vissza a cimoldalra
2018-05-27
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60803)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3983)
Társművészetek (1254)
Momus társalgó (6334)
Milyen zenét hallgatsz most? (24996)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11275)
A csapos közbeszól (95)

Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2539)
Opernglas, avagy operai távcső... (20074)
Lehár Ferenc (629)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2733)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (847)
Élő közvetítések (7204)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (581)
Operett, mint színpadi műfaj (3605)
Erkel Színház (9289)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (713)
A nap képe (2056)
Momus-játék (5490)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1407)
Franz Schmidt (3127)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4274)
Simándy József - az örök tenor (536)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

1394   smaragd • előzmény1268 2018-05-11 07:28:22

 

FÁBRY EDIT

Fábri Edit /Fábry/ (1923-1990)

Operaénekesnő, szoprán. 

(Budapest, 1923. jún. 1. – Budapest, 1990. okt. 20.) 

Tanulmányait a Fodor Zeneiskolában kezdte, majd Berlinben T. Lemnitz és F. Leider irányításával fejezte be (1950-1952-ben). 1939-1944. között fellépett az OMIKE Művészakció zenei rendezésein. 1947-1948-ban a budapesti Operaház ösztöndíjasa, 1950-1952 között a berlini Staatsoper stúdiójának magánénekese. 1955-1960-ban az Országos Filharmónia szólistája. 1957-1959-ben a drezdai Staatstheater, 1960-1962 között a Fővárosi Operettszínház magánénekese. 1964-től a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola, 1974-től a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára. Mint szólista az opera és operett terén éppúgy otthon volt, mint a daléneklésben. Mint pedagógus kiváló tanítványokat nevelt fel.

/Magyar Életrajzi Lexikon, Lévai Jenő: Írók, színészek, énekesek és zenészek regényes életútja a Goldmark-teremig. Budapest, 1943./

http://omike.hu/omike/muveszek/fabri-edit-fabry/441

Korábbi valamint a  1387, 1258, 1228 számú bejegyzésekhez,

Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: „Májusfa” (1949. május 1.) Nagyoperett rádióra, az első rádióoperett. 

Szereplők: 

Fábry Edit (ének) 

Ferrari Violetta, Horváth Tivadar, Pándy Lajos, Darvas Iván, Kárpáti Zoltán, Rátonyi Róbert, Rafael Márta, Ruttkay Éva, Gera Zoltán Rendező: Dr. Rácz György 

A „Májusfa-keringőt” a rádiófelvételen (1950) Gyurkovics Mária énekelte

 
1268   smaragd • előzmény1238 2018-01-10 06:28:11

 

"Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)

2494   Búbánat 2018-01-09 23:56:40

RTV Újság, 1973. április 2-8. heti szám

„Mércénk: a műfaj rangja…” – Látogatás a Rádió Dalszínházában

(Magyar Rádió, Budapest, VIII. Bródy Sándor u. 5-7.)

A szerkesztőségi szoba, ahová benyitunk, pontosan ugyanolyan, mint a zenei főosztály többi munkatársáé, tehát semmi sem utal arra, hogy itt nem egyszerűen rádióműsor, hanem színházi repertoár készül. A falakon nem függenek baráti ajánlásokkal ellátott művészportrék – holott a negyedszázados múlt alapos okot és anyagot szolgáltatna az ilyesfajta „dekorációhoz” – Bitó Pál ugyanis emlékezetében és katonás rendben sorakozó iratmappákban tartja nyilván ennek az egyedi színháznak a történetét.

Kemény Egon és Romhányi József Májusfa című darabja volt az első jelentős, önálló munkánk – akkor még rádióoperettnek hívtuk. Célunk is nagyjából a műfaj stúdióváltozatának megteremtésére és kidolgozására korlátozódott, s a magunk elé tűzött feladatot sikerült is megvalósítanunk. "

Nagy örömmel olvastam Bitó Pál mondatait fenti bejegyzésedben.

1973-ban a rádióoperett, az új zenei rádiós műfaj indulásának 25. évfordulója alkalmából készült interjú címében is jelzi a műfaj rangját, amelyet Kemény Egon művészi tekintélye és zenéje alapozott meg  a "Májusfa" és  a "Talán a csillagok" című - mindkettő 1949-ben készült - rádióoperettjeivel. 

Kemény Egon szakmai és közönségsikert elért fenti operettjeihez 1950-ben csatlakozott az első rádiódaljáték, Farkas Ferenc: "Csinom Palkó" c. darabja.

Később a musical is felkerült a rádió dalszínházának műsoraiba.

2019-ben lesz a rádióoperett, a rádió dalszínháza kezdetének 70. évfordulója. 

Ez idő alatt a hallgatók milliói tölthettek szórakozva és tanulva kellemes órákat a rádiókészülékek mellett. Az önművelés egyik lehetőségének is kínálkozott.

A zene igényéssége nagyon sok mű esetében kiemelkedő volt. 

Ehhez társult a gondosan kiválasztott szövegkönyvek mellett  az akkori zenei rendezők, rendezők, dramaturgok, zenészek és stúdió-munkatársak kiváló és odaadó munkája.

A szereplőket az akkori színészek és énekesek legjavából választották. 

Említésre méltó, hogy operaénekes először Kemény Egon művében énekelt.

Ezt a komoly, magyar rádiós zenei hagyományt 2012-től őrzi a "Túl az Óperencián" című műsor, amely indulásakor az operettkedvelőknek készült. 

Nagy Ibolya felelős szerkesztő-műsorvezető a hét minden napján hallható programjában felkészülten ápolja az operett, daljáték, musical közel 70 éves rádiós hagyományait.

Ma már nincs mód arra, hogy teljes egészükben meghallgathassuk a többször viharos rádiós évek alatt és után gyakran csodával határos módon megmegmaradt, megmentett műveket. 

Miért? Nincs rá válasz.

Nagy vesztesége ez a helyzet a rádióhallgatóknak, a magyar kultúra egy része, ezek az archív művek  elérhetetlenek lettek, köztük magyar szépirodalmi témájú feldolgozások, történelmünk és irodalmunk kiemelkedő személyiségeinek életéről, tetteikről, műveikről  készültek darabok, amelyek 1949-től kezdve a hallgatóság művelődését szolgálták, vidám formában is.

A fenti bejegyzéshez kapcsolódik az a tény, hogy jelenleg nincs hazánkban olyan újság, amely a rádióműsort részletesen tartalmazza. 

Ez szintén veszteség, amellyel méltatlanul sujtják a rádióhallgatókat. Kik?

Változatlanul remélem, hogy az eddig megalkotott értékeket minden tekintetben méltóan juttatja majd el a jelenlegi rádiózás vezetősége a hallgatókhoz azaz teljes összidőben lejátszva a gyakran több részből álló darabokat, megfelelő rádióújságban részletezett műsorismertetéssel.

 

Rádiótörténet : A "Májusfával" kezdődött

Kemény Egon, az első rádióoperett a "Májusfa" zeneszerzője emlékezik vissza az operett születésének körülményeire

Elhangzott: Magyar Rádió, 1965

1238   smaragd 2017-12-31 21:18:52

 

Operett a Magyar Rádióban  - Szilveszterkor

 

68 évvel ezelőtt, 1949. Szilveszterén a rádióhallgatók ezidőtajt már a készülékek előtt ültek és várták az első rádióoperett folytatását, aminek megszületésében most már nem a politikai szándék, nem is a Rádió vezetősége, hanem éppen a rádiózó nagyközönség hozta meg a döntést. Korabeli források tanusága szerint ugyanis kikövetelték a második rádióperettet, az első óriási sikere után. Közkedvelt sláger lett a "Májusfa-keringő", amelyet Gyurkovics Mária énekelt a rádiófelvételen, akárcsak a "Balaton-keringő".

Így követte a "Májusfa"-'t (május elseje; tavaszkezdet) még egy hangsúlyos, szórakozásra alkalmas naptári napon (Szilveszter), a szintén országos terjedelmű hallgatóközönség előtt bemutatt rádióoperett, a "Talán a csillagok". 

Ma Ruttkay Évára emlékezünk..., aki a "Májusfa" egyik szereplője (Konok Teri, egyetemi hallgató) volt.

Partnerei a darabban: Fábri Edit, Ferrari Violetta, Horváth Tivadar, Pándy Lajos, Darvas Iván, Kárpáti  Zoltán, Rátonyi Róbert, Rafael Márta, Gera Zoltán és mások.

Vezényelt: Majorossy Aladár

Rendező:  Dr. Rácz György

Szerzők:

Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: "Májusfa" (1949)

Nagyoperett rádióra, az első rádióoperett, rádiótörténeti, műfajteremtő jelentősége van.

 

A "Talán a csillagok" közismertté lett sajátossága, hogy a "Májusfa-keringő"-t országszerte énekelve, fütyülve, azt meg nem unva, sőt, újra kérték a hallgatók - most már az új rádiós műfajban -  rádióoperettbe szőve. Ezért a dal kompozíciója szinte pontosan ugyanaz, szövege télire váltott és "Hópehely-keringő" néven aratott ismételten kirobbanó ám tartós sikert Gyurkovics Mária nagyszerű előadásában. Eköré írták az új, szilveszteri darabot.

Szereplők:

Gyurkovics Mária, Bán Klári, Gyenes Magda, Rátonyi Róbert, Hadics László.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Szerzők:

Kemény Egon - Szász Péter - Romhányi József: "Talán a csillagok" (1949)

Rádióoperett

Az egykori rádiós magnófelvételeket  -  "Májusfa-keringő", "Hópehely-keringő", "Hóvirág-keringő" (Gyurkovics Mária, Forrai kórus), "Sör-dal", "Konty-dal", ,,Kirándulók dala" - mai technikával a "Túl az Óperencián" c. programban is többször meghallgathattuk már, korábban évtizedekig ismételte a Magyar Rádió  - elsőrangú operettmuzsikájával, szellemes verseivel, remek előadókkal vidámságot vittek a műsorokba.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Yamagami Sohei (zongora)
Zuglói Filharmónia
Vezényel: Ménesi Gergely
"Kocsárdy Nicolette Alyssa hegedű diplomakoncertje"
J.S. BACH: 1. (g-moll) hegedűszonáta, BWV 1001 - 1. Adagio, 2. Fúga
FRANCK: A-dúr hegedű-zongora szonáta
BRAHMS: D-dúr hegedűverseny, Op.77

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, XXIII. terem

Kelemen Barnabás és Mező Péter tanítványai
"Házimuzsika a Zeneakadémián"

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Tóth Ramóna (fagott), Klenyán Csaba (klarinét), Pápai Ákos (basszusklarinét), Kerek Erzsébet (zongora)
Camerata Pelsonore (koncertmester: Mikola Ivanovich Roman)
Vezényel: Dubóczky Gergely
"Tóth Ramóna fagott diplomakoncertje"
VIVALDI: c-moll fagottverseny, RV 480
DUTILLEUX: Sarabande et Cortège
ZARÁNDY ÁKOS: Angry Birds for Clarinet, Bass Clarinet and Bassoon
ELENA FIRSOVA: Monológ
R. STRAUSS: Duett-Concertino

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

Szakács Ildikó, Nagy Bertalan (ének), Dani Imre (zongora), Schaff Magdolna (hegedű), Török Mátyás (brácsa), Karasszon Dénes (cselló), Lakatos László (nagybőgő), Bánfi Barna (szaxofon), Tóth Dorottya, Sárközi Mária, Nemcsics Kinga, Káplár Gréta (népi ének), Molnár Viktor (elektronika)
"Molnár Viktor és Dobos Dániel szerzői estje"
MOLNÁR VIKTOR: Take-off
DOBOS DÁNIEL: Isten hozzád
MOLNÁR VIKTOR: Ballada – Ady Endre két versére, három magyar népdal felhasználásával
DOBOS DÁNIEL: Cross-over time
MOLNÁR VIKTOR: Lollipops – Edward Lear „A book of Nonsense” c. kötetének válogatott verseire
DOBOS DÁNIEL: Fonómadrigálok
MOLNÁR VIKTOR: Vörös Rébék – Arany János balladája nyomán
DOBOS DÁNIEL: Kisze-puppen

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Pasaréti Szent Antal Kórus, Angelica Leánykar, Óbudai Kamarakórus, Budapesti Monteverdi Kórus, Zeneakadémia Alma Mater Kórusa
Vezényel: Déri András, Gráf Zsuzsanna, Erdős Ákos, Kollár Éva, Jobbágy Valér, Somos Csaba
"Díszhangverseny a 90 éves Párkai István tanár úr tiszteletére"
A mai nap
született:
1799 • Jacques François Halévy († 1862)
elhunyt:
1840 • Niccolo Paganini, hegedűs, zeneszerző (sz. 1782)
2003 • Luciano Berio, zeneszerző (sz. 1925)