vissza a cimoldalra
2019-03-24
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11323)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7784)
Erkel Színház (9793)
Balett-, és Táncművészet (5741)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61588)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2936)
musical (186)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3182)
Jonas Kaufmann (2368)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1617)
Franz Schmidt (3296)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2655)
Kossuth-díj (1429)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2320)
La Voix humaine - avagy az énekhang varázsa (138)
Operett, mint színpadi műfaj (3873)
Simándy József - az örök tenor (590)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

1394   smaragd • előzmény1268 2018-05-11 07:28:22

 

FÁBRY EDIT

Fábri Edit /Fábry/ (1923-1990)

Operaénekesnő, szoprán. 

(Budapest, 1923. jún. 1. – Budapest, 1990. okt. 20.) 

Tanulmányait a Fodor Zeneiskolában kezdte, majd Berlinben T. Lemnitz és F. Leider irányításával fejezte be (1950-1952-ben). 1939-1944. között fellépett az OMIKE Művészakció zenei rendezésein. 1947-1948-ban a budapesti Operaház ösztöndíjasa, 1950-1952 között a berlini Staatsoper stúdiójának magánénekese. 1955-1960-ban az Országos Filharmónia szólistája. 1957-1959-ben a drezdai Staatstheater, 1960-1962 között a Fővárosi Operettszínház magánénekese. 1964-től a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola, 1974-től a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára. Mint szólista az opera és operett terén éppúgy otthon volt, mint a daléneklésben. Mint pedagógus kiváló tanítványokat nevelt fel.

/Magyar Életrajzi Lexikon, Lévai Jenő: Írók, színészek, énekesek és zenészek regényes életútja a Goldmark-teremig. Budapest, 1943./

http://omike.hu/omike/muveszek/fabri-edit-fabry/441

Korábbi valamint a  1387, 1258, 1228 számú bejegyzésekhez,

Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: „Májusfa” (1949. május 1.) Nagyoperett rádióra, az első rádióoperett. 

Szereplők: 

Fábry Edit (ének) 

Ferrari Violetta, Horváth Tivadar, Pándy Lajos, Darvas Iván, Kárpáti Zoltán, Rátonyi Róbert, Rafael Márta, Ruttkay Éva, Gera Zoltán Rendező: Dr. Rácz György 

A „Májusfa-keringőt” a rádiófelvételen (1950) Gyurkovics Mária énekelte

 
1268   smaragd • előzmény1238 2018-01-10 06:28:11

 

"Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)

2494   Búbánat 2018-01-09 23:56:40

RTV Újság, 1973. április 2-8. heti szám

„Mércénk: a műfaj rangja…” – Látogatás a Rádió Dalszínházában

(Magyar Rádió, Budapest, VIII. Bródy Sándor u. 5-7.)

A szerkesztőségi szoba, ahová benyitunk, pontosan ugyanolyan, mint a zenei főosztály többi munkatársáé, tehát semmi sem utal arra, hogy itt nem egyszerűen rádióműsor, hanem színházi repertoár készül. A falakon nem függenek baráti ajánlásokkal ellátott művészportrék – holott a negyedszázados múlt alapos okot és anyagot szolgáltatna az ilyesfajta „dekorációhoz” – Bitó Pál ugyanis emlékezetében és katonás rendben sorakozó iratmappákban tartja nyilván ennek az egyedi színháznak a történetét.

Kemény Egon és Romhányi József Májusfa című darabja volt az első jelentős, önálló munkánk – akkor még rádióoperettnek hívtuk. Célunk is nagyjából a műfaj stúdióváltozatának megteremtésére és kidolgozására korlátozódott, s a magunk elé tűzött feladatot sikerült is megvalósítanunk. "

Nagy örömmel olvastam Bitó Pál mondatait fenti bejegyzésedben.

1973-ban a rádióoperett, az új zenei rádiós műfaj indulásának 25. évfordulója alkalmából készült interjú címében is jelzi a műfaj rangját, amelyet Kemény Egon művészi tekintélye és zenéje alapozott meg  a "Májusfa" és  a "Talán a csillagok" című - mindkettő 1949-ben készült - rádióoperettjeivel. 

Kemény Egon szakmai és közönségsikert elért fenti operettjeihez 1950-ben csatlakozott az első rádiódaljáték, Farkas Ferenc: "Csinom Palkó" c. darabja.

Később a musical is felkerült a rádió dalszínházának műsoraiba.

2019-ben lesz a rádióoperett, a rádió dalszínháza kezdetének 70. évfordulója. 

Ez idő alatt a hallgatók milliói tölthettek szórakozva és tanulva kellemes órákat a rádiókészülékek mellett. Az önművelés egyik lehetőségének is kínálkozott.

A zene igényéssége nagyon sok mű esetében kiemelkedő volt. 

Ehhez társult a gondosan kiválasztott szövegkönyvek mellett  az akkori zenei rendezők, rendezők, dramaturgok, zenészek és stúdió-munkatársak kiváló és odaadó munkája.

A szereplőket az akkori színészek és énekesek legjavából választották. 

Említésre méltó, hogy operaénekes először Kemény Egon művében énekelt.

Ezt a komoly, magyar rádiós zenei hagyományt 2012-től őrzi a "Túl az Óperencián" című műsor, amely indulásakor az operettkedvelőknek készült. 

Nagy Ibolya felelős szerkesztő-műsorvezető a hét minden napján hallható programjában felkészülten ápolja az operett, daljáték, musical közel 70 éves rádiós hagyományait.

Ma már nincs mód arra, hogy teljes egészükben meghallgathassuk a többször viharos rádiós évek alatt és után gyakran csodával határos módon megmegmaradt, megmentett műveket. 

Miért? Nincs rá válasz.

Nagy vesztesége ez a helyzet a rádióhallgatóknak, a magyar kultúra egy része, ezek az archív művek  elérhetetlenek lettek, köztük magyar szépirodalmi témájú feldolgozások, történelmünk és irodalmunk kiemelkedő személyiségeinek életéről, tetteikről, műveikről  készültek darabok, amelyek 1949-től kezdve a hallgatóság művelődését szolgálták, vidám formában is.

A fenti bejegyzéshez kapcsolódik az a tény, hogy jelenleg nincs hazánkban olyan újság, amely a rádióműsort részletesen tartalmazza. 

Ez szintén veszteség, amellyel méltatlanul sujtják a rádióhallgatókat. Kik?

Változatlanul remélem, hogy az eddig megalkotott értékeket minden tekintetben méltóan juttatja majd el a jelenlegi rádiózás vezetősége a hallgatókhoz azaz teljes összidőben lejátszva a gyakran több részből álló darabokat, megfelelő rádióújságban részletezett műsorismertetéssel.

 

Rádiótörténet : A "Májusfával" kezdődött

Kemény Egon, az első rádióoperett a "Májusfa" zeneszerzője emlékezik vissza az operett születésének körülményeire

Elhangzott: Magyar Rádió, 1965

1238   smaragd 2017-12-31 21:18:52

 

Operett a Magyar Rádióban  - Szilveszterkor

 

68 évvel ezelőtt, 1949. Szilveszterén a rádióhallgatók ezidőtajt már a készülékek előtt ültek és várták az első rádióoperett folytatását, aminek megszületésében most már nem a politikai szándék, nem is a Rádió vezetősége, hanem éppen a rádiózó nagyközönség hozta meg a döntést. Korabeli források tanusága szerint ugyanis kikövetelték a második rádióperettet, az első óriási sikere után. Közkedvelt sláger lett a "Májusfa-keringő", amelyet Gyurkovics Mária énekelt a rádiófelvételen, akárcsak a "Balaton-keringő".

Így követte a "Májusfa"-'t (május elseje; tavaszkezdet) még egy hangsúlyos, szórakozásra alkalmas naptári napon (Szilveszter), a szintén országos terjedelmű hallgatóközönség előtt bemutatt rádióoperett, a "Talán a csillagok". 

Ma Ruttkay Évára emlékezünk..., aki a "Májusfa" egyik szereplője (Konok Teri, egyetemi hallgató) volt.

Partnerei a darabban: Fábri Edit, Ferrari Violetta, Horváth Tivadar, Pándy Lajos, Darvas Iván, Kárpáti  Zoltán, Rátonyi Róbert, Rafael Márta, Gera Zoltán és mások.

Vezényelt: Majorossy Aladár

Rendező:  Dr. Rácz György

Szerzők:

Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: "Májusfa" (1949)

Nagyoperett rádióra, az első rádióoperett, rádiótörténeti, műfajteremtő jelentősége van.

 

A "Talán a csillagok" közismertté lett sajátossága, hogy a "Májusfa-keringő"-t országszerte énekelve, fütyülve, azt meg nem unva, sőt, újra kérték a hallgatók - most már az új rádiós műfajban -  rádióoperettbe szőve. Ezért a dal kompozíciója szinte pontosan ugyanaz, szövege télire váltott és "Hópehely-keringő" néven aratott ismételten kirobbanó ám tartós sikert Gyurkovics Mária nagyszerű előadásában. Eköré írták az új, szilveszteri darabot.

Szereplők:

Gyurkovics Mária, Bán Klári, Gyenes Magda, Rátonyi Róbert, Hadics László.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Szerzők:

Kemény Egon - Szász Péter - Romhányi József: "Talán a csillagok" (1949)

Rádióoperett

Az egykori rádiós magnófelvételeket  -  "Májusfa-keringő", "Hópehely-keringő", "Hóvirág-keringő" (Gyurkovics Mária, Forrai kórus), "Sör-dal", "Konty-dal", ,,Kirándulók dala" - mai technikával a "Túl az Óperencián" c. programban is többször meghallgathattuk már, korábban évtizedekig ismételte a Magyar Rádió  - elsőrangú operettmuzsikájával, szellemes verseivel, remek előadókkal vidámságot vittek a műsorokba.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Müpa, Fesztiválszínház

Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Zenemánia - avagy minden, ami zene
Házigazda és vezényel: Dinyés Dániel
"Zenemánia - avagy minden, ami zene"
CSAJKOVSZKIJ: V. (e-moll) szimfónia, Op.64
ismétlés: 15:00

18:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Szalai Éva, Tóth Endre (zongora)
Onczay Zoltán (gordonka)
Népszerű Bach művek zongorára és csellóra
Bach Mindenkinek Fesztivál
J.S. BACH: G-dúr csellószvit - Prelúdium, BWV 1007
J.S. BACH: D-dúr partita - Overture, BWV 828
J.S. BACH: Bist du bei mir, BWV 508
J.S. BACH-KURTÁG GYÖRGY: Nun komm' der Heiden Heiland, BWV 599
J.S. BACH-KURTÁG GYÖRGY: Alle Menschen müssen sterben, BWV 643
J.S. BACH: Arioso (Sinfonia) az Ich steh mit einem Fuß im Grabe című kantátából, BWV 156
J.S. BACH-KURTÁG GYÖRGY: Aus tiefer Not schrei' ich zu dir, BWV 687
J.S. BACH: f-moll szvit, BWV 823 - Preludium, Sarabande, Gigue
J.S. BACH: G-dúr gambaszonáta, BWV 1027
J.S. BACH: b-moll prelúdium és fúga, BWV 867
J.S. BACH-KURTÁG GYÖRGY: Gott, durch deine Güte, BWV 600
J.S. BACH-KURTÁG GYÖRGY: Gottes Zeit ist die allerbeste Zeit: Sonatina, BWV 106
J.S. BACH: Jesus bleibet meine Freude, BWV 147

18:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Kolonits Klára, Bódi Zsófia, Szalai Ágnes, Szántó Andrea, Schöck Atala, Varga Donát, Haja Zsolt, Kovács István
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Szent István Király Oratóriumkórus
Hunyadi János Általános Iskola Gyermekkara (karigazgató: Igaliné Büttner Hedvig)
Liszt Ferenc Általános Iskola Gyermekkara (karigazgató: Kovács Katalin)
Zuglói Filharmónia - Szent István Király Szimfonikus Zenekar és Oratóriumkórus
Vezényel: Antal Mátyás
MAHLER: VIII. szimfónia ("Ezrek szimfóniája”)

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Kóta Donát (cselló)
Tóth Kristóf, Beregszászi-Gaál Julianna (hegedű), Sinkovics Gábor, Dauner Kinga (brácsa)
A hallgató barátaiból alakult zenekar
Vezényel: Ménesi Gergely
"Kóta Donát cselló diplomakoncertje"
J.S. BACH: 2. (d-moll) csellószvit, BWV 1008
MOZART: 4. (g-moll) vonósötös, K. 516
CSAJKOVSZKIJ: Változatok egy rokokó témára, op. 33

19:00 : Budapest
Marczibányi Téri Művelődési Központ

Kovács Gergely (zongora), Lachegyi Róza (hegedű), Márkus Júlia (gordonka), Rónai Gábor (trombita)
Solti György Kamarazenekar
Koncertmester: Nathan Giem
Művészeti vezető: P. Ispán Franciska
"Gradus ad Publicum"
Gálahangverseny
MOZART: D-dúr divertimento
HAYDN: A-dúr trió
WEINER LEÓ: II. divertimento
RACHMANINOV: Elégikus trió
SOSZTAKOVICS: II. zongoraverseny

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Kelemen Barnabás (hegedű)
Csereklyei Andrea, Megyesi Schwartz Lúcia, Szerekován János, Blazsó Domonkos (ének)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Purcell Kórus (karigazgató: Vashegyi György)
Vezényel: Hollerung Gábor
"Beethoven-koncertsorozat a Pesti Vigadóban / 3"
BEETHOVEN: Hegedűverseny
BEETHOVEN: Kismartoni mise
18:00 : Szentendre
Szentendrei Kulturális Központ

Ducza Nóra, Bojta Zsuzsanna, Kéringer László (ének)
Savaria Barokk Zenekar
Vezényel: Németh Pál
Hegedűs D. Géza Kossuth-díjas színművész
Jazzation acapella együttes
"Bach mindenkinek fesztivál - zárókoncert"
A mai nap
elhunyt:
1916 • Enrique Granados, zeneszerző (sz. 1867)
1985 • George London, énekes (sz. 1920)