vissza a cimoldalra
2018-07-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Momus társalgó (6348)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2278)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60968)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4053)
Társművészetek (1259)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11286)
A csapos közbeszól (95)

Momus-játék (5503)
Élő közvetítések (7306)
Gaetano Donizetti (949)
Operett, mint színpadi műfaj (3643)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2809)
Kimernya? (2729)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (744)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (942)
A díjakról általában (1029)
Udvardy Tibor (190)
Erkel Színház (9443)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1442)
Franz Schmidt (3155)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (950)
Marton Éva (745)
Verdi-felvételek (539)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

1321   smaragd • előzmény1320 2018-02-22 06:19:15

 

Erdélyi Mihályról Gál György Sándor-Somogyi Vilmos: Operettek könyve-'ben is olvashatunk.

„Erdélyi színiigazgató elgondolása az volt, hogy a közönség derűs szerepekben lássa-hallja a legjobb pesti művészeket. S mindezt filléres helyárakkal. Ezt az elgondolását meg is tudta valósítani. Művei nem irodalmi színvonalúak, de ebben az időben a többi librettistának sincsen sok dicsekedni valója.

Erdélyi Mihály olcsó színházat adott, nagyszerű művészeket léptetett fel. És dallamai bizonyos években „városi népdallá” váltak.”

„A húszas években a Budai Színkörben előadott operettjei: Mintha álom volna, Mit susog a fehér akác, Lehullott a rezgő nyárfa. Kedvelt módszere, magyar nótából, népies műdalból vett részletet ragad ki és azt teszi meg címnek."

(A Budai Színkör 1936. június 16-án tartotta utolsó előadását. Buday Dénes Csárdás című operettjét játszották búcsúzóul.)”

A „Csárdás”, kiemelem: Nem tudok hinni magának... tangó betétdala is Kemény Egon hangszerelésével lett híres és népszerű.

Kottakiadványok sokasága őrizte meg Kemény Egon hangszerelői tudását, tehetségét, zenei leleményét, hangszerismeretét, amelyet 1926-tól (nincs kizárva teljesen az sem, hogy már bécsi zenei tanulmányi ideje alatt is), több mint húsz esztendőn keresztül zeneszerző pályatársai dallamai kibontakoztatására, személyes sikerük elősegítésére is szerényen rendelkezésükre bocsátott – saját zeneművei sikerei mellett, amelyek a maguk idejében nemegyszer meglepő majd gyakran mások által is követett zenei újdonságokat tartalmaztak.

1320   smaragd • előzmény1319 2018-02-21 16:08:37

 

HONTHY HANNA 125. születésnapja alkalmából, emlékére:

Erdélyi Mihály: "Legyen úgy, mint régen volt"

Erzsébetvárosi Színház.

Honthy Hanna és Jávor Pál

 

Rózsavölgyi és Társa Zeneműkiadók Kiadása, 1938

"LEGYEN ÚGY, MINT RÉGEN VOLT"

Operett 3 felvonásban

Szövegét írta és zenéjét szerzette:

ERDÉLYI MIHÁLY

KEMÉNY EGON hangszerelése (minden egyes kottaoldalon feltüntetve):

1. Kék nefelejts... English waltz

Honthy Hanna és Jávor Pál / YT

2. Nincs énnékem fogatom...Foxtrot

1st Saxophon Eb Alto, Piano, 1st&2nd Violin, 2nd Saxophon Bb Tenor, 3nd Saxophon Eb Alto, 1st Trompet in Bb, 3nd Violin, Guitare, Bass, Trombone, 1st&2nd Trompet in Bb, Drums

Kemény Egon jazz-hangszerelése gramofonfelvételen: Sebő Miklós énekel

3. Van neki...Foxtrot

("Van neki, van neki, ha mondom, van neki...")

4. Búskomor a liba...Foxtrot

5. Jóska, levelet hozott a pósta...Foxtrot

6. Toponári Mári...Foxtrot

Az archív felvételeket Kék nefelejts, Toponári Mári - Kemény Egon hangszerelésével - Nagy Ibolya emlékműsoraiban is hallhattuk, a Van neki..., Búskomor a liba..., Jóska, levelet hozott a pósta betétdalokat eredeti hangszerelésben még nem hallottam.

Rádióközvetítés! / YT - archív ritkaság: Hallo, Rádió Budapest I., "Legyen úgy, mint régen volt"

"...Este tizenegy volt, amikor Honthy lakásán Erdélyi ismét elkezdte olvasni az operett címét...

Írtam neked egy csudaszép dalt, azt, hogy legyen úgy, mint régen volt, ...képzeld ennek milyen sikere lesz, most, amikor már mindenki torkig van azzal, ami van! Mit szólsz hozzá?

Honthy elnyomott egy ásítást, de Erdélyit ez sem zavarta, még eldalolt csak úgy zene nélkül öt-hat dalt a készülő darabból - állítólag csak egy ujjal tudott zongorázni -, megivott közben hat hosszúlépést és megnyugodva távozott.

A nyugalomra meg is volt minden oka, hiszen hallatlanul értette, mi kell a közönségnek. Mindenki tudta a szakmában, hogy a mese vázát és a dallamokat ő találta ki, de aztán nem sajnálta a fáradságot és a pénzt sem, hogy igénybe vegye ismert és kevésbé ismert librettisták és muzsikusok segítségét, akik névtelenül „összehozták” a produkciót a nagynevű szereplőgárdának, melyhez minden nyári operettjénél ragaszkodott. A legyen úgy mint régen volt júniusi premierjén Honthy és Jávor mellett ott játszott, énekelt és táncolt az Erzsébetvárosi Színház színpadán Fenyvessy Éva, Kiss Manyi, Somogyi Nusi, Rátkai Márton és Sziklai József is. A legnagyobb sikere a zeneszámok közül a Somogyi Nusi-Rátkai Márton kettősnek volt, amikor azt dalolták, hogy „Jóska, levelet hozott a pósta...” de sokszor visszatapsolták Kiss Manyit és Jávort is, amikor táncra perdültek arra a nótára, hogy „Esőben, hóban, télen, nyáron...legszebb lány a Mári Toponáron”

Rátonyi Róbert: Operett

1319   smaragd • előzmény1318 2018-02-20 17:32:48

 

A tudósítás - 1318/ "...Kemény Egon zeneszerző fényes karrierje..." - Kemény Egon saját kompozíció mellett megemlíti a "Csavargólányt" .

Minden bizonnyal szoros zenei kapcsolat fűzte egymáshoz a két zeneszerzőt, ugyanis Erdélyi Mihály két másik operettjének - "Sárgapitykés közlegény" (1937), "Legyen úgy, mint régen volt" (1938) -  jazzhangszerelésére is felkérte. Talán még majd további közös zenei sikereikhez...is találunk adatokat vagy kottákat.

 

KEMÉNY EGON hangszerelése, minden egyes kottalapon feltüntetve:

Rózsavölgyi és Társa Zeneműkiadók Kiadása, 1936

 "Csavargólány..."

Vidám operett 3 felvonásban 9 képben

Írta és zenéjét szerzette: Erdélyi Mihály

1. Én nem kívánom azt, hogy engem szeress...Tangodal

2. Sárgarézből van a pipakupakom...Induló fox

1st&2nd Violin, 3nd  Violin, Piano, Trombone, st Saxophon EbAlto, 2nd Saxophon Bb Tenor, 1st&2nd Trumpet in Bb, Drums, Bass

Kalmár Pál énekel/YT

3. Göncölszekér az égen...Fox-trott

 
1318   smaragd • előzmény1148 2018-02-19 09:25:24

 

Nagyon megörültem és át is veszem Ardelao bejegyzését kiegészítve a sajátommal Fórum - A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (Ardelao, 2017-07-05 18:34:35)/ lsd 598, 600, 602  

A Kontusovka budapesti bemutatóját eddig nem találtam meg,  kassai párját a 1148 számú bejegyzésbe írtam be,  ahol egyúttal szó esik Kemény Egon 1933 utáni sikereinek egy részéről is. 

 

 "Magyarújság

Színház- Kultúra

Kassai zenészek nagy sikerei külföldön

...Kemény Egon zeneszerző fényes karrierje....

...

Budapesten hetekig szaladt Harmath Imre "Szomorú csütörtök-víg vasárnap" című hangosfilm-szkeccse, melynek pompás kísérőzenéjét és a filmoperett összes divatos slágereit a Kassáról elkerült Kemény Egon írta.

Kemény Egon ma a legjobb budapesti tánc- és dalszerzők között foglal helyet.

A "Szomorú csütörtök-víg vasárnap" legjobb slágerszáma a "Légy életem és halálom" három nyelven készült el gramofónlemezre. Híres dala a "Ritka madár a szerelem", amelynek szövegét szintén Harmath Imre írta. Kemény Egon hangszerelte a "Csavargólány" című operettet , amelynek most lesz a kassai bemutatója.

A "Kontusovka" című újdonságnak, melyet most az őszi szezonban fog bemutatni Kassán Iván Sándor társulata, "Úgy fáj... "című dalbetétjét szintén Kemény Egon írta.

Rózsavölgyi és Társánál jelent meg a "Ne felejts el engem..." című slágere. Nagy sikere volt a "Mondd miért születtél..." című Kemény Egon tangónak. 

 

8 ÓRAI UJSÁG, 1935. 11. 05.:

„Kontusovka

Házi főpróba az Andrássy-úti Színházban

A híres lengyel pálinkától nyerte a nevét ez a darab és a játék főszereplője. Az orosz—lengyel határon lévő kiskocsma tulajdonosa Madame Kontusovka, aki, hogy leányát megvédje az élet örvényeitől, férjhez megy a züllött és iszákos Nariskin herceghez, ami által ő is, a lánya is hercegnővé lesz. Ez az első felvonás, amely egészen orosz légkörben játszik. Madame Kontusovka: Gombaszögi Ella, Nariskin herceg: Rátkai Márton, a leány: Gervay Marica, Ignác, a kocsmárosné bizalmasa, a csapos: Pethes Ferenc. A második felvonás a Rivierán, Cannesben játszik, ahol Nariskin hercegné nagy életet él. Leányát nevelőintézetbe adta, és mint dáma érkezik hozzá, de az első látásra beleszeret Paul parkett-táncosba: Delly Ferencbe. A mama persze kétségbe van esve, nem azért ment férjhez Nariskin herceghez, hogy most a lánya egy parkett-táncoshoz kösse az életét. Mulatságos és lírai jelenetek során azonban kiderül, hogy Paul az igazi herceg és Nariskin részeges, züllött komornyik csak, aki a parkett-táncos apjának dokumentumait ellopta, és így lett herceggé. A vége persze, hogy a táncos elveszi feleségül a szép Verát, Madame Kontusovka tehát elérte anyai célját: megcsinálta a leánya karrierjét. Kedves, színes játék, amely második éve szerepel már a bécsi Academy Theater műsorán.Szerzője: Axel Nielsen, de ez álnév s az igazi szerző kilétét titokzatos homály födi. A zeneszerző: Hajdu Imre, akinek a muzsikája Szenes Andornak, a fiatalon elhunyt poétának hátrahagyott verseit zenésíti meg. Az előadást Vaszary János rendezi; a librettót Stella Adorján fordította, a játékban még Kováts Terus, Boross Géza, Szaplonczay Éva és Ihász Lajos is szerepel. Nyilvános főpróba pénteken; premier szombaton este lesz.“

 

"Kontusovka"

- Úgy fáj a szerelem...English Walz

A Rózsavölgyi kotta szerint a dalbetét  -1936 - Hajdú Imre zenéje, az 1936-ban megjelent "Magyarújság, Színház- Kultúra" cikke szerint Kemény Egon zenéje. 

(Csak az első kézirat árulhatná el a zeneszerző személyét, talán.)

Az biztos, hogy Kemény Egon hangszerelése: 1st Violin, Piano, 1st Saxophon Eb Alto,  2nd Violin, Cello, Bass, 2nd Saxophon, 3nd Saxophon Eb Alto, Piston, Drums.

 

1148   smaragd • előzmény1124 2017-11-15 05:34:50

KEMÉNY EGON

kétszeres Erkel-díjas zeneszerző 

A fénykép 1935 körül készült,  ekkor már - Ábraham Pál zenei munkatársaként Berlinben töltött évek (1930-1933) után -  újra Budapesten élt és komponált.

 

"Magyarújság

Színház- Kultúra

 

Kassai zenészek nagy sikerei külföldön

 

Peschkó Zoltán orgonaművész, Németh Miklós énekes és Kemény Egon zeneszerző fényes karrierje - Egy 18 éves új csillag tűnt fel Kassán

....

Budapesten hetekig szaladt Harmath Imre "Szomorú csütörtök-víg vasárnap" című hangosfilm-szkeccse, melynek pompás kísérőzenéjét és a filmoperett összes divatos slágereit a Kassáról elkerült Kemény Egon írta. Kemény Egon ma a legjobb budapesti tánc- és dalszerzők között foglal helyet. A "Szomorú csütörtök-víg vasárnap" legjobb slágerszáma a "Légy életem és halálom" három nyelven készült el gramfónlemezre. Híres dala a "Ritka madár a szerelem", amelynek szövegét szintén Harmath Imre írta. Kemény Egon hangszerelte a "Csavargólány" című operettet , amelynek most lesz a kassai bemutatója. A "Kontusovka" című újdonságnak, melyet most az őszi szezonban fog bemutatni Kassán Iván Sándor társulata, "Úgy fáj... "című dalbetétjét szintén Kemény Egon írta. Rózsavölgyi és Társánál jelent meg a "Ne felejts el engem..." című slágere. Nagy sikere volt a "Mondd miért születtél..." című Kemény Egon tangónak. A tehetséges kassai származású komponista, aki éveket töltött a berlini filmstúdiókban, állandóan Pesten él, ahol megházasodott és szorgalmasan dolgozik újabb kompoziciókon.

...."

 

1936

 

 

 

 
1124   smaragd 2017-10-28 17:52:50

Kassa -  a Fő utca egyik részlete a Színházzal - Kemény Egon zeneszerző neveltetésének színhelye.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Hold utcai református templom

Karosi Bálint (orgona)
"J.S. Bach összes orgonaműve"
Lipcsei korálok
Komm, Heiliger Geist (Fantázia), BWV 651
Komm, Heiliger Geist, BWV 652
An Wasserflüssen Babylon, BWV 653
Schmücke dich, o liebe Seele, BWV 654
Herr Jesu Christ, dich zu uns wend (Trió), BWV 655
O Lamm Gottes unschuldig, BWV 656
Nun danket alle Gott, BWV 657
Von Gott will ich nicht lassen, BWV 658
Nun komm der Heiden Heiland, BWV 659
Nun komm der Heiden Heiland (Trió), BWV 660
Nun komm der Heiden Heiland, BWV 661
Allein Gott in der Höh sei Ehr, BWV 662
Allein Gott in der Höh sei Ehr, BWV 663
Allein Gott in der Höh sei Ehr (Trió), BWV 664
Jesus Christus, unser Heiland, BWV 665
Jesus Christus, unser Heiland, BWV 666
Komm, Gott Schöpfer, heiliger Geist, BWV 667

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

"Orgonaestek"
20:00 : Balatonfüred
Gyógy tér

OperaFüred – Zenekari operagála
A mai nap
született:
1927 • Michael Gielen, karmester