vissza a cimoldalra
2019-01-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4178)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61444)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2285)
Társművészetek (1286)
Haladjunk tovább... (218)
Kedvenc felvételek (150)
Kedvenc előadók (2832)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11306)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (9628)
Momus-játék (5589)
Palcsó Sándor (231)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3078)
Jonas Kaufmann (2337)
Marilyn Horne (469)
Kimernya? (2920)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1244)
Élő közvetítések (7669)
Cziffra György (107)
A nap képe (2120)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2929)
Operett, mint színpadi műfaj (3801)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1569)
Franz Schmidt (3260)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (810)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

1407   smaragd • előzmény1384 2018-05-25 05:28:27

 

Kemény Egon - nyugodtan kijelenthetjük – abszolút egyedi hangot és formát teremtve dolgozta fel a különböző történelmi korok kínálta magyar témákat.

Érdekes módon, most így utólag vizsgálva a válogatást, az is kiderül, hogy mindig a Debreceni Kollégium hőskorát körüljárva válogatta meg hőseit: a híres Hatvani professzortól és diákjaitól a „Komáromi farsang” Csokonai-kalandjáig vagy „A messzetűnt kedves”-ig, Fazekas Mihállyal a cselekmény centrumában.”

A rövid idézet Ruitner Sándor: „A Rádió Dalszínháza története – 50 év” című rádióműsorában hangzott el.

1384   smaragd 2018-04-26 17:31:28

Áthozom mai bejegyzéseinket, köszönettel :-) :

Fórum - A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (Ardelao, 2017-07-05 18:34:35)

761   smaragd • előzmény7602018-04-26 08:52

Erkel Elek "Tempefői" című operettjének (1883) recenzióját olvasva felvillant bennem a gondolat, hogy  ez a zenemű Kemény Egon zeneszerző életművében látens inspiráció lehetett, amely a XX.  század közepén komponált alábbi rádiódaljátékait trilógiaként foghatja össze.

Legnagyobb operaénekeseink főszereplésével a rádióhallgatók részére a Magyar Rádió irodalmi majd zenei osztálya nemes szándéka szerint můvelődési céllal szórakoztató formában alkotta meg ezeket a darabokat - Lilla, Csokonai, Hatvani, Fazekas Mihály, Debrecen és Komárom irodalomtörténeti, tudományos és történelmi műveit, halhatatlan magyar költők életrajzi emlékeit, hagyományait felelevenítve.

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) Rádiódaljáték Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, női főszerepben: Petress Zsuzsa, továbbá: Mezey Mária, Tompa Sándor, Hadics lászló, A Magyar Rádió (64 tagú) Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi kórus 40 tagú férfikara Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc

Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) Rádiódaljáték 2 részben Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali, Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán A Magyar Rádió Szimfónikus Zenekarát Lehel György vezényelte Zenei rendező. Ruitner Sándor Rendező: László Endre

Kemény Egon - Erdődy János: „A messzetűnt kedves” (1965) Történelmi rádiódaljáték Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván, Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József, Ámeli – László Margit/Domján Edit, Julika – Andor Éva/Örkényi Éva Közreműködött a Földényi kórus A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendezte: László Endre

 

760   Ardelao • előzmény7592018-04-26 05:17:18

VASÁRNAPI UJSÁG, 1883., 47. SZÁM:

"A népszínházban e hó 16-án «Tempefői» czím alatt eredeti magyar operette került színre. Szövegét Rákosi Jenő írta, zenéjét pedig Erkel Elek. Az operettek régen uralkodnak a színpadon, de ritka alkalom az eredeti termék. Szövegben, zenében sokkal különösebb e genre, mint azok, melyeket a hazai irodalom művel. Erkel Elek most másodszor szolgáltatott zenét operettehez a népszínházban, Rákosi szintén másodszor szöveget. A közönség nagy érdekeltséget tanúsított s az új termék első előadásaira mindig egészen megtöltötte a színházat.

Szöveg és zene különbözik attól a válfajtól, melyhez az «operette» elnevezés hozzászoktatott.Erkel Elek zenei tehetsége komolyabb, mintsem egy divatos genre kedveért megtagadná magát, s coupletek és tánczdallamokban keresné a hatást. A szöveg maga is komoly alaphangulatot kíván. Erkel értékes zenei ékítménnyel látta el, magyaros stylben dolgozta a nagyobb részt, a népies hangot is belevegyítve. A mélyebb érzelmek kifejezésére, a pajzán tréfára egyformán elég kifejező zenét írt. Első felvonása kétségkívül a legértékesebb, a játék-opera styljében tartva; a következő két felvonásban már az operettek könnyűbb természetét tartja inkább szem előtt. A kardalok is melódiával folynak, s erőben lendülnek. A második felvonás indulószerű karéneke tett ezek közt legnagyobb hatást. A magánrészekből többet ismételtettek.

A szöveg sokféle elemből fűződik. Egy költői ötlet körül van összehozva elég komolyság, sok furfang és burleszk. A Csokonaira való reminiszczencziákból írta Rákosi a szöveget, de a költő neve egyszer sem fordul elő, mert szabadon használta az anyagot; «Tempefői» Csokonai egyik vígjátékának a czíme, s e darabról azt tartják, hogy Csokonai saját magát írta le abban. Az operette hősének tehát ezt a czímet adta Rákosi, s fölhasznált Csokonai életére vonatkozó adatokat, és szerepeltet költeményeiben előforduló alakokat. Ott van Silányi néven Szilágyi professzor, ki Csokonait a kollégiumból kicsapta, kombinálva vele az ördöngős Hatvaniból is valami, a Tempefői, Lilla, Zsuzsi, Dorottya, Serteperti, a «Földiekkel játszó égi tünemény», «Estve jött a parancsolat» költemények, Petőfi Csokonairól szóló tréfás költeményének felhasználása a csappal, a debreczeni nagy erdő, Komárom vidéke, Csipkerózsa, tündér, boszorkány, tógás diákok, a hatalmas gerundiummal, a vén dámák diadalma és sok egyéb. Csokonai viszontagságos és rövid életet élt, mely nem volt boldog. Tempefői is meg van hagyva poétának, és mikor a darab házassággal végződik, ő a múzsáé marad, ki Csipkerózsa név alatt mint vízió jelenik meg neki olykor, s megjósolja, hogy dalolni fog, de boldog nem lesz, hanem hírnév vár rá. Lilla iránti szerelme csak gyöngéden van érintve. Mint kóborló érkezik Komáromba, a hol Lillát egy csélcsap báróhoz, Sertepertihez akarják nőül adni. Tempefői megakadályozza e házasságot, s a báró elveszi a vén Dorottyát, Lilla pedig azé lesz, a kit szeret. A szövegnek költőileg írt részei vannak; ilyen a debreczeni erdőben az a jelenet, mikor Csipkerózsa megjelenik Tempefőinek. Kár, hogy épen e részben Csipkerózsa személyesítője nem tudja érvényesíteni a mit szövegben és dalban rábíztak.Az előadás főérdeke Blaháné körül öszpontosul, Tempefői kitűnő ábrázolásáért; aztán Hegyi Aranka (Lilla) és Rákosi Szidi mint Dorottya következnek. Solymosi (Serteperti), Horváth (Silányi) és Tihanyi (nótárius) a derültség elemeit érvényesítik a darabban.”

 

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Rolla János tanítványai
Házimuzsika a Zeneakadémián

18:00 : Budapest
Nádor Terem

Anima Musicae kamarazenekar
Műsorvezető: Gáspárfalvi Dorka oscar-díjas gyermekszínész
"Lelkektől Lelkekért"
Koncert az elhagyott állatokért
DVOŘÁK: E-dúr Szerenád I.-II.-III.-IV.-V. tételei
MOZART: D-Dúr Divertimento KV 136. I., II. III.
CSAJKOVSZKIJ: Vonósnégyes (zenekari átirat) No.1, Op. 11 D-mol II. Andante cantabile
WEINER LEÓ: Divertimento I., II., V.

18:00 : Budapest
Bartók Béla Emlékház

Fülei Balázs (zongora)
Kováts Péter (hegedű), Varga István (cselló)
BEETHOVEN: D-dúr trió, op. 70. no.1
BEETHOVEN: Esz-dúr trió, op. 70. no. 2

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Operavizsga Fesztivál
A Genfi Zeneművészeti Főiskola előadása
CAMPRA: Velencei ünnepek

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ADAM: Giselle - Balett két felvonásban

19:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

Láposi Dániel (ütőhangszerek), Baráth Bálint (zongora), Kováts Jázon (elektronika)
és a fesztivál 23 tagú közössége
Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál 2019
STOCKHAUSEN: Kontakte
STOCKHAUSEN: Originale (Happening, 1961)

19:00 : Budapest
Duna Palota

Farkas Gábor (zongora), Baráti Kristóf (hegedű)
Duna Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Baráti Kristóf
LISZT: Les Préludes
LISZT: 2. (A-dúr) zongoraverseny
BEETHOVEN: F-dúr románc, op.50
BEETHOVEN: 5. (c-moll) szimfónia, op.67

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Bertrand Chamayou (zongora)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Robin Ticciati
R. STRAUSS: Don Juan, Op.20
RAVEL: G-dúr zongoraverseny
DEBUSSY: Pelléas és Mélisande - szvit, Op.80
WAGNER: Előjáték és szerelmi halál a Trisztán és Izoldából
19:00 : Veszprém
Hangvilla

Operát az Operából - belföldi turné
PUCCINI: Tosca

19:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély

Ingolf Wunder (zongora)
MOZART: 12. F-dúr zongoraszonáta (KV. 332)
BEETHOVEN: 23. f-moll (Appassionata) zongoraszonáta (Op. 57)
CHOPIN: Noktürnök (Op. 9 No 1., 2., 3.)
Polonéz-fantázia (Op. 61)
Asz-dúr polonéz (Op. 53).
A mai nap
született:
1835 • Cezar Antonovics Kjui, zeneszerző († 1918)
1841 • Emmanuel Chabrier, zeneszerző († 1894)
1907 • Ferencsik János, karmester († 1984)
1943 • Lencsés Lajos oboaművész