”-ig, Fazekas Mihállyal a cselekmény centrumában.”

A rövid idézet Ruitner Sándor: „A Rádió Dalszínháza története – 50 év” című rádióműsorában hangzott el.

1384   smaragd 2018-04-26 17:31:28

Áthozom mai bejegyzéseinket, köszönettel :-) :

Fórum - A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (Ardelao, 2017-07-05 18:34:35)

761   smaragd • előzmény7602018-04-26 08:52

Erkel Elek "Tempefői" című operettjének (1883) recenzióját olvasva felvillant bennem a gondolat, hogy  ez a zenemű Kemény Egon zeneszerző életművében látens inspiráció lehetett, amely a XX.  század közepén komponált alábbi rádiódaljátékait trilógiaként foghatja össze.

Legnagyobb operaénekeseink főszereplésével a rádióhallgatók részére a Magyar Rádió irodalmi majd zenei osztálya nemes szándéka szerint můvelődési céllal szórakoztató formában alkotta meg ezeket a darabokat - Lilla, Csokonai, Hatvani, Fazekas Mihály, Debrecen és Komárom irodalomtörténeti, tudományos és történelmi műveit, halhatatlan magyar költők életrajzi emlékeit, hagyományait felelevenítve.

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) Rádiódaljáték Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, női főszerepben: Petress Zsuzsa, továbbá: Mezey Mária, Tompa Sándor, Hadics lászló, A Magyar Rádió (64 tagú) Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi kórus 40 tagú férfikara Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc

Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) Rádiódaljáték 2 részben Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali, Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán A Magyar Rádió Szimfónikus Zenekarát Lehel György vezényelte Zenei rendező. Ruitner Sándor Rendező: László Endre

Kemény Egon - Erdődy János: „A messzetűnt kedves” (1965) Történelmi rádiódaljáték Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván, Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József, Ámeli – László Margit/Domján Edit, Julika – Andor Éva/Örkényi Éva Közreműködött a Földényi kórus A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendezte: László Endre

 

760   Ardelao • előzmény7592018-04-26 05:17:18

VASÁRNAPI UJSÁG, 1883., 47. SZÁM:

"A népszínházban e hó 16-án «Tempefői» czím alatt eredeti magyar operette került színre. Szövegét Rákosi Jenő írta, zenéjét pedig Erkel Elek. Az operettek régen uralkodnak a színpadon, de ritka alkalom az eredeti termék. Szövegben, zenében sokkal különösebb e genre, mint azok, melyeket a hazai irodalom művel. Erkel Elek most másodszor szolgáltatott zenét operettehez a népszínházban, Rákosi szintén másodszor szöveget. A közönség nagy érdekeltséget tanúsított s az új termék első előadásaira mindig egészen megtöltötte a színházat.

Szöveg és zene különbözik attól a válfajtól, melyhez az «operette» elnevezés hozzászoktatott.Erkel Elek zenei tehetsége komolyabb, mintsem egy divatos genre kedveért megtagadná magát, s coupletek és tánczdallamokban keresné a hatást. A szöveg maga is komoly alaphangulatot kíván. Erkel értékes zenei ékítménnyel látta el, magyaros stylben dolgozta a nagyobb részt, a népies hangot is belevegyítve. A mélyebb érzelmek kifejezésére, a pajzán tréfára egyformán elég kifejező zenét írt. Első felvonása kétségkívül a legértékesebb, a játék-opera styljében tartva; a következő két felvonásban már az operettek könnyűbb természetét tartja inkább szem előtt. A kardalok is melódiával folynak, s erőben lendülnek. A második felvonás indulószerű karéneke tett ezek közt legnagyobb hatást. A magánrészekből többet ismételtettek.

A szöveg sokféle elemből fűződik. Egy költői ötlet körül van összehozva elég komolyság, sok furfang és burleszk. A Csokonaira való reminiszczencziákból írta Rákosi a szöveget, de a költő neve egyszer sem fordul elő, mert szabadon használta az anyagot; «Tempefői» Csokonai egyik vígjátékának a czíme, s e darabról azt tartják, hogy Csokonai saját magát írta le abban. Az operette hősének tehát ezt a czímet adta Rákosi, s fölhasznált Csokonai életére vonatkozó adatokat, és szerepeltet költeményeiben előforduló alakokat. Ott van Silányi néven Szilágyi professzor, ki Csokonait a kollégiumból kicsapta, kombinálva vele az ördöngős Hatvaniból is valami, a Tempefői, Lilla, Zsuzsi, Dorottya, Serteperti, a «Földiekkel játszó égi tünemény», «Estve jött a parancsolat» költemények, Petőfi Csokonairól szóló tréfás költeményének felhasználása a csappal, a debreczeni nagy erdő, Komárom vidéke, Csipkerózsa, tündér, boszorkány, tógás diákok, a hatalmas gerundiummal, a vén dámák diadalma és sok egyéb. Csokonai viszontagságos és rövid életet élt, mely nem volt boldog. Tempefői is meg van hagyva poétának, és mikor a darab házassággal végződik, ő a múzsáé marad, ki Csipkerózsa név alatt mint vízió jelenik meg neki olykor, s megjósolja, hogy dalolni fog, de boldog nem lesz, hanem hírnév vár rá. Lilla iránti szerelme csak gyöngéden van érintve. Mint kóborló érkezik Komáromba, a hol Lillát egy csélcsap báróhoz, Sertepertihez akarják nőül adni. Tempefői megakadályozza e házasságot, s a báró elveszi a vén Dorottyát, Lilla pedig azé lesz, a kit szeret. A szövegnek költőileg írt részei vannak; ilyen a debreczeni erdőben az a jelenet, mikor Csipkerózsa megjelenik Tempefőinek. Kár, hogy épen e részben Csipkerózsa személyesítője nem tudja érvényesíteni a mit szövegben és dalban rábíztak.Az előadás főérdeke Blaháné körül öszpontosul, Tempefői kitűnő ábrázolásáért; aztán Hegyi Aranka (Lilla) és Rákosi Szidi mint Dorottya következnek. Solymosi (Serteperti), Horváth (Silányi) és Tihanyi (nótárius) a derültség elemeit érvényesítik a darabban.”

 

Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Budapesti Wagner-Napok
WAGNER: A walkür

18:00 : Budapest
Magyar Rádió 6-os stúdió

Madarász Iván szerzői estje

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Gonda Katalin (zongora)

Gonda Katalin zongora diplomakoncertje
MOZART: Esz-dúr (”Kegelstatt”) trió, K. 498
Közreműködik: Trio Era: Sándor Balázs (klarinét), Kalocsai Eszter (brácsa)
RAVEL: Gaspard de la nuit
LISZT: Zarándokévek, Második év: Itália – 104. Petrarca-szonett
LISZT: Két hangversenyetűd – 1. Erdőzsongás
STRAVINSKY: Három részlet a Petruskából

19:30 : Budapest
BMC, Koncertterem

Flamich Mária (szoprán)
Menyhárt Zsuzsanna (fuvola), Szilvásy Júlia (hárfa), Dinyés Soma (csembaló)
Budapesti Vonósok
Koncertmester: Soltész Ágnes
Művészeti vezető: Botvay Károly
J.S. BACH: III. Brandenburgi verseny, BWV 1048
VIVALDI: Bajazet, RV 703 – Sposa son disprezzata
VIVALDI: A-dúr Concerto, RV 158
HÄNDEL: Ottone, HWV 15 – Trema tiranno
MOZART: Laudate Dominum, K. 339
MOZART: C-dúr versenymű fuvolára és hárfára, K 299

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Orgonaestek Virágh Andrással (operaénekesekkel és hangszeres művészekkel)
A mai nap
történt:
1868 • A nürnbergi mesterdalnokok bemutatója (München)
született:
1893 • Alois Hába, zeneszerző († 1973)
1958 • Jennifer Larmore, énekes
elhunyt:
1908 • Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov, zeneszerző (sz. 1844)