vissza a cimoldalra
2018-09-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4057)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61041)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11288)
A csapos közbeszól (95)

Házy Erzsébet művészete és pályája (4338)
Ilosfalvy Róbert (812)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1066)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1480)
Franz Schmidt (3183)
Élő közvetítések (7397)
Kimernya? (2751)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2889)
Palcsó Sándor (227)
Balett-, és Táncművészet (5550)
Momus-játék (5515)
Opernglas, avagy operai távcső... (20137)
Operett, mint színpadi műfaj (3700)
Pantheon (2260)
Lisztről emelkedetten (917)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (774)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

1350   Ardelao • előzmény962 2018-03-23 10:50:00

Megtaláltam a „Schönbrunni orgonák” szereposztását:

Budapesti Hírlap, 1937.06.20.:

(Csortos Gyula új szerepe.) Csortos Gyula, a Nemzeti Színház kiváló művésze, aki már hosszabb ideje nem lépett fel új szerepben, legközelebb a rádió mikrofonja előtt alakít új szerepet: I. Ferenc József király és császár szerepét. Az illusztris művész játssza ugyanis a Schönbrunni orgonák, Kulinyi Ernő és Kemény Egon zenés hangjátékának a főszerepét a rádióban június 29-én este. Csortos Gyula mellett, aki az ötven éves Ferenc Józsefet alakítja, Tóth Böske játssza a hangjáték női főszerepét, egy híres bécsi színésznőt, Bilicsi Tivadar személyesíti Alexander Girardit, a nagy bécsi jellemszínészt és Várady Lajos a fiatal János Szalvátor főherceget. Leövey Leó, a Vígszínház művésze, Harsányi Gizi és egy gyermekszínésznő játszik még jelentősebb szerepet a Schönbrunni orgonákban, amelynek előadását Barsi Ödön rendezi és ifj. Stephanidesz Károly vezényli.”

E bemutatóra a 962. bejegyzésben jelzett időpont előtt, tehát még korábban, 1937. 06. 29-én került sor.

Ezt követően a rádió 1940 végéig szerepeltetett műsorában részleteket a „Schönbrunni orgonák”-ból.

962   Ardelao 2017-07-28 10:12:55

Korabeli hírek:

Budapesti Hírlap, 1938. június 10.

(A Schönbrunni orgonák a rádióban.)
A rádió július elsején előadja Kulinyi Ernő és Kemény Egon Schönbrunni orgonák című zenés hangjátékát, amely Ferenc József életének egy nevezetes napját viszi mikrofon elé. Az előadást Barsi Ödön rendezi.”


Budapesti Hírlap, 1937. augusztus 8.

Guglielmetti — magyarul énekel

A minap búcsúzott el Budapesttől Anna Mária Guglielmetti, a világhírű olasz koloratúr-énekesnő, aki ismételten vendégszerepeit már nálunk és nagyon megszerette Magyarországot. A kiváló énekesnő ősszel visszatér Budapestre, a Városi Színházban fog vendégszerepelni és ez alkalommal kedves meglepetésben részesíti a magyar zenéi közönséget: A Sevillai borbély előadásán, a második felvonás zenelecke jelenetében a betétdalok során egy új magyar kompozíciót is elénekel és pedig — magyar szöveggel.
Guglielmetti Mária mostani búcsúfellépése előtt az egyik nagy zeneműkiadó cégnél kottákat vásárolt és véletlenül kezébe került Kemény Egon, a kitűnő fiatal magyar zeneszerző három új hangversenydala, amelyet Kulinyi Ernő verseire írt. Lapozgatott a füzetben és az egyik, dal, a Pacsirtadal című koloratúr-keringő annyira megnyerte tetszését, hogy felvette műsorába. Olasz szöveget íratott a dalhoz, de a magyar szöveget is magával vitte, sőt külön magyar nyelvmestert szerződtet, mert magyarul akarja elénekelni a keringőt a Városi Színház színpadán, így akarja meghálálni a magyar közönségnek azt a szeretetteljes fogadtatást, amelyben eddig minden budapesti és vidéki vendégszereplése alkalmával része volt.
Guglielmetti egyébként gramofonba is beénekli a magyar szerzők művét, legközelebbi gramofonműsorának felvételei során.”
Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

"Liszt-Kukacok Akadémiája"

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Gran Duo Italiano:
Mauro Tortorelli (hegedű), Angela Meluso (zongora)
LISZT: Gran duo concertant sur la romance ʻLe marinʼ
LISZT: Romance oubliée
LISZT: Die Zelle in Nonnenwerth
SIVORI: Variazioni sul Faust di Gounod
SIVORI: 2 Romanze senza parole, op. 23 – 1. (Esz-dúr) románc
SIVORI: Fiori di Napoli, op. 22
PAGANINI: Variazioni sul tema del Carnevale di Venezia

15:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Sylvia Schwartz (szoprán)
Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
ČIURLIONIS: Az erdőben
ARVO PÄRT: Como cierva sedienta
PETERIS VASKS: Epifania
ARVO PÄRT: Te Deum

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ORFF: Carmina Burana

19:00 : Budapest
MOM Kulturális Központ

Csáki András (gitár)
Anima Musicae Kamarazenekar
Ars Sacra Fesztivál
BECCHERINI: Éjjeli őrjárat Madridban
ALBENIZ: Spanyol szvit
CASTELNUOVO-TEDESCO: Gitárverseny
ANTON ARENSKY: Kamaraszimfónia

19:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály Templom

Organ & Choir

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Balogh Ádám (zongora)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Hámori Máté
"A Semmelweis emlékév ünnepi koncertje"
ERKEL: Bánk bán - nyitány
LISZT: A-dúr zongoraverseny
MOSONYI: Ünnepi zene
BRAHMS: 2. (A-dúr) szerenád, Op.16

19:30 : Budapest
Müpa, Fesztiválszínház

Baráti Kristóf, Jakub Jakowicz (hegedű)
"Szeryng 100"
J.S. BACH szonátái és partitái szólóhegedűre
g-moll szonáta, No. 1, BWV 1001
h-moll partita, No. 1, BWV 1002
a-moll szonáta, No. 2, BWV 1003
C-dúr szonáta, No. 3, BWV 1005
d-moll partita, No. 2, BWV 1004
E-dúr partita, No. 3, BWV 1006

20:00 : Budapest
Mátyás-templom

Magyar Virtuózok Kamarazenekar
18:00 : Debrecen
MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ

MODEM/12 - Koncertek
A mai nap
történt:
1869 • A Rajna kincse bemutatója (München)
született:
1954 • Gőz László, harsonás
1958 • Andrea Bocelli, énekes
elhunyt:
2001 • Isaac Stern, hegedűs (sz. 1920)